Kategória: Publikációk

Társasház és ingatlan kezelőként valamint „civilként” is fontos számomra és kollégáim számára is környezetünk védelme. Ez nem csak lózung és hangzatos frázis, úgy érezzük, hogy ez a téma közös ügyünk és tenni kell azért, hogy a világ tisztább, szebb és jobb hely legyen. Az egyik ilyen mód amivel tehetünk környezetünkért az a hulladékok szelektív gyűjtése. Tudom sokaknak vannak rossz tapasztalatai, sokan hallottak rémtörténeteket a témáról, de most ezektől tekintsünk el. Inkább nézzünk pozitívan a kérdéskör irányába és próbáljuk meg kihozni ebből a legtöbbet.  Néhány példát hoztam arra vonatkozóan miért lehet jó szelektíven gyűjteni a hulladékot.

– Segít csökkenteni a szemétlerakók terhelését és a csökkenti környezetszennyezést. Továbbá a hulladéklerakók által okozott talajszennyezést minimalizálja.

–  Újrahasznosítással csökken az új nyersanyagok kitermelése. Minél inkább csökken ez a szám annál tovább maradnak elérhetőek ezek a nyersanyagok.

Nem is olyan régen értekeztem arról, hogy milyen gondok és problémák lehetnek a társasházi takarítással kapcsolatban. A cikk itt található. Ez a téma sosem megy ki a divatból (sajnos), ma éppen erről beszélgettem pár emberrel. Érdekes volt, hogy egymástól függetlenül (nem egyszerre találkoztam mindenkivel) panaszkodtak erre vagy arra a házuk takarításával kapcsolatban. Illetve azon is elgondolkodtak hogyan kéne jelezni a közös képviselőnek a problémát. Ennek a témának a vicces oldalát láttam meg és ezért megpróbálok ötletet adni azoknak akiknek hasonló gondjai vannak. Például:

„Kedves Közös Képviselő! A kosz olyan vastag már a lépcsőházban, hogy már a térképem is elveszett benne. Kérlek, küldj egy mentőexpedíciót, hogy feltaláljak a második emeleti lakásomhoz!”

„Tisztelt Közös Képviselő! A piszkos folyosókon olyan sok pók van, hogy már úgy érzem, egy óriási pókhálóban élek. Kérlek, add meg nekem a Pókember elérhetőségeit.”

„T. Közös képviselő! A kosz olyan vastag, hogy már a szomszédokkal is csak füstjelekkel tudunk kommunikálni. Kérlek, rendelj egy füstjelzőt, csakhogy megfeleljünk a ház tűzvédelmi előírásainak!”

„Mélyen tisztelt K. képviselő! Sajnos a kosz, a mocsok és rendetlenség olyan mértékű lett, hogy már a vendégeim elkezdtek felfedezőnek öltözni ha meglátogatnak. Édesapám például Kolombuszként érkezett tegnap délután. Amennyiben lehetséges a parkolóban jelöljön ki helyen a Ninának, a Pintának és Santa Máriának. Köszönöm!”

„Jelezném, hogy a rendetlenség és rendezetlenség olyan szinten van a házban, hogy a szomszédok már elkezdték építeni a saját bunkerüket a közelgő apokalipszisre való felkészülés céljából.”

„Tisztelt Közös Úr! Ha senki nem szólt volna akkor most jelezném, hogy akkora a kosz és a szemét az udvaron, hogy már a szomszédos galaxisokban is panaszkodnak róla.”

„Lassan eljutunk oda, hogy a társasházunkban olyan szintű lesz a rendetlenség, a piszkosság és a káosz, hogy egy káoszelmélet kutató is elveszne a lépcsőházban.”

„A közös területek koszossága az emberi lélek tükrévé vált, ahol a látható romok mögött a láthatatlan lelki romok rejlenek.”

„Kedves közös képviselő. Jelezni kívánom, hogy a harmadik emeleti folyosó zajszigetelő szőnyegéből hiányzik egy jókora darab. De lehetséges, hogy egy gigantikus alagút vezet egy titokzatos föld alatti birodalomba. Kérném, vizsgálja meg!”

„Kedves közös képviselő! Az egyetlen dolog, ami nálunk rendszeresen takarítja magát, az a pók a lift sarkában!”

„A lépcsőházban mostanra minden úgy néz ki, mintha a gravitációs törvények megfeledkeznének róluk. Minden eldobott tárgy (például fél alma, üres boros üveg, használt zsebkendő stb.) úgy lebeg a levegőben, mintha egy hiperdimenziós kísérlet része.”

„A közös mosdóban valami olyasmi található, amit már két hónapja jeleztem én is Önnek. Most viszont eljött az idő, hogy  azonosíthatatlan élőlényként jelentsem be a NASA illetékeseinek.”

„Kedves közös képviselő! Ma a második emeleti függőfolyosón találtam egy térképet, ami azt mutatja, hogy hol vannak elrejtve a  titkos kincsnek álcázott takarítószerek Jó lenne ha a takarítók megkapnák ezt a térképet mielőtt megesz minket a kosz.”

„A közös területek olyan koszosak, hogy már a városi galambok is nekünk panaszkodnak, hogy romlott a jó hírük, miután velünk ültek egy padon.”

„Úgy tűnik, a közös képviselő elkezdett hinni a varázslatban, mert a folyosó végén egy láthatatlan szőnyegszövő boszorkány dolgozik. Bár a munkája láthatatlan, a por nem az.”

„Az összes közös területet elárasztotta egy furcsa, ragadós zselé. Úgy tűnik, a közös képviselő újabb dimenziókat próbál megnyitni a takarítás elkerülésével.”

Korábban egyik cikkünkben értekeztünk a penészesedésről lakásban. Itt említettük ennek a kellemetlen és egészségtelen jelenségnek okaként a lakás párásodását.  Most megpróbáljuk összefoglalni a párásodáshoz vezető okokat.

Mi is a pára? A pára tulajdonképpen nem más, mint a levegőben található nedvesség. A legforróbb nyári napokon is találhatunk némi páratartalmat a levegőben, ami bizonyos fokig mondhatni egészséges is, szemben a túl száraz levegővel.
Amikor a lakásban levő helyiségek meleg levegője és a kinti hideg levegő találkozik, ha a hőmérséklet-különbség elég nagy, a meleg levegőben levő vízgőz kicsapódik a hideg felületeken. Ekkor láthatjuk például az ablak üvegén lefolyó páralecsapódást. Minél magasabb a páratartalom a helyiségben, vagyis minél magasabb a belső levegő páratartalma, annál gyakrabban tapasztalhatjuk a páralecsapódást a hűvösebb felületeken. Mondhatjuk úgy is, hogy a párásodás általában a páratartalom emelkedésének eredménye, és ennek hátterében különböző tényezők állhatnak.

– Légzés és izzadás: Az emberek lélegzéskor és verejtékezéskor nedvességet bocsátanak ki a környezetbe. Ha a lakás szellőzése nem megfelelő, vagy egy adott helyiségben sok ember tartózkodik, a páratartalom emelkedhet.

– Főzés: Főzéskor pára és gőz keletkezik, ami növeli a páratartalmat a konyhában. Ha nincs megfelelő szellőzés vagy páraelszívó, a pára a lakás többi részében is megjelenhet.

– Zuhanyozás és fürdés: Zuhanyozás vagy fürdés közben nagy mennyiségű pára keletkezhet a fürdőszobában. A pára azután a lakás többi részébe is áramolhat, ha nincs megfelelően szigetelés vagy szellőztetés.

– Rossz szigetelés: Nem megfelelő szigetelésű ablakok, ajtók vagy falak hozzájárulhatnak a hideg és nedves levegő bejutásához a lakásba, ami páratartalom-növekedést okozhat.

– Elégtelen szellőzés: Ha a lakás nem rendelkezik megfelelő szellőzési lehetőségekkel, a levegő nem cserélődik ki hatékonyan, és a páratartalom növekedhet.

– Mosás, mosogatás és szárítás: Mosás és szárítás során a ruhákból és mosogatás közben az edényekből is pára szabadulhat fel, ami növelheti a páratartalmat a lakásban.

– Páraelszívók nem megfelelő használata: Ha különböző  párásító berendezéseket használunk a lakásban, az növeli a páratartalmat, hiszen ezek a készülékek azért működnek, hogy növeljék a páratartalmat a száraz levegőben. Ha túlzásba visszük a használatukat és nem tartjuk be a használati utasításokat akkor jelentősen nőhet a párásodás.

– Szivárgó víz: Tetőről beszivárgó víz vagy csőrepedés (csőtörés) is okozhat párásodást a lakásban.

Mit tehetünk a párásodás ellen? Van néhány tippünk:

Szellőztetés: Gyakori szellőztetés segít a pára eltávolításában. Nyissa ki az ablakokat, és hagyja, hogy a friss levegő bejusson a lakásba. A szellőztetést érdemes reggel és este végezni, amikor a külső páratartalom alacsonyabb.

Páraelszívók: Használjunk páraelszívót a konyhában és a fürdőszobában, hogy a főzés vagy zuhanyozás során keletkező pára gyorsan eltávolításra kerüljön. Fontos, hogy az elszívót rendeltetésszerűen használjuk.

Higrométer használata: Meg nem előzi a párásodást, de fontos lehet használni egy higrométert a páratartalom ellenőrzésére. A megfelelő páratartalom általában 40-60% közötti.

Légkondicionáló berendezés: Egy jó minőségű légkondicionáló segíthet a páratartalom csökkentésében, mivel a lehűtött levegő nem okoz párásodást.

Szigetelés javítása: Ha a rossz szigetelés a probléma forrása, javítani kell a nyílászárók szigetelését (vagy cserélni kell őket), és gondoskodni szükséges a lakás megfelelő hőszigeteléséről.