Híres épületek: Esztergomi Bazilika

Esztergom vara Bazilika Karvaria 2

Az esztergomi bazilika, azaz Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház monumentális épülete 47 év alatt épült fel, 1869-ben készült el. A bazilika története viszont ennél jóval régebbre nyúlik vissza: A bazilika helyére először István király építtetett templomot, amit 1180-ban egy tűzvész teljesen tönkretett. A török idők sem kedveztek az épületnek.  A ma látható épület építési munkálatai sem folytak zökkenőmentesen, többször félbeszakadtak, újra és újra áttervezték az alaprajzot. Az idők során négy érsek és négy építész vezette a munkálatokat – köztük Packh János és Hild József, akiket koruk kiemelkedő építészei között tartottak számon. Az épület 1856-ban még nem készült el teljesen, mégis sor került az ünnepélyes felszentelésére. 

A 2. világháború alatt a bazilikát súlyos támadás érte: körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá, aminek következtében az oszlopcsarnok és a kupola is megsérült. Ma az ország egyik leglátogatottabb műemléke.

Esztergomnak két kálváriája van.

Kálvária a bazilikával szemben:   Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, majd lebontották. 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A stációk domborművet A. Schrott készítette 1838-ban.

Az esztergomi belvárosi Kálvária-kápolna a Vaskapu nyugati lejtőjén, az úgynevezett Kálvária-hegy tetején áll. A kápolna neoromán stílusban épült 1900-ban. Görögkereszt alaprajzú, igénytelen, nyerstégla falazású épület. A kálvária együttes magas talapzaton álló öt darab életnagyságú, festett szoborból áll. Krisztus keresztjétől jobbra Szűz Mária, balra Mária Magdolna látható. Két oldalt a két lator keresztre feszítve. A jobb oldali lator arca megnyugvást fejez ki, ezt erősíti lábainak párhuzamos állása. A bal oldali tehetetlen dühét fokozza a derékszögbe felrántott jobb lábszára, és görcsösen magasba emelt jobb karja.

DSCF6775 2 Kalvaria DSCF6768 2 bazilika scaled DSCF0811 2. stacio scaled DSCF0796 2 kalvaria DSCF0750 2 bazilika mennyezete reszlet

Híres Épületek – Eger

DSCF4566 bastyak es a varborton bejarata 2 1

Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán találhatjuk. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az Egri egyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott. 

Eger várának élére 1548-ban nevezték ki Dobó Istvánt várkapitánynak. Dobó elsődleges feladatának tartotta, hogy a várható török támadás ellen minél jobban megerősítse a végvárat. Ehhez növelte mind a helyőrség, mind a hadieszközök számát.
A vár falainak anyaga az egri borvidék fő talajképző anyagának tekintett riolittufa, ami könnyen faragható, de meglehetősen puha és nagyon kevéssé fagyálló. Ezért a nagyobb hidegek utáni olvadások idején egyes falszakaszok rendre leomlottak, a vár rendszeres karbantartást igényelt.

A török egyesített hadak 1552 szeptemberében vették ostrom alá az egri végvárat, de a védők ekkor visszaverték próbálkozásaikat. A döntő ostrom 1596. szeptember–október között zajlott le. A véderő háromhetes csata után feladta a várat, az ostrom III. Mehmed oszmán szultán döntő győzelmével végződött. A törökök nemcsak fenntartották, de bővítették is az erődrendszert. A várat a Habsburgok 1687-ben vették vissza, miután kiéheztették a védőket. 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a feleslegessé vált külső vár védőműveit, így a Rákóczi-szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet.

A régi dicsőség színtere ezután hanyatlásnak indult, köveit szekérszámra hordták el a városba építkezésekhez. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el.
A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. Az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely.

DSCF4587 a kazamataban 2 DSCF4600 a Gardonyi haz2 DSCF4549 a puspoki palota gorikus falai 2 DSCF4585 Gardinyi sitjanal 2 scaled DSCF4566 bastyak es a varborton bejarata 2 DSCF4571 kifotozva scaled DSCF4558 eredeti mennyezet2 DSCF4542 varkapu 2 DSCF4540 utban a varhoz 2

A diósgyőri vár

a var a

Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze, volt nehézipari központ, itt működött az ország egyik legjelentősebb gyára, a Diósgyőri Acélművek.

Középkori vára ma műemlék, turisztikai látványosság.

Egy középkori vár, már a 12. században állhatott itt, A mai, gótikus vár a tatárjárás után épült, fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme a legnagyobb volt Európában. Később a magyar királynék jegyajándéka volt, egészen a török időkig. A 17. század végére már lakhatatlanná vált, állapota egyre jobban leromlott.

Néhány történelmi adat:

  • 1200 táján Anonymus említi először Diósgyőr nevét, igaz, ő még Győr formában: „amely területnek Miskolc a neve, valamint azt a várost, amelyet Győrnek hívnak.”

  • A jelenleg álló várat valószínűleg IV. Béla várépítési kezdeményezése után építette az Ákos nembeli Ernye bán.

  • A diósgyőri vár fénykora I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött.

  • A török időben (1598-ban) Diósgyőr is eleset

  • A 17.század végére minden hadászati értékét elvesztette. A kuruc harcokban már nem játszott semmilyen szerepet.

  • A várban 1934–36-ban már folyt tudományos igényű feltárás. A vár helyreállítása 1953-ban indult meg.

  • A 2010-es évek elején a várat elkezdték visszaépíteni eredeti állapotába, a helyreállított helyiségeket korhű bútorokkal rendezték be.

  • 2014-ben a várat 2,7 milliárd forintos beruházással újjáépítették, melynek során nemcsak a romok konzerválása, hanem a továbbépítése, rekonstrukciója is megtörtént. A vár két szint magasságig újra felépült. Helyreállították Közép-Európa legnagyobb lovagtermét, a várkápolnát és a királynék lakótermét is. A felújítás eredeti tervek és korabeli festmények alapján készült.

A fotók 2017-ben készültek.

Szt. Hedvig kapolna a lovagterem a scaled a var reszlete a lakoszobak a a var arka a a var a 1 a var belso advara a

Híres épületek különkiadás: Csákvár, Eszterházy kastély

DSCF6942 megerkeztem a kastelyhoz 2

Csákvárra invitálom az érdeklődőket:

A városközpontban áll a hatalmas park övezte, lenyűgöző méretű Esterházy-kastély.

Esterházy János 1778 – 98 között, Fellner Jakab tervei alapján építtette a barokk stílusú kastélyt, az épületegyüttes része volt egy kápolna, egy istálló és egy színház is.
1814-ben, súlyos 
földrengés során az épület megrongálódott, hogy teljesen újjá kellett építeni, 1823-ra fejeződött be a klasszicista stílusú átalakítás a francia Charles Moreau tervei alapján. Az átépítések során meghagyták az eredeti barokk épülettömeget és alaprajzot.

Az épületet az Esterházy család 1945-ig lakta. A háborús események során elsősorban belső berendezései károsodtak, azok az értékeket, amelyek nem pusztultak el, az emberek hordták szét. Az épület ma kórházként működik, az egykori színházból könyvtár lett, az istállóból pedig ebédlő.
A felújításoknak köszönhetően az épület részben jó állapotban van.

Az épület rácskerítéssel elzárt díszudvara fejedelmien előkelő, mégis rendkívül egyszerű. A díszudvar tágas terét két vörös márvány, ónfejes Netpun-kút töri meg. A kastély gazdagon tagolt homlokzata timpanonos, dór oszlopcsarnoka mögül nyílik a főbejárat. A főépülethez harmonikusan csatlakozó oldalszárnyakban kápolna és színház is helyet kapott.A védett kastélyparkot 1779-től kezdve, Isidore Canevale irányításával telepítették, majd az 1800-as évek elején tájképi kertté alakították. Az őshonos fa-, ill. cserjefajoknak otthont adó gondozott parkot, kellemes sétautakon tudjuk körüljárni. Figyelemre méltó a neogótikus Szentháromság- szobor, és az akkori divat szerint kötelező grotta, azaz műbarlang. A parkban néhány hatalmas faegyedet is láthatunk, egy 150 éves mamutfenyőt, és a kastélytól nem messze egy gigantikus platánfát többek közt.

DSCF6972 feljarat az emeletre 2 scaled DSCF6983 a kastely park feloli resze 2 DSCF6980 gigantikus platan 2 DSCF6926 Szt. MIhaly foangyal tiszteletere felszentelt templom fohomlokzat reszlet Esterhazy cimer DSCF6948 a kastely fobejarat 2 scaled DSCF6961 leleptem a a kastely eloterebe 2 DSCF6951 Neptun kut 2 scaled

Híres épületek különkiadás: Cegléd

DSCF6415 Kossuth Muzeum Egykori Ipar es Kereskedelmi Bank epulete Muzeum utca 5. a

Cegléd: az „Alföld kapuja”, Esős, borongós napon jártam ebben a szecessziós épületekben gazdag városban.

Cegléd első okleveles említése IV. (Kun) László korából, 1290-ből származik. Tatár, török, tűzvész pusztította, vallási harcok dúltak falai között. Az 1848-as események során Kossuth toborzókörútra indul. 1848. szeptember 24-én délután vonattal érkezett első állomására, Ceglédre. Megjelenése és gyújtó hangú szónoklata – a ceglédi katolikus templom előtt hatásos volt. 2-3 ezren csatlakoztak a szabadságharchoz. Állítólag a Pestre vonuló ceglédi önkéntesek énekelték először a Kossuth-nótát. Cegléd a szabadságharc leverése után is ragaszkodott a függetlenségi hagyományokhoz. Cegléd volt akkoriban az agrárszocialista mozgalom egyik központja. Az első világháborúban közel 1000 ceglédi lakos esett el, és a Tanácsköztársaság 1919-es napjai sem múltak el áldozatok nélkül. A második világháborús veszteségeket növelte a zsidók deportálása (kb. 600 áldozat). A szovjet hadsereg 1944. november 4-én foglalta el a várost, amelynek határában óriási hadifogolytábort működtetett.

Híres épületei: Nagytemplom: Cegléd középpontjában, a Szabadság tér közepén áll, a görög kereszt alaprajzú, kupolával fedett templomépület. Az épület tervezését az Olaszországban tanult, pesti építészre, Hild Józsefre bízták, akinek már ekkor is különösen jó híre volt. Az építkezést sok zavaró tényező és körülmény is lassította. 1871-re fejeződött be az építkezés.

Evangélikus templom: a Szabadság tér másik uralkodó jellegzetessége a karcsú tornyú, neogótikus stílusú Evangélikus Templom, amely Sztehlo Ottó budapesti műépítész tervei szerint készült. 1896. november 31-én szentelték fel.

A város legrégebbi szakrális szoborcsoportja a Kálvária-temetőben található Kálvária barokk szoborcsoport.

Zsinagóga: Baumhorn Lipót építész tervei alapján épült, szecessziós stílusban 1902-ben

Városháza: 1891-93-ban készült el, Márkus Ágoston és Illés Gyula budapesti építészek tervei alapján

Kossuth Gimnázium csodálatos szecessziós épülete Pártos Gyula tervei alapján 1903-ban készült el.

Kossuth Múzeum: egykori Iparbank épülete, mely 1907-ben épült ifj. Nagy István budapesti építész szecessziós tervei alapján.

DSCF6444 Evangelikus templom a scaled DSCF6502 Zsinagoga a DSCF6436 cegledi nagytemplom a scaled DSCF6459 Varoshaza a DSCF6383 Kalvaria a DSCF6368 Kossuth Gimnazium a

Híres épületek különkiadás: Balassagyarmat

Paloc Muzeum epulete a

Palócország fővárosába Balassagyarmatra látogatunk. A város Nógrád megye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján. Kedvező elhelyezkedése miatt a területe már a rézkorban is lakott. A honfoglalás során a későbbi település nevét adó Gyarmat törzs telepedett itt.  A 18. században Balassagyarmat ipara és kereskedelme fellendült, ennek eredménye , hogy 1770-ben a városba helyezték a vármegye székhelyét. Az első világháború után a város határában húzódott a demarkációs vonal, ezt 1919-ben átlépte a Csehszlovák Légió, és január 15-én megszállta Balassagyarmatot. A város lakosai és a környéken állomásozó magyar katonák január 29-én fegyveresen kiűzték a megszálló erőket. A polgárok hősies tettéért a város megkapta a „Civitas Fortissima” (A legbátrabb város) címet, ezért lett január 29-e a város ünnepnapja. 1950-ben Salgótarján vette át a megyeszékhely szerepét.

Szólni szeretnék még a város zsidóságának történetéről: a városban a zsidók jelenléte mintegy hat évszázadra tekint vissza. A 2. világháború végén a nagy zsinagógában és környékén jelölték ki a gettót, ahonnan a város és a környék zsidóságát deportálták. Balassagyarmat akkor mintegy 2000 fős közösségéből mindössze 136-an tértek vissza. A visszavonuló németek a zsinagógát felrobbantották. Emléküket imaház és egy szépen gondozott temető őrzi.

Zsido imahaz epulete a regi Megyehaza epulete a Birosag epulete a Varoshaza elulete a

Híres épületek Magyarországon 4. rész: Balatonalmádi- Vörösberény erődtemploma

20230618 100122 az erodtemplom a

A mai Vörösberény, középkori nevén Szárberény a Veszprém völgyi apácák birtoka volt. Szent István neve alatt fennmaradt tíz oklevélben, majd 1109-ben Kálmán király írt – görög és latin nyelven- találkozunk Vörösberény egyháza említésével. 1290-ben találkozunk először Szent Marton tiszteletére megvalósult épülettel. Régészeti feltárások után szakemberek népvándorlás kori síremlékekre bukkantak. Ami a templomot illeti, a XI-XII. században már állnia kellett.
1567-ben Vörösberény is török kézre kerül.
1618-ban Vörösberényben már református lelkész (prédikátor) lett. Ettől kezdve templom további sorsát az határozta meg, hogy melyik felekezet kezén volt.

A műemléki helyreállítást 1967-ben Schőnerné Pusztai Ilona építészmérnök tervei szerint végezték. A helyreállítás a templom XVIII. századi állapotát őrizte meg, azzal a különbséggel, hogy a reformátusok által a nyugati és keleti oldalon emelt karzatokat (a templom két rövidebb oldalán) megszüntette. A templom külsőn, renoválásra 2013-ban került sor.

Belépve a templomba a boltíves belső térbe, nagyjából a XVIII. századi állapot fogad minket, az úrasztalán, a szószéken és a mózespadon olyan díszítő terítőket láthatunk, amit a ’80-as években az Balatonalmádiban működő kézimunkakör szorgos kezei készítettek.

Istentisztelet előtt érkeztem, búcsúzásomkor jó volt látni a gyülekező közösséget, boldog vagyok, hogy megtapasztalhattam, egy csodálatos Árpád kori épület mai életét.

IMG eabe3941a8a3bd28204353d46eda0887 V a bejarat IMG 336299c8f2a83b1c67cd5d95a569f1d8 V a templom bal oldala a IMG 364b9168372fadbe45878f22ddfddd81 V IMG 52a41f9336bed7260b5dfac6ee3a3754 V fresko maradvanyok a IMG 7b98de5afe7e1971a9b89f0942689503 V az erdites

Híres épületek Magyarországon 3. rész: Bajna az Ördöglovas kastélya

DSCF6528Hild Jozsef fele fohomlokzat a

Ez a kastély Komárom-Esztergom megyében található Bajna településen. A csodálatos épület 2021-ben „csipkerózsika álmából”, romjaiból lett újjávarázsolva az -Ördöglovas egykori kastélya-, több évtizednyi elhanyagoltság után. A bajnai Sándor-Metternich-kastély mai formájában egy klasszicista épület képét mutatja. A kutatások során fellelt dokumentumok alapján, több építési periódusa volt. A mai épület helyén már a 15. század végén, a 16. század elején egy nemesi udvarház állt.

Az épületben Ördöglovas kastélya címmel állandó kiállítás található, a látogatók a kastély történetét ismerhetik meg, és megcsodálhatjuk a feltárt barokk falfestményeit is. Megismerkedhetünk Sándor Móric (Buda1805május 23. – Bécs1878február 23.)  gróf emlékeivel, aki hajmeresztő lovas mutatványaival vált ismerté. Az egykori barokk épületet ő alakíttatta át a ma is látható klasszicista stílusú műremekké. Szerelemből 1835. február 8-án feleségül vette Klemens Wenzel Lothar von Metternich (1773-1859) herceg, kancellár, Leontine Adelheid Maria Pauline von Metternich (Bécs, 1811június 18. – Bécs, 1861november 16.) hercegkisasszonyt. Erről nagy romantikus film készült Ördöglovas címmel.

Az épület átalakításával kor egyik legnevesebb építészét, Hild Józsefet  (Pest1789december 8. – Pest, 1867március 6.)  bízta meg. Hild az épület bejárati részét úgy alakította, hogy a homlokzatra görög mintára oszlopokat tervezett, melyből három előreugrott, a kétszintes épület itt egy négyoszlopos portikuszt kapott (erről az erkélyről ugratott le lovával fogadásból Sándor Móric). Az oszlopok feletti timpanonban a Metternich-Sándor hercegi címer díszeleg. A belső termek szépségét a milánói Scala díszlettervezője,  Alessandro Sanquirico (1777–1849) teremtette meg.

DSCF6445 a kapolna a 1 scaled DSCF6479 antik szalon etruszk es pompei motivumok a DSCF6475 vadaszterem a DSCF6500 Raffaello terem mennyezete a 20220403 125722 lepcsohaz a 1 DSCF6445 a kapolna a scaled

Híres épületek Magyarországon 2. rész: Szent Jakab apostol templom (Árpás)

Szt. Jakab templom jobb oldala 3 a

Szent Jakab apostol templom  Mórichida területén épült, mely ma Árpás Dombiföld nevű településrészén, a Rába jobb partján található.
A templom történetében kevés okmány áll rendelkezésre, ezek az Árpád-kori királyaink idejéből ismert. Az egyik 1086-ból való és ez még portusként, vagyis révként, révpartként, kikötőhelyként nevezi Árpást. Egy 1403. évi oklevélből kivehető, hogy a Mórichidai családnak a mórichidai prépostságban volt temetkezési helye.

Az eddig említett okmányokon kívül egyedül azt tudjuk, hogy 1242. október 3-án IV. Béla király itt megfordult és, hogy a prépostságot 1251-ben alapították. A premontrei rend tagjai szigorú hallgatással, örök böjttel, önfeláldozó szegénységgel, kevés alvással, kézimunka, valamint művészetek gyakorlatával élték mindennapjaikat.
A török  időben a nagyszombati klarissza rend apácáihoz került a templom, 1601-ben. A templom mai barokk jellegű belső díszítése nekik köszönhető.

A templom építése a román korszak átmeneti időszakára tehető. Az épület nagy része téglából, némely kis részlete kőből készült. A templom egyhajós. A kar, a szentély és a karzat eredeti állapotú. Érdekes, hogy a zárda mellett melléképületnek nyoma nincs. Magyarázat, hogy az építőanyagot máshová használták fel, vagy az alapot az iszap befedte, és a rajta kinőtt fű elrejti. A templom déli oldalán a sekrestye mellett látszik egy befalazott ajtó, de nem tudni, hogy vajon a kolostor udvarából vezetett-e be a templomba,

Oltárkép:
A köpenyes Madonna
: Ismeretlen alkotója a 17. század közepén a Köpenyes Mária képtípusához vezethető vissza, amely még a középkorban igen népszerű téma volt. Szűz Mária védő gesztussal köpenye alá vonja Magyarország térképét, és az angyalok magyar koronával készülnek őt megkoronázni.
Ez az oltárkép már nem a Szent Jakab-templomban látható, megóvása érdekében elvitték a Győri Püspökvárba. Itt a kép másolata található.
A ma látható oltárkép a 1790 körüli olajfestmény, amely Szent Jakab apostolt, a templom védőszentjét ábrázolja.

Szt. Jakab templom oltar a scaled Szt. Jakab templom karzat a Szt. Jakab templom hatulrol a scaled Szt. Jakab templom belso tere a kopenyes Madonna oltarkep masolata a Arpas Szt. Jakab templom a scaled

Híres épületek Magyarországon: Acsaújlaki kastély

DSCF5831 a kastely fohomlokzata a

Az acsaújlaki kastélyt 1907-1910 között építtette a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső lánya, Iphigéne és újdonsült veje, Patay Tibor vármegyei főispán számára a Sápivölgyi majorban.

Az Acsa-újlaki kastély építészeti kialakítása a középkori várjelleget hangsúlyozza. Az építtető mintaképe a régi acsai kastély. A kastély az ún. saroktornyos típusúak közé tartozik, amely megoldás a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra jellemző. Erre utal a oldalszárny reneszánsz pártázata is. Az archaizálás az épület szerkezeti megoldásait is jellemzi, a falak szokatlanul vastagok, és minden szinten téglaboltozatos födémek készültek.
A kastély belső kialakítására már a kényelem és a reprezentáció mértéktartó barokkos megfogalmazása jellemző. A kastély főépületből és oldalszárnyból áll, a főépületben földszint és két emelet, valamint padlás helyiség található, míg az oldalszárnyban földszint és padlástér van. Az épület teljes egésze alápincézett.

A főépületben a felújítás során king-size lakosztályok, öltözőszobák, vendégszobák, fogadóterek, szalonok, könyvtár, konyhák, étkezők, valamint az ezeket kiszolgáló vizes helyiségek lettek igényesen kialakítva.

Az Acsaújlaki, Magyar Versailles-ként is emlegetett kastély az év minden napján nyitva áll, és fogadja a látogatókat gyönyörű parkjával és exkluzív belső termeivel. A kastély teljes egészében körbejárható, folyamatosan, igény szerint induló vezetéssel. Megcsodálhatjuk a kastély kertjét, a borospincét, a gyönyürű hallt, vadászkürt alakú csillárokkal és falikarokkal, süttői márvány burkolatú kandallóval.

Jelenleg Schéner Mihály Kossuth-díjas festő képei díszítik a falakat – ezekből hamarosan külön kiállítás nyílik a kastélyban. A Csodálatos 94 négyzetméteres, görög mitológiai elemekkel ékesített díszterem alkalmas rendezvények megtartására.

Az Acsaújlaki Kastély egy privát kastély, ám idegenvezetővel az év minden napján látogatható (ünnepnapokon is), a nagyközönség részére megnyitott része és parkja.

DSCF5832 kapu a DSCF5816 a park tava a DSCF5795 emeleti diszterem reszlet a DSCF5775 foldszinti fogadoterem a