Kategória: Hires épületek

Nagymaros a Dunakanyarban, a Visegrádi-szoros áttöréses völgyében, a Duna bal partján. Váctól nyugatra, Budapesttől 52 kilométerre északnyugatra, a 12-es főút mentén, Visegráddal  szemben helyezkedik el.

Visegrádra mentem. A vonatról Nagymaroson szálltam le, az állomásról megláttam egy csodálatos szecessziós épületet, amit azonnal meg kellett örökítenem

Hazaérve rákerestem építésének történetére, a következőt találtam: „Nagymaros 1912-ben került bele az állami népiskola-építő programba, az épület 1914-re készült el. Három házat bontottak le 1912-ben, hogy ezek helyén felépülhessen az iskola. Az iskola tervezője Sváb Gyula (1879—1938) építész, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, tanszékvezető; és a népiskola-építési program egyik vezetője volt egyben. Az építész főként letisztult iskolai típusterveket készített. Hogyan születhetett mégis szecessziós alkotása? A népiskola-építési programban résztvevők közül többen Lechner Ödön (1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) követői voltak, és az ő szellemében terveztek. Sváb Gyula a nagymarosi épület tervezésekor az ő útjukat követhette. A kapu felett még Sződy Szilárd munkája is beazonosítható, a baglyok talpán szerepel a neve. Sződy Szilárd (Nagykáta, 1878. április 27. – Budapest, Józsefváros, 1939. február 24.) magyar szobrász- és éremművész az Országos Iparművészeti Iskolában tanult, ahol rajztanári oklevelet szerzett, majd Olaszországban és Németországban képezte magát. Az épület homlokzatán látható gyönyörű majolikadíszítés a Zsolnay manufaktúrából származik, az ország sok szecessziós épületéhez hasonlóan. Azt is tudjuk, hogy az iskola építésének Leimdörfer Nándor cége volt a kivitelezője”

Római katolikus temploma: A 14. században épült. A lent négyzet, a második emelettől fölfelé nyolcszögletű torony a 15. század végén az oromfalas hajó mellé épült. A torony nyolcszögletű felső szakasza a 15. században kétemeletesre épült.

Nagybörzsöny község Pest vármegyében, a Szobi járásban. a  Börzsöny nyugati peremén, a Börzsöny-patak partján található. A falu neve az Árpád-korban Bersen, Belsun  volt. 1700 után német telepesek érkezésekor – több helyen – Deutsch-Pilsen néven szerepel. Mai nevét a 20. század eleji közigazgatási átrendezéskor kapta, 1908 óta használja, korábban Börzsönynek nevezték.

A község 14. századtól bányatelepülés volt, gazdag arany-, ezüst-, vasérc-, ólom- és kénkészlettel rendelkezett. A település ezüstbányájáról 1312-ből van írásos feljegyzés. A falu a török hódoltság idején sem néptelenedett el. A bányászat azonban megszűnt, csak a 17. század végén indult újra, és a 18. századig megmaradt, de a készletek kimerülése miatt átmenetileg ismét megszűnt. 1846-ban, majd 1913-ban és 1933-ban ismét kísérletet tettek a nemesfém ércek termelésére.  1949-ben újranyitották, hogy mélyebben létesített táróval alávájták az ércesedést. A sikertelen kutatások az 1990-es években zárultak.

Templomáról: A 15. században bányavárosnak számító Nagybörzsöny település központjától távol, dombtetőn emelkedik a tökéletes arányú román stílusú falusi templom, amelyet 17. századi kőfal övez. A templom hajója és szentélye a 13. század elején épült, majd a tatárjárás után egészült ki a díszes főpárkánnyal és toronnyal.  Szent István tiszteletére szentelték fel. A templom körüli falat valószínűleg a 15. században építették. A keleti kapu fölött olvasható felirat (ANNO 1632 ZACHARIAS POP FIERI FECIT) arra utal, hogy Pop (vagy Pap) Zakariás 1632-ben felújította.

A templom falai barnásvörös trachit kőből épültek, és eredetileg is vakolatlanok voltak. Szentélye középkori szokás szerint keletre néz. Karcsú tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik. A hajónál jóval alacsonyabb szentély félköríves A bejárat a déli oldalon nyílik, fölötte három jellegzetes félköríves román tölcsérablak. A szentélyen is van a déli oldalon egy egyszerű ablak.

A főpárkány különlegessége: a 19 bajuszos tatár feje. A fejeknek története van, ugyanis jól látható, hogy 20 fejnek van kialakítva ív, viszont csak 19 fejet faragtak az ívsorba. A fejek a faluba betörő és legyőzött tatárokat szimbolizálják, elrettentésül is a tatároknak, hogy hasonló eset ne következzék be újra. A támadásban megmenekült egyetlen bajuszos barbárnak meghagyták a helyet az ívsor végén, ha esetleg visszatérne.

Több éve vágytam Lórévbe, de mivel nincs autóm, tömegközlekedéssel kissé bonyolult az oda és visszajutás. Sajnos szomorúan kellett megállapítanom, hogy nem bánunk „kincseinkkel” megfelelő módon. Sem a kápolna állapota, sem az oda bejutás nincs megoldva.

Az interneten azt olvastam, hogy a kápolna kulcsát a lórévi RÉV büfében lehet elkérni. Az ott levő hölgy igen ingerülten állt tisztelettudó kérésemhez a kulcsot illetően. Azért háborodott fel, mert nem mi voltunk az elsők, akik ott kerestük a kulcshoz jutást. Ebből a tényből adódik, hogy bejutni nem tudtunk, csupán a rozoga ajtón tudtam befotózni.

A Zichy-emlékkápolna

A lórévi Zichy kápolna gyönyörű természeti környezetben áll a Duna árterében, a Csepel szigeten. A kápolna ugyanolyan magas kis dombra épült, mint a tőle alig néhány méternyire található töltés, így amikor a Duna kilép medréből, a kápolna egy apró szigetté változik. Nemcsak a hely nagyon szép, hanem az épület is igen impozánsra sikerült. Építtetője nem más, mint Ferenc József császár volt, aki így akart emléket állítani a kivégeztetett Zichy Ödön emlékére. A kápolna falai szomorú emléket őriznek. 1848-at írunk, amikor Zichy Ödön és testvére Pál, Jellasics horvát bántól tartottak otthoni birtokuk felé.  Szerencsétlenségükre Soponya közelében Görgey Artúr magyar főparancsnok katonái megállították őket, átkutatták csomagjaikat, és hazaáruló iratokat találtak náluk. Mindkettejüket letartóztatták, majd Lórévre szállították és rögtön ítélő hadbíróság elé állították. A hadbíróság vezetője Görgey Artúr volt, aki Zichy Ödönt kötél általi halálra ítélte, testvérét Zichy Pált pedig felmentette. Zichy Ödön vagy, ahogy született Zichy Eugenio (Jenő) volt az első és utolsó arisztokrata, akit a szabadságharc ideje alatt felakasztottak.
A neogótikus stílusú épületet 1853-ban adták át hatalmas ünnepség közepette, amelyen magas rangú egyházi és világi vezetők vehettek részt.

Lébény nagyközség Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben.

Lébény területe az őskortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. Az újabb kőkortól a bronz- és vaskoron keresztül követhetjük itt az ember nyomait. A középkorban már 1208-ban említették a települést, nevét akkor már Libin-nek írták.

Legfőbb nevezetessége, Benedek-rendi apátsági templom. A falu története elválaszthatatlanul összefonódik az itteni műemléktemplom történetével. A templom első okleveles említése 1199-ből való, amikor a birtokot Imre király visszaadta Saul kalocsai érsek Poth és Chepán nevű testvéreinek. A már meglévő monostor birtokjogát az 1208-as keltezésű oklevél erősíti. A Hédervári család adományaként – 1202-1208 közt épült apátsági temploma talán elsőnek fogta össze a magyarországi román stílusalakulást a bencések jellegzetes módján. Alaprajza keletelt, háromhajós, keresztház nélküli, hajónként egy vonalra helyezett félkörös szentélyekkel záródik. Felépítése bazilikális, átmenő boltozatú, két nyugati toronnyal, kegyúri karzattal, fő- és déli oldalkapuval.

Az apátsági rendház a török hódoltság alatt elpusztult.

Az alföldi szecesszió másik ékköve Kiskunfélegyháza.
Kiskunfélegyháza város Bács-Kiskun megyében a Duna-Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.

A város csodálatos városházát tudhat magáénak. Az épület aKossuth Lajos u. 1. alatt található. XX. század elején, 1909-1911 között épült, Vas József tervei alapján. Az épület Lechner Ödön építésznek, a szecesszió nemzetközi rangú magyar képviselőjének egyedi, sajátos díszítőelemeit tükrözi. A homlokzaton Zsolnay majolikadíszítések, tulipános motívumok, magyaros ornamentika található. Morbitzer Nándor által tervezett háromszintes tornya 45 méter magas, belső toronyrésze és a toronysisak gazdagon díszített, melybe messziről is jól látható toronyórát helyeztek. Az épület homlokzatának csúcsán található a város címere, mely boltíves városkapuban őrt álló kun vitézt ábrázol.

A díszterem motívumaira a szecesszió különös színvilága és a természetet stilizáló formakincs jellemző.

Őseink így jellemezték az új városházát: „Tornyosan áll s cifrán, mint a puszta virága.”

Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai hídfője közelében. Korábban a főváros Budapesti Történeti Múzeumához tartozott.

2016-tól az épületet környezetével együtt teljesen felújították, és 2018-ban az ingatlan együttes a Külgazdasági és Külügyminisztérium vagyonkezelésébe került. A Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhelyet a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány működteti.

Gül Baba, a Rózsák atyja, bektási dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. A legenda szerint a város elfoglalásának ünnepén, a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban tartott hálaadó istentiszteleten halt meg 1541. szeptember 2-án. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, sőt a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is. A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa. A hely azóta is az iszlám vallásúak zarándokhelye, turisták rendszeres úticélja.

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye.  Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták.

Az alföldi szecessziót akartam megismerni, így utaztam el a városba. Most négy épületet mutatnék be.

Cifrapalota ismert szecessziós épület. A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt. Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay porcelángyár készített.

A kecskeméti Városháza a város főterén, a Kossuth tér 1. szám alatt található. 1893 és 1897  között épült, szecessziós stílusban. Tervezője Lechner Ödön és Pártos Gyula.

Középrizalitjának ormán a honalapító Árpád fejedelem szobrát helyezték el. A korabeli kecskemétiek, akik először idegenkedtek az új városházától, Árpádkának nevezték el a pánczélos vitézt. Az épületen kívül és belül több helyen szerepel a Magyarország és Kecskemét város címere. A homlokzat közepén harangjátékot helyeztek el, amely napközben minden egész órakor játsza a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt. Következik a Kodály Bécsi harangjátéká és Kodály Toborzója. Végül Erkel: Palotása zárja a haragjátékot.

Kecskeméti Szabadság tér 7. Református Általános Iskola és Gimnázium – a tragikusan fiatalon elhunyt építész Mende Valér tervezte, aki a szecesszió modernebb felfogású, a kortárs nemzetközi építészet irányzataihoz illeszkedő ún. „Fiatalok” csoportjához tartozott, mint pl. Kós Károly. Az épület külső megoldásain elsősorban az erdélyi népi építészet, továbbá a Jugendstil észak német válfaja és a finn hatás keveredik, miközben sajátosan magyar alföldi hangulatot hordoz. 

Kossuth u, 4. A kecskeméti iparosok 1903-ban határozták el tágas, új székház építését.  1904-ben kiírt tervpályázat nyertese a Komor Marcell‒Jakab Dezső építészpáros lett. Leghíresebb munkáik közé tartozott a szabadkai városháza és a marosvásárhelyi kultúrpalota.  Az Iparos Otthont a 20. században sok megpróbáltatás érte: a földrengés, a két világháború és az azokat követő megszállások, beköltözések. Az 1982-83-ban történt felújítás óta a kecskeméti ifjúság művelődési és közösségi tere.

A 19. században múzeumi törekvés volt a középkori és reneszánsz másolatgyűjtemények létrehozása. Ezzel összhangban az 1900–1906 között épült Szépművészeti Múzeum földszinti csarnokait különböző építészeti stílusok jegyében tervezték meg. Így készült el a román stílust megidéző Román Csarnok. Itt gipszmásolatokat tudtak bemutatni. A második világháború alatt a múzeum csarnokai és a bennük kiállított gipszmásolatok megsérültek. A múzeum többi részét később többé-kevésbé felújították, a Román Csarnokot egyre inkább a múzeum raktározási gondjainak megoldására használták. A múzeum legdíszesebb csarnoka így a múzeum titkos terévé vált, ahová csupán néhány munkatársnak volt bejárása.

A csarnok román kori bazilikát idéz a szemünk elé. A belső dekorációját a múzeum építészei, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervezhették. A rendkívül gazdag festészeti dekoráció Reissmann Károly Miksa és Glaser János festők munkája. A freskókat a keresztény ikonográfiai szerint tervezték meg. A csarnok csodálatos gazdag ornamentikáján szimbolikus ábrázolások, életfamotívumok, a halhatatlanságot jelképező pávák stb. jelennek meg.

A csarnok restaurálása a Szépművészeti Múzeum történetében a legátfogóbb, 2015 – 2018 között elvégzett rekonstrukciós munkáinak keretében zajlott, melyben mintegy hetven restaurátor vett részt.

Isaszeg Budapest belvárosától 30 km-re-keletre fekszik a Gödöllői-dombságban; határában folyik a Rákos-patak. Első okleveles említése 1274-ből való. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronz-korban lakott volt a település környéke. Ide utaztam, hogy az „Öretemplomot” meglátogassam.

A látogató – én vonattal –„bármely irányból érkezik Isaszegre, már messziről meglátja a város ékességét, a dombon álló, gazdag történeti múltat hirdető, Szent Márton tiszteletére emelt régi római katolikus templomot.” A hagyomány úgy tartja, hogy Szent István rendelkezése nyomán épült itt az első fatemplom, és ennek helyére építették a XII. század végén a körtemplomot. „Az évszázadok viharaival, pusztításaival dacoló épület szakszerű régészeti feltárására és műemléki helyreállítására 1968–1971-ben került sor. A  jelenlegi, barokk formajegyeket viselő épület alatt tárták fel annak a centrális, tehát körfalú templomnak a maradványait, melyet nagy valószínűséggel a XII–XIII. század fordulóján építettek. Ehhez a XIII. század második felében azt a szintén kör alakú kis kápolnát építették hozzá, melynek alapítását a kutatók az 1265-ös csatával, illetve annak következményeivel hozzák összefüggésbe. Erre az épületegyüttesre húzták fel a XIV–XV. század fordulóján azt a gótikus templomot, amit aztán a XV. század második felében az uraságok (minden bizonnyal a Rozgonyiak) bővítettek. Ez idő tájt építették a tornyot is. Az egész templomot kívülről támpillérekkel erősítették meg, körülötte helyezkedett el a fallal kerített cinterem, a temető. „ A temetőből út vezet fel a Kálváriára, ahonnan még megkapóbb látvány ez a csodálatos történelmi emlék!