16, Híres épületek: Budapest, Rumbach utcai zsinagóga

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert (a „nagy zsinagóga” a Dohány utcai). A VII. kerületben található, a Rumbach Sebestyén utca 11-13. szám alatt.
A zsinagóga 1869 és 1872 között közadakozásból épült. Tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. A falán magyar nyelvű emléktábla olvasható, amely azokra a zsidókra emlékeztet, akiket 1941-ben ebben az épületben gyűjtöttek össze. Mielőtt a megszállt ukrajnai Kamenyec-Podolszijkba szállították a magyar hatóságok, ahol a németek legyilkolták őket. Az épület a második világháború óta romos, 1959 óta nem használták vallási célokra. 2006-ban a Budapesti Zsidó Hitközség visszakapta, azóta látogatható volt.
A Miniszterelnökség 2014-ben kötelezte el magát, hogy 3,2 milliárd forintból korhűen rekonstruáltatja a Rumbach utcai zsinagógát. A közel négy évig tartó felújítás Dávid Ferenc művészettörténész műemléki kutatásai alapján Kőnig Tamás és Wágner Péter építészek, illetve Baliga Kornél építőművész-belsőépítész tervei szerint készült el.
A műemléki felújításon átesett csodálatos épületet 2021. június 10-én adták át.
Lehet, hogy egy kép erről: szabadtéri és emlékmű
 
 
 
 

Idén lettünk 6 évesek

Cégünk 2017-ben alakult és azóta is töretlen a növekedésünk. Az elmúlt években bővült tevékenységünk számos szolgáltatással. Ingatlan üzemeltetés, kezelés és hasznosítás mellett a műszaki karbantartás is jelentős szerepet kapott, amely 60%-os árbevétel növekedést eredményezett a tavalyi évben. Jelenleg 27 ingatlant és társasházat kezelünk, mely 9500 m2-t foglal magába. Ebben az évben arra törekszünk, hogy az árbevételünket megduplázzuk. Ezúton is szeretnénk megköszönni partnereinknek, bizalmukat felénk. Nem is beszélve a munkatársakról, akik a lelkét képezik cégünknek. A mostani évünket több szempontból is fontos számunkra. Az egyik, a sikerélmény, hogy cégünk töretlenül fejlődik és hogy 6 évesek lettünk. Statisztikai adatok szerint az újonnan alapított cégek kis része éri el az 5 évet.

15, Híres épületek: Budapest, Királyi Lovarda

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Királyi Palota 19. század végi átépítésekor erre a területére reprezentatív udvart terveztek. (csikós udvar) A Lovarda épülete 1902-ra készült el. A neobarokk épület Hauszmann Alajos tervei alapján épült fel. Az épületet a századforduló idején az udvartartás céljaira használták, 1938-ban spanyollovas iskolájával bővült, és a lovas egység reprezentatív bemutatókat tartott itt.

Királyi Lovarda 1902-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. A világháború pusztításai a Lovardát sem kímélték, de az épület ennek ellenére menthető lett volna, a hatalom mégis a lerombolása mellett döntött  Egy időben gyakran megfordultam a Széchenyi Könyvtárban, valamint a Könyvtártudományi és Módszertani Központban, csak a nagy semmi volt a helyén. A ma látható épület az eredeti épület hű másaként épült meg a Hauszmann program keretében 2021-ben. A rekonstrukció során hűen követték a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel. Vezetett sétán jártam a falai között, nagy élmény volt! Jelenleg rendezvényekre bérelhető.

Az épület elé az eredeti helyére került Vastagh György : Lófékező c. szobra, amit ma Csikós szoborként emlegetnek.

14, Híres épületek: Budapest, Klotild Paloták

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Klotild paloták (Klotild és Matild) néven ismert két jellegzetes angol neobarokk, eklektikus épület Budapest V. kerületében, a Ferenciek terén található. A Rákóczi út felől nézve az Erzsébet híd jelképes kapuját alkotják.

A millenniumot követő századfordulón József Károly főherceg neje, Klotild Mária főhercegné kezdeményezésére pályázatot írtak ki.

Az építési megbízást Korb Flóris és Giergl Kálmán kapták meg. A házak 18991902 között épültek meg.

Üvegablakaik Róth Miksa műhelyében készültek. A 48 méter magas tornyokat a főherceg koronájának felnagyított másolata díszíti. Budapesten elsőként szereltek be liftet. A kályhák a pécsi Zsolnay csempegyárban készültek.

A második világháború alaposan megrongálta őket.

1901-től a déli épületben működött a Belvárosi Kávéház. Krúdy Gyula itt írta a Szindbád történetek nagy részét. Boldog Békeidők pezsgő életének népszerű színtere volt, ahol híres közszereplők, újságírók és művészek fordultak meg nap, mint nap. A második világháború után ez a kávéház nyílt meg elsőként a fővárosban. A neobarokk palota felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Több évig tartó és minden részletre kiterjedő renoválás után, eredeti pompájában tért vissza a történelmi szecessziós kávéház a műemlékvédelem alatt álló Matild Palota épületébe.