Lakógyűlés – Túlélők kézikönyve normális embereknek

image0 large 7

Lakógyűlés – Túlélők kézikönyve normális embereknek

Kezdőknek és haladóknak. Különösen azoknak, akik már kétszer is elhatározták, hogy soha többé nem mennek el, mégis ott ülnek újra, egy termosznyi kávéval és a reménnyel, hogy ez most talán… talán más lesz.

I. Előszó – A bátor jelenlét művészete

A lakógyűlés az a hely, ahol a társasházi közösség időről időre összeül, hogy közösen döntsön sorsfordító kérdésekről, mint például:
– hány százalékos legyen a közös költség emelése,
– kell-e új postaláda,
– és hogy
valójában kinek a macskája piszkít a liftbe.

De mielőtt rábólintasz a jelenlétre, tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket:

  • Készen állok-e arra, hogy valaki hangosan megkérdezze: „Miért nem fényezték újra a radiátorokat?” – miközben ez természetesen nem szerepelt a napirenden?
  • Bármelyik pillanatban tudok-e hirtelen levegőt venni és azt mondani: „Ez most nem az a fórum ahol a gyíkemberekről van szó”
  • Tudom-e úgy forgatni a szemem, hogy senki ne vegye észre?
  • Van-e nálam elegendő idegi tartalék, ha valaki szerint „a vezetékek azért égtek le, mert a WiFi túl erős lett”?

Ha ezekre a válaszod: igen, sajnos igen – akkor üdv a klubban, hős vagy!

II. A típusok – Avagy akikkel garantált a leépülés

1. A Laposföld-hívő

Ő az, aki mindenre készült. Hozott táblázatot, elméletet, és három linket egy orosz nyelvű fórumról. Véleménye szerint a tetőszigetelésnek semmi értelme, mert „a nap nem fentről, hanem oldalról süt, ezt mindenki tudja, aki figyel.”
Kedvenc mondása:Ezek a tudjuk kik virtuális drótokkal irányítanak minket, és te most azt akarod, hogy fizessek a felújításért?”

2. A Derékszög-tagadó

Szerinte a lépcsőházban nincs egyetlen valódi derékszög sem.
„Ez az egész épület ferdén áll! Ha elhajítok egy szilvát, nem lefelé esik, hanem jobbra! Ez tény.”
Mindenre csak bólint, majd hozzáteszi:
„A gravitáció csak egy vélemény.”

3. A Pánikoló Összeesküvés-teoretikus

Folyamatos rettegésben él. A tűzcsap alatt hallotta, hogy zúg valami. Szerinte a csatornarendszer az állam lehallgatási hálózata.
Amikor szóba kerül a kamerás megfigyelés, csak annyit mond:
„Kamerát?! Akkor már inkább jöjjenek az UFÓK is!”

4. A Mindenbe Belenyúló Semmihez Nem Értő

Ő az, aki mindig megszólal, még ha nem is tudja, miről van szó.
Szerintem a szennyvízcső másfél méterrel beljebb van, én láttam YouTube-on!”
Majd hozzáteszi: „
Nem vagyok szakértő, de…”, és innen tudod: hosszú este lesz.

5. A Kötekedő Mini-Diktátor

Két fejjel kisebb mindenkinél, de háromszor hangosabb. Szemrebbenés nélkül bekiabál a közgyűlésvezető szavába.
Ez nem így van! Miért nem így van? Na ugye!”
Valójában nem is érdekli a téma, csak
győzni akar. Bármit. Akármit.

6. A Külföldi, Aki Nem Beszél, de Mégis Mindenhez Ért

Nem beszél magyarul. De ha valaki fordít neki, azonnal elmagyarázza, hogyan csinálják Németországban/Belgiumban/Szingapúrban, és hogy ott minden működik.
Megoldása van mindenre: „
Nem jó ahogy csináljátok. Mi jobban csináljuk ezt is.
De amikor megkérdezzük, ott mit csinálnak egy beázással, csak annyit mond: „
Ott nincs ilyen.”

7. A Volt Közös Képviselő

Negyven éve volt, akkor is csak két hónapig, de máig úgy hiszi, ő találta fel a társasházat. Mindenről tud „egy sokkal jobb módszert”, ami 1986-ban „tökéletesen bevált a Baross utcában”.
Kedvenc mondata:Amíg én voltam, nem voltak ilyen problémák! Akkor rend volt!”
(Kivéve, amikor leszakadt a tető, de arról nem beszélünk.)

8. A Nagyothalló Mesterfélrehalló

Ő az, aki szerint a liftajtót is kéne sterilizálni minden pisiléspuszi után, mert így értette.
Minden mondatot hangosan visszakérdez:
„Mi van a kéménnyel? Le fog robbanni?”
Ha a jegyzőkönyvvezető azt mondja: „készüljön jegyzőkönyv”, ő visszakérdez:
„A jegyző jön? Börtön lesz?”

9. A Kötelezően Küldött Közalkalmazott

Az önkormányzat delegálta. Meg is jelent, de látszik rajta, hogy az élete legnagyobb csalódása, hogy még mindig él.
Végig némán ül, majd a végén beletúr a papírjaiba és ennyit mond:
„Rendben. Én ezt akkor itt aláírtam.”
Senkinek nincs szíve szólni, hogy nem kellett volna.

image0 large 7

III. A közös képviselő észérvei – avagy ha valaki a valóságról beszél

Olykor előfordul, hogy a közös képviselő felvet egy teljesen logikus, szakmailag megalapozott javaslatot, például: „Javaslom a tető azonnali javítását, mert beázhat a harmadik emelet.”

Reakciók:

  • Nem lehet, hogy direkt áztatják el a plafont, hogy lehessen újrafesteni?”
  • És ha esővízzel gyűjtenénk inkább mosásra?”
  • Nem lehetne, hogy a negyedik emelet is fizessen, még ha nincs is olyan?”
  • Ez az egész biztos csak egy fedősztori valami nagyobb ügyre!”

    fWGS

IV. Témák, amik tényleg elhangzottak – vagy elhangozhattak volna

  • A házmester túl barátságos a galambokkal. Ez állítólag „konfliktushoz vezethet”.
  • Egy lakó szerint az új lakók túl sokat mosnak. Hetente többször!
    (Valaki kérte, legyen
    központi mosási rend.)
  • Valaki rendszeresen a saját küszöbén alszik el (részegen), de a szomszéd „ez társadalmi kísérlet”.
  • Az előző karácsonykor kitett girlandot túl katolikusnak találta valaki. A másik szerint túl pogány volt. A harmadik szerint nem is volt karácsony.
  • A lift túl gyors. Azt mondta valaki: „megszédül benne a torkom”.
  • Egy lakó hangosabban nevet a kelleténél. Felvetés született a „halkabb társasházi viselkedésről”.

    vjh

V. Túlélési tippek

Ülj közel a kijárathoz. Ha jön a „Laposföld-szekció”, diszkréten elcsúszhatsz.
Ne igyál előre két kávét. Agyvérzés és idegrángás együtt nem jó kombináció.
Ne reagálj mindenre. Egy „hmm” és egy „átgondoljuk” aranyat ér.
Jegyzetelj vicces megjegyzéseket. Legalább lesz min nevetni hazafelé.
Tudd: nem vagy egyedül. Legalább négyen ugyanúgy szenvednek, mint te. Néha össze is néztek. És akkor már nem is annyira rossz.
Készülj fedősztorival, miért kell elmenned idő előtt.
Például: „Sajnos mennem kell, mert kezd
ődik a Skype-on a családi jógaóra.”
(A
családi jóga mindig működik – senki sem kérdez vissza, mert senki sem akar többet tudni.)

fljdsa

Híres épületek: Ócsa, Református Templom

DSCF4448 a beleptem a templomba

Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Nevét 1235-ben említette először oklevél Alza néven. A premontrei szerzetesrend Szűz Mária tiszteletére emelt monostora a váradelőhegyi prépostság filiájaként ( plébániához tartozó lelkipásztori hely) jött létre. A bazilika a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke

Az eredeti templom a XIII. században épült, román stílusban, valószínűleg II. András alapította. A tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott az épületben, melyet a IV. Béla által visszatelepített premontreiek építettek újjá. A templom mellé, attól elkülönülten álló kolostort is építettek a premontre-iak.  A kolostorépület nem vészelte át az évszázadokat, mára már nyomát sem leljük. A török időkben, a XVI. század közepén  mecsetként használták. Az történelem viharai súlyosan károsították az épületet. A templomot a teljes pusztulás elől végül is gróf Teleki József mentette meg, támogatásával helyreállították és át is építették a templomot, melyet 1777-ben szenteltek fel a reformátusok. A gyönyörű műemléket nemcsak turisták látogatják, vasárnap délelőttönként a misére rendszeresen megtelik a templom a református hívőkkel.

Az utolsó nagyszabású munkálatok az 1986-92-ben történtek, amikor is 1995-ben Európa Nostra díjat kapott az alapos helyreállításnak köszönhetően.
A templombelső legértékesebb része a bordás boltozatú főszentély, melyben a templom építésével egyidős (1275-1300 körüli) freskók kerültek felszínre. A feltárt freskók Árpád-kori falfestészetünk kiemelkedő alkotásai.

Érdekesség: itt forgatták Ken Follett népszerű regényéből a Katedrális című nyolc részes tévésorozatot.

DSCF4525 a korbe DSCF4522 a korbe DSCF4515a korbe jarva DSCF4521 a fohomlokzat DSCF4476 a oszlopok DSCF4496 a feljarat a karzatra DSCF4463 a szentely boltozata DSCF4453 a freskok aszentely jobb oldali falan DSCF4470 a kereszthajo

Egy nem túl elmés spam története

A fraudulent 04ceb013 54d0 4029 bc26 2910b567cd7f
Ma reggel épp csak megmentettek minket! Jött egy „nagyon hivatalos” email, hogy lejár a domainünk. Nagy riadalom, kapkodás, pánik… ja nem.
A levélben egy cég nevében írtak, de a feladó egy bizonyos Darvish Noori volt egy sima gmail-es címről. Hát, nem tudom ki hogy van vele, de ha én egy magyar cég nevében írok, minimum veszek vagy alkotok egy „.hu”-s címet. Vagy legalább átnevezem magam Kovács Józsefnek. Ám Darvish olyan okos volt, mint az, aki a fagyit a mikróban próbálja megolvasztani, és utána csodálkozik, hogy folyik.
A domainünk jól van, él és virul, a gép nem sípol, a kamu email meg ment a digitális szemetesbe a többi mellé.
Köszi, Darvish, jó próbálkozás volt. Ha egyszer tényleg elkezdesz domain-t árulni, minimum ajándékba kéne adnod mellé egy bögrét meg egy motivációs idézetet: „Higgy magadban, és küldj még pár kamu emailt!”
Utóirat: mindig figyeljünk és legyünk óvatosak, sok-sok kamu email érkezik és némelyik roppant megtévesztő tud lenni.
spam

Bevételnövelési lehetőségek egy társasházban

00 riverhouse at the old mill condos

A finisébe ért a közgyűlési időszak és ezeknek a hónapokban sok-sok tanulsága és érdekessége van. Az ember rengeteg kérdést kap, sok olyan témával találkozik amik a lakókat foglalkoztatják. Az egyik legfontosabb és leggyakoribb a társasház anyagi helyzetének a javítása. Erről mesélek most és a későbbiekben.

Először is le kell szögezni: A cél minden esetben az, hogy a közös költség fedezetet nyújtson az üzemeltetésre, karbantartásra, szükséges felújításokra, és lehetőség szerint tartalékképzésre is. A bevételek növelésére és a költségvetés stabilizálására az alábbi jogszerű és gyakorlatban is működő megoldásokat szoktuk alkalmazni:
A közös területek hasznosítása (bérbeadás)
Ez az egyik leggyakoribb, jogszerű bevételnövelő eszköz. Példák:
– Reklámfelületek bérbeadása (pl. tűzfal, reklámháló a homlokzatra, kerítés, liftajtó, bejárat fölötti felület): Reklámcég vagy helyi vállalkozás is lehet a partner.
– Tető, padlás vagy pince bérbeadása (pl. mobilcég antennáinak, napelem-rendszerek, tárolás céljából).
– Közös helyiségek (pl. egykori szárító, raktár, portásfülke) bérbeadása vállalkozónak (pl. fodrász, műhely, iroda).
– Parkolóhelyek, garázsok bérbeadása nemcsak lakóknak, hanem külső személyeknek is – ha az alapító okirat lehetővé teszi.

Ezekhez természetesen a közgyűlés hozzájárulása szükséges, általában egyszerű szótöbbség, de néhány esetben (pl. tetőhasználat vagy alapító okirat módosítása esetén) 4/5-ös vagy egyhangú döntés kellhet.

További lehetőségek:

Közös költségtartozások behajtása:
A társasházak anyagi helyzete gyakran azért gyenge, mert a közös költség nem folyik be időben. Az alábbi lépések alkalmazhatók:
– Fizetési felszólítás
– Felszólítás ügyvédtől
– Fizetési meghagyás (FMH) indítása
– Végrehajtási eljárás kezdeményezése (ingatlanra vagy jövedelemre)
– Elővásárlási jog gyakorlása az eladni kívánt ingatlanokra
A társasház a közös költség behajtásában hitelezői pozícióban van, és a jogszabályok lehetővé teszik a gyors jogi fellépést.
Egy másik remek módszer lehet a szolgáltatások optimalizálása, a költséghatékonyság. Bár nem bevételnövelés, de a költségek csökkentése közvetlenül javítja a pénzügyi mérleget:
– A társasház részére szolgáltatók versenyeztetése (pl. liftkarbantartás, takarítás, biztosítás)
– Energiaköltségek racionalizálása (LED világítás, napelem, energiatakarékos szivattyúk)
– Automatizálás, távfelügyelet, távleolvasás bevezetése

Saját tartalékalap képzése vagy új bevételi sor létrehozása

A közgyűlés dönthet úgy, hogy külön „fejlesztési alapot” vagy „tartalékalapot” hoz létre, és ahhoz külön hozzájárulást kér. Ez lehet éves szinten fix összeg, vagy eseti jellegű, célhoz kötött befizetés. Jogszabály alapján a társasház saját hatáskörben dönthet ilyen bevételi konstrukciókról.

Irodapiaci helyzetkép

ae450105 59d0 43a3 b0ed d97d9ef935d7

A 2025-ös magyarországi irodabérlési trendeket a gazdasági környezet, a technológiai fejlődés és a munkavállalói elvárások változása alakítja. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a legfontosabb tendenciákat:

Kínálat és kereslet

  • Irodaállomány: Budapesten a modern irodaállomány 2025 első negyedévében elérte a 4,456 millió m²-t.
  • Üresedési ráta: Az üresedési ráta 14,1%-ra emelkedett, ami kilencéves csúcsot jelent. A legalacsonyabb üresedési rátát Buda Központ alpiacon regisztrálták (7,8%), míg a legmagasabb érték az agglomerációban volt mérhető (27,1%).
  • Új fejlesztések: Az új irodaterületek kínálata minimális, 2025 első negyedévében mindössze 5.060 m²-rel bővült a piac. Jelenleg 530 ezer m² irodaterület van fejlesztés alatt, és 2026-ig várhatóan 438 ezer m² új iroda kerül átadásra.

Bérleti díjak

  • Meglévő irodák: Az átlagos bérleti díj 14,7 euró/m², évek óta 14-16 euró között mozog.
  • Új építésű irodák: Az új irodák bérleti díja átlagosan 21 euró/m², de akár 25 euró/m²-t is elérhet.
  • Prime irodák: A prime irodák esetében a bérleti díjak körülbelül 25,5 euró/m²/hó, míg az új építésű A kategóriás irodák bérleti díjai 19-24 euró/m²/hó között mozognak.

Bérleti szerződések dinamikája

  • Szerződések megoszlása: 2025 első negyedévében a bruttó bérbeadási volumen 92.965 m² volt, ami 2%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az arányok így alakultak: 48% új bérleti szerződés, 45% hosszabbítás, 7% bővülés, előbérleti szerződés továbbra sincs.
  • Nettó kereslet: Az igazi meglepetést a nettó kereslet szolgáltatta, amely 50.970 m²-rel 21%-os növekedést mutatott éves alapon – ez a mutató kizárja a hosszabbításokat és a saját használatra történő átsorolásokat.

Bérlői igények és preferenciák

Megközelíthetőség

  • Tömegközlekedés: Az irodák könnyű megközelíthetősége metróval, busszal vagy villamossal kiemelten fontos.
  • Kerékpáros infrastruktúra: A fedett kerékpártárolók, zuhanyzók és egyéb kerékpárosbarát megoldások iránti igény nő.
  • Autós közlekedés: A parkolási lehetőségek és az elektromos autótöltők megléte egyre nagyobb szerepet kap.

Higiénia és egészség

  • Tisztaság: A takarítás minősége és a közös terek tisztán tartása elengedhetetlen a munkavállalói komfort érdekében.
  • Levegőminőség: A megfelelő szellőzőrendszerek és a friss levegő biztosítása kulcsfontosságú.

Biztonság és technológia

  • Beléptetőrendszerek: A modern beléptetőrendszerek és 24 órás biztonsági szolgálat növeli az épület vonzerejét.
  • PropTech megoldások: Az okosirodai technológiák, mint az érintésmentes beléptetés és az energiahatékony rendszerek, egyre elterjedtebbek.

Irodai kialakítás és munkavégzési trendek
Design és berendezés

  • Minimalizmus: A letisztult, monokróm színek és a rendezett környezet továbbra is népszerűek.
  • Rugalmas terek: A nyitott és moduláris terek lehetővé teszik a gyors átalakítást és alkalmazkodást a változó igényekhez.

Munkavégzési modellek

  • Hibrid munkavégzés: A cégek egyre inkább hibrid modelleket alkalmaznak, kombinálva az irodai és otthoni munkát.
  • Home office csökkenése: A home office napok száma csökken, a cégek visszaterelik a munkavállalókat az irodákba.

Fenntarthatóság és ESG szempontok

  • Zöld minősítések: Az irodák környezeti tanúsítványai, mint a LEED vagy BREEAM, egyre fontosabbak a bérlők számára.
  • Energiahatékonyság: Az energiahatékony rendszerek és az alacsonyabb üzemeltetési költségek előnyt jelentenek a piacon.
  • Fenntartható közlekedés: Az elektromos autótöltők és a kerékpárosbarát infrastruktúra iránti igény növekszik.

Befektetői és fejlesztői kilátások

  • Befektetési hajlandóság: A befektetők 90%-a legalább annyit, vagy többet kíván befektetni, mint 2024-ben.
  • Új fejlesztések: A Skanska Magyarország egy több mint 22 ezer négyzetméter hasznos irodaterületet kínáló nyolcemeletes épületet fejleszt Budapesten.

Összegzés

A 2025-ös magyarországi irodabérlési trendeket a kínálat és kereslet kiegyensúlyozatlansága, a bérlői igények változása, a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülése és a technológiai fejlődés határozza meg. A cégeknek és befektetőknek érdemes figyelembe venni ezeket a tényezőket a döntéshozatal során.

források: index.hu, origo.hu, portfolio.hu, forbes.hu kiadoiroda.hu, otthonterkep.hu

da117617 920c 41f2 9045 6f0645948622 image0 0 image1 0

ae450105 59d0 43a3 b0ed d97d9ef935d7 image0 0 1

Híres épületek: Nyíregyházi zsinagóga

DSCF6339 a beleptem

Nyíregyháza megyei jogú városSzabolcs-Szatmár-Bereg megye és a Nyíregyházi járásnak székhelye. az ország hetedik legnagyobb városa.

A települést legelőszőr, 1209-ben említik meg, viszont több száz év múlva vált igen jelentős településsé, amikor is gróf Károlyi Ferenc földbirtokos 1753-ban igen kedvező kiváltságokat ígért az ide települőknek.

Ma a város új zsinagógáját mutatnám be: a zsinagóga 1924 és 1932 között épült a neves magyarországi zsinagógaépítész, Baumhorn Lipót tervei szerint. A tervek szerint 410 férfi és 286 női ülőhellyel rendelkezik. A női ülőhelyek számára a belső tér három oldala körül karzat épült ki. A belső tér közepén a bima foglal helyet. A belső tér oszlopokkal körülfogott pártázatos építmény fülkéjén az alábbi felirat áll: „Atyánk, Királyunk, nyisd meg az ég kapuit imáinknak.” (Zsoltárok 113:3). A tórafülkét nagyméretű díszes árkádív keretezi. A falsíkon egy-egy oroszlán által tartott szallagmintán olvasható felirat: „Napkelettől napnyugtáig dicsérve legyen az Örökkévaló neve.” (Zsoltárok 113:3).

Az izraelita hívek száma a holokauszt miatt nagymértékben lecsökkent: 1944 nyarán a magyar hatóságok – pontos feljegyzések alapján – 4753 zsidót deportáltak Nyíregyházáról (csecsemőket, gyerekeket, nőket, férfiakat, időseket), akiknek többségét a nácik Auschwitzban gyilkolták meg.

Nyíregyházának volt egy másik un. régi zsinagógája, ami 1880-ban épült. A templom az akkori Szarvas utcában állt. A második világháború idején kiégett, a romos épületet lebontották.
DSCF6343 a karzat DSCF6344 a bima elol fotozva a scaled DSCF6342 a karzat DSCF6340 a toraszekreny DSCF6341 a mennyezet scaled DSCF6337 a Zsinagoga fohomlokzat

Híres épületek: Nógrádi vár

20210914 104901a a kapunal

A nógrádi vár  Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely
a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. A 11. század várépítkezéseinek megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették
a védelem erejét.

Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a Váci egyházmegyének. A fennsík egyik sarkában létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a 15. század második felében emeltette Báthory Miklós váci püspök. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot. A korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett reneszánsz díszítéssel, minden kényelmi berendezéssel ellátott palotaszárnyat alakított ki Jacobus Tragurinus dalmáciai építőmester.
Az építkezések végét az 1483-as évszámmal jegyzett, sárkányos, farkasfog díszítésű Báthorycímer jelzi, amit a feltárás alkalmával találtak a belsővár feltöltődött árkában. 1544-ben a közeledő törökök elől megfutamodott
a helyőrsége, visszafoglalására csak kerek ötven esztendő múltán került sor. Az 1685. évnek egy nyári viharában villám csapott a belsővár magas öregtornyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. Az óriási robbanás teljesen megsemmisítette a belsővárat. Ezzel katonai jelentőségét végleg elvesztette, falait a könyörtelen időjárás és a környékbeli lakosság bontó kezei fogyasztották meg.
1949-ben kisméretű ásatást végeztek a belsővár árkában,
de a helyreállításra 1997-ig várni kellett.

Történések a látogatásom óta: a vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének egyik helyszíne volt, de végül kikerült a programból.
2023 áprilisában a várat életveszélyessé nyilvánították, majd annak tulajdonosa, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azt 2023.04.28. napján lezárta, látogatása tilos.
DSCF6218a a kapu belul DSCF6195 klatas a falakra scaled DSCF6193a a bastya faszerekezet DSCF6197a a falu temploma 20210914 104901a a kapunal 1 20210914 110446a a var kaleti oldala 20210914 104545 a honfoglalasi emlekmu es a bastya 20210914 103938 a kozeledem a varhoz

Körbetartozások a vállakozásokban

A korbefuto adossag lanca

Újra beköszönt a 2008-ban kirobbant válság okozta körbetartozás?

A vállalkozások több mint 70 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2024 első félévében, emiatt több mint 30 százalékuk maga is tartozott a beszállítóinak, 16 százalékuk pedig lánctartozás, azaz vevőik késedelmes fizetése miatt nem tudott fizetni legalább egyszer az adatfelvétel időpontját megelőző évben.

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2024. szeptemberében 350 db legalább 20 főt foglalkoztató céget érintő felmérést publikált, amelyben a vállalkozások vezetői által megadott adatok alapján a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait mutatták be.

A kutatás során megdöbbentő adatok láttak napvilágot, ezek közül a legfontosabb tapasztalatok:

  • A hazai vállalkozások 71 százalékának legalább egy üzleti partnere (6 százalékuk esetében a partnerek több mint fele) késedelmesen fizetett 2024 első félévében;

  • A késedelmesen fizető üzleti partnerek problémája legnagyobb arányban a 20–49 főt foglalkoztató (77 százalék), a kereskedelmi (83 százalék) és a tisztán hazai tulajdonú cégek (72 százalék) körében jelent meg;

  • A 250 fő feletti nagyvállalatok körében 9 százalékponttal emelkedett a késedelmes fizetésben érintettek aránya;

  • A kereskedelemben (6 százalékponttal), a szolgáltatások területén (4 százalékponttal) és a feldolgozóiparban is (3 százalékponttal) növekedett a késedelmes fizetés gyakorisága, az építőiparban viszont 18 százalékponttal kevesebben számoltak be erről a problémáról: körükben 78 százalékról 60 százalékra csökkent a késedelmes fizetésben érintett vállalkozások aránya;

  • A válaszadók 33 százaléka maga is tartozott a beszállítóinak, ami az egy évvel ezelőtt mért aránynál két százalékponttal magasabb.

  • A lánctartozás okozta problémák súlya a válaszadó cégek 34 százaléka szerint nőtt a 2024 júliusát megelőző féléves időszakban.

Akit érdekel a részletes kintlévőségi és lánctartozás elemzés, azok itt olvashatják el a részletes jelentést:

https://gvi.hu/files/researches/746/nkonj_243_lanctartozas_elemzes_240826.pdf

A fenti statisztika alapján szeretnénk megismerni mi is a partnereink friss tapasztalatait a kintlévőségek helyzete vonatkozásában.

Nagyon köszönjük, ha az alábbi linken található, 12 kérdéses, 3 perc alatt kitölthető kérdőívünkön visszajelzést ad nekünk a fenti témában:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeUjq6wWrCakYwsDA9Hk6xXatExfHAl60PxXMQ08Vnsz2UVow/viewform?usp=sharing

Híres épületek: Miskolc

Szentharomsag Gorogkeleti Ortodox templom husveti szekreny a

Miskolc megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése, Az ország negyedik legnépesebb települése BudapestDebrecen és Szeged után.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. Már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben Nagy Lajos királytól kapott városi rangot. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. Most a város két műemlékét mutatnám be.

Az avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. Eredetileg katolikus templom volt, melyet Szent István tiszteletére szenteltek fel. Az eredetileg római katolikus templomot a 13. században kezdték el építeni román stílusban. Kicsi, egyhajós templom volt, amely alig volt elegendő a lakosság vallási életét kielégíteni. Nagy Lajos idején bővült a templom nyugati irányban. Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult, háromhajós késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon 1926-ban megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1489-ben.  1544-ben a törökök felgyújtották a templomot, beomlasztva a gótikus bordás boltozatokat, a tetőt és ledöntve a tornyot. A templom több mint két évtizedig tető nélkül maradt, ezért nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban.  A templomot 1563-tól 1569-ig a református szertartásoknak megfelelően építették át. A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980). A templom körül található a város legrégebbi temetője.

Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi MúzeumBelvárosban áll (Deák Ferenc tér 7). A templomot 1785-ben kezdték el építeni a Magyarországon, igen ritka copf stílusban. Az építkezést 1806-ban fejezték be. A templom építését az tette szükségessé, hogy a török uralom után görög telepesek, kereskedők telepedtek meg Miskolcon, és szerették volna, ha rendelkeznek egy saját templommal. A templomban található Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza, amely 16 méter magas, és 87 jelenetet mutat be Jézus életéből. A késő barokk ikonosztáz Jankovits Miklós egri fafaragó műhelyében készült. A templomot ma is használja az ortodox közösség.

Szentharomsag Gorogkeleti Ortodox templom ikonosztaza reszlet 7a 1 Szentharomsag Gorogkeleti Ortodox templom 1a 1 scaled Szentharomsag Gorogkeleti Ortodox templom ikonosztaza reszlet 1a Szentharomsag Gorogkeleti Ortodox templom 1a scaled Avasi reformatus templomban rozsaablak 1a scaled Avasi reformatus templomban 3a Avasi reformatus templom temetoje 1a Avasi reformatus templom harangtornya 1 a scaled

Simplexion Informatikai Kft

bg2 913x1024 1

Mi a hasonlóság egy Infoparki iroda épület és a BGE Alkotmány utcai épületének vezérlésében?

Aligha lehetne nagyobb különbség két ingatlan között, mint egy Infoparki irodaház és a Budapesti Gazdasági Egyetem Alkotmány utcai épülete között. A konkrét épület az Infoparkban 2009-ben épült a kornak megfelelően korszerű gépészettel. A Budapesti Gazdasági Egyetem Alkotmány utcai épülete a XIX. században épült, műemlék épület és épületgépészeti elemei még az előző évezredet idézik. Mégis lehetséges hasonló elvek mentén kiépíteni a helység szintű hűtés, fűtés vezérlést?

Az Infoparki épület tetőre szerelt légkezelővel és folyadék hűtővel van felszerelve. A meleget gázkazán készíti. Az irodákban 2 csöves fan coil berendezések szolgáltatják a hűtést és radiátoros fűtés került kiépítésre. Valamennyi helységben felszereltek termosztátot, hogy a használók hőmérsékletet tudjanak állítani maguknak.

Az Alkotmány utcai épületben gázkazánok szolgáltatják a meleg vizet a központi fűtési rendszerbe. Hűtésre split klímák kerültek felszerelésre. A rendszer kiépítéséből következik, hogy a központi fűtési kör elején lévő radiátorok túl forrók, míg a végén lévő radiátorok nem képesek elegendő meleget szolgáltatni és kiegészítő fűtést kell alkalmazni. A szabályozásra a radiátor szelepek adnak lehetőséget.

Összefoglalva, míg az Infoparki épületnél a kontrol hiánya jelentette a problémát, addig az Alkotmány utcai épületben a bizonyos pontokon elégtelen fűtés. A Simplexion javaslata a hűtő, fűtő berendezések helységenkénti vezérlése. A kiépítéshez lecseréltük a termosztátokat és a radiátorokra rádiósan vezérelhető szelepeket telepítettünk. A működtetéshez rádiós hálózatot építettünk ki, így a kivitelezés nem kíván építészeti beavatkozást. Tehát a gyors és kosz mentes telepítés mellett a műemléki védettséget élvező épület sem került átalakításra.

Milyen előnyökkel jár a vezérlés kiépítése?

Az Infoparkban a munkarendhez igazítottuk a hűtő, fűtő berendezések működtetését és naptár integrációval figyelembe vesszük a home office miatt aktuálisan nem használt területeket. A jövőben tervezzük az ablaknyitás érzékelők rendszerbe kötését is, hogy leálljon a hűtés, fűtés, ha nyitva van az ablak. Számításaink szerint a vezérlés a jelenlegi kiépítettség mellett a korábban hűtésre, fűtésre fordított energia 35-40%-át megtakarítja. Azon túl tehát, hogy a beruházás nagyjából éven belül megtérül, az üzemeltetési költségben is jelentős csökkenés tapasztalható.

Egy irodaház számára versenyelőnyt jelent a hűtés, fűtés központi vezérlés bevezetése, mert érdemben csökkenteni tudja az üzemeltetési költséget többek között a szemközti irodaházzal szemben. Azaz versenyelőnyt biztosít. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a szemközti irodaház nehezebben ad ki területet ameddig nálunk van szabad iroda.

Az Alkotmány utcában a kényelem volt az elsődleges szempont. Azaz, hogy ne kelljen kiegészítő fűtést használni a fűtési kör végén. Vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy a nem kielégítő teljesítményű fűtési rendszer képességeit jobban szétterítjük az épületben, így a kevés is elegendő lesz.

A globális felmelegedés miatt találkoztunk azzal a jelenséggel, hogy a 15-20 éve tervezett hűtési kapacitás már nem elegendő. A szoba szintű vezérlés nagyban segít abban, hogy az energiát a valódi felhasználókhoz irányítsuk. Ezzel évekkel el lehet odázni nagyobb épületgépészeti beruházásokat. Mindezt úgy, hogy a felhasználói panaszok is csökkennek.

További információ: www.simplexion.hu

20241031 135044 1 scaled 20241031 134821 1 scaled

20241031 134938 1 1 scaled e1744213751570