Esettanulmányok újépítésű lakásokról

Esettanulmányok újépítésű lakásokról 2

Az újépítésű lakások mindig vonzó alternatívát jelentenek a vásárlók számára: modern dizájn, energiatakarékos megoldások, friss technológiák, és az ígéret, hogy az első tulajdonosokként élvezhetjük az otthonunkat. Ugyanakkor a vásárlás során gyakran felmerülnek olyan problémák, amelyek nem látszanak a prospektusban, és sokszor csak az első hónapok vagy évek során derülnek ki.

Esettanulmány 1: Az elcsúszott átadás
Egy nagyobb, több száz lakásos társasházban a vásárlók többsége előre kifizette a lakás árát, mégis hónapokkal később sem tudott beköltözni. Az átadás csúszása mögött szervezeti és kommunikációs problémák, valamint az alvállalkozók közötti elszámolási viták álltak, nem pedig súlyos szerkezeti hibák.
Tanulság: Az átadási határidők mindig várhatóan rugalmasak lehetnek, és a szerződéses kikötéseket érdemes pontosan tanulmányozni. A vevői jogok (pl. késedelmi kötbér) ismerete kulcsfontosságú.

Esettanulmány 2: Rejtett műszaki hibák
Egy másik projektben a lakók beköltözés után kezdték észrevenni az apróságokat, amelyek egyenként nem tűntek jelentősnek, de összességében komoly kényelmetlenséget okoztak:
– Vékony falak, gyenge hangszigetelés → a szomszéd beszélgetése, a lépcsőház zajai hallatszanak a lakásba.
– Beázás egy erősebb eső után → a víz a mennyezet és a falak mentén jelent meg.
– Padlóburkolat elválás, repedezés → esztétikai és funkcionális problémát okozott.
Tanulság: A műszaki átadás‑átvétel során a részletes ellenőrzés kritikus. Egy apróságnak tűnő hiba is komoly következményekkel járhat hosszú távon, ha nem dokumentálják.

Esettanulmányok újépítésű lakásokról 3

Esettanulmány 3: Garanciális nehézségek
Egy harmadik lakóközösségben a beköltözést követő egy évben sorozatos problémák merültek fel: a lakások hőszigetelése nem volt megfelelő, és a fűtési rendszer bizonyos lakásokban hibásan működött. A vevők a garanciális javításokat igyekeztek érvényesíteni, de a kapcsolattartás a kivitelezővel lassú és bürokratikus volt.
Tanulság: A garanciális időszak létezik, de érdemes pontosan ismerni a részleteket, és a hibák bejelentését dokumentálni.

Esettanulmány 4: A közösségi tényező
Nem minden probléma technikai természetű. Egy nagyobb projekt esetén a lakók panaszkodtak a közös terek minőségére és a közösségi szolgáltatások hiányosságaira: a lift gyakran meghibásodott, a parkolók elrendezése nem praktikus, a közös kert rendben tartása nem megfelelő.
Tanulság: Egy új lakás vásárlása nemcsak az ingatlanról szól, hanem a közösségi környezetről is. A fejlesztő múltjának és a közösségi menedzsmentnek a megismerése fontos.

Esettanulmányok újépítésű lakásokról 4

Az esettanulmányokból kirajzolódik néhány gyakori tényező, amelyek hibákhoz és panaszokhoz vezethetnek:

  1. Szervezeti és kivitelezési problémák: túl sok alvállalkozó, hiányos koordináció.

  2. Anyag- és minőségbeli kompromisszumok: olcsóbb anyagok, gyenge hang‑ és hőszigetelés.

  3. Kommunikációs hiányosságok: a vevő és a fejlesztő között nem mindig tisztázott a hibák bejelentése és javítása.

  4. Jogi és szerződéses tudatosság hiánya: a vásárlók gyakran nem ismerik teljesen a szerződéses jogaikat, késedelmi kötbéreket, garanciális feltételeket.

Létezik-e az ideális bérlő?

Létezik-e az ideális bérlő? 6

A lakáskiadás világa kívülről sokszor egyszerű befektetésnek tűnik: van egy ingatlan, van egy bérlő, a kettő találkozik, és minden hónapban megérkezik a bérleti díj. A gyakorlat azonban jóval összetettebb. A bérbeadó–bérlő kapcsolat hosszú távú együttműködés, amelyben emberi, jogi, pénzügyi és pszichológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Ebben a közegben gyakran merül fel a kérdés: létezik-e ideális bérlő, vagy ez csupán egy vágykép?

Az „ideális bérlő” fogalma első hallásra egyértelműnek tűnik. Olyan személyt képzelünk el, aki pontosan fizet, vigyáz a lakásra, betartja a szerződést, nem okoz konfliktust a szomszédokkal, és hosszú távon marad. A valóságban azonban ez az ideál ritkán jelenik meg teljes egészében. Nem azért, mert a bérlők „rosszak”, hanem mert az ideális bérlő elvárásrendszere gyakran túl merev, miközben az élethelyzetek folyamatosan változnak.

A bérlők oldaláról nézve a lakás nem befektetés, hanem otthon. Egy élettér, amely alkalmazkodik a munkarendhez, a családi állapothoz, az anyagi lehetőségekhez. Egy bérlő lehet pontos és megbízható évekig, majd egy váratlan élethelyzet – munkahelyváltás, betegség, válás – átírhatja ezt a stabilitást. Ettől még nem válik „rossz” bérlővé, csupán emberré egy kiszámíthatatlan világban.

A bérbeadói oldal ugyanakkor jogosan törekszik a biztonságra. A lakás érték, amely állagmegóvást, rendszeres karbantartást és kiszámítható bevételt igényel. Egy nem fizető, a lakást elhanyagoló vagy konfliktusos bérlő komoly anyagi és mentális terhet róhat a tulajdonosra. Ráadásul a jogi környezet sem mindig gyors vagy rugalmas, így egy rosszul megválasztott bérlő hosszú időre „bent ragaszthatja” a problémát.

Itt jelenik meg az egyik legnagyobb nehézség: az információhiány. A bérbeadó a döntés pillanatában jellemzően néhány dokumentum, egy beszélgetés és benyomások alapján választ. A bérlő múltbeli fizetési fegyelme, konfliktuskezelési stílusa vagy lakáshasználati szokásai csak részben láthatók előre. Az ideális bérlő tehát sokszor nem azért nem létezik, mert ne lennének korrekt emberek, hanem mert a jövőbeli viselkedés nem garantálható.

Létezik-e az ideális bérlő? 7

További fontos szempont az elvárások összehangolása. Gyakori probléma, hogy a bérbeadó és a bérlő mást ért „normális használat” alatt. Ami az egyik félnek természetes kopás, az a másiknak már károkozás. Ami az egyik szerint rugalmas fizetési határidő, az a másik szemében fegyelmezetlenség. Az ideális bérlő képe sokszor azért omlik össze, mert nem volt egyértelműen és részletesen lefektetve, mit várnak el tőle – és mit kap cserébe.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az „ideális bérlő” keresése könnyen átcsúszhat túlzott szelekcióba. Ha a bérbeadó irreálisan magas elvárásokat támaszt – például tökéletes anyagi háttér, hosszú távú elköteleződés, nulla életviteli kockázat –, akkor könnyen maradhat üresen a lakás. Az üres ingatlan pedig nemcsak bevételkiesést jelent, hanem állagromlást és folyamatos bizonytalanságot is.

Mindezek alapján felmerül a kérdés: ha az ideális bérlő nem létezik klasszikus értelemben, akkor mi létezik helyette? A válasz inkább az „alkalmas bérlő” fogalmában rejlik. Olyan bérlőben, akinek az élethelyzete, anyagi lehetőségei és elvárásai összhangban vannak az adott lakással és a bérbeadó feltételeivel. Ahol a felek nem tökéletesek, de korrektek. Nem konfliktusmentesek, de kommunikációképesek. Nem hibátlanok, de kiszámíthatók.

Létezik-e az ideális bérlő? 8

A sikeres lakáskiadás kulcsa így nem az ideális bérlő hajszolása, hanem a jól kialakított rendszer: világos szerződés, reális elvárások, megfelelő szűrés, rendszeres kapcsolattartás és szakmai szemlélet. Ha ezek adottak, akkor a bérlő és a bérbeadó közötti kapcsolat nem szerencse kérdése lesz, hanem kezelhető együttműködés.

Üzemeltetési Koordinátort keresünk!

Üzemeltetési Koordinátort keresünk! 10

Létesítményüzemeltetéssel, bérbeadással, felújítással és társasházkezeléssel foglalkozó cégünk keres Üzemeltetési Koordinátort.

Főbb feladatok
– Létesítmények műszaki üzemeltetésének koordinációja
– Alvállalkozók és partnerek munkájának irányítása
– Javítások és beruházások tendereztetésében és lebonyolításában való aktív részvétel
– Tervezett és nem tervezett munkálatok szervezése, irányítása és dokumentálása
– Kapcsolattartás bérlőkkel és tulajdonosokkal

Elvárások
– Pozitív és támogató gondolkodásmód
– Műszaki, épületgépészeti affinitás

– Számítógépes ismeretek (vállalatirányítási rendszer, Ms Office, Angol alapszint
– Kiváló szervezőkészség és konfliktuskezelési képesség

Előny, de nem elvárás, a hasonló területen szerzett tapasztalat, a kor és a nem nem számít.

Jelentkezés önéletrajzzal: job@rem189.hu

A fagyok veszélyei

A fagyok veszélyei 12

A téli időszakban a fagy komoly károkat okozhat az ingatlanokban, különösen a nem megfelelően előkészített vagy ritkán használt épületek esetében. A fagyási károk megelőzése nemcsak jelentős költségektől óvhat meg, hanem az üzemeltetés biztonságát és folyamatosságát is biztosítja.

1. A leggyakoribb fagyással összefüggő károk
– Vízvezetékek szétfagyása, repedése
– Radiátorok, kazánok, bojlerek károsodása
– Vízórák és aknák elfagyása
– Tetők, ereszcsatornák károsodása (jégdugók, jégcsapok)
– Burkolatok, vakolatok repedése a fagyás–olvadás ciklus miatt

2. Vízvezetékek és gépészeti rendszerek védelme
– Hőszigetelés: A fűtetlen helyiségekben (pince, garázs, padlástér) futó vízcsöveket megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni.
– Minimális temperáló fűtés: Lakott és lakatlan ingatlanokban is javasolt legalább 5–8 °C hőmérséklet biztosítása.
– Víz elzárása és leürítése: Hosszabb távollét vagy használaton kívüli épületrész esetén a víz főelzáróját el kell zárni, a rendszert pedig le kell üríteni.
– Fagymentes csapok alkalmazása: Kültéri vízvételi pontokon célszerű fagymentes kivitelű csapokat használni.

A fagyok veszélyei 13

3. Fűtési rendszerek felkészítése
– Rendszeres karbantartás: A fűtési szezon előtt a kazánok, keringtető szivattyúk és szabályozók ellenőrzése elengedhetetlen.
– Fagyvédelmi funkciók használata: Modern kazánoknál aktiválni kell a beépített fagyvédelmi üzemmódot.
– Radiátorszelepek ellenőrzése: A beszorult szelepek fagyveszélyt okozhatnak, ezért időszakos átmozgatásuk javasolt.

4. Tetők, csapadékvíz-elvezetés védelme
– Ereszcsatornák tisztítása: Az őszi lomb eltávolítása megelőzi a jégdugók kialakulását.
– Megfelelő lejtés és rögzítés: A hibás lejtésű vagy lazán rögzített csatornák könnyen károsodnak fagyban.
– Jégcsapok eltávolítása: A kialakuló jégcsapok baleset- és kárveszélyesek, ezért rendszeresen ellenőrizni kell őket.

A fagyok veszélyei 14

5. Nyílászárók és épületszerkezetek védelme
– Nyílászárók tömítettsége: A rosszul záródó ajtók és ablakok hőveszteséget és helyi fagyást okozhatnak.
– Repedések javítása: A homlokzaton és a lábazaton lévő repedésekbe bejutó nedvesség fagyáskor szerkezeti károkat okoz
– Pince- és padlástéri szellőzés ellenőrzése: A nem megfelelő szellőzés párakicsapódást és fagykárt eredményezhet.

Különösen veszélyeztetett ingatlanok:
– Üresen álló lakások
– Nyaralók, hétvégi házak
– Csak részben fűtött helységek
– Földszinti, pincei vagy padlástéri vízvezetékekkel rendelkező épületek
– Régi, elhanyagolt épületek

Híres épületek: Szolnok

Híres épületek: Szolnok 16

– Belvárosi templom avagy Nagytemplom (hivatalosan Szentháromság római katolikus templom)  a Templom utca 8. alatt. Bezdiczky Ignác só tiszt 1718-ban költözött a városba, és a mai helyen egy szentélyszerű kápolnát építtetett a ferences barátok részére, úgy, hogy az később, bővíthető legyen. A barokk stílusú templomot és a rendházat, ami tulajdonképpen bővítés volt 1724–1757 között építették Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint. A templom mai formáját a 19. században nyerte el.
Híres épületek: Szolnok 17 Híres épületek: Szolnok 18 Híres épületek: Szolnok 19

– A református templom Szolnokon a Tisza-parti sétány 1. alatt található. Szolnok városának a 19. században még nem volt református temploma, csak kis imaháza a vallás gyakorlóinak. Az első lépéseket egy állandó épület létrehozására az 1880-as években tették.  Az alapkövet 1893-ban tették le, és már 1894 karácsonyára el is készült az épület. A templom tervezője Sztehlo Ottó volt  Neogótikus stílusú épület, különleges hatású, fala vöröstégla, valamint 3 tornya van, a legmagasabb 28, a másik kettő 19 méter magasak.
Híres épületek: Szolnok 20

– Tisza- parti sétányon található a nagyméretű, valamikor zsinagóga. A zsinagógát 1898– ban építették Baumhorn Lipót tervei alapján, mór stílusban. Maga az épület téglalap alakú, kupolája hasonlít az Iparművészetei Múzeum kupolájához. A felújításnál ügyeltek a korabeli állapot visszaállítására, ami 1972-ben volt. Belseje egyterű. Ideális hely kiállítások megrendezésére. Ma a Damjanich János Múzeum, képzőművészeti gyűjteményének, valamint időszaki kiállításainak ad otthont. Ahogy a bevetőmben írtam Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából kiállítást rendeznek itt a festő alkotásaiból.
Híres épületek: Szolnok 21 Híres épületek: Szolnok 22 Híres épületek: Szolnok 23

A meg nem kapott anyagok margójára

A meg nem kapott anyagok margójára 25

Mi történik, ha az előző közös képviselettől kapott anyagok nem felelnek meg a valóságnak?

A társasházak működésében kiemelt jelentősége van a pontos és naprakész dokumentációnak. Amikor egy társasház új közös képviseletet választ, gyakran az előző képviselettől kapott anyagok képezik az átadás alapját. Probléma akkor merül fel, ha ezek az adatok nem egyeznek a valósággal.

Ilyen esetekben többféle eltérés fordulhat elő:

  • A lakók nem kaptak értesítést a közös költség emelésről, így a határozatok és befizetések nem mindig felelnek meg a valós helyzetnek.

  • A tulajdoni hányadok és a lakások méretei nem egyeznek a nyilvántartásban szereplő adatokkal, ami torzíthatja a közös költség elosztását és a szavazati arányokat.

  • Nem minden lakói befizetés került lekönyvelésre, ami anyagi és adminisztratív problémákat okozhat.

  • Hiányozhatnak fontos dokumentumok, például tűzvédelmi és érintésvédelmi igazolások, valamint tervrajzok, amelyek jogi és biztonsági szempontból is kockázatot jelenthetnek.

Ezek az eltérések nem csupán a mindennapi működést nehezítik meg, hanem jogi és pénzügyi következményekkel is járhatnak. A társasház pontos működéséhez, a közös költségek helyes elszámolásához, valamint a tulajdonosok érdekeinek védelméhez elengedhetetlen, hogy az átadott dokumentáció megbízható és teljes körű legyen.

A meg nem kapott anyagok margójára 26

Híres Épületek: Szeged (második rész).

Híres Épületek: Szeged (második rész). 28

 

Ma Szeged város néhány nekem kedves épületét mutatom be.

Anna fürdő  szeged belvárosban álló műemlék fürdőépület. A neoreneszánsz és török jegyeket felvonultató, eklektikus stílusban épült műemlék épületet 1896-ban építették Láng Adolf és Steinhardt Antal bécsi építészek tervei alapján. Ugyanis az 1879-es nagy szegedi árvíz után a városban mindössze egyetlen nem túl jól fölszerelt közfürdő maradt. A fürdőt 1896. szeptember 6-án nyitották meg. 1927-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű Anna-kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a pajzsmirigy megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel, amelyről a kút később a nevét kapta. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet 1938-ban gyógyfürdői rangra emeltek.

Híres Épületek: Szeged (második rész). 29

A Gróf-palota a szegedi belváros legnagyobb önálló szecessziós stílusú épülete, amely szinte változtatás nélkül maradt meg napjainkig. A palota építését Gróf Árpád Márton, Szeged akkori főügyésze kezdeményezte, hogy magas fizetésű városi tisztviselők otthonául szolgáljon. A Raichle J. Ferenc által tervezett épület utcai szintjén ügyvédi irodák, emeletén lakások kaptak helyet. A palota igen rövid idő alatt, az építkezés kezdete után mindössze 13 hónappal, elkészült. Homlokzatának felületformálása igen változatos, oromfalak, erkélyek, beugrók tagolják, két saroktoronnyal. Az oromzatok díszítése kifejezetten különlegessé teszi az épületet kora nyári reggeleken, amikor a homlokzatra eső napfény visszaverődik az aranyszínű mintázatról. A keleties hangulatot hordozó kék, sárga és aranyszínű díszítések mellett számos helyen találhatók a magyar népművészetből átemelt motívumok, kerámiából készült fali díszek.

Híres Épületek: Szeged (második rész). 30 Híres Épületek: Szeged (második rész). 31

A Móricz-ház egy 1912-ben szecessziós stílusban épült műemlék épület, amely a szegedi Szent István tér déli szegletében emelkedik. Az épületet Móricz József szegedi postai tisztviselő megbízása alapján Raichle J. Ferenc építette 1910 és 1912 között. A Móricz-házat a korabeli nagypolgárság igényeit szem előtt tartva építették. A homlokzatot a juhászok subáját idéző díszítéssel látták el.

Híres Épületek: Szeged (második rész). 32 Híres Épületek: Szeged (második rész). 33

Reök-palota Szeged belvárosában található szecessziós épület, amely 1907-ben épült Magyar Ede tervei alapján.

Magyar Ede, az épület tervezője tragikusan rövid életében mindössze nyolc alkotó év jutott osztályrészül. Az európai utazásai során megismert és magával hozott élményanyagot és formavilágot felhasználva tervezte meg számomra a legszebb alkotását, ezt a palotát. A megrendelő Reök Iván, a Folyammérnöki hivatal vezetője, kultúrmérnök, gazdag földbirtokos, országgyűlési képviselő volt. A palota 1907 novemberében készült el luxus kivitellel, többnyire helyi művészek és mesteremberek közreműködésével.  A kétemeletes saroképület minden részletén a szecesszió jellemző formakincsei fedezhetők fel a stilizált virágmotívumok, az éles vonalak elkerülése, a gyűrött falfelületek, az alapvető falsíkok hullámos kialakításának alkalmazása révén. Magyar Ede a homlokzati felületeket vízszintes és függőleges irányban, plasztikus szobrászati eszközökkel alakította ki. A kivitelezés során Winkler és Társai pesti épületszobrászok valódi méretű szénvázlatok alapján rabic-hálóra vagy a nyers felületre hordták fel a gipszes mészhabarcs pépet.  A kovácsoltvas munkákat a Kiss János szegedi lakatosmester műhelyében dolgozó Fekete Pál díszkovács készítette Magyar Ede rajzai alapján.

Híres Épületek: Szeged (második rész). 34 Híres Épületek: Szeged (második rész). 35 Híres Épületek: Szeged (második rész). 36

Ungár–Mayer-palota Szeged belvárosában álló szecessziós bérpalota, amely a város egyik jelképének számít. 1910 és 1911 között épült, szintén  Magyar Ede tervei alapján, nevét a két megrendelő vállalkozóról, Ungár Benőről és Mayer Áronról kapta.

Az 1900-as évek elején Magyar Ede az egyik legkeresettebb szegedi építésznek számított. Ungár Benő és Mayer Áron őt bízták meg 1908-ban egy nagyméretű, látványos bérpalota megtervezésével. Az épület szerkezete vasbetonból készült, amely a 20. század elején még teljesen új építőanyagnak számított. Ennek terveit és a statikai számításokat Zielinszky Szilárd, a magyarországi vasbetonépítés úttörője készítette, aki nem sokkal korábban a szintén úttörőnek számító vasbeton szegedi víztornyot is tervezte.

Az épületen felfelé haladva a homlokzat egyre kidolgozottabb, döntően geometrikus formákat használó díszítésekkel borított. A legfeltűnőbb díszítőelem a sarkon magasodó torony, amelyet bádogból készült táncoló félmeztelen kisasszonyok díszítenek. A díszes kupolát támasztó, körben összekapaszkodó lányokat Halm Mihály bádogosmester készítette, a kupolát emellett további bádog virágfüzérek dekorálják. A további lakatosmunkákat Szeged egyik legnevesebb díszkovácsa, Kecskeméti Antal végezte, míg a szobrászati munkákat Varga Sándor és Tóásó László készítették.

Híres Épületek: Szeged (második rész). 37 Híres Épületek: Szeged (második rész). 38

A Víztorony a Szent István téren áll és 1904-ben épült. Tervezője Zielinski Szilárd. A magyarországi vasbetonépítés úttörő egyéniségének víztornya másodikként épült az országban, a torony épület kivitelezője Freund Henrik és Fiai munkáját dicséri. 2003 márciusában egyedi ipartörténeti műemléki védettséget kapott.
Híres Épületek: Szeged (második rész). 39 Híres Épületek: Szeged (második rész). 40