Megoldáshoz kulcs kell!

Egy külföldre költözött magyar hölgy bízott meg minket budapesti, X. Kerületi lakásának üzemeltetésével, bérbeadásával. Szakmai tapasztalatunk, hozzáértésünk már az első érdeklődő személyében meghozta a lakás új bérlőjét. Átadáskor két kulcscsomót adtunk át.

Ma hívott, hogy az átadott kulcsokkal nem tud bejutni a lakásba. Ma volt az első alkalom, hogy egyedül ment oda. Mivel én a Balatonon voltam, kocsiba ültem és elvittem neki az általam használt kulcsokat.

Kiderült, hogy a nála lévő bejárati ajtó kulcs rossz, de mivel azt a tulajdonostól kaptam, fel sem merült bennem ennek a lehetősége. Szerencsére oda tudtam menni és megoldottam a helyzetet. Tanulság: minden megoldásnak van egy kulcsa, de egy bejárati ajtónak biztosan.

12, Híres épületek: Budapest, Schöpf-Mérei Kórház

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

A Schöpf-Merei Kórház gyermekgyógyászatra és szülészetre (kiemelten koraszülésre) specializálódott kórház volt Budapest IX. kerületében, a Bakáts téren 1884-es alapításától 2009-es végleges megszűnéséig.

Az intézmény alapításakor nevét Schöpf-Merei Ágoston (Győr, 1804. szept. 24.Manchester, Anglia, 1858. márc. 12.) gyermekgyógyász, a gyermekgyógyászat magyarországi úttörője után kapta.

A ma Schöpf-Merei Kórház néven ismert intézmény elődjét 1884-ben közadakozásból létesült, ekkor egy 35 ágyas intézményt hoztak létre a gyógyíthatatlan gyermekek számára a mai Bakáts téren, a mai Knézich utca mentén, két, egymás melletti tömbben. Bővülés, átalakulás, összevonások után jött létre a most is látható épületet.

Az épületet 1905-ben Márkus Géza (Pest, 1871. augusztus 4. – Budapest, 1912. december 6.) magyar építész, a magyarországi szecesszió jelentős képviselője tervezte.
A homlokzat és díszítésének, a szerkezet tagolásánál az építészeti stílus hordozza a szecesszió stílusjegyeit.
A magyaros motívumok – a lechneri vonal érhető tetten. Láthatunk növényi ornamentikát, virágokat, hajtásokat. Az épületet a kommunista hatalomátvételt követően 1949-ben államosították és egyesítették, valamint létrehozták a szülészeti osztályt is.

Az eredeti intézményből 1954-ben szervezték meg a Schöpf-Merei Ágoston Koraszülő-Koraszülött Kórházat, ahol a nevében is jelezve a szülészeti osztályt teljesen alkalmassá tették a koraszülések levezetésére és az esetlegesen felmerülő komplikációk kezelésére.

11, Híres épületek: Budapest, Gellért szálló

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

szecessziós műemléképület 1918 óta áll a  Szent Gellért téren, a Gellért-hegy mellett. 

A Szent Gellért Szálloda építése 1911-ben kezdődött. Nevét Szent Gellértről, a 11. század első magyar vértanú püspökéről kapta, akit a Vata-féle lázadás idején a szomszédos hegyről taszítottak a mélybe. A 176 szobás szállodát Hegedűs ÁrminSebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte. Az építkezés az első világháború miatt lelassult, és 1918 szeptemberéig a hotel nem nyílt meg, amíg a háború véget nem ért, és az Osztrák–Magyar Monarchia össze nem omlott. 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után a szálloda a nemzeti kormány főhadiszállása lett.

Miután Magyarország önálló ország lett, a szálloda korai éveiben olyan sikeres volt, hogy 1927-ben további 60 szobával és hullámmedencével bővült. Gundel Károly 1927-ben átvette a szálloda éttermét.

Épülete a második világháborúban súlyosan megsérült. A háború utáni kommunista hatóságok eltávolították a „Szent” szót a szálloda nevéből, amely így Hotel Gellért lett. A Gellért-hegy felőli szárnyának helyreállítása 1946-ban kezdődött meg, míg a fő Duna felé eső szárny munkálatai 1957-ben. A restaurálási munkálatokat 1962-ben fejezték be.

10, Híres épületek: Budapest, Nyugati pályaudvar, Királyi váró

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Zebegényből érkeztem vissza, amikor a Nyugati pályaudvar csarnokába értem, észleltem, hogy a „királyi váró” nyitva van. Itt segítik a pályaudvarra érkező ukrán menekülteket. Szerencsémre alig volt itt segítségre szoruló. Így megszólítottam az ott szolgálatot teljesítő katasztrófa védelmis urat, hogy készíthetnék-e néhány felvételt. Csoda történt, megengedte. Régi vágyam vált valóra!

Az udvari pavilonról a legjobban Vadas Ferenc: Az első nagyvárosi pályaudvar munkájából tájékozódhatunk. A műből megtudhatjuk, hogy az uralkodói váróterem típusa valójában közép-európai sajátosság, alapvetően a német nyelvterületre jellemző.

A Nyugati pályaudvaron kialakított udvari pavilon nem különálló épület, azonban bécsi barokk stílusának, gazdag dekorációjának köszönhetően jól elkülönül a franciás stílusú pályaudvar egészétől. Persze funkciójából adódóan nincs semmi különös az erőteljesebb díszítésben, és a Habsburg családról lévén szó a bécsi barokk stílus is érthető.

A homlokzat architektonikus tagolása és díszítése egyértelműen a bécsi udvar építészetére vezethető vissza. A belső terekben uralkodóhoz méltóan a palotaépítészetre, és nem a pályaudvar-építészetre jellemző megoldásokkal találkozhatunk. A dekoráció, igen gazdag, több helyütt aranyozott felületekkel is találkozhatunk. A központi szalon igazán elegáns, aránylag kis méreteit tükrök felhelyezésével tudták optikailag megnövelni.

Szomorúan állapítottam meg, hogy nemcsak a pályaudvarra, de a királyi váróra is ráférne egy rekonstrukció!

9, Híres épületek: Budapest, Király utca 89.

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Szeretem a monogramos házakat, a Király utcában egy szépen felújított házat találtam, ami érdemes a figyelemre!

Vasárnapi újság 50. szám 1898. Budapes, Deczember 11. 45. évfolyam

Hirdetés:

PALAISROYAL a fő- és székváros legnagyobb áruháza ORLAI SÁNDOR perzsa esász., spanyol kir. udvari szállító 7777 Budapest, Koronaherczeg-utcz a 8. sz. a követkézé’ ezikkeket gyári árban ajánlja: Nászajándékok, china i ezüst-áruk, finom bronze-áruk, disz-órák, gyémántutánzat ékszerek valódi fogl., valódi párisi legyezők, bőrdiszmüáruk, ezüstbotok, bőröve k (gürtl), szalag, bársony, arany és fémövek.”

Ez a hirdetés valószínű a karácsonyi vásárra készült. Nem tudom milyen sikeres kereskedő volt Orlai Sándor, de azt igen, hogy 1901-ben elhunyt, 38 évesen. Beköltözött a Király utcai saját bérházába. Ezt tükrözi a bérház kapuja, ami nemrég lett restaurálva. Illetve ott található a feleség Lang Jenny nevének kezdőbetűi.

8, Híres épületek: Budapest, Millenium ház

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Millennium Háza-egyik kedvenc házam, sokat fotóztam, még romos állapotában is.

A korábban Olof Palme-ház néven ismert épület a Városliget egyik legrégibb építménye. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 2017 végén kezdődött rekonstrukció során megújult ház közösségi térré, élményközponttá alakult. 2019 óta Millennium Háza a neve.

Hamar kiderült, hogy az épület műcsarnoknak nem alkalmas, az 1896-os millenniumi ünnepségeken kiállítótérként használták, de nem képeket, hanem kórházi felszereléseket, sebészeti eszközöket állítottak ki benne. Ezután a főváros tanácsa Fővárosi Múzeummá alakította. 

második világháború alatt az épületben hadikórház működött. A bombázások súlyosan megrongálták, beltéri stukkódíszítései megsemmisültek. A háborús károk javítása érdekében az épületet többször átalakították.

1954-ben a frissen alakult Művészeti Alap kapta meg, és szobrászok műhelye, illetve a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye lett. 1958–1961 között Bardon Alfréd tervei alapján teljesen átalakították.

Az épület bejáratát a mai Olof Palme sétány felőli oldalra helyezték át, a régi bejárat helyén pedig rámpát és gazdasági bejáratot alakítottak ki.

1990–93 között, amíg a Műcsarnokot felújították, az átmenetileg ide költözött vissza; ezután a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének székhelye lett. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába adták, de méltó, hosszú távú művészeti-kulturális funkciót ez az alapítvány sem talált neki.

2017 őszén bejelentették, hogy a Liget Budapest Projekt részeként Millennium Háza néven nyitják újra, hogy a századfordulós „aranykort” jelenítsék meg benne.

Az épület főbejáratát visszahelyezték a Hermina út felőli oldalra. Előtte rózsakertet alakítottak ki. A megmaradt eredeti elemeket, a külső falakat, a homlokzat téglaburkolatát, a Zsolnay-kerámiákat megtartották, helyreállították, illetve pótolták.

7, Híres épületek: Budapest, Hajós utca 13-15

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Operabarát bérletemet intézése ügyében jártam a házban, ugyanis itt található az Operaszervezés, azaz Opera Érékesítési Centrum.

A Hajós utca 13-15 szám alatti négyemeletes lakóház Jahn József  (1845–1912 építőmester, számos eklektikus stílusú épületet tervezett és kivitelezett Budapesten) tervei alapján épült 1898-ban. Az 1860-as években egy egyszintes épület állt a helyén.

Lakcímjegyzék szerint 1898-ban a 13-as szám Guttmann Mór, Béla és Lajos nevén volt, míg a 15-ös Stessel Jánosné tulajdona. A következő évben már látható a változás: a 13-15-ös szám, így egyesítve Jahn József nevén van.

Az épület a háborút szerencsésen túlélte, nem kapott találatot. Bent a kapualjban gyönyörű a mennyezet festése. Ezek a Lotz Károly freskók csodálatosak

Az udvarba belépve elénk tárul a ház mérete, valamint a Jahn által előszeretettel alkalmazott lodzsás folyosók, gazdagon díszítve oszlopokkal és kőbábos korláttal.

6, Híres épületek: Budapest, Palace Hotel, Rákóczi út

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Szecessziós Palace Hotel

1909. október végén Komor Marcell és Jakab Dezső építési engedélyért folyamodtak és megkezdték a tervezést.

Komor Marcell (Pest,1868. November 7. Sopronkeresztúr, 1944. november 29.) magyar építész, Jakab Dezsővel (Biharrév, 1864. november 4. Budapest, 1932. augusztus 5) együtt a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakjai.

A beadott tervek alapján elkészült épület kapuit 1911. február 13-án nyitották meg a szállóvendégek számára. A Zsolnay kerámiával díszített palota a széles, forgalmas út ékkövévé vált a Rákóczi úton.
A 8 szint, ami talán 6-nak látszik, mindenképpen különleges.
Mindegyikhez 13 szoba és 1 cselédszoba társult.
Az épületben központi fűtés, hideg-meleg víz, valamint elektromos ébresztőkészülék, az első emeleten olvasóterem, társalgó és függőkert volt.
1923-ban a földszintet átépítették, a bejárat fölé előtető került.
A szállodát 1958-ban államosították és az Országos Idegenforgalmi és Szálloda Vállalaté a későbbi Hungária Szálloda és étterem Vállalaté lett. A 1970-es évek elején került át a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalathoz
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1999-ben műemlékké nyilvánította.

5, Híres épületek: Izabella utca 94.

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Az Izabella utca végén, trolibusz ablakán kitekintve láttam meg először az épület, ami a Ferdinánd híd lábától néhány lépésre található. A gazdagon díszített épület, igazi ékszer. A mellette álló kisebb romos szomszédjával, annak rendbetétele után a századforduló csodálatos emléke lenne.

A tervezők, Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp sok pesti bérházprojekt után 1896-ban kapták meg a lehetőséget a Lindenbaum-házak (VII. Izabella utca 94-96.) megtervezésére. A „végeredményt látva a megrendelő Sonnenfeld Mór egy pillanatra sem volt elégedetlen velük – hiszen a teljesen átlagos, sőt, unalmas utcai homlokzatot szecessziós vakolatdíszek tucatjaival dobták fel. A kortársak persze jórészt nem igazán tudták megemészteni a hirtelen Magyarországra is betört stílust. Sokak szerint csak giccsparádéként, vagy túldíszített szemétként tekintett szecesszió a századfordulóra már teljes mértékben elfogadottá vált”

Spiegel Frigyes  (Pest1866április 24. – Budapest1933február 26.) pályája kezdetén Freund Vilmos műépítész mellett dolgozott, de 1895-ben Weinréb Fülöppel (Valkóc1863augusztus 12. – Budapest1934március 24.) közös irodát nyitott . Világszerte az elsők közé tartozott, akik egyszerű anyagokkal helyettesítették a korábbi korok, így a romantika súlyos díszeit sőt, színes motívumokat helyezett a homlokzatra.

A 94. számú épületen a kék, zöld és a sárga színek, dominálnak. Az épületen szép számmal akadnak aranyozott díszek, melyek közt napkorongokat, csillagokat és pávákat találhatunk, mindezeket pedig számtalan állat- és növényábrázolás veszi körbe. Látványos a paradicsomi fa két almával és a csábító kígyóval ábrázoló díszek, de találkozhatunk itt kutyákkal, sőt, pávákkal is. A napkorongok felé szálló madarakat, a szép aranycsillagokat, a díszítősorok két szélén a Holdat jelképező ezüst nőalakokat is.

4, Híres épületek: Budapest, Bajza utca 49 – 51

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Ez az épület a Bajza utca Podmaniczky utca felőli végén, a 49–51. szám alatt található Az eredetileg „VI. kerületi Bajza Utcai Községi Polgári Leányiskolának” hívott épület 1917-ben lett kész. Tervezője pedig nem más volt, mint a Margit-szigeti víztorony, a budafoki Törley-mauzóleum és az egykori József Telefonközpont alkotója, Ray Rezső Vilmos (Budapest1876június 26. – ?, 1938április 11.) műépítész.

 Bajza utcai iskola a „klasszikus” szecessziós házaknál egyszerűbb, premodern stílusú épület, tulajdonképpen átmenet a szecesszió és a modern stílus között. A homlokzat díszei, az ablakok és a tetőzet azonban azt bizonyítják: a szecessziónak sikerült elegánsan és emelt fővel búcsúznia. A homlokzat legfeltűnőbb elemei a Horvay János (Pécs1874, május 27. –BudapestErzsébetváros1944november 19.) szobrászművész tervezte féldomborművek, amelyek Lehel vezért, Erős Jánost, Hunort és Magyart, Toldi Miklóst és Botondot ábrázolják. Ezeket egykor a pécsi Zsolnay-gyár készítette.