Karácsonyi humor
Híres épületek különkiadás: Nagybörzsönyi templom
Nagybörzsöny község Pest vármegyében, a Szobi járásban. a Börzsöny nyugati peremén, a Börzsöny-patak partján található. A falu neve az Árpád-korban Bersen, Belsun volt. 1700 után német telepesek érkezésekor – több helyen – Deutsch-Pilsen néven szerepel. Mai nevét a 20. század eleji közigazgatási átrendezéskor kapta, 1908 óta használja, korábban Börzsönynek nevezték.
A község 14. századtól bányatelepülés volt, gazdag arany-, ezüst-, vasérc-, ólom- és kénkészlettel rendelkezett. A település ezüstbányájáról 1312-ből van írásos feljegyzés. A falu a török hódoltság idején sem néptelenedett el. A bányászat azonban megszűnt, csak a 17. század végén indult újra, és a 18. századig megmaradt, de a készletek kimerülése miatt átmenetileg ismét megszűnt. 1846-ban, majd 1913-ban és 1933-ban ismét kísérletet tettek a nemesfém ércek termelésére. 1949-ben újranyitották, hogy mélyebben létesített táróval alávájták az ércesedést. A sikertelen kutatások az 1990-es években zárultak.
Templomáról: A 15. században bányavárosnak számító Nagybörzsöny település központjától távol, dombtetőn emelkedik a tökéletes arányú román stílusú falusi templom, amelyet 17. századi kőfal övez. A templom hajója és szentélye a 13. század elején épült, majd a tatárjárás után egészült ki a díszes főpárkánnyal és toronnyal. Szent István tiszteletére szentelték fel. A templom körüli falat valószínűleg a 15. században építették. A keleti kapu fölött olvasható felirat (ANNO 1632 ZACHARIAS POP FIERI FECIT) arra utal, hogy Pop (vagy Pap) Zakariás 1632-ben felújította.
A templom falai barnásvörös trachit kőből épültek, és eredetileg is vakolatlanok voltak. Szentélye középkori szokás szerint keletre néz. Karcsú tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik. A hajónál jóval alacsonyabb szentély félköríves A bejárat a déli oldalon nyílik, fölötte három jellegzetes félköríves román tölcsérablak. A szentélyen is van a déli oldalon egy egyszerű ablak.
A főpárkány különlegessége: a 19 bajuszos tatár feje. A fejeknek története van, ugyanis jól látható, hogy 20 fejnek van kialakítva ív, viszont csak 19 fejet faragtak az ívsorba. A fejek a faluba betörő és legyőzött tatárokat szimbolizálják, elrettentésül is a tatároknak, hogy hasonló eset ne következzék be újra. A támadásban megmenekült egyetlen bajuszos barbárnak meghagyták a helyet az ívsor végén, ha esetleg visszatérne.
Karácsonyi kellemetlenségek
A karácsony megelőző hetek az év egyik legjobban várt időszakai. Azonban az emelkedett hangulat hatására sokan követnek el kisebb-nagyobb hibákat a lakásukban vagy házukban, amelyek akár veszélyesek is lehetnek, vagy megnehezíthetik az ünnepi időszakot. Íme néhány tipikus hiba, amit a legsűrűbben el szoktak követni:
1. Túlzott áramfogyasztás és túlterhelt elektromos hálózat
Hiba: Sok fényfüzért és elektromos dekorációt használnak egyetlen konnektorról, túlterhelve a hálózatot.
Következmény: Túlmelegedés, biztosíték kiégése, vagy akár tűzveszély.
2. Nem biztonságos gyertyahasználat
Hiba: Gyertyákat hagynak őrizetlenül égve, vagy gyúlékony anyagok közelében helyezik el.
Következmény: Tűzesetek, különösen a karácsonyfa közelében
3. Nem megfelelő karácsonyfa-rögzítés
Hiba: A karácsonyfát nem stabilan állítják fel, ami könnyen felborulhat.
Következmény: Sérülések, törött díszek, vagy gyerekek és háziállatok veszélyeztetése.
4. Elhanyagolt tűzhely és sütő tisztasága
Hiba: Az év során elhanyagolt sütőben és főzőlapon felgyülemlett zsiradék meggyulladhat a nagy főzés közben.
Következmény: Konyhai tűz.
5. Szellőztetés hiánya
Hiba: Az ünnepi főzés során nem szellőztetnek megfelelően, ami gázkészülékek használatakor szén-monoxid-mérgezéshez vezethet.
Következmény: Egészségügyi kockázatok.
6. Nem megfelelő karácsonyfa-locsolás
Hiba: Az élő fenyőt nem öntözik rendszeresen, így az gyorsan kiszárad.
Következmény: A száraz fenyő rendkívül gyúlékony, és már egy szikra is tüzet okozhat.
7. Túl sok étel tárolása rossz körülmények között
Hiba: A hűtő túlterhelése miatt az ételek nem tárolódnak megfelelő hőmérsékleten.
Következmény: Ételromlás és ételmérgezés.
8. Nem megfelelő hulladékkezelés
Hiba: A csomagolóanyagokat és a kartondobozokat nem kezelik megfelelően, sokan egyszerűen elégetik azokat a kandallóban.
Következmény: Egészségkárosító gázok keletkezése és kéménytüzek.
9. Túlzsúfolt belső terek
Hiba: Túl sok dekorációval zsúfolják tele a lakást, ami nemcsak a közlekedést akadályozza, de balesetveszélyes is lehet.
Következmény: Megbotlások, esések, kényelmetlenség.
10. Házilag barkácsolt elektromos dekorációk
Hiba: Saját kezűleg készítenek vagy javítanak meg fényfüzéreket, sokszor szakszerűtlenül.
Következmény: Rövidzárlat és tűzveszély.
11. Túlzott fűtés
Hiba: Az ünnepi időszakban a vendégek miatt sokan túlfűtik a lakást. Következmény: Fáradtságérzet, rossz közérzet, illetve felesleges energiapazarlás.
Ezek elkerülésével nemcsak biztonságosabbá, hanem élvezetesebbé is tehető az ünnepi időszak! 🎄
Székesfehérvár, Móricz Irodaház, 307 iroda
A közgyűlés igenis létkérdés!
Pár napja belefutottam egy „érdekes” cikkbe az interneten. Röviden: egy felkapott, népszerű és elég drága társasházról kiderültek különböző anomáliák. Az egyik legmegdöbbentőbb: Évekig nem volt közgyűlés. Sem elszámoló, sem rendkívüli. Ezenfelül elég felháborító volt az is, hogy a tulajdonosok a 2019-es elszámolást 2024-ben kapták meg, az azóta eltelt évekről továbbra sem tudnak semmit. Szóval elég komoly problémákról szólt a cikk. A közgyűléses részt különösen nem tudtam hová tenni. A társasházak életében az éves közgyűlés létkérdés, mert az egyik legfontosabb fórum, ahol a tulajdonosok közösen hozzák meg a társasház működését és fenntartását érintő döntéseket. Az éves közgyűlés szerepe az alábbi okokból elengedhetetlen:
1. Törvényi kötelezettség
– Magyarországon a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi törvény) előírja, hogy évente legalább egy közgyűlést kell tartani. Ennek elmaradása jogszabálysértésnek minősül, és jogi következményekkel járhat, például a társasház működésének ellehetetlenülésével.
2. Pénzügyi beszámoló és költségvetés elfogadása
A közgyűlésen a közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles beszámolni a társasház pénzügyi helyzetéről. Ekkor történik a:
– Tárgyévi elszámolás elfogadása, amely bemutatja a bevételeket és kiadásokat.
– Következő évi költségvetés megvitatása és elfogadása, amely meghatározza a közös költség mértékét, illetve a tervezett felújításokat, beruházásokat.
3. Közös képviselő vagy intézőbizottság megválasztása és ellenőrzése
– A közgyűlésen lehetőség van a közös képviselő vagy az intézőbizottság beszámoltatására, leváltására, illetve új képviselő vagy bizottsági tag megválasztására.
– Ez biztosítja, hogy a tulajdonosok ellenőrzés alatt tarthassák a társasház vezetését.
4. Döntéshozatal a fontos kérdésekben
A társasház működésével kapcsolatos fontos kérdésekben a közgyűlés hoz döntést, például:
– Felújítások, korszerűsítések megtervezése és jóváhagyása.
– Közös tulajdonban lévő ingatlanrészek használata, karbantartása.
– Pályázatok benyújtása, hitelfelvétel, biztosítás megkötése.
5. Jogviták megelőzése
– Az éves közgyűlés lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonosok megvitassák az esetleges konfliktusokat, panaszokat, és közösen találjanak megoldást a problémákra. Ez csökkenti a jogviták és a peres eljárások esélyét.
6. Közösségi élet és információáramlás
– A közgyűlés alkalmat ad arra, hogy a tulajdonosok tájékozódjanak a társasház aktuális helyzetéről, valamint egymással is kapcsolatot tartsanak. Ez erősítheti a közösségi összetartást.
Következmények az éves közgyűlés elmaradása esetén:
- Pénzügyi átláthatatlanság alakulhat ki, ami bizalmi válsághoz vezethet.
- Jogviták merülhetnek fel, például a közös képviselő jogszerű működésével kapcsolatban.
- A társasház üzemeltetése akadozhat, ha nem születnek meg a szükséges döntések.
- Hatósági beavatkozás is történhet, ha a tulajdonosok valamelyike jogi úton kezdeményezi a közgyűlés megtartását.
Híres épületek: A lórévi Zichy kápolna
Több éve vágytam Lórévbe, de mivel nincs autóm, tömegközlekedéssel kissé bonyolult az oda és visszajutás. Sajnos szomorúan kellett megállapítanom, hogy nem bánunk „kincseinkkel” megfelelő módon. Sem a kápolna állapota, sem az oda bejutás nincs megoldva.
Az interneten azt olvastam, hogy a kápolna kulcsát a lórévi RÉV büfében lehet elkérni. Az ott levő hölgy igen ingerülten állt tisztelettudó kérésemhez a kulcsot illetően. Azért háborodott fel, mert nem mi voltunk az elsők, akik ott kerestük a kulcshoz jutást. Ebből a tényből adódik, hogy bejutni nem tudtunk, csupán a rozoga ajtón tudtam befotózni.
A lórévi Zichy kápolna gyönyörű természeti környezetben áll a Duna árterében, a Csepel szigeten. A kápolna ugyanolyan magas kis dombra épült, mint a tőle alig néhány méternyire található töltés, így amikor a Duna kilép medréből, a kápolna egy apró szigetté változik. Nemcsak a hely nagyon szép, hanem az épület is igen impozánsra sikerült. Építtetője nem más, mint Ferenc József császár volt, aki így akart emléket állítani a kivégeztetett Zichy Ödön emlékére. A kápolna falai szomorú emléket őriznek. 1848-at írunk, amikor Zichy Ödön és testvére Pál, Jellasics horvát bántól tartottak otthoni birtokuk felé. Szerencsétlenségükre Soponya közelében Görgey Artúr magyar főparancsnok katonái megállították őket, átkutatták csomagjaikat, és hazaáruló iratokat találtak náluk. Mindkettejüket letartóztatták, majd Lórévre szállították és rögtön ítélő hadbíróság elé állították. A hadbíróság vezetője Görgey Artúr volt, aki Zichy Ödönt kötél általi halálra ítélte, testvérét Zichy Pált pedig felmentette. Zichy Ödön vagy, ahogy született Zichy Eugenio (Jenő) volt az első és utolsó arisztokrata, akit a szabadságharc ideje alatt felakasztottak.
A neogótikus stílusú épületet 1853-ban adták át hatalmas ünnepség közepette, amelyen magas rangú egyházi és világi vezetők vehettek részt.