Magyarország északi részén, a Börzsöny hegység ölelésében egy több milliárd éve kialakult vulkán kellős közepén, történelmileg gazdag múlttal büszkélkedhető, kis község található, – Budapesttől 70 km-re – Márianosztra.

A Magyarok Nagyasszonya bazilika: Nagy Lajos király építtette a kolostort és templomot a fehér habitust viselő remeték számára, amit a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltetett föl. Márianosztra így kapta a Maria Nostra, vagyis a Mi Máriánk nevet. Az intézet legrégebbi részének helyt adó pálos rendi kolostorépületet. Miután II. József király a rendet feloszlatta, az épület állami tulajdonba került. Az osztrák kormányzat a régi kolostorépület átalakításával alakíttatott ki országos börtönt, női fogvatartottak számára. Az átépítésre 1857-ben került sor. 1991-ben a pálos rend visszakapta az objektum nem büntetés-végrehajtásra szolgáló részét.

Márianosztra büszkélkedhet a Dunakanyar leglátványosabb Kálváriájával. A falu keleti szélén magasodó Kálvária-hegyet a XVIII. század óta koronázza a barokk szoborcsoport és a kis kápolna. A kálváriaút a stációkkal hársfamatuzsálemek közt kanyarog a pompás kilátást nyújtó hegyre.

Kálvária története: 1756-ban jelölte ki a helyi egyházi elöljáró a három kereszt és a kápolna helyét a dombtetőn. 1759-re állították fel, az akkor még fából ácsolt kereszteket és a háromszög alapú, képekkel ellátott stációházacskákat, a keresztút mellé pedig hársfasort telepítettek. A kálvária zarándokhellyé vált, ezért 1771-ben mészkőből faragott keresztekre cserélték le a fakereszteket. Felépítették a Szent Sír sziklakápolnát, majd a ma is látható nagyszerű barokk szoborcsoportot állították fel 1773-ban. A hegytetőn álló kápolna 1777-ben készült el.

Makó:  város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján. Első írásos említése 1247-ből maradt fenn. Makó főként a makói hagyma révén ismert, ami hungarikum. Meg kell említeni, hogy Virágos Magyarország fődíjazottja volt 2022-ben. Legfőbb vendégcsalogató eleme azonban a termálvíz, amelyet a fúrások 1956-ban juttattak felszínre.

Baráti látogatás, de, Makovecz Imre  épületei is igen vonzottak az utazásra. 1998-ban átadott Hagymaház nyitotta meg a 2000-es években épült új közintézmények sorát. (Erdei János Sportcsarnok, autóbusz-pályaudvar, Közhivatalok Háza, az újvárosi bölcsőde Búza utcai épülete, az új gyógyfürdő és wellnessközpont, Pulitzer József Kollégium) a világhírű organikus építész, Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27) tervei alapján készült.

A Makói Hagymatikum Fürdő Magyarország egyik legkülönlegesebb fürdőkomplexuma. A 2012-ben megnyílt fürdő egyedülálló építészeti megoldásaival .

A Hagymaház, Makó kulturális életének a központja. 390 ülőhellyel, színpaddal, a hozzá csatlakozó aulával, pódium- teremmel, kávéházzal rendelkezik. A nyári időszakban egy kültéri színpaddal gazdagodik.

Szólni szeretnék még: Ortodox zsinagóga a város egyik páratlan értékű és szépségű épülete. Az egyhajós zsinagóga 1895-ben épült fel romantikus stílusban az 1872-ben önállósult ortodox közösség által. Harmonikusan illeszkedik a mellette lévő lakóházhoz. Az épület az 1990-es évekre igen rossz, közel életveszélyes állapotba került. 1999-ben döntés született helyreállításáról. . A zsinagóga felújított épületét 2002. március 10-én adták át.

A zsinagógával átellenben található a makói buszpályaudvar egy organikus stílusban épült. Hajlított, íves formáival, fa szerkezetével szerves egységet alkot környezetével. Érdekessége, hogy a tetőszerkezetet tartó monolit tömböket nem szállították, hanem a helyszínen öntötték ki és állították fel. A pályaudvart elhagyva jobb oldalon láthatjuk az ugyancsak Makovecz Imre által tervezett Erdei János Sportcsarnokot, amely a szomszédos gimnázium átépítésével egy időben épült 2000-ben.

A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő épületegyüttesnek számít. Az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal. A templomot a konventépülethez vezető főtengely mentén helyezték el, ma már csakcsonka tornya és egy támpillére áll.

A kamalduli rend Szent Romuald (952 k.–1027) követőinek remeteközösségeiből formálódott a középkori Itáliában. A 16. században alakult a rend új ága. Gróf Esterházy József (1682–1748) 1733-ban adományozta a montecoronai kamalduliaknak a gesztesi uradalmán fekvő Majkpusztát szántóföldjeivel, erdőivel, legelőivel, halastavaival és malmaival együtt. Franz Anton Pilgram osztrák építész tervei alapján több szakaszban épült ki a remeteség 1736 és 1770 között. 1782-ben II. József uralkodó feloszlatta a szemlélődő szerzetesrendeket, köztük a kamalduli rendet is. A 19. század első felében az épületeket posztógyár bérelte, az 1860-as évektől az Esterházyak vadászkastélyként használták.   Majkon született Esterházy Móric (1881–1960) gróf, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt. Később Csákvár és Majk lett a család lakóhelye. A remetelakokba a belső cselédség költözött, a majorsági épületekben kovácsok, lovászok, iparosok rendezkedtek be. A csáládot igen megtiporta a történelem. 1945 után az Esterházy család egy cellalakásban talált menedéket. Egyik fiuk a háború, másik a háború utáni paralízisjárvány áldozata lett, a családfő, Esterházy Móric gróf, és egyetlen lánya, Mónika Bécsbe távozott. 1956-ban. A grófné és testvére azonban maradt: Esterházy Móricné, született gróf Károlyi Margit és Emma testvére egészen 1973-ig lakták a cellaépületet, kétkezi munkájukkal keresték meg a megélhetésükhöz szükséges pénzt.

Felhívnám a figyelmet a kastély belső udvarán egy reneszánsz stílusú, négyszögletes kávájú kutat helyeztek el, amely még ma is látható, Ezt a kút gróf Károlyi Margit kapta nászajándékként.

2012 és 2015 között került sor a vendégház, felújítására, 2018-tól a műemlék további részei: a cellaházak, a templom, a mértani kert és kerti építménye, a grottakápolna újultak meg.

Nagymaros a Dunakanyarban, a Visegrádi-szoros áttöréses völgyében, a Duna bal partján. Váctól nyugatra, Budapesttől 52 kilométerre északnyugatra, a 12-es főút mentén, Visegráddal  szemben helyezkedik el.

Visegrádra mentem. A vonatról Nagymaroson szálltam le, az állomásról megláttam egy csodálatos szecessziós épületet, amit azonnal meg kellett örökítenem

Hazaérve rákerestem építésének történetére, a következőt találtam: „Nagymaros 1912-ben került bele az állami népiskola-építő programba, az épület 1914-re készült el. Három házat bontottak le 1912-ben, hogy ezek helyén felépülhessen az iskola. Az iskola tervezője Sváb Gyula (1879—1938) építész, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, tanszékvezető; és a népiskola-építési program egyik vezetője volt egyben. Az építész főként letisztult iskolai típusterveket készített. Hogyan születhetett mégis szecessziós alkotása? A népiskola-építési programban résztvevők közül többen Lechner Ödön (1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) követői voltak, és az ő szellemében terveztek. Sváb Gyula a nagymarosi épület tervezésekor az ő útjukat követhette. A kapu felett még Sződy Szilárd munkája is beazonosítható, a baglyok talpán szerepel a neve. Sződy Szilárd (Nagykáta, 1878. április 27. – Budapest, Józsefváros, 1939. február 24.) magyar szobrász- és éremművész az Országos Iparművészeti Iskolában tanult, ahol rajztanári oklevelet szerzett, majd Olaszországban és Németországban képezte magát. Az épület homlokzatán látható gyönyörű majolikadíszítés a Zsolnay manufaktúrából származik, az ország sok szecessziós épületéhez hasonlóan. Azt is tudjuk, hogy az iskola építésének Leimdörfer Nándor cége volt a kivitelezője”

Római katolikus temploma: A 14. században épült. A lent négyzet, a második emelettől fölfelé nyolcszögletű torony a 15. század végén az oromfalas hajó mellé épült. A torony nyolcszögletű felső szakasza a 15. században kétemeletesre épült.

Nagybörzsöny község Pest vármegyében, a Szobi járásban. a  Börzsöny nyugati peremén, a Börzsöny-patak partján található. A falu neve az Árpád-korban Bersen, Belsun  volt. 1700 után német telepesek érkezésekor – több helyen – Deutsch-Pilsen néven szerepel. Mai nevét a 20. század eleji közigazgatási átrendezéskor kapta, 1908 óta használja, korábban Börzsönynek nevezték.

A község 14. századtól bányatelepülés volt, gazdag arany-, ezüst-, vasérc-, ólom- és kénkészlettel rendelkezett. A település ezüstbányájáról 1312-ből van írásos feljegyzés. A falu a török hódoltság idején sem néptelenedett el. A bányászat azonban megszűnt, csak a 17. század végén indult újra, és a 18. századig megmaradt, de a készletek kimerülése miatt átmenetileg ismét megszűnt. 1846-ban, majd 1913-ban és 1933-ban ismét kísérletet tettek a nemesfém ércek termelésére.  1949-ben újranyitották, hogy mélyebben létesített táróval alávájták az ércesedést. A sikertelen kutatások az 1990-es években zárultak.

Templomáról: A 15. században bányavárosnak számító Nagybörzsöny település központjától távol, dombtetőn emelkedik a tökéletes arányú román stílusú falusi templom, amelyet 17. századi kőfal övez. A templom hajója és szentélye a 13. század elején épült, majd a tatárjárás után egészült ki a díszes főpárkánnyal és toronnyal.  Szent István tiszteletére szentelték fel. A templom körüli falat valószínűleg a 15. században építették. A keleti kapu fölött olvasható felirat (ANNO 1632 ZACHARIAS POP FIERI FECIT) arra utal, hogy Pop (vagy Pap) Zakariás 1632-ben felújította.

A templom falai barnásvörös trachit kőből épültek, és eredetileg is vakolatlanok voltak. Szentélye középkori szokás szerint keletre néz. Karcsú tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik. A hajónál jóval alacsonyabb szentély félköríves A bejárat a déli oldalon nyílik, fölötte három jellegzetes félköríves román tölcsérablak. A szentélyen is van a déli oldalon egy egyszerű ablak.

A főpárkány különlegessége: a 19 bajuszos tatár feje. A fejeknek története van, ugyanis jól látható, hogy 20 fejnek van kialakítva ív, viszont csak 19 fejet faragtak az ívsorba. A fejek a faluba betörő és legyőzött tatárokat szimbolizálják, elrettentésül is a tatároknak, hogy hasonló eset ne következzék be újra. A támadásban megmenekült egyetlen bajuszos barbárnak meghagyták a helyet az ívsor végén, ha esetleg visszatérne.