Öskü Veszprémtől 15 kilométerre, Várpalotától 8 kilométerre, a Bakony délkeleti végében fekszik.

A falu már a római korban is lakott volt, ebből a korból két obsit-plakett is előkerült, melyet a szolgálatukat letöltött katonák kaptak. A községtől nem messze veszprémi muzeológusok avar kori sírokat is találtak, melyet később fel is tártak. A honfoglalás idején Ösbő vezér kapta meg a vidéket.

Amiért ide utaztam: Öskü kerektemplom (római őrtoronyra épült XI. századi kápolna).

A rotunda a sekrestye kivételével – az a XV. században épült – eredeti állapotában áll. Magyarországon az egyetlen ilyen formátumú műemlék templom.

Szent kereszt megtalálása római katolikus templom
A késő klasszicista templomot 1843-ban kezdték el építeni Zichy István gróf költségén és 1847-ben fejezték be.

Szentháromság-szobor
Barokk szobor, 1746-ban készült, Szloboda Mihály alkotása.

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a Nyíregyházi járásnak székhelye. az ország hetedik legnagyobb városa.

A települést legelőszőr, 1209-ben említik meg, viszont több száz év múlva vált igen jelentős településsé, amikor is gróf Károlyi Ferenc földbirtokos 1753-ban igen kedvező kiváltságokat ígért az ide települőknek.

Ma a város új zsinagógáját mutatnám be: a zsinagóga 1924 és 1932 között épült a neves magyarországi zsinagógaépítész, Baumhorn Lipót tervei szerint. A tervek szerint 410 férfi és 286 női ülőhellyel rendelkezik. A női ülőhelyek számára a belső tér három oldala körül karzat épült ki. A belső tér közepén a bima foglal helyet. A belső tér oszlopokkal körülfogott pártázatos építmény fülkéjén az alábbi felirat áll: „Atyánk, Királyunk, nyisd meg az ég kapuit imáinknak.” (Zsoltárok 113:3). A tórafülkét nagyméretű díszes árkádív keretezi. A falsíkon egy-egy oroszlán által tartott szallagmintán olvasható felirat: „Napkelettől napnyugtáig dicsérve legyen az Örökkévaló neve.” (Zsoltárok 113:3).

Az izraelita hívek száma a holokauszt miatt nagymértékben lecsökkent: 1944 nyarán a magyar hatóságok – pontos feljegyzések alapján – 4753 zsidót deportáltak Nyíregyházáról (csecsemőket, gyerekeket, nőket, férfiakat, időseket), akiknek többségét a nácik Auschwitzban gyilkolták meg.

Nyíregyházának volt egy másik un. régi zsinagógája, ami 1880-ban épült. A templom az akkori Szarvas utcában állt. A második világháború idején kiégett, a romos épületet lebontották.

A nógrádi vár  Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely
a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. A 11. század várépítkezéseinek megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették
a védelem erejét.

Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a Váci egyházmegyének. A fennsík egyik sarkában létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a 15. század második felében emeltette Báthory Miklós váci püspök. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot. A korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett reneszánsz díszítéssel, minden kényelmi berendezéssel ellátott palotaszárnyat alakított ki Jacobus Tragurinus dalmáciai építőmester.
Az építkezések végét az 1483-as évszámmal jegyzett, sárkányos, farkasfog díszítésű Báthory–címer jelzi, amit a feltárás alkalmával találtak a belsővár feltöltődött árkában. 1544-ben a közeledő törökök elől megfutamodott
a helyőrsége, visszafoglalására csak kerek ötven esztendő múltán került sor. Az 1685. évnek egy nyári viharában villám csapott a belsővár magas öregtornyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. Az óriási robbanás teljesen megsemmisítette a belsővárat. Ezzel katonai jelentőségét végleg elvesztette, falait a könyörtelen időjárás és a környékbeli lakosság bontó kezei fogyasztották meg.
1949-ben kisméretű ásatást végeztek a belsővár árkában,
de a helyreállításra 1997-ig várni kellett.

Történések a látogatásom óta: a vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének egyik helyszíne volt, de végül kikerült a programból.
2023 áprilisában a várat életveszélyessé nyilvánították, majd annak tulajdonosa, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azt 2023.04.28. napján lezárta, látogatása tilos.

Miskolc megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése, Az ország negyedik legnépesebb települése Budapest, Debrecen és Szeged után.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. Már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben Nagy Lajos királytól kapott városi rangot. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. Most a város két műemlékét mutatnám be.

Az avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. Eredetileg katolikus templom volt, melyet Szent István tiszteletére szenteltek fel. Az eredetileg római katolikus templomot a 13. században kezdték el építeni román stílusban. Kicsi, egyhajós templom volt, amely alig volt elegendő a lakosság vallási életét kielégíteni. Nagy Lajos idején bővült a templom nyugati irányban. Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult, háromhajós késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon 1926-ban megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1489-ben.  1544-ben a törökök felgyújtották a templomot, beomlasztva a gótikus bordás boltozatokat, a tetőt és ledöntve a tornyot. A templom több mint két évtizedig tető nélkül maradt, ezért nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban.  A templomot 1563-tól 1569-ig a református szertartásoknak megfelelően építették át. A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980). A templom körül található a város legrégebbi temetője.

A Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum a Belvárosban áll (Deák Ferenc tér 7). A templomot 1785-ben kezdték el építeni a Magyarországon, igen ritka copf stílusban. Az építkezést 1806-ban fejezték be. A templom építését az tette szükségessé, hogy a török uralom után görög telepesek, kereskedők telepedtek meg Miskolcon, és szerették volna, ha rendelkeznek egy saját templommal. A templomban található Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza, amely 16 méter magas, és 87 jelenetet mutat be Jézus életéből. A késő barokk ikonosztáz Jankovits Miklós egri fafaragó műhelyében készült. A templomot ma is használja az ortodox közösség.

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely:  Mátraverebély település határában található, katolikus búcsújáróhely. Mária-kegyhely a Váci egyházmegyéhez tartozik.

Nógrád vármegyében, a Cserhát keleti részén, a Hatvan és Salgótarján között húzódó 21-es főút közelében található, mintegy száz kilométerre Budapesttől.

Szentkút alapító eseménye, az első csoda, amikor a néma pásztorfiúnak megjelenik a Szűzanya egy tölgyfa koronájában. Arra szólítja fel, hogy ásson a fa gyökerénél, és igyon abból a vízből, amit ott talál, hogy beszélni tudjon. A fiú szót fogad, ás, vizet talál, iszik és megszólal. Ez a víz, a szent kút vize, amelyhez azóta rengetegen zarándokoltak el, hogy Mária segítségével az Istennél gyógyulást találjanak testi – lelki bajaikra.

1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak.

A XVIII. századtól állnak ferences szerzetesek Szentkút, illetve az ide érkezők szolgálatában.

Rekonstrukciós munkák után 2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet a szabadtéri miséző hellyel, zarándokházzal.

A másik templom: Mátraverebély északnyugati peremén, a temető melletti dombon emelkedik a monumentális – középkori alapokon nyugvó – torony nélküli római katolikus templom, melynek nyugati oldalán egy huszártorony található. A mai templom helyén a 13. században már állt egy kis, román stílusú templomocska (először 1329-ben és 1331-ben említették), amelynek az alapfalai a mai templom hajójának északkeleti részén kerültek elő.