„Itt születtem én ezen a tájon… „ma Vácra invitálom a kedves olvasókat.
A város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján található. A Nyugati pályaudvarból induló zónázó vonattal 25 perc alatt elérhető ez a csodálatos barokk város. Ami Dunakanyar egyik ékköve, Pest vármegye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa. Vonzó idegenforgalmi célpont évezredes történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely, a Váci egyházmegye központja.
A város történelmének főbb korszakai:
– Alapítás és középkor: A honfoglalás után a terület a Duna közelsége miatt vált jelentőssé. A legenda szerint nevét Vác remetéről kapta, aki Géza és László hercegeknek jósolt a mogyoródi csata előtt. I. Géza király alapította a püspökséget, és építtette az első székesegyházat.
– Tatárjárás: a mongol tatárok hadjárata 1241 tavaszán érte el a várost, a támadók felgyújtották, elpusztították a vártemplomot. A tatárok kivonulását követően az ország szervezett újjáépítéséről éppen Vácott tanácskozott IV. Béla király a főuraival.
– A török hódoltság: a 16-17. században a város stratégiai helyzete miatt gyakran cserélt gazdát, a várat 1684-ben, a törökök kiűzésekor rombolták le végleg.
– A barokk újjászületés: az 1731-es nagy tűzvész után, a 18. század közepén Migazzi Kristóf püspök idején indult meg a nagyszabású városépítés, ekkor alakult ki a ma is látható barokk városközpont. A város legjelentõsebb műemlék épülete a klasszicista elemekkel kevert késő barokk stílusú Székesegyház, amely 1761 – 1777 között épült fel. 1764-ben a királynőt, Mária Teréziát látta vendégül a püspök és a város. Fél év alatt készült el az országosan is egyedülálló műemlékünk a Diadalív (a váci köznyelvben Kőkapu), s az uralkodó érkezésére fejezték be a Városháza építését is. Az elpusztult vár helyén 1766-ra fejezõdött be a ferencesek templomának építése, és 1772-ben készült el a Székesegyházzal szemben a püspöki palota épülete.
– Iskola- és iparváros: a 19-20. század fordulóján Vác a vasúthálózatba való bekapcsolódással (1846) iparosodott, számos iskola épült, az 1900-as évek elején pedig a Duna-parti korzó is kialakult.
– Modern kor: A 20. század második felében a szocialista iparosítás és a lakótelepek építése jellemezte, napjainkban pedig a műemlékek felújításával és a turizmus fejlesztésével a kultúra városaként funkcionál.
