Vállalatirányítási rendszerünk lett

erp system 850

Nem szép és nem jó dolog egy közhellyel kezdeni egy publikációt de most mégis muszáj. Hiszen mint minden frázis ez is tartalmaz igazságokat. Sőt, ez konkrétan a teljes igazságot fogalmazza meg. Szóval minden cég életében szükséges, elengedhetetlen dolog a fejlődés, a fejlesztés, az előrelépés, az innováció.  Egész egyszerűen 2023-ban nem teheti meg egy cég sem, hogy nem próbál meg egyre jobbá és jobbá válni. Attól nem változik semmi az ég világon, ha nem foglalkozunk a mai kor kihívásaival, ha nem figyeljük a különböző trendeket, nem követjük az új vívmányokat, vagyis ha nem törődünk valósággal. Akkor ha igazi fejlődést, ha igazi előrelépést akarunk, meg kell találni egy olyan módszert ami az előző módszert (módszereket) feleslegessé teszi. Egy apró kicsi, akár 1%-os pozitív változás is sokkal több mint a semmi. Az egy helyben topogás nem életképes, nem hoz hasznot, nem visz előre, nem válunk jobbá tőle.

Mi szerencsére családias cég vagyunk, ennek minden előnyével (és néhány hátrányával) és ezért nincs rajtunk akkora nyomás mint a több száz főt foglalkoztató multikon. Viszont mégis igyekszünk folyamatosan fejlődni és jobbá válni, hiszen így tudunk még nagyobb mértékben megfelelni kedves partnereink, üzletfeleink elvárásainak. Valamint saját elvárásainknak is. Ezért született például a hőradar is. Legújabb fejlesztésünk, legújabb lépésünk a haladás útján egy vállalatirányítási rendszer bevezetése. A REM189 életében ez egy teljesen új dolog, egy új és izgalmas terület. Munkánk gyümölcse(i) folyamatosan érik be, egyre több partner tisztel meg minket bizalmával, és bizony a feladataink így csak nőnek és nőnek. Folyamatosan több dologgal kell foglalkozunk (pl. karbantartások, ellenőrzések, biztosítások, felújítás stb.), rendre kapjuk az új „feladványokat” bérlőinktől, lakóinktól. Ez pedig indokolttá tette a rendszer bevezetését.

Mi is az a vállalat irányítási rendszer másnéven ERP rendszer? Megpróbáljuk röviden összefoglalni ezt az egyébként komplex és összetett rendszert, amikkel kapcsolatban akadnak félreértések.
A vállalatirányítási rendszer, más néven ERP rendszer, képes összekapcsolni a vállalat különböző részlegeit, az átláthatóság érdekében valamint a vállalati erőforrások  gazdálkodását támogatják. A rövidítés az angol az Enterprise Resource Planning megnevezést takarja, amely magyarul vállalati erőforrás tervezést jelent. Az ERP rendszerek lehetnek fejlesztett eszközök, vagy standard szoftver megoldások melyek a vállalati igényeknek megfelelően testre szabhatóak.A részlegek adatait valós időben tárolja és teszi elérhetővé, így könnyíti meg a vezetők és minden dolgozó számára, hogy rövid időn belül tudjanak reagálni a felmerülő problémákra.
Minden adat és információ elektronikusan elérhető egy közös adatbázison, ezáltal ezek megosztása és szerkesztése a szervezeti egységek között sem jelent problémát. A mobil applikációknak köszönhetően, bármikor és bárhonnan elérhetők, megoszthatók, vagy akár szerkeszthetők is az adatok. Mindemellett a rendszer nem csak a vállalaton belüli, de a vállalaton kívüli szereplőkkel is felgyorsíthatja és megkönnyítheti a kommunikációt (másik vállalat, szállítók, partnerek, stb.) A vállalatirányítási rendszerekhez általában beépített CRM rendszer is tartozik, amely az ügyfélkapcsolat kezeléshez nyújt segítséget.
Az ERP rendszerek fontos követelménye a korlátlan kimutatás készítés lehetőségének biztosítása. Az integrált szoftver nélkül működő vállalkozásban kimutatásokat csak egy-egy részterületen belül (pl. számvitel vagy beszerzés) lehet könnyen elvégezni, míg a több területet is átölelő kimutatások elkészítése nehézkes, legtöbbször hosszas manuális munkát is igénylő feladat.
A másik legfőbb elvárás az ERP rendszerekkel szemben a rugalmasság, ezért az ERP rendszerek minden esetben a vállalati igényeknek megfelelően testre szabhatóak. Hiszen a rendszert használó cégek tevékenységi köre, a különböző országok törvényi előírásai és az egyes vállalatok szervezeti struktúrái egészen változatosak lehetnek, amit a szoftvernek programmódosítások nélkül követnie kell. Ha egy vállalatnál felmerülnek olyan speciális igények, melyek a standard rendszernek nem képezik részét, akkor kap szerepet a rendszerrel együtt szállított fejlesztői környezet, melynek segítségével ezek egyszerűen elkészíthetők.

Egy általános rendszernek az alábbiak a legfőbb jellemzői:
– Folyamatosság
– Valós idejű működés
– Integráltság
– Moduláris felépítés
– Dokumentáció és korlátlan kimutatás-készítési lehetőségek
– Rugalmasság
– A felhasználó azonosítása és a jogosultsági rendszer
– Fejlett adatvédelem
– Naplózási és auditálási lehetőségek
– Nyitottság (kapcsolat külső rendszerekhez)

ERP rendszerek legfontosabb elemei:
– Beszerzés
– CRM
– Erőforrás tervezés
– Értékesítés
– Gyártás
– HR
– Készletgazdálkodás
– Kontrolling
– Pénzügy/ könyvelés
– Projektmenedzsment
– Szerviz (karbantartás)
– Számvitel
– Vevőszolgálat
– Vezetői információ

A végére maradt az a rész, hogy mi mit is tapasztalunk és a tapasztalatok alapján milyen előnyökkel jár egy ilyen rendszer bevezetése.
– A rendszer talán legfontosabb előnye, hogy a különböző munkafolyamatokat (például: ingatlan látogatás szervezése, ingatlan kiadással járó folyamatok, marketing feladatok) sokkal gyorsabbá, átláthatóbbá, egyszerűbbé és így hatékonyabbá teszi. Mégpedig olyan módon, hogy automatizálja a folyamatokat. Nincs félreértés, nincs rosszul értelmezés, nincs elfelejtés, minden feladatról minden információ a helyére kerül. Az összes munkafolyamat egyszerűen nyomon követhető és átlátható.
– Nemcsak operatív, de anyagi szempontból is kifizetődő, hogy egy ERP rendszer esetén nem különböző szoftverekről van szó, amik külön-külön tárolják és kezelik az adatokat. Ebben az esetben különféle szoftverekről egy egységként beszélhetünk, amelyek egy rendszerbe szervezve támogatják az adott folyamatot. Az állandó naprakész adatok egyetlen adatbázisban tárolódnak és érhetők el. Így az adatok mindig a legfrissebbek lesznek és bárki számára elérhetőek.
– A döntéshozatalt is támogatja, hiszen minden befejezett folyamat, az összes kimutatás és elemzés elérhető, nem szükséges különböző helyekről „összegereblyézni” az adatokat. A beépített riportok lévén valós idejű statisztikákat lehet találni amik szintén elengedhetetlenek a jó döntéshez.
– Könnyű kezelni mivel felhasználó barát. Nem kell hosszú órákat-napokat eltölteni a betanulással.
– Ezek a rendszerek rugalmasak, az összes változást a cégnél probléma nélkül lekövetik.
– A folyamatok automatizáltak amik sok időt szabadítanak fel. Nem kell a dolgozóknak unalmas és időrabló adminisztratív feladatokkal tölteni az időt.

erp3 ERP SOFTWARE COMPANY IN NASHIK

 

 

 

Árképzés a piacon avagy mitől drága vagy olcsó egy közös képviselő?

Questions 676x335 1

Pár hete már meséltem egy közgyűlésről amire meghívtak minket. Az nem volt épp a legpozitívabb élményünk, de tanulságos volt. Szerencsére azóta is érkeznek hozzánk a megkeresések és érdeklődések.
Jelen történetünk helyszíne ismét egy közgyűlés volt. 25 albetétes ház, Budapest egyik szélső kerületében. El is mentünk a közgyűlésre ami (az átlagostól némileg eltérően) baráti és szívélyes hangulatban zajlott. Be is mutatkoztunk és részleteztünk az ajánlatunkat. Ugyanezt tette egy másik budapesti cég is illetve egy fiatal egyéni vállalkozó is. Lassan már megszokott és érthető a számunkra, hogy egy egyéni vállalkozó a miénknél olcsóbb ajánlatot ad, hiszen ő nem dolgozik annyi kollégával mint mi. Bevallom viszont, hogy olyan esetre nem emlékszem amikor 40%-al olcsóbban vállalta el valaki nálunk. (A másik cég képviselője is nézett egy nagyot, az ő árajánlatuknál 30%-al volt kedvezőbb amit a vállalkozó adott). Megállapítottuk, hogy ilyen különbséggel talán még sosem találkoztunk. Az, hogy nem nyertük meg a házat nem okozott lelki törést nekünk, de azért elmerengek kicsit az „ügyön”.
Természetes dolog, hogy az ember szereti az olcsóbb, gazdaságosabbnak tűnő megoldást. Nincs is ezzel semmi baj. Abszolút bevett dolog, hogyha egy nagyjából azonos „tartalomról” szóló két ár közül az ember olcsóbbat választja. Ahogy a régi szállóige is tartja: „Aki többet spórol, többet is keres”. De egy társasház esetében mégis elgondolkodtató, hogy megéri-e mindenképpen az olcsóbban választani.

A magunknak feltett kérdés: mi ezek szerint drágák vagyunk? A válasz némileg bonyolultabb egy igennél vagy nemnél.
– A mi esetünkben a képlet úgy néz ki egy egyéni vállalkozóval szemben, hogy a mi cég vagyunk, konkrétan Zrt. Tehát alapjaiban különbözünk egy egyéni vállalkozótól és lényegesen komolyabb törvényi kritériumoknak kell megfelelnünk. Viszont elmondható, hogy pénzügyi hátterünk stabil és erős lábakon állunk. Nálunk nem fordulhat elő likviditási probléma, olyan nincs, hogy egy fejlesztés vagy egy vállalkozó kifizetése ne történjen meg forráshiány miatt.
– Noha családias hangulatú cég vagyunk, mégis hétszer annyian vagyunk mint egy egyéni vállalkozó. De így lefedünk nagyjából minden szükséges területet ami munkánkhoz kell. (Pénzügy, műszaki feladatok, munka és tűzvédelem, marketing-pr, informatika). Nálunk olyan eset nem fordul elő, hogyha kiesik egy kolléga akkor ne tudnánk helyettesíteni. Így mindig tudunk haladni a feladatokkal és nem veszítünk értékes időt. Ezen felül partnereink között van biztonságtechnikus, informatikus, könyvelő, statikus, mérnök valamint különböző mesterek. És tegyük hozzá az ország bármely részén vannak velünk dolgozó vállalkozók. A bérekről és járulékokról és az adókról azt hiszem nem kell beszélnem mint felmerülő költségek. Ahogy arról sem, hogy mekkora a verseny a legjobb szakemberekért, akiket nem elég megtalálni meg is kell tartani.
– Saját irodával rendelkezünk, ami nagy előny hiszen nem kell bérleti díjat fizetnünk. Viszont költségei egy saját irodának is vannak. Áramot használunk nem is keveset, hiszen minden eszközünk árammal működik, és nyáron ugye a klíma berendezés használata létszükséglet. Télen meg fűteni kell. Noha próbálunk annyira környezettudatosak és „zöldek” lenni amennyire lehet (lásd itt), szelektíven gyűjtjük a hulladékot, nem pazaroljuk a vizet, igyekszünk újrahasznosított anyagokkal dolgozni. De mégis van amit nem tudunk elkerülni. Egyenlőre. Valamint ott vannak az egyéb beszerzések költségei amik az iroda működéséhez kellenek, természetesen a közös költséget is fizetjük.  Továbbá nem elhanyagolható az üzemanyag költségünk sem. Folyamatosan látogatjuk a kezelt ingatlanokat és társasházakat. Ellenőrzés és kontrol nélkül nem hagyhatjuk az ingatlanokat és ez sajnos generál költséget.
– Elég komoly és nem is olcsó felelősség biztosítással is rendelkezünk, amiről úgy gondoljuk lételeme egy tisztességes ingatlankezelőnek.

Szóval igen, egy egyéni vállalkozóhoz képest drágák lehetünk. DE! Ha józan ésszel belegondolunk abba, hogy egy olcsó árat adó vállalkozó, hogy tud megélni a munkájából? Piaci ár alatt ajánlatot adni hosszú távon nem lehet kifizetődő. Ha az említett vállalkozó ezt másodállásban csinálja akkor érthető, hogy olcsón elvállalja. Ám akkor felmerül a kérdés: hogy fogja ezt a szakmát szívvel-lélekkel csinálni? Mert ezt csak így lehet. Az ingatlan és társasház kezelés egész embert kíván ez nem kérdés. (Megjegyzem ha például az adott házban lakik a vállalkozó vagy annak közvetlen közelében akkor azért megoldhatja jól a feladatát). Egy ingatlan igényli a törődést és a gondoskodást és ezt egy olyantól szinte biztosan nem kapja meg aki jövedelemkiegészítésként vagy könnyű pénzszerzésként tekint erre a hivatásra.
Ha pedig a sok kicsi sokra megy elven működik egy egyéni vállalkozó akkor ott felmerül egy hatalmas probléma. Az egyszerűség kedvéért: ha a piaci ár altatt 40%-al az amiért elvállal házakat a vállalkozó. (Értelemszerűen kis albetét számú házakra gondolok). Egy házból nem fog megélni. Kettőből, háromból sem. Nyolc-tíz-tizenkét házra legalább szüksége van a megélhetéshez. Ha pedig komoly bevételt szeretne akkor még több házra. Egy ember kezel 8-10-12 házat? Ő egyedül foglalkozik mindennel ami a házakat érinti? Ez szinte lehetetlen. Ennyi ház gondjait, problémáit, napi ügyeit egyedül vinni gigászi feladat. Ha pedig segítséget vesz maga mellé akit fizet és aki után befizet mindent… Hát akkor még több ház kell.

Summa-summarum. A drága és olcsó relatív fogalmak. Mindig a dolgok mögé kell nézni, tájékozódni kell és minden információ begyűjtése után kell döntést hozni. Amit ne feledjünk: Olcsó húsnak híg a leve. A közmondást nem a véletlen szülte.

gr

Vízszerelési ez+az

Plumbing Systems 862x539 1

Nemsokára egy új fejlesztésünkről, felújításunkról tudunk majd beszámolni. Örömteli esemény ez, hiszen munkánk elengedhetetlen része a folyamatos fejlődés-fejlesztés. Jelen esetben a vizes dolgok lesznek fókuszban, de erről majd később. Addig is megnéztük milyen fogalmakkal lehet találkozi vízszerelés témában.

Alapvezeték:
Lefolyórendszer és a nyomóvezeték azon szakasza ami a szolgáltatótól (vízművek, csatornázási művek) a felhasználóig tart. Lefolyórendszernél az ingatlan telekhatáron lévő aknafedelét és az épület közötti szakaszt jelenti. Nyomóvezetéknél pedig a kültéri vízóra és az ingatlan beltéri főelzáró közötti szakasza.

Ágvezeték:
Az ágvezeték feladata, hogy a berendezési tárgyon elhelyezett szagfogó berendezéstől az ejtő vezetékig vigye el a szennyvizet. Az ágvezeték általában műanyagból (polietilén, polipropilén, PVC) készül, persze léteznek öntöttvasból vagy acélból készült csövek is. Az ágvezetékek általában a vakolat alatt, a falra szerelt szerelvények üregeiben, a gipszkartonos válaszfalakban, illetve a mennyezet alatt kerülnek kiépítésre, mivel így ezeket el lehet takarni. Mivel az ágvezeték a vízvételi helyhez viszi el a vizet, leágazhat az alap-, a felszálló- vagy a szintet ellátó vezetékről is.

Automata leeresztő:
Mosogató, fürdőkád, mosdó szifonok része. Automata vízleeresztők bovdenes vagy pálcás kivitelben készülnek. A hagyományos dugót helyettesíthetik úgy, hogy a víz leeresztésnél nem szükséges belenyúlni a vízbe, hanem magas pontról vezérelhető a lefolyás.

Átemelő szivattyú:
A szennyvíz szállítására szolgáló berendezés. Olyan helyeken használják ahol nem lehetséges a gravitációs úton történő szennyvíz elvezetés. Főbb alkalmazási területei: mélygarázsok, alagsorok, pincék, szuterének.

Bűzelzáró:
Lefolyórendszerek kulcsfontosságú része. Azon a helyen ahol szennyvizet engedünk a csatornába, mindenképpen szükség van rá. A csatornából visszaáramló, kellemetlen szagok és gőzök visszaáramlását akadályozó szerelvény. A bűzelzárók a benne tárolt vízzel vagy valamilyen mechanikai egységgel zárja el a csatornából érkező bűzt.

Csatorna lejtés:
A tökéletes szennyvízelvezetés alapkövetelménye a helyes lejtési fok kialakítása. Általában 3 ezrelék és egy százalék közötti lejtés érték a jó érték. A csatorna lejtést befolyásoló tényezők: csatorna átmérő, csatorna anyaga, talaj minősége.

Csatorna kiszellőző:
Műanyagból készült alkatrész, mely az ejtővezetékek (strang vezetékek) függőleges magas pontján helyezkedik el. Általában a több szintes ingatlanoknál a tetősíkban helyezik el. Feladata a lefolyórendszer levegőztetését lezárni olyan módon, hogy a gázok, gőzök távozni tudjanak a csatorna hálózatból, de az esővíz, falevelek, bogarak ne tudjanak bekerülni a lefolyórendszerbe.

Csatorna visszacsapó szelep:
Az utcai csatornahálózatból visszaáramló szennyvíz vagy kevert csapadékvíz eltorlaszolására szolgáló berendezés.

Csőkötések:
Manapság már rengeteg fajta csőkötés létezik. A kötés fajtája nagyban függ a cső anyagától. Két fő csoport létezik: oldható és oldhatatlan kötés. Csőkötések elterjedt típusa a menetes, hegesztett, forrasztott, préselt, ragasztott csőkötés.

Ejtővezeték:
Az ejtővezeték a vízelvezető rendszer része, gyakorlatilag a függőleges csatornaszakasz elnevezése, amely az ingatlan alapvezetékébe továbbítja a szennyvizet. Átmérője általában 50-200 mm közötti. Célja, hogy vizet szakszerűen és biztonságosan vezesse el. Fontos szerepe van a vezetékrendszerben, hiszen erre csatlakoznak rá a vízszintes lefolyóhálózatok. 

Eternit cső:
Cementhabarcsos, hengerelt csőkészítési technológiával készített cső. Az eternit cső cementből és azbesztrostból készül. Nagy nyomás alatt préselik, hengerlik sablonban. Szerkezete: homogén, alaktartó, vízálló, jól formálható.

Esővízcsatorna:
Esővízcsatornának azt a tető szélén lévő keskeny fémcsatornát nevezzük, amelynek elsődleges feladata, hogy elvezesse az esővizet.

Fagycsap:
Kettős szerepe van. Az egyik, hogy elzárja a vizet a másik, hogy leeressze a fagyhatár feletti csőhálózatból a vizet. Leggyakrabban kerti csapoknál és vízóra aknákban történhet az elhelyezése. Általában rézből készül, 3/4″ és 1″ col közötti méretben alkalmazzák.

Flexibilis lefolyó:
Első sorban ott alkalmazzák, ahol a normál szifon nem fér el. Azonban manapság egyre gyakrabban alkalmazzák mosdók bekötésénél is. Nem kell hozzá szakember.

Flexicső:
Szinte minden vízvezeték rendszerben találkozhatunk vele, ahol az elzárók és szerelvények között kell oldható kapcsolatot kiépíteni. Leggyakrabban csaptelepeknél, szivattyúknál, WC. tartályoknál és vízmelegítőknél használják. A flexibilis bekötőcső (flexicső) belső anyaga gumi, külső borítása pedig fémháló.

Főelzáró:
Ingatlanok vízelzárását szolgáló szerelvény. Mely lehet az ingatlanon kívül: vízóra aknában, lépcsőházban, fürdőszobában.

Gebo vario csőrendszer:
A tekercsekben kapható, bordázott, rozsdamentes acélcső. Könnyen vágható és szerelvényezhető. A Gebo csövek alkalmasak víz, használati meleg víz, hűtő víz szállítására

Göbcsap – golyóscsap:
A gömbcsapok (más néven golyós csapok) nélkül ma már elképzelhetetlen bármely ingatlan vízhálózata. A gömbcsap felépítése egyszerű. Három fő elemből áll: csapház, golyó, tömítőszett. A tömítése a gömbfelülethez simulnak a gömbcsap házban. Előnyös tulajdonságai: hosszú élettartam, karbantartást nem igényel, felújítható. A gömbcsapokat max. 20 bár nyomása és max. 200 fok hőmérsékletre készülnek.

Kerámiabetétes csaptelep:
Napjainkra már szinte teljesen kiszorították a kerámiabetétes csaptelepek a hagyományos tekerős gumibetétes típusokat. Itt egy karral tudjuk a hideg és meleg víz keverést megoldani. természetesen létezik a hagyományos csaptelepekhez is kerámia betétes felsőrész. A kerámiabetétes csaptelepek esetében két egymáson csúszó kerámia korong nyitja meg vagy zárja el a víz útját.

Kombinált szelep:
A kombinált szelep speciális változata a sarokszelepeknek, mely lehetővé teszi, hogy egyszerre két kivezetést és elzárót nyerhessünk egy hideg vizes kimenetről. Elsősorban mosdó vagy mosogató mellé vagy alá kerül beszerelésre, ahol a mosógép vagy mosogatógép is be lesz kötve, így érhetjük el, hogy a mosdó vagy mosogató csaptelepet a mosógép vagy mosogatógép üzemelése közben is használhassuk.

Kondenzvíz vezeték:
Klímák és olyan egyéb hűtő-fűtő berendezések vezetéke, ahol működés közbeni kondenzációs víz keletkezik és ennek elvezetése szükséges. Általában műanyagból készül, mely lehet merev falú vagy flexibilis.

Könyök:
Vízvezeték és fűtési rendszerek eleme. Ott alkalmazzák ahol iránytörést vesz a vezeték. Főbb felhasználási helyek: fűtési rendszerek, lefolyó csövek, vízvezetékek. A könyök anyagát tekintve lehet: acél, öntöttvas, PVC, réz, műanyag.

Leeresztő szelep:
Mosogatók, mosdók és fürdőkádak lefolyójánál alkalmazható. Általában pálcával vagy bovdennel működik. Előnye, hogy nem kell a vízbe belenyúlni a lefolyó nyitásához és zárásához. Ezért in nevezik automata leeresztő szelepnek.

Légbeszívó szelep:
Hasznos szerelvény, a lefolyórendszerben fellépő vákuum és légtorlódás kiküszöbölésére szolgál. A mennyiben kellemetlen csatornaszag jelenik meg a fürdőben vagy a mosdóban akkor biztos hogy szükség van a légbeszívó szelepre. Bizonyos épületmagasság után már fontos lehet a beépítése, pláne ha nincs strang szellőző. Gyakran mosogató vezetékeken is beépítésre kerülhet utólag, ha nem megfelelő a lefolyórendszer kiépítése.

Légtelenítő szelep:
Fűtési rendszerekben kialakuló légbuborékok eltávolítását szolgáló alkatrész. Létezik automata légtelenítő és manuális légtelenítő szelep. A légtelenítő beépítése elengedhetetlen egy megbízhatóan működő meleg vizes fűtési rendszernél. Az automata légtelenítőt általában a fűtési rendszer legmagasabb pontjára érdemes felszerelni, ahol általában a levegő leginkább összegyűlik.

Padlóösszefolyó:
Mint a nevéből is adódik ez egy víz elnyelésre képes lefolyó. A köztudatában a mai napig Szuez szifon elnevezéssel is illetik. Létezik belőle: csak elfolyó, illetve 1-2-3 rákötést tartalmazó típus is. Általában a kézmosó vagy a kád lefolyóvezetékét szokták rákötni, hogy mindig friss víz utánpótlása legyen és ne száradjon ki. Amennyiben egy padlóösszefolyó kiszárad és a bűzzárban nincs víz akkor a kellemetlen szagok forrása lesz, mivel akadály nélkül fog a csatornaszag kipárologni. A padlóösszefolyónak kettős funkciója van, az egyik a biztonsági vízelnyelés vízfolyás esetén, a másik a tisztítási lehetőség az elmenő szakaszon.

Sarokcsap (sarokszelep és kombinált sarokszelep):
Első sorban csaptelepek és WC. tartályok bejöv víznyomásnak elzárására és szabályzására alkalmas szerelvény. Létezik szűrővel ellátott és szűrő nélküli modell is.

Strang vezeték:
Ennek a lefolyóvezetéknek több neve elnevezése is lehet: ejtő vezeték, strang vezeték, felszálló vezeték. Az említett csatorna szakasz minden esetben függőleges kiépítésű. Erre függőleges lefolyócsőre csatlakoznak rá a lakások lefolyócsövei. Létezik mosogató starng, WC. strang és fő lefolyó strang vezeték. A strang vezetékek anyagai régebben eternit, vas és PVC. voltak. Manapság már a korszerűbb PVC KG csöveket alkalmazzák. Méretük: 63mm és 200 mm között váltakozhat, annak függvényében, hogy milyen lefolyócső van rákötve a lakásból.

Strang szellőző:
Főbb feladata: eltávolítani a csatornahálózatban keletkező gázokat, gőzöket. Biztosítja a szifonok, összefolyok és bűzelzárók állandó vízszintjét, mérsékli vagy megszünteti a fellépő vákuum jelenséget a víz leeresztéskor. Ezért nagyon fontos, hogy a kültéri csatornaszellőző állapotának ellenőrzése. A strang szellőző lehet egyszerűen kivezetett (kalappal ellátott vagy hálós kivitelű a bogarak és madarak távoltartására.

Szelepház, szelep orsó, szelep tányér, szelepülék:
Általában rézből készült, korrózió tűrő alkatrészek. Az elzáró egység szerves részei. A nyitás folyamán nő a szelepház átmérője, így az átáramló folyadék mennyisége szabályozhatóvá válik. Többnyire horizontális elhelyezésű a menetese elzáró test, és merőleges a az áramlásra. Létezik az áramlásra szögben döntött elzáró is.

Szennyvíz szivattyú:
Minden esetben speciális kiképzésű, erősített házú és erősített alkatrészekből álló berendezés. Általában centrifugál kiképzésű, fogakkal, késekkel, lapátokkal felszerelt. Teljesítmény és kiképzés függvényében változhat az emelési magasságuk és a szállítási közeg.

Túlfolyó:
Általában fürdőkádaknál, mosogatóknál alkalmazott műanyag szerelvény. Feladata a nyitva felejtett vízcsap esetén a ledugózott lefolyó mellett is képes legyen a vizet biztonságosan elvezetni a lefolyórendszerbe.

Visszacsapó szelep (szivattyú):
A klasszikus típus szivattyúk szívó csövének végére van csatlakoztatva és rézből készült. Feladata, hogy felszívás estén nyisson, viszont kikapcsolt szivattyúnál ne engedje el a vizet a csőhálózatból. Létezik tányéros rugós kivitel és műanyag golyós kivitel is.

Vízmérő:
Külön jogszabály (1991. évi XLV. törvény) szerinti, a vízhálózatba beépített – az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló – hitelesített mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait is.
1. Bekötési vízmérő: az ellátásba bekapcsolt ingatlanok vízhasználatának mérésére szolgáló, a bekötővezeték végpontjára telepített vízmérő.
2. Mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített vízhasználat mérésére szolgáló vízmérő.
3. Törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati fogyasztási helyekre, többek között közkifolyókra, tűzcsapokra telepített vízmérő.
4. Ikervízmérő: az ellátásba bekapcsolt ingatlanon belüli elkülönített vízhasználat mérésére szolgáló, a meglévő bekötővezeték végpontjára telepített bekötési vízmérő.

Felhasznált irodalom: https://vizvezetekszerelo.dugulaselharitas.net

image hd master bathroom design ideas 4129362 hero d896a889451341dfaa59c5b2beacf02d tighten pip leak 2048x1077 1

A kéményseprők hibakódjai 2. rész

k3 1

Kedden elkezdtük végignézni azokat a hibakódokat amikkel a kéményseprők által találkozhatunk. Most pedig pedig jöjjön a második rész.
A közvetlen veszélyt nem okozó, de élet- és tűzvédelmi szempontból veszélyt hordozó hibák.

A továbbiakban leírt kéményhibák esetében a jogszabály a következő sormunkában végzett ellenőrzésig időt biztosít a tulajdonosnak a hiba kijavítására. Mivel közvetlen élet- és tűzveszély nem lép fel, ezért a kéményseprő-szakember nem állíttatja le azonnal a kémény és a tüzelőberendezés használatát. A hibát a tanúsítványban rögzíti, amelynek egy példányát átadja az ingatlan használójának, tájékoztatja az észlelt problémáról és nyomatékosan felhívja a figyelmet a hiba mielőbbi elhárítására, javítására.
A javítást a kéményseprő a következő sormunka alkalmával ellenőrzi. Amennyiben a javítás megtörtént, feloldja a függőben lévő eljárást. Amennyiben a hibát nem, vagy nem megfelelően hárították el, úgy értesíti a hatóságot, és ekkor már intézkedik a tüzelőberendezés használatának megtiltásáról..

Kettes hibakód
2/a: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető tisztítási, ellenőrzési feltételeAz ellenőrzés és tisztítás nem biztosított azon égéstermék elvezető-berendezések esetében, ahol nincs az alsó bekötés alatt elhelyezkedő tisztítóidom, illetve tisztítóajtó, vagy nincs felső tisztítóidom, tisztítóajtó és a kitorkollás sem megközelíthető.
Amennyiben a vizsgálat során a kéményseprő-szakember nem tudja az égéstermék-elvezetőt megfelelően ellenőrizni annak szabályos ellenőrzési nyílásain keresztül, nem bizonyosodhat meg arról, hogy a kémény alkalmas-e a használatra, és nem adhat ki megfelelőséget igazoló tanúsítványt sem. Ugyanez az eset következik be akkor is, ha a tisztítást nem tudja elvégezni, mert nincs, vagy nem hozzáférhető a tisztítóidom, és felső tisztításra tetőkibúvó vagy kéményseprőjárda hiánya miatt nincs lehetőség, vagy a feljárólétra rossz.

2/b: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető járatának szabad keresztmetszete
Az égéstermék-elvezető berendezés belső keresztmetszetének leszűkülésekor a kémény még működtethető, képes elvezetni az égésterméket, ám a kürtőbe belógó füstcső, a kürtőn átvezetett épületgépészeti elemek (vezetékek), illetve rögzítők az égéstermék áramlását akadályozzák. A szabad keresztmetszetet szűkítheti a kéményjáratban lerakódó szurok és korom is. A járat szűkülése a tisztítás hiányára, a nem megfelelő tüzelésre, vagy tüzelőanyag-használatra utal.

2/c: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető külső állapota
A kémény külső állapota romlásnak indult, vagy szerkezeti hiba található rajta. Az égéstermék-elvezető tetőhéjazat feletti része folyamatosan ki van téve az időjárási hatásoknak. A régebbi rendszerek, például a kisméretű kéménytéglából épített kémények közötti fugák szétfagyhatnak, a nem megfelelő vízelvezetés miatt a kéményen lecsapódó jég rongálhatja a kémény szerkezetét. A kémény előrehaladott romlását meg kell állítani, néhány esetben a részleges újraépítés vagy átépítés is indokolt lehet.

2/d: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető tömörsége
Az égéstermék-elvezető valamilyen szerkezeti, vagy illesztési hibából adódóan az égésterméket saját falán átereszti. Amennyiben az égéstermék-elvezető nem gáz- és füsttömör, a járaton kiáramló füstgáz egy része megjelenhet a lakótérben, vagy padláson. Szilárd tüzelés esetén többek között kellemetlen szaggal, a fal elszíneződésével járhat, gáztüzelés esetén szén-monoxid-visszaáramlás fordulhat elő.

2/e: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető belső állapota
Ekkor a kürtő belső felületének meggyengülését, állagának állapotromlását észleli a kéményseprő.

2/f: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető kitorkollása
Az égéstermék-elvezető tetőn kívüli szakasza alacsonyan van a környezetéhez – például saját vagy szomszédos épülethez – képest, vagy egy fa lombkoronája akadályozza az égéstermék-elvezető megfelelő működését.

2/g: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető tartozékainak állapota
Az égéstermék-elvezető berendezés tartozékainak az állapota nem megfelelő, ha például olyan fedkő zárja az égéstermék-elvezetőt, amelyen nem alakítottak ki megfelelő vízorrt. Veszélyt okozhat a gázkémények esetében a bukószél elleni védelmet biztosító Meidinger tárcsa hiánya, vagy nem megfelelő állapota (hiányzó tartóláb, megrogyott tartóláb, félig leszakadt tárcsa). A bukószelek a kéménybe fújva visszanyomják az égésterméket, ezzel akadályozva a füstgáz kiáramlását.

2/h: Nem megfelelő az égéstermék-elvezető falvastagsága, utólag megvésték
Előfordulhat, hogy a kéményseprő-szakember azt tapasztalja, hogy a kémény falát meggyengítették. Ilyen eset például, ha egy villanyvezeték kialakításakor a vezetéket a kémény falába helyezik el, ami elektromos tűz veszélyét is magában hordozhatja. Külső falba épített kémény külső felületén a falvastagság kevesebb, mint az előírt minimum 25 centiméter, vagy a belső kéményt élére állított téglával, falazással javították.

Hármas kód:
A következő hibacsoport a tüzelőberendezést az égéstermék-elvezetővel összekötő tartozék, az összekötőelem állapotát jelzi. Amennyiben nem megfelelő, tűzveszélyt, vagy égéstermék visszaáramlást okozhat.

3/a: Nem megfelelő az összekötőelem ellenőrzésének, tisztításának a feltétele
A kéményellenőrzését végző szakember nem tudja elvégezni a vizsgálatot és tisztítást, mert az összekötőelem nem bontható, illetve nincs tisztítóidom. A füstgáz paramétereinek mérése legtöbbször az összekötőelemnél történik. Amennyiben az összekötőelem nem tartalmaz mérési lehetőséget, úgy ez a hibakód lép életbe.

3/b: Nem megfelelő az összekötőelem járatának szabad keresztmetszete
Ezen hibák esetén az összekötőelem belső keresztmetszetét leszűkítették, vagy nagyobb horpadás van az összekötőelemen.

3/c: Nem megfelelő az összekötőelem állapota
Az összekötőelem állapota nem megfelelő, ha lyukas, horpadt, sérült, összenyomódott, vagy az illesztések gyengék.

3/d: Nem megfelelő az összekötőelem tömörsége
Az összekötőelem szerkezete olyan mértékben legyengült, hogy kis apró lyukak keletkeznek rajta. Ekkor a keletkezett égésterméket a légtérbe engedi és nem tudja eljuttatni a kürtőig. Zárt égésterű tüzelőberendezések összekötőeleménél a tömítéshez használt gumigyűrűk hiánya, begyűrődése, elöregedése is okozhat tömörtelenséget.


Négyes kód
4/a: Nem megfelelő a tüzelőberendezés külső állapota
A tüzelőberendezés külsőleg elhanyagolt, nem karbantartott állapota, például: sérült, hiányos, vagy teljesen hiányzik a burkolata.

4/b: Nem megfelelő a tüzelőberendezés tüzelésmódja
A tüzelőberendezésben nem megfelelő az energiatermelés – oka lehet a például a vizes fával való fűtés, a szemét, illetve háztartási hulladék elégetése, vagy a tűzrakás nem megfelelő módja. A helytelen tűzrakás egyik következménye a nagy mennyiségű füst. A füstben található finomporrészecskék a szervezetbe jutva súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak.

4/c: Nem megfelelő a tüzelőberendezés a környezetében tárolt, beépített anyagok, szerkezetek kapcsolata (az ellenőrizhetőség, a megfelelő üzemeltetés és tűzvédelem szempontjából)
A tüzelőberendezéshez túl közel éghető anyagokat helyeztek el: régi épületeknél még fennállhat olyan építési probléma, amikor a padlástérben a szarufa vagy egy gerenda túl közel van az égéstermék-elvezetőhöz, vagy a fűtőberendezés közvetlen közelében tüzelőanyagot, papírt tárolnak.


Ötös kód:
A levegő-utánpótláshoz kapcsolódó hibákat az ötös kódok jelölik. Gyakran jelent problémát a fokozott légzárású nyílászárók és a tüzelőberendezések kapcsolata. A hermetikusan záródó nyílászáró használatával az oxigén-beáramlás drasztikusan csökken, ami tökéletlen égéshez vezet. Amennyiben az égéshez szükséges levegőmennyiség nem biztosított, akkor magas szén-monoxid-, szén-dioxid-tartalmú füstgáz keletkezik. Napjainkra már előírás a beépített szellőző, ennek meglétét ellenőrzi a kéményseprőipari szakember.

5/a: Nem megfelelő levegő-utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges a mesterséges elszívó-berendezés egyidejű üzemeltetésének lehetősége miatt (páraelszívó, szellőző ventilátor, központi porszívó, ruhaszárító, mobil klíma)
A szakember megvizsgálja, hogy a tüzelő- fűtőberendezéssel egy légtérben illetve légtér-összeköttetésben üzemel-e mesterséges elszívó-berendezés. Az égéstermék elvezetésében egy kisebb ventilátor is képes zavart okozni, az erős szag- és páraelszívó pedig visszafordíthatja az áramlást, és a füstgázt a lakótérbe juttathatja. A szén-monoxid-mérgezéses balesetek gyakori okozója a mesterséges elszívó és a nyitott égésterű tüzelőberendezés egyidejű használata.

5/b: Nem megfelelő levegő-utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges az egyéb nyitott égésterű berendezéssel való egyidejű üzemeltetés lehetősége miatt
Az egy légtérben, illetve légtér-összeköttetésben működő tüzelőberendezések egymásra hatását vizsgálva azt ellenőrzi a kéményseprő, hogy azok egyidejű működtetése esetén, az égéstermék áramlását nem fordítja-e meg a nagyobb levegőigényű tüzelőberendezés szívóhatása.

5/c: Nem megfelelő levegő-utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges a külső nyílászárók tömítettsége miatt, nyitott égésterű tüzelőberendezés esetén fokozott légzárású nyílászárónál légbeeresztő nyílás, szelep, szellőző nyílás hiánya
A nem megfelelően biztosított égési levegő-utánpótlás miatti égéstermék-visszaáramlást szeretnénk megakadályozni.

5/d: Nem megfelelő levegő-utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges a légbeeresztő nyílások, szelepek, kiegészítő légteret biztosító szellőzőnyílások nem megfelelő működése miatt
A tüzelő-, fűtőberendezés helyiségében található légbeeresztő-berendezés, de az vagy nem, vagy csak részben működik megfelelően, ezáltal nem biztosítja az égéshez szükséges mennyiségű levegő-utánpótlást.

Hatos kód:
Szabálytalan bekötés az égéstermék-elvezetőn
Egyedi kéményre két szinten bekötés.
Nem azonos bérleményből bekötés.
Az előírt bekötési távolságot nem tartják be.
A füstcső a füstelvezető-járatba lóg.
Füstcső, füstcsatorna kémény felé lejt.
A füstcső hossza nagyobb a megengedettnél.
Ventilátoros és ventilátor nélküli készülék egy kéménybe van bekötve.

k1 1 k2 1

SZMSZ mint a legfőbb szerv 1. rész.

sh2

Ha a társasházakról beszélgetünk az egyik legtöbbször elhangzó témakör az az SZMSZ vagyis a szervezeti-működési szabályzat. Olyan gyakran hivatkoznak erre a szabályzatra, hogy még az is tud róla ezt+azt akit egyáltalán nem érdekel a téma, sőt akár nem is társasházban lakik. Mint legfőbb „irányadó” okirat, az SZMSZ létfontosságú a társasház életében, hiszen minden szegmensére kihat. Úgy 50%-50% az arány abban a tekintetben, hogy a társasházi tulajdonosok pokolba kívánják vagy éppen égi áldásnak tartják ezt a dokumentumot. Szokásos eset ez: valaki mellette, valaki ellene érvel. Tulajdonképpen a szervezeti-működési szabályzat és a hozzá tartozó Házirend a társasház saját jogi normáinak is tekinthető.

Az SZMSZ megalkotását és használatát a Társasházi törvény szabályozza. Ennek szabályozásnak a legfontosabb célja a tulajdonosok érdekeinek védelme. Hogy ez miért is fontos? Mivel az esetek döntő többségében a tulajdonosok nem gazdasági, jogi, vagy műszaki végzettségű szakemberek, vagy éppen járatlanok a társasház ügyeinek, így egy bizonyos szintig ki vannak szolgáltatva annak a személynek, aki a ház gazdálkodását végzi. Ez a személy elsősorban a közös képviselő illetve a vele együtt dolgozó számvizsgáló bizottság. Mivel a tulajdonosok számára az SZMSZ jelenti a Társasházi törvény rendelkezéseinek, előírásainak gyakorlati megvalósítását, elméletileg az biztosítja az érdekeik védelmének szabályrendszerét. A dokumentum kialakítása, valamint naprakészen tartása ezért nemcsak lehetőség a tulajdonosok számára, hanem alapvető szükségszerűség is.

Nézzük mit is mondd konkrétan a társasházi törvény:

  1. § (1) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani.

(2) A szervezeti-működési szabályzatnak – e törvény keretei között – tartalmaznia kell:
a) a tulajdonostárs külön tulajdonának használatára, hasznosítására, a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére,
b) a közös tulajdon fenntartására, ezen belül
– a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére,
– felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására,
c) a társasházi lakóépület házirendjére,
d) a közgyűlés, illetőleg a részközgyűlés hatáskörére és eljárására,
e) a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke és tagjai hatáskörére és feladataira,
f) a számvizsgáló bizottság, ennek hiányában a közösség ellenőrzési jogkörére, feladataira vonatkozó részletes szabályokat.

(3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

  1. § (1) A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen – de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen – az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni.

(3) A szervezeti-működési szabályzat tervezetét, a közgyűlés megtartását, illetőleg az írásbeli szavazásra kitűzött határidőt megelőző tizenöt munkanappal korábban a tulajdonostársak részére meg kell küldeni.

(4) Ha a (2) bekezdésben említett írásbeli szavazás eredménytelen, vagy a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak módosító javaslatot tesznek, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az (1) bekezdésben előírt határidőn belül a közgyűlést köteles összehívni.

§ A közösség – a 14. §-ban meghatározottak szerint – a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. A szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.

Tehát mint látjuk az SZMSZ a tulajdoni viszonyokat nem érintő kérdéseket szabályozza, amelyet a közösségnek kell megalkotni a jogszabályok figyelembevételével. Amennyiben a közösség nem rendelkezik ilyen szabályzattal, akkor a társasház napi szintű működése kerülhet veszélybe. A törvény viszont nem szankcionálja a szabályzat megalkotásának elmaradását. A Társasházi törvény a társasházak felügyeletét az illetékes jegyző hatáskörébe utalja, akinek hivatali kötelessége ellenőrizni, hogy a társasház alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosításai megfelelnek az előírt jogszabályoknak. Amennyiben a jegyző a társasház működésében valamilyen szabálytalanságot állapít meg, akkor a közösségnek 60 napon belül kell helyre állítania a törvényes működését. A jegyző 30 napon belül bírósághoz fordulhat ha az eltelt határidő után nem állt helyre a törvényes működés.

Az SZMSZ tervezetét a közgyűlés megtartása előtt, illetőleg az írásbeli szavazásra kitűzött határidőt megelőzően tizenöt munkanappal korábban a tulajdonostársak részére meg kell küldeni (tértivevényes ajánlott levélben). Az SZMSZ -t a közösség az alakuló közgyűlésen – de legkésőbb az azt követő 60 napon belül megtartott közgyűlésen – az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg, illetve módosítja. Az SZMSZ megismételt közgyűlésen nem fogadtatható el!

Az SZMSZ-ről szóló közgyűlés határozat írásbeli szavazással is meghozható. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni. Ha az írásbeli szavazás eredménytelen, vagy a tulajdoni hányad 1/10 – ével rendelkező tulajdonostársak módosító javaslatot tesznek, akkor a közös képviselő 8 napon belül közgyűlést köteles összehívni

Az SZMSZ -t és annak módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni (tulajdoni lap, alaptérkép, térkép adatok stb.), amelynek a feltétele az ügyvédi ellenjegyzés. Az SZMSZ érvényes ügyvédi ellenjegyzés nélkül is, de ez esetben nem lehet az ingatlan-nyilvántartásba benyújtani. Így például a társasházi közösség nem jegyeztethet be jelzálogot az elmaradással rendelkező tulajdonos ingatlanára.

Ha a társasház alapító okirata tartalmaz olyan rendelkezést, amelyet az SZMSZ- ben kell megállapítani, akkor közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább egyszerű többségével hatálytalaníthatja az alapító okirat SZMSZ- ben szabályozandó részeit, és ezzel egyidejűleg ugyanilyen szavazattöbbséggel megalkothatja a saját szabályzatát. Ezt a határozatot mindenképpen ügyvéddel kell ellenjegyeztetni.

Az SZMSZ-t bármikor lehet módosítani, amennyiben a módosítási javaslat előterjesztésre kerül a közgyűlésnek, s az elfogadja azt. Az SZMSZ elfogadásáról/módosításáról határozatot hozó közgyűlés megismételt közgyűlés nem lehet, azonban lehetőség van írásbeli szavazásra. Ilyenkor legalább 15 munkanappal a közgyűlés időpontja előtt el kell küldeni a szabályzat tervezetét az összes tulajdonosnak. Az SZMSZ-t, illetve annak módosításait a Földhivatalhoz is be kell adni.

A következő részben részletesen foglalkozunk a Társasházi törvény SZMSZ-t érintő részeivel.

sh1 scaled

sh3

A kéményseprők hibakódjai

k2

Kémény ellenőrzéssel bizonyára mindenki találkozott már.  Ilyenkor megjelennek a kéményseprők és ellenőrzik a kéményeket. Egész pontosan a következőket végzik el:
– az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását;
– minden negyedik évben az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát;
– a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését, figyelembe véve a levegő-utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, vagy egyedi beavatkozások hatását is;
– az égéstermék paramétereinek ellenőrzését;
– az összekötőelem ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását;
– a szén-monoxid-érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények teljesülését, valamint ellenőrzi az érzékelő működőképességét.

Az ellenőrzés végén ha minden rendben kapunk erről egy „igazolást” és nincs további teendőnk. Viszont ha valami probléma van akkor a papírra egy hibakód vagy rosszabb esetben hibakódok kerülnek. Ezek részletezve nincsenek (vagy csak elég ritkán) ezért most megnézzük mit jelentenek a különböző hibakódok.

Az első legfontosabb az EGYES hibakód. Ez takarja az élet és tűzveszélyes hibákat.
1/a: A nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető.
Ebben az esetben az égéstermék-elvezető berendezés (továbbiakban: kémény) nem megfelelően füst- és gáztömör, az égésterméket a kémény a saját falán átengedi, tehát repedés, fúgahiány, vagy nagyobb szerkezeti sérülés található rajta. A hiba többféle okra vezethető vissza, amelyek gáz-, fa-, szén-, vagy olajtüzelés esetén, illetve a kémény építési módja – épített, szerelt, vagy épített-szerelt (bélelt) –, és a bélés anyaga szerint eltérőek lehetnek. Általában illesztési, illetve korróziós hiba miatt szűnik meg egy kémény tömörsége.

1/b: A használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága.
Ennek a kódnak a magyarázata az égéstermék-elvezető berendezések romos állapotára, illetve a szerkezeti hibákból adódó kéménytest gyengülésére, állékonysági problémákra utal. Ezek a problémák rendszerint a tüzelőberendezésben elégetett tüzelőanyagból felszabaduló égéstermék összetételétől függetlenül jelentkezhetnek, továbbá külső, környezeti hatások is ronthatják a kémény állékonyságát. Állékonysági problémát okozhat továbbá az is, ha az égéstermék-elvezetőt nem a gyártó által előírt rögzítéssel látták el.

1/c: A tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli, tartós visszaáramlása.
Ilyen esetben az égéstermék a tüzelőberendezés lehető legnagyobb terhelése mellett öt percen keresztül folyamatosan visszaáramlik, tehát nem tud az égéstermék-elvezető berendezésen keresztül a szabadba áramlani. Ez a jelenség leggyakrabban a gázüzemű tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőinél okoz problémát, mert itt a füstgáz – színtelen, szagtalan – jellege miatt a visszaáramlás jelei érzékszerveinkkel alig észlelhetőek.
A keletkezett égéstermék eltávozását megakadályozza a tömör nyílászárók beépítése és megfordíthatja a tüzelőberendezéssel egy légtérben vagy légtér-összeköttetésben található mesterséges elszívó, vagy más, nagyobb levegőmennyiséget igénylő tüzelőberendezés (cserépkályha, kandalló). Okozhatja a kürtő keresztmetszetének szűkülése, továbbá a megfelelő karbantartás hiánya, illetve ritkán külső légköri jelenség is..

1/d: A ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg.
Ez a jelenség leggyakrabban a szilárd tüzelésű tüzelő-, fűtőberendezéseknél jelentkezik. Oka jellemzően a nem megfelelő méretű készülék, hosszú vagy hideg térben átvezetett összekötőelem, nem megfelelő tüzelőanyag használata és a kevés égési levegő.
Amikor a tűz nem jut megfelelő mennyiségű égési levegőhöz, tökéletlen égés alakul ki. Túl sok éghető anyag marad az égéstermékben, ami a feláramlás során fokozatosan kihűlő füstgázból a vízgőzzel együtt kicsapódik a kémény falán. További veszélyforrás, hogy a tökéletlen égés során felszabaduló gázok egy része nem távozik a kéményen keresztül, így a szobában lévők egészségét – különösen a gyermekekét és időskorúakét – közvetlenül károsítja.
A nem megfelelő tüzelőanyag elégetésekor a benne található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, szennyezve a környezetet és közvetlenül károsítva az egészségünket.
Előfordul olyan eset is, amikor már a tüzelőberendezésben is kicsapódik a kátrány.

1/e: szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó, használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E-F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya.
A szikrafogó a kipattanó szikrák, parazsak ellen nyújt védelmet, ennek az eszköznek a hiánya fa-, szén-, olajtüzelésű berendezéseknél okoz problémát, azon belül is az E-F tűzvédelmi osztályba sorolt tetők esetén. Szikrafogó felszerelésekor a kitorkolláshoz feljárást kell biztosítani a tisztításához.

1/f: A kémény falába beépített, B-F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet tartalmazó égéstermék-elvezető használata.
Ennél a hibakódnál az égéstermék-elvezető berendezés szerkezetében B-F tűzvédelmi osztályba tartozó éghető anyagot építettek be, ami tűzveszélyes.

1/g: A jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére működtetett égéstermék-elvezető használata.
Az 1/g kód kiadásával a kéményseprőipari tevékenységet végző személy arra hívja fel a kéménytulajdonos figyelmét, hogy a kémény műszaki vizsgálata nem történt meg annak használatba vétele előtt.
A kéményseprőipari műszaki vizsgálatot minden esetben meg kell rendelni az újonnan épített, vagy szerelt égéstermék-elvezetők használatba vételét megelőzően, sőt az új kéményeket csak helyszíni vizsgálatot követően lehet eltakarni, burkolni.
A felújított, átalakított égéstermék-elvezető, a korábban használaton kívül helyezett, vagy tartalék (biztonsági) kémény ismételt használatba vételét megelőzően, illetve a tüzelőberendezés cseréje után, tüzelőanyagváltás esetében pedig az új rendszer használatba vételét megelőzően kell megrendelni a műszaki felülvizsgálatot.
A meglévő égéstermék-elvezető bontása, funkciójának megváltoztatása, használaton kívül helyezése, vagy az égéstermék-elvezetőt érintő átalakítás, felújítás végrehajtását megelőzően is műszaki vizsgálat szükséges.

1/h: Nem megfelelően rögzített, nem tisztítható, sérült, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú, vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem.
Ezt a típusú hibát tüzelési módtól és tüzelőanyagtól függetlenül megtalálhatjuk minden égéstermék-elvezető berendezésnél.
Hiba az indokolatlanul sok iránytörés, vagy a füstcső, illetve összekötőelem nem megfelelő rögzítése. Az emberi kreativitás határtalan. A füstcső nem bontható, iránytörésben ellenőrző idom nincs beépítve.

1/i: A tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása.
Az égéstermék-elvezető berendezésen általában két tisztítóidom, tisztítóajtó található. Egyik a bekötés alatt minimum 50 centiméterrel, egy pedig általában a padláson, tetőtérben elhelyezve. A felső tisztítóajtóra abban az esetben nincs szükség, ha a kémény kitorkollása biztonságosan megközelíthető és ellenőrizhető, tisztítható a kürtő. A beépített tisztítóidom vagy tisztítóajtó nem megfelelő záródása, kiesése áramlási problémákat okoz és elősegítheti a tűz keletkezését, továbbterjedését.

1/j: Az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szén-monoxid- (CO) tartalma.
A hibakód kiadása esetén a kéményseprő az égéstermék-koncentrációban egy ezrednyi, vagy annál nagyobb mértékben kimutatható szén-monoxid-tartalmat mért.
A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan” – színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb – mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.
Mivel ez a gáz kis koncentrációban is rendkívül mérgező, egy speciális mértékegységben, ppm-ben (parts per million, milliomod részben) mérik a jelenlétét. Egy ppm-nyi gáz jelenléte annyit jelent, hogy egy köbméter levegőben egy köbcentiméter van belőle. Annyira mérgező, hogy ha a lakásunk levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz.

folyt.köv.

k1 k4 k3

Híres épületek 29: Városligeti fasor 47

DSCF8231 Varosligeti fasor 47

Városligeti fasor 47.

A Városligeti fasor és környéke a XX. század elejére a főváros egyik elegáns, meghatározó polgári negyedévé nőtte ki magát, amelynek emblematikus építményei közé tartozik a Resonator Parkhoz tartozó gyönyörű villaépület. Kőrössy Albert építész magáncélra épített villája.

A Városligeti fasor 47. szám alatti telek több ütemben épült be a századfordulón. Az utcafrontra Kőrössy Albert Kálmán 1899-ben tervezett magánvillát, amely 1900-ra vált beköltözhetővé. 1903-ban a telek végén műteremház épült, ahol az első világháborúig folyt a műépítészi munka. A mai középső épület helyén kezdetben díszkert volt, majd 1911-ben kétszintes istállót építettek.
1998-99-ben került sor a volt Kőrössy villa első ütemű felújítására és a homlokzat teljes rekonstrukciójára. A főhomlokzat rekonstrukciója során a tulajdonos által kikutatott, 1904-ben készült fotó alapján újjáépültek a díszes oromzat és a gipszstukkók.

47. sz. alatti, rendkívül rossz- és hiányos állapotú  kerítés és kapuk teljes felújítására is sor került 2015-ben. A korabeli, több mint százéves szerkezet a villa szecessziós formavilágával rokon.

DSCF8229 Varosligeti fasor 47 scaled
DSCF8230 Varosligeti fasor 47 scaled
DSCF8237 Varosligeti fasor 47 scaled

Még egy kis humor

3cdd8869 326f 4e35 8cb8 ccbb2812c8e9 alta libre aspect ratio default 0

Korábban máregyszer megmutattuk, hogy kedveljük a humort és szeretünk nevetni. Hiszünk abban, hogy a jó hangulat, a vidám légkör, a könnyed közérzet, a víg kedélyállapot szükséges része a munkavégzésnek. Minden előforduló problémát, nehézséget sokkal egyszerűbb úgy megoldani, ha derűs kedvvel fordulunk rá a feladatra, nem pedig feszengve, befelé fordulva.  A mi munkánk sokrétű, rengeteg teljesen különböző szegmensből áll, változatos „próbatételek” elé állít bennünket. Ezeknek a megoldása lényegesen könnyebb ha tudunk nevetni és tudunk mosolyogni.  Sir Kenneth Branagh szerint:  „A jó munkát elsősorban a bátorság, a lelkesedés, az energia és a jó humorérzék teremti.”
Most tehát ismét cégünk könnyedebb, vidámabb oldalát prezentálnánk pár „mém” segítségével.

Néhány ok amiért érdemes minket választani. Nem a hagyományos módon bemutatva.
rm7

Tudjuk, hogy sok a „kókler” a piacon. Mi nem tartozunk közéjük.
rm5

Hiába, néha nem jól dönt az ember elsőre.
rm3

A segítség mindig jól jön. Tapasztalatból mondom.
rm6

Csoki kérdése teljesen jogos.

rm4

Nem viccelünk. De viccelünk. Viszont nem hazudunk.rm10

Járdák és a tisztaság

j1 1

Ingatlan tulajdonosok és társasházban lakók is gyakran találkoznak a járda takarítás témakörével. Ez is egy olyan téma amiről mindenkinek van határozott véleménye, mindenki tapasztalt már ezt vagy azt, mindenki tud pro és kontra érvelni a témával kapcsolatban. Társasház kezelőként, közös képviselőként, ingatlankezelőként szintén találkozunk a fenti problémakörrel. Azért nevezem problémakörnek mert itt is van bőven félreértés, nem tudás – rosszul tudás, tájékozatlanság és meg nem értés. Leginkább két reakció jut eszembe erről, amikkel találkoztam. Az első: a saját portáját mindenki tartsa rendben. Ne nézzen már ki úgy a ház előtti terület mint a disznóól.
A második eset: a járda közterület miért én takarítsam? Az én ingatlanomhoz járda nem tartozik. Mind a két nézőpontban lehet igazságot keresni és találni, ám felesleges. Mert a szabályok itt is elég egyértelműek. Lássuk miért is:

A miértre a válasz elég egyszerű, hiszen létezik egy 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet főváros köztisztaságáról. Szemezgessünk ebből egy kicsit:
2. § (1) Budapest Főváros Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) gondoskodik a fővárosban a köztisztasági szolgáltatásokról.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében a Közgyűlés gondoskodik különösen:
a) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő – az 5. számú mellékletben felsorolt útvonalakon található – épületek, építmények felületéről a plakátok (falragaszok) eltávolításáról;
b) egyes, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében lévő, illetve indokolt esetben egyéb épületek, építmények felületéről a szélsőséges politikai tartalmú, közízlést sértő falfirkák (grafiti) eltávolításáról;
c) a burkolt közutak, valamint az ingatlanokhoz nem csatlakozó burkolt járdák (közjárdák) tisztán tartásáról, síkosságmentesítéséről és hóeltakarításáról;
d) a kiemelt közcélú zöldterületek, továbbá az ezek körüli és az ezeken átvezető szilárd és burkolatlan gyalogjárók és sétányok tisztán tartásáról.

Eddig tart az rész ami a Fővárosra tartozik.

Jöjjön a számunkra még érdekesebb rész, arról ami az ingatlan tulajdonosokra tartozik:
3. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni:
a) az ingatlan – beleértve az ingatlan nyilvántartásban közterületként
nyilvántartott belterületi földrészletet is – és az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, hóeltakarításáról és síkosság mentesítéséről. Ennek során ügyelni kell arra, hogy a járda és az útburkolat ne rongálódjék meg, továbbá a terepszint változatlan maradjon;
b) a beépítetlen telekingatlan tisztán tartásáról és gyommentesítéséről;
c) a telekingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről;
d) A tömegforgalmat bonyolító ingatlan esetén a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá rendszeres ürítéséről és tisztán tartásáról.
(2) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt – a tulajdonossal kötött ettől eltérő megállapodás hiányában – az ilyen ingatlant használó, illetve bérlő köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani.

A tényállás egyértelmű, de aki nem szereti a száraz jogi szöveget nekik összefoglaljuk egyszerűbben.
A fentebb idézett fővárosi rendelet azt mondja, hogy az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának a kötelessége gondoskodni az ingatlan előtti járda, valamint az úttest és a járda közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról. Fontos nem elfelejteni, hogy télen a hóeltakarítás és síkosságmentesítés is hozzátartozik ehhez.
A rendelet kimondja, hogy a szemetet úgy kell eltakarítani, hogy az közútra ne kerüljön, és a szokásos háztartási hulladékszállítás alkalmával a háztartásból származó szeméttel együtt el kell szállítani. Előírás az is, hogy az ingatlan előtti takarítást mindennap legkésőbb reggel 8 óráig el kell végezni. Ha a járda napközben ismét beszennyeződik, a takarítást szükség szerint többször is meg kell ismételni, és lehetőség szerint az összesöprés után le is kell mosni azt.
A járdáról letakarított havat a 8 m-nél szélesebb kocsiutak esetében az úttest szélére lehet tolni, a csatornalefolyó szabadon hagyásával. Az ennél keskenyebbeknél a havat a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogosok számára 1,5 méter széles terület szabadon maradjon. Természetesen a csúszásmentesítésről is gondoskodni kell, lehetőleg környezetbarát anyagokkal.

Az egy tévedés, hogy a buszmegállót is az ingatlan tulajdonosának kell takarítani, mivel a közforgalmú járművek közterületen lévő megállóhelyeinek tisztán tartása a járművek üzembentartójának a kötelessége. A kerékpárút takarítása viszont az ingatlantulajdonos (kezelő, használó) feladata de csak abban az esetben, ha a járda egy részét jelölték ki kerékpárút céljára. Tehát erre a szakaszra vonatkozóan a tisztántartás, a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés is az ingatlantulajdonos kötelessége. Azoknak a kerékpárutaknak a takarítása, amelyek nem a járda területén haladnak keresztül, nem tartoznak a lakossági feladatok közé.

Jócskán akadnak olyan házak Budapesten, amelyek kertjéből bokrok, faágak nyúlnak a járdák, úttestek fölé. Kevesen tudják, hogy ezek megfelelő nyeséséről az ingatlantulajdonosoknak kell gondoskodnia. Az is kevésbé köztudott, hogy az állatokat (pl. galambokat) közterületen, szennyező módon etetni nem szabad. Az már inkább ismert, hogy az ebek ürülékét a tulajdonosnak kell eltakarítania, hiszen az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény kimondja: az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze.

Fontos megjegyezni, hogy különböző kerületek hozhattak – hozhatnak különböző szabályokat tisztaság témában. Ezeknek az adott kerület weboldalán érdemes utánajárni.

j1 j2j4 j5 j6

 

 

 

Tények és tévhitek a közös képviselőről 5.rész

166661941 m 1

Sorozatunk végéhez érkeztünk, lássuk mit is kell tudni arról, ha leváltatánk a közös képviselőt, illetve milyen felelőssége van egy közös képviselőnek.

A közös képviselő kártérítési felelőssége
A közös képviselő tevékenységét a társasházközösség érdekeinek megfelelően köteles ellátni. A tevékenységi körében, vagyis a „megbízás” teljesítése során a harmadik személynek okozott károkért a társasház tartozik felelősséggel. (Pfv.III.21.763/2013/6.)
A közös képviselő kártérítési felelősséggel tartozik, amennyiben hátralékos közös költségtartozás behajtása érdekében nem intézkedik.
A Tht. 43/A.§.-ban meghatározott rezsicsökkentéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén, a tulajdonostársak a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatnak, amely a bejelentés megalapozottsága esetén bírságot szabhat ki a közös képviselővel szemben.
A közös képviselő kártérítési felelősségét is megalapozhatja, ha a közös képviselő a Közgyűlési Határozatok Könyvében valamely lényeges körülmény, vagy közgyűlési határozat bejegyzését elmulasztja, vagy abba valótlan bejegyzést rögzít.
Amennyiben a közös képviselő a tulajdonostárs társasház irataiba való betekintési jogának gyakorlásában nem működik közre, akkor a tulajdonostárs követelheti a szükséges iratok és dokumentumok rendelkezésre bocsátását akár polgári eljárás keretében is.
Ezzel a résszel cáfolnánk azt az időnként felbukkanó, hangulatkeltésre kiválóan alkalmas pletykát miszerint a közös képviselő nem tartozik felelősséggel az általa elvégzett (vagy épp el nem végztett) feladatokért.

Törvényességi felügyeleti eljárás
A Társasház működésének, a társasház szerveinek működésének törvényességi felügyeletét az illetékes jegyző látja el. Ám a törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye.
Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő jogsértő magatartása, ezen belül mulasztása miatt nem biztosítható, így különösen, ha a közös képviselő:
– nem hívja össze a közgyűlést a törvényben előírtak szerint,
– nem hajtja végre a közgyűlési határozatban foglaltakat (vagy eltér a határozattól),
– nem közli a tulajdonosokkal az írásbeli szavazás veredményét,
– nem teljesíti a közös költségsel kapcsolatos feladatait,
– nem törli a nyilvántartásból a tulajdonostárs kiegyenlített közös költség-tartozásával kapcsolatos adatokat,
– nem őrzi meg az alapító okiratot és az SZMSZ-t, és nem vezet nyilvántartást a közgyűlési határozatokról (nem készít KHT-t) és azok végrehajtásáról,
– nem vagy nem a törvény által előírt formában készíti el az éves költségvetést és beszámolót.
Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

Közös képviselő felmentés illetve leváltása:
A közös képviselő bármikor visszahívható közgyűlésen, amennyiben a közgyűlés napirendi pontjai között szerepel. Ennek módja: A tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosok 1/10-ének kezdeményezése szükséges. Az azt jelenti, hogy nem a tulajdonosok, vagy az albetétek száma az irányadó, hanem a teljes társasház tulajdoni hányadának 10%-át kell meggyőzni arról, hogy a közös képviselő helyett másikra van szükség. Tehát ennek 10%-nak az aláírását kell összegyűjteni egy konkrét rendkívüli közgyűlés összehívására irányuló és a közös képviselőhöz címzett levélben. A dokumentumnak mindenképpen tartalmaznia kell a konkrét napirendi pontot vagy pontokat. Fontos, hogy ezt a levelet személyesen vetessük át a közös képviselővel. Ugyanis az átvétel időpontjától számított 30 napon belül köteles lesz összehívni egy szabályos közgyűlést. Ha ez nem történik meg, akkor a 30 nap eltelte után a számvizsgáló bizottság 15 napon belül jogosult lesz a közgyűlés összehívására. Ha az SZVB sem hívja össze, akkor sincs semmi veszve, ugyanis akkor a kezdeményező tulajdonostársak hívhatják össze a közgyűlést. A Társasház tulajdonostársainak nincs indokolási kötelezettsége a leváltással kapcsolatban. Amennyiben a leváltást a közgyűlésen a többség támogatja úgy a közös képviselő köteles a jogszabályok szerint az új közös képviselet számára a Társasház képviseletét átengedni. De! Nem szabad elfelejteni, hogy a leváltáshoz a közgyűlésen többségben kell lennie azoknak a tulajdonosoknak akik a leváltást szorgalmazzák. Ott nem elég a 10%. A közgyűlésről mindenképp készüljön jegyzőköny, legyen jegyzőkönyvvezető, valamint jegyzőkönyvhitelesítők is. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazási eredményeket, a tulajdoni hányadok figyelembevételével. Amennyiben lehetséges, akkor készüljön felvétel is a közgyűlésről.
Amennyiben a közös képviselőt leváltó határozat születik egy társasházi közgyűlésen, azt 8 napon belül közzé kell tenni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jól látható helyre ki kell függeszteni azt, illetve – ha a SZMSZ előírja- a tulajdonostársakat írásban értesíteni kell róla.
Ezzel a bekezdéssel megcáfoltuk azt a tévhitet, hogy a közös képviselő támadhatatlan és nem (vagy csak komplikáltan) leváltható. Jól megszervezve és átgondolva könnyen leváltható a nem megfelelő képviselő.

dg ewqr