Lakógyűlés – Túlélők kézikönyve normális embereknek
Kezdőknek és haladóknak. Különösen azoknak, akik már kétszer is elhatározták, hogy soha többé nem mennek el, mégis ott ülnek újra, egy termosznyi kávéval és a reménnyel, hogy ez most talán… talán más lesz.
I. Előszó – A bátor jelenlét művészete
A lakógyűlés az a hely, ahol a társasházi közösség időről időre összeül, hogy közösen döntsön sorsfordító kérdésekről, mint például:
– hány százalékos legyen a közös költség emelése,
– kell-e új postaláda,
– és hogy valójában kinek a macskája piszkít a liftbe.
De mielőtt rábólintasz a jelenlétre, tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket:
- Készen állok-e arra, hogy valaki hangosan megkérdezze: „Miért nem fényezték újra a radiátorokat?” – miközben ez természetesen nem szerepelt a napirenden?
- Bármelyik pillanatban tudok-e hirtelen levegőt venni és azt mondani: „Ez most nem az a fórum ahol a gyíkemberekről van szó”
- Tudom-e úgy forgatni a szemem, hogy senki ne vegye észre?
- Van-e nálam elegendő idegi tartalék, ha valaki szerint „a vezetékek azért égtek le, mert a WiFi túl erős lett”?
Ha ezekre a válaszod: igen, sajnos igen – akkor üdv a klubban, hős vagy!
II. A típusok – Avagy akikkel garantált a leépülés
1. A Laposföld-hívő
Ő az, aki mindenre készült. Hozott táblázatot, elméletet, és három linket egy orosz nyelvű fórumról. Véleménye szerint a tetőszigetelésnek semmi értelme, mert „a nap nem fentről, hanem oldalról süt, ezt mindenki tudja, aki figyel.”
Kedvenc mondása: „Ezek a tudjuk kik virtuális drótokkal irányítanak minket, és te most azt akarod, hogy fizessek a felújításért?”
2. A Derékszög-tagadó
Szerinte a lépcsőházban nincs egyetlen valódi derékszög sem.
„Ez az egész épület ferdén áll! Ha elhajítok egy szilvát, nem lefelé esik, hanem jobbra! Ez tény.”
Mindenre csak bólint, majd hozzáteszi: „A gravitáció csak egy vélemény.”
3. A Pánikoló Összeesküvés-teoretikus
Folyamatos rettegésben él. A tűzcsap alatt hallotta, hogy zúg valami. Szerinte a csatornarendszer az állam lehallgatási hálózata.
Amikor szóba kerül a kamerás megfigyelés, csak annyit mond:
„Kamerát?! Akkor már inkább jöjjenek az UFÓK is!”
4. A Mindenbe Belenyúló Semmihez Nem Értő
Ő az, aki mindig megszólal, még ha nem is tudja, miről van szó.
„Szerintem a szennyvízcső másfél méterrel beljebb van, én láttam YouTube-on!”
Majd hozzáteszi: „Nem vagyok szakértő, de…”, és innen tudod: hosszú este lesz.
5. A Kötekedő Mini-Diktátor
Két fejjel kisebb mindenkinél, de háromszor hangosabb. Szemrebbenés nélkül bekiabál a közgyűlésvezető szavába.
„Ez nem így van! Miért nem így van? Na ugye!”
Valójában nem is érdekli a téma, csak győzni akar. Bármit. Akármit.
6. A Külföldi, Aki Nem Beszél, de Mégis Mindenhez Ért
Nem beszél magyarul. De ha valaki fordít neki, azonnal elmagyarázza, hogyan csinálják Németországban/Belgiumban/Szingapúrban, és hogy ott minden működik.
Megoldása van mindenre: „Nem jó ahogy csináljátok. Mi jobban csináljuk ezt is.”
De amikor megkérdezzük, ott mit csinálnak egy beázással, csak annyit mond: „Ott nincs ilyen.”
7. A Volt Közös Képviselő
Negyven éve volt, akkor is csak két hónapig, de máig úgy hiszi, ő találta fel a társasházat. Mindenről tud „egy sokkal jobb módszert”, ami 1986-ban „tökéletesen bevált a Baross utcában”.
Kedvenc mondata: „Amíg én voltam, nem voltak ilyen problémák! Akkor rend volt!”
(Kivéve, amikor leszakadt a tető, de arról nem beszélünk.)
8. A Nagyothalló Mesterfélrehalló
Ő az, aki szerint a liftajtót is kéne sterilizálni minden pisiléspuszi után, mert így értette.
Minden mondatot hangosan visszakérdez: „Mi van a kéménnyel? Le fog robbanni?”
Ha a jegyzőkönyvvezető azt mondja: „készüljön jegyzőkönyv”, ő visszakérdez: „A jegyző jön? Börtön lesz?”
9. A Kötelezően Küldött Közalkalmazott
Az önkormányzat delegálta. Meg is jelent, de látszik rajta, hogy az élete legnagyobb csalódása, hogy még mindig él.
Végig némán ül, majd a végén beletúr a papírjaiba és ennyit mond: „Rendben. Én ezt akkor itt aláírtam.”
Senkinek nincs szíve szólni, hogy nem kellett volna.
III. A közös képviselő észérvei – avagy ha valaki a valóságról beszél
Olykor előfordul, hogy a közös képviselő felvet egy teljesen logikus, szakmailag megalapozott javaslatot, például: „Javaslom a tető azonnali javítását, mert beázhat a harmadik emelet.”
Reakciók:
- „Nem lehet, hogy direkt áztatják el a plafont, hogy lehessen újrafesteni?”
- „És ha esővízzel gyűjtenénk inkább mosásra?”
- „Nem lehetne, hogy a negyedik emelet is fizessen, még ha nincs is olyan?”
- „Ez az egész biztos csak egy fedősztori valami nagyobb ügyre!”
IV. Témák, amik tényleg elhangzottak – vagy elhangozhattak volna
- A házmester túl barátságos a galambokkal. Ez állítólag „konfliktushoz vezethet”.
- Egy lakó szerint az új lakók túl sokat mosnak. Hetente többször!
(Valaki kérte, legyen központi mosási rend.)
- Valaki rendszeresen a saját küszöbén alszik el (részegen), de a szomszéd „ez társadalmi kísérlet”.
- Az előző karácsonykor kitett girlandot túl katolikusnak találta valaki. A másik szerint túl pogány volt. A harmadik szerint nem is volt karácsony.
- A lift túl gyors. Azt mondta valaki: „megszédül benne a torkom”.
- Egy lakó hangosabban nevet a kelleténél. Felvetés született a „halkabb társasházi viselkedésről”.
V. Túlélési tippek
Ülj közel a kijárathoz. Ha jön a „Laposföld-szekció”, diszkréten elcsúszhatsz.
Ne igyál előre két kávét. Agyvérzés és idegrángás együtt nem jó kombináció.
Ne reagálj mindenre. Egy „hmm” és egy „átgondoljuk” aranyat ér.
Jegyzetelj vicces megjegyzéseket. Legalább lesz min nevetni hazafelé.
Tudd: nem vagy egyedül. Legalább négyen ugyanúgy szenvednek, mint te. Néha össze is néztek. És akkor már nem is annyira rossz.
Készülj fedősztorival, miért kell elmenned idő előtt.
Például: „Sajnos mennem kell, mert kezdődik a Skype-on a családi jógaóra.”
(A családi jóga mindig működik – senki sem kérdez vissza, mert senki sem akar többet tudni.)
