Egy társasház átvétele 2. rész. (Csontvázak a szekrényben).

A múltkoriban megírtam, hogy ideális esetben mi történik egy társasház átvételekor.  De az ideális esetek időnként úgy érzem az utópia és a nirvana kategóriába esnek.  Időről-időre szembesülünk azzal, hogy nem is olyan egyszerű átvenni egy társasházat, illetve az átvétel utáni probléma-cunamival. Ezért úgy döntöttem elmesélem az általam és kollégáim átélt anomáliákat és agyrémeket a témában.

Kellemetlen dolog ha a leváltandó közös képviselő megpróbálja elszabotálni a dolgokat. Nem írja ki a közgyűlést, szándékosan rosszul írja ki a közgyűlést (akár többször is), a közgyűlésen szabálytalanságokat követ el (eltér a napirendi pontoktól, nem vesz figyelembe szavazatot stb.), vagy szándékosan olyan hangulatot generál a közgyűlésen ami lehetetlenné teszi a közgyűlés folytatását. Valamint előfordult már olyan is, hogy a jegyzőhöz ment  a leváltott közös képviselő, vagy pedig egyből  a bíróságra ment mindenféle mondvacsinált indokkal. Ezeknél még az is jobb ha el sem megy a közgyűlésre vagy ha a számvizsgáló bizottság írja ki a közgyűlést.

Ha lezajlott a megválasztás és a szerződés aláírása akkor kerülne sor az átadás-átvételre. Na itt aztán előfordul, hogy elszabadul a pokol. A dokumentumok átadása ugye az időpont egyeztetéssel indul. Vagyis indulna. Mert ilyenkor elődünk elérhetetlenné válik, nem reagál a megkeresésekre, letagadtatja magát és hasonlók. Vagy ha reagál akkor különféle mesékkel traktál minket miszerint ilyen-olyan gondjai vannak amiért sok időbe telik az anyagokat átadni.  Ilyenkor várunk mintha Godotra várnánk. Nem egyszer a bíróságnak kell felszólítani a képviselőt az anyagok átadására.

Miután hozzájutottunk az anyagokhoz még véletlenül se gondoljunk arra, hogy célegyenesben vagyunk. Felsorolom azokat az eseteket amikkel találkoztam:
– Az anyagban nem volt alapító okirat (olyan is volt, hogy egy háznak nem volt alapító okirata, sőt használatba vételi engedélye sem)
– Nem kaptunk SZMSZ-t és házirendet, illetve megtörtént, hogy ezek nélkül működött a társasház.
– KHT és a közgyűlési jegyzőkönyvek hiánya illetve teljesen rossz vezetése. KHT esetében megtörtént, hogy nem kerültek bele határozatok, vagy éppen két közgyűlés konkrétan kimaradt belőle. Jegyzőkönyvek „bogarászása” közben pedig belefutottam rossz tulajdoni hányad számításba, illetve olyan közgyűlésbe ahol olyanok is részt vettek akik már korábban eladták a lakásukat. Napirendi pontoktól való eltérés, kihagyott napirendi pontok, előre be nem jelentett munkákról szavazás már meg sem leptek. Azon viszont némileg „kiakadtam”, hogy volt egy társasház ahol arra a kérdésre, hogy mikor volt utoljára közgyűlés azt a választ kaptam, hogy „5-6 éve talán. De lehet régebben”.
– Nem kaptunk vagy csak hiányos vagy több éve nem frissített lakólistát kaptunk. Kedvenc esetem: 23 lakásos társasház esetén 16 lakáshoz a régi, több éve elköltözött tulajdonos elérhetőségeit tárolta a közös képviselő. Máskor pedig sem telefonszám, sem email cím nem volt rögzítve a lakókhoz. Konkrétan csak a postaládán keresztül kommunikált a képviselő a lakókkal. Azt már gondolom mondanom sem kell, hogy ilyenkor adatvédelmi szabályzat sem létezett a házban.
– Könyvelési anomáliák. Össze-vissza rögzített befizetések, nem létező naplófőkönyv, „egyedi” közös költség számítási módszerek amikről semmiféle dokumentáció nem volt. Így történt meg, hogy egy társasházban mindenki egyforma közös költséget fizetett. Igen, a 110 négyzetméteres lakás tulajdonosa annyit fizetett mint egy 45 négyzetméteresé. A hiányzó vagy rendezetlen bankkivonatok már át sem lépték az ingerküszöböm mint ahogy az sem, hogy semmiféle nyomát nem találtam arról, hogy a lakók értesítve lettek volna a közös költség változásról.  Kicsit jobban felvitte a vérnyomásom amikor szembesültem azzal, hogy megtörtént, hogy a lakók nem fizettek felújítás alapot, nem működtetett a ház megtakarítási számlát, nem volt semmi nyoma a felvett kölcsönöknek.
– Hiányzó számlák vagy számlarészletezők. Ehhez nincs mit hozzátenni, a számlák nélküli kifizetés az a legalja mindennek. (Hogy ezek az SZVB-nek nem szúrtak szemet azóta is rejtély számomra).
– Szerződések nyilvántartása vagyis nyilván nem tartása. Itt aztán előkerül maga az Ős-Káosz. A teljesség igénye nélkül: a szerződésem nem szerepelt a vállalkozó adószáma, nem létező céggel kötöttek szerződést, a cég ügyvezetője nem létező személy, a társasház adatai hibásak a szerződésben, nem voltak határidők és egyes munkafolyamatokra illetve magára a komplett munkára sem, a szerződést egyik fél nem írta alá és úgy zajlott a munka, eredeti példányt nem tartottak meg, a takarítók és gondnokok szerződés nélkül dolgoztak, a szerződésben üresen maradt a vállalási díj. És még sok-sok hasonló eset.
-Biztosítás. Két példát hoznék amik igen szemléletesek. Az első: megkérdezem a közös képviselőt, hogy ugye van a társasháznak biztosítása? A válasz: „Azt hiszem van. De nem biztos”. Mázli, hogy volt biztosításuk, igaz díjhátralékos…
A másik eset: felteszem ugyanazt a kérdést. A válasz: „Igen van. A Generalinál”. Mondanom sem kell, hogy egy másik biztosítónál volt a ház.
– Műszaki dokumentációk.  Minden is megtörtént ebben a témakörben már velünk. Nem volt soha alaprajza a háznak, ahogy szerelési rajza sem. Máskor meg ceruzával rajzolt „vázlatok” szolgáltak alap és szerelési rajzként. Nem készült tűzvédelmi szabályzat, nem készült villámvédelmi felülvizsgálat, nem készült soha egy statikai szakvélemény sem. De ezek bármelyik másik műszaki dokumentációkra igazak.

Az anyag átvétel egy sarkalatos pontja a költségvetés. Ehhez ugye illik tartania magát az új közös képviselőnek, vagy ha változtatni akar rajta akkor is ismerni kell a régi költségvetést. Persze itt is láttunk már felfoghatatlan dolgokat. Az egyik kedvencem: az adott társasház 5 azaz öt éve ugyanazzal költségvetéssel dolgozik. Semmit sem változtattak rajta, minden ugyanannyiba kerül, mindenki ugyanannyit fizet. Tiszta agyrém.
Egy másik bravúros eset: a házban nem készült éves költségvetés a közös képviselő regnálása alatt. Negyedévente(!!!) egy A5-ös papíron értesítette a lakókat arról, hogy mit kell fizetni.
Előfordult, hogy a költségvetésből hiányzott vagy a közös képviseleti díj, vagy a gondnoki bér, a szemétszállítás díja, vagy éppen a biztosítási díj. És ezek végtelen számú permutációja.

– Karbantartási és felújítási dokumentumok. Normális esetben a liftnek van egy liftkönyve, a takarítók vezetnek egy naplót az elvégzett munkáról, a közös képviselő vezet egy listát az elvégzett felújítási munkákról (jól dokumentálva), sőt az elvégzett sürgős javításokról is. Hát normális esettel nem mindig találkoztunk. Megtörtént, hogy sem karbantartási tervek, sem pedig felújítási tervek nem készültek. Ha pedig mégis történtek ilyenek, előfordult, hogy senki nem ellenőrizte az elvégzett munkát. Előfordult, hogy papíron át sem vették a munkát.

Úgy érzem ennyi kiboruló csontváz bőven elég. Így is sikerült érzékeltetnem, hogy mikkel kell időnként megküzdenünk. De innen szép nyerni.

Egy társasház átvétele 1. rész

Amikor társasház átvételről van szó akkor sokan nem is gondolják milyen komoly dolog ez. Nem is kevesen úgy vélik, hogy az új közös képviselő odamegy a régihez, megkapja az anyagokat és már megy is. Bárcsak ilyen egyszerű lenne. Önmagában időpontot egyeztetni sem mindig egyszerű két elfoglalt fél között, nem is szólva az egyéb nehezítő körülményekről. Később lesz ezekről szó. De először nézzük meg, hogy mi is zajlik egy átvétel alatt, másképp fogalmazva mire is figyel egy közös képviselő ha társasházat vesz át.

1. A legelső lépés a közös képviselő választás. Akár egy új társasház alakul, akár lemond a régi közös képviselő, akár váltás mellett döntenek a lakók mindig választanak egy új képviselőt. Ennek módja a társasházi közgyűlés. (A társasházi közgyűlésekről itt és itt már volt szó). A közgyűlés dönt a közös képviselő személyéről. DE! Nagyon fontos, hogy a közgyűlés teljesen, 100%-ig szabályos és a törvényeknek megfelelő legyen.

2. A második fázis a „hivatalba lépés”. A közgyűlés után az új közös képviselő és a társasház megköti az előre megtárgyalt szerződést, aminek életbe lépését követően hivatalba lép az új képviselő.

3. Miután elfoglalta posztját az ingatlan új közös képviselője elérkezik az átadás-átvétel. Ilyenkor szokott sorra kerülni a dokumentáció átvétele. A legelső és legfontosabb ilyen anyag a lakónyílvántartás, hiszen az új képviselő ebből tudja meg, hogy kik a tulajdonosok és hol tudja őket elérni. (Rendszerint amint megkapja ezt a névsort a képviselő, rögtön küldd egy bemutatkozó emailt vagy levelet).
A lényegek lényege: a könyvelési anyagok és pénzügyi kimutatások. Ide tartoznak a tulajdonosi befizetések (közös költség, célbefizetés), bejövő és kimenő számlák, bankszámla kivonatok, naplófőkönyv, vagyontárgyak jegyzéke, adóbevallások és egyéb adó dokumentumok, hitelek és kölcsönök dokumentációi, költségvetések.
Nem kevésbé fontos átvenni a jogi dokumentumokat. Ezek többek között az alapító okirat, az SZMSZ (és házirend), a KHT, a korábbi közgyűlési jegyzőkönyvek, biztosítási papírok, peres ügyek iratai, a társasház által kötött szerződések, adatkezelési szabályzat.
A következő fontos rész a műszaki dokumentáció. Vagyis alaprajzok (szintrajzok), statikai jegyzőkönyvek, gépészeti rajzok, biztonsági rendszer adatai, tűzvédelmi szabályzat, szabványossági ellenőrzések dokumentumai, fejlesztéi-korszerűsítési terv (ha készült).
Banki információk átvétele. Ez is elég fontos (sőt), hiszen a társasház bankszámláihoz hozzá kell férnie a közös képviselőnek. Gondolom ennek okait nem kell részletezni.

4. Az összes dokumentum beszerzése után a közös képviselő tüzetesen átnéz mindent, hogy a társasház működése minden téren megfeleljen a törvényi szabályozásnak. (Vagyis minden megfeleljen a Társasházi törvénynek).

5. A költségvetést tüzetesen átnézi, megvizsgálja, hogy vannak-e hibák vagy lyukak a költségvetésben. Illetve minden tervezett munkára rendelkezésre áll a fedezet, számolt-e az előző költségvetés az inflációval stb.stb. Ha olyan a helyzet új költségvetést is javasolhat.

6. Miután az összes dokumentum rendelkezésére áll a közös képviselő részletesen megismerkedik a házzal. Ugyan előzetesen felmérte a házat, de most aztán tényleg beleássa magát az ingatlan dolgaiba. Megismerkedik a lakókkal, megfigyeli a ház működését (pl. takarítás) és a specifikus dolgokat is megtanulja.

7. A társasház alkalmazottjaival (ha vannak) és szakembereivel felveszi a kapcsolatot, ellenőrzi és megvizsgálja a munkájukat és szükség esetén intézkedik új szakemberek szerződtetéséről.

8. Ha nincs vagy nem megfelelő akkor felújítási és karbantartási tervet készít (szakemberek bevonásával) a későbbi problémák elkerülésének érdekében, illetve az ingatlan jövőbeli fejlesztése miatt.

Híres épületek 38: Szecessziós művészház a Kelenhegyi úton

Tegnap Budára kellett mennem, ha már itt jártam dolgom végeztével – az idő nagyon kellemes volt- régi fotó tervem megvalósítására indultam. Nevezetesen a szecessziós művészház érdekelt a Kelenhegyi úton.

Budapest első műteremházát eredetileg nem Budán szerették volna megépíteni és nem is ekkora méretben, de „köszönhetően” a Fővárosi Közgyűlésnek, meg persze a Gellért-hegy környékén összpontosuló művészvilágnak, végül itt épülhetett meg. Az 1880-as évek végére világossá vált, hogy hiába fejlődik rohamosan a város, a művészvilág igényeit, vagyis a műtermek és lakások meglétét nem tudja teljesíteniBár a századfordulón már több olyan bérház is volt, ahol hatalmas belmagasságú és világos műteremlakásokat is kialakítottak, a saját műterem a festők és szobrászok nagy részének továbbra is álomkép maradt.  Elsőként az Epreskert és környéke, azaz a Kmetty utca került szóba

Az 1900-as évek elején megindult a változás: egyre több képzőművészeti csoport alakult és elérték, hogy a tetőtéri drága helyek helyett megfizethető és kényelmes műtermeket kapjon minden művész, akinek szüksége van rá – ezek közül elsőként a Kelenhegyi úti Műteremház épült fel.

Mivel egyre inkább a Gellért-hegy felé fordult a képzőművészek figyelmekapóra jött a Kelenhegyi úti üres telek megvétele, amin könnyen el lehetett helyezni a 19 műtermet.

A  késő szecessziós épületet a kor legmodernebb kényelmével rendezték be, és bármennyire is lechneri motívumokat vélünk felfedezni a homlokzatán. Az asszociáció nem véletlenKosztolányi-Kann Gyula (Pest1868január 9.[ – Budapest1946január 5.]) Lechner Ödön követője volt, épületein előszeretettel használta az építész által kedvelt magyaros motívumokat. Az épületben (építés éve 1906) minden műteremnek más az alaprajza, de mindegyik tágas és jól megvilágítottAmikor elkészült, a legdrágább műterem 880 korona volt, míg a legolcsóbb 510 korona.

Az épületben alkotott egykor Rippl-Rónai József, Czóbel Béla, Kokas Ignác, Madarász Viktor (elsők között költözött be), Uitz Béla, Domanovszky Endre.

Lakberendezési ez+az

Ezúttal a lakberendezés világában nézünk szét egy kicsit.

Aszimmetria: Az egyensúlyozatlanság (kiegyensúlyozatlanság) elve a tervezésben, amely a tér érdekes és egyedi megjelenését eredményezi.

Átmeneti stílus: Olyan stílus, amely a modern és hagyományos elemeket kombinálja, teremtve ezzel egy időtálló és kifinomult megjelenést. Egyszerű vonalak, visszafogott, semleges színséma jellemzi.

– Beépített rész: Egy kis, beágyazott tér vagy alkalmi tárolóegység a falban, gyakran dekoratív vagy funkcionális célból.

Biofilikus tervezés: A tervezési megközelítés, amely a természetes elemeket és élő növényeket integrálja a belső terekbe, hogy javítsa az emberek jólétét és kapcsolatát a környezettel.

Bővíthetőség: Az olyan berendezési tárgyak vagy rendszerek kiválasztása, amelyek könnyen módosíthatók vagy kiegészíthetők a jövőbeli igényekhez.

– Ergonómia:
Az ergonómikus tervezés az olyan elrendezéseket és berendezéseket alkalmazását jelenti, amelyek megkönnyítik az emberek számára a kényelmes és hatékony használatot.

– Feng shui: Egy kínai eredetű filozófia és művészet, amely a térrendezés és díszítés során az energiaáramlás és a harmónia elveit alkalmazza.

– Fenntartható tervezés: Az olyan tervezési megközelítés, amely a környezetvédelemre és az energiahatékonyságra összpontosít, fenntartható anyagok és technológiák felhasználásával.

Funkcionalitás: A tervezés és a berendezések olyan jellemzőinek összessége, amelyek biztosítják, hogy az adott tér vagy tárgy megfeleljen az előírt funkciójának.

– Hangsúlyos fal:
Egyetlen falrész vagy terület kiemelése a szobában, amely a többi falhoz képest más színnel vagy díszítő elemekkel van ellátva. Az úgynevezett hangsúlyos fal feladata az, hogy vonzza a tekintetet, és kihangsúlyozza azt a bútort, amely mellette áll.

– Hangszigetelés: Azoknak a tervezési vagy építészeti elemeknek és anyagoknak a beillesztése, amelyek csökkentik a hangok terjedését a térben.

Hangulat világítás: A különböző fényforrások és megvilágítási eszközök használata a kívánt hangulat eléréséhez.

– Hideg színek: Azok a színek, amelyek a kék, a zöld és a lila árnyalatait tartalmazzák, és hűvösebb, nyugtató hatást keltenek.

High-tech stílus: A lehető legvékonyabb, többnyire krómozott felületekkel és acélszerkezetekkel dolgozó stílus. Jelentős felületet birtokol az üveg. Ahhoz hogy az ilyen térben élő emberek mégis otthon érezzék magukat, a stílus gyakran felhasznál egy-egy kopottan régi kiegészítőt is ellensúlyozásképpen. Ez egy mesterséges tér, ami tele van izgalmakkal és megdöbbentő formákkal. Jellemző a színezett acél, a bőrkárpit, valamint a fémgőz bevonatú műanyag is.

Hygge: Egy dán kifejezés, amely a kényelmet, melegséget és az otthoni atmoszférát jelenti, és amelyet a lakberendezésben is alkalmaznak.

– Japán stílus: A legnyugodtabb és legrezignáltabb stílus Japánból származik. A lényege: szépség és a hagyomány. A japán stílust a puritán, egyszerű, funkció vezérelt szemléletmód jellemzi: letisztult formák, hagyományos, praktikus bútorok, tompított árnyalatok, matt felületek, minimális mennyiségű berendezési tárgy. Az otthonok szellősek, rendezettek, nincsenek tele zsúfolva semmivel, ami felesleges.  Minden nagyon egyszerű, de jellegzetes vonalvezetésű. A belterek kontrasztját gyakran illusztrálandó példa a hófehér kavicsok kihelyezése egy fekete edénybe, a durva szövésű szőnyeg használata a fényes padlón, vagy a halvány krémszínű fal elé beállított drámaian fekete asztal a térben. A bútorok sötét színűek, egyszerű vonalvezetésűek, geometrikusak, alacsonyak, ugyanakkor minőségi darabok. Anyaguk bambusz, cédrus, cseresznye vagy mahagóni. A szobákban a kis asztal vagy ládika jelenti a fókuszpontot, a foteleket kényelmes, nagyméretű ülőpárnák helyettesítik, a világításért rizspapír lámpák a felelősek.

Klasszikus stílus: A stílus eredete azokban az időkben keresendő, amikor még a kézműves termékek uralták a lakásokat. A klasszikus bútorok az igazi, örök szépséget képviselik. Ízléses, kisebb és nagyobb bútorok egyaránt a funkcionalitás szerepében állnak, kényelemmel ötvözve. A luxust, a fényűzést hangsúlyozza a padlón lévő semleges szőnyeg. A lakás összképéhez tartozik egy kandalló fa-, vagy márvány párkánnyal.

– Kiegészítők: A tér díszítésére szolgáló kisebb tárgyak, például képek, gyertyák, tükrök stb.

Kontextus: Az adott tér vagy tárgy környezetének figyelembevétele és
annak befolyása a tervezésre.

Lebegő bútorok: Az a tervezési elv, amely a bútorokat úgy helyezi el, mintha lebegnének a padlón, létrehozva ezzel tágasabb és könnyedebb benyomást.

Mediterrán stílus: A napfény, a tenger és a légiesség köszön vissza ebben a stílusban. Ház esetén a külső is nagyon meghatározó: zsalugáterekkel, mediterrán cserepekkel, meleg falszínekkel és sok-sok kőburkolattal. A stílus jellemzője még a kovácsoltvas korlát, dísz, növények szempontjából pedig a leander.

Meleg színek: Azok a színek, amelyek a piros, a narancs és a sárga árnyalatait tartalmazzák, és meleg, érzelmi hatást keltenek.

Méretarányosság: Az egyes berendezési tárgyak és elemek méretének összehangolása a térrel és egymással.

Minimál stílus: A minimál stílus a tér és a levegő utáni vágyunknak tesz eleget. Nagy rendezettség, ám minimális anyag- és dekoráció-felhasználás jellemzi. Minden szimmetrikusan és ritmikusan van elhelyezve. A legrendezettebb stílus mind közül. Egyszerű tereket és geometriai anyagokat használ fel.

Monokróm színséma: Egy színharmónia elve, amely egyetlen szín különböző árnyalatainak és tónusainak kombinálására épül a térben.

Neo-barokk stílus: Sok tekintetben megegyezik a barokk stílussal: előnyben részesíti a csillogást, a pompát és az aprólékos díszítést. Összefonódhat a minimalista stílussal is, ugyanis bizonyos elemek alkalmazásával oldja a minimalista stílus egyszerűségét, de mindezt rendszerezetten teszi. Ez a stílus kedveli a színpadias megjelenést, és mesterkélt a kidolgozása. Látványos elemeket hordoz, de az összhatás tekintetében mégis lágyabb a túlcicomázott barokknál.

Nyitott terű elrendezés: Az olyan tértervezési koncepció, amelyben a tér nagy része egybefüggő és nincsenek szigorúan elkülönített szobák.

Okos otthon rendszerek: Intelligens otthonrendszerek, amelyek lehetővé teszik az otthoni berendezések és elektronikai eszközök közötti kommunikációt és az automatizálást.

Open shelving: Nyitott polcrendszerek, amelyek nem rendelkeznek zárt ajtókkal vagy fiókokkal, lehetővé téve a kiállítást és könnyű hozzáférést.

Pop-art stílus: A stílus Angliából származik az ötvenes évekből. A stílus lényege az, hogy a mindennapi élet banális jelenségeit és tárgyait művészeti elemként kezeli. Jellegzetes szimbólumai a gépiesített technikára utalnak, úgy mint a sokszorosítás, a nagyítás és a kollázs. Attól nyer finom, látszólag derűs hangulatot, hogy kritikusan, ironikusan értelmezi újra a művészetet. A stílus vidám színeket, formákat használ fel

Provencei stílus: Finom mintázatú anyagok, pasztellszínek, csigavonalak jellemzik ezt a stílust. Visszafogottan csillogó nemes anyagok: bársony, selyem, szatén, fátyolszövet teszi elegánssá a francia stílust. Jellemzőek a márványfelületek és a kényelmes selyemmel borított párnarétegek.

Retro stílus: Ez a stílus is kissé bohókás és fiatalos, színeiben és bútoraiban egyaránt. Jellemzőek rá a feltűnő minták és a műanyag minden mennyiségben. A stílusban előszeretettel használjuk az organikus formákat és minden olyan színkombinációt, aminek az alkalmazása ’’sokkszerűen’’ hat.

Színátmenet: A két vagy több szín fokozatos átmenete, általában egyik színről a másikra.

Színkavalkád: Egy tér vagy dekoráció színes és élénk kombinációja.

Textíliák: A szőnyegek, függönyök, párnák és más textíliák használata a tér megjelenésének és kényelmének javítására.

– Texturált felületek: Különböző felületek, például durva tapéta, kő vagy fa, használata a tér textúrájának gazdagítására.

Vidéki stílus: Ez a stílus meglehetősen tág kereteken belül mozog, ezért könnyen variálható. Ami a főbb jellemzőit megadja, az a kockás minta, a kék szín, a naturális anyagok használata, a kerámiák, a letisztult, púder könnyedségű színek. A falak is kaphatnak faburkolatot, illetve előnyben részesítjük a kopott mintás felületeket.

Közgyűlés egy párhuzamos univerzumban 2. rész.

Korábban némileg kikarikírozva és a a valóságot többé-kevésbé elferdítve írtam egy közgyűlésről.  Erre kaptam egy olyan reakciót egy barátomtól: „Nálunk ennél sokkal durvább dolgok vannak a közgyűlésen”. Egy másik válasz: „Ha csak ennyi lenni a mi közgyűléseinken akkor boldog lennék”. Bármennyire is szerettem volna az általam átélt közgyűlések abszurd pillanatait viccesen elmesélni, úgy látszik a valóságot is sikerült érintenem. Most pedig jöjjön egy újabb adag közgyűlési történet. Ami vagy valóságos vagy kitaláció.

Közös képviselő: A következő témánk: az energiafogyasztás. Valakinek van véleménye, ötlete, észrevétele a témában?
– Lakó 1: Lehetséges csak én vagyok az egyetlen, aki azt észrevette, hogy az órája hátrafelé jár?
– Lakó 2: Az én hűtőszekrényem öntudatra ébredt és most önállóan rendel élelmiszert az interneten!
– Lakó 3: És az én villanyórámból kijön egy kis manó minden éjszaka, és szabotálja az áramot!
– Közös képviselő: Nos, az óra hátrafelé járása egyszerűen csak időutazás, semmi különös. A hűtőszekrénye önállóan rendel? Jó, akkor könyörögjön neki, hogy olcsóbb helyen vásároljon. A manó az áramszabotázsért pedig csak az Ön lakásában felelős, próbálja ezért meg megszelídíteni!

–  Közös Képviselő: Következő téma: szomszédok. Valakinek van esetleg valami panasza valamire?
Lakó 1: Az én szomszédaim titkos ügynökök! Mindig függönyök mögött rejtőzködnek!
Lakó 2: Az én szomszédaim meg azt állítják, hogy én vagyok a titkos ügynök! És folyamatosan szállítják a teóriáikat a galaxisok közötti rádiójeleken!
Lakó 3: Az én szomszédaimról csak annyit tudok, hogy minden hónapban más alakot öltenek. Ma például kaktuszok!
– Közös képviselő: Nos, én is kíváncsi lennék azokra a teóriákra, beszélek velük hátha megosztanak velem néhányat az űrbeli rádiójelekből. De azt is megtehetjük, hogy szervezünk egy szomszédismereti délutánt, és mindenki felismerheti egymást a valóságban!

– Lakó: Én meg azt mondom, vízipipázni kellene a pincében! Kialakíthatnánk egy egész vízipipás szociális klubot!
Közös képviselő: Vízipipás szociális klub? Hát, lehet, hogy a tűzoltók és a szomszédok kevésbé lennének lelkesek az ötletre. Talán egy csendes könyvklubbal próbálkozhatnánk helyette?
Lakó: Akkor már inkább szerveznénk túraútvonalakat a lépcsőházban! És lehetnének táblák a látványosságokról.
Közös képviselő: Túraútvonalak a lépcsőházban? Az útvonalak végén mindig ott lenne a lift, mint az életünkben, és azt hiszem, a látványosságok túl szűkösek lennének. De hajrá, próbálja meg megjelölni a szépségeket!
Lakó: És miért nincs a folyosón anti-gravitációs járdaszőnyeg? Lassan unom már a lépcsőzést!
Közös képviselő: Az anti-gravitációs járdaszőnyeg a jövő zenéje, de sajnos még nincs tervezés alatt sem. Addig is marad a jó öreg lépcsőzés.-
Lakó: Nézze, egy régi barátomtól hallottam, hogy a homokvárak energiatárolóként is funkcionálhatnának. Mit szólna hozzá, ha minden lakásba kötelezővé tennénk a homokvárakat?
– Közös képviselő: Hát, a homokvárak energiatárolóként? Ez valóban kreatív, de nem biztos, hogy a homok egy hatékony energiaforrás lenne. De ki tudja, lehet, hogy a homokozók lesznek a jövő városi erőművei!

– Lakó1: Tudja, mi lenne igazán kreatív? Egy gumicsónak-körversenyt rendeznénk a pincében!
Lakó2: De a pincében inkább hangszigetelt szobákat kellene létrehoznunk, hogy senki se hallja, amikor a szomszéd folyamatosan eljátssza az Othello és és a társai című musicalt!
Közös képviselő: Gumicsónak-körverseny és hangszigetelt szobák? Talán a pincében egy mini-golfpályát is kialakíthatnánk, és a szomszédoknak szabadon választható zenét biztosítanánk!
Lakó 1: Kedves Közös képviselő, miért nincs az erkélyen állandóan felnyitható tükör, hogy mindig láthassam a hátamat, amikor a napozok?
Lakó 2: Vagy inkább a lépcsőházban telepítsünk egy interaktív táblát, ahol a szomszédokkal való vitáinkat játékosan rendezhetjük el!
– Közös képviselő: Felnyitható tükör az erkélyen és interaktív vita-tábla a lépcsőházban? Talán inkább beszéljünk meg egy közös virágoskert programot, hogy mindenki lássa, milyen szép, amikor virágokban úszik a ház körül. És nem, a virágok nem vitáznak. Legalábbis reméljük.

– Lakó 1: Tisztelt közösség, azt állítom, hogy az összes szelektív hulladék valójában a háttérhatalom alattomos kémkedése. Minden üveg és műanyag tartályban egy kamera van elrejtve és a kupakok álcázott mikrofonok!
Lakó 2: Úgy gondolom, az üvegekben előre betelepített apró zöld emberek laknak valójában idegenek, akik telekinetikus erőikkel manipulálják a szemeteseket! És azt hiszem, egyikük a házban él!
– Lakó 3: De a zöld emberkék a műanyag flakonokban valójában menekültek akik ott bujdokolnak! Figyelmeztetem mindenkit, ne hagyjuk a műanyag hulladékot otthon mert akkor megszállnak minket! Ezt akár egy rendőrségi ügynek is tekinthetjük!
Lakó 4: Én inkább azt gondolom, hogy mindezt a szomszédok találták ki! Ők akarják elvenni a szelektív hulladékot, hogy a saját titkos laboratóriumukban mutáns szuperhősökkel kísérletezzenek!
– Közös képviselő: Na, na, emberek! Az üvegekben és műanyagokban élő űrlényekről, idegenekről, rendőrségi ügyekről és mutáns szuperhősökről beszélünk itt? Talán a legjobb, ha egy kicsit visszatérünk a valóságba és megoldjuk, hogy a hulladékot rendesen szelektáljuk.
– Lakó 1: De emberek, a szemeteskocsik valójában időgépek! Amikor elviszik a szemetet, valójában az eltűnt időt dobálják vissza hozzánk!
– Lakó 2: És azt hiszem, hogy azok a zöld emberkék telekinetikusan irányítják a szemetesautókat! Ez egy olyan összeesküvés ami egy nagy időutazás is!
– Lakó 3: Az időutazó zöld emberkék átírták a gyűjtési időpontot a szemeteskocsi gyűjtőpontján, és most mindig késve érkezik! Az én salátám is tönkrement emiatt!
Lakó 4: A maga a salátája csak egy hologramm volt! A tudják kik már beférkőztek magához és nem akartak salátát etetni magával, hanem meg akarták szerezni a tudását az időgépekről!
Közös képviselő
: (Könnyed mosollyal) Kedves szomszédok, időutazók és hologrammok! Talán kezdenénk az alapoknál, és megtanulnánk, hogyan kell a szelektív hulladékot helyesen összegyűjteni? Az időgépek és űrlények helyett talán egy kicsit odafigyelhetnénk a környezetünkre is. És igen, a saláta még mindig valóság!

– Lakó 1: Na kedves közös képviselő, ebben a házban meg kellene változtatni a fűtési rendszert! Az egész lakás tele van mikrohullámú hőszivattyúval!
– Lakó 2: Mikrohullámú hőszivattyú? Ez semmi! Én azzal jönnék, hogy fűtés helyett mindenkinek varázslókabátot kellene viselnie! Így megspórolnánk az energiafelhasználást!
– Lakó 1: Varázslókabát? Mi ez az elmebaj? Telepítsünk hordozható vulkánokat minden lakásba! Az garantáltan mindenkit felmelegítene, és még ingyen is van!
– Lakó 2: Hordozható vulkánok? Ez tiszta abszurd! Inkább azt mondanám, telepítsünk minden ablak elé hatalmas szélnyílást, hogy a szelektív szelek hozzájárulhassanak a fűtéshez!
– Lakó 1: Szelektív szelek? Ebben a házban inkább hozzunk létre egy társasházi szelencét, és mindenki azt fűti a lakásában! Hűvös nyári estéken is megfelelő lenne!
– Lakó 2: Egy társasházi szelence? Kérem szépen, az már túl messzire megy! Talán inkább telepítsünk rakétahajtóműveket a radiátorokra, és majd száguldozhatunk a világűrben!
– Közös képviselő: Nos, kedves szomszédok! Lehet, hogy a társasházi szelence és a világűr száguldás kicsit sok lenne az idei költségvetésnek. Talán inkább maradjunk a hagyományos fűtési rendszer mellett, és csak azt optimalizáljuk, hogy mindannyian kényelmesen élhessünk. Ne hagyjuk ki a valóságot a számításokból!
– Lakó 1: Tisztelt képviselő úr, az Ön javaslata a világűri száguldásra engem inkább lehűt, mint felmelegít!
– Lakó 2: És a fűtési rendszer optimalizálása? Inkább melegedjen fel egy kis vidámsággal, és vegyen pár varázslókabátot!
Közös képviselő: Talán valahol a középen találhatjuk meg a megoldást. De azért maradjunk a valóság talaján és ne vágjunk neki egy űrutazásnak a radiátorokkal felszerelt hajónkkal. A józan ész mindig a legjobb útitárs!

Híres épületek 37: Pekáry ház

A Király utca, Nagymező utca, Csányi utca sarkán található az 1847-48-ban, Brein Ferenc (Pest, 1817. – Székesfehérvár1879.) tervei alapján épült Pekáry-ház. Nevét az építtető-megrendelőről, Pekáry Imre városi alkapitányról kapta. Az épület a maga három emeletével a XIX. század közepén igencsak kiemelkedett a környező földszintes, egyemeletes lakóházak, műhelyek és raktárak közül. A gótikus elemekkel gazdagított romantikus stílusú épületen többféle díszítési témát láthatunk: sárkány, a homlokzaton látható vitéz szobrok mellett az első emeleti erkélyt tartó oszlopfőket Dávid-csillagok díszítik.

A Pekáry-ház legismertebb lakója Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, 1933. május 12.) volt, aki 1899-től 1901 között lakott itt első feleségével Spiegler Bellával, a híres vallásfilozófus és rabbi Spiegler Gyula Sámuel lányával.

A Csányi utcai homlokzaton található emléktábla a vészkorszak eseményeihez kapcsolódik: az itt működő lakatosüzemben a tulajdonos Vanczák Béla és felesége közel száz üldözött zsidót bújtatott itt. A világ igaza között ismerik el tevékenységüket.


Ismerjük fel a rossz ingatlankezelőt avagy kiket kerüljünk el.

Ma egy tanulságos és roppant érdekes beszélgetésen vettem részt. Alaphangon a beszélgetés nem a szakmáról szólt, de mégis eljutottunk a szakmázásig. Ahogy ez általában lenni szokott. Nem tudom ki hogy van ezzel, de az ingatlankezelők és üzemeltetők nagyon ritkán tudnak úgy beszélgetni egymással, hogy ne kerüljön szóba a munkájuk. Ma pedig különösen érdekes témába futottam bele, miszerint, hogyan tudjuk felismerni a hozzá nem értő, kókler, amatőr, szerencsevadász kezelőket. A tapasztaltakat és átélteket két részben megosztom. Jöjjön az első:

– Alacsony (vagy semmilyen) szakmai ismeretek: A kóklerek gyakran nem rendelkeznek megfelelő szakmai háttérrel és tudással az ingatlanüzemeltetés és kezelés területén.

– Szervezetlenség: A nem megfelelő egyének gyakran hajlamosak szervezetlenségre és fejetlenségre, és nem képesek hatékonyan kezelni az ingatlanokkal kapcsolatos feladatokat.

– Hiányos vagy nem létező dokumentáció: A kóklerek általában nem hoznak létre vagy nem tartanak fenn megfelelő dokumentációt, például karbantartási és ellenőrzési naplókat vagy szükséges engedélyeket.

– Kommunikációs problémák: Akik nem értenek a szakmához azok nehezen tarthatják a kapcsolatot az ügyfelekkel és a szakemberekkel, és gyakran felmerülhetnek kommunikációs problémák.

– Nem megfelelő pénzügyi kezelés: Az ilyenek gyakran nem képesek hatékonyan kezelni az ingatlanokhoz kapcsolódó pénzügyeket, beleértve a költségvetési tervezést és az előre nem látható kiadások kezelését.

– Nem megfelelő jogi ismeretek: Hiányozhatnak a szükséges jogi ismeretek, ami hibákat és jogi problémákat eredményezhet. Nem ritkán a társasházi törvényről vagy az OTSZ-ről fogalmuk sincs.

– Nem rendelkezik kapcsolati hálózattal: Általában nincs kiterjedt szakmai és kapcsolati hálózatuk, ami korlátozza például a szükséges erőforrásokhoz és tényleges szaktudással rendelkező szakemberekhez való hozzáférést.

– Figyelmen kívül hagyja a piaci trendeket: A kóklerek nem követik figyelemmel a piaci trendeket és változásokat, így lemaradnak az új lehetőségekről és fejlesztésekről. Mondanom sem az ingatlanpiacon ez mekkora hátrány.

– Nem tanul a hibákból: Akik nem veszik komolyan a szakmájukat azok nem tanulnak a hibáikból és nem hasznosítják tapasztalataikat és nem alkalmazzák a fejlesztéseket az üzemeltetési folyamatokban. Továbbá ugyanazokat a hibákat követik el újra és újra.

– Nem fektet be technológiába: A hozzá nem értő üzemeltetők nem látják be, hogy a technológia és az automatizáció előnyös lehet az ingatlanüzemeltetésben.

– Túlzott ígérgetés: A kóklerek gyakran túlzott ígéretekkel próbálják megnyerni az ügyfelek bizalmát, de nem tudják ezeket tartani.

– Nem megfelelő időgazdálkodás: A szerencsevadászok nem képesek hatékonyan kezelni az időt, ami késedelmekhez és nem kielégítő eredményekhez vezethet.


Mit tehet egy lakóközösség a környezetért?

Legfrissebb fogalomtárunkban már érintettünk egy fontos kérdést, mégpedig a környezetvédelem kérdését. Eleget beszélni erről a témáról nem lehet. Ott van például az éghajlat változás, az erőforrások kimerülése, az egészségügyi kockázatok, a biodiverzitás csökkenése, a levegő szennyezése és a víz szennyezése. Mind-mind fontos téma. Persze a beszéd mellett fontos tenni is valamit. Akár társasházban, akár családi házban lakunk tudunk mit csinálni azért, hogy védjük a környezetünket. Nézzük meg mikkel tudunk társasházi lakóként segíteni környezetünkön.

Szelektív hulladékgyűjtés: Szerezzenek be szelektív hulladékgyűjtési rendszert, hogy a lakók könnyen el tudják választani az újrahasznosítható anyagokat.

Komposztálás: Kezdeményezzenek közös komposztálási programot az élelmiszerhulladék csökkentése és a termőföld minőségének javítására.

Energiatakarékosság: Cseréljék ki a régi izzókat energiatakarékos izzókra, korszerűsítsék a régi elektromos rendszereket és eszközöket, ösztönözzék az energiatakarékos háztartási gépek használatát.

Napelemek telepítése:
Vizsgálják meg a társasház tetőszerkezetét napelemek telepítése céljából, ami hosszú távon csökkentheti az energiaköltségeket.

Víztakarékosság: Szereljenek víztakarékos csapokat és tartályokat, és ösztönözzék a lakókat a víztakarékosságra.

Környezettudatos közlekedés: Kialakíthatnak kerékpártárolókat vagy elektromos töltőpontokat a közösség számára, így motiválhatjuk az autóhasználat csökkentését.

Zöld területek kialakítása: Tervezzenek zöld területeket vagy kerteket a társasház körül, ami javítja a levegő minőségét és esztétikailag is kellemesebbé teszi a környezetet.

Fenntartható anyagok használata: Felújítások és karbantartási projektek során válasszanak fenntartható anyagokat, például újrahasznosított vagy környezetbarát építőanyagokat.

Közös kertművelés: Hozzanak létre közösségi kertet, ahol a lakók saját zöldségeket és gyümölcsöket termeszthetnek.

Fogyasztói tudatosság: Rendezzenek környezettudatossági oktatásokat vagy workshopokat a lakók számára a fenntartható életmódra való inspirálás céljából.

Hulladékcsökkentési kampányok: Szervezzenek rendszeresen hulladékcsökkentési kampányokat, amelyek ösztönzik a tudatosabb vásárlást és a felesleges csomagolás elkerülését.

Zöld építészeti megoldások: Tájékozódjanak és alkalmazzanak zöld építészeti megoldásokat, amelyek javítják az épületek energiahatékonyságát és környezetbarátabbá teszik azokat.

Digitális dokumentáció: Térjenek át a digitális dokumentációra, csökkentve ezzel a papírhulladék mennyiségét.

Rendszeres környezetvédelmi értékelések: Végezzenek rendszeres környezetvédelmi értékeléseket, hogy nyomon kövessék a közösség fejlődését és új lehetőségeket azonosítsanak.

Vegyszermentes kertészkedés: Ösztönözzék a vegyszermentes kertészkedést a közösségi területeken, és nyújtsanak támogatást a természetes módszerek alkalmazásához.

Öko-baráti közösségi események: Rendezzenek fenntartható eseményeket és összejöveteleket, ahol minimalizálják a műanyag használatát, és ösztönzik a fenntartható választásokat.

Elektronikai hulladék kezelése: Hozzanak létre elektronikai hulladékgyűjtő eseményeket, hogy a lakók könnyen és biztonságosan megváljanak régi vagy tönkrement elektronikai eszközeiktől.

Híres épületek 36: Gresham palota

Budapest V. kerületében, a Széchenyi István téren található a magyar szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, a Gresham-palota. Ez a csodálatos épület 1907-ben épült Quittner Zsigmond (1857-1918) és a Vágó fivérek, Vágó László (Nagyvárad, 1875. március 30. – Budapest, 1933. december 30.) és Vágó József (Nagyvárad, 1877. december 23. – Salies-de-Béarn, 1947. június 7.) tervei alapján. Itt működött a híres Gresham kávéház, ahol a Gresham-kör nevű művészeti társaság tartotta összejöveteleit.​ A társaság több generációhoz tartozó, különféle stílusokat kedvelő művészek, valamint írók baráti köre volt. Mikor 1903-ban elkezdték tervezni a palotát, addigra az 1849-ben átadott Lánchídon már közlekedtek Pestről Budára, 1857 után pedig az Alagúton is a Vár alatt. A két objektum geometriai hossztengelye egybeesik. Ezt használta ki Quittner Zsigmond. Szándékosan tervezte úgy az épületet, hogy innen akadálytalanul át lehessen látni Budára.”A palota a Duna-parti épületekkel együtt 1987-ben felkerült a Világörökségi helyszínek listájára.
Az épület 2004-ben teljes körű felújításon esett át és luxusszállodaként nyitott újra. Figyelemre méltó ez a Róth Miksa (1865-1944) műhelyéből kikerült, Kossuth Lajos arcképét ábrázoló ablak, az épület Kossuth lépcsőházában. Fontos megjegyeznem, hogy ez az eredeti ólomüvegablak átvészelte a 20. század vérzivataros korszakait. Az épület kovácsoltvas díszítése szemet gyönyörködtetőek, így Jungfer Gyula  (Pest1841január 9. – Budapest1908november 21.) műlakatos kovácsoltvas kapurácsai, amit 1906-ban, élete egyik utolsó nagyobb műveként készített el.

Környezetvédelmi kisokos

Biológiai sokféleség: A különböző élőlények, növények és állatok sokfélesége és változatossága egy adott területen vagy az egész bolygón.

Erőforrások:Azok a természeti elemek és anyagok, amelyekből az emberi társadalom javakat és energiát nyer, például fa, víz, ásványi nyersanyagok stb.

Éghajlatváltozás:
A hosszú távú időjárási mintázatok és hőmérsékleti változások folyamatos módosulása a bolygón, amit az emberi tevékenységek (pl. üvegházhatás) is befolyásolnak.

Fenntarthatóság:
Az olyan fejlődési mód, melynek során az erőforrásokat és környezeti tényezőket olyan módon használják, hogy azok ne merüljenek ki, és az ökológiai rendszer ne sérüljön.

Hulladékkezelés:
Az elhasznált anyagok, termékek és szemét megfelelő kezelése és újrahasznosítása a környezeti hatások minimalizálása érdekében.

Környezetvédelem:
Azon tevékenységek, előírások és intézkedések összessége, melyek célja a természeti környezet védelme és megőrzése az emberi tevékenységek által okozott károktól.

Környezeti etika: Az értékek és morális elvek rendszere, melyek az emberi tevékenységek környezeti hatásainak tudatosítását és a környezet védelmét ösztönzik.

Környezeti hatásvizsgálat: A tervezett projektek vagy fejlesztések potenciális környezeti hatásainak értékelése és dokumentálása a környezetvédelem érdekében.

Környezeti szabályozás: Jogszabályok és előírások, amelyek a környezetvédelmi szabványokat és normákat meghatározzák, és azok betartását szabályozzák.

Környezetvédelmi megelőző intézkedések: olyan intézkedések, amelyeket az emberi tevékenység okozta környezeti problémák megelőzése érdekében hoznak létre. Ezek az intézkedések azért szükségesek, mert gyakran sokkal hatékonyabbak és kevésbé költségesek, mint a környezeti problémák kezelése utólag.

Megújuló energia: Az olyan energiaforrások, mint a napenergia, szélenergia és geotermikus energia, melyek újra megújulnak és kevésbé szennyezőek, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

Nem megújuló erőforrások: Nem megújuló energiaforrások olyan energiaforrások, amelyek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre a Földön, és nem újulnak meg az emberi élettartam során. Ezek a források általában hosszú idő alatt képződnek  geológiai vagy biológiai folyamatok során, és nem tudnak lépést tartani az emberi fogyasztás tempójával.

Ökológiai lábnyom: Az egyén vagy közösség összes ökológiai erőforrás-felhasználásának mértéke, figyelembe véve az élelmiszerfogyasztást, közlekedést és lakhatást.

Szennyezés: Különféle káros anyagok kibocsátása illetve bejutása a környezetbe, ami károsíthatja a természetes rendszereket és az emberi egészséget

Szénlábnyom: Az egyén vagy szervezet által termelt szén-dioxid kibocsátás mennyisége, amely közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik a tevékenységeikhez.

Természeti védett területek: Olyan területek, amelyeket speciális jogszabályok védnek a biodiverzitás megőrzése érdekében.

Vízgazdálkodás: A vízforrások fenntartható kezelése és védelme, beleértve a víztakarékosságot, vízminőség fenntartását és a vízszennyezés elleni védekezést.

Zöld technológia: Olyan környezetbarát technológia, amely hatékonyabb és kevésbé környezetszennyező, például napenergia panelek vagy elektromos autók.