Minden amit a jegyző szerepéről tudni kell. (1. rész.)

Sok bevezetőt és magyarázatot ez a téma nem igényel. Mellébeszélni nincs értelme, a törvény az törvény. A jegyző az aki a társasházak törvényes működéséért felel, vitás kérdésekben, gyanús esetekben hozzá kell fordulni. Pont. (Az idevágó jogszabályt 3 részben teszem közzé, ne legyen túl tömény egyszerre).

A Kormány a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 65. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás (a továbbiakban: eljárás) megindítására a társasház címe szerint illetékes jegyző jogosult.
(2) Az eljárás lefolytatásában nem vehet részt az a személy,
a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, vagy
b) akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.
(3) A jegyző nem vehet részt abban az eljárásban, amelyben
a) a jegyző illetékességi területén működő helyi önkormányzat, képviselő-testület, azok szerve vagy érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodó szervezet társasházi tulajdonostársként, vagy
b) a jegyző illetékességi területén működő helyi önkormányzatnak, illetve képviselő-testületnek szerve vagy érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodó szervezete közös képviselőként vagy a társasház társasházkezelőjeként az eljárás érintettje.
(4) A jegyző a kizárási okról történő tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül az ügy iratait − a kizárással kapcsolatos álláspontjával együtt − megküldi az illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal részére.(5) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal az iratok kézhezvételét követő 15 munkanapon belül dönt a kizárásról, szükség esetén − az ügy iratainak megküldésével egyidejűleg − más jegyzőt jelöl ki, továbbá arról is dönt, hogy a már lefolytatott eljárási cselekményeket szükséges-e megismételni.

2. § (1) Ha a jegyző az eljárást a 3. § (2) bekezdése szerinti határidőn belül nem indítja meg, az illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal − az arról történő tudomásszerzést követő 15 munkanapon belül − kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó jegyzőt az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja. Az 1. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak esetén nincs helye az eljárás lefolytatására történő utasításnak.
(2) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal az eljárásra határozatával haladéktalanul másik jegyzőt jelöl ki, és ezzel egyidejűleg fegyelmi eljárást kezdeményez a mulasztó jegyző ellen a polgármesternél.
(3) A mulasztó jegyző az ügy iratait a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak az erre irányuló megkeresés kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül megküldi. A fővárosi és vármegyei kormányhivatal az ügy iratait a kijelölő határozattal együtt továbbítja a kijelölt jegyző részére.
(4) A kijelölt jegyző vonatkozásában az eljárási határidő a kijelölő határozat és az ügy iratainak átvételét követő napon kezdődik.
(5) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a jegyző által vezetett polgármesteri hivatalnál vagy közös önkormányzati hivatalnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

3. § (1) A jegyző köteles az eljárást hivatalból megindítani, ha az eljárásra okot adó körülményről hivatalból vagy bejelentés alapján tudomást szerez.
(2) A jegyző az eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legfeljebb az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves határidőn belül indíthatja meg.
(3) Az eljárás a (2) bekezdésben meghatározott jogvesztő határidőn túl is megindítható, ha az eljárásra okot adó körülmény
a) folyamatosan fennáll, vagy
b) a közgyűlési határozat végrehajtását érintő mulasztásban nyilvánul meg.

4. § (1) A jegyző a társasház működésével összefüggésben történt bejelentés esetén a bejelentést megvizsgálja.
(2) Bejelentéssel a) a társasházi tulajdonostárs, valamint
b) a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke (a továbbiakban együtt: közös képviselő) élhet.
(3) A bejelentés során a tulajdonostárs helyett meghatalmazott is eljárhat.
(4) A bejelentő a) a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakat legalább nem hiteles és 30 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolat, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti meghatalmazás,
b) a (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat a közös képviselő megválasztásáról szóló közgyűlési határozatot tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyv-kivonat bejelentéssel egyidejűleg történő benyújtásával igazolja.
(5) Ha a bejelentő a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakat igazolja és a bejelentés alapján az eljárásra okot adó körülmény fennállása valószínűsíthető, a jegyző az eljárást megindítja.
(6) Ha a jegyző az (5) bekezdés szerint nem indít eljárást, a bejelentőt – a bejelentésében foglalt erre irányuló kérelme esetén – az írásbeli bejelentés kézhezvételétől, vagy a szóbeli bejelentés napjától számított 30 napon belül írásban tájékoztatja az eljárás elmaradásának indokairól.

5. § Az eljárás nem irányulhat a társasház működésének gazdaságossági vagy célszerűségi szempontból való ellenőrzésére.

6. §
(1) A jegyző az eljárás megindításáról 3 munkanapon belül, írásban értesíti a közös képviselőt, valamint a bejelentőt.
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:
a)az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját,
b) a hivatalból indult eljárásra történő utalást és
c) a közös képviselő esetében a 7. § (1) bekezdése szerinti megkeresést.
(3) A közös képviselő elérhetőségének megismerése céljából a jegyző szükség esetén megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, illetve a cégbíróságot.

7. §(1) A jegyző az eljárás során postai vagy elektronikus úton bekérheti vagy a helyszínen megtekintheti a társasház működésével kapcsolatos iratokat.
(2) Az iratokat a közös képviselő a jegyző értesítésének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül köteles a jegyző rendelkezésére bocsátani.
(3) A közös képviselőnek a (2) bekezdés szerinti időtartamon belül a jegyzőhöz eljutatott, indokolással ellátott írásbeli kérelmére a (2) bekezdés szerinti időtartam egy alkalommal, 10 munkanappal meghosszabbítható.
(4) A társasházi alapító okirat és annak módosításai, valamint a szervezeti-működési szabályzat megismerése érdekében a jegyző az ingatlanügyi hatóságot is megkeresheti.


Híres épületek Magyarországon 4. rész: Balatonalmádi- Vörösberény erődtemploma

A mai Vörösberény, középkori nevén Szárberény a Veszprém völgyi apácák birtoka volt. Szent István neve alatt fennmaradt tíz oklevélben, majd 1109-ben Kálmán király írt – görög és latin nyelven- találkozunk Vörösberény egyháza említésével. 1290-ben találkozunk először Szent Marton tiszteletére megvalósult épülettel. Régészeti feltárások után szakemberek népvándorlás kori síremlékekre bukkantak. Ami a templomot illeti, a XI-XII. században már állnia kellett.
1567-ben Vörösberény is török kézre kerül.
1618-ban Vörösberényben már református lelkész (prédikátor) lett. Ettől kezdve templom további sorsát az határozta meg, hogy melyik felekezet kezén volt.

A műemléki helyreállítást 1967-ben Schőnerné Pusztai Ilona építészmérnök tervei szerint végezték. A helyreállítás a templom XVIII. századi állapotát őrizte meg, azzal a különbséggel, hogy a reformátusok által a nyugati és keleti oldalon emelt karzatokat (a templom két rövidebb oldalán) megszüntette. A templom külsőn, renoválásra 2013-ban került sor.

Belépve a templomba a boltíves belső térbe, nagyjából a XVIII. századi állapot fogad minket, az úrasztalán, a szószéken és a mózespadon olyan díszítő terítőket láthatunk, amit a ’80-as években az Balatonalmádiban működő kézimunkakör szorgos kezei készítettek.

Istentisztelet előtt érkeztem, búcsúzásomkor jó volt látni a gyülekező közösséget, boldog vagyok, hogy megtapasztalhattam, egy csodálatos Árpád kori épület mai életét.

Székesfehérvár, Móricz irodaház, 73 nm-es raktár

Székesfehérvár, Móricz irodaház, 73 nm-es raktár

Slide Heading
Kattints ide
Previous slide
Next slide
Bakonyi Árpád
Tel: 06-30/398-49-27
E-mail: bakonyia@rem189.eu

Leírás

Székesfehérváron, a Móricz irodaház pinceszintjén egy négy helységből álló, összesen 73 négyzetméteres, 190 cm belmagasságú pincerész raktározási célokra kiadó. 

Érdekel, kérem hívjanak vissza!

Az ingatlankezelők és a bérbeadás

Ma reggel éppen nyugodtan teázgattam amikor egy barátom rám írt és megkérdezte, hogy egy ingatlanüzemeltető cég foglalkozik-e bérbeadással, kiadással? Mondtam neki, hogy persze. Erre elmondta, hogy éppen kiadni készül budapesti lakását és irodáját is, és megkeresett két magát ingatlanüzemeltetőnek aposztrofáló céget. Ők azt válaszolták neki, hogy ők nem foglalkoznak kiadással és bérbeadással csak üzemeltetéssel. Plusz ajánlotta neki ingatlanközvetítőket akikkel egyébként szerződésben állnak és ha a közvetítő keresi meg őket akkor vállalják az üzemeltetést. Ezen bevallom meglepődtem mert úgy gondolom, hogy az ingatlanüzemeltetésnek része a bérbeadás is. Például ha egy irodaház kezelését ránk bízzák, akkor minek keressenek plusz egy ingatlanost aki kiadja az éppen üres irodákat. Vagy egy üzletház tulajdonosa miért fizessen nem is kevés pénzt közvetítőnek ha van egy üzemeltetője aki el tudja intézni a bérbeadást is. Szóval mi a bérbeadást is vállaljuk mert szerintünk ez belefér a munkánkba. Persze lehetnek kivételek, példának okáért egy kisebb csapattal dolgozó üzemeltető cég kapacitása nem mindig elég a bérbeadás ügyintézésére. De előfordult olyan is, hogy egy cég annyi felújítási, karbantartási és korszerűsítési munkát kapott az üzemeltetésen belül, hogy nem maradt ideje kiadással foglalkozni.

Van egy másik aspektus is, amiről már beszéltem: a bizalom kérdése. Egy tulajdonos mindig kötődik (valamilyen szinten) az ingatlanához. Ez pedig azzal jár, hogy nem szívesen adja ki a dolgokat a saját kezéből. Ilyenkor jön a képbe a bizalom és az őszinteség.
Először is, az őszinte kommunikáció és a bizalom lehetővé teszi az információk villámgyors áramlását és a problémák gyors megoldását. Ha az ingatlanüzemeltető és az ingatlantulajdonos között megvan a lojalitás és a nyílt kommunikáció, sokkal könnyebb azonosítani és kezelni az esetleges problémákat, még mielőtt azok súlyossá válnának.
Másodszor, a bizalmi kapcsolat hozzájárul a hatékony döntéshozatalhoz és stratégiaalkotáshoz. Amikor az ingatlantulajdonos és az ingatlanüzemeltető közötti kapcsolat megbízható és őszinte, könnyebb megosztani az információkat és együtt dolgozni az ingatlanokkal kapcsolatos tervek kidolgozásában és végrehajtásában.
Harmadszor, a bizalmi kapcsolat elősegíti a hosszú távú partnerséget és stabilitást. Ha az ingatlantulajdonos és az ingatlanüzemeltető között erős szimpátia, jóhiszeműség és kölcsönös tisztelet van, nagyobb az esélye annak, hogy hosszú távú partnerséget alakítanak ki, ami stabil és fenntartható ingatlankezelést eredményez.
Összességében tehát, a bizalom, a korrektség és őszinteség az ingatlantulajdonos és az ingatlanüzemeltető között kulcsfontosságú a hatékony kommunikáció, a döntéshozatali folyamatok és a hosszú távú partnerség szempontjából, ami hozzájárul az ingatlanok sikeres és fenntartható kezeléséhez.

Természetesen a bizalom eléréséhez jó pár dologra szükség van. Elég sokféle ingatlant kezelünk, változatosak az általunk bérbe adott helységek, és bérlőink-partnereink is sokszínűek, ebből következik, hogy láttunk már rengeteg különféle esetet, találkoztunk furcsaságokkal, kaptunk komoly feladatokat is. Ezekből mind tanultunk valamit és ezeket a tanultakat építettük be mindennapjainkba és ezekkel a megszerzett tapasztalatokkal tudjuk elérni ügyfeleink bizalmat. Konkrétumokat is mondok:
– A profi ingatlanüzemeltetőként alapos bérlővizsgálatot végzünk annak érdekében, hogy megbízható bérlőket válasszunk ki, akik időben fizetnek és gondját viselik az általuk bérelt ingatlannak.
– A lehető leggyorsabban és hatékonyan reagálunk mindenféle problémára vagy kérdésre, és proaktívan kezeljük azokat a bérlők és a tulajdonosok elégedettségének megőrzése érdekében.
– Egy ingatlanüzemeltető cég megbízása jelentősen csökkentheti az ingatlanokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok és problémák miatti stresszt, és időt takaríthat meg az ingatlan tulajdonosának.
– Rendelkezünk azzal a piacismerettel, amely lehetővé teszi számunkra, hogy pontosan meghatározzuk az optimális bérleti díjat és feltételeket, valamint próbáljuk kihasználni a versenyelőnyöket a piacon.
A sort még lehetne folytatni, talán egy későbbi cikkben ezt meg is fogom tenni.


Híres épületek Magyarországon 3. rész: Bajna az Ördöglovas kastélya

Ez a kastély Komárom-Esztergom megyében található Bajna településen. A csodálatos épület 2021-ben „csipkerózsika álmából”, romjaiból lett újjávarázsolva az -Ördöglovas egykori kastélya-, több évtizednyi elhanyagoltság után. A bajnai Sándor-Metternich-kastély mai formájában egy klasszicista épület képét mutatja. A kutatások során fellelt dokumentumok alapján, több építési periódusa volt. A mai épület helyén már a 15. század végén, a 16. század elején egy nemesi udvarház állt.

Az épületben Ördöglovas kastélya címmel állandó kiállítás található, a látogatók a kastély történetét ismerhetik meg, és megcsodálhatjuk a feltárt barokk falfestményeit is. Megismerkedhetünk Sándor Móric (Buda1805május 23. – Bécs1878február 23.)  gróf emlékeivel, aki hajmeresztő lovas mutatványaival vált ismerté. Az egykori barokk épületet ő alakíttatta át a ma is látható klasszicista stílusú műremekké. Szerelemből 1835. február 8-án feleségül vette Klemens Wenzel Lothar von Metternich (1773-1859) herceg, kancellár, Leontine Adelheid Maria Pauline von Metternich (Bécs, 1811június 18. – Bécs, 1861november 16.) hercegkisasszonyt. Erről nagy romantikus film készült Ördöglovas címmel.

Az épület átalakításával kor egyik legnevesebb építészét, Hild Józsefet  (Pest1789december 8. – Pest, 1867március 6.)  bízta meg. Hild az épület bejárati részét úgy alakította, hogy a homlokzatra görög mintára oszlopokat tervezett, melyből három előreugrott, a kétszintes épület itt egy négyoszlopos portikuszt kapott (erről az erkélyről ugratott le lovával fogadásból Sándor Móric). Az oszlopok feletti timpanonban a Metternich-Sándor hercegi címer díszeleg. A belső termek szépségét a milánói Scala díszlettervezője,  Alessandro Sanquirico (1777–1849) teremtette meg.

Insula, az ókori társasház (2.rész)

  • Nem is olyan régen elkezdtem foglalkozni a társasházak történelmével. Gondoltam ha már szinte mindennek az eredetét és történeti hátterét kutatják akkor miért ne lehetne a társasházak múltjába leásni. Az első részben pár alapvetőbb és ismertebb információt gyűjtöttem össze, most pedig az insulák építészeti megoldásaiba tekintek be.
  • Téglaépítés: Az insulák falai általában téglaépítésűek voltak, amelyeket kőalapra helyeztek.
  • Falvastagság: A falak általában vastagok voltak, hogy megfelelő stabilitást és hőszigetelést biztosítsanak. Általában két- vagy háromrétegű falakat alkalmaztak.
  • Kőalap: Az insulák alapja gyakran kőből készült, amivel szilárdságot és tartósságot akartak biztosítani. az épületnek.
  • Falburkolat: A külső falakat gyakran vakolták vagy márvánnyal burkolták (ez a tehetős emberek részére készült insulákra igaz), ami nemcsak esztétikai értéket adott az épületnek, hanem védelmet is nyújtott a környezeti elemekkel szemben.
  • Lépcsőházak: Az insulák sokszor többemeletes épületek voltak, ezért belső lépcsőházakat alkalmaztak a különböző szintek közötti közlekedéshez.
  • Szögletes elrendezés: Általában négyzet alakú vagy téglalap alakú alaprajzot alkalmaztak az insulák építésénél.
  • Ablakok és nyílászárók: Az insulákban gyakran voltak ablakok és nyílászárók, amelyek lehetővé tették a természetes fény bejutását és a szellőzést.
  • Tetőszerkezetek: A tetők általában cserépborítást kaptak, amelyek lehetővé tették a csapadékvíz elvezetését és védelmet nyújtottak a nedvesség ellen.
  • Közösségi terek: Az insulák gyakran olyan kis közösségi tereket is tartalmaztak, mint például a belső udvarok vagy kertek, ahol a lakók találkozhattak és kikapcsolódhattak.
  • Kamrák és raktárak: Az insulák gyakran rendelkeztek kamrákkal és raktárakkal az élelmiszerek és egyéb tárgyak tárolására.
  • Dekorációk: Néha az insulák falait dekoratív elemekkel díszítették, például mozaikokkal vagy freskókkal, hogy emeljék az épület esztétikai vonzerejét.
  • Vízellátás: Az insulákban gyakran kialakítottak vízvezetékrendszereket és akvaduktusokat, hogy biztosítsák a lakók ivóvízellátását és a higiéniai szükségleteik kielégítését.
  • Fűtési rendszerek: Néhány insula fűtését hypocaustum rendszerrel oldották meg, amely egy alulról fűtött padlóval rendelkező fűtési rendszer volt. Ennek során a hőt egy fűtőkazánból vagy tűzhelyből vezették a padló alá, így melegítve az adott helységet
  • Domborzati alkalmazkodás: Az insulák építésénél gyakran figyelembe vették a környező domborzati viszonyokat és az építkezés helyét. Gyakran előfordult, hogy az insulákat domboldalakon vagy hegyvidéki területeken építették, és az épületek alapjait a terep adottságaihoz igazították.
  • Üzlethelyiségek az alsó szinteken: Sok insula alsó szintjén kereskedelmi egységeket alakítottak ki, például üzleteket és műhelyeket. Ez lehetővé tette a lakók számára, hogy könnyen hozzáférjenek a szükséges árucikkekhez és szolgáltatásokhoz anélkül, hogy messzire kellene menniük.

Mit kérdezzek a közös képviselőtől?

Ma egy barátom azzal a témával fordult hozzám, épp társasházzá alakulnak és meghívtak pár közös képviselőt a közgyűlésre és majd választanak egyet közülük. Gondolták, hogy minél gyorsabban legyenek túl ezen is. Az ötlet jó és érthető, de akkor mi lehet a probléma? Nos elég komoly gonddal találkoztam, hiszen azt a kérdést tette fel a barátom, hogy mit kérdezzenek az új közös képviselőtől? Ugyanis senkinek a lakók közül nincs tapasztalata a témában, mivel eddig egy lakó kivételével senki sem lakott társasházban. (Aki meg ott lakott az sosem foglalkozott a témával). Nem egyszerű dolog a közös képviselő kiválasztása, de azért megpróbáltam néhány kérdéssel segíteni neki.

– Mekkora tapasztalata van közös képviselőként vagy más kapcsolódó vezetői szerepkörben (társaskezelőként vagy ingatlankezelőként)?

– Hogyan kezelné a közös képviselő az esetleges konfliktusokat vagy nézeteltéréseket a lakók között?

– Milyen módon kommunikálná rendszeresen a társasház aktuális ügyeivel kapcsolatban?

– Mennyire rugalmas az időbeosztása, és mennyi időt tudna szánni a közös képviselői feladatokra hetente vagy havi szinten?

– Milyen elképzelései vannak a társasház infrastrukturális fejlesztésével vagy karbantartásával kapcsolatban?

– Hogyan tervezné megoldani az esetleges pénzügyi kihívásokat vagy költségvetési problémákat a társasházban?

– Milyen módon foglalkozna a társasház biztonsági kérdéseivel?

– Van-e kapcsolata szakemberekkel, akik segíthetnek a karbantartási vagy javítási feladatokban?

– Hogyan biztosítaná a közös képviselő a lakók részére a hatékony és gyors problémamegoldást?

– Milyen tapasztalattal rendelkezik a társasház jogi kérdéseivel kapcsolatban? Illetve van-e megbízható ügyvédje?

– Milyen módon kezelné a közös képviselő az esetleges panaszokat vagy javaslatokat a lakóktól a munkájával kapcsolatban?

– Hogyan állna a közös képviselő a fenntarthatósági, környezetvédelmi kérdésekhez és az energiatakarékossági kezdeményezésekhez?

Híres épületek Magyarországon 2. rész: Szent Jakab apostol templom (Árpás)

Szent Jakab apostol templom  Mórichida területén épült, mely ma Árpás Dombiföld nevű településrészén, a Rába jobb partján található.
A templom történetében kevés okmány áll rendelkezésre, ezek az Árpád-kori királyaink idejéből ismert. Az egyik 1086-ból való és ez még portusként, vagyis révként, révpartként, kikötőhelyként nevezi Árpást. Egy 1403. évi oklevélből kivehető, hogy a Mórichidai családnak a mórichidai prépostságban volt temetkezési helye.

Az eddig említett okmányokon kívül egyedül azt tudjuk, hogy 1242. október 3-án IV. Béla király itt megfordult és, hogy a prépostságot 1251-ben alapították. A premontrei rend tagjai szigorú hallgatással, örök böjttel, önfeláldozó szegénységgel, kevés alvással, kézimunka, valamint művészetek gyakorlatával élték mindennapjaikat.
A török  időben a nagyszombati klarissza rend apácáihoz került a templom, 1601-ben. A templom mai barokk jellegű belső díszítése nekik köszönhető.

A templom építése a román korszak átmeneti időszakára tehető. Az épület nagy része téglából, némely kis részlete kőből készült. A templom egyhajós. A kar, a szentély és a karzat eredeti állapotú. Érdekes, hogy a zárda mellett melléképületnek nyoma nincs. Magyarázat, hogy az építőanyagot máshová használták fel, vagy az alapot az iszap befedte, és a rajta kinőtt fű elrejti. A templom déli oldalán a sekrestye mellett látszik egy befalazott ajtó, de nem tudni, hogy vajon a kolostor udvarából vezetett-e be a templomba,

Oltárkép:
A köpenyes Madonna
: Ismeretlen alkotója a 17. század közepén a Köpenyes Mária képtípusához vezethető vissza, amely még a középkorban igen népszerű téma volt. Szűz Mária védő gesztussal köpenye alá vonja Magyarország térképét, és az angyalok magyar koronával készülnek őt megkoronázni.
Ez az oltárkép már nem a Szent Jakab-templomban látható, megóvása érdekében elvitték a Győri Püspökvárba. Itt a kép másolata található.
A ma látható oltárkép a 1790 körüli olajfestmény, amely Szent Jakab apostolt, a templom védőszentjét ábrázolja.

Karrier – Pénzügyi munkatárs

Karrier - Pénzügyi munkatárs

Jelentkezési határidő: 2024.04.30. – Lezárt
Meghallgatás határidő: 2024.05.30. – Lezárt
Döntés: 2024.06.15. – Betöltött

Csak az űrlapon beadott jelentkezéseket veszzük figyelembe!

Munkaidő:

– Heti 3 irodai nap, két otthoni

Elvégzendő feladatok

– Számlázás

– Bérleti szerződések írása, nyomon követése

– Kinlévőségkezelés

– Átutalások berögzítése, számlák kifizetése

– Számlák közötti átevzetések berögzítése

– Kapcsolattartás a könyvelővel

– Számlák legyüjtése internetről

– Kauciók, letétek kezelése

– Likviditás kezelés cégen belül

– Ingatlanok elszámolásának elkészítése

– Bankkivonatok legyüjtése

– Társasházak fizetési értesitők egyenlegközlők elkészítése

– Kimutatások készítése

 

Feltételek:

  • Számítógép használat

  • Internet ismerete

 

Előny:

  • Alapszintű angol nyelv tudás

Jelentkezési űrlap

Budapest, 2024.03.05.