Híres épületek 50: Dominikánus udvar

A domonkosok Szent Miklós-temploma 1252 körül épült ezen a helyen. A kolostorépületben a 14. századtól Stúdium Generale néven működött domonkos oktatási intézmény, mely egyben Buda városának első iskolája is volt. 1478-ban Mátyás király itt helyeztette el tudományegyetemének teológiai és filozófiai karát. A török hódoltság idején mindkét épületrész szinte teljesen elpusztult, a templomot lóistállónak használták.
Történelmünk további évszázadai, de különösen a második világháború sem kímélte az épületet.

Ezért volt Budapest életében igen kiemelkedő esemény, amikor a Hilton szálloda átadásra került. A különleges építészeti kialakítású Hilton Budapest a romantikus Halászbástya és a Mátyás templom szomszédságában található, a Várnegyed szívében.
A Hilton, amely Pintér Béla (Budapest1925február 23. – Budapest, 1992június 23.)  tervei alapján készült el, 1977. január 1-én nyílt meg. A szálloda egy XIII. században alapított dominikánus rendi templom és kolostor rekonstruált romjaira épült, tökéletes harmóniát teremtve a múlt és a jelen építészeti stílusai között.

Rémálomház az Elm utcában

A lakóhely, amelynek az otthonunknak kellene lennie, gyakran válik a stressz és frusztráció forrásává, ha a társasház üzemeltetése borzalmasan vagy pedig egyáltalán nem működik. Egy ilyen helyzetben a lakók mindennapjaikat a bizonytalanság és a kényelmetlenség határozza meg. Íme, egy mélyreható betekintés egy olyan társasház életébe, ahol a problémák csak halmozódnak, és a megoldások nem érkeznek meg, sőt néha még a szándék a megoldásra is hiányzik. A leírtakkal személyesen találkoztam, ugyanis az ominózus társasház kezelésére tőlem is kértek egy ajánlatot. Kimentem a házhoz, bejártam, felmértem, beszélgettem pár lakóval. A tapasztalatok pedig lentebb olvashatók. Elöljáróban annyit, hogy nem ez lesz életem legpozitívabb és legvidámabb beszámolója egy társasházzal kapcsolatban.

Mikkel is találkoztam? Mit mesélt az a pár tulajdonos aki szóba állt velem? Nem sok jót. Kezdjük talán a legijesztőbb esettel: Az elmúlt négy évben a társasház lakói már a legfontosabb döntéseket sem tudták meghozni, mivel nem volt közgyűlés, ami érthetetlen és teljesen szabálytalan a közös képviselő részéről, illetve egy hiba a lakóközösség részéről is, hiszen nem tettek semmit az ügyben. (https://rem189.eu/tenyek-es-tevhitek-a-kozos-kepviselorol-5-resz ezen a linken találhatóak megoldások rossz közös képviselők leváltására). Ennek eredményeként a szükséges felújítások, karbantartások és fejlesztések elmaradtak, ami komoly veszélyt jelent az épület lakhatóságára és a lakók biztonságára nézve.

Egy másik jelentősebb hiányosság a felújítási alap hiánya, ami azt jelenti, hogy nincs megfelelő anyagi fedezet az épület karbantartására és fejlesztésére. Ez pedig konkrétan oda vezet, hogy a nem túl jó állapotú tető problémái csak súlyosbodnak, és a beázások egyre gyakoribbak lesznek, fenyegetve az épület struktúráját és a lakók vagyonát. Arról már nem is beszélve, hogy bármi más felújításra sem lesz pénz.

A rendszeres elszámolások hiánya csak tovább súlyosbítja a helyzetet. A lakók nem kapnak megfelelő tájékoztatást a befizetésekről, és a közösség bizalmatlansága egyre csak növekszik. Nevezzük nevén: fogalma nincs az ott élőknek, hogy a befizetett közös költséggel mi történik. Nem tudják, hogy mire megy el a pénzük, hiszen a házban nem történik nagyjából semmi. Erre egy újabb kiváló példa: a társasház takarítása eléggé ad hoc jellegű. Egy héten egyszer-kétszer felbukkan pár takarítónak kinéző egyén és sepregetnek kicsit. De a ház tisztasága nagyjából a nem létező kategória felé tendál.
Erről a témáról már értekeztem korábban: https://rem189.eu/a-tarsashazi-takaritas-legnagyobb-hibai/

A társasház biztosítása lejárt, ami további bizonytalanságot és kockázatot hordoz a lakók számára. Amikor egy társasház nincs biztosítva, az azt jelenti, hogy nincs fedezet a különféle károkra, például tűz, árvíz, földrengés, vagy akár lopás esetén. Ez óriási kockázatot jelent a lakók vagyona szempontjából, hiszen egy esetleges káresemény során a lakók önerejükből vagy közösségi alapokból kellene helyreállítsák az okozott károkat. Azt hinné az ember, hogy ezt mindenki igyekszik elkerülni. Hát nem…

A villamos hálózat pedig elavult és veszélyes állapotban van, ami komoly biztonsági kockázatot jelent mind a lakók, mind az ingatlan tulajdonosai számára. Az elavult villamos hálózatok gyakran okoznak rövidzárlatokat vagy túlterheléseket, amelyek tűzveszélyt jelentenek. A rosszul karbantartott vezetékek, elavult csatlakozók vagy túlmelegedett alkatrészek könnyen kiválthatnak tüzet, ami komoly veszélyt jelent mind a lakókra, mind az ingatlanra nézve. Az elavult villamos hálózatok gyakran okoznak áramszüneteket és feszültségingadozásokat, amelyek kényelmetlenséget okozhatnak a lakók számára. Az áramszünetek különösen problémásak lehetnek olyan kritikus helyzetekben, mint például az éjszaka vagy a hideg téli hónapokban.

Akadt még pár apróság. Volt aki azt se tudta ki a közös képviselő, más valaki megkérdezte: „Van egyáltalán közös képviselőnk?”. A hírek szerint sem SZMSZ, sem pedig házirend nincs, a házon található reklámok és hirdetések után senki sem fizet a társasháznak bérleti díjat, a kaputelefont egy ott lakó idősebb úr tartja karban, a kukákat mindig valaki más húzza ki.

Természetesen elkezdtem gondolkodni, hogy miként lehet rendezni a kaotikus helyzetet, de hamar rájöttem, hogy a társasházban mélyen gyökerező problémák és a lakók közötti bizalmatlanság és konfliktusok nehezítik a helyzet kezelését. Végül úgy döntöttem, hogy nem vállalom a feladatot még ajánlat adás szintjén sem, felismertem ugyanis, hogy a jelenlegi körülmények között nem lehetséges hatékonyan megoldani az előállt problémákat. Néha sajnos találkozom olyan esetekkel amikkel nem tudok mit tenni.

 

Híres épületek 49: Széchenyi Gyógyfürdő

Zsigmondy Vilmos (Pozsony1821május 15. – Budapest1888december 21.) bányamérnök kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy Pest városában egy artézi kút sikeres fúrása legnagyobb valószínűséggel a Városligetben valósítható meg. Ezt a javaslatot Pest város közgyűlése 1868. március 4-én el is fogadta. A kút fúrásának helyéül a Városligetet jelölték ki (a mai Hősök terén, Árpád fejedelem lovas szobra előtti részen). A kút fúrása 1868 novemberében kezdődött el és 1878 januárjában fejeződött be.

A fürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző  (Arad1850július 19. –BudapestFerencváros1905március 28.) tervei alapján. Czigler halála után, 1905-től irodáját Dvorák Ede (Oravica1861október 19. – BudapestFerencváros1920augusztus 23.) vezette tovább. Első években az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt. A végső terveket  Gerster Kálmánnal  (Pest1850október 9. – Budapest1927augusztus 25.) közösen készítette el. A kor jelentős művészei így Maróti Géza, Telcs Ede, Róna József, Róth Miksa, Vastagh György, Vajda Zsigmond közreműködött az épület külső és belső díszítésének kialakításában.

A fürdőt 1913. június 13-án nyitották meg. 1926-ban pályázatot írtak ki az épület bővítésére. 1927-ben el is készült a gyógyfürdő népfürdő szárnyának bővítése és az uszoda létesítse.
Az épület a II. világháborúban károkat szenvedett, de mivel a kút nem sérült meg a részleges üzemeltetése biztosított volt.
1963-ban a strandfürdő öltözőit téliesítettek és az óta a szabad területen lévő medencék télen is üzemelnek.


Híres épületek 48: László Fülöp villa (XIV. Kerület Zichy Géza utca)

Zuglóban, a Zichy Géza és az Abonyi utca sarkán áll egy romos kastély. Fénykorában látványos tornyaival egy középkori kastélyt idézhetett. Vannak, akik csak Disney kastélynak becézik. Az épület László Fülöp festőművész otthona, műterme volt.

László Fülöpről:” az aranykor végén nem volt nála népszerűbb magyar festő Európa szerte. Bejárása volt szinte minden európai uralkodó-családhoz, és nincs olyan ország, ahol legalább egy László Fülöp portré ne függne a királyi paloták belső falain.”
László Fülöp egy szegény polgár-család tagjaként született (Pest1869április 30.[1] –London1937november 22.)  és először fényképretusálással foglakozott, majd elhatározta, hogy festő lesz. Szerencséjére figyelt rá a Kosmos-részvénytársaság, amely Ferdinánd bolgár fejedelem képmását akarta sokszorosítani. Erre a munkára az ifjú László Fülöpöt választották ki. Aki el is ment Szófiába, és megfestette az uralkodóról a portrét, akinek igen megtetszett az elkészült mű. Ezért jó szívvel ajánlotta őt rokonainak és ismerőseinek Európában. László Fülöp Angliába került, ahol az udvar hivatalos portréfestőjévé vált. Angliában ismerkedett meg élete szerelmével, Guiness Lucyval, aki az ír sör-király leánya volt. A fiatalok összeházasodtak, és frigyükből négy fiúgyermek született.

A család és a karrier elrendezése után László Fülöp visszatért Budapestre, ahol egy méltó otthont szeretett volna megteremteni családjának, amit az ír hozományból meg is valósított. Megvásárolta a Városliget egyik telkét (a mai Zichy Géza utcában) és felkérte Gyalus Lászlót (Gyepűfüzes1865április 24. – Budapest1941február 23.) egy különleges palota megtervezésére. A tervező műemlékek restaurálásával (Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás – templom helyreállításán) foglalkozott, ezért nem meglepő hogy az új épület is historikusra sikeredett. Az épület a német gótikus kastélyokat idézi küllemében. Most így lepusztulva is figyelemre méltó!