V.kerület Fővám téri házak

Rég óta gyönyörködöm a Fővám tér házaiban. Például a 2-3. szám alatt álló palota, ami 1860-as években készült Móricz Zsigmond otthona is volt, 1926-ban költözött az író az épület 4. emeletén található 5. szobás lakásba.

Most mégis a mellette levő két házat mutatnám be a Fővám térről:

A néhány évvel ezelőtt felújított Fővám téren szemlélődve feltűnt a szépen felújított ház (Fővám tér 4.), egykor Süsz Dávid papírzacskógyárának, nyomdájának és könyvkötészetének adott otthont. A Dömötör Sándor műépítész tervei szerint 1913-ra elkészült épület – egy nyomdász és egy könyvkötő elé bőségszarujából pénzt öntő Hermész figurájával díszített – csodálatos mozaikjával kiragyog a szintén díszes felső szinttel rendelkező szomszédjai közül.

A ház jobb oldali szomszédja (Fővám tér 5.-Váci utca 85.) mellett sem mehetünk el szó nélkül, igen kopott, szinte kibetűzhetetlen felirata és rejtélyes saroktornya elgondolkodtatott. A dr. Hültl Dezső (Felsőbánya, 1870. április 6. – Budapest, 1945. július 11.) tervei szerint 1911-re Nagy Imre virágkereskedő és neje, Gutherz Ida számára elkészült épület óriási, kétszintes üzlethelyiségében az építtető virágáruháza és állandó virágkiállítása kapott helyet. A felsőbb szinteken pedig bérlakások lettek kialakítva. A homlokzaton óriási felirat hirdette a tulajdonos üzletét: felirat betűinek maradványai ma is látszanak, és kis figyelemmel a Nagy Imre név olvasható ki rajta.

New York palota

A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló, 1894-ben épült négyemeletes, historizáló stílusú palota, a Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete. Eredetileg bérlakásokat is magában foglaló biztosítótársasági székháznak épült, 1945 után irodaházként funkcionált. 2006 óta luxusszálloda, 2020 óta Anantara New York Palace Budapest Hotel néven üzemel. Művelődéstörténeti jelentőségű a földszintjén található, az épülettel egyidős New York kávéház (1954 és 1989 közötti nevén Hungária kávéház), amely a 20. század első harmadában alakult irodalmi és művészeti asztaltársaságai, kávéházi szerkesztőségei révén vonult be a magyar kultúrhistóriába.

Kávéház

Az épület átadása után két nappal, 1894. október 25-én nyílt meg a földszinten a pazar belső terű, négy szintre tagozódó, New York kávéház. Az étteremmel kombinált kávéház a New York-palota északnyugati földszintjének teljes egészét elfoglalta, vagyis az épület főbejáratától balra, a Dohány utca teljes hosszában húzódtak ablakai, de még a Miksa (ma Osvát) utcára is hét ablaka nézett. A belső tér kiképzése háromhajós volt. 

Irodalmi kávéházi rangját azonban csak akkor nyerte el, amikor 1900-ban Harsányi Adolf és fivére vette át a New York vezetését.

A kávéház fölött, az épület első emeletén volt az írók és újságírók Otthon Köre. A Pesti Napló asztalánál ült Bródy Sándor, Nagy Endre és Kemény Simon. A karzaton foglaltak helyet a későbbi nyugatosok Osvát Ernő, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Ignotus és Ady Endre vezetésével.  Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes itt írták meg első zsengéiket. 

New York asztaltársaságainak egyikéhez tartozott a később filmes világkarriert befutó Korda Sándor és Kertész Mihály, de komponált a New York asztalainál Kacsóh Pongrác és Huszka Jenő is.

Róth Miksa emlékház

Az épület Róth Miksa (1865. december 26.  Pest-1944. június 14. Budapest) lakóháza volt 1911 és 1944 között.” Róth Miksát a magyar üvegfestészet és mozaik művészet legjelentősebb alkotójaként tartjuk számon. A Nefelejcs utcai épület eredetileg Gelb Sámuel bútorgyárosé volt. Miután Róth Miksa 1911-ben megvásárolta, Petz Samu (Pest, 1854. március 1.^[2] – Budapest, Józsefváros, 1922. szeptember 1.építész tervei alapján építtette át. Ekkor épült az udvar túloldalán a (felújítás előtt álló) háromemeletes épület, ami az üvegfestő és mozaikkészítő műhelynek adott helyet. Az épületek sorsa meglehetősen hányatott: előbb német- majd orosz katonai térképészeti vállalat működött bennük, később a Petőfi Politikaitiszt-képző Akadémia, majd az Országos Szakipari Vállat műhelye volt, végül szükséglakásként szolgált. Az utcai épület emeleti részén, három szobában lakott Róth Miksa özvegye Walla Jozefa és gyermekei: Erzsébet, Amália és József. Ők (elsősorban Ráday Mihály közbenjárására) apjuk hagyatékát Erzsébetvárosnak ajándékozták, hogy szülőházukból Róth Miksa Emlékház nyíljék.  Az Emlékház hosszas előkészületek után „hivatalosan” 1999 novemberétől fogadja a látogatókat. Az utcai épület első emeletén két állandó kiállítás tekinthető meg: a lakásmúzeum és Róth Miksának a család birtokában maradt üvegfestményei illetve mozaik alkotásai.”

Műszaki Egyetem épületegyüttes

A Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza. 1782. augusztus 30: a budai tudományegyetem bölcsészeti karán alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat.

Következő fontos dátum: 1844. június 12: az Ipartanoda megalapításáról szóló rendelet, az intézmény 1846. november 1-jén nyitotta meg kapuit és vette fel Habsburg József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet. 1848-ban alakult meg a ma BME OMIKK néven működő egyetemi könyvtár is. budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára másfél évszázados múltra tekint vissza. 1848. május 9-én Eötvös József kultuszminiszter egy ötkötetes könyvet küldött a BME egyik elődintézményének, a József Ipartanodának. Ezt az időpontot tekintjük az egyetemi könyvtár megalakulásának, amely az 1930-as évekig Magyarország egyetlen technikai és természettudományi szakkönyvtára volt. A könyvtár 1909-ben költözött jelenleg is otthonául szolgáló épületébe, melyet Pecz Samu ( Pest, 1854. márc. 1. – Bp., 1922. szept. 1. )műegyetemi professzor tervezett.

 Az 1909/10-es tanévet a Műegyetem már Budán, jelenlegi helyén Lágymányoson kezdte meg, ahol a Czigler Győző (Arad, 1850. júl. 19. – Bp., 1905. márc. 28.) Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) és Pecz Samu tervezte épületekbe költözött. Az eredeti tetőcserepek a Zsolnai gyárban készültek.  Duna parti főbejárat lépcsőit Senyei Károly (Pest, 1854. január 15. – Budapest, 1919. február 7.) négy allegorikus szobra őrzi A műszaki tudományokat jelképező szobrok első élete a II. világháborúban fejeződött be, mert 1945-ben, a főváros ostromakor az orosz katonák a pesti oldalról célba lőttek rájuk. Az új szobrokat a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrászhallgatói az Európai Építő Zrt. telephelyén faragták ki.

Róth Miksa: (Pest, 1865. december 26. – Budapest, 1944. június 14.) magyar üvegfestő és mozaikművész. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louis (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el.

14. V. kerület, Károly körút 14.: a Kiskörúton közel az  Astoriához található egy gótikus elemeket hordozó eklektikus, négyemeletes épület. Az 1904-ben készült ház építtetője a szalámi készítéssel foglalkozó, olasz származású Szevera Károly volt. A tervező, Schannen Ernő volt. A legfelső emeleten csillogó üvegmozaik látható. A készítő Róth Miksa a négy évszakot allegorikus nőalakjaival ábrázolta a témát. A Tavasz kék ruhában virágokkal, a Nyár arany szoknyával, napernyővel, az Ősz szőlőfürttel, a Tél sötétkék bundába burkolózva jelenik meg.
15. V. kerület, Szervita tér 3.: az épület Török-bankház Budapest egyik, legkülönlegesebb épülete. 1906-ban épült Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján. Különlegessége az oromzati mozaikkép. A képen a nemzet nagyjai: többek között Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Pázmány Péter és Bocskai István hódolnak Hungária, a Magyarok Nagyasszonya előtt.

VIII. kerület, Népszínház utca 22.: A lakóház 1906-ban épült szecessziós stílusban, Vidor Emil tervei szerint a Polgári Serfőzde számára. Ezért került az oromzatra sör témájú mozaik  található. A homlokzatát díszítő mozaikfrízt Dudits Andor tervei alapján Róth Miksa készített 1906-ban. Dudits a serfőzde által kiírt pályázatra készítette tervét, ahol megkötés volt, hogy az alkotás tükrözze a sörfőzde által előállított három sörfajtának, a király-, polgár- és barátsörnek a dicséretét. ” A középső mezőben Gambrinus királyt található sörös szekerén, mint valami diadalkocsin.

1872-ben Lónyay Menyhért miniszterelnök felkérte Orczy Bódogot, a Nemzeti Színház igazgatóját, hogy állítsa össze javaslatát a létesítendő Operaházra vonatkozóan. Több javaslat készült, ezek közül a  Fővárosi Közmunkák Tanácsa választott.  Operaház megépítésére 2 261 200 forint állt rendelkezésre, végül 1873. július 25-én adta hozzájárulását a király. Pályázatot  írtak ki, amelyre Linczbauer Istvánt, Szkalnitzky Antalt, Steindl Imrét, Ybl Miklóst és két külföldi építészt, a gothai Ludwig Bohnstedtet és a bécsi Fellner és Helmert kérték fel A pályázók mindegyike 2500 forint jutalomban részesült. A pályázat nyertese Ybl Miklós lett, a titkos szavazáson nyolc szavazat közül hét szólt mellette.

Az építési engedélyt Ybl Miklós terveire 1875. augusztus 28-án adta meg a fővárosi tanács 30089/75 számon. Az építkezés során  Podmaniczky Frigyes ragaszkodott ahhoz, hogy magyar iparosok és művészek vegyenek részt a munkákban.

A tervek szerint az épületet 1883-ra kellett volna befejezni. Tisza Kálmán akkori miniszterelnök ezt végül 1884 nyarára tűzte ki. Az épület végül 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt

A homlokzat dekorációjának tervezésében Ybl Miklós munkáját Schickedanz Albert segítette, valamint Schmal Henrik, az Operaház építésvezetője.

A homlokzat legfeltűnőbb eleme a két, Stróbl Alajos által, carrarai márványból faragott egyiptomi szfinx az oldalbejáratok mellett.

Az Operaház belső falfestéseinek megvalósításával Than Mórt és Lotz Károlyt bízták meg, akik a bécsi Staatsoper mintájára átfogó programot gondoltak ki, amelynek központi mondanivalója a zene dicsőítése.

Az előcsarnok mennyezetének aranyozott keretű kazettáiba Székely Bertalan a kilenc múzsát festette meg. A kupola főműve a magyar falképfestészet egyik kiemelkedő alkotása, a Zene megdicsőülése( Lotz Károly)