Kategória: Elsődleges

ÁTTELEPÍTÉS:
munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében lényeges változást okoz.

BALESET:
az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

FOGLALKOZÁSI ÁRTALMAK:
A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet azonban az ember maradó károsodás nélkül elvisel. A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejő hatása foglalkozási betegséget okozhat.
A foglalkozási ártalmak csoportosítása: –
– a munkafolyamat pszichikai hatása;
– az emberi szervezet egyoldalú igénybevételébıl származó ártalmak (statikus terhelés);
– munkahelyi klíma;
– zajártalom,
– rezgések (vibráció) okozta ártalom,
– sugárzási (ibolyántúli, radioaktív stb.) ártalmak;
– vegyi ártalmak;
– fertızési ártalmak;
– porártalmak.

KOCKÁZAT:
a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.

LÉTESÍTÉS:
az a folyamat, melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják.

MEGELŐZÉS:
a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése.

MUNKABALESET:
az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

MUNKAESZKÖZ:
minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).

MUNKAHELY:
minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.

MUNKAHELYI KLÍMA:
A munkahelyi klímán a helyiség, a műhely hőmérsékletét, légnedvességét, levegőmozgását értjük. Ez rendszerint akkor káros az egészségre, ha jelentősen meghaladja az átlaghőmérsékletet, vagy sokkal kisebb annál.

MUNKAKÉPTELEN:
az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem.

MUNKAKÖRÜLMÉNYI TÉNYEZŐK:
A munkakörülményi tényezıket a munkához szükséges testi és szellemi igénybevétel, a munkakörnyezeti hatások és az emberi szervezet reakciója határozza meg. Három csoportba soroljuk őket:
A tárgyi tényezők az egyéntől függetlenek. Rendszerint kifejezhetőek valamilyen mérőszámmal, amely behatárolja az emberi teljesítőképességet. A munkakörülmények aktív elemei, a dolgozó igénybevételét jelentik.
A személyi tényezők a vizsgált munkafolyamatban részt vevő személy teherbíró képességét jelentı, az egyénre jellemző sajátosságok összessége.
A környezeti tényezők a tárgyi és a személyi elemeket körülvevő tényezők, mint pl. a légállapot, a hőmérséklet, a világítás, a zaj, a munkakomfort.
A munkakörülményi tényezık egymással kölcsönhatásban vannak. Tágabb érte-lemben a munkakörülményeket a munkakultúra tényezıi befolyásolják.

MUNKAVÁLLALÓ:
a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ:
olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

MUNKAVÉDELMI ÜZEMBE HELYEZÉS:
az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.

MUNKÁLTATÓ:
a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője.

SZERVEZETT MUNKAVÉGZÉS:
a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.

TELEPHELY:
a tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának – a munkáltató székhelyétől különböző – helye, ideértve a munkáltató fióktelepét is.

ÚJRAINDÍTÁS:
az olyan – munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett – munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együttjáró javítási munkafolyamatot végeztek.

VESZÉLYES:
az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

VESZÉLYES ANYAG:
minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a
– robbanó,
– oxidáló,
– gyúlékony,
– sugárzó,
– mérgező,
– maró,
– ingerlő,
– szenzibilizáló,
– fertőző,
– rákkeltő,
– mutagén,
– teratogén,
– utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is),
– egyéb egészségkárosító
anyag.

VESZÉLYFORRÁS:
a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.
Veszélyforrás lehet különösen:
– a fizikai veszélyforrás, ezen belül a
= munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása,
= szerkezetek egyensúlyának megbomlása,
= csúszós felületek,
= éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok,
= tárgyak hőmérséklete,
= a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése,
= szintkülönbség,
= súlytalanság,
= a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása,
= zaj, rezgés, infra- és ultrahang,
= világítás,
= elektromágneses sugárzás vagy tér,
= részecskesugárzás,
= elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség,
= aeroszolok és porok a levegőben;
– a veszélyes anyag;
– a biológiai veszélyforrás, ezen belül a
= mikroorganizmus és anyagcsereterméke,
= makroorganizmus (növény, állat);
– a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.

(Felhasznált irodalom: netjogtar.hu, hrportal.hu)

Belső hőszigetelés:
A belső hőszigetelés azt jelenti, hogy a szigetelőanyagot nem kívülről a homlokzaton, hanem a fal belső oldalán helyezzük el. Ehhez általában multipor ásványi hőszigetelő lapokat érdemes használni. Magát az eljárást azonban csak kivételes esetekben érdemes alkalmazni, például akkor, ha a külső hőszigetelés valamilyen oknál fogva nem megoldható. De ez esetben is figyelni kell rá, hogy a hőszigetelő anyag ne károsítsa a falat. A nedves felületre történő telepítés ugyanis komolyabb károkat is okozhat annak szerkezetében.

Diffúziós ellenállási tényező:
A diffúziós ellenállási tényező kifejezi az anyag vízgőz-továbbító képességét. Jelzi, hogy egy adott anyag diffúziós ellenállása hányszor nagyobb, mint ugyanaz a vastag levegőréteg ugyanazon a hőmérsékleten.

EPS:
Az expandált polisztirol rövidítése. Alapanyaga hőre lágyuló polimerizált sztirol és pentán, valamint égéskésleltető adalék. Előhabosítás során a gőzzel hőkezelt gyöngyöcskék megpuhulnak, és hőmérsékletnövekedés hatására a pentán gázzá alakulva „felfújja” azokat. A gyöngyszemecskén belül ekkor apró cellák alakulnak ki – az EPS hőszigetelő táblákat préseléssel állítják elő. Az EPS termékek 98%-a levegő (a pentán a folyamat végén távozik az anyagból), és 2%-a polisztirol, a gyártásuk során képződő hulladék 100%-ban újrahasznosítható. Legnagyobb felhasználója az építőipar, döntően hőszigetelésre alkalmazzák, de lépés-hangszigetelésre is gyártanak belőle termékeket. A normál EPS-hez képest az úgynevezett formahabosított, közel zárt cellás EPS nagyobb mechanikai szilárdsággal, jobb hőszigetelő képességgel és elhanyagolhatóan csekély vízfelvétellel rendelkezik. Készül grafitadalékos EPS is, ami a „fehérhaboknál” akár 20%-kal jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik.

Fajlagos hő:
Fajlagos hő (fajlagos hőteljesítmény) c az a hő, amelyet egy bizonyos súlyú anyaghoz állandó nyomáson kell leadni annak hőmérsékletének 1 K-val történő emeléséhez.

Felszíni réteg:
A felületi réteg az érintkező hőszigetelő rendszer olyan rétege, amely védelmet nyújt a hőszigetelő rendszer mechanikai sérülések és légköri behatások ellen. Színes és szerkezeti megjelenést hoz létre a szigetelés külső felületén. Minimális vastagsága 2 mm, általában 4 mm-ig a maximális vastagságtól, a töltőanyag méretétől függően.

Fényerő tényező:
A fényerősségi tényező (fényvisszaverő tényező) az érintkező hőszigetelő rendszer külső felületének a felületi habarcs színétől függő visszaverődési képességét, ill. elnyeli a hősugárzást.

Filtrációs hőveszteség:
Szellőztetésből, és az épület szerkezeti elemeinek a tömítetlenségeiből származó légcsere. Utóbbit nem szeretjük, úgyhogy erről későbbiekben még írok néhány gondolatot.

Grafitos polisztirol:
A grafitos polisztirol egy újabb típusa a táblás hőszigetelő megoldásoknak. Alapját a hagyományos polisztirol adja, amihez grafitport adnak azért, hogy így növeljék a szigetelőképességet. Hatásfoka annyira jelentős, hogy 20-25 százalékkal képes jobb szigetelési eredményeket felmutatni, mint a hasonló vastagságban alkalmazott EPS lapok.

Harmatpont:
A harmatpont az épületszerkezet belső felületének hőmérséklete, amelynél a vízgőz lecsapódik.

Homlokzati hőszigetelés:
A homlokzati hőszigetelés egy olyan eljárás, amely során a homlokzatot szigetelőanyaggal borítják, majd a végeredményt egy külső vakolattal fedik be. Ez a fajta hőszigetelés jelentősen javítja az ingatlan energiatakarékosságát, és hatékonyan tartja bent a hőt a hideg időjárásban.

Hőáramlás:
Hőáramlás vagy konvektív hőátadás a hővándorlás olyan formája, amelynek során a hő közlése az azt hordozó anyag helyének megváltozásából következik, vagyis a vizsgált rendszer egy része, valamennyi anyag ténylegesen elmozdul a rendszer melegebb tartományából a hidegebb felé. A hőterjedés ekkor tehát valóságos anyagáramlással jár. Mivel a hőáramlás megkívánja a közeg mozgékonyságát, így csak folyadékokban és gázokban valósulhat meg, szilárd anyagokban hőáramlás nem történhet. A hőáramlás eredete szerint lehet szabad (vagy természetes), ún. mesterséges konvekció. Szabad vagy természetes konvekció esetén az áramlást nem külső erő hozza létre, hanem az áramló közeg belső állapotából adódik.

Hőáramsűrűség:
A hőáramsűrűség abban különbözik a hőátbocsátási tényezőtől, hogy ez esetben a hőmérséklet-különbség nem egységnyi. Ennek megfele­lően azt mutatja, hogy egy adott épülethatároló szerkezet egységnyi felületén időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át: q=UΔΘ   W/m2.

Hőátbocsátás:
Ez egy komplex folyamat eredménye, ahol hőátadás és hővezetés is történik (hőátbocsátás = hőátadás + hővezetés). A hővezetés szilárd anyagban történik, a hőátadás pedig felület és levegő között.

Hőátbocsátási tényező: 
a határoló szerkezetekre jellemző, ami az átáramló hőmennyiséget mutatja meg, egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérséklet különbségnél. (Jele: „U” mértékegysége: W/m²K) Az a jó, ha ennek értéke minél kisebb, mert annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége.

Hőhidak:
Az épülethatároló szerkezeteknek mindig vannak olyan részei, ame­lyeket nem jellemeznek a fenti, hőátbocsátásra vonatkozó jellemzők, mert a hőáramlás nem egy dimenzióban történik.

Hőmérséklet:
A hőmérséklet egy fizikai mennyiség a hőállapot számszerű jellemzésére. Ha két test hőmérséklete különböző, közöttük hőátadás indul meg, ami addig tart, amíg mindkettő azonos hőmérsékletű lesz. Az anyagok fizikai tulajdonságai (pl. térfogatuk, elektromos vezetésük, színük) a hőmérséklettel változnak. Ezt használjuk hőmérsékletmérésre a folyadékos hőmérőkben, a termoelemeknél, a pirométerben stb.

Hőtágulás:
Hőtágulásnak nevezzük azt a fizikai jelenséget, amikor valamely anyag hőmérsékletének a változásával megváltoztatja a méretét. Melegítéskor az anyagok általában tágulnak, a tágulás relatív mértékét a hőtágulási együttható fejezi ki. A hőtágulás általában közelítőleg lineárisan függ a hőmérséklettől. Ez alól kivétel, ha halmazállapot-változás történik, ill. néhány speciális vagy bomlékony anyag zsugorodik (negatív hőtágulás). Léteznek kerámiák és fémötvözetek, amelyek gyakorlatilag nem változtatják a méretüket. Az anyagtudomány hőtágulás tekintetében három kategóriát határoz meg, a lineáris (vonalas), a felületi és a térfogati hőtágulást.

Hőtárolás:
Az épülethatároló szerkezetek fontos jellemzője a hőtárolás, a nyári és téli hő védelem szempontjából. A hőtárolási szám az anyag fajhőjének és testsűrűségének szorzata:
s= cρ  kJ/(m3K).

Hőterjedés:
A hőközlés folyamatát hőterjedésnek nevezzük. A hő különféle közegekben többféle módon terjedhet, amelyeket hővezetésnek, hőáramlásnak és hősugárzásnak nevezünk. A hőterjedésben általában mindhárom mechanizmus részt vesz, de a három közül általában az egyik dominánsabb szerepet játszik a többinél.

Hőszigetelés:
A hőszigetelés általános értelemben két eltérő hőmérsékletű tér (például a kültér és az épületbelső) között fellépő hőátadás gátlása, jellemzően nagy hőellenállással rendelkező szerkezettel. Lényege a hő terjedésének megakadályozása. A hőszigetelés célja általában az energiatakarékosság, ami részben költségmegtakarításban, másrészt környezetvédelemben jelentkezik.

Hőszigetelő anyag:
Az építőiparban általánosan elfogadott definíció szerint azonban a hőszigetelő anyagok általában valamilyen természetes vagy mesterségesen előállított alapanyagból készült, porózus vagy üreges szerkezetű, kis testsűrűségű termékek, amelyek hővezetési tényezője 10 °C középhőmérsékleten mérve nem haladja meg a 0,15 W/m-K értéket. A hőszigetelő anyagok szilárd alkotórészekből álló vázból, valamint levegővel vagy más gázokkal telt pórusokból, kapillárisokból épülnek fel. Mivel az álló levegő jó hőszigetelő, így a hőszigetelő anyagok pórusaiban jelen lévő levegő jó hőszigetelést biztosít.

Hővezetési ellenállás:
Ez a jellemző már nem anyagjellemző, hanem a különböző anyagok­ból készült szerkezetekre vagy szerkezeti rétegekre vonatkozik, és adott vastagságú réteg hőszigetelő képességére utal: R=d/λ    m2K/W.

Hővezetési tényező:
Ez anyagjellemző, és az időegység alatt átjutó hő mennyiségét mutatja. (Jele: „λ” mértékegysége: W/mK) Az a jó, ha ennek értéke minél kisebb, mert annál jobb hőszigetelő az anyag. Tájékoztatásul bemutatom néhány jellemző építőanyag λ értékét, csak hogy látható legyen az anyagok közötti óriási különbség; beton 2,1; pórusbeton 0,09; EPS vagy MW hőszigetelő lap 0,04. Természetesen ez gyártmányonként, gyártónként mutathat némi eltérést, de a nagyságrendek ezek.

Kiegészítő elemek:
A kiegészítő elemek a hőszigetelő rendszer módosítására szolgáló termékek, amelyek a lábazatok, sarkok, tágulási hézagok, lezárások stb. területén találhatók.

Kombinált rúd:
A kombinált szalag fém vagy műanyag profil, ragasztott erősítő rácsokkal, mindkét oldalon meghatározott átfedéssel. A hőszigetelő rendszer sarkainak éleinek létrehozására szolgál.

Kondenzációs zóna:
A kondenzációs zóna az épületszerkezet vastagságának meghatározott része, amelyben az épületszerkezeten keresztül diffundáló vízgőz kondenzációja történik.

Kőzetgyapot:
A kőzetgyapot központi alapanyaga a bazalt, amit olvasztást követően folyékony halmazállapotban formákba töltenek, majd táblázottan szilárdítanak meg újra. A szigetelőanyag így szinte teljes egészében bazaltszálakból tevődik össze, kötőanyagként legfeljebb némi műgyanta kerülhet bele, melyek elősegítik a szálak rögzülését, illetve víztaszító tulajdonságait egyaránt.

Külső burkolat:
A külső burkolat vékony ragasztórétegből, valamint a köztük lévő burkolóelemekből és fugákból áll. A burkolólapok lehetnek olyan lapok, amelyek ellenállnak a külső környezet hatásainak. Általában kerámiából, üvegből vagy más anyagokból készülnek.

Lábazati hőszigetelés:
A lábazati hőszigetelés az épületek talapzatának szigetelését jelenti. Javítja az épület hőszigetelési értékét, csökkenti a nedvességet, és megakadályozza a hideg levegő beáramlását az épületbe. Nemcsak az épület energiahatékonyságát javítja, hanem a különböző nedvességgel és penésszel kapcsolatos problémákat is csökkenti. A lábazati hőszigetelés megvédi az épületet a talajvíz okozta problémáktól.
Megerősítő réteg:
Az erősítő réteg a hőszigetelő réteg külső felületén lévő érintkező hőszigetelő rendszer egy olyan rétege, amely biztosítja a felületkezelésből származó terhelés átadását, valamint a térfogatváltozás és a külső erők által okozott mechanikai igénybevétel okozta deformációk kiküszöbölését. 2 mm vastag erősítőhabarcsból készül, amelybe erősítő rács van felszerelve.

Nyomószilárdság:
Egy adott anyag nyomószilárdsága azt jelenti, hogy mekkora nyomást képes károsodás nélkül állni. Mértékegysége: kPa vagy MPa. Hasznosított tetőkön indokolt a hagyományoshoz képest magasabb nyomószilárdságú hőszigetelő-anyag beépítése a fokozott terhelés miatt: ilyenek pl. a tetőteraszok, parkolótetők, intenzív zöldtetők.

Összekötő réteg:
Az összekötő réteg ragasztóhabarcsból készült réteg, amely az érintkezőrendszerben biztosítja az eredeti épületszerkezet és a hőszigetelő rendszer rétegeinek kölcsönhatását.

Páradiffúzió:
Kiegyenlítődési folyamat, amely során a porózus építőanyagokban – az eltérő hőmérsékletű és nedvességtartalmú külső és belső tér között – gőz halmazállapotú nedvességvándorlás következik be. Télen a páradiffúzió a belső térből a külső felé alakul ki. Egy adott anyag páradiffúzióval szembeni ellenállását az (μ) -értékkel jelölik.

Perforált rúd:
A perforált szalag egy nem korrodáló, lyukakkal ellátott profil, amelyet a hőszigetelő szakasz elején és végén használnak, a perforáció olyan helyen van, amely lehetővé teszi a szellőztetett hőszigetelő rendszer levegőrétegének szellőzését.

PIR / PUR:
A poliuretán rövidítése. A PIR két alap összetevője a poliol és az izocianát – maga a poliuretán alacsony hőmérsékleten, katalizátor és melléktermék nélkül, a habosításhoz használt pentán gáz hatására jön létre. A poliuretán több mint 90 %-ban zártcellás szerkezetű, melynek belsejében található a pentán. Elterjedt felhasználása a II. világháború idején kezdődött: az akkoriban drága és nehezen beszerezhető gumi helyettesítésére használták. Azóta a számos fejlesztésnek köszönhetően mindennapi életünk valamennyi területén körülvesz minket. Bár a poliuretán egy olyan termék, amelyet a legtöbben nem ismernek behatóan, mert rendszerint más anyagokból készült burkolatok vagy felületek mögött rejtőzik, nehéz volna nélküle elképzelni az életünket.

Polisztirol:
A polisztirol a műanyagok egy fajtája, melyet polimerizált sztirolból állítanak elő. A habosított polisztirol nemcsak a hőszigetelő keményhab táblák, hanem különböző használati tárgyak alapanyaga: többek között kerékpáros bukósisakok, méhkaptárak, ételszállító dobozok, dekorációs eszközök is készülnek belőle.

Termikus burok:
Amikor az épületet hőszigeteljük, az egyfajta pajzsot képez a külső környezet hőhatása ellen. Ezt a pajzsot hívjuk termikus buroknak – ha a burok folytonossága megszakad (például szerkezeti elemek találkozásánál, amennyiben a hőszigetelés kivitelezése nem volt elég gondos), ott sérül a pajzs védelme is: fűtött házból jellemzően itt szökik a meleg.

Transzmissziós hőveszteség:
A ház határoló szerkezeteinek hőátbocsátásából adódó hőveszteség.

Üveggyapot:
Az üveggyapot egy speciális szigetelőanyag a gyapotok között, melyet egyre ritkábban alkalmaznak célzottan hőszigetelésre. Az üveg megolvasztásával, majd az így kapott massza centrifugálásával létrejövő kristályos szerkezetű szálakból készül, melyekből gyapjúszerű, puha anyag születik. Kísérőeleme a kvarchomok, valamint néhány egyéb mesterséges adalékanyag, ami képes egyben tartani a szálakat.

XPS (Extrudált polisztirolhab):
Az extrudált habok legfontosabb tulajdonsága a zárt cellás anyagszerkezetből adódó igen alacsony, szinte elhanyagolható vízfelvétel (0,2–1,0 V%). Testsűrűségük 25–35 kg/m3, hővezetési tényezõjük 0,029–0,035 W/mK közötti.

Adathalászat:
Jogosulatlanul, eredeti banki internetes oldalak megtévesztő másolatait készítik el, melynek segítségével személyes adatokat próbálnak megszerezni a látogatótól, ügyféltől. Általános alapelv, hogy bankok elektronikus azonosításra szolgáló adatot (bankkártyás PIN kódot), nem kérnek a kártyabirtokostól semmilyen formában, sem e-mailben, sem weboldalon. A PIN kód alkalmazása kizárólag kártyahasználat (ATM, POS) során szükséges.

Adós:
Az a személy, aki a hitelezőnek egy adott értéket fizet, egy bizonyos időintervallumon belül, a tőle kapott összegért. Megnevezése megfelel a hitel igénylőjének.

ÁFA:
Áruforgalmi Adó – olyan adó, amelyet a forgalmazott árukra és a nyújtott szolgáltatásokra szabnak. Ez az adó minden olyan kereskedelmi tevékenységben megtalálható, amely javak gyártásával és forgalmazásával illetve szolgáltatás nyújtással foglalkozik. Az adó a végső fogyasztót érinti.

Állampapír:
Az állam által kibocsátott kötvény, amely a költségvetés hiányának finanszírozását szolgálja. Lehet fix és változó kamatozású, kibocsátása történhet saját, illetve idegen valutában. A teljes állampapír-állomány a teljes államadóssághoz kapcsolódik.

ATM:
Automated Teller Machine: Bankjegykiadó automata, amely bankkártya használatával készpénzfelvételre és a rajta feltüntetett egyéb szolgáltatások (pl. a bankkártya használatának fedezetét biztosító bankszámla egyenlegének lekérdezése, PIN-kód csere, stb.) igénybe vételét biztosítja.

Árfolyam:
Pénznemek közötti átváltásra szolgáló mérték (egység)/arány, amely többféle lehet (pl. referencia árfolyam, pénztári, deviza, vételi, eladási, számlakonverziós, stb.). A bank az általa alkalmazott árfolyamot attól függően állapítja meg, hogy milyen fizetési művelethez alkalmazza (pl. bankszámlák közötti átvezetések, bankkártyával végzett tranzakciók, készpénzfelvétel, stb.).

Árfolyam tájékoztatás:
A bank által jegyzett árfolyamok megjelenítése bankfiókban árfolyamtáblán, valamint a banki internetes honlapon.

Átutalás:
Készpénz használata nélküli fizetési mód. A megbízó arra utasítja a bankot, hogy a nála vezetett bankszámláról írjon át egy meghatározott összeget a megbízásban szereplő személy, intézmény bankszámlájára.

Bankfiók:
A bankfiók jogi személyiség nélküli egység, amely egy hitelintézményhez tartozik, és ennek az összes vagy bizonyos tevékenységét végzi. A bankfiókok a hitelintézmény által megszabott autonómiát élvezik.

Bankhitel:
Kölcsön, melyet a bank bocsát ki. Időtartam, rendeltetés, biztosíték, pénznem stb. szerint határozható meg.
A hitelek lehetnek:, fogyasztói hitel, jelzálog kölcsön, kiegészülő, megújuló vagy rulírozó hitel.

Bankkártya:
Elektronikus fizetőeszköz, amellyel a kártya tulajdonosa hozzáférhet  a megnyitott folyószámláján lévő összegekhez. Ugyanakkor ha a bankkártyához egyéb szolgáltatások is kapcsolódnak, mint például a folyószámlahitel, akkor ezek is elérhetők a kártya használatakor.
Bankkártya folyószámla:
Olyan folyószámla amelyhez kártyával lehet hozzáférni, és amely a kártyával végzett műveletek, fizetések, költségek dekontálásához használható.

Bankon belüli átutalás:
Olyan átutalás ami egy azon bank ügyfelei közt történik.

Bankon kívüli átutalás:
Olyan átutalás, amely más bank ügyfelének folyószámlájára történik.

Betét:
Betétnek nevezik a banknál kamat elérése céljából számlán elhelyezett pénzösszeget. A látra szóló betét a folyószámlán lévő olyan pénz, amelyről az ügyfél bármikor rendelkezhet. A látra szóló betétek után alacsonyabb kamatot fizet a bank, mint a lekötött, határidős betétek után. A határidős betétek lehetnek folyamatosan megújulók, ebben az esetben a lejáratot követően a betét összege (vagy annak kamattal növelt összege) ismét, automatikusan lekötésre kerül. A takarékbetétként elhelyezett megtakarításokról külön okmányt, takarékbetétkönyvet állítanak ki az ügyfél részére. A takarékbetét is kamatozik, a kamatok jóváírása jellemzően az év végén vagy a betét megszűnésének napján történik.

Bróker:
Közvetítő kereskedők, akik az üzletfelek számára megszervezik az egyes ügyleteket, maguk azonban saját számlára, tulajdonosként nem részesei a tranzakciónak.

Cash flow kimutatás:
A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által generált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás.

CVC és CVV kódok:
A MasterCard esetében az ún. Card Verification Code, a Visa esetében az ún. Card Verification Value egy numerikus érték (a bankkártya mágnescsíkján kódolt), melynek segítségével megállapítható egy kártya valódisága. Az ún CVC 2 kódot, mely az Eurocard/MasterCard kártyák hátoldalán található számsor utolsó három számjegyében szerepel, az Internetes vásárlásoknál kell megadni

Csekk:
A bankszámla terhére, a számlatulajdonos által, esetleg az általa megbízott személy által nagyrészt bankfiókban, esetleg (szerződés szerint postán vagy máshol, pl. kereskedelmi helyen) beváltható, készpénzt helyettesítő fizetési eszköz; Magyarországon csekknek elsősorban a postai készpénzátutalási megbízást hívjuk.

Csoportos beszedés:
A Kedvezményezett (pl. közüzemi szolgáltató, biztosító, stb.) által azonos jogcímen, több kötelezett bankszámláinak terhére, kötegelve benyújtott Beszedés, minden egyes érintett Bankszámla-tulajdonos előzetes felhatalmazása alapján.
Csődeljárás:
Ha az adós fizetési kötelezettségeinek előre láthatóan nem tud majd eleget tenni, vagy fizetésképtelensége bekövetkezett, csődeljárás kezdeményezhető. Ennek során az adós fizetési haladékot kap és a hitelezőivel megállapodásra törekszik (csődegyezség) a társaság továbbműködése érdekében. Csődeljárás esetén a cég nevét (rövidített nevét) „csődeljárás alatt” („cs. a.”) toldattal kell használni.

Devizaátváltás:
A devizapiacokon az eltérő devizanemek egymás közötti átváltása zajlik.

Devizakockázat:
A devizában denominált pénzügyi eszközök tulajdonosainak abból fakadó kockázata, hogy az árfolyam elmozdulásával az általuk tartott deviza hazai fizetőeszközben kifejezett értéke megváltozik.

Dombornyomásos kártya:
Olyan bankkártya, amelynek a kártyaszáma a kártya síkjából kiemelkedik, ezáltal lehúzógépbe helyezve az önátírós bizonylatra a kártya száma és érvényességi ideje, továbbá a kártyabirtokos neve automatikusan, tévesztés nélkül kerül át.

Előtörlesztés:
A hiteltartozás visszafizetése még a futamidő lejárata előtt.  Előtörlesztés esetén a hitelintézmény előtörlesztési jutalékot igényelhet. Ha előtörlesztés történik, akkor a következő két eset léphet fel:, a havi részlet csökken és a törlesztési futamidő változatlan marad vagy a havi részlet változatlan marad, míg a törlesztési futamidő csökken.

Értékbecslés:
Az ügyfelek által biztosítékul felajánlott ingatlan(ok) vizsgálata, amely a helyszíni szemléből áll, és amelynek eredményeként a hivatalos értékbecslő írásos elemzést készít, továbbá megindokolja az általa meghatározott értéket.

Értékpapír:
Vagyoni jogot vagy követelést megtestesítő okirat, melynek birtoklása nélkül nem érvényesíthető a követelés. Az értékpapírok átruházhatók (forgathatók).
Fajtái:
kibocsátó szerint:, állampapírok
sorsjegy, kötvény, kincstárjegy, járadéklevél, stb.
magánpapírok-részvény, kötvény, váltó, csekk, stb.
szolgáltatás tárgya szerint: pénzpapír, árupapír (közraktárjegy)
tartalma szerint: követelést (váltó), részesedést megtestesítő (részvény), lehet bemutatóra, névre, vagy rendeletre szóló
hozam szempontjából: fix, változó, vegyes kamatozású

Fedezet:
A bankok a hitel visszafizetésének biztosítékaként rendszerint valamilyen biztosítékot szoktak kérni a hitelfelvevőtől. Nemfizetés esetén a bank ebből elégíti ki az ügyféllel szembeni követelését. A biztosítékok (fedezetek) legfontosabb típusai: kezesség, zálog, engedményezés, óvadék, opció).

Fix kamatozás:
Amikor a kamatok előre rögzítettek és később sem változnak.

Fix részlet:
A hitel igénylésekor az ügyfélnek lehetősége van kiválasztani a havi törlesztési részlet típusát. Ha ez a részlet fix, akkor a hitel lejáratáig változatlan marad.

Fizetési garancia:
Bank fizetési ígérete, garanciája a szállító részére, amennyiben a bank ügyfele, mint vevő részére a szerződésszerű teljesítés megtörtént.

Fizetőképesség:
Egy személy/vállalat azon kapacitása, amely révén képes a határnapig törleszteni adósságait.

Folyószámla:
Bankszámla – pénz kezelése, pénz letétele és megőrzése a bankban; a folyószámla vagy a bemutatásra szóló betét nagyon kis kamathordozó, vagy egyáltalán nem jár kamattal és a kliens bármikor felveheti a letett összeget. A letéti- és a takarékszámlák esetében az összeget futamidőre teszik le, és mindig kamattal jár.

Folyószámlakivonat:
Egy elszámolási időszak (általában hónap) forgalmainak összesítése – általában papíralapú és elküldik az ügyfél részére, nem feltétlenül, de legtöbbször azonos a kivonattal is.
Franchise:
Egy olyan (franchise) szerződés alapján működő, önálló egységekből álló hálózat, amely szerződés keretében a hálózat működtetője (a franchisor vagy a franchise adója) az egység működtetője, az átvevő (franchisee) részére, díjfizetés ellenében jogokat garantál.

Futamidő:
A betét elhelyezésének vagy hitel fennállásának időtartama. A kezdőnaptól a lejáratig terjedő időszak. Az induló vagy a lejárati napot nem számítjuk hozzá a futamidőhöz.

Garancialevél:
Olyan garantálási eszköz, amely bizonyos szerződési záradékokat garantál, és amely révén a garantáló (a bank) kötelezi magát, hogy a hiteligénylő hitelezőjének egy adott összeget fizessen abban az esetben, ha a hitel igénylője nem teszi ezt.

Hitelbírálat:
A hitelbírálat (scoring) eljárás lényege egyrészt, hogy megállapítsa, hogy egy kérelmező kaphat-e hitelt, illetve, hogy mekkora lehet a hitelkeret. A scoring minden kérelmező esetében egyedi értékeket állapít meg, lényegében azt jelenti, hogy felmérik, mekkora a valószínűsége annak, hogy a hitelkérelmező személy a jövőben pontosan teljesíti a hitel használatából keletkező fizetési kötelettségét.

Hitelező:
Olyan jogi személy aki, legális körülmények között, egy adott személynek (hitel igénylő) bizonyos összeget nyújt; ennek eredménye, hogy a hitelező megszabott idő után az összeget visszakapja a hozzá tartozó jutalékokkal együtt.

Hitelkártya:
Olyan bankkártya, amelynek felhasználásával a bank által meghatározott hitelkeret erejéig lehet pénzt költeni; ezt az összeget kamataival együtt kell visszafizetni.

Hitelkeret:
Számlás előfizetéssel rendelkező ügyfeleink hitelkerete egyaránt lehetővé teszi a mobiltelefonon keresztüli MobilVásárlás és emelt díjas szolgáltatások igénybevételét, ugyanolyan módon mintha univerzális egyenleg lenne. Számlás előfizetők akár egész hitelkeretüket felhasználhatják MobilVásárlás szolgáltatásra.

Hitelminősítés:
A hitelfelvevő egy adott típusú hitelének kockázatát jellemző mutató, amelyet a hitelminősítő intézet ad. A hitelminősítés kialakítása gondos elemzésen alapul, és a hitelfelvevő nemfizetési kockázatát fejezi ki. A hitelminősítés alapján a hitelnyújtó dönthet a hitel odaítéléséről, visszavonásáról (felmondásáról) illetve annak árazásáról.

IBAN:
Az International Bank Account Number rövidítése; meghatározott számlaszám képzési algoritmust rögzít, mely a saját bankszámlaszámunkból képezhető, és ezzel a bankszámlaszámunk nemzetközi használatra alkalmas alakját kapjuk meg – megadása a nemzetközi fizetési forgalomban szükséges.

Infláció:
Az infláció az árszínvonal tartós emelkedését jelenti, egyik fő kiváltó oka a gazdaságban jelen lévő pénzmennyiség nagymértékű növekedése. Az inflációt az ún. árindexszel mérik. Az árindex egy adott időszak – általában egy év – elején és végén mért árszínvonal hányadosa.

Inkasszó:
Az egymással üzleti kapcsolatban álló partnerek megállapodást kötnek a következőre:, a pénzügyi teljesítés olyan módon történik, hogy a jogosult (pl. közüzemi vállalat) az adott összegre – bankján keresztül – beszedési megbízást indíthat, amelyet a kötelezett fél bankja az előzetes megállapodás alapján köteles teljesíteni a fizető fél értesítése, egyedi engedélye nélkül. A megállapodás lehet egyszeri és folyamatos jellegű.

Internet banking:
Az internetbank angol neve; az a rendszer, amellyel (általában bármely) számítógépről elérjük a számlát vezető bankunk elektronikus rendszerét és az internet böngésző segítségével a számlánk felett rendelkezhetünk, aktív műveleteket hajthatunk végre (fontos különbség a házibankhoz képest, hogy itt nem kell külön program a szolgáltatáshoz, így az bármilyen, internetre kapcsolt számítógépről használható).

Jegyzett tőke:
Más néven alaptőke, az a pénzösszeg, illetve nem pénzbeli hozzájárulás (apport), melyet a tulajdonosok véglegesen bocsátanak a társaság rendelkezésére.

Jelzálog:
A jelzálog egy ingatlan, telek vagy épület garancia, amely a hitelezőnek (hitelt nyújtó személy vagy intézmény) biztosítja az adósság visszanyerését. A tulajdonjogról való ideiglenes lemondás ingatlan esetében; hitelszerződések garanciája.

Jelzáloghitel:
Hosszú távú hitel, amelynek fedezetéül valamilyen ingatlan szolgál.  A hitelfelvevő a kölcsönt az ingatlanra mint fedezetre kapja, jövedelmétől függetlenül. Az ingatlanra a bank jelzálogjogot jegyez be. A hitel általában lehet lakáscélú (pl. vétel, bővítés) vagy szabadfelhasználású.

Kamat:
A kamat összege és a kölcsönzött pénzösszeg közötti, százalékban kifejezett arány, amelyet a meghatározott időszakra – rendszerint egy évre – fizetendő kamat összegével fejeznek ki. A kamatláb tehát azt mutatja, hogy időszakonként a kölcsönösszeg hány százalékát kitevő kamat fizetendő.

Kereskedő:
Az a jogi személy, aki kereskedelmi dokumentumokat és tevékenységet hajt végre, és aki elfogadja fizetőeszközként a bankkártyát az általa forgalmazott áruért vagy a nyújtott szolgáltatás ellenében

Késedelmi kamat:
A hitel késedelmes törlesztése esetén a bank által felszámított büntetőkamat-többlet

Kezes:
Az a személy, aki vállalja egy harmadik fél esedékes adósságainak kifizetését abban az esetben, ha ez fizetésképtelenné válik.

Kincstárjegy:
Egy éven belüli lejáratú, névérték alatt kibocsátott államkötvény, amelyért lejáratkor a névértéket fizeti ki a kibocsátó.

Kötvény:
Jogi személy (állam, helyi hatóság, cég) által szerződött hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melynek kibocsátója (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt névértéknek (pénzösszeg) az előre meghatározott fix kamatát, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának (jogosult) a megjelölt módon és időben kifizeti.

Lízing:
A hitel egyik formája, amely ingatlan, felszerelés, vagy egyéb eszközök (aktívák) bérbeadását jelenti a lízingszerződésnek megfelelően, meghatározott időtartamra (futamidőre) és fix összeg ellenében, vagyis a lízingbeadó átengedi a lízingtárgy használatát a lízingbe vevőnek. A szerződés lejártakor az eszköz automatikusan vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába mehet át, amennyiben ezt előre kikötötték.

MasterCard:
A MasterCard az Europay európai kártyatársaság amerikai partnere. A MasterCard kártyák az Europay/MasterCard nemzetközi kártyatársaság betéti kártyái közé tartoznak, és a kártyacsalád felső osztályát képviselik, rendszerint ezekhez kapcsolódik a legtöbb kiegészítő szolgáltatás. Előfordulnak betéti- (debit) és hitelkártya (credit) változatban is.

Megtakarítási folyószámla:
A Megtakarítási Számla lényege, hogy bármikor érkezhetnek rá jóváírások és terhelés, készpénzfelvétel vagy átutalás útján. Így az ügyfél élvezheti a magasabb betéti kamat és a rugalmas számla előnyeit.

Osztalék:
Ha valaki valamely társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, akkor jogosult arra, hogy a társaság adott időszakban elért eredményéből tulajdoni hányadának arányában részesedjék.

Pénzeszközök:
Egy bank (illetve bármely szervezet, társaság) fizetőképessége, vagyis az a képessége, hogy bármely pillanatban vissza tudja fizetni az ügyfelei pénzét, illetve fizetni tud ügyfelei szolgáltatásáért. Különösen bankok esetében hangsúlyos, fontos fogalom. A bármikori fizetőképességet körültekintő – likviditási terven alapuló -likviditásmenedzseléssel tudja elérni a bank.

Részvény:
A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Tulajdonosa az adott részvénytársaság résztulajdonosává válik. Megilletik mindazon jogok (és ugyanakkor terhelik mindazon kötelezettségek), amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a részvényes gyakorolhat (tagsági jogok: közgyűlésen, szavazásban való részvétel; vagyoni jogok: osztalékhoz való jog, likvidációs hányadhoz való jog).

Swift:
Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication, nemzetközi elektronikus kommunikációs rendszer, ezen keresztül bonyolítható le a devizapiaci üzletek túlnyomó része.

THM:
Az a belső kamatláb, amely kifejezi az adott hiteltermék esetén az ügyfél által fizetendő összdíj mértékét. Számításánál nem vehetők figyelembe a prolongálási költség, késedelmi kamat, biztosítási és garanciadíjak, valamint átutalási díjak. A pénzügyi intézménynek biztosítania kell, hogy az ügyfél a szerződés aláírása előtt megismerhesse a THM-et és az ügylet összes körülményét, feltételét. Hitelfelvétel során az ügyfelet terhelő, a banknak fizetendő összes díj, amely a felvett összeg százalékában fejezi ki a hitellel kapcsolatos összes terhet.

Token:
Biztonsági eszköz; egy pár másodpercig percig érvényes jelszót generál, melyet az internetbank alkalmazásba történő belépéskor kell megadni az érvényes azonosítás érdekében.

Törlesztés:
A hitelező által kölcsönadott összeg visszatérítése kamataival együtt, a hitelszerződésnek megfelelően.

Türelmi idő:
A hitel törlesztésekor a tőke visszafizetésére adott haladék. Ez idő alatt csak a kamatot kell fizetni. Hitelkártyáknál is gyakran használt ez a kifejezés; azt a nap számot jelöli, amit az elszámolási periódus legelső napjától az elszámolási periódus lezárását követő visszafizetési határidőig számítunk.

Üzletszabályzat:
A bank által a termékeire, szolgáltatásaira vonatkozó definíciók és a jogszabályokkal harmonizáló belső (saját) szabályok összessége.

Váltó:
A váltó követelést megtestesítő értékpapír. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni.

Valutaárfolyam:
A külföldi fizetőeszközök (deviza, valuta) és az értékpapírok ára. A devizaárfolyam valamely meghatározott devizának egy más ország pénznemében kifejezett ellenértéke.

VISA:
A Visa egyike a legnagyobb nemzetközi kártyatársaságoknak és bankkártyás fizetési rendszereknek. Az Europay/MasterCard társasághoz hasonlóan a Visa sem önállóan bocsátja ki a kártyákat, hanem a rendszeréhez csatlakozott kibocsátó bankokon keresztül. A Visa működteti a kártyaelfogadás hátterét képező pénzátutalási rendszereket; a kártyaelfogadó kereskedők, kibocsátó- és elfogadó bankok az ő hálózatán keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A Visa kártyákat minden olyan helyen elfogadják, ahol a Visa embléma megjelenik.