j1

Járdák és a tisztaság

Ingatlan tulajdonosok és társasházban lakók is gyakran találkoznak a járda takarítás témakörével. Ez is egy olyan téma amiről mindenkinek van határozott véleménye, mindenki tapasztalt már ezt vagy azt, mindenki tud pro és kontra érvelni a témával kapcsolatban. Társasház kezelőként, közös képviselőként, ingatlankezelőként szintén találkozunk a fenti problémakörrel. Azért nevezem problémakörnek mert itt is van bőven félreértés, nem tudás – rosszul tudás, tájékozatlanság és meg nem értés. Leginkább két reakció jut eszembe erről, amikkel találkoztam. Az első: a saját portáját mindenki tartsa rendben. Ne nézzen már ki úgy a ház előtti terület mint a disznóól.
A második eset: a járda közterület miért én takarítsam? Az én ingatlanomhoz járda nem tartozik. Mind a két nézőpontban lehet igazságot keresni és találni, ám felesleges. Mert a szabályok itt is elég egyértelműek. Lássuk miért is:

A miértre a válasz elég egyszerű, hiszen létezik egy 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet főváros köztisztaságáról. Szemezgessünk ebből egy kicsit:
2. § (1) Budapest Főváros Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) gondoskodik a fővárosban a köztisztasági szolgáltatásokról.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében a Közgyűlés gondoskodik különösen:
a) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő – az 5. számú mellékletben felsorolt útvonalakon található – épületek, építmények felületéről a plakátok (falragaszok) eltávolításáról;
b) egyes, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében lévő, illetve indokolt esetben egyéb épületek, építmények felületéről a szélsőséges politikai tartalmú, közízlést sértő falfirkák (grafiti) eltávolításáról;
c) a burkolt közutak, valamint az ingatlanokhoz nem csatlakozó burkolt járdák (közjárdák) tisztán tartásáról, síkosságmentesítéséről és hóeltakarításáról;
d) a kiemelt közcélú zöldterületek, továbbá az ezek körüli és az ezeken átvezető szilárd és burkolatlan gyalogjárók és sétányok tisztán tartásáról.

Eddig tart az rész ami a Fővárosra tartozik.

Jöjjön a számunkra még érdekesebb rész, arról ami az ingatlan tulajdonosokra tartozik:
3. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni:
a) az ingatlan – beleértve az ingatlan nyilvántartásban közterületként
nyilvántartott belterületi földrészletet is – és az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, hóeltakarításáról és síkosság mentesítéséről. Ennek során ügyelni kell arra, hogy a járda és az útburkolat ne rongálódjék meg, továbbá a terepszint változatlan maradjon;
b) a beépítetlen telekingatlan tisztán tartásáról és gyommentesítéséről;
c) a telekingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről;
d) A tömegforgalmat bonyolító ingatlan esetén a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá rendszeres ürítéséről és tisztán tartásáról.
(2) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt – a tulajdonossal kötött ettől eltérő megállapodás hiányában – az ilyen ingatlant használó, illetve bérlő köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani.

A tényállás egyértelmű, de aki nem szereti a száraz jogi szöveget nekik összefoglaljuk egyszerűbben.
A fentebb idézett fővárosi rendelet azt mondja, hogy az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának a kötelessége gondoskodni az ingatlan előtti járda, valamint az úttest és a járda közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról. Fontos nem elfelejteni, hogy télen a hóeltakarítás és síkosságmentesítés is hozzátartozik ehhez.
A rendelet kimondja, hogy a szemetet úgy kell eltakarítani, hogy az közútra ne kerüljön, és a szokásos háztartási hulladékszállítás alkalmával a háztartásból származó szeméttel együtt el kell szállítani. Előírás az is, hogy az ingatlan előtti takarítást mindennap legkésőbb reggel 8 óráig el kell végezni. Ha a járda napközben ismét beszennyeződik, a takarítást szükség szerint többször is meg kell ismételni, és lehetőség szerint az összesöprés után le is kell mosni azt.
A járdáról letakarított havat a 8 m-nél szélesebb kocsiutak esetében az úttest szélére lehet tolni, a csatornalefolyó szabadon hagyásával. Az ennél keskenyebbeknél a havat a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogosok számára 1,5 méter széles terület szabadon maradjon. Természetesen a csúszásmentesítésről is gondoskodni kell, lehetőleg környezetbarát anyagokkal.

Az egy tévedés, hogy a buszmegállót is az ingatlan tulajdonosának kell takarítani, mivel a közforgalmú járművek közterületen lévő megállóhelyeinek tisztán tartása a járművek üzembentartójának a kötelessége. A kerékpárút takarítása viszont az ingatlantulajdonos (kezelő, használó) feladata de csak abban az esetben, ha a járda egy részét jelölték ki kerékpárút céljára. Tehát erre a szakaszra vonatkozóan a tisztántartás, a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés is az ingatlantulajdonos kötelessége. Azoknak a kerékpárutaknak a takarítása, amelyek nem a járda területén haladnak keresztül, nem tartoznak a lakossági feladatok közé.

Jócskán akadnak olyan házak Budapesten, amelyek kertjéből bokrok, faágak nyúlnak a járdák, úttestek fölé. Kevesen tudják, hogy ezek megfelelő nyeséséről az ingatlantulajdonosoknak kell gondoskodnia. Az is kevésbé köztudott, hogy az állatokat (pl. galambokat) közterületen, szennyező módon etetni nem szabad. Az már inkább ismert, hogy az ebek ürülékét a tulajdonosnak kell eltakarítania, hiszen az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény kimondja: az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze.

Fontos megjegyezni, hogy különböző kerületek hozhattak – hozhatnak különböző szabályokat tisztaság témában. Ezeknek az adott kerület weboldalán érdemes utánajárni.

j1 j2j4 j5 j6

 

 

 

Kérjük, ossza meg, ha tetszett!

Ossza meg