Híres épületek: Visegrád

Visegrád kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban A Duna jobb partján, a Visegrádi-hegység lábánál fekvő Visegrád Magyarország egyik legrégibb városa a festői Dunakanyar gyöngyszeme.

A visegrádi Királyi palota egy a 14. És 15. század között emelt épületkomplexum, amely a középkori Magyar Királyság kortárs uralkodóinak szolgált kezdetben állandó székhelyéül, majd vidéki rezidenciájául, egészen a török hódoltság pusztításáig.

Története:
1323-ban I. Károly magyar király Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett. A királyi házat I. Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt.
1405 és 1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált.

1476 és 1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek, a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart.

2026.02.02.

Híres épületek: Tata

A Dunántúl igen ismert és szeretett városába Tatára utazunk.

Tata városa, Komárom-Esztergomvármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében található. Tatabánya és Esztergom után a vármegye harmadik legnépesebb városa.

Ősidők óta lakott település, ezt az itt feltárt, ősemberre utaló régészeti leletek is bizonyítják. Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a tatai vár az un. Öregvár.

Romantikus vízi vár Tata jelképe és legjelentősebb műemléke. XIV.-XV. század fordulóján Zsigmond király építtette a várkastélyt, az Által-ér vizének felduzzasztásával pedig kialakította az Öreg-tavat. Később Mátyás király reneszánsz szellemben átalakíttatta és bővíttette, csinosította tovább. A vár ekkor élte fénykorát, európai eseményeknek adott otthont, a kor humanistáinak gyülekezőhelye volt. Mátyás király kedvenc pihenőhelye lett Tata, a gerecsei vadászatok alkalmával szívesen időzött falai között.

1510-ben országgyűlést is tartottak itt, a török 1543-ban vette be a várat és felégette. A török hódoltság alatt többször is gazdát cserélt. A császáriak egy korszerű olaszbástyás erőddé építették át. A stratégiai helyen lévő végvárat nem kímélték a harcok, ostrom ostromot követve, végül a török végleges kiűzése után elveszítette hadászati jelentőségét, bár a kuruc időkben Vak Bottyán dunántúli támaszpontja lett és 1707-ben a Habsburgok elfoglalták, majd le is rombolták.

1727-ben az Esterházyakhoz került a vár és egészen 1945-ig maradt a család tulajdonában. A család másik kastélyáról, azaz az Esterházy palotáról két hét múlva adok ismertetést.

2025.12.01.

Híres épületek: Székesfehérvár

Székesfehérvár (latinul: Alba Regia,) megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye, továbbá a Székesfehérvári egyházmegye székvárosa.

Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa, királyi székhely és koronázó város.

Székesfehérvár és Budapest távolsága autóval kb. 64-66 km, a leggyorsabb útvonalon (M7-es autópályán) ez körülbelül 45-50 percet vesz igénybe. A légvonalban mért távolság ennél rövidebb, kb. 58 km. Tehát bárki könnyen felkeresheti, hiszen a Dunántúl vasúti csomópontja is. Székesfehérvárt mindenki ismeri, szereti, én is, megmutatom én miért.

Nemzeti emlékhely: Az egykori bazilika a középkori magyar állam Szent István király által építtetett szakrális központja. 38 királykoronázás helyszíne, ahol egyúttal a Szent Koronát, a királyi kincstárat és levéltárat őrizték. Hosszú ideig a magyar királyok temetkezési helye, amely 15 uralkodó földi maradványait fogadta be. A város 1543-as oszmán-török elfoglalását követően a sírokat szétdúlták, a templomot dzsámivá alakították, amely többször súlyosan sérült, majd végleg elpusztult. Az 1862-ben elkezdett ásatások a mai napig tartanak.

Országalma egy vörösmárvány díszkút a belvárosában, a Városház tér közepén áll. Ohmann Béla szobrászművész alkotása, 1943-ban állították fel.

Püspöki palota : a Belvárosban, a Városház téren található, 1788–1801 között épült empire-és copf stílusban. A palotának olyan nevezetességei vannak, mint a Püspöki Könyvtár, mely körülbelül 40 000 kötetet számlál a középkori kódexekkel és ősnyomtatványokkal együtt.

Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után ismét láthatjuk őket. Ezt követően két óránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok.

Kovács Jenő órásmester, aki a megalkotója és a fő kivitelezője volt. A látványos külső megjelenést Ecsedi Mária képzőművészés Korompai Péter keramikusművész, a figurákat pedig Diós Tibor kovácsmester is készítette. 2002-ben készült el.

Kati néni, a fertályos asszony bronzszobra Székesfehérvár belvárosában, a Liszt Ferenc sétálóutcában található. A belvárosi piacra kocsiját toló idős asszonyt ábrázoló szobor Kocsis Balázs alkotása. A szobor ihletője Molnár Imréné Boda Katalin volt, aki még 93 éves korában is árulta döcögős kocsiján a tejet, tejfölt és a sült liba- és kacsafertályoka ( négy részre, azaz fertályokra felvágott, saját zsírjában ropogósra sütött hús).

2025.11.10.

Híres épületek: Szécsény

Mai kirándulásunkon Szécsénybe indulunk: város Nógrád vármegyében a szlovák határhoz közel, a Cserhát lábánál.

Természeti szépségeivel, történelmi látnivalóival és kulturális hagyományaival a régió fontos szereplője volt. Szécsény már az őskorban egyike volt a legrégibb ipolyvölgyi telepeknek. A Kerekdombon a kőkor emberei telepedtek volt meg.

1333-ban Szécsényi Tamás vajda és testvére Péter, voltak Szécsény birtokosai. 1334-ben. Károly Róbert király a várost ugyanolyan kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyeneket Buda város polgárai bírtak. Engedélyt kaptak arra, hogy a várost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal, és védövekkel is megerősítsék. A régi várból később csak egy kerek torony és egy bástyafal maradt meg.

A város legfontosabb történelmi eseménye az 1705-ös szécsényi országgyűlés, amelyet II. Rákóczi Ferenc hívott össze, ahol Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották.

– Legfontosabb középkori emléke a Ferences kolostor és templom. A kolostor és templom építésére XXII. János pápa 1332. május 9-én kelt engedélye alapján, Szécsényi Tamás erdélyi vajda adományaként került sor. A ferences kolostor a koldulórendi szokásoknak megfelelően a település délnyugati sarkába, közvetlenül a városfal mellé települt. A középkorban ez volt a város legmagasabban fekvő része. A templomot az Árpád-kori plébániatemplom helyére építették. A templomot 1334-ben, a Szent Szűz tiszteletére szentelték fel. A kolostor a XV. században a szinte folyamatos építkezések során bővült. Ekkor készült el a torony, a sekrestye és a szentély összeépítése, a keleti és az északi szárny emeleti része. A XIV. és XV. század a ferences szellem és a rend virágzásának kora. Az 50-es években a rendet feloszlatták. A kolostort 1989-ben kapta vissza a ferences rend.

– A Forgách-kastély a település központi részén, a Vár téren található. A kastély a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. Az épület előzménye, a középkori várkastély 1456-ban már állt. A mai barokk kastélyt a Forgách család 1753–1763 táján építtette. A második világháború idején egy időben szovjet hadikórház is működött az emeleten: ekkor a visszaemlékezések szerint a dísztermet használták műtőként. Utolsó tulajdonosa, báró Kisfaludi Lipthay Béla jelképes összegért adta el a magyar államnak. 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A kastély 2005-ös teljes felújítása óta a 19. századi neves politikus, régész és természettudós Kubinyi Ferenc nevét viselő múzeum Nógrád vármegye régészeti, történeti emlékeit gyűjti.

2025.10.26.

Híres épületek: Szabadkígyós

Szabadkígyós: a település a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, a megyeszékhely déli szomszédságában található.

Itt található a Dél-Alföld legimpozánsabb, legromantikusabb és legépebben megmaradt kastélya a Wenckheim-kastély. A páratlanul szép kastélypark övezte épületnek annyi ablaka van, ahány nap egy évben, annyi szobája ahány hét, és annyi bejárata ahány évszak.

A kastélyt 1875-1879 között építették Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban, ekkor alakították ki a parkot is. A kastélyt 1882. július 19-én szentelték fel. Az építtetők a kor egyik leggazdagabb földesurai: gróf Wenckheim Frigyes és felesége, gróf Wenckheim Krisztina voltak. Átadásakor korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya volt, káprázatos belső berendezéssel. Érdekesség, hogy a dúsgazdag Wenckheim család 1889-ben Budapesten is építtetett egy palotát a Kálvin tér közelében, ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár működik a pompás épületben. A család egészen 1944-ig élt a kastélyban, 1945-től egészen 2011-ig egy mezőgazdasági iskola működött falai között. A teljes felújítás a Nemzeti Kastélyprogram keretében készült el, a kastély 2022 márciusában nyílt meg a látogatók előtt.

A kastély eklektikus, neoreneszánsz stílusú. Erősen tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület. A főépületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. A főépület keleti szárnyán találjuk a kápolnát. A kastélypark szabadon látogatható védett terület. A szabadkígyósi Wenckheim-kastély előtt franciakertet alakítottak ki bukszusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén igen szép szökőkutas vízmedencét találunk, ettől balra pedig a megye legtestesebb platánfáját.

2025.10.13.

Híres épületek: Sopron

Folytatnám soproni emlékeimet szemezgetve a HÁZAK fotóiból.

A Rejpál-ház Sopronban, a Várkerület 7 szám alatt áll. A Festő-köz sarkán látható egyemeletes lakóház középkori elődjét római épületmaradványokon emelték. A 16. század második felének reneszánsz stílusában formálódott ki mai alakja, noha jelentős középkori részleteket – például a gótikus lépcsőház – is megőrzött. Udvari szárnyait a 16.-17. században bővítették. Egykor iparosok (kovácsok, hentesek, cukrászok) tulajdona volt.

A Kolostor és Templom utca kereszteződésében (Kolostor u.13) található a középkori eredetű barokk lakóház egyszerű homlokzata az utca tört vonalát követi. Kapuja alacsony, mert egykor az utcaszint mélyebben volt. Zárókövén az 1628-as évszám olvasható.

A Templom utca a Fő teret köti össze a Széchenyi térrel. A Belváros egyik legtöbb látnivalót tartogató utcája. Látogatásomkor ide igyekeztem az Evangélikus templom koncertjére. Ez a harmadik legnagyobb magyarországi evangélikus templom, a dunántúli evangélikusság egyik nagy központja. A mai templom előtt már három előd állt ezen a helyen. Ebből kettő fatemplom volt és a nagy tűzvészben pusztult el. Végül 1781-ben II. József császár türelmi rendeletének értelmében 1782-től 1783 végéig császári jóváhagyással megtörtént a negyedik, mai templom építése. Kritérium volt, hogy protestáns templomnak nem lehetett tornya – a mai gyönyörű, tompa kupolás torony mintegy száz évvel később, 1862–1863-ban épült meg.

Hajnóczy-ház – Templom utca 19. Az egyemeletes barokk lakóház Hajnóczy Dániel neves tanár és szónok tulajdonában volt az 1734-es telekkönyv szerint. Fia, Hajnóczy József jogtudós, aki részt vett a Martinovics-féle összeesküvésben, 1792-ben eladta az épületet. A Hajnóczy-ház szinte valamennyi építészeti stílusból őriz emléket.

Városfal: Sopron belvárosának erődítményei három korszakhoz köthetők. A római kori Scarbantiát monumentális kőfalak vették körbe, erre épültek az Árpád-korban Supron fa-föld szerkezetű ispáni várának falai és a középkorban ezek felett alakították ki Sopron/Ödenburg hármas falgyűrűjét. Végül a 17. században a külvárost is fallal vették körbe.

A Szent Mihály utca legjellegzetesebb épülete az 1710 körül épült Két mór-ház. Nem ismerjük sem az építőjét, sem a szobrászát, sem az első lakóját. A XIX. században a tulajdonos Leitner Szervác szobrász volt, aki népies barokk motívumokkal díszítette a homlokzatot. A kapuját két korinthoszi csavart oszlop keretezi, tetején egy-egy mór alakjával, akik a párkányt tartják. A kapupárkány felett a kis Jézus alakja látható.

Az Új utca, a keskeny, kanyargós, középkori hangulatával nem csak azért különleges, mert karnyújtásnyira van a Fő tértől és a Tűztoronytól –, hanem azért is, mert sajátos hangulata van. A régi falak, a boltíves kapuk, a kőből faragott ablakkeretek mind-mind tanúi voltak az elmúlt századoknak. Aki végigsétál itt, könnyen érezheti úgy, mintha visszarepült volna az időben. Az Új utcát eredetileg Zsidó utcának nevezték, hiszen 1300 körül zsidó családok telepedtek itt le. Ők építették az első lakóházakat az utcában és a XIV. század elején létrehozták a Közép-Európában egyedülálló Ózsinagógát.

2025.09.15.

Híres épületek: Simontornya

Simontornya város Tolna vármegyében, a Tamási járásban. A megye kilencedik legnépesebb települése, 1995-ben kapott városi rangot.

Simontornya környéke igen gazdag történelem előtti korból származó leletekben. Már a csiszolt kőkorszakból is találtak leleteket, később bronzkori település nyomait fedezték fel. A honfoglaláskor a mai Fejér és Tolna vármegyék területének nagy része az Árpád-család birtoka maradt.
Simontornya nevét attól a lakótoronytól kapta, amelyet a Tolna vármegyei Döröcske nemzetségből származó Salamon fia Simon itt épített 1272 körül, amely később erősséggé, végvárrá fejlődött. Közel 200 év alatt mégiscsak a mocsarak között eldugott kis várkastély szerepét töltötte be.

1324-ben I. Károly király Henczfia János budavári rektor és kapitány érdemeit jutalmazta a várral és tartozékaival. Majd a Laczkfiak (1347-1397) utáni várurak – a Kanizsaiak(1397-1424), Ozorai Pipó (1424-1427), a Garaiak (1427-1482) – birtokolták, akik elhanyagolták, várkapitányaik pedig zsarnokoskodtak a vidék népei felett.

A közel 150 éves török uralom jelentősen visszavetette a település fejlődését.
A török kivonulása után csak lassan indult meg a fejlődés. A Rákóczi-szabadságharc hét éve alatt a vár több ízben is gazdát cserélt. Fontos esemény volt a település történelmében a Sió-szabályozás. József nádor 1810. szeptember 11-re Simontornyán közgyűlést hívott össze.

A 2. világháború során a németek 1944. december 3-án este hagyták el a község területét, közben, amit lehetett, megsemmisítettek.

Napjainkban a simontornyai várat évente mintegy húszezer látogató keresi fel.

2025.07.28.

Híres épületek: Gázi Kászim pasa dzsámija

Ma Pécsre, a Gázi Kászim Pasa dzsámijába invitálom a kedves olvasókat: a templom a város centrumában, a Széchenyi téren helyezkedik el, a tér legmagasabb pontján áll. A hatást fokozza, hogy az észak-déli tájolású térhez képest ferdén áll a Mekka felé tájolt épület.

Gázi Kászim pasa dzsámija, hivatalosan Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, hétköznapi nevén belvárosi templom a magyarországi török-iszlám építészet kimagasló alkotása, Pécs egyik jelképe. Európa legészakibb épségben maradt dzsámija, amely ma római katolikus templomként működik. Helyén eredetileg is keresztény templom állt, amelyet Gázi Kászim budai pasa építtetett át dzsámivá az 1560-as években. Eredeti mérete hosszában és szélességében száz lépés. Szentmisét rendszeresen tartanak, de látogatható.

Történetéből néhány adat:

– Az 1939-ben végzett felújításkor tárták fel a 215-ben Sopianae-ben állomásozó Legio I Adiutrix oltárkövét, egy szobormaradványt és néhány római sírt is.

– Az előd Szent Bertalan-templom építésének időpontja bizonytalan: legvalószínűbb, hogy Bertalan püspök kezdte el építeni a 13. század első felében, II. András király uralkodása idején

– A 15. század végén reneszánsz stílusban jelentősen kibővítették a templomot: a főhajó mellett pilléres rendszerrel két mellékhajót kapott, a szentély félköríves lett.

– Az 1543-as török bevonulás után a templomot egy ideig kettéosztva használták, a főhajót kettéosztó falazás nyomai a mai napig megmaradtak.

– Az 1660-as években Evlija Cselebi, a neves török utazó már elragadtatással írt róla. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett.

– A török felszabadító harcokat a dzsámi aránylag szerencsésen átvészelte, csak a minaret egy része omlott le – ezt 1766-ban lebontották. A templom a jezsuita rend tulajdona lett.

– 1773-ban a jezsuita rendet feloszlatták. A templom a kincstár tulajdona lett, majd 1780-ban, a város autonómiájának elnyerésétől a város tulajdona lett.

– Az utolsó nagy átalakítást 1939-ben végezték Körmendy Nándor tervei alapján. Kapott egy új Angster-orgonát. Nyolc évvel később Gebauer Ernő freskókat készített az épületrész falára. A kupolát 1956-ban firenzei típusú félgömbbé alakították át (mely az eredeti török állapotokhoz is jobban hasonlít).

2025.07.14.

Híres épületek: Ráday-Kastély, Pécel

RÁDAY-KASTÉLY, PÉCEL

A főváros határában, a Gödöllői-dombság nyugati peremvidékén található Pécelen bújik meg a gödöllői Grassalkovich-kastély kicsinyített másának tűnő Ráday-kastély. A hasonlóság nem véletlen: a kastély helyén Ráday Pál 1722-ben kezdett neki egy péceli kúria építtetésének. Amikor fia, Ráday Gedeon, 1755-ben nekilátott az épület barokk kastéllyá bővítésének, az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg.

A kastélyban két különleges dolog van, ami miatt mindenképpen érdemes eljönni ide. Az egyik a termeket díszítő freskók: ezek közül a díszterem emelkedik ki, melynek falaira és mennyezetére görög és római mitológiai jeleneteket ábrázoló, fekete-fehér falképeket festettek. Ráday Gedeon saját gyűjteményének egyik könyvéből választotta ki ezeket a rézmetszeteket, melyeket erkölcsi tanulságokat tartalmazó feliratokkal látott el. Ezt a pazar dísztermet egyszer mindenkinek látnia kell, egész Magyarországon nincs hozzá fogható. A kastély másik különlegessége az alagsorban található, korabeli eszközökkel berendezett barokk konyha, melyből szintén nincs túl sok hasonló itthon.

Az 1950-es években államosítottak, az eredeti bútorok, valamint a kép – és éremgyűjtemény szétszóródott. Az 1950-es években helyreállított kastélyban 1998-ig a MÁV Kórház egyik kihelyezett részlege működött. A gyógyintézet kiköltözése után az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésébe került. Napjainkban, habár zajlik a kastély feltárása és helyreállítása.

2025.06.30.

Híres épületek: Pannonhalmi Bencés Főapátság

A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban, Pannonhalma városban (régi nevén Győrszentmárton) található. A főapátság látványos épületegyüttese a Szent Márton Miskovits-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek.

A falu eredeti neve: Győrszentmárton. Ősidők óta lakott hely volt. A szállást, majd a falut 996-tól alakították ki, miután Géza fejedelem Csehországból behívott bencés szerzeteseket telepített le a dombon. I. István megerősítette a monostor jogait.

Uros apát (1207-1243), a ma is álló templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. A tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a pannonhalmi apátot megerősíti vásárjogában. A török hódoltság másfél évszázada alatt a szerzeteseknek többször is el kellett menekülniük hosszabb-rövidebb időszakokra; az épületek megrongálódtak.

Bazilika: A jelenleg álló épület az apátság harmadik temploma, amely korábbi épületek falmaradványait rejti magában. Az első épület felszentelését Szent István király 1002-ben kibocsátott adomány levele datálja. Az apátság építését István apja, a 997-ben meghalt Géza fejedelem kezdte el. 1137-ben II. Béla király kancelláriájában állították ki azt az oklevelet, amely a pannonhalmi templom első újjáépítéséről számol be. A főszentély északi fala mentén, és a déli mellékhajóban minden kétséget kizáróan 12. századi faldarabok találhatók. A jelenlegi, harmadik templom abszolút kronológiájának egyetlen biztos támpontja az ünnepélyes felszentelésről megemlékező, 1225-ben kiállított királyi oklevél, amelynek alapján az építés befejezését 1224-re szokták datálni.