Humor
Védekezési tippek csalók ellen
Nem is olyan régen behatóan foglalkoztunk a Társasházakban és más ingatlanokban előforduló csalásokkal. A cikk itt található. Szintén a közelmúltban jártunk egy ingatlannál egy kis informális beszélgetés ügyében, ahol szóba került az említett témakör és a mi kis cikkünk is. Az ingatlan tulajdonosai megdöbbentek, hogy ilyen esetek előfordulnak (szerencsére ők még nem találkoztak ilyennel) és feltették a kérdést: hogy lehet védekezni ezek ellen? Jó kérdés, nem könnyű kérdés, de mindenképp fontos kérdés. Választ adni itt sem egyszerű, mint ahogyan a hasonló témakörökben sem. Néhány módszert azonban közreadunk, illetve egy kis segítséget is kérünk.
A lakásokba becsengető „mesterek” és egyéb „vállalkozó szerű” elemek ellen a legegyszerűbb védekezési mód ha nem foglalkozunk velük és határozottan (de udvariasan) közöljük, hogy nem igényeljük a munkájukat. Abban az esetben ha nagyon győzködik az embert és tényleg profinak tűnik a dolog akkor a céget vagy a vállalkozót le tudjuk ellenőrizni például az interneten a cégkeresőben vagy az egyéni vállalkozó nyílvántartásban. Ha a szomszédunkra vagy lakótársunkra hivatkozik az illető, például „hogy a harmadik emeleten már megrendelték a munkát” akkor kérdezzük meg a szomszédot, hogy tényleg így van-e. Abban az esetben ha megegyezünk egy ilyen vállalkozóval, mindenképp kössünk szerződést amit lehetőleg egy ügyvéd is átnézett.
Egy másik ilyen eset, ami hasonló ehhez, hogy valamilyen hivatalos szervre vagy épp a közös képviselőre hivatkoznak. Utóbbi esetben a módszer végtelenül egyszerű: fel kell hívni a közös képviseletet és utána minden tiszta lesz.
Abban a helyzetben ha az Önkormányzatra hivatkoznak szintén a telefon a megoldás. De pár kérdéssel gyorsan a sarokba lehet szorítani őket. Ilyenek például: „Az Önkormányzat melyik osztálya küldte ide Önöket?” „Ki volt az ügyintéző az Önkormányzatnál?” „Van Önöknél erről egy hivatalos dokumentum amit az Önkormányzat állított ki?”
Amikor közműszolgáltató embereinek adják ki magukat a legelső amit nézzünk meg: van-e egyenruhájuk és nézzük meg, hogy milyen járművel jöttek. A legtöbb esetben a járművek fel vannak matricázva, a dolgozók pedig az adott cég munkaruháját viselik. Egy másik kifejezetten jó lehetőség a védekezésre: kérjük el az igazolványukat. Az MVM esetében a mérőleolvasók sorszámmal ellátott fényképes igazolvánnyal (ezt minden esetben kötelesek bemutatni) és az adott tevékenységre kiállított megbízólevéllel rendelkeznek.
Ha épp rendőrnek adja ki magát a delikvens akkor is az igazolványát kell kérnünk. A rendőrség hivatásos állományú tagja, akár egyenruhás, akár polgári öltözetben végzi munkáját, szolgálati igazolványának felmutatásával igazolja magát! Az igazolványtokban egy plasztik kártya található, melyen a rendőr fényképe, neve és rendfokozata látható. A fényképes igazolvány mellett található egy szolgálati jelvény, melyen egy 5 számjegyből álló, úgynevezett jelvényszám van feltüntetve. A jelvényszám, mindig egy adott rendőrhöz tartozik, ezalapján bármikor beazonosítható. Amennyiben a jelvényszám helyén a POLICE feliratot olvassa, akkor biztosan csalóval áll szemben!
További tippek:
– Idegent lehetőleg ne engedjünk be a lakásába! Ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor soha ne hagyjuk őt egyedül egyetlen pillanatra sem!
– A becsengető idegenekkel kapcsolatban mindig legyenünk óvatosak és legyünk egészségesen bizalmatlanok! Mint fent írtuk: előfordul, hogy hivatalos vagy hasonló személynek (postás, újságos, szerelő, díjbeszedő, mérőóra-leolvasó, rendőr) adják ki magukat csalók, vagy házaló árusként, bajba jutott személyként segítséget kérve, esetleg hivatalos ügyben hatósági személyként, rendőrként próbálnak bejutni a lakásokba! Ilyenkor a fenti módszereket kell alkalmazni.
– Idegen kérésére ne váltsunk pénzt, és legyünk óvatosak, ha nagy címletű pénzből kell visszaadni, nehogy hamis bankjeggyel fizessenek!
– Ismerjük meg szomszédainkat, és kölcsönösen figyeljünk egymásra, a ház, az utca és a környék biztonságára!
– Ha elutazunk, kérjük meg a mellettünk lakókat, hogy ügyeljenek a lakására, ürítsék a postaládát!
– Soha ne válaszoljunk vagy reagáljon e-mailekre, sms-re ,telefonokra, illetve ne jelöljünk ki olyan ismeretlen forrásból származó internetes hivatkozásokat, amelyek személyes, pénzügyi vagy egyéb bizalmas információk megadását, frissítését vagy ellenőrzését teszik szükségessé.
Most pedig az Önök segítségét kérnénk a fenti témában. Rémtörténetekkel bárki tud szolgálni, akár személyes érintettség okán, vagy valamilyen ismerőse által. Nehéz olyan embert találni akiket még nem próbáltak becsapni, átverni. Az Önök történeteire lennénk kíváncsiak most, illetve ha van jó módszerük, ötletük a csalók ellen akkor azt is osszák meg velünk. Sajnos a csalók igen kreatívak, kifogyhatatlan a trükkjeik tárháza és mindig képesek megújulni. De ha tapasztalatot cserélünk és megosszuk egymással a gondolatainkat és még tippeket is adunk egymásnak akkor a baj megelőzhető. Szóval ha vannak ötleteik, tippjeik és történeteik ebben a témában most legyenek kedvesek megosztani velünk.
Irodaházi klíma karbantartás
Sok feladatunk között az egyik (talán) a legfontosabb a személyes jelenlét más néven a helyszíni szemle. Már korábban írtam ezt, de nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Székesfehérvári irodaház látogatásunk alkalmával feltűnt, hogy a klímák némileg hangosak, valamivel több kondenzvíz termelődik, valamint időnként kellemetlen szag is jelentkezett. Szerencsére egyik probléma sem volt súlyos (tehát nem non-stop álltak fent a problémák), de a javítással nem vártunk és ez a múlt héten meg is történt. Itt nagyobb létszámú klímát kell karbantartani, de természetesen ezt a problémát is orvosoljuk.
A klíma és légkondícionáló berendezések karbantartásánál három fő szempontot kell figyelembe venni: egészség védelem, energia felhasználás csökkentése és a berendezések élettartamának növelése. Ezekből is tisztán látszik, hogy a klíma berendezések rendszeres tisztítása és karbantartása kiemelten fontos. Egy klímaberendezés esetén nem csak akkor kell hívni a szerelőt, ha valami elromlik vagy meghibásodik. A klíma rendszeres karbantartása életbevágóan fontos a berendezés kifogástalan működéséhez. Abban az esetben ha nem fordítunk rá kellő figyelmet a klíma használata akár az egészségünkre is hatással lesz. Évente egyszer minimum karban kell tartani a készüléket, hogy biztonságosan működjön.
A klíma beltéri egységében az átáramló levegőből lerakódik a lakásban lévő szerves anyagokat is tartalmazó por, ami a nedves közegben az idők során bomlásnak indulva penésztelepeket hoz létre és spórákkal árasztja el a lakást. Egy ilyen folyamathoz évek szükségesek, de ha ez bekövetkezett, akkor egy rendkívül veszélyes, megbetegedéseket okozó berendezés keringteti át magán a lakás levegőjét és folyamatosan fertőzi az ott élőket. Nem lehet elég sokszor elmondani, hogy igen komoly veszélyforrást jelent a klíma beltéri egységekben elszaporodható penészgombák jelenléte, amelyek spóráira sokan allergiásak. Ezen kívül számos légúti megbetegedéseket okozhatnak a nem karbantartott klímaberendezések. Számos klímaberendezéseket gyártó cég kifejlesztett már különböző szűrőrendszereket és speciális bevonatokat valamint öntisztító funkciókat, ami csökkenti a klímaberendezések elfertőződésének esélyét, de ezeket is rendszeresen karbantartani kell. Tehát abban az esetben, ha a beltéri egység nincs rendszeresen kitisztítva, akkor a benne lerakodó pór és egyéb lerakódás folyamatosan vastagszik, ennek eredménye képen penész és gombatelepek alakulhatnak ki a beltéri egységben.
A karbantartás alkalmával ezt a folyamatot tudjuk kikerült, a szakemberek teljes egészében sterilizálják légkondicionáló belsejét, megszűntetve a már kialakulóban lévő szennyeződéstelepeket is. A klímákban kívülről láthatatlanul alakul ki az a biomikrofilm, amiben elkezdődik a baktériumtelepek kifejlődése és ezt kell vegyszeres gőzöléssel időben megakadályozni.
Sokan azt gondolják, hogy mivel alig használják a klímát a nyári szezonban semmi értelme nincsen a klíma karbantartására. Azonban fontos tudnivaló, hogy a klíma használat gyakoriságának semmi jelentősége nincs, hiszen a lakásban keletkezett por réteg ugyanúgy bejut a klíma belsejébe, így használatkor ugyanúgy bejutnak a levegőbe a nemkívánt kórokozók és baktériumok.
Érdemes még a szezon előtt vagy után elvégeztetnünk a klíma karbantartását, hogy elkerüljük a várakozást és persze azt, hogy egészségtelen levegőt lélegezzünk be a klíma használatakor.
A klímagyártók előírják az évenkénti minimum egyszeri, de egyes típusú készülékek fűtési üzemben is használt, vagy kiterjesztett garancia esetén a minimum évi kétszeri karbantartást is. Vannak olyan szennyezett, poros helyek vagy ahol a készülékeket folyamatosan használják ahol akár évente négyszer-ötször is ki kell tisztítani a klímaberendezést.
A klíma karbantartás általános lépései:
– klímaberendezés beltéri egységének burkolatának tisztítása
– beltéri egység szűrőinek vegyszeres tisztítása, fertőtlenítése
– beltéri egység hőátadó felületének, cseppvíz tálcájának és csövének valamint a ventilátor egységnek vegyszeres tisztítása
– kültéri egység kondenzátorának sűrített levegővel, vagy erősen szennyezett felületnél nagynyomású mosóval történő tisztítása
– áramfelvételek ellenőrzése
– hűtőközeg nyomásellenőrzés (ha szükséges)
– a klímaberendezés csatlakozóinál hűtőközeg szivárgás ellenőrzés, ha szükséges a csatlakozások felülvizsgálata, után húzása
– a klímaberendezés elektromos rendszerének felülvizsgálata
– a klímaberendezés mechanikai egységeinek felülvizsgálata
– a klímaberendezés megfelelő rögzítésének a vizsgálata
Ingatlan
Alapterület: helyiség, vagy tér teljes járófelületének területe.
Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének, vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka.
Beépített terület: határoló falak külső vonala által bezárt terület
Belmagasság: padló és mennyezet közötti függőleges távolság
Belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része.
Bővítés: meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes, és/vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés).
Bruttó alapterület: Az épület által a telekből lefedett alapterület.
Bruttó terület: Az épület összes szintjén található összes terület összege, amely teljes mértékben az épület belsejében található. Az épület bruttó területét a külső falak külső felszínétől mérik, figyelmen kívül hagyva a fal felületén túlnyúló párkányokat, pillérelket és oszlopokat. Az épület pinceszinti bruttó területe a határoló pincefalak külső síkjáig terjed.
Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér
Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.
Értéknövelő beruházás: A szokásos piaci értéket növelő ráfordítás.
Szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás, amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt. Illetve az ingatlan átruházása esetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt, és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.
Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka.
Félszoba: Az olyan lakószoba, amelynek alapterülete a 12 m2-t nem éri el. A félszoba kifejezést 2008-ban törölték, azóta minden 8 m2 feletti helyiség szoba, míg a 8 m2 alattiak már egyéb (gardrób, stb.)
Garzon: Kis alapterületű, legfeljebb 40 négyzetméteres, fél- vagy egyszobás lakás, sokszor (agg)legénylakás. Általában a fürdő, a WC és a konyha külön helyiség, elválasztva a szobától.
Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)
Helyrajzi szám (HRSZ):
A helyrajzi szám (Hrsz) az ingatlanok tulajdonképpeni nyilvántartási száma. Ezzel lehet azonosítani az illetékes Földhivatalnál, hogy pontosan melyik ingatlanról van szó.
A helyrajzi szám egy számsor, amely minimum 3 jegyű. ( 123 vagy 12345 )
Amennyiben egy nagyobb területet, telekalakítás során több kisebb részre bontottak, akkor az egyes részeit / jellel látják el. (123/1, 12345/4)
Helyszínrajz: Egy adott földterület a műszaki rajza, amely megmutatja, hogy az milyen alakú, az adattáblája pedig, hogy mekkora méretű, milyen övezeti besorolásba tartozik, valamint, hogy milyen építési, magassági, vagy egyéb korlátozások tartoznak hozzá.
Helyszínrajz beszerezhető az illetékes Földhivatalnál, vagy bizonyos településeken (pl Budapest) az Önkormányzat műszaki osztályán.
Ingatlan: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló CXLI. törvény 11-12.§-ai szerint önálló ingatlan:
A földrészlet:
– a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok,
– a kialakított építési telek a tulajdonosi és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,
– az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által – az országos közút, vasút, vagy hajózható csatorna kivételével – meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.
A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a földön létesített épületet, építményt; társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket; szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak.
A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni:
– az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona,
– a társasházban lévő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget a közös tulajdonban lévő részekből az öröklakás tulajdonost megillető hányaddal együtt,
– a szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
– a közterületről nyíló pincét függetlenül annak rendeltetésétől.
Karbantartás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka
Komfortfokozatok: Összkomfortos, Komfortos, Félkomfortos Komfort nélküli Szükséglakás
Korszerűsítés: használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka. Például központi fűtő/ meleg vízellátó berendezések, világítás technikai berendezések energiaracionalizálással, összefüggő munkák.
Közös tulajdon: Ha a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg, közös tulajdonról beszélünk.
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg, de tudni kell, hogy a jogszabály által más személy részére biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.
Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.
Loft lakás: Üzemcsarnokok, gyárépületek és raktárak funkcióváltásáról van szó, ugyanis az ezekből kialakított lakások a loftok. Leggyakrabban emeletmagas ablakok szegélyezik a belmagasság minimum 3 méteres, de inkább 5-6 méter. Hatalmas egybefüggő terek jellemzik, általában 120 négyzetmétertől indulnak, de több száz négyzetméterig terjedhetnek.
Lakás: A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
b) a főzést, mosogatást és az étkezést,
c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).
Lakásterület: helyiségek padlószint felett 1 m magasságban, vakolatlan falsíkok között mért alapterületeinek összessége.
Loggia: az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel, a homlokzat síkjára eső oldala felől pedig korláttal vagy mellvéddel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér.
Manzárdlakás: A manzárd egy tört síkú nyeregtetőfajta, ami fölfelé 45 foknál nagyobb, általában 70-80 fokos dőlésszöggel kezdődik, majd egy lapos, 10-20 százalékos dőlésben végződik. Ez a speciális tetőkialakítás biztosítja a tetőtér lakásként való kihasználását, mert ennek a módszernek köszönhetően a teljes tetőtéri alapterület hasznosítható.
Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások
Piaci érték: Azt az árat jelenti, amelyért a vagyontárgy méltányosan magánjogi szerződések keretében – az értékelés időpontjában – várhatóan a legnagyobb valószínűséggel eladható.
Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül.
Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának, üzemelés technológiájának olyan megváltoztatása, amely az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megelőző használathoz képest
Részleges felújítás: épület minimum egy főszerkezetére kiterjedő teljes felújításnak nem minősülő általános javítási munkák.
Szoba: Olyan helyiség, melynek hasznos területe eléri vagy meghaladja a 8 m2–t, és belmagassága ezen a területen belül eléri a 190 cm-t, külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, melegpadlója van, fűthető, ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik, leglább egy két méteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.
Társasház: Társasháznak nevezzük azon lakóközösségeket, amelyben több, különálló lakás található, és rendelkezik, ún. Társasházi alapító okirattal.
Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület
Teljes felújítás: előzetesen felmért műszaki állapot alapján szükséges, ingatlan egészére kiterjedő külső (és/ vagy)belső javítási munkák.
Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér (padlás).
Tetőtér-beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti.
Tulajdoni lap: A tulajdoni lap az egységes ingatlan-nyilvántartás része. Tartalmazza az adott ingatlanra vonatkozó számszerű adatokat, a tulajdonosi, kezelői, használói jogokat, az egyéb bejegyezhető jogokat és tényeket.
Tűzfal: az építménynek – általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló – olyan függőleges térelhatároló falszerkezete, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek, és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik
Klimatizálás
Napjaink házainak, lakásainak és egyéb ingatlanjainak egyik legfontosabb berendezése a klíma berendezés. A klimatizálás minden túlzás nélkül nélkülözhetetlenné vált és mint ilyen beépült életünk szerves részei köze. A mi életünknek is fontos részei a klíma berendezések, akár saját irodánkról, akár egy általunk kezelt ingatlanról vagy saját otthonunkról legyen szó. Kezelőként pedig az egyik fontos feladatunk ezeknek a berendezéseknek a karbantartása. (Vagyis a karbantartás megszervezése). Ezért is állítottunk össze egy klíma technikai fogalomtárat.
Ablakklíma: Egy egységből álló berendezés. Az ablak-klímakészülékek az utcai ablakokból kiálló, városképet nem éppen szépítő látványáról és a kifolyó cseppvizéről, széles körben ismert készülék. Elterjedése olcsóságának és a könnyű felszerelhetőségének köszönhető. Kisebb helyiségek részleges hűtésére, szárításra, az átmeneti időszakban kismértékű fűtésre használható.
Allergén: az allergia/orrgyulladás, asztma, láz, kiütés, hasmenés, fulladásforrása. Az allergén leginkább fehérjéből áll és a legismertebb típusai az atkák, a pollen, az állatszőr stb. Ezek az allergének bőrön, a légutakon, és az emésztőrendszeren keresztül jutnak be a szervezetbe.
Automatikus tisztítás: A klímakészülékek „szagának” fő oka a hőcserélőn megtelepedő penész. Ha a készüléket hűtési üzemben hagyományos módon kapcsoljuk ki, a penészgombák és baktériumok megtelepedhetnek a hőcserélő nedves felületén. Az automatikus tisztítási funkció kiszárítja a nedves hőcserélő felületet, megakadályozva ezzel a penész és baktériumok megtelepedését.
Cseppvíz szivattyú: Lehetőséget biztosít a kondenzvíz elvezetésére. Szükség esetén jó pár méterre elvihető ez a megoldás. Ha például olyan helyeken kell vinni a csöveket és a beltéri egységből nem tudjuk hova vezetni.
Cseppvíz elpárologtató: Amikor a kültéri egységnél nem lehet lecsöpögtetni a vizet akkor lehetőség van elpárologtatni azt. Hátránya annyi, hogy sokat fogyaszt ha megy 2kw, és a fűtés üzemben nem bírja elpárologtatni a kültéri egységből hirtelen lezúduló vizet.
COP: Energiahatékonysági besorolás fűtés üzemmódban. „A”-tól „G”-ig hét különböző energiahatékonysági besorolást különböztetünk meg, ahol az „A” a leghatékonyabb, míg a „G” a legkevésbé hatékony készüléket jelzi. COP= fűtési teljesítmény leadása osztva a fűtéskor felvett elektromos teljesítmény felvételével.
EER: Energiahatékonysági besorolás hűtés üzemmódban. „A”-tól „G”-ig hét különböző energiahatékonysági besorolást különböztetünk meg, ahol az „A” a leghatékonyabb, míg a „G” a legkevésbé hatékony készüléket jelzi. EER= hűtési teljesítmény leadása osztva a hűtéskor felvett elektromos teljesítmény felvételével.
Hőszivattyú: Klímaberendezéseknél akkor beszélünk hőszivattyúról ha berendezés hűtő-fűtő üzemmódú. A fűtés üzemmódot egy automatikusan vezérelt négyállású szelep kapcsolja, mégpedig úgy, hogy az elpárologtatót felcseréli a kondenzátorral. A hűtőközeg szállítását továbbra is a kompresszor látja el.
Hűtőközeg (klímagáz): A klíma berendezések alapvető működése ennek a gáznak egy zárt rendszerben történő halmazállapot váltásán alapszik. A kereskedelmi hűtés és klímatechnika területén tehát elsősorban a klórmentes, részben halogénezett fluorszénhidrogének (HFC), R134a, R125, R143a, R152a és R32 jöhetnek számításba, mint helyettesítő anyagok. Az R134a és az R125 kivételével egyébként mindegyik anyag égethető.
Inverter: Az inverteres klíma titka abban rejlik, hogy a kompresszor egy elektronikus egység segítségével tudja változtatni a fordulatszámát. A fordulatszámot az elektronikus egység a helység hőmérséklete függvényében változtatja, tehát ha beindítjuk a klímát és például van 32 fok a szobába akkor a klíma automatikusan elindul és elkezdi a beállított hőmérsékletet elérni. Ebben az esetben az elektronikus egység maximális fordulatszámot határoz meg a kompresszornak. Amikor elérte a berendezés a kívánt hőfokot, akkor visszavesz a fordulatszámból, mivel már nincs szükség akkora hőmérsékletcsökkentésre csak a beállított hőmérséklet megtartását kell biztosítani. Ilyenkor akár 60% teljesítmény is elegendő. Ennek következtében rengeteg előny származik a típus használatából.
Léghűtés: Kizárólag a levegő hőmérsékletét hűti, viszont a frisslevegő-mennyiség befolyásolására nem képes. Ezért nem keverendő a klimatizálással.
Légnedvesítés: Ha a külső hőmérséklet a belső hőmérséklet szintje alá csökken, akkor a hideg és nedves levegő beáramlik a fűtött épületbe, ahol felmelegszik és kiszárad. Ez történik például akkor is, ha télen szellőztetünk. Ez ellen a légnedvesítés a megoldás, amelyre főként akkor van szükség, ha olyan anyagok nagy tömegben fordulnak elő, melyek a levegő víztartalmát elvonják – pl.: papír, textil, fa, festmények, gyümölcs, zöldség stb.; statikus elektromosság előfordulása esetén; komfortigényeink kielégítésére. Alapvetően kétféle nedvesítési megoldás létezik: izotermikus és adiabatikus nedvesítés. A léghűtés és légnedvesítés együtt jelenti a klimatizálást.
Klimatizálás:
A klimatizálás során a zárt tér levegőjének hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását adott értéken tartjuk, vagy meghatározott program szerint változtatjuk (annak függvényében, hogy mi a feladat). A levegő összetétele elsősorban az oxigén és szén-dioxid koncentrációját jelenti, mely alapvetően a frisslevegő ellátással van összefüggésben.
Kompresszor: A berendezések fő alkatrésze. Feladata: az elpárologtatóból érkező száraz gáz nyomását a kondenzátor nyomására növelni.
Kondenzvíz: Hűtési folyamat közben a beltéri egység elpárologtatójára a szoba és a
párologtató hőmérsékletkülönbsége miatt kicsapódik a szoba levegőjéből a pára. Ezt nevezzük kondenzvíznek. Fűtési folyamatkor a kültéri egységen keletkezik kondenzvíz. A kondenzvíz a beltéri aljából folyik ki gravitációsan vagyis nem tudjuk a csöveket a plafonon vezetni.
Multi klíma: Egy kültéri (multi) egységhez több beltéri egység kapcsolható. A kültéri egység típusától függően akár többféle (oldalfali, mennyezeti, parapet, stb.) típusú beltéri egység, vagy azonos típusból több darab üzemeltethető vele. Olyan helyeken célszerű az alkalmazásuk, ahol problémás vagy költséges több kültéri egység elhelyezése vagy nem lehetséges telepakolni a házfalát kültéri egységgel.
Split Klíma: Lakossági felhasználású klíma berendezések. A hőmérséklet és a páratartalom kívánt mértékét tudjuk velük befolyásolni. A SPLIT szó jelentése osztott, azért kapta ezt a nevet, mert egy beltéri és egy kültéri egységből áll. A beltéri egység feladata a párátlanítás valamint a légbe fúvás, a kültéri egységben van a berendezés lelke a kompresszor és a kondenzátor, amik a tényleges munkát végzik. Többféle teljesítménnyel léteznek, az esetek nagy részében 2 és 10 Kw teljesítményben kaphatóak.
Ezek a berendezések nem fújnak be friss levegőt kintről csakis a helyiség levegőjét keringtetik.
Zajszint: A zaj az emberek számára kellemetlen hang, zörej. Az embert érő erős és tartós zaj halláskárosodást, ingerlékenységet, gyomor panaszokat, általános kimerültséget válthat ki. A megengedett zajszintekre szigorú előírások vannak. A fül érzékelését követő (A) hangnyomásszint szűrő beépítésével a zajszinteket dB(A) értékkel jelölik.
Biztosítás
Nincs ember és nincs cég akinek ne lenne valamilyen biztosítása. Sőt, biztosítás nélkül nagyjából ma már létezni is alig lehet. Lakásbiztosítás, életbiztosítás, casco stb. Ingatlan és társasház kezelőként mi sem lógunk ki a sorból, a mi létünknek is része a biztosítás. Ezért is szedtünk össze néhány fontos(abb) fogalmat:
Ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben minden esetben a biztosítási védelmet kereső kéri a biztosítótól. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. (szerződés létrejötte)
Alulbiztosítás: ha a vagyontárgy, vagyoncsoport valóságos értéke a káresemény időpontjában meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, aminek következménye: a pro rata kártérítés. Előfordulási lehetősége a vagyonbiztosítások, azon belül a lakásbiztosítási termékek esetében lehet.
Biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke. A védelem ára. Összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respíró) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respíróban.
Biztosítási esemény: a szerződésben rögzített olyan jövőbeni esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. A biztosítási esemény meghatározásának részét képezi a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy meghatározott időpont elérése (életbiztosítás), testi sérülés, rokkantság (baleset-biztosítás).
Biztosítási időszak: a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év (12 hónap), de lehet ettől eltérő időtartam (általában rövidebb) is. A szerződés megszűnésénél is nagy jelentősége van.
Biztosítási kötvény: a biztosítási ajánlat elfogadását, vagyis a biztosítási szerződés létrejöttét igazolja. A biztosítási kötvény tartalmazza a biztosítási szerződés legfontosabb adatait, a biztosítási szerződésben részt vevő feleket, a biztosítási időszakot, a biztosítás tárgyát, a biztosítási összegeket, a vonatkozó biztosítási feltételeket, a biztosítási díjat és az aláírásokat.
Biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. (alulbiztosítás, túlbiztosítás)
Biztosító: a biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely háromféle formában működhet: biztosító (zárt körűen működő, vagy nyilvános) részvénytársaság, biztosító szövetkezet, vagy biztosító egyesület.
Biztosított: a biztosítási szerződés fontos alanya. A biztosított életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Általában Ő (vagy az általa megjelölt kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.
Díjfizetés: a biztosítási díj szerződésben vállalt fizetési gyakoriság szerinti befizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában ettől eltérő díjfizetési gyakoriságot pl. havi díjfizetést (gyakorlatilag: részletfizetést) is tartalmazhatnak. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.
Értékcsökkenés: a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt olyan esztétikai, használati tényező, ami csökkenti az adott vagyontárgy forgalmi értékét. A károkozó ezt a tételt is köteles megtéríteni.
Felmondás: a biztosítási szerződést bármelyik fél – indoklás nélkül – egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és írásban.
Indexálás: a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amely alapján biztosítási évenként – a szerződés módosítása nélkül – a feltételben meghatározott árindex aktuális értékének megfelelően automatikusan változik a biztosítási összeg, amivel arányosan emelkedik a biztosítási díj. Az indexálás mértéke általában a KSH által közölt inflációtól függ.
Ingatlan: Ingatlannak nevezzük azokat az épületeket, amelyeket lakáscéljára létesítettek és szerepelnek az ingatlan nyilvántartásban. A lakásbiztosítás általában kiterjed az ingatlanon található egyéb, nem épületként funkcionáló építményekre is (pl. kerítés, járda). Lakásbiztosítást olyan ingatlanra is köthetünk, amely nem lakóépület, pl. nyaralóra vagy melléképületre.
Ingóság: Az ingóság nem ingatlan vagyontárgy, amely a helyéről károsodás nélkül elmozdítható.
Jutalék: a biztosító a biztosításközvetítő eredményes munkáját, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerződésenként (darabjutalék) is, de általában a biztosítási szerződés állománydíjához vagy befolyt díjához igazodik
Kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak, ami történhet telefonon, írásban, elektronikus úton. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.
Kárenyhítés: a már bekövetkezett biztosítási esemény (kár) károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!
Kárhányad: a biztosító a kifizetett károknak és a díjbevételének egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerződéstípusonként, ágazatonként mérik.
Kárkori érték: a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.
Kármegelőzés: olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megelőzésére irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték.
Kedvezményezett: a biztosítási összeg felvételére jogosult, életbiztosítás esetén a szerződésben megnevezett személy.
Kockázat: a károkozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége. A kockázatot káresélynek is nevezzük.
Kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.
Lakásbiztosítás: A lakásbiztosítás olyan vagyonbiztosítás, melynek keretében a biztosító díj fizetése ellenében az adott szerződésben szereplő ingatlanban, illetve az ott található vagyontárgyakban a jövőben véletlenszerűen bekövetkező károk helyreállítása céljából térítést fizet.
Nem vagyoni kár: a károkozónak a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekből, az életvitel elnehezüléséből, a hozzátartozók elvesztése miatti traumákból.
Részleges kár: a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt.
Szerződés létrejötte: az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!
Szerződés megszűnése: jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával, a díjfizetés elmulasztásával, érdekmúlással, vagy felmondással, továbbá a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával, pl. teljes mértékben leégett a biztosított épület és nem állítják helyre.
Szerződés-módosítás: a szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad.
Szerződő: a biztosítási szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést (ajánlat), ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.
Társasház biztosítás: Egy olyan biztosítási forma amely az épület szerkezetére és a szerkezetileg beépített elemekre nyújt fedezetet, ilyenek például: álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa, kültéri antenna berendezések, lépcsõk, létrák, beépített szekrények, konyhaszekrények, szerkezetileg beépített üvegezések, klímaberendezések, boiler, villany- gáztűzhelyek, gázkonvektorok, fürdő- és mosdóberendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló, kerítés kapuk, gépkocsi beállók, stb.
Területi hatály: földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom. A biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a feltételben, kötvényben meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre viseli a kockázatot.
Vagyonbiztosítás: olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyontárgyaiban bekövetkezett károk helyreállítási költségeinek térítésére nyújt fedezetet a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.
Záradék: az általános és különös feltételeket kiegészítő, kétoldalú írásbeli megállapodás, amely a biztosítási szerződés szerves része.
Az elveszett melegvíz története
Az ember egy kellemes hétfői reggel fogja magát, megissza a teáját, megeszi a reggelijét és aztán elmegy tusolni. Én legalábbis így terveztem. A tea és a reggeli kipiplálva, jött a hideg zuhany. Mert a meleg víz valahol máshol járt éppen. A hideg vizes zuhany pedig nem volt vonzó alternatíva. (Bár marketing felelősünk jelezte, ő kiválóan elvan a hideg vizes zuhany alatt és nem értette a problémámat…). A helyzet igazi fonákja nem is a meleg víz elmaradása volt, hanem az a tény, hogy pár nappal korábban jöttek karbantartani a gázkészüléket. Ennek apropója adta az alapötletét az alábbi kis eszmefuttatásnak.
A gázkészülék karbantartása életbevágóan fontos, mert ez segít lényegesen meghosszabbítani a gázkészülék élettartamát, továbbá javítja annak hatékonyságát és üzembiztonságát. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: gázkészülékeink, (gázkazán, cirkó, gázkonvektor stb) műszaki biztonsága, hatékonysága, energia takarékossága miatt, rendszeres karbantartásra és ellenőrzésre van szükség. Ezért célszerű évente egyszer (legjobb a fűtésszezon kezdete előtt) elvégeztetni a gázkészülékek szakember általi ellenőrzését. Kiemelem: SZAKEMBER általi ellenőrzését. A „Mekk mester” féle szerelést, karbantartást, ellenőrzést messziről kerüljük el. A gázkészülékek rendszeres karbantartása nem csak az élet-és vagyonbiztonságot szolgálja, hanem a gázfogyasztást is nagyobb mértékben csökkenti. Egy elhanyagolt, rossz állapotú gázkészülék használata az energiafogyasztás tekintetében akár 10-15 %-os többletköltséget jelenthet!
A 2008. évi XL. törvény szerint: „A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa köteles. Ennek megfelelően – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről.” Ebből is látszik, hogy nemcsak ajánlott figyelni a gázkészülékeinkre, hanem törvényi kötelességünk is.
Az ember nem rövid távra veszi a gázkészülékeit, senki nem akar 2-3 évente egy cserét lebonyolítani ezért jobb ha időben elkezdünk a karbantartásról gondoskodni. Ennek első lépése: nézzük meg a gázkészülék márkajelzését és – amennyiben lehetséges – típusszámát, mert így a szerelőnek konkrét információkat tudunk adni és így felkészülten, minden szükséges eszközzel fog érkezni. Ez pedig nem utolsó sorban spórolást is jelent, mivel nem kell még egyszer kiszállási díjat fizetnünk. Akármelyik gyártó kazánját vásároltuk meg, nem csak a készüléket de a cég szerviz szolgáltatását is megvettük. Gázkazán vásárlásakor nagy figyelemmel körbe kell járni, hogy melyik gyártó milyen szerviz szolgáltatással rendelkezik. Például: biztosít-e részünkre a gyártó országos lefedettségű szerviz hálózatot? (Általában igen). A gázkészülékek javítása és beüzemelése hány szerelő partnerrel van megoldva? (A nagyobb cégek rendelkeznek elég szerelővel).
Manapság internet tele van gázkészülék javítást vállaló szerelők hirdetéseivel, azt viszont nem árt tudni, hogy nem minden szerviz márkaszerviz! Amikor szakembert választunk meg kell, győzödni, hogy a szerelés szakszerviz által fog-e megtörténni. Ellenőrizzük le a szerelőt minden esetben, hogy szerepel-e a gázkészülék gyártó weboldalán szakszervizesként. Amennyiben igen, úgy biztosak lehetünk abban, hogy szakszerű lesz a munkavégzés és minőségi gyári alkatrészek kerülnek majd készülékünkbe.
Maga a karbantartás a beüzemeléssel veszi kezdetét. A gázkazánok beüzemelése során nem csak begyújtják a készüléket, hanem az összes fontos és szükséges beállítást elvégeznek rajta. A mai korszerű kondenzációs gázkazánok sokkal inkább precíziós műszerek, melyeket nagyon pontosan be kell állítani a takarékos és hatékony működés érdekében. A régi Fég készülékek karbantartását egy gázkonvektorok szerelésével foglakozó kivitelező is eltudta végezni. Ma már azonban ez nem járható út, ahogy fentebb írtam: Mekk mesterre ezt ne bízzuk. A gyári szerviz általi beüzemelés, karbantartás elmulasztása a gázkészülék élettartamára jelentősen negatívan hat. Nem beszélve arról, hogy a gyártói garancia minden esetben beüzemeléshez kötött. Ha nincs beüzemelve a gázkazán, akkor garancia sincs rá!
Említettem már, hogy ne várjuk meg a fűtési szezont a karbantartással. Amikor beindul fűtési szezon a szerviz cégek hirtelen telítődnek munkával. Igen, kivétel nélkül az összes cég elfoglalt lesz és nem tudnak még körülbelüli időpontot sem adni. Ezért a az új készülék beüzemelése, régi készülékek karbantartása jelentősen kitolódhat. Különösen kellemetlen tud amikor kint tombolnak a mínuszok és a rénszarvasok kergetik a pingvineket. Több napos, vagy akár hetes várakozási listák is kialakulhatnak ebben az időszakban.
A nyár viszont különösen alkalmas a karbantartási munkák elvégzésére. Nem okoz problémát ha az épp szükséges alkatrész 1-2 hét múlva érkezik csak meg vagy a szerelő pár nap szabadság után tud a helyszínre érkezni. A szükséges beüzemelés, javítás, karbantartás sokkal hamarabb meg tud történni az „uborkaszezon” alatt, mint a fűtési szezon kellős közepén.
A legkomolyabb és legprofibb márkaszervizek naplózzák a kazán beüzemeléseiket. A tulajdonosoknak ezért nem kell tudni, hogy mikor esedékes a gázkészülék karbantartása. Ha megjön az értesítés, arról. hogy időszerű a karbantartás, rögtön célszerű kapcsolatba lépni a szervízzel – szerelővel. Ezzel komoly összeget spórolhatunk meg, hiszen egy éves karbantartás lényegesen olcsóbb mint egy új kazán megvétele.
A legtöbb esetben karbantartáskor a következő munkákat végzik el a szakemberek:
– Égősor portalanítása égőtér hőcserélő szennyeződés mentesítése
– Szén-monoxid és gázszivárgás mérés
– Biztonságért felelős berendezések ellenőrzése, tisztítása
– Kazántest koromtalanítás szükség szerint kiszereléssel, átmosással
– A kazán hőcserélőinek vízkőmentesítése, helyszíni tisztítása
– Kondenzvíz elvezető szifon tisztítás
– Vízfolyások szivárgások ellenőrzése szemrevételezéssel
– Nyomásellenőrzés, fűtésfeltöltés, optimális nyomás beállítás, utántöltés, próbaüzem
Summa-summarum: Fontos, hogy a szakszerű karbantartás és a hibák javítása ne legyen elfelejtve és vegyük komolyan ezt a kérdéskört. Beüzemelést, karbantartást és a javítást mindig bízzuk gázkészülék szervizes HIVATÁSOS szakemberre! A szakszerűtlenül javított (mai szóval élve: „megmókolt”), nem jól vagy felületesen ellenőrzött berendezések amellett, hogy veszélyesek, jókora többlet költséget is okoznak: emelkedik a havi számla összege, és gázkészülék szerviz szakemberét kell hívni aki megjavítja a készüléket, vagy adott esetben újat szerez be. Egy komoly és megbízható gázkészülék nem olcsó, így jobb, ha nem a karbantartáson spórolunk.
Ha elmaradnak a karbantartások az alábbi veszélyek állhatnak fent:
Gondolatok a lakás és társasház biztosításokról 2. rész
Folytatjuk a biztosításokról szóló kis értekezésünket. A társasházi biztosításokról itt beszéltünk, most nézzük meg az ingóság biztosítás mit is takar.
Mi minősül ingóságnak? Hivatalosan az otthonokban általánosan előforduló tárgyakat tekintjük annak, amelyek a legtöbb háztartásban megtalálhatóak. Vagyis minden olyan tárgy, amik a házban vagy a kertben találhatók és nem az épülethez tartoznak. Ennek alapján ide tartozik minden bútorunk, háztartási nagy- és kisgépünk, elektronikai berendezéseink, ruháink, cipőink, a konyhai felszerelések, a szerszámok, világító berendezések, lakástextíliák – például függönyök – és minden egyéb használati tárgyunk. A kerti bútorok is ingóságnak számítanak, de fontos tudni, hogy ezeket csak kiegészítő fedezettel védhetjük. Külön kategóriát képeznek az úgynevezett kiemelt értékű ingóságok: ékszerek, festmények, antik tárgyak. Az ingóságbiztosítás a lakásbiztosítás része, azonban nem mindegy, hogy egy teljes körű biztosítást köt vagy „csupán” az ingóságokat biztosítja! Köthet teljes körűt (ingatlan+ingóság), csak ingatlanra, amely az épületet, és az épülethez hozzátartozó elemeket biztosítja és megkötheti csak az ingóságbiztosítást is, amelyet olyan esetben választhat, ha társasházban lakik és a közösképviselet társasház biztosítással védi a teljes épületet, a lakásokat is beleértve. Ahhoz, hogy ingóságbiztosítást köthessen, amely általában a teljes körű lakásbiztosításoknál kedvezőbb áron érhető el, minimum feltétele, hogy a lakására kiterjedjen a társasház biztosítás. Ha nem biztos benne, hogy az ön ingatlanát is biztosítja a társasház, kérjen részletes felvilágosítást erről a közösképviselőjétől! Ha társasházban lakik, és van a közösképviselet által kötött teljes, az egész házat védő társasház biztosítás, akkor önnek elég a lakására ingóságbiztosítást kötni, mert ahogy már fentebb említettük, az ingatlanokat a társasház biztosítás biztosítja. Az ingóságbiztosításban ilyenkor nincsen az ingatlant is védő összetevő, hiszen az ilyenkor teljesen fölösleges lenne, ezért a biztosítás végösszege is jelentősen alacsonyabb lesz, mintha teljes körű (ingatlan+ingóság) biztosítást kötne magának.
Fontos téma még az, hogy mi nem minősül ingóságnak?
A padlólap, a csempe, a szegőléc, a parketta, a légkondícionáló berendezések kül-, illetve beltéri egysége, beépített bútorok, a falak, az ereszcsatorna, a csövek, illetve vezetékek, a riasztóberendezés, az ajtó, az ablak, stb. Ezek a felsoroltak, mind az ingatlan elválaszthatatlan részét képezik, az ingatlanhoz rögzítették, beépítették azokat, ezért nem is tekinthetőek ingóságnak, így az ingóságbiztosítás nem is nyújt fedezetet ezekre.
Összefoglalva tehát az ingóságbiztosítás is lakásbiztosítás, azonban ez nem fedezi az ingatlant, csupán az ingatlanban lévő különböző vagyontárgyakat. Az ingatlant a társasház közös képviselője által megkötött társasház biztosítás védi, amely a közös területeket (például: tető, vagy lépcsőház) és sok esetben, de nem mindig a lakásokat is biztosítja.
Visszautalva előző írásomra, zézzük meg, hogy az egyik nagy biztosító mit kínál társasházi biztosításként az alapcsomag részekén. Ez azt jelenti, hogy a társasház biztosítása az alábbi károkat fedezi:
– tűz kockázatok
– elemi károk;
– ismeretlen építmény és üreg beomlása,
– idegen jármű ütközése,
– idegen tárgyak rádőlése,
– vízkár
– felhőszakadás,
– földrengés,
– üvegtörés;
– árvíz,
– betöréses lopás,
– rongálás,
– rablás.
Kiegészítő csomagként lehet választani az alábbiakat:
– lakóközösségek jogvédelmi biztosítása,
– felvonó rongálás és géptörés biztosítás,
– gépjármű-biztosítás,
– Öko csomag: napkollektor, napelem biztosítás, hőszivattyú meghibásodás
– Energia csomag: kazán géptörés biztosítás, gázórákban és villanyórákban vandalizmussal okozott kár
– Villám- és füstkár csomag: villámcsapás másodlagos hatása, füstkár
– Épület tartozékok rongálása
– Vandalizmus csomag; •
– Állatkár csomag: kártevő állatok által okozott károk, darázsirtás költségei; •
– Vízkár plusz csomag: dugulás elhárítás térítés, vízveszteség térítés, csővezeték pótlási költsége;
Gondolatok a lakás és társasház biztosításokról 1. rész
Társasházak esetében sok visszatérő témakör van. Az egyik ilyen a társasházi biztosítás. Sok a tévhit ebben a témában, sokszor találkozunk az információk hiányával, tehát nem is olyan egyszerű ez a kérdéskör mint gondolnánk. Családi ház esetén egyszerű a képlet: kötünk egy olyan lakás biztosítást amilyet szeretnénk és kész. Akkor minden egyértelmű, pontosan tudjuk mi lett biztosítva, pontosan tisztában vagyunk a dolgok menetével. Egy társasház esetében ez már nem ilyen egyszerű. Társasház kezelőként nekünk állandóan résen kell lennünk ebben a témában is, egy jól és okosan megkötött biztosítás sokat érhet a társasháznak. Az ellenkezője pedig még hatványozottabban igaz.
A társasházak szinte minden esetben rendelkeznek olyan biztosítással, ami a lakóépületben keletkezett károk ellen nyújt védelmet. Ez a társasházi biztosítás. Ez arra szolgál, hogy egy káresemény bekövetkeztekor nem a lakóközösség tartalékaiból kell fedezni a helyreállítást. Ezek a biztosítások a legtöbb esetben az épületszerkezetre, a közös használatú helyiségekre – vagyis a lépcsőházra, padlásra és pincére –, valamint egyes esetekben a falakra és a közművezetékekre terjednek ki. A társasház biztosítás lényegében vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási feladatokat láthat el. Vagyis védi a vagyont, azaz az épület minden egyes részét, a falakat, a padlózatot, a tetőt, a víz- és csatornahálózatot, az elektromos vezetékeket és berendezéseket. Továbbá a közös területeken (padlás, udvar, pince, folyosó lépcsőház) keletkezett károk ellen is védelmet nyújt, amennyiben ezeket valamilyen biztosítási esemény okozza. A felelősségbiztosítás arra jó, hogy a másoknak okozott személyi sérülések és dologi károk után járó kártérítést kifizesse a biztosító, ami egyébként a biztosítottat terhelné. Például ha az egyik lakónak beázik a lakása azért, mert a felette lakónál csőtörés volt, vagy az elromlott mosógép eláztatta a lakást, akkor az okozott károkért kártérítést kell fizetni. Ilyen esetekre való a felelősségbiztosítás, ami része lehet a társasház biztosításnak. Tehát a társasház biztosítása alapvetően az elemi károkra terjed ki, vagyis, ha például beázik a padlás, egy csőtörés miatt elázik a pince, vagy megsérül a ház homlokzata, általában fedezi a károkat.
A vagyon biztosításra visszatérve: ha valamilyen elemi kár miatt a saját lakásunknak egy olyan része sérül meg, amire a társasház biztosítása kiterjed, számíthatunk segítségre. Gondoljunk például egy csőtörésre: ha a falak beázásáról van szó, a társasház biztosítás a beázás okozta károkat téríti meg (tehát a festést, vakolást, csempézést, vagyis az eredeti állapot visszaállítását), viszont előfordulhat, hogy bútorok vagy egyéb berendezési tárgyak is tönkrementek a vízkár következtében, amelyek megvételét vagy javítását saját zsebből kell fizetnünk, ha nincs ingóság biztosításunk. Ehhez azonban végtelenül fontos, hogy tisztában lennünk azzal, hogy egészen pontosan mire terjed ki ez a biztosítás, ugyanis a társasház általában csak egy alapcsomaggal rendelkezik, és a teljes körű védelem érdekében jó, ha van saját lakás és ingóság biztosításunk is.
A második részben az ingóságokról lesz szó.
Híres épületek 26: Corvin áruház
„A Corvin Áruház az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház.
Központi fekvésének köszönhetően pedig a főváros egyik leglátogatottabb áruháza volt. A Keleti és Nyugati pályaudvarok közelsége miatt az áruház a vidékről érkező vásárlók számára is könnyen megközelíthető volt, ez is magyarázta a több évtizeden át tartó töretlen sikerét.
1915-ben az áruház építése miatt az addig ott üzemelő Apolló Mozi átköltözött az Erzsébet körúti Royal Szállodába. A helyére épült Corvin Áruházat 1926. március 1-én adták át a vásárlóknak. A Corvin Áruházat a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég alapította, egymillió magyar korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke Lewin Miksa lett, és ő volt az áruház első igazgatója is. Az épületet Reiss Zoltán tervei alapján építették meg, és klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzatot kapott.
Az áruház megjelenésével a Blaha Lujza téri csomópont a főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésévé vált, és itt, a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán helyezték üzembe az ország első villanyrendőrét, 1926. december 23-án. A Corvinban nagy sikernek örvendett az 1931-ben felszerelt mozgólépcső, mely az első és sokáig egyetlen ilyen szerkezet volt az országban.
Az áruház a második világháború során kiégett ugyan, de csupán kisebb sérüléseket szenvedett. 1944-ben bezárt. A talpra álló áruházat 1948-ban államosították. Újjáépítése után Budapest Nagyáruház néven működött. Az 1956-os forradalomban az épületet nagyobb károk érték. 1966-ban az Országos Áruházi Vállalat üzemeltetésébe adták, amely 1967-től Centrum Áruházak néven folytatta tevékenységét, az áruház pedig felvette a Centrum Corvin Áruház nevet
2018. május 23-án elkezdődött az épület alumíniumburkolatának eltávolítása, az épület műemléki homlokzatának felújítása. A munkálatok utolsó ütemeként, a Blaha Lujza térfelújításával egyidejűleg 2022-re tervezték, 2023 tavaszán elkészült. Kisebb szépítések még folynak.
