ceiling mounted cassette type air conditioner for large rooms, exhibition room, Modern cafe

Klimatizálás

Napjaink házainak, lakásainak és egyéb ingatlanjainak egyik legfontosabb berendezése a klíma berendezés. A klimatizálás minden túlzás nélkül nélkülözhetetlenné vált és mint ilyen beépült életünk szerves részei köze. A mi életünknek is fontos részei a klíma berendezések, akár saját irodánkról, akár egy általunk kezelt ingatlanról vagy saját otthonunkról legyen szó. Kezelőként pedig az egyik fontos feladatunk ezeknek a berendezéseknek a karbantartása. (Vagyis a karbantartás megszervezése). Ezért is állítottunk össze egy klíma technikai fogalomtárat.

Ablakklíma: Egy egységből álló berendezés. Az ablak-klímakészülékek az utcai ablakokból kiálló, városképet nem éppen szépítő látványáról és a kifolyó cseppvizéről, széles körben ismert készülék. Elterjedése olcsóságának és a könnyű felszerelhetőségének köszönhető. Kisebb helyiségek részleges hűtésére, szárításra, az átmeneti időszakban kismértékű fűtésre használható.

Allergén: az allergia/orrgyulladás, asztma, láz, kiütés, hasmenés, fulladásforrása. Az allergén leginkább fehérjéből áll és a legismertebb típusai az atkák, a pollen, az állatszőr stb. Ezek az allergének bőrön, a légutakon, és az emésztőrendszeren keresztül jutnak be a szervezetbe.

Automatikus tisztítás: A klímakészülékek „szagának” fő oka a hőcserélőn megtelepedő penész. Ha a készüléket hűtési üzemben hagyományos módon kapcsoljuk ki, a penészgombák és baktériumok megtelepedhetnek a hőcserélő nedves felületén. Az automatikus tisztítási funkció kiszárítja a nedves hőcserélő felületet, megakadályozva ezzel a penész és baktériumok megtelepedését.

Cseppvíz szivattyú: Lehetőséget biztosít a kondenzvíz elvezetésére. Szükség esetén jó pár méterre elvihető ez a megoldás. Ha például olyan helyeken kell vinni a csöveket és a beltéri egységből nem tudjuk hova vezetni.


Cseppvíz elpárologtató:
Amikor a kültéri egységnél nem lehet lecsöpögtetni a vizet akkor lehetőség van elpárologtatni azt. Hátránya annyi, hogy sokat fogyaszt ha megy 2kw, és a fűtés üzemben nem bírja elpárologtatni a kültéri egységből hirtelen lezúduló vizet.

COP: Energiahatékonysági besorolás fűtés üzemmódban. „A”-tól  „G”-ig hét különböző energiahatékonysági besorolást különböztetünk meg, ahol az „A” a leghatékonyabb, míg a „G” a legkevésbé hatékony készüléket jelzi. COP= fűtési teljesítmény leadása osztva a fűtéskor felvett elektromos teljesítmény felvételével.

EER: Energiahatékonysági besorolás hűtés üzemmódban. „A”-tól  „G”-ig hét különböző energiahatékonysági besorolást különböztetünk meg, ahol az „A” a leghatékonyabb, míg a „G” a legkevésbé hatékony készüléket jelzi. EER= hűtési teljesítmény leadása osztva a hűtéskor felvett elektromos teljesítmény felvételével.

Hőszivattyú: Klímaberendezéseknél akkor beszélünk hőszivattyúról ha berendezés hűtő-fűtő üzemmódú. A fűtés üzemmódot egy automatikusan vezérelt négyállású szelep kapcsolja,  mégpedig úgy, hogy az elpárologtatót felcseréli a kondenzátorral.  A hűtőközeg szállítását továbbra is a kompresszor látja el.

Hűtőközeg (klímagáz): A klíma berendezések alapvető működése ennek a gáznak egy zárt rendszerben történő halmazállapot váltásán alapszik. A kereskedelmi hűtés és klímatechnika területén tehát elsősorban a klórmentes, részben halogénezett fluorszénhidrogének (HFC), R134a, R125, R143a, R152a és R32 jöhetnek számításba, mint helyettesítő anyagok. Az R134a és az R125 kivételével egyébként mindegyik anyag égethető.

Inverter: Az inverteres klíma titka abban rejlik, hogy a kompresszor egy elektronikus egység segítségével tudja változtatni a fordulatszámát. A fordulatszámot az elektronikus egység a helység hőmérséklete függvényében változtatja, tehát ha beindítjuk a klímát és például van 32 fok a szobába akkor a klíma automatikusan elindul és elkezdi a beállított hőmérsékletet elérni. Ebben az esetben az elektronikus egység maximális fordulatszámot határoz meg a kompresszornak. Amikor elérte a berendezés a kívánt hőfokot, akkor visszavesz a fordulatszámból, mivel már nincs szükség akkora hőmérsékletcsökkentésre csak a beállított hőmérséklet megtartását kell biztosítani. Ilyenkor akár 60% teljesítmény is elegendő. Ennek következtében rengeteg előny származik a típus használatából.

Léghűtés: Kizárólag a levegő hőmérsékletét hűti, viszont a frisslevegő-mennyiség befolyásolására nem képes. Ezért nem keverendő a klimatizálással.

Légnedvesítés: Ha a külső hőmérséklet a belső hőmérséklet szintje alá csökken, akkor a hideg és nedves levegő beáramlik a fűtött épületbe, ahol felmelegszik és kiszárad. Ez történik például akkor is, ha télen szellőztetünk. Ez ellen a légnedvesítés a megoldás, amelyre főként akkor van szükség, ha olyan anyagok nagy tömegben fordulnak elő, melyek a levegő víztartalmát elvonják – pl.: papír, textil, fa, festmények, gyümölcs, zöldség stb.; statikus elektromosság előfordulása esetén; komfortigényeink kielégítésére. Alapvetően kétféle nedvesítési megoldás létezik: izotermikus és adiabatikus nedvesítés. A léghűtés és légnedvesítés együtt jelenti a klimatizálást.

Klimatizálás:
A klimatizálás során a zárt tér levegőjének hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását adott értéken tartjuk, vagy meghatározott program szerint változtatjuk (annak függvényében, hogy mi a feladat). A levegő összetétele elsősorban az oxigén és szén-dioxid koncentrációját jelenti, mely alapvetően a frisslevegő ellátással van összefüggésben.

Kompresszor: A berendezések fő alkatrésze. Feladata: az elpárologtatóból érkező száraz gáz nyomását a kondenzátor nyomására növelni.

Kondenzvíz: Hűtési folyamat közben a beltéri egység elpárologtatójára a szoba és a
párologtató hőmérsékletkülönbsége miatt kicsapódik a szoba levegőjéből a pára. Ezt nevezzük kondenzvíznek. Fűtési folyamatkor a kültéri egységen keletkezik kondenzvíz. A kondenzvíz a beltéri aljából folyik ki gravitációsan vagyis nem tudjuk a csöveket a plafonon vezetni.

Multi klíma: Egy kültéri (multi) egységhez több beltéri egység kapcsolható. A kültéri egység típusától függően akár többféle (oldalfali, mennyezeti, parapet, stb.) típusú beltéri egység, vagy azonos típusból több darab üzemeltethető vele. Olyan helyeken célszerű az alkalmazásuk, ahol problémás vagy költséges több kültéri egység elhelyezése vagy nem lehetséges telepakolni a házfalát kültéri egységgel.

Split Klíma: Lakossági felhasználású klíma berendezések. A hőmérséklet és a páratartalom kívánt mértékét tudjuk velük befolyásolni. A SPLIT szó jelentése osztott, azért kapta ezt a nevet, mert egy beltéri és egy kültéri egységből áll. A beltéri egység feladata a párátlanítás valamint a légbe fúvás, a kültéri egységben van a berendezés lelke a kompresszor és a kondenzátor, amik a tényleges munkát végzik. Többféle teljesítménnyel léteznek, az esetek nagy részében 2  és 10 Kw teljesítményben kaphatóak.
Ezek a berendezések nem fújnak be friss levegőt kintről csakis a helyiség levegőjét keringtetik.

Zajszint: A zaj az emberek számára kellemetlen  hang, zörej. Az embert érő erős és tartós zaj halláskárosodást, ingerlékenységet, gyomor panaszokat, általános kimerültséget válthat ki. A megengedett zajszintekre szigorú előírások vannak.  A fül érzékelését követő (A) hangnyomásszint szűrő beépítésével a zajszinteket dB(A) értékkel jelölik.

 

 

 

Kérjük, ossza meg, ha tetszett!

Ossza meg