Rémálomház az Elm utcában

A lakóhely, amelynek az otthonunknak kellene lennie, gyakran válik a stressz és frusztráció forrásává, ha a társasház üzemeltetése borzalmasan vagy pedig egyáltalán nem működik. Egy ilyen helyzetben a lakók mindennapjaikat a bizonytalanság és a kényelmetlenség határozza meg. Íme, egy mélyreható betekintés egy olyan társasház életébe, ahol a problémák csak halmozódnak, és a megoldások nem érkeznek meg, sőt néha még a szándék a megoldásra is hiányzik. A leírtakkal személyesen találkoztam, ugyanis az ominózus társasház kezelésére tőlem is kértek egy ajánlatot. Kimentem a házhoz, bejártam, felmértem, beszélgettem pár lakóval. A tapasztalatok pedig lentebb olvashatók. Elöljáróban annyit, hogy nem ez lesz életem legpozitívabb és legvidámabb beszámolója egy társasházzal kapcsolatban.

Mikkel is találkoztam? Mit mesélt az a pár tulajdonos aki szóba állt velem? Nem sok jót. Kezdjük talán a legijesztőbb esettel: Az elmúlt négy évben a társasház lakói már a legfontosabb döntéseket sem tudták meghozni, mivel nem volt közgyűlés, ami érthetetlen és teljesen szabálytalan a közös képviselő részéről, illetve egy hiba a lakóközösség részéről is, hiszen nem tettek semmit az ügyben. (https://rem189.eu/tenyek-es-tevhitek-a-kozos-kepviselorol-5-resz ezen a linken találhatóak megoldások rossz közös képviselők leváltására). Ennek eredményeként a szükséges felújítások, karbantartások és fejlesztések elmaradtak, ami komoly veszélyt jelent az épület lakhatóságára és a lakók biztonságára nézve.

Egy másik jelentősebb hiányosság a felújítási alap hiánya, ami azt jelenti, hogy nincs megfelelő anyagi fedezet az épület karbantartására és fejlesztésére. Ez pedig konkrétan oda vezet, hogy a nem túl jó állapotú tető problémái csak súlyosbodnak, és a beázások egyre gyakoribbak lesznek, fenyegetve az épület struktúráját és a lakók vagyonát. Arról már nem is beszélve, hogy bármi más felújításra sem lesz pénz.

A rendszeres elszámolások hiánya csak tovább súlyosbítja a helyzetet. A lakók nem kapnak megfelelő tájékoztatást a befizetésekről, és a közösség bizalmatlansága egyre csak növekszik. Nevezzük nevén: fogalma nincs az ott élőknek, hogy a befizetett közös költséggel mi történik. Nem tudják, hogy mire megy el a pénzük, hiszen a házban nem történik nagyjából semmi. Erre egy újabb kiváló példa: a társasház takarítása eléggé ad hoc jellegű. Egy héten egyszer-kétszer felbukkan pár takarítónak kinéző egyén és sepregetnek kicsit. De a ház tisztasága nagyjából a nem létező kategória felé tendál.
Erről a témáról már értekeztem korábban: https://rem189.eu/a-tarsashazi-takaritas-legnagyobb-hibai/

A társasház biztosítása lejárt, ami további bizonytalanságot és kockázatot hordoz a lakók számára. Amikor egy társasház nincs biztosítva, az azt jelenti, hogy nincs fedezet a különféle károkra, például tűz, árvíz, földrengés, vagy akár lopás esetén. Ez óriási kockázatot jelent a lakók vagyona szempontjából, hiszen egy esetleges káresemény során a lakók önerejükből vagy közösségi alapokból kellene helyreállítsák az okozott károkat. Azt hinné az ember, hogy ezt mindenki igyekszik elkerülni. Hát nem…

A villamos hálózat pedig elavult és veszélyes állapotban van, ami komoly biztonsági kockázatot jelent mind a lakók, mind az ingatlan tulajdonosai számára. Az elavult villamos hálózatok gyakran okoznak rövidzárlatokat vagy túlterheléseket, amelyek tűzveszélyt jelentenek. A rosszul karbantartott vezetékek, elavult csatlakozók vagy túlmelegedett alkatrészek könnyen kiválthatnak tüzet, ami komoly veszélyt jelent mind a lakókra, mind az ingatlanra nézve. Az elavult villamos hálózatok gyakran okoznak áramszüneteket és feszültségingadozásokat, amelyek kényelmetlenséget okozhatnak a lakók számára. Az áramszünetek különösen problémásak lehetnek olyan kritikus helyzetekben, mint például az éjszaka vagy a hideg téli hónapokban.

Akadt még pár apróság. Volt aki azt se tudta ki a közös képviselő, más valaki megkérdezte: „Van egyáltalán közös képviselőnk?”. A hírek szerint sem SZMSZ, sem pedig házirend nincs, a házon található reklámok és hirdetések után senki sem fizet a társasháznak bérleti díjat, a kaputelefont egy ott lakó idősebb úr tartja karban, a kukákat mindig valaki más húzza ki.

Természetesen elkezdtem gondolkodni, hogy miként lehet rendezni a kaotikus helyzetet, de hamar rájöttem, hogy a társasházban mélyen gyökerező problémák és a lakók közötti bizalmatlanság és konfliktusok nehezítik a helyzet kezelését. Végül úgy döntöttem, hogy nem vállalom a feladatot még ajánlat adás szintjén sem, felismertem ugyanis, hogy a jelenlegi körülmények között nem lehetséges hatékonyan megoldani az előállt problémákat. Néha sajnos találkozom olyan esetekkel amikkel nem tudok mit tenni.

 

Híres épületek 49: Széchenyi Gyógyfürdő

Zsigmondy Vilmos (Pozsony1821május 15. – Budapest1888december 21.) bányamérnök kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy Pest városában egy artézi kút sikeres fúrása legnagyobb valószínűséggel a Városligetben valósítható meg. Ezt a javaslatot Pest város közgyűlése 1868. március 4-én el is fogadta. A kút fúrásának helyéül a Városligetet jelölték ki (a mai Hősök terén, Árpád fejedelem lovas szobra előtti részen). A kút fúrása 1868 novemberében kezdődött el és 1878 januárjában fejeződött be.

A fürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző  (Arad1850július 19. –BudapestFerencváros1905március 28.) tervei alapján. Czigler halála után, 1905-től irodáját Dvorák Ede (Oravica1861október 19. – BudapestFerencváros1920augusztus 23.) vezette tovább. Első években az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt. A végső terveket  Gerster Kálmánnal  (Pest1850október 9. – Budapest1927augusztus 25.) közösen készítette el. A kor jelentős művészei így Maróti Géza, Telcs Ede, Róna József, Róth Miksa, Vastagh György, Vajda Zsigmond közreműködött az épület külső és belső díszítésének kialakításában.

A fürdőt 1913. június 13-án nyitották meg. 1926-ban pályázatot írtak ki az épület bővítésére. 1927-ben el is készült a gyógyfürdő népfürdő szárnyának bővítése és az uszoda létesítse.
Az épület a II. világháborúban károkat szenvedett, de mivel a kút nem sérült meg a részleges üzemeltetése biztosított volt.
1963-ban a strandfürdő öltözőit téliesítettek és az óta a szabad területen lévő medencék télen is üzemelnek.


Üzleti kapcsolatok hálózata, avagy vélemény az üzleti csoportokról

Párszor talán már megemlítettem, hogy magam is tagja vagyok egy üzleti csoportnak. Még véletlenül se valami piramis játékra vagy hasonló rendszerű átverésre kell itt gondolni, hanem megbízható és tisztességes vállalkozói körre. És mivel velem együtt cégünk is profitál ebből a csoportból néhány dolgot megosztanék az üzleti csoportokról.

Az „üzleti csoport” kifejezés alatt általában olyan szervezetet. szerveződést vagy közösséget értünk, amely vállalkozókat, vállalkozásokat és szakembereket tömörít egy adott területen vagy iparágba. Az üzleti csoportoknak különböző céljaik és formáik lehetnek, de általában az üzleti kapcsolatok kialakítását, az üzleti lehetőségek megosztását és az információcsere elősegítését célozzák meg. Ezek a csoportok gyakran rendszeres találkozókat vagy eseményeket szerveznek, amelyeken a tagok lehetőséget kapnak az üzleti kapcsolataik építésére, tapasztalataik megosztására és üzleti lehetőségek kiaknázására. Az üzleti csoportok széles körben változhatnak a méretben és a tevékenységekben. Vannak kis, helyi vállalkozói csoportok, amelyek informálisabb találkozókat tartanak, és nagyobb, nemzetközi hálózatok, amelyek globális üzleti kapcsolatokat és lehetőségeket kínálnak. Az üzleti csoportok általában elősegítik a tagok közötti kapcsolatok kiépítését és erősítését, valamint támogató közösséget biztosítanak a vállalkozók és szakemberek számára.
Tehát az üzleti csoportok általában olyan előnyöket kínálnak, mint az üzleti kapcsolatok hálózata, az üzleti lehetőségek megosztása, a tapasztalatok és tudás megosztása, a támogató környezet biztosítása és a szakmai fejlődés elősegítése. Ezek a csoportok lehetnek formális szervezetek, amelyek rendszeres találkozókat tartanak, vagy informálisabb közösségek, amelyek online vagy offline fórumokon kommunikálnak egymással. Az üzleti csoportok általában arra törekszenek, hogy összekapcsolják és erősítsék az üzleti közösségeket, valamint segítsenek a tagoknak növelni vállalkozásaik sikerességét és hatékonyságát.

Néhány konkrét előnyt is megosztanék:
– Üzleti kapcsolatok hálózata: Egy üzleti csoportban való részvétel lehetővé teszi az üzleti kapcsolatok kialakítását és bővítését különböző iparágak képviselőivel.

– Ajánlások és üzleti lehetőségek: A csoporttagok aktívan ajánlják egymást üzleti partnereknek vagy potenciális ügyfeleknek, növelve ezzel az üzleti lehetőségeket.

– Tanácsadás és mentorálás: Tapasztalt vállalkozók és szakemberek rendszeresen osztják meg tudásukat és tapasztalataikat, ami segíthet a szakmai fejlődésben és a vállalkozás sikereinek növelésében.

– Tanulás és fejlődés: Rendszeres képzések és workshopok segítik az üzleti készségek fejlesztését és az új trendek megismerését.

– Hitelesség és megbízhatóság: Az együttműködés egy megbízható üzleti hálózatban a hitelesség és megbízhatóság érzetét kelti a potenciális ügyfelekben és partnerekben.

– Erőforrások és szolgáltatások hozzáférése: Az üzleti csoportok gyakran rendelkeznek olyan erőforrásokkal és szolgáltatásokkal, mint például kedvezményes irodabérlet, könyvelői szolgáltatások vagy marketingsegítség.

– Közösség és támogatás: Az együttműködés egy olyan közösség részeként, amely hasonló célokkal rendelkező vállalkozókat fog össze, támogató környezetet teremthet a kihívások leküzdéséhez és a motiváció fenntartásához.

– Elismertség és presztízs: Az együttműködés egy neves üzleti csoporttal növelheti az üzleti elismertséget és presztízst az adott iparágban.

– Közösségi média és online jelenlét: Az üzleti csoport tagjai által nyújtott támogatás és ajánlások növelhetik a vállalkozások online jelenlétét és láthatóságát a közösségi médiában és az interneten.

– Rugalmas munkaerő és partnerség: Az üzleti csoportok lehetővé teszik a rugalmas munkaerő felhasználását és partnerkapcsolatok kialakítását olyan projektekben, amelyekhez szükség lehet további szakértői tudásra vagy erőforrásokra.

– Közvetítő szerep: Az üzleti csoportok gyakran közvetítenek különböző szakmai szolgáltatók és vállalkozók között, így segítve az üzleti tranzakciók létrejöttét és gördülékenységét.

– Bővített piaci lehetőségek: A csoporttagok különböző iparágakat képviselnek, így új piacokra való kiterjeszkedés lehetősége is adódhat az ajánlások és üzleti lehetőségek révén.


Híres épületek 48: László Fülöp villa (XIV. Kerület Zichy Géza utca)

Zuglóban, a Zichy Géza és az Abonyi utca sarkán áll egy romos kastély. Fénykorában látványos tornyaival egy középkori kastélyt idézhetett. Vannak, akik csak Disney kastélynak becézik. Az épület László Fülöp festőművész otthona, műterme volt.

László Fülöpről:” az aranykor végén nem volt nála népszerűbb magyar festő Európa szerte. Bejárása volt szinte minden európai uralkodó-családhoz, és nincs olyan ország, ahol legalább egy László Fülöp portré ne függne a királyi paloták belső falain.”
László Fülöp egy szegény polgár-család tagjaként született (Pest1869április 30.[1] –London1937november 22.)  és először fényképretusálással foglakozott, majd elhatározta, hogy festő lesz. Szerencséjére figyelt rá a Kosmos-részvénytársaság, amely Ferdinánd bolgár fejedelem képmását akarta sokszorosítani. Erre a munkára az ifjú László Fülöpöt választották ki. Aki el is ment Szófiába, és megfestette az uralkodóról a portrét, akinek igen megtetszett az elkészült mű. Ezért jó szívvel ajánlotta őt rokonainak és ismerőseinek Európában. László Fülöp Angliába került, ahol az udvar hivatalos portréfestőjévé vált. Angliában ismerkedett meg élete szerelmével, Guiness Lucyval, aki az ír sör-király leánya volt. A fiatalok összeházasodtak, és frigyükből négy fiúgyermek született.

A család és a karrier elrendezése után László Fülöp visszatért Budapestre, ahol egy méltó otthont szeretett volna megteremteni családjának, amit az ír hozományból meg is valósított. Megvásárolta a Városliget egyik telkét (a mai Zichy Géza utcában) és felkérte Gyalus Lászlót (Gyepűfüzes1865április 24. – Budapest1941február 23.) egy különleges palota megtervezésére. A tervező műemlékek restaurálásával (Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás – templom helyreállításán) foglalkozott, ezért nem meglepő hogy az új épület is historikusra sikeredett. Az épület a német gótikus kastélyokat idézi küllemében. Most így lepusztulva is figyelemre méltó!

Zöld oázisok városi környezetben: Társasházak zöld területeinek előnyei

A társasházak zöld területeinek létesítése napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő, kiemelkedően fontos téma. Az ilyen területek létrehozása nem csupán esztétikai, hanem számos praktikus és környezeti előnnyel is jár. A zöld övezetek segítségével a városi környezetben élő lakók olyan közösségi tereket hozhatnak létre, amelyek nem csupán esztétikailag vonzóak, hanem egészségesebb, fenntarthatóbb és élhetőbb környezetet is biztosítanak számukra.
Fontos megérteni, hogy a társasházak zöldterületeinek létesítése nem csupán az adott társasház lakóit szolgálja, hanem a környező közösséget és az egész várost is. Ezek a zöld oázisok nem csupán esztétikailag javítják a városképet, hanem hozzájárulnak a városi környezet élhetőbbé és fenntarthatóbbá tételéhez. Ezért fontos, hogy a társasházak tervezése és fejlesztése során prioritást kapjon a zöld területek kialakítása és gondozása, hogy mindenki számára jobb és egészségesebb környezetet teremtsünk.

– Zöld övezet létrehozásával a társasház csökkentheti a városi hőszigetelődést, amely a beton- és aszfaltfelületek miatt jelentkezik. A növényzet segít az üvegházhatású gázok (pl. szén-dioxid) elnyelésében és az oxigén termelésében, így javítva a levegő minőségét és csökkentve a környezetszennyezést.

– A zöld területek mentális és érzelmi jólétet nyújtanak a lakóknak. A kertek, fák és virágok nyugtató hatással vannak az emberekre, segítenek csökkenteni a stresszt és javítani az általános hangulatot.

– A növényzet árnyékot nyújt a forró nyári napokon, ezáltal csökkentve az épületek hűtésére irányuló energiaigényt. Ennek eredményeként csökkenthetők az energiafelhasználásból adódó költségek és a környezeti terhelés.

– A zöld területek hozzájárulnak az épület körüli zajszint csökkentéséhez, így kellemesebb környezetet biztosítva a lakók számára. Ezen túlmenően a zöld területek közösségi térként is szolgálhatnak, ösztönözve az emberek közötti interakciót és kapcsolatokat.

– A zöld övezetekkel rendelkező társasházak ingatlanértéke általában magasabb, mivel vonzóbbak és kellemesebb környezetet biztosítanak a lakók számára. Ez elősegítheti az ingatlanok gyorsabb értékesítését és magasabb áron történő értékesítését.

– A zöld terek létrehozása lehetőséget teremt a lakóközösség számára arra, hogy összegyűljenek, közösen dolgozzanak és gondozzák a kertet. Ez erősítheti a közösségi szellemet és segíthet a konfliktusok feloldásában.

– A zöld övezetek lehetőséget kínálnak a helyi növény- és állatfajok számára, hogy éljenek és szaporodjanak. Ez elősegíti a biológiai sokféleség fenntartását, ami fontos a természetes ökoszisztémák egyensúlyának megőrzéséhez.

– A társasházi „zöld régió” komposztálási lehetőséget biztosítanak a szerves hulladék kezelésére, ezáltal csökkentve a társasház által termelt szemét mennyiségét és hozzájárulva a fenntartható hulladékgazdálkodáshoz.

– A kertészkedés és a növénygondozás lehetőséget nyújt a lakóknak a fizikai aktivitásra, ezáltal elősegítve az egészséges életmódot és a mozgás örömét.

– A zöld környezet vizuális vonzerejével emeli a társasház megjelenését és vonzóbbá teszi azt mind a lakók, mind a külső látogatók számára. Ez javíthatja az épület arculatát és az egész környék urbanisztikai értékét.

– A zöld övezetek segíthetnek a csapadékvíz kezelésében és a vízelvezetésben, különösen azáltal, hogy felszívják és lassítják a csapadékvíz lefolyását. Ez megakadályozhatja az árvizeket és a talajeróziót, valamint segíthet a helyi vízminőség javításában.

A zöld térség létrehozása és fenntartása hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz és a városi zöldterületek növekedéséhez. Ez a fenntartható városfejlesztés egyik fontos eleme, amely elősegíti a városi területek élhetőbbé és fenntarthatóbbá tételét hosszú távon.

A zöld területek lehetőséget nyújtanak a megújuló energiaforrások, például a napelemek és a szélturbinák telepítésére. A zöld területek tisztább energiatermelést tesznek lehetővé, ami hozzájárul a társasház energiafüggetlenségéhez és fenntarthatóságához.

A gondozott és felügyelt zöld térség csökkenthetik a bűnözés kockázatát egy társasház környékén. Az ilyen területek vonzóbbak és jóval forgalmasabbak, ami megnehezíti a bűnözők számára a rejtőzködést és a bűncselekmények elkövetését.

Internetes veszélyek hálójában: Adathalászok új trükkjei

Levelet kaptunk informatikusunktól amiben egy ma sajnálatosan gyakori jelenségre hívta fel figyelmünket. Ez pedig az adathalászat egyik új módja. Cégünk életében sok-sok email szerepel, kapjuk és küldjük őket szép számmal, kapcsolattartásunk jó része emailben történik. Gondolom ezzel nem vagyunk egyedül, ahogy a csalás és szélhámosság internetes módjaival sem mi találkozunk először.

Mielőtt megnézzük mi is az aktuális „átverés”, összefoglalom az adathalászat lényegét:
Az adathalász emailek általában „álcázott” üzenetek, melyek célja az adatokkal való visszaélés vagy illetéktelen hozzáférés megszerzése. Ezek az e-mailek általában olyan látszólag hivatalos forrásokból származnak, mint például bankok, online fizetési rendszerek, vagy más nagy vállalatok. Az adathalászok általában arra ösztönzik a címzetteket, hogy kattintsanak egy linkre vagy töltsenek le egy mellékletet, amelyek általában egy hamis weboldalra vagy rosszindulatú szoftverre irányítják őket.
Ha valakiben felmerül, hogy miért is veszélye ez, mondok egy egyszerű példát: Személyes adataink illetéktelen felhasználása. Az adathalászok célja gyakran az érzékeny személyes adatok, például banki adatok, bejelentkezési adatok, személyazonosító információk megszerzése. Ezeket az adatokat különféle bűncselekményekhez, például pénzügyi csalásokhoz, identitáslopáshoz vagy más visszaélésekhez használhatják fel.

Most lássuk a jelenlegi konkrét fenyegetést:
Újabb adathalász email hullám indult. Figyeljenek az idegen emailek-re, amik valamilyen változás miatt kérik, hogy lépjen be a megadott linken.
Ezek jellemzően sürgetik is az embert, hogy 24 órán belül felfüggesztik a fiókját, ha nem nem lépnek be az új felületen.
Most egy tökéletes Magyarsággal megfogalmazott adathalász levél terjed, ami az Outlook web app 2024-re frissítés miatt kéri a felhasználókat, hogy lépjenek be a belépési azonosítójukkal.
Hasonló adathalászat folyik a Gmail, Fb, és számos bank nevében is. A link szövegéhez képest egy hasonló, de teljesen más weboldal jön be. Ezt a böngésző címsorában lehet ellenőrizni.
Ha megadják az adataikat egy ilyen felületen, akkor átveszik a fiók felett az uralmat, megváltoztatják a jelszót, és idegen célra kezdik használni.

Hasonló eset:

Telefonon felhívják a bank nevében az ügyfelet azzal az indokkal, hogy gyanús utalásokat vagy kártyás vásárlásokat észleltek.
Kérik, hogy telepítsetek a telefonra Anydesk, vagy hasonló távoli elérést biztosító alkalmazást és adjátok meg nekik a hozzáférést, hogy intézkedjenek.
Ezen keresztül a banki alkalmazást éjszaka elérik és használni tudják (ha az internet aktív a telefonon). Többeknek leürítették a számlájukat, mire észrevették.

 

Híres épületek 47: Zala villa (Budapest, XIV. ker. Ajtósi Dürer sor 25.)

Ez a különleges szecessziós épület a Stefánia út és Ajtósi Dürer sor sarkán áll.
Az épület megrendelője Zala György (AlsólendvaZala vármegye1858április 16. – BudapestJózsefváros1937július 31.) volt, aki a szobrokban gazdag XIX. század végének az egyik legjelentősebb művésze volt. Néhány alkotása például Andrássy Gyula és Tisza István Kossuth téri szobra. Aradon a Szabadság-szobrot, a Millenniumi emlékmű több alakját (a hét vezért és Gábriel arkangyalt) vagy Erzsébet királyné szobra az Erzsébet híd budai hírfőnél.
A Bálint Zoltán  (Nagyvárad1871március 6. – Budapest1939január 17.) – Jámbor Lajos (Pest1869október 31. – Budapest1955november 6.) építészpáros Lechner Ödön 1898-as terveiből kiindulva, kevés változtatással készítette el a kiviteli terveket a villához és a hozzá közvetlenül csatlakozó műteremhez.

Az épület eredetileg kettő, egy kisebb és egy nagyobb műtermet is magában foglalt: sajnos a nagyobbikat, a közel 200 négyzetméteres, óriási üvegablakon át természetes fényben úszó műtermet még a II. világháború előtt lebontották.
Figyelemreméltó az épületet díszítő vasmunkák, így a kerítés, és az ablakok díszítő védőrácsozat, valamint pilléreken megjelenő színes pirogránit díszítés Az épület felé járva mindig megállok az ebédlőablak feletti mozgalmas fríznél, ami a Vénusz ünnepének antik témáját jeleníti meg. Amelyet a Lechner Ödönnel annyi közös értéket együtt megalkotó Zsolnay-gyárban készítették.
A belső terek kialakítása ma már nem őrzi az eredeti állapotokat. Az épületben a magyarországi Líbiai Nagykövetség működött. Ma eladó!


Adatvédelmi fogalom gyűjtemény

Adatbiztonság: Az adatok védelme (műszaki és szervezési megoldások által) a jogosulatlan hozzáférés, megsemmisítés, megváltoztatás vagy más veszélyeztető tényezők ellen.

Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése (függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől).

Adatfeldolgozó:
Az a személy vagy szervezet, amely az adatkezelő nevében kezeli az adatokat.

Adathordozhatóság:
Az érintettek jogosultak arra, hogy az őket érintő személyes adatokat strukturált, széles körben használt és géppel olvasható formátumban kapják meg és ilyen módon tárolják, továbbítsák.

Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet, például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép stb.) rögzítése.

Adatkezelés jogalapja: főszabály szerint az érintett hozzájárulása vagy törvényben elrendelt kötelező adatkezelés.

Adatkezelő: Az a személy vagy szervezet, amely meghatározza az adatkezelés céljait és eszközeit, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja .

Adattörlés: Az adatoknak az eredeti gyűjtésük céljához képesti további kezelésének megszüntetése.

Adatvédelem: a személyes adatok jogszerű kezelését, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége.

Adatvédelmi hatásvizsgálat: Az adatvédelmi kockázatok és következmények előzetes értékelése az adatkezelés megkezdése előtt.

Adatvédelmi nyilatkozat: Egy szervezet által nyilvántartott dokumentum, amely leírja az adatkezelési gyakorlatokat és az érintettek jogait.

Adatvédelmi tisztviselő: Az a személy, akit az adatkezelő kijelöl az adatvédelmi rendeletben előírt esetekben, és aki felügyeli az adatvédelmi szabályok betartását.

Cookie-k („sütik”): rövid adatfájlok, melyeket a meglátogatott honlap helyez el a felhasználó számítógépén. A cookie célja, hogy az adott infokommunikációs, internetes szolgáltatást megkönnyítse, kényelmesebbé tegye. Számos fajtája létezik, de általában két nagy csoportba sorolhatóak. Az egyik az ideiglenes cookie, amelyet a honlap csak egy adott munkamenet során (pl.: egy internetes bankolás biztonsági azonosítása alatt) helyez el a felhasználó eszközén, a másik fajtája az állandó cookie (pl.: egy honlap nyelvi beállítása), amely addig a számítógépen marad, amíg a felhasználó le nem törli azt. Az Európai Bizottság irányelvei alapján cookie-kat [kivéve, ha azok az adott szolgáltatás használatához elengedhetetlenül szükségesek] csak a felhasználó engedélyével lehet a felhasználó eszközén elhelyezni. A cookie-k ugyanis számos adatvédelmi aggályt vetnek fel, például a segítségükkel nyomon követhetőek a felhasználó böngészési szokásai.

Célhoz kötött adatkezelés: személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Az adatkezelés során biztosítani kell, hogy  az adatok pontosak, teljesek és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészek legyenek, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

Data Subject Rights (Érintetti jogok): Az érintettek jogai az általuk megadott személyes adatokkal kapcsolatban, beleértve a hozzáféréshez, törléshez és hordozhatósághoz való jogot.

Érintett: Az a személy, akire az azonosított vagy azonosítható személyes adatok vonatkoznak.

GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet): Az Európai Unió által kibocsátott rendelet, amely az adatvédelmi szabályokat harmonizálja az EU-ban.

Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő kezeléséhez. Különleges adatok esetében szükséges az írásos forma.

Infotv.: 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, amelyet az Alaptörvény VI. cikke alapján az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, az ezen jogok érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról, valamint az ellenőrző  hatóságról (NAIH) alkotott. A törvény célja, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. 2012. január 1-től hatályos.

Információszabadság: a közérdekű, valamint közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapvető jog, mely elősegíti a közhatalom gyakorlásának társadalmi kontrollját és a közintézmények működésének, valamint a közpénzek elköltésének átláthatóságát (transzparencia).

Közérdekű adat: az állami/önkormányzati feladatot, illetve egyéb közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől (így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat).

Megfelelő tájékoztatás: az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a hozzájárulásán alapul-e vagy kötelező, továbbá egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

Privacy by default: olyan adatvédelmi irányzat, melynek lényege, hogy személyes adatok gyűjtésére, kezelésére, illetve feldolgozására csak és kizárólag az adatalany kifejezett kérésére kerülhet sor. Az adatkezelők alapvető, „alapértelmezett” (angolul: by default) hozzáállása az kell, hogy legyen, hogy minden körülmények között figyelembe veszik az adatvédelmi szempontokat és ezeknek megfelelően járnak el az adatkezelési műveletek során.

Privacy Shield: Az EU és az Egyesült Államok közötti adatátvitelre vonatkozó keretrendszer, amely az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést garantálja.

Profiling: Az automatizált adatfeldolgozás, amelyet az érintett személyes jellemzőinek értékelésére vagy elemzésére használnak.

Személyes adat: Azonosított vagy azonosítható természetes személyhez kapcsolódó információ, például név, cím, e-mail cím vagy azonosító szám.


Hétvégi kalandom az elektromos rendszerrel

A hétvégén megtörtént az amitől sokan félnek és amire sokan gondolni sem akarnak a társasházi lakók közül. Nevezetesen a nem éppen fiatal és nem éppen csúcsminőségű elektromos vezetékrendszer „megadta” magát.  És mi történik ha egy társasházban az elektromos vezetéket nincsenek felújítva? Például tűz keletkezik. Ez történt a mi társasházunkban is. Szerencsére személyi sérülés nem történt, nálunk a lakás felében elment az áram (ez is megérne egy misét).  Persze most majd jöhet az elektromos felújítás ami nem lesz olcsó mulatság. De ugye most már nem lehet húzni a dolgot, nem lehet megkockáztatni, hogy még nagyobb baj történjen.

Egy elavult és öreg elektromos vezetékrendszer számos problémát és veszélyforrást jelenthet, amelyek különféle hibákhoz és balesetekhez vezethetnek. Most felsorolok pár esetet amik ebben a témában megtörténhetnek.
Rövidzárlatok: Elavult vezetékek könnyebben sérülhetnek, és ez rövidzárlatokat okozhat, ami tüzet eredményezhet.
Túlmelegedés: Az öreg vezetékek nehezebben bírják el a magas terhelést, ami túlmelegedést és tűzveszélyt eredményezhet.
Feszültség instabilitás: Az elavult rendszerek gyakran instabil feszültségellátással rendelkeznek, ami károsíthatja az elektronikai eszközöket és potenciálisan veszélyes lehet.
Túlterhelés: Az elavult rendszerek könnyen túlterhelhetnek, különösen a mai modern elektromos eszközök széles körű használata esetén.
Nem megfelelő földelés: Az öreg rendszerek gyakran nem felelnek meg a mai biztonsági előírásoknak, beleértve a megfelelő földelést is.
Vezeték szigetelési hibák: Az idő előrehaladtával a vezetékek szigetelése
lebomolhat, ami vezetékhibákhoz és tűzveszélyhez vezethet.
Rendszeres felülvizsgálat és karbantartás hiánya: Az elavult rendszereket rendszeresen felülvizsgálni és karbantartani kell, hogy a kockázatok minimalizálhatók legyenek.
Dugaszolók és aljzatok kopása: A gyakori használat során a dugaszolók és aljzatok kophatnak, kinyílhatnak, és ezáltal rövidzárlatokat okozhatnak.
Nem megfelelő biztosítékok: Az elavult biztosítékok nem mindig működnek hatékonyan, és nem biztosítják megfelelő védelmet túláram esetén.
Korrodált vezetékek: Az öregedő vezetékek hajlamosak a korrózióra, ami csökkentheti az elektromos vezetőképességet és növelheti a hőtermelést.
Túl sok elágazás és megszakítás: Az öreg rendszerekben túl sok elágazás és megszakítás lehet, ami instabilitást és tűzveszélyt okozhat.
Érintésvédelem hiánya: Az elavult rendszerek gyakran nem rendelkeznek megfelelő érintésvédelemmel, ami növeli az áramütés-veszélyt.
Nem megfelelő tűzvédelmi rendszer: A régi rendszerek gyakran nem rendelkeznek semmilyen tűzvédelmi érzékelőkkel, berendezésekkel amelyek a tűz esetén időben észlelik a veszélyt.
Szabálytalan bekötések és vezetékelés: A régi rendszerek gyakran nem felelnek meg a mai előírásoknak, és szabálytalan bekötésekhez vezethetnek.

Híres épületek 46: Városligeti körhinta

Körhinta a Városligetben

Sok generáció kedvencét a Schäftner Károly (1863-ban mutatványos családban született-1936-ban hunyt el. Temetésekor zárva volt a Vursli. A Kerepesi temetőben van eltemetve) által épített városligeti Körhintát szeretném bemutatni.

Pontos építési ideje nem ismert, 1906-1908 közé tehető. Eredetileg a Vurstli játéküzemeinek egyike volt. 1950-ben a Vurstli és a vele szomszédos Angolpark területén létrehozták a Vidámparkot, a Körhinta is annak részévé vált. Az én generációm itt találkozott vele. A Vidámpark 2013-as megszűnése után az  Állatkert része lett, a Holnemvolt Vár részeként működik tovább.

A közel száz év alatt lepusztult építményt 1997-ben a Ráday Mihály által kezdeményezett akció során mentették meg és restaurálták. Ez a munka érintette a fa bejárati ajtókat, a kupolát, felújították a díszes mennyezeti festményeket. Érdekesség: hogy az egyes figurák; lovak, angyalkák összesen 17 festékréteget kaptak az idők folyamán, ezeket a restaurálás során mind eltávolították. A felújítás magas színvonala miatt érdemelte ki a Körhinta az Európa Nostra-díjat. 1997-ben került sor a patinás játéküzem védetté és műemléké nyilvánításáról. Az utolsó felújítás: 2016-2016 között volt.