19, Híres épületek: Műszaki Egyetem épületegyüttes

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Műszaki Egyetem épületegyüttes

A Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza. 1782. augusztus 30: a budai tudományegyetem bölcsészeti karán alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat.

Következő fontos dátum: 1844. június 12: az Ipartanoda megalapításáról szóló rendelet, az intézmény 1846. november 1-jén nyitotta meg kapuit és vette fel Habsburg József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet. 1848-ban alakult meg a ma BME OMIKK néven működő egyetemi könyvtár is. budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára másfél évszázados múltra tekint vissza. 1848. május 9-én Eötvös József kultuszminiszter egy ötkötetes könyvet küldött a BME egyik elődintézményének, a József Ipartanodának. Ezt az időpontot tekintjük az egyetemi könyvtár megalakulásának, amely az 1930-as évekig Magyarország egyetlen technikai és természettudományi szakkönyvtára volt. A könyvtár 1909-ben költözött jelenleg is otthonául szolgáló épületébe, melyet Pecz Samu ( Pest, 1854. márc. 1. – Bp., 1922. szept. 1. )műegyetemi professzor tervezett.

 Az 1909/10-es tanévet a Műegyetem már Budán, jelenlegi helyén Lágymányoson kezdte meg, ahol a Czigler Győző (Arad, 1850. júl. 19. – Bp., 1905. márc. 28.) Hauszmann Alajos (Buda1847június 9. – Velence1926július 31.) és Pecz Samu tervezte épületekbe költözött. Az eredeti tetőcserepek a Zsolnai gyárban készültek.  Duna parti főbejárat lépcsőit Senyei Károly (Pest1854január 15. – Budapest1919február 7.) négy allegorikus szobra őrzi A műszaki tudományokat jelképező szobrok első élete a II. világháborúban fejeződött be, mert 1945-ben, a főváros ostromakor az orosz katonák a pesti oldalról célba lőttek rájuk. Az új szobrokat a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrászhallgatói az Európai Építő Zrt. telephelyén faragták ki.

 

 

18, Híres épületek: Róth Miksa mozaikjai Budapesti házakon

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Róth Miksa: (Pest1865december 26. – Budapest1944június 14.) magyar üvegfestő és mozaikművész. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louis (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el.

  1. V. kerület, Károly körút 14.: a Kiskörúton közel az  Astoriához található egy gótikus elemeket hordozó eklektikus, négyemeletes épület. Az 1904-ben készült ház építtetője a szalámi készítéssel foglalkozó, olasz származású Szevera Károly volt. A tervező, Schannen Ernő volt. A legfelső emeleten csillogó üvegmozaik látható. A készítő Róth Miksa a négy évszakot allegorikus nőalakjaival ábrázolta a témát. A Tavasz kék ruhában virágokkal, a Nyár arany szoknyával, napernyővel, az Ősz szőlőfürttel, a Tél sötétkék bundába burkolózva jelenik meg.
  2. V. kerület, Szervita tér 3.: az épület Török-bankház Budapest egyik, legkülönlegesebb épülete. 1906-ban épült Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján. Különlegessége az oromzati mozaikkép. A képen a nemzet nagyjai: többek között Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Pázmány Péter és Bocskai István hódolnak Hungária, a Magyarok Nagyasszonya előtt.

VIII. kerület, Népszínház utca 22.: A lakóház 1906-ban épült szecessziós stílusban, Vidor Emil tervei szerint a Polgári Serfőzde számára. Ezért került az oromzatra sör témájú mozaik  található. A homlokzatát díszítő mozaikfrízt Dudits Andor tervei alapján Róth Miksa készített 1906-ban. Dudits a serfőzde által kiírt pályázatra készítette tervét, ahol megkötés volt, hogy az alkotás tükrözze a sörfőzde által előállított három sörfajtának, a király-, polgár- és barátsörnek a dicséretét. ” A középső mezőben Gambrinus királyt található sörös szekerén, mint valami diadalkocsin.

17, Híres épületek: Budapest, Magyar Állami Operaház

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

1872-ben Lónyay Menyhért miniszterelnök felkérte Orczy Bódogot, a Nemzeti Színház igazgatóját, hogy állítsa össze javaslatát a létesítendő Operaházra vonatkozóan. Több javaslat készült, ezek közül a  Fővárosi Közmunkák Tanácsa választott.  Operaház megépítésére 2 261 200 forint állt rendelkezésre, végül 1873. július 25-én adta hozzájárulását a király. Pályázatot  írtak ki, amelyre Linczbauer IstvántSzkalnitzky AntaltSteindl Imrét, Ybl Miklóst és két külföldi építészt, a gothai Ludwig Bohnstedtet és a bécsi Fellner és Helmert kérték fel A pályázók mindegyike 2500 forint jutalomban részesült. A pályázat nyertese Ybl Miklós lett, a titkos szavazáson nyolc szavazat közül hét szólt mellette.

Az építési engedélyt Ybl Miklós terveire 1875. augusztus 28-án adta meg a fővárosi tanács 30089/75 számon. Az építkezés során  Podmaniczky Frigyes ragaszkodott ahhoz, hogy magyar iparosok és művészek vegyenek részt a munkákban.

A tervek szerint az épületet 1883-ra kellett volna befejezni. Tisza Kálmán akkori miniszterelnök ezt végül 1884 nyarára tűzte ki. Az épület végül 1884szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt

A homlokzat dekorációjának tervezésében Ybl Miklós munkáját Schickedanz Albert segítette, valamint Schmal Henrik, az Operaház építésvezetője.

A homlokzat legfeltűnőbb eleme a két, Stróbl Alajos által, carrarai márványból faragott egyiptomi szfinx az oldalbejáratok mellett.

Az Operaház belső falfestéseinek megvalósításával Than Mórt és Lotz Károlyt bízták meg, akik a bécsi Staatsoper mintájára átfogó programot gondoltak ki, amelynek központi mondanivalója a zene dicsőítése.

Az előcsarnok mennyezetének aranyozott keretű kazettáiba Székely Bertalan a kilenc múzsát festette meg. A kupola főműve a magyar falképfestészet egyik kiemelkedő alkotása, a Zene megdicsőülése( Lotz Károly)

16, Híres épületek: Budapest, Rumbach utcai zsinagóga

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert (a „nagy zsinagóga” a Dohány utcai). A VII. kerületben található, a Rumbach Sebestyén utca 11-13. szám alatt.
A zsinagóga 1869 és 1872 között közadakozásból épült. Tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. A falán magyar nyelvű emléktábla olvasható, amely azokra a zsidókra emlékeztet, akiket 1941-ben ebben az épületben gyűjtöttek össze. Mielőtt a megszállt ukrajnai Kamenyec-Podolszijkba szállították a magyar hatóságok, ahol a németek legyilkolták őket. Az épület a második világháború óta romos, 1959 óta nem használták vallási célokra. 2006-ban a Budapesti Zsidó Hitközség visszakapta, azóta látogatható volt.
A Miniszterelnökség 2014-ben kötelezte el magát, hogy 3,2 milliárd forintból korhűen rekonstruáltatja a Rumbach utcai zsinagógát. A közel négy évig tartó felújítás Dávid Ferenc művészettörténész műemléki kutatásai alapján Kőnig Tamás és Wágner Péter építészek, illetve Baliga Kornél építőművész-belsőépítész tervei szerint készült el.
A műemléki felújításon átesett csodálatos épületet 2021. június 10-én adták át.
Lehet, hogy egy kép erről: szabadtéri és emlékmű
 
 
 
 

15, Híres épületek: Budapest, Királyi Lovarda

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Királyi Palota 19. század végi átépítésekor erre a területére reprezentatív udvart terveztek. (csikós udvar) A Lovarda épülete 1902-ra készült el. A neobarokk épület Hauszmann Alajos tervei alapján épült fel. Az épületet a századforduló idején az udvartartás céljaira használták, 1938-ban spanyollovas iskolájával bővült, és a lovas egység reprezentatív bemutatókat tartott itt.

Királyi Lovarda 1902-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. A világháború pusztításai a Lovardát sem kímélték, de az épület ennek ellenére menthető lett volna, a hatalom mégis a lerombolása mellett döntött  Egy időben gyakran megfordultam a Széchenyi Könyvtárban, valamint a Könyvtártudományi és Módszertani Központban, csak a nagy semmi volt a helyén. A ma látható épület az eredeti épület hű másaként épült meg a Hauszmann program keretében 2021-ben. A rekonstrukció során hűen követték a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel. Vezetett sétán jártam a falai között, nagy élmény volt! Jelenleg rendezvényekre bérelhető.

Az épület elé az eredeti helyére került Vastagh György : Lófékező c. szobra, amit ma Csikós szoborként emlegetnek.

14, Híres épületek: Budapest, Klotild Paloták

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Klotild paloták (Klotild és Matild) néven ismert két jellegzetes angol neobarokk, eklektikus épület Budapest V. kerületében, a Ferenciek terén található. A Rákóczi út felől nézve az Erzsébet híd jelképes kapuját alkotják.

A millenniumot követő századfordulón József Károly főherceg neje, Klotild Mária főhercegné kezdeményezésére pályázatot írtak ki.

Az építési megbízást Korb Flóris és Giergl Kálmán kapták meg. A házak 18991902 között épültek meg.

Üvegablakaik Róth Miksa műhelyében készültek. A 48 méter magas tornyokat a főherceg koronájának felnagyított másolata díszíti. Budapesten elsőként szereltek be liftet. A kályhák a pécsi Zsolnay csempegyárban készültek.

A második világháború alaposan megrongálta őket.

1901-től a déli épületben működött a Belvárosi Kávéház. Krúdy Gyula itt írta a Szindbád történetek nagy részét. Boldog Békeidők pezsgő életének népszerű színtere volt, ahol híres közszereplők, újságírók és művészek fordultak meg nap, mint nap. A második világháború után ez a kávéház nyílt meg elsőként a fővárosban. A neobarokk palota felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Több évig tartó és minden részletre kiterjedő renoválás után, eredeti pompájában tért vissza a történelmi szecessziós kávéház a műemlékvédelem alatt álló Matild Palota épületébe.

 

 

13, Híres épületek: Budapest, Várkert bazár

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárása képpen.

Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele.

1884-ben Strobl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során.

A második világháború alatt súlyosan megrongálódott.

Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park (becenevén „Ifipark”, mely számos zenei rendezvénynek, koncertnek adott otthont. Itt játszott többek között a Metro, a Bergendy, az Illés, az Omega együttes, Kovács Kati, a Liversing, a Dogs, a Kex, a Juventus, a Mini, a Tűzkerék a Sakk-Matt együttes. 1980-ban egy Edda-koncert során a park bejáratához vezető lépcső kőfala leomlott. Állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, mely az épület teljes lezárásához vezetett.

A felújítást 2011-ben határozták el, kivitelezés 2013 nyarán kezdődött. 2014. április 3-án adták át az elkészült műemléki részt, a végleges megnyitás 2014 augusztus 29-én történt.

12, Híres épületek: Budapest, Schöpf-Mérei Kórház

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

A Schöpf-Merei Kórház gyermekgyógyászatra és szülészetre (kiemelten koraszülésre) specializálódott kórház volt Budapest IX. kerületében, a Bakáts téren 1884-es alapításától 2009-es végleges megszűnéséig.

Az intézmény alapításakor nevét Schöpf-Merei Ágoston (Győr, 1804. szept. 24.Manchester, Anglia, 1858. márc. 12.) gyermekgyógyász, a gyermekgyógyászat magyarországi úttörője után kapta.

A ma Schöpf-Merei Kórház néven ismert intézmény elődjét 1884-ben közadakozásból létesült, ekkor egy 35 ágyas intézményt hoztak létre a gyógyíthatatlan gyermekek számára a mai Bakáts téren, a mai Knézich utca mentén, két, egymás melletti tömbben. Bővülés, átalakulás, összevonások után jött létre a most is látható épületet.

Az épületet 1905-ben Márkus Géza (Pest, 1871. augusztus 4. – Budapest, 1912. december 6.) magyar építész, a magyarországi szecesszió jelentős képviselője tervezte.
A homlokzat és díszítésének, a szerkezet tagolásánál az építészeti stílus hordozza a szecesszió stílusjegyeit.
A magyaros motívumok – a lechneri vonal érhető tetten. Láthatunk növényi ornamentikát, virágokat, hajtásokat. Az épületet a kommunista hatalomátvételt követően 1949-ben államosították és egyesítették, valamint létrehozták a szülészeti osztályt is.

Az eredeti intézményből 1954-ben szervezték meg a Schöpf-Merei Ágoston Koraszülő-Koraszülött Kórházat, ahol a nevében is jelezve a szülészeti osztályt teljesen alkalmassá tették a koraszülések levezetésére és az esetlegesen felmerülő komplikációk kezelésére.

11, Híres épületek: Budapest, Gellért szálló

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

szecessziós műemléképület 1918 óta áll a  Szent Gellért téren, a Gellért-hegy mellett. 

A Szent Gellért Szálloda építése 1911-ben kezdődött. Nevét Szent Gellértről, a 11. század első magyar vértanú püspökéről kapta, akit a Vata-féle lázadás idején a szomszédos hegyről taszítottak a mélybe. A 176 szobás szállodát Hegedűs ÁrminSebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte. Az építkezés az első világháború miatt lelassult, és 1918 szeptemberéig a hotel nem nyílt meg, amíg a háború véget nem ért, és az Osztrák–Magyar Monarchia össze nem omlott. 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után a szálloda a nemzeti kormány főhadiszállása lett.

Miután Magyarország önálló ország lett, a szálloda korai éveiben olyan sikeres volt, hogy 1927-ben további 60 szobával és hullámmedencével bővült. Gundel Károly 1927-ben átvette a szálloda éttermét.

Épülete a második világháborúban súlyosan megsérült. A háború utáni kommunista hatóságok eltávolították a „Szent” szót a szálloda nevéből, amely így Hotel Gellért lett. A Gellért-hegy felőli szárnyának helyreállítása 1946-ban kezdődött meg, míg a fő Duna felé eső szárny munkálatai 1957-ben. A restaurálási munkálatokat 1962-ben fejezték be.

10, Híres épületek: Budapest, Nyugati pályaudvar, Királyi váró

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Zebegényből érkeztem vissza, amikor a Nyugati pályaudvar csarnokába értem, észleltem, hogy a „királyi váró” nyitva van. Itt segítik a pályaudvarra érkező ukrán menekülteket. Szerencsémre alig volt itt segítségre szoruló. Így megszólítottam az ott szolgálatot teljesítő katasztrófa védelmis urat, hogy készíthetnék-e néhány felvételt. Csoda történt, megengedte. Régi vágyam vált valóra!

Az udvari pavilonról a legjobban Vadas Ferenc: Az első nagyvárosi pályaudvar munkájából tájékozódhatunk. A műből megtudhatjuk, hogy az uralkodói váróterem típusa valójában közép-európai sajátosság, alapvetően a német nyelvterületre jellemző.

A Nyugati pályaudvaron kialakított udvari pavilon nem különálló épület, azonban bécsi barokk stílusának, gazdag dekorációjának köszönhetően jól elkülönül a franciás stílusú pályaudvar egészétől. Persze funkciójából adódóan nincs semmi különös az erőteljesebb díszítésben, és a Habsburg családról lévén szó a bécsi barokk stílus is érthető.

A homlokzat architektonikus tagolása és díszítése egyértelműen a bécsi udvar építészetére vezethető vissza. A belső terekben uralkodóhoz méltóan a palotaépítészetre, és nem a pályaudvar-építészetre jellemző megoldásokkal találkozhatunk. A dekoráció, igen gazdag, több helyütt aranyozott felületekkel is találkozhatunk. A központi szalon igazán elegáns, aránylag kis méreteit tükrök felhelyezésével tudták optikailag megnövelni.

Szomorúan állapítottam meg, hogy nemcsak a pályaudvarra, de a királyi váróra is ráférne egy rekonstrukció!