Híres Épületek 31: A Zugligeti Lóvasút Épülete

Zugliget elég népszerű kirándulóhely volt már az 1800-as évek elejétől kezdve, nem véletlenül épült ide a legendás Fácán Nagyvendéglő. Viszont feljutni csak nagy nehezen lehetett a meredek hegyoldalon, így már nagyon korán elkezdték tervezgetni az idevezető vaspályát. Ahogy az lenni szokott, el kellett telnie pár évtizednek, míg a tervezgetésből lett is valami, na de 1868-ban tényleg megindult a lóvasút, amely a Lánchíd budai hídfőjétől hozta fel a látogatókat. Az évek alatt persze rengeteget fejlődött a közlekedés, a hálózat szép lassan benőtte egész Budapestet, a lovakat meg közben elektromos meghajtásra cserélték: 1896-tól már Zugligetbe is villamos járt fel.

A Kauser József (Pest1848május 7. – Budapest1919július 25.) magyar építész.) tervezte gyönyörű épület tulajdonképpen két pavilonból állt: az egyikben posta, távírda és a „dohánytőzsde” (vagyis trafik), a másikban a kocsivezetői laktanya, az állomásfőnöki lakószoba és egy iroda volt. A kettő közötti nyitott csarnok volt a tulajdonképpeni váró: az oszlopokon nyugvó díszes tető alatt 500 ember is elfért.

A villamos megszűnésével, majd a rendszerváltással rohamosan romlásnak indult az épület állaga. Bár még a 2000-es években is lakták, a falai már szét voltak firkálva, az ablakainak jelentős része törött volt, a fémelemek többségét ellopták.

ZDA – Zoboki Építésziroda építészei,  Zoboki Gábor, Reppert Béla és Dobrányi Ákos vezette műemléki helyreállítás legfontosabb eleme volt, hogy ismét felszabadították a várócsarnokot. A leglátványosabb helyreállítási munka a faszerkezettel volt. A teljes tetőszerkezetet szétszerelték, a beszámozott faelemeket egyesével megvizsgálták, és amit kellett, pótoltak. A két pavilon felett viszonylag sok régi elemet meg lehetett menteni, ám a központi csarnok tetőzetét szinte teljesen cserélni kellett.

A fémelemeket is újragyártották. A bádogos munkák többségét az idő ette meg, egyszerűen használhatatlanra vékonyodtak. A gyönyörű ereszcsatorna-díszek tehát vadonatújak, az eredetiek közül lesz olyan, ami a gyűjteményben kap helyet. A képen látható teraszkorlátot viszont nem ezért kellett újból elkészíteni: azt néhány évvel ezelőtt lelopták az üresen álló házról.

Híres épületek 30: Mahart ház

 

MAHART ház:

Az 1895-ben alapították a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságot (MFTR).

Az új székház építésére 1910-ben között tervpályázatot írt ki a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság. Országos, titkos, jeligés pályázatot írtak ki, az első három helyezettet kötelezően megnevezve, a további tervekre pedig fenntartották a megvásárlás lehetőségének jogát. A zsűri tagjai között találjuk Alpár Ignácot is.

A  kivitelezés megbízását is az első helyezett Kálmán Géza Aladár – Ullmann Gyula párosra bízták. Sajnos az eredeti tervrajzok nem maradtak fenn, csak egy 1911-es keltezésű rajz, amely a fűtővezetékek hálózatát mutatja. Ez azonban homlokzati rajzot nem tartalmaz. Az építkezés 1909 végén kezdődött. Az épület a hajózás központi irodaháza számára készült. A 4.-5. emeleten kezdetben panzió működött.  Oda a feljárás a Vigadó utcai oldalról volt lehetséges, míg az irodákat a Mária Valéria utca felől lehetett megközelíteni.

A főbejárat az épület sarkán van, félköríves kiképzése miatt a kapu a Vigadó térre néz. A bejárat felett márványtáblán a MAHART felirat volt olvasható, alatta kisebb betűkkel a rövidítés megfejtése: Magyar Hajózási Részvénytársaság. Az első emeleti ablakok előtt erkély vonul végig, aminek a korlátja zárt, és a tetején stilizált hullámok futnak végig.  A harmadik emeleten mindkét utca felé 3-3, erősen kiugratott hajóorr található. Alattuk egy-egy levegőt fújó fej jelképezi a jó szelet, a hajóorr két oldalán egy-egy oceanida egyik kezével a hajóra, másikkal az erkélyre támaszkodik, a testére polip karja tekeredik. Az oceanida mellett még egy-egy delfin is látható. A mögöttük levő ablakok boltívében díszes kagylóalakzat foglal helyet, amely felett kicsi ál-erkély van, korlátját középen női fej díszíti.
Napjainkban ötcsillagos szállodaként születik újjá Budapest értékes műemléki tömbje.

Híres épületek 29: Városligeti fasor 47

Városligeti fasor 47.

A Városligeti fasor és környéke a XX. század elejére a főváros egyik elegáns, meghatározó polgári negyedévé nőtte ki magát, amelynek emblematikus építményei közé tartozik a Resonator Parkhoz tartozó gyönyörű villaépület. Kőrössy Albert építész magáncélra épített villája.

A Városligeti fasor 47. szám alatti telek több ütemben épült be a századfordulón. Az utcafrontra Kőrössy Albert Kálmán 1899-ben tervezett magánvillát, amely 1900-ra vált beköltözhetővé. 1903-ban a telek végén műteremház épült, ahol az első világháborúig folyt a műépítészi munka. A mai középső épület helyén kezdetben díszkert volt, majd 1911-ben kétszintes istállót építettek.
1998-99-ben került sor a volt Kőrössy villa első ütemű felújítására és a homlokzat teljes rekonstrukciójára. A főhomlokzat rekonstrukciója során a tulajdonos által kikutatott, 1904-ben készült fotó alapján újjáépültek a díszes oromzat és a gipszstukkók.

47. sz. alatti, rendkívül rossz- és hiányos állapotú  kerítés és kapuk teljes felújítására is sor került 2015-ben. A korabeli, több mint százéves szerkezet a villa szecessziós formavilágával rokon.



Híres épületek 28: Pesti Vigadó

Pesti Vigadó

Buda visszafoglalása után Pest városa fejlődésnek indult, Budáról az egyetem, Pozsonyból egyes hivatalok áttelepítését követően megnőtt az igény egy nagyvilágias táncteremre.

Végül Pollack Mihály tervei alapján 1829-ben indult el az építkezés, s 1833-ban nyílt meg a Redoute, a mai Vigadó elődje, a pesti klasszicista építészet csúcsteljesítménye.
A korszakban ez volt Pest egyetlen koncertterme, amiben olyan neves személyek léptek fel, mint az idősebb és ifjabb Johann StraussJoseph LannerErkel Ferenc vagy az 1838-as pesti árvíz kapcsán adott jótékonysági koncerttel, 1839-ben Liszt Ferenc.

1849  májusában a magyarok által ostromolt budai várat védő Hentzi osztrák generális megtorlásként a várból szétlövette az épületet.

1853-ban Hild József kapott megbízást az új Redoute megtervezésére, azonban a munka nem kezdődött el forráshiány miatt. Feszl Frigyes 1859-ben kapott tervezői megbízást, majd 1860 tavaszán építési engedélyt, így július 25-én megkezdődtek a bontási műveletek, majd szeptembertől az alapozás.
A főhomlokzat oszlopainak elkészítését Alexy Károly szobrászművész kezdhette el. A szobrok anyagának kiválasztásában részt vett Henszlmann Imre műkritikus, valamint Clark Ádám, a Lánchíd építésvezetője, a budai Váralagút tervezője is. A nagyterem díszítőszobraira kiírt pályázatok alapján végül Strobl Alajos  és Bezerédi Gyula kapott megbízást.

A Vigadó 1865-ös megnyitása évében máris több fontos eseménynek helyszínéül szolgálhatott. Itt hangzott el elsőként Pesten teljes terjedelmében Beethoven IX. szimfóniája a Filharmóniai Társaság 1865. március 25-én adott hangversenyén – Erkel Ferenc karnagy emlékül ezüst karmesteri pálcát kapott. Liszt egyik első itteni fellépését a helyszínen hallgatta meg ifjabb ifj. Alexandre Dumas, majd télen maga is a Vigadó vendége volt, amikor franciául szavalta Petőfi Sándor verseit

 

Híres épületek 27: Hold utcai vásárcsarnok

Hold utcai vásárcsarnok, mai hivatalos nevén Belvárosi Piac egyike a monarchia alatt épült hat nagy budapesti vásárcsarnoknak.

Az V. kerületi Hold utca és Vadász utca között elhelyezkedő épület 18921896 között épült Czigler Győző tervei szerint V. számú vásárcsarnokként. Az eklektikus stílusú, 2107 m² csarnok 190 állandó és 80 ideiglenes árusítóhellyel, valamint rendőrségi-, és mentőszobával, kávémérőhellyel, vásárfelügyelőséggel rendelkezett, kívül pedig étterem, húsvizsgáló csatlakozott hozzá.

2014-ben felújításon esett át a vásárcsarnok, és a Belvárosi Piac nevet kapta, amely fokozatosan termelői piaccá alakult.

Covid19-pandémia miatt megcsappant turizmusnak hatása olyan mértékű volt, hogy 2021. január 1-jétől ideiglenesen bezárták. 2022. novemberében fényművészeti múzeum nyílt az épületben.

 

Híres épületek 26: Corvin áruház

„A Corvin Áruház az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház.

Központi fekvésének köszönhetően pedig a főváros egyik leglátogatottabb áruháza volt. A Keleti és Nyugati pályaudvarok közelsége miatt az áruház a vidékről érkező vásárlók számára is könnyen megközelíthető volt, ez is magyarázta a több évtizeden át tartó töretlen sikerét.

1915-ben az áruház építése miatt az addig ott üzemelő Apolló Mozi átköltözött az 
Erzsébet körúti Royal Szállodába. A helyére épült Corvin Áruházat 1926március 1-én adták át a vásárlóknak. A Corvin Áruházat a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég alapította, egymillió magyar korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke Lewin Miksa lett, és ő volt az áruház első igazgatója is. Az épületet Reiss Zoltán tervei alapján építették meg, és klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzatot kapott.

Az áruház megjelenésével a Blaha Lujza téri csomópont a főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésévé vált, és itt, a 
Rákóczi út és a Nagykörút sarkán helyezték üzembe az ország első villanyrendőrét, 1926december 23-án. A Corvinban nagy sikernek örvendett az 1931-ben felszerelt mozgólépcső, mely az első és sokáig egyetlen ilyen szerkezet volt az országban.

Az áruház a 
második világháború során kiégett ugyan, de csupán kisebb sérüléseket szenvedett. 1944-ben bezárt. A talpra álló áruházat 1948-ban államosították. Újjáépítése után Budapest Nagyáruház néven működött. Az 1956-os forradalomban az épületet nagyobb károk érték. 1966-ban az Országos Áruházi Vállalat üzemeltetésébe adták, amely 1967-től Centrum Áruházak néven folytatta tevékenységét, az áruház pedig felvette a Centrum Corvin Áruház nevet


2018. május 23-án elkezdődött az épület alumíniumburkolatának eltávolítása, az épület műemléki homlokzatának felújítása. A munkálatok utolsó ütemeként, a
Blaha Lujza térfelújításával egyidejűleg 2022-re tervezték, 2023 tavaszán elkészült. Kisebb szépítések még folynak.

 

Híres épületek 25: Magyar Tudományos Akadémia

Az Akadémia megalapítására az 1825–27-es országgyűlésen került sor az akkori fővárosban Pozsonyban. Az 1825. november 3-án tartott országgyűlésen Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására, ennek eredményeképp az Akadémia megalapítását az országgyűlés az 1827. évi XI. törvényben rögzítette azzal a céllal, „hogy a tudományok és szép művészségek honi nyelven míveltessenek”.

Ekkor még a társaság saját épület híján egy bérházban rendezte be “székházát”, az üléseket pedig a Vármegyeháza dísztermében tartotta.
Végül 1858-ban báró Sina Simon 80 000 forintos adományt tett a Magyar Tudományos Akadémia székházának megépítésére, amellyel országos mozgalmat indított el és 1860-ra már annyi pénz gyűlt össze, hogy elkezdődött a tervezés, illetve építés előkészítése.

A palota építése 1862 tavaszán indult meg. Kivitelezését Szkalnitzky Antal, az Akadémia részéről pedig Ybl Miklós irányította. A székház építésének költsége a berendezéssel és díszítéssel együtt mintegy 800 000 forintot tett ki.

Az első ülést 1865. április 24-én tartották, az ünnepélyes megnyitóra pedig 1865. december 11-én került sor.

A palota működésében és fejlődésében a második világháború komoly törést jelentett, mind az épület, mind a benne található gyűjtemények megrongálódtak. 1953-ban az épület belső terében több jelentős átalakítás történt Csánk Elemér építész tervei szerint, amely együtt járt a palota teljes felújításával.

Híres épület 24: Zeneakadémia

Zeneakadémia a hazai zenei élet egyik legfontosabb központja.

Az alapítás: Liszt Ferenc 1871-től egyre több időt töltött Pesten. Ezzel szoros összefüggésben egyre többen szorgalmazták a Zeneakadémia megalapítását, amire végül 1875-ben került sor.

Az oktatás kezdetben a mester lakásában folyt, majd 1879-re Láng Adolf tervei alapján megépült a ma 
Régi Zeneakadémiának nevezett épület a Vörösmarty és a Sugár (Andrássy) út sarkán.

A megnövekedett igények miatt azonban hamarosan szükségessé vált egy új épület felépítése, melyre végül 1904 és 1907 között került sor Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A Zeneakadémia igazi Gesamtkunstwerk, vagyis összművészeti alkotás, amelyen a legkiválóbb építészek, statikusok, képző- és iparművészek dolgoztak.

Az épület kő és bronz szobrait Stróbl Alajos, Telcs Ede, Szabó Antal, Maróti Géza és Senyei Károly készítették.

Az épület
 vasbeton födém- erkély- és tetőszerkezeteit a Franciaországban is megfordult neves építőmérnök, Zielinski Szilárd tervezte.

Az földszinti előcsarnok zöld félhomályában egy 
mocsárvilág jelenik meg: itt láthatjuk Róth Miksa mozaikjait, ólomkeretes ablaküvegek motívumai, valamint a stilizált vízinövényeket, nádat és bogarakat ábrázoló mintáit, amit a Zsolnay gyár készített.

A festő, Körösfői-Kriesch Aladár a gödöllői művészkolónia egyik vezetője volt és társaival  a középkori festési technikákat próbálták feleleveníteni. földszinti csarnok két falfestménye, amely az egyházi és a világi zenét jelképezi.

Híres épületek 23: XIII. ker. Szent István krt.12.

Egyik igen kedves házam a Szent István körút és a Pannonia út sarkán található.

,Az épületet Kármán és Ullmann tervei alapján, Weiss Manfréd és Bertold megbízásából építették.”

A müncheni tanultságú Kármán Géza (1871-1939) és a Budapesten oklevelet szerzett Ullmann Gyula (1872-1926) 1895-ben társultak. Számos villát, bérházat terveztek Budapesten és más, főleg határon túli magyar városban.

A négyszintes, zárt sorban álló szecessziós bérház lemetszett sarka által három homlokzatra tagolódik, amiket lekerekített sarokrész köt össze. Egy belső udvarral rendelkezik. A körúti, délnyugati homlokzata négytengelyes, a Pannónia utcára néző, délkeleti homlokzata héttengelyes, a sarokrészek egytengelyesek, a déli főhomlokzat öttengelyes.

22, Híres épületek: V. kerület Fővám téri házak

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

V.kerület Fővám téri házak

Rég óta gyönyörködöm a Fővám tér házaiban. Például a 2-3. szám alatt álló palota, ami 1860-as években készült Móricz Zsigmond otthona is volt, 1926-ban költözött az író az épület 4. emeletén található 5. szobás lakásba.

Most mégis a mellette levő két házat mutatnám be a Fővám térről:

A néhány évvel ezelőtt felújított Fővám téren szemlélődve feltűnt a szépen felújított ház (Fővám tér 4.), egykor Süsz Dávid papírzacskógyárának, nyomdájának és könyvkötészetének adott otthont. A Dömötör Sándor műépítész tervei szerint 1913-ra elkészült épület – egy nyomdász és egy könyvkötő elé bőségszarujából pénzt öntő Hermész figurájával díszített – csodálatos mozaikjával kiragyog a szintén díszes felső szinttel rendelkező szomszédjai közül.

A ház jobb oldali szomszédja (Fővám tér 5.-Váci utca 85.) mellett sem mehetünk el szó nélkül, igen kopott, szinte kibetűzhetetlen felirata és rejtélyes saroktornya elgondolkodtatott. A dr. Hültl Dezső (Felsőbánya1870április 6. – Budapest1945július 11.) tervei szerint 1911-re Nagy Imre virágkereskedő és neje, Gutherz Ida számára elkészült épület óriási, kétszintes üzlethelyiségében az építtető virágáruháza és állandó virágkiállítása kapott helyet. A felsőbb szinteken pedig bérlakások lettek kialakítva. A homlokzaton óriási felirat hirdette a tulajdonos üzletét: felirat betűinek maradványai ma is látszanak, és kis figyelemmel a Nagy Imre név olvasható ki rajta.