Pár napja belefutottam egy „érdekes” cikkbe az interneten. Röviden: egy felkapott, népszerű és elég drága társasházról kiderültek különböző anomáliák. Az egyik legmegdöbbentőbb: Évekig nem volt közgyűlés. Sem elszámoló, sem rendkívüli. Ezenfelül elég felháborító volt az is, hogy a tulajdonosok a 2019-es elszámolást 2024-ben kapták meg, az azóta eltelt évekről továbbra sem tudnak semmit. Szóval elég komoly problémákról szólt a cikk. A közgyűléses részt különösen nem tudtam hová tenni. A társasházak életében az éves közgyűlés létkérdés, mert az egyik legfontosabb fórum, ahol a tulajdonosok közösen hozzák meg a társasház működését és fenntartását érintő döntéseket. Az éves közgyűlés szerepe az alábbi okokból elengedhetetlen:

1. Törvényi kötelezettség
– Magyarországon a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi törvény) előírja, hogy évente legalább egy közgyűlést kell tartani. Ennek elmaradása jogszabálysértésnek minősül, és jogi következményekkel járhat, például a társasház működésének ellehetetlenülésével.

2. Pénzügyi beszámoló és költségvetés elfogadása
A közgyűlésen a közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles beszámolni a társasház pénzügyi helyzetéről. Ekkor történik a:
– Tárgyévi elszámolás elfogadása, amely bemutatja a bevételeket és kiadásokat.
– Következő évi költségvetés megvitatása és elfogadása, amely meghatározza a közös költség mértékét, illetve a tervezett felújításokat, beruházásokat.

3. Közös képviselő vagy intézőbizottság megválasztása és ellenőrzése
– A közgyűlésen lehetőség van a közös képviselő vagy az intézőbizottság beszámoltatására, leváltására, illetve új képviselő vagy bizottsági tag megválasztására.
– Ez biztosítja, hogy a tulajdonosok ellenőrzés alatt tarthassák a társasház vezetését.

4. Döntéshozatal a fontos kérdésekben
A társasház működésével kapcsolatos fontos kérdésekben a közgyűlés hoz döntést, például:
– Felújítások, korszerűsítések megtervezése és jóváhagyása.
– Közös tulajdonban lévő ingatlanrészek használata, karbantartása.
– Pályázatok benyújtása, hitelfelvétel, biztosítás megkötése.

5. Jogviták megelőzése
– Az éves közgyűlés lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonosok megvitassák az esetleges konfliktusokat, panaszokat, és közösen találjanak megoldást a problémákra. Ez csökkenti a jogviták és a peres eljárások esélyét.

6. Közösségi élet és információáramlás
– A közgyűlés alkalmat ad arra, hogy a tulajdonosok tájékozódjanak a társasház aktuális helyzetéről, valamint egymással is kapcsolatot tartsanak. Ez erősítheti a közösségi összetartást.

Következmények az éves közgyűlés elmaradása esetén:

Pénzügyi átláthatatlanság alakulhat ki, ami bizalmi válsághoz vezethet.
Jogviták merülhetnek fel, például a közös képviselő jogszerű működésével kapcsolatban.
A társasház üzemeltetése akadozhat, ha nem születnek meg a szükséges döntések.
Hatósági beavatkozás is történhet, ha a tulajdonosok valamelyike jogi úton kezdeményezi a közgyűlés megtartását.

Több éve vágytam Lórévbe, de mivel nincs autóm, tömegközlekedéssel kissé bonyolult az oda és visszajutás. Sajnos szomorúan kellett megállapítanom, hogy nem bánunk „kincseinkkel” megfelelő módon. Sem a kápolna állapota, sem az oda bejutás nincs megoldva.

Az interneten azt olvastam, hogy a kápolna kulcsát a lórévi RÉV büfében lehet elkérni. Az ott levő hölgy igen ingerülten állt tisztelettudó kérésemhez a kulcsot illetően. Azért háborodott fel, mert nem mi voltunk az elsők, akik ott kerestük a kulcshoz jutást. Ebből a tényből adódik, hogy bejutni nem tudtunk, csupán a rozoga ajtón tudtam befotózni.

A Zichy-emlékkápolna

A lórévi Zichy kápolna gyönyörű természeti környezetben áll a Duna árterében, a Csepel szigeten. A kápolna ugyanolyan magas kis dombra épült, mint a tőle alig néhány méternyire található töltés, így amikor a Duna kilép medréből, a kápolna egy apró szigetté változik. Nemcsak a hely nagyon szép, hanem az épület is igen impozánsra sikerült. Építtetője nem más, mint Ferenc József császár volt, aki így akart emléket állítani a kivégeztetett Zichy Ödön emlékére. A kápolna falai szomorú emléket őriznek. 1848-at írunk, amikor Zichy Ödön és testvére Pál, Jellasics horvát bántól tartottak otthoni birtokuk felé. Szerencsétlenségükre Soponya közelében Görgey Artúr magyar főparancsnok katonái megállították őket, átkutatták csomagjaikat, és hazaáruló iratokat találtak náluk. Mindkettejüket letartóztatták, majd Lórévre szállították és rögtön ítélő hadbíróság elé állították. A hadbíróság vezetője Görgey Artúr volt, aki Zichy Ödönt kötél általi halálra ítélte, testvérét Zichy Pált pedig felmentette. Zichy Ödön vagy, ahogy született Zichy Eugenio (Jenő) volt az első és utolsó arisztokrata, akit a szabadságharc ideje alatt felakasztottak.
A neogótikus stílusú épületet 1853-ban adták át hatalmas ünnepség közepette, amelyen magas rangú egyházi és világi vezetők vehettek részt.