Facility Management fogalomtár

fm2

Facility Management (Létesítményüzemeltetés) – 15 alapvető fogalom amit jó ha ismerünk.

1. Facility Management (FM)
A létesítmények, épületek és kapcsolódó szolgáltatások összehangolt működtetése annak érdekében, hogy az ingatlan biztonságosan, gazdaságosan és hatékonyan támogassa a használókat.

2. Preventív karbantartás
Tervezett, rendszeresen végzett karbantartási tevékenység, amelynek célja a meghibásodások megelőzése és az eszközök élettartamának növelése.

3. Hibajavító (reaktív) karbantartás
A már bekövetkezett meghibásodások elhárítása, a berendezések működésének helyreállítása érdekében.

4. Épületgépészet (MEP rendszerek)
Az épület működését biztosító gépészeti, elektromos és vízellátási rendszerek összessége (fűtés, hűtés, szellőzés, víz, villamos energia).

5. HVAC rendszer
A fűtési (Heating), szellőztetési (Ventilation) és légkondicionáló (Air Conditioning) rendszerek gyűjtőneve, amelyek a megfelelő belső klímát biztosítják.

6. Energiagazdálkodás
Az energiafelhasználás folyamatos nyomon követése, optimalizálása és csökkentése a költséghatékonyság és a fenntarthatóság érdekében.

7. Műszaki üzemeltetés
Az épület műszaki rendszereinek felügyelete, karbantartása és működtetése a zavartalan üzem biztosítása érdekében.

8. Üzemeltetési költség (OPEX)
Az ingatlan napi működéséhez kapcsolódó folyamatos kiadások összessége, például energia-, takarítási, karbantartási és szolgáltatási költségek.

fm1

9. Eszközmenedzsment (Asset Management)
Az épületben található berendezések, gépek és egyéb eszközök nyilvántartása, állapotkövetése és életciklus-kezelése.

10. SLA (Service Level Agreement)
Szolgáltatási szintmegállapodás, amely meghatározza a szolgáltatások minőségi követelményeit, válaszidejét és teljesítési feltételeit.

11. BMS (Building Management System)
Épületfelügyeleti rendszer, amely központilag ellenőrzi és vezérli az épület főbb műszaki rendszereit.

12. Kockázatkezelés
Az épület működését veszélyeztető műszaki, biztonsági vagy üzemeltetési kockázatok azonosítása és kezelése.

13. Üzletmenet-folytonosság (Business Continuity)
Az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy az épület és a benne működő szervezetek váratlan események esetén is működőképesek maradjanak.

14. Hard FM és Soft FM
A Facility Management két nagy területe. A Hard FM az épület műszaki rendszereinek üzemeltetését jelenti (gépészet, villamosság, épületautomatika stb.), míg a Soft FM az olyan szolgáltatásokat foglalja magában, mint a recepció, őrzés-védelem, hulladékkezelés vagy a munkakörnyezet támogatása.

15. Életciklus-menedzsment (Life Cycle Management)
Egy épület, berendezés vagy műszaki rendszer teljes életútjának tervezése és kezelése a beszerzéstől és üzembe helyezéstől kezdve a karbantartáson és felújításon át egészen a cseréig vagy kivonásig. Célja, hogy az eszköz teljes élettartama alatt optimális költséggel és megbízhatósággal működjön.

Híres épületek 49: Széchenyi Gyógyfürdő

20240206 131746 a az epulet

Zsigmondy Vilmos (Pozsony1821május 15. – Budapest1888december 21.) bányamérnök kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy Pest városában egy artézi kút sikeres fúrása legnagyobb valószínűséggel a Városligetben valósítható meg. Ezt a javaslatot Pest város közgyűlése 1868. március 4-én el is fogadta. A kút fúrásának helyéül a Városligetet jelölték ki (a mai Hősök terén, Árpád fejedelem lovas szobra előtti részen). A kút fúrása 1868 novemberében kezdődött el és 1878 januárjában fejeződött be.

A fürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző  (Arad1850július 19. –BudapestFerencváros1905március 28.) tervei alapján. Czigler halála után, 1905-től irodáját Dvorák Ede (Oravica1861október 19. – BudapestFerencváros1920augusztus 23.) vezette tovább. Első években az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt. A végső terveket  Gerster Kálmánnal  (Pest1850október 9. – Budapest1927augusztus 25.) közösen készítette el. A kor jelentős művészei így Maróti Géza, Telcs Ede, Róna József, Róth Miksa, Vastagh György, Vajda Zsigmond közreműködött az épület külső és belső díszítésének kialakításában.

A fürdőt 1913. június 13-án nyitották meg. 1926-ban pályázatot írtak ki az épület bővítésére. 1927-ben el is készült a gyógyfürdő népfürdő szárnyának bővítése és az uszoda létesítse.
Az épület a II. világháborúban károkat szenvedett, de mivel a kút nem sérült meg a részleges üzemeltetése biztosított volt.
1963-ban a strandfürdő öltözőit téliesítettek és az óta a szabad területen lévő medencék télen is üzemelnek.

kut az epulet oldalaban scaled fobejarat reszlet DSCF3457 az elocsarnok reszlet scaled DSCF3443 az epuletben a kupola alat peremdiszek