Híres épületek 44: Fiumei sírkert árkádsora


Nekem a Fiumei úti sírkert olyan, mint a párizsiaknak 
Père-Lachaise temető. Temetésen jártam ott, és észleltem, hogy az árkádsor állványait lebontották. Ezért elindultam, hogy megfotózzam az árkádsor felújított kupoláinak mozaikjait. Sajnos óriási csalódásban volt részem, ott jártamkor csupán kettő lett kész, a másik kettőn még dolgoztak.

Temetői árkádsorokat először Olaszországban kezdtek építeni, de nem sokkal később egész Európában népszerűvé váltak.
A Fiumei úti sírkertet már 1885-ben dísztemetővé nyilvánította a főváros, szóval egyértelmű volt, hogy ide csak valami impozáns megoldás kerülhet. A temető főútjának két oldalán szimmetrikusan, egy-egy 85 méter hosszú, 14 méter széles, 4 méter magas építményt emeltek. Ez lett az Árkádsor, ami Gerle Lajos tervei alapján 1904 és 1908 között épült meg.

A különös építmények út felőli oldalán díszes oszlopsor van – olyan, mint egy elegáns tornác –, ám igazi ékességük a két-két kupola. Ezekbe ugyanis egy-egy, ötven négyzetméteresnél is nagyobb mozaik került. Mindegyik Róth Miksa (Pest, 1865. december 26. – Budapest, 1944. június 14.) műhelyében készült, így harmonizálnak egymással, bár valójában stílusuk igen eltérő, mivel mindegyiknek más volt a tervezője. Körösfői-Kriesch Aladár (Buda1863október 29.– Budakeszi1920június 16.)  mozaikja (Krisztus feltámadása) például igazi szecessziós remekmű, amelyen népi motívumok, de egy kalotaszegi stílusú, stilizált város képe is megjelenik. Stein János Gábor (Kolozsvár 1874 – 1944) mestere Lotz Károly modorában dolgozott, műve, (Az utolsó ítélet ) bármelyik korabeli, historizáló templomunkat díszíthetné. A harmadik kupolamozaik Dudits Andor (Pest1866június 24. – Budapest1944november 7.) munkája (Krisztus siratása), a negyedik (A Szentlélek eljövetele) alkotója ismeretlen. A legtöbben Kölber Dezsőre vagy Vajda Zsigmondra gyanakodnak.

DSCF5251a arkadsor bal oldalanak elso kupolaja DSCF5255a Jobb oldali elso kupola Korosfoi Kriesch Aladar Krisztus feltamadasa mozaikja DSCF5265a jobb oldali hatso kupola Stein Janos Gabor Az utolso itelet mozaikja DSCF5271a Stein Janos Gabor Az utolso itelet mozaikja reszlet

Híres épületek 43: Szecessziós iskola a 13. kerületben

20231214 153132 a az epulet

Ez a- nekem igen kedves, csodálatos épület – Angyalföld egyik legforgalmasabb helyén, a Dózsa György út és Lehel út sarkán áll. Az épületen körbe található mozaikok vidám korabeli gyermekjátékokat tárnak a szemlélő elé.

Az intézmény Dr. Bárczy István polgármester iskolaépítő programjának első ciklusában épült. Tervezésére Balázs Ernő  (Zombor, 1856. dec. 8. – Bp., 1930. okt. 17.) építész kapott megbízást. Az épület homlokzatát díszítő mozaikokat Kernstoch Károly  (Budapest1873december 23. – Budapest, 1940június 10.) építőművész tervezte és készítette. (van, aki ezt megkérdőjelezi)

Az építkezés 1909 októberében kezdődött és 1910 májusában került tető alá az épület. Átadását szeptember 7-re tervezték, de ezt hátráltatta a nyári lakatos és asztalos sztrájk. Így csupán 1911. február 15-én vehették birtokukba a gyerekek az iskolát. Az iskola épületét két külön bejárattal két részre osztották: az Aréna úti Leány Népiskolára és a Lehel úti Fiú Népiskolára.”

Az épületet az I. világháború idejére hadikórházzá alakították át. A II. világháborúban több helyen lövés érte, a kilátótornyot egy lövedék le is söpörte, majd csak 2001.-ben állították helyre.
A 60-as években megkezdődött az iskolákban a koedukáció, és itt is vegyes osztályok jöttek létre.

20231214 154009a Dozsa Gyorgy uti kapu 20231214 153745 a mozaik a Dozsa Gyorgy uti falon scaled 20231214 153503 a sarok torony a Lehel utrol fotozva 20231214 153238 a Lehel uti homlokzat

Híres épületek 42: Szent László Gimnázium

DSCF4939 Aagimnazium epulete

A tömeges gyáralapítás következtében a XIX. század közepétől viharos növekedésnek indult Kőbánya lakossága. A századforduló idején az iskolai helyzet viszont az egész fővárosban itt volt a legrosszabb. 1873-ban Kőbánya, mint a főváros X. kerülete Budapest szerves része lett, természetesen hangot kapott a kívánság: legyen a városrészben fiúgimnázium.

1904-ben gimnáziumot kapott Kőbánya, ezt azonban a kerület többi részétől földrajzilag távol eső, elkülönülő Tisztviselőtelepen nyitották meg (az Elnök utca és a Rezső utca sarkán. A gimnázium 1907 őszén két első és egy második osztállyal indult, 119 tanuló fejezte be a tanévet. 1914-ben tartották az első érettségi vizsgákat. Ez az iskola kinőtte a szükségépületeket.

Az új gimnázium épülete 1914–15-ben épült, Lechner Ödön (Pest1845augusztus 27. – BudapestTerézváros1914június 10.) és Vágó József   (Nagyvárad1877december 23. – Salies-de-Béarn1947) tervei alapján, szecessziós stílusban.

A Kőrösi Csoma Sándor út és az Ónodi utca mellett húzódó két háromemeletes szárnyat egy íves sarokszárny kapcsolja össze. Földszintjén egy nyitott előcsarnok található, fölötte kétemeletnyi magasan a Díszterem található. Érdekessége, hogy a gimnázium egyetlen tantermének sincs utcára nyíló ablaka, ezzel biztosítva az utcai zajok beáramlásának csökkentését.

DSCF4941 szecesszios parkany DSCF4953 viragtarto scaled DSCF4951 a fobejarat DSCF4948 egy relief

Híres épületek 41: Takarékpénztár

DSCF1971 Postatakatek fohomlokzat reszlet

A Magyar Királyi Postatakarékpénztár 1886. február elsején egy Apáczai Csere János (régi nevén Mária Valéria) utcai bérház udvari helyiségeiben kezdte meg működését, de egyre nagyobb forgalmat generált, ami szükségessé tette egy nagyobb épület megszerzését. Először egy Széchenyi rakparton lévő házat kaptak meg, ami szűknek bizonyult, így az egyetlen megoldást egy új székház építése jelentette. A megoldást a Hold utcai telek jelentették, ami az Újépület – híres-hírhedt katonai erőd és kivégzőhely – területéhez tartozott. Ennek 1898-as lebontása után a területet felosztották és kiárusították.

A székház tervezésére 1899. december végén írtak ki tervpályázatot, amin csak hazai építészek indulhattak, ráadásul szigorúan be kellett tartani az 1 millió koronás költségvetést. A pályázatok elkészítésére csak 2 hónap állt rendelkezésre, Ennek ellenére ezt hatalmas érdeklődés övezte, és 61 pályaművet nyújtottak be. 

A pályázatot – első körben – nem Lechner, hanem Berczik Gyula nyerte meg, de pályázatot ismét kiírták, ez kifejezetten Berczik és Lechner számára volt kiírva. Végül is  Lechner Ödön (Pest1845augusztus 27. – BudapestTerézváros1914június 10.) és Baumgarten Sándor  (Dunaföldvár1864január 21. – Budapest1928május 31.) kapta a megbízást.

A  szorgos méhekkel és kaptárakkal díszített épület  a takarékosság szimbóluma lett. A Lechner által kifejlesztett magyar népművészeti formanyelv tökéletes példája az épület. Ami ma egészen elképzelhetetlen: ez az épület bizony egy év alatt elkészült.

Szólni kell ég Budapest legendás mozaik- és üvegfestőművészének, Róth Miksának a munkáiról, illetve Zsolnay Vilmos  színes majolikáiról, akinek a sárkányos tetődíszeket és a mázas cserepeket köszönhetjük.

Az épület fotózása szinte lehetetlen a szűk utca és a sok fa miatt!

DSCF1956 a kapu a masik oldalrol DSCF1966 az epuletben scaled DSCF1981 Postatakatek mazas keramiai scaled DSCF1975 Postatakatek mazas keramiai scaled

Híres épületek 40: Mozgásjavító

fobejarati kapu 2

A „város peremén”, közvetlenül József Attila valamikori lakhelye közelében Zuglóban, a Városliget szomszédságában, a Mexikói út 60.számon most a Mozgásjavító Általános Iskola és Gyermekotthon működik.

Eredetileg ez a sötétvörös téglás épület a gyengénlátó gyermekek tanintézete volt. Az épület tervezője Lajta Béla (1873-1920) – a huszadik századi magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alkotója. Az intézmény megépítését lovag Wechselmann Ignác és neje, Neuschloss Zsófia 1903-ban kelt végrendelete tette lehetővé. A gyermektelen házaspár jelentős vagyonával egy olyan alapítványt hozott létre, melynek célja gyengén látó gyermekek tanítása és gondozása volt. Azt is meghagyták, hogy a létrejövő intézetnek fele-fele arányban kell felvennie zsidó és nem-zsidó származású rászorultakat.

A Zsidó Vakok Intézete Lajta Béla első nagyobb tömegű tervezése volt, 1908-ban készült el. Díszítésében tanúsítja az építész eredeti iskolázottságát, a magyar szecesszió hatását, megformálásában az Art Deco jegyeit viseli az épület.

A főbejáratnál található két kovácsoltvas oszlopfő eredetileg örökmécsesként szolgált, Galambos Jenő munkája, (1897-munkaszolgálatosként megölték Kőszegen 194t 03. 24-én) aki az épületen lévő többi kovácsoltvas munkát is készítette. Így kerítésen látható állatmotívumokat, és Braille-írásos bibliai és klasszikus magyar idézet-táblákat.

Az épület további története is érdekes: a húszas évek közepétől megszűnt eredeti funkciója. 1944-ben gettó volt. A háború után egy általános iskolát telepítettek a falai közé, az ötvenes években néhány évig itt működött az Idegen Nyelvek Főiskolája, 1956 után pedig fokozatosan a Mozgásjavító Iskola kapott benne helyet, és végzi áldásos tevékenységét.

fobejarati kovacsoltvas disz meg egy kerites allatmotivumos kerites 4 Braille irasos kerites tabla 2

Híres épületek 39: Bedő ház- Magyar Szecesszió Háza

image000001

Bedő ház- Magyar Szecesszió Háza

A magyarországi szecesszió sokszínűségének csodálatos példája az 1903-ban épült Bedő-ház.
1901-ben Bedő Béla és felesége vette meg az építési területet. Bedő rézbányák és gyárak tulajdonosa volt, a hét budapesti háza közül a Honvéd utcai volt a legkisebb. A budapesti Honvéd utcában álló, Vidor Emil (Pest1867március 27. – Budapest1952június 8.) által tervezett épület a századforduló jellegzetes stílusának több ágával is összefüggésbe hozható. A müncheni műveltségű Vidor Emil nemzetközi stílusban alkotott: a Bedő-ház leginkább a belga Art Nouveau hatását mutatja, de a német Jugendstil jegyei is megtalálhatók rajta.

Az épület homlokzatán valamint belső terekben alkalmazott, Zsolnay kerámiából készült dekorációban észrevehető hazánk népművészetének elemei is, ezért az épület sajátosan magyar.
A ház 2007-től állandó kiállítással várja a látogatókat a gyönyörűen felújított és berendezett Magyar Szecesszió Házában. Az épületben három szinten szecesszió stílusban készült festményeket, bútorokat, dísztárgyak mutatnak be. Emléket állítva a magyar szecessziónak, amely leglátványosabban az építészetben valamint iparművészetben mutatott fel kimagasló értékeket.

DSCF1988 az egyik erkely scaled DSCF1987 a masik erkely scaled DSCF1985 az epulet reszlet scaled DSCF2013 a haz egyik ablaka scaled

Híres épületek 38: Szecessziós művészház a Kelenhegyi úton

20230427 114332 Manyoki Kelenhegyi ut sarka az epulet

Tegnap Budára kellett mennem, ha már itt jártam dolgom végeztével – az idő nagyon kellemes volt- régi fotó tervem megvalósítására indultam. Nevezetesen a szecessziós művészház érdekelt a Kelenhegyi úton.

Budapest első műteremházát eredetileg nem Budán szerették volna megépíteni és nem is ekkora méretben, de „köszönhetően” a Fővárosi Közgyűlésnek, meg persze a Gellért-hegy környékén összpontosuló művészvilágnak, végül itt épülhetett meg. Az 1880-as évek végére világossá vált, hogy hiába fejlődik rohamosan a város, a művészvilág igényeit, vagyis a műtermek és lakások meglétét nem tudja teljesíteniBár a századfordulón már több olyan bérház is volt, ahol hatalmas belmagasságú és világos műteremlakásokat is kialakítottak, a saját műterem a festők és szobrászok nagy részének továbbra is álomkép maradt.  Elsőként az Epreskert és környéke, azaz a Kmetty utca került szóba

Az 1900-as évek elején megindult a változás: egyre több képzőművészeti csoport alakult és elérték, hogy a tetőtéri drága helyek helyett megfizethető és kényelmes műtermeket kapjon minden művész, akinek szüksége van rá – ezek közül elsőként a Kelenhegyi úti Műteremház épült fel.

Mivel egyre inkább a Gellért-hegy felé fordult a képzőművészek figyelmekapóra jött a Kelenhegyi úti üres telek megvétele, amin könnyen el lehetett helyezni a 19 műtermet.

A  késő szecessziós épületet a kor legmodernebb kényelmével rendezték be, és bármennyire is lechneri motívumokat vélünk felfedezni a homlokzatán. Az asszociáció nem véletlenKosztolányi-Kann Gyula (Pest1868január 9.[ – Budapest1946január 5.]) Lechner Ödön követője volt, épületein előszeretettel használta az építész által kedvelt magyaros motívumokat. Az épületben (építés éve 1906) minden műteremnek más az alaprajza, de mindegyik tágas és jól megvilágítottAmikor elkészült, a legdrágább műterem 880 korona volt, míg a legolcsóbb 510 korona.

Az épületben alkotott egykor Rippl-Rónai József, Czóbel Béla, Kokas Ignác, Madarász Viktor (elsők között költözött be), Uitz Béla, Domanovszky Endre.

20230427 114408 Kelengegyi uti homlokzat 20230427 115209 a haz hatso resze 20230427 115059 Manyoki ut feloli homlokzat reszlet 20230427 115022 Manyoki ut feloli homlokzat

Híres épületek 37: Pekáry ház

20231116 112801 Krudy emlektabla

A Király utca, Nagymező utca, Csányi utca sarkán található az 1847-48-ban, Brein Ferenc (Pest, 1817. – Székesfehérvár1879.) tervei alapján épült Pekáry-ház. Nevét az építtető-megrendelőről, Pekáry Imre városi alkapitányról kapta. Az épület a maga három emeletével a XIX. század közepén igencsak kiemelkedett a környező földszintes, egyemeletes lakóházak, műhelyek és raktárak közül. A gótikus elemekkel gazdagított romantikus stílusú épületen többféle díszítési témát láthatunk: sárkány, a homlokzaton látható vitéz szobrok mellett az első emeleti erkélyt tartó oszlopfőket Dávid-csillagok díszítik.

A Pekáry-ház legismertebb lakója Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, 1933. május 12.) volt, aki 1899-től 1901 között lakott itt első feleségével Spiegler Bellával, a híres vallásfilozófus és rabbi Spiegler Gyula Sámuel lányával.

A Csányi utcai homlokzaton található emléktábla a vészkorszak eseményeihez kapcsolódik: az itt működő lakatosüzemben a tulajdonos Vanczák Béla és felesége közel száz üldözött zsidót bújtatott itt. A világ igaza között ismerik el tevékenységüket.

20231116 112632 a fal diszitese a Kiraly utca fele 20231116 112613 erkely a Kiraly u. fele 20231116 112539 erkekyek mas szogbol az epulet

Híres épületek 36: Gresham palota

1. DSCF2595 az epulet

Budapest V. kerületében, a Széchenyi István téren található a magyar szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, a Gresham-palota. Ez a csodálatos épület 1907-ben épült Quittner Zsigmond (1857-1918) és a Vágó fivérek, Vágó László (Nagyvárad, 1875. március 30. – Budapest, 1933. december 30.) és Vágó József (Nagyvárad, 1877. december 23. – Salies-de-Béarn, 1947. június 7.) tervei alapján. Itt működött a híres Gresham kávéház, ahol a Gresham-kör nevű művészeti társaság tartotta összejöveteleit.​ A társaság több generációhoz tartozó, különféle stílusokat kedvelő művészek, valamint írók baráti köre volt. Mikor 1903-ban elkezdték tervezni a palotát, addigra az 1849-ben átadott Lánchídon már közlekedtek Pestről Budára, 1857 után pedig az Alagúton is a Vár alatt. A két objektum geometriai hossztengelye egybeesik. Ezt használta ki Quittner Zsigmond. Szándékosan tervezte úgy az épületet, hogy innen akadálytalanul át lehessen látni Budára.”A palota a Duna-parti épületekkel együtt 1987-ben felkerült a Világörökségi helyszínek listájára.
Az épület 2004-ben teljes körű felújításon esett át és luxusszállodaként nyitott újra. Figyelemre méltó ez a Róth Miksa (1865-1944) műhelyéből kikerült, Kossuth Lajos arcképét ábrázoló ablak, az épület Kossuth lépcsőházában. Fontos megjegyeznem, hogy ez az eredeti ólomüvegablak átvészelte a 20. század vérzivataros korszakait. Az épület kovácsoltvas díszítése szemet gyönyörködtetőek, így Jungfer Gyula  (Pest1841január 9. – Budapest1908november 21.) műlakatos kovácsoltvas kapurácsai, amit 1906-ban, élete egyik utolsó nagyobb műveként készített el.
9. DSCF2631 az ablak 7. DSCF2609 Four beleptem az epuletbe

6. DSCF2608 a pavas kapu 3. DSCF2599 fohollokzati fal diszitese 2. DSCF2594 az epulet homlozhata scaled

Híres épületek 35: Radnóti Miklós utca 25

20220112 121616Radnoti Miklos utca 25.emeleti disz

Először autóból pillantottam meg ezt a különleges díszítésű épületet. Felkeltette az érdeklődésemet, visszamentem.

Az épület neve: Pollák Ház, az építtető Pollák Manó nevére utalva
Tervezői:Román Ernő, Román Miklós
Az építés éve: 1913.

A magastetős épület négyemeletes, saroképület. A kinézetét meghatározó torony pontosan a teleksarkon található. A torony homlokzata alapos és aprólékos díszítést kapott, kezdve az griff-fejes sarokdíszekkel, a félköríves ablakokkal és az egyéb ívdíszekkel. Az épület homlokzata a XX. század elején jellemző szecessziós irányzat jegyeit viseli.

Igen figyelemfelkeltő a homlokzatdíszítő elemek, így a legfelső emeletnél látható tégladíszítés és a földszinti részen található kerámia, amelyen a stílus ötvözését láthatjuk a magyar motívumokkal (tulipán), ami szintén igen kedvelt volt a korban.

20220112 121730 Radnoti Miklos utca 25 . a torony 20220112 121604 Radnoti Miklos utca 25 . ablak disz 20220112 121546 Radnoti Miklos utca 25 .a kapu 2 scaled