Adatvédelmi fogalom gyűjtemény

papers documen c3285c3b ee08 4dc7 9e39 0c262aa88d78 e1706805590900

Adatbiztonság: Az adatok védelme (műszaki és szervezési megoldások által) a jogosulatlan hozzáférés, megsemmisítés, megváltoztatás vagy más veszélyeztető tényezők ellen.

Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése (függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől).

Adatfeldolgozó:
Az a személy vagy szervezet, amely az adatkezelő nevében kezeli az adatokat.

Adathordozhatóság:
Az érintettek jogosultak arra, hogy az őket érintő személyes adatokat strukturált, széles körben használt és géppel olvasható formátumban kapják meg és ilyen módon tárolják, továbbítsák.

Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet, például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép stb.) rögzítése.

Adatkezelés jogalapja: főszabály szerint az érintett hozzájárulása vagy törvényben elrendelt kötelező adatkezelés.

Adatkezelő: Az a személy vagy szervezet, amely meghatározza az adatkezelés céljait és eszközeit, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja .

Adattörlés: Az adatoknak az eredeti gyűjtésük céljához képesti további kezelésének megszüntetése.

Adatvédelem: a személyes adatok jogszerű kezelését, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége.

Adatvédelmi hatásvizsgálat: Az adatvédelmi kockázatok és következmények előzetes értékelése az adatkezelés megkezdése előtt.

Adatvédelmi nyilatkozat: Egy szervezet által nyilvántartott dokumentum, amely leírja az adatkezelési gyakorlatokat és az érintettek jogait.

Adatvédelmi tisztviselő: Az a személy, akit az adatkezelő kijelöl az adatvédelmi rendeletben előírt esetekben, és aki felügyeli az adatvédelmi szabályok betartását.

Cookie-k („sütik”): rövid adatfájlok, melyeket a meglátogatott honlap helyez el a felhasználó számítógépén. A cookie célja, hogy az adott infokommunikációs, internetes szolgáltatást megkönnyítse, kényelmesebbé tegye. Számos fajtája létezik, de általában két nagy csoportba sorolhatóak. Az egyik az ideiglenes cookie, amelyet a honlap csak egy adott munkamenet során (pl.: egy internetes bankolás biztonsági azonosítása alatt) helyez el a felhasználó eszközén, a másik fajtája az állandó cookie (pl.: egy honlap nyelvi beállítása), amely addig a számítógépen marad, amíg a felhasználó le nem törli azt. Az Európai Bizottság irányelvei alapján cookie-kat [kivéve, ha azok az adott szolgáltatás használatához elengedhetetlenül szükségesek] csak a felhasználó engedélyével lehet a felhasználó eszközén elhelyezni. A cookie-k ugyanis számos adatvédelmi aggályt vetnek fel, például a segítségükkel nyomon követhetőek a felhasználó böngészési szokásai.

Célhoz kötött adatkezelés: személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Az adatkezelés során biztosítani kell, hogy  az adatok pontosak, teljesek és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészek legyenek, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

Data Subject Rights (Érintetti jogok): Az érintettek jogai az általuk megadott személyes adatokkal kapcsolatban, beleértve a hozzáféréshez, törléshez és hordozhatósághoz való jogot.

Érintett: Az a személy, akire az azonosított vagy azonosítható személyes adatok vonatkoznak.

GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet): Az Európai Unió által kibocsátott rendelet, amely az adatvédelmi szabályokat harmonizálja az EU-ban.

Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő kezeléséhez. Különleges adatok esetében szükséges az írásos forma.

Infotv.: 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, amelyet az Alaptörvény VI. cikke alapján az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, az ezen jogok érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról, valamint az ellenőrző  hatóságról (NAIH) alkotott. A törvény célja, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. 2012. január 1-től hatályos.

Információszabadság: a közérdekű, valamint közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapvető jog, mely elősegíti a közhatalom gyakorlásának társadalmi kontrollját és a közintézmények működésének, valamint a közpénzek elköltésének átláthatóságát (transzparencia).

Közérdekű adat: az állami/önkormányzati feladatot, illetve egyéb közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől (így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat).

Megfelelő tájékoztatás: az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a hozzájárulásán alapul-e vagy kötelező, továbbá egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

Privacy by default: olyan adatvédelmi irányzat, melynek lényege, hogy személyes adatok gyűjtésére, kezelésére, illetve feldolgozására csak és kizárólag az adatalany kifejezett kérésére kerülhet sor. Az adatkezelők alapvető, „alapértelmezett” (angolul: by default) hozzáállása az kell, hogy legyen, hogy minden körülmények között figyelembe veszik az adatvédelmi szempontokat és ezeknek megfelelően járnak el az adatkezelési műveletek során.

Privacy Shield: Az EU és az Egyesült Államok közötti adatátvitelre vonatkozó keretrendszer, amely az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést garantálja.

Profiling: Az automatizált adatfeldolgozás, amelyet az érintett személyes jellemzőinek értékelésére vagy elemzésére használnak.

Személyes adat: Azonosított vagy azonosítható természetes személyhez kapcsolódó információ, például név, cím, e-mail cím vagy azonosító szám.

papers documen 80b7e77b 8237 4ad6 bf5b 619ab8a32d52 papers documen dd5b5b8e 0b48 4f7b 92ec 6d146856aa96
electronic prot dced3c35 5b86 4bfb 9905 aed008cdb455

Közösségi média ez+az

social icons

Napjainkban (sajnos vagy nem sajnos) megkerülhetetlenné vált életünkben a közösségi média. A Facebook, az Instagram, a Twitter vagy épp a Youtube ugyanolyan része lett a mindennapoknak mint a kereskedelmi televíziók vagy a rádiók. Nincs olyan nap, hogy ne hallaná az ember valahol azokat a szavakat, hogy „troll”, vagy „insta” vagy éppen „like”. Most megnézzük mit is jelentenek ezek.

– Algoritmus: A közösségi médiaplatformok által alkalmazott matematikai formula, amely meghatározza, milyen tartalmak jelennek meg a felhasználók hírfolyamában.

– Caption: A poszt mellé írt rövid szöveg, amely leírja vagy kiegészíti a megosztott tartalmat. A caption lehet szórakoztató, informatív vagy érzelmes, és hozzáadhatja a poszthoz a személyes érintettséget.

– Csoportok (Groups): A csoportok olyan közösségek, amelyekben az emberek közös érdeklődési körrel vagy céllal gyűlnek össze. A csoportokban tagok megoszthatnak tartalmakat, cseveghetnek és rendezvényeket szervezhetnek.

– DM (Direct Message): Egy privát üzenetküldési funkció, amely lehetővé teszi a felhasználók közötti egyéni közvetlen kommunikációt.

– Emoji: Kifejező ikonok és szimbólumok, amelyekkel a felhasználók érzéseiket vagy reakcióikat fejezik ki.

– Engagement: A felhasználók interakciói a közösségi médiaplatformon, például tetszik, megosztások, kommentek, amelyek mutatják, hogy mennyire aktívak és érdekelték a tartalmak.

– Értesítés (Notification): Az automatikus értesítés a közösségi médiaplatformon, amely jelzi, ha valaki reagált, kommentált vagy megosztotta a tartalmat.

– Facebook: A Facebook egy közösségi hálózat, online platform, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kapcsolatba lépjenek barátaikkal és ismerőseikkel, megosszanak tartalmakat, mint például képeket és állapotfrissítéseket, valamint kövessék mások tevékenységeit a hírfolyamon. A Facebookon létrehozhatnak személyes profilokat, csatlakozhatnak csoportokhoz, és oldalakat hozhatnak létre különböző célokra. A platform 2004-ben indult, és azóta világszerte több milliárd felhasználóval rendelkezik.

– Follower Count: A követők számának mutatója egy felhasználó profilján, ami jelzi, hányan követik az adott személyt.

– Hashtag: Egy kulcsszó vagy kifejezés aposztróf előtt (#), amely segít kategorizálni és könnyebben megtalálni a tartalmakat.

– Hírfolyam (Feed): A közösségi média főoldala, ahol a felhasználók barátaik és követett személyek tevékenységeit láthatják, például posztok, képek vagy videók.

– IG Reels: Rövid, kreatív videók megosztására szolgáló funkció az Instagramon belül. A Reels lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy rövid videókat készítsenek és osszanak meg zenével, effektekkel és egyéb kreatív eszközökkel.

– IGTV: Az Instagram saját videómegosztó platformja, amely lehetővé teszi a felhasználóknak hosszabb, függőleges videók megosztását. Az IGTV tartalmak elérhetők az Instagramon belül is, de külön alkalmazásban is.

– Influencer: Olyan személy a közösségi médiában, aki jelentős követőtáborral rendelkezik, és befolyásolhatja követői véleményét, döntéseit, és ebből anyagilag profitál is.

– Instagram: Az Instagram egy közösségi média platform, ahol a felhasználók képeket, videókat és rövid történeteket oszthatnak meg. A felhasználók követhetik egymást, lájkolhatják és kommentelhetik a posztokat, valamint különböző funkciókat használhatnak, mint például az Instagram Stories, IGTV és az Instagram Live. Az alkalmazás széles körű szűrőkkel és effektekkel is rendelkezik a tartalmak testreszabásához.

– Követés (Follow): A funkció, amely lehetővé teszi, hogy egy felhasználó kövesse egy másik felhasználó tevékenységét, és így láthassa a hírfolyamában megjelenő posztokat.

– Közösségi média menedzsment (Social Media Management): Az eszközök és stratégiák összessége a közösségi média fiókok hatékony kezelésére, beleértve a posztok ütemezését, analitikáját stb.

– Like (Tetszik): Az egyik leggyakrabban használt visszajelző forma, amely azt jelzi, hogy a felhasználó pozitív reakcióját, tetszését fejezi ki egy poszt iránt.

Livestream: Valós idejű online videóközvetítés, amely lehetőséget ad a felhasználóknak az élő események megosztására.

– Megosztás (Share): Egy tartalom más felhasználókkal való megosztása a saját profilon vagy hírfolyamban.

– Mém (Meme): Humoros vagy valamitől jellegzetes képek amelyeket a felhasználók gyakran megosztanak és terjesztenek.

– Oldalak (Pages): Az oldalak cégeknek, sport csapatoknak, hírességeknek, márkáknak vagy más nyilvános személyeknek szolgál promóciós és információs célokra. Az oldalakon keresztül a felhasználók követhetik az eseményeket, híreket és egyéb tartalmakat, amiket a oldal közzétesz.

– Pinterest: A Pinterest egy online képmegosztó és tároló platform, ahol a felhasználók különböző témájú képeket, grafikákat és egyéb vizuális tartalmakat gyűjthetnek, tárolhatnak és oszthatnak meg. Az alkalmazás és weboldal lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy tematikus „táblákat” hozzanak létre, amelyekbe képeket „tűzhetnek ki” (pinelhetnek) a Pinterestről vagy az internetről.

– Podcaster: A „podcaster” olyan személy, aki un. podcastot készít vagy részt vesz podcastokban. A podcast egy olyan „médium”, amely hangfelvételeket vagy más audio tartalmakat használ, és azokat interneten keresztül terjeszti. A podcaster tehát az, aki létrehozza, szerkeszti és közzéteszi ezeket az audio tartalmakat. Mondhatjuk, hogy egyfajta új rádiós a podcaster.

Profil: Egy felhasználó egyéni oldala vagy fiókja a közösségi médiaplatformon, ahol megosztja személyes információit és tartalmai láthatók.

– Snapchat: A Snapchat egy mobilalkalmazás, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy rövid, ideiglenes tartalmakat, ún. „snap”-eket küldjenek egymásnak. Ezek a tartalmak lehetnek képek vagy videók, amelyeket a címzett csak rövid ideig láthat, mielőtt azok örökre eltűnnének. Emellett a Snapchat tartalmaz további funkciókat is, például az „Emlékek”, ahol a felhasználók hosszabb ideig tárolhatnak tartalmakat, valamint szűrőket, effekteket és más kreatív eszközöket a képek és videók szerkesztéséhez. A Snapchat népszerűsége nagy a fiatalabb generációk körében, akik élvezik a gyors és szórakoztató tartalommegosztást.

Szponzorált tartalom (Sponsored Content): Tartalom, amelyet fizetett hirdetők vagy cége finanszíroznak, hogy elérjék a közösségi média követőit.

– Taggolás: Az egy felhasználó által egy másik felhasználó megjelölése egy posztban vagy kép alatt.

– Telegram: A Telegram egy biztonságos és felhőalapú üzenetküldő alkalmazás és platform, amely lehetővé teszi a felhasználóknak a szöveges üzenetek, fényképek, videók és más médiafájlok küldését. Az alkalmazás különlegessége az end-to-end titkosítás, ami növeli a kommunikáció biztonságát. Emellett a Telegram csoportos chat lehetőségeket, csatornákat, botokat és egyéb funkciókat is kínál, és a felhasználók széles körű tartalommegosztási lehetőségeket kapnak. A Telegramot gyakran a magánélet és a biztonság iránt érdeklődők választják.

Tik Tok: A TikTok egy közösségi média alkalmazás, amely lehetővé teszi a felhasználók számára rövid videók készítését és megosztását. A videók általában rövid, 15 másodperces snittek, és gyakran zenére vagy más hangokra vannak szinkronizálva. A TikTok a fiatalabb generációk körében különösen népszerű, és a felhasználók sokféle kreatív tartalmat osztanak meg, beleértve a táncokat, humoros jeleneteket, képességdemonstrációkat és egyéb szórakoztató tartalmakat.

Troll: Egy személy, aki szándékosan provokál vagy zaklat másokat online közösségi médiafelületeken.

Történet (Story): Rövid élettörténetek, események vagy tartalomgyűjtemények, amelyek egy adott időtartamon belül láthatók és 24 óra után eltűnnek.

– Twitch: A Twitch egy online élő videómegosztó platform, különösen ismert a videojáték-streamingről. A felhasználók itt élőben közvetíthetik, illetve nézhetik mások játékmenetét. Emellett a Twitch alkalmazásokat kínál más tartalomkészítőknek is, például az élőzenei előadóknak, podcastereknek és más szórakoztató tartalmaknak. A platformon a nézők interaktívan kommunikálhatnak a streamerekkel a chat ablakban, és a Twitch népszerűségének része az élő közvetítések, a közösségi részvétel és a tartalomkészítők támogatása.

– X (Twitter): Az X (régi nevén Twitter) egy közösségi média platform, ahol a felhasználók rövid, legfeljebb 280 karakteres üzeneteket, úgynevezett „tweeteket” oszthatnak meg. A felhasználók követhetik egymást, és az érdeklődési körüknek megfelelően olvashatják és interakcióba léphetnek más felhasználókkal. A platformon gyakran használtak a hashtag-ek, emojik és multimédiás tartalmak. A Twitter az aktuális események, hírek és gondolatok gyors megosztására és terjesztésére szolgál.

– Youtube: YouTube egy online videómegosztó platform, ahol a felhasználók videókat tölthetnek fel és nézhetnek meg. A weboldal 2005-ben indult, és azóta a világ egyik legnépszerűbb és legnagyobb videómegosztó szolgáltatásává vált. YouTube-on megtalálhatók különböző témákban, mint például zene, filmek, oktatás, játékok, vlogok és még sok más. A felhasználók kommenteket fűzhetnek a videókhoz, és előfizethetnek a kedvenc csatornáikra. A platformon széleskörű tartalom áll rendelkezésre, és lehetőség van saját csatorna létrehozására is.

Social Media Icons Success in Social Media April 7 2016 scaled 1 WhatsApp Image 2023 01 20 at 6.23.50 PM 930x527 1

Lakberendezési ez+az

3d rendering modern dining room living room with luxury decor 1300x698 1

Ezúttal a lakberendezés világában nézünk szét egy kicsit.

Aszimmetria: Az egyensúlyozatlanság (kiegyensúlyozatlanság) elve a tervezésben, amely a tér érdekes és egyedi megjelenését eredményezi.

Átmeneti stílus: Olyan stílus, amely a modern és hagyományos elemeket kombinálja, teremtve ezzel egy időtálló és kifinomult megjelenést. Egyszerű vonalak, visszafogott, semleges színséma jellemzi.

– Beépített rész: Egy kis, beágyazott tér vagy alkalmi tárolóegység a falban, gyakran dekoratív vagy funkcionális célból.

Biofilikus tervezés: A tervezési megközelítés, amely a természetes elemeket és élő növényeket integrálja a belső terekbe, hogy javítsa az emberek jólétét és kapcsolatát a környezettel.

Bővíthetőség: Az olyan berendezési tárgyak vagy rendszerek kiválasztása, amelyek könnyen módosíthatók vagy kiegészíthetők a jövőbeli igényekhez.

– Ergonómia:
Az ergonómikus tervezés az olyan elrendezéseket és berendezéseket alkalmazását jelenti, amelyek megkönnyítik az emberek számára a kényelmes és hatékony használatot.

– Feng shui: Egy kínai eredetű filozófia és művészet, amely a térrendezés és díszítés során az energiaáramlás és a harmónia elveit alkalmazza.

– Fenntartható tervezés: Az olyan tervezési megközelítés, amely a környezetvédelemre és az energiahatékonyságra összpontosít, fenntartható anyagok és technológiák felhasználásával.

Funkcionalitás: A tervezés és a berendezések olyan jellemzőinek összessége, amelyek biztosítják, hogy az adott tér vagy tárgy megfeleljen az előírt funkciójának.

– Hangsúlyos fal:
Egyetlen falrész vagy terület kiemelése a szobában, amely a többi falhoz képest más színnel vagy díszítő elemekkel van ellátva. Az úgynevezett hangsúlyos fal feladata az, hogy vonzza a tekintetet, és kihangsúlyozza azt a bútort, amely mellette áll.

– Hangszigetelés: Azoknak a tervezési vagy építészeti elemeknek és anyagoknak a beillesztése, amelyek csökkentik a hangok terjedését a térben.

Hangulat világítás: A különböző fényforrások és megvilágítási eszközök használata a kívánt hangulat eléréséhez.

– Hideg színek: Azok a színek, amelyek a kék, a zöld és a lila árnyalatait tartalmazzák, és hűvösebb, nyugtató hatást keltenek.

High-tech stílus: A lehető legvékonyabb, többnyire krómozott felületekkel és acélszerkezetekkel dolgozó stílus. Jelentős felületet birtokol az üveg. Ahhoz hogy az ilyen térben élő emberek mégis otthon érezzék magukat, a stílus gyakran felhasznál egy-egy kopottan régi kiegészítőt is ellensúlyozásképpen. Ez egy mesterséges tér, ami tele van izgalmakkal és megdöbbentő formákkal. Jellemző a színezett acél, a bőrkárpit, valamint a fémgőz bevonatú műanyag is.

Hygge: Egy dán kifejezés, amely a kényelmet, melegséget és az otthoni atmoszférát jelenti, és amelyet a lakberendezésben is alkalmaznak.

– Japán stílus: A legnyugodtabb és legrezignáltabb stílus Japánból származik. A lényege: szépség és a hagyomány. A japán stílust a puritán, egyszerű, funkció vezérelt szemléletmód jellemzi: letisztult formák, hagyományos, praktikus bútorok, tompított árnyalatok, matt felületek, minimális mennyiségű berendezési tárgy. Az otthonok szellősek, rendezettek, nincsenek tele zsúfolva semmivel, ami felesleges.  Minden nagyon egyszerű, de jellegzetes vonalvezetésű. A belterek kontrasztját gyakran illusztrálandó példa a hófehér kavicsok kihelyezése egy fekete edénybe, a durva szövésű szőnyeg használata a fényes padlón, vagy a halvány krémszínű fal elé beállított drámaian fekete asztal a térben. A bútorok sötét színűek, egyszerű vonalvezetésűek, geometrikusak, alacsonyak, ugyanakkor minőségi darabok. Anyaguk bambusz, cédrus, cseresznye vagy mahagóni. A szobákban a kis asztal vagy ládika jelenti a fókuszpontot, a foteleket kényelmes, nagyméretű ülőpárnák helyettesítik, a világításért rizspapír lámpák a felelősek.

Klasszikus stílus: A stílus eredete azokban az időkben keresendő, amikor még a kézműves termékek uralták a lakásokat. A klasszikus bútorok az igazi, örök szépséget képviselik. Ízléses, kisebb és nagyobb bútorok egyaránt a funkcionalitás szerepében állnak, kényelemmel ötvözve. A luxust, a fényűzést hangsúlyozza a padlón lévő semleges szőnyeg. A lakás összképéhez tartozik egy kandalló fa-, vagy márvány párkánnyal.

– Kiegészítők: A tér díszítésére szolgáló kisebb tárgyak, például képek, gyertyák, tükrök stb.

Kontextus: Az adott tér vagy tárgy környezetének figyelembevétele és
annak befolyása a tervezésre.

Lebegő bútorok: Az a tervezési elv, amely a bútorokat úgy helyezi el, mintha lebegnének a padlón, létrehozva ezzel tágasabb és könnyedebb benyomást.

Mediterrán stílus: A napfény, a tenger és a légiesség köszön vissza ebben a stílusban. Ház esetén a külső is nagyon meghatározó: zsalugáterekkel, mediterrán cserepekkel, meleg falszínekkel és sok-sok kőburkolattal. A stílus jellemzője még a kovácsoltvas korlát, dísz, növények szempontjából pedig a leander.

Meleg színek: Azok a színek, amelyek a piros, a narancs és a sárga árnyalatait tartalmazzák, és meleg, érzelmi hatást keltenek.

Méretarányosság: Az egyes berendezési tárgyak és elemek méretének összehangolása a térrel és egymással.

Minimál stílus: A minimál stílus a tér és a levegő utáni vágyunknak tesz eleget. Nagy rendezettség, ám minimális anyag- és dekoráció-felhasználás jellemzi. Minden szimmetrikusan és ritmikusan van elhelyezve. A legrendezettebb stílus mind közül. Egyszerű tereket és geometriai anyagokat használ fel.

Monokróm színséma: Egy színharmónia elve, amely egyetlen szín különböző árnyalatainak és tónusainak kombinálására épül a térben.

Neo-barokk stílus: Sok tekintetben megegyezik a barokk stílussal: előnyben részesíti a csillogást, a pompát és az aprólékos díszítést. Összefonódhat a minimalista stílussal is, ugyanis bizonyos elemek alkalmazásával oldja a minimalista stílus egyszerűségét, de mindezt rendszerezetten teszi. Ez a stílus kedveli a színpadias megjelenést, és mesterkélt a kidolgozása. Látványos elemeket hordoz, de az összhatás tekintetében mégis lágyabb a túlcicomázott barokknál.

Nyitott terű elrendezés: Az olyan tértervezési koncepció, amelyben a tér nagy része egybefüggő és nincsenek szigorúan elkülönített szobák.

Okos otthon rendszerek: Intelligens otthonrendszerek, amelyek lehetővé teszik az otthoni berendezések és elektronikai eszközök közötti kommunikációt és az automatizálást.

Open shelving: Nyitott polcrendszerek, amelyek nem rendelkeznek zárt ajtókkal vagy fiókokkal, lehetővé téve a kiállítást és könnyű hozzáférést.

Pop-art stílus: A stílus Angliából származik az ötvenes évekből. A stílus lényege az, hogy a mindennapi élet banális jelenségeit és tárgyait művészeti elemként kezeli. Jellegzetes szimbólumai a gépiesített technikára utalnak, úgy mint a sokszorosítás, a nagyítás és a kollázs. Attól nyer finom, látszólag derűs hangulatot, hogy kritikusan, ironikusan értelmezi újra a művészetet. A stílus vidám színeket, formákat használ fel

Provencei stílus: Finom mintázatú anyagok, pasztellszínek, csigavonalak jellemzik ezt a stílust. Visszafogottan csillogó nemes anyagok: bársony, selyem, szatén, fátyolszövet teszi elegánssá a francia stílust. Jellemzőek a márványfelületek és a kényelmes selyemmel borított párnarétegek.

Retro stílus: Ez a stílus is kissé bohókás és fiatalos, színeiben és bútoraiban egyaránt. Jellemzőek rá a feltűnő minták és a műanyag minden mennyiségben. A stílusban előszeretettel használjuk az organikus formákat és minden olyan színkombinációt, aminek az alkalmazása ’’sokkszerűen’’ hat.

Színátmenet: A két vagy több szín fokozatos átmenete, általában egyik színről a másikra.

Színkavalkád: Egy tér vagy dekoráció színes és élénk kombinációja.

Textíliák: A szőnyegek, függönyök, párnák és más textíliák használata a tér megjelenésének és kényelmének javítására.

– Texturált felületek: Különböző felületek, például durva tapéta, kő vagy fa, használata a tér textúrájának gazdagítására.

Vidéki stílus: Ez a stílus meglehetősen tág kereteken belül mozog, ezért könnyen variálható. Ami a főbb jellemzőit megadja, az a kockás minta, a kék szín, a naturális anyagok használata, a kerámiák, a letisztult, púder könnyedségű színek. A falak is kaphatnak faburkolatot, illetve előnyben részesítjük a kopott mintás felületeket.

4 smart draw 1564309210 GettyImages 1161177015 f1de4ba58a6c4f50969d9119d80405a6 SwissKentBedok 0154

Környezetvédelmi kisokos

restore

Biológiai sokféleség: A különböző élőlények, növények és állatok sokfélesége és változatossága egy adott területen vagy az egész bolygón.

Erőforrások:Azok a természeti elemek és anyagok, amelyekből az emberi társadalom javakat és energiát nyer, például fa, víz, ásványi nyersanyagok stb.

Éghajlatváltozás:
A hosszú távú időjárási mintázatok és hőmérsékleti változások folyamatos módosulása a bolygón, amit az emberi tevékenységek (pl. üvegházhatás) is befolyásolnak.

Fenntarthatóság:
Az olyan fejlődési mód, melynek során az erőforrásokat és környezeti tényezőket olyan módon használják, hogy azok ne merüljenek ki, és az ökológiai rendszer ne sérüljön.

Hulladékkezelés:
Az elhasznált anyagok, termékek és szemét megfelelő kezelése és újrahasznosítása a környezeti hatások minimalizálása érdekében.

Környezetvédelem:
Azon tevékenységek, előírások és intézkedések összessége, melyek célja a természeti környezet védelme és megőrzése az emberi tevékenységek által okozott károktól.

Környezeti etika: Az értékek és morális elvek rendszere, melyek az emberi tevékenységek környezeti hatásainak tudatosítását és a környezet védelmét ösztönzik.

Környezeti hatásvizsgálat: A tervezett projektek vagy fejlesztések potenciális környezeti hatásainak értékelése és dokumentálása a környezetvédelem érdekében.

Környezeti szabályozás: Jogszabályok és előírások, amelyek a környezetvédelmi szabványokat és normákat meghatározzák, és azok betartását szabályozzák.

Környezetvédelmi megelőző intézkedések: olyan intézkedések, amelyeket az emberi tevékenység okozta környezeti problémák megelőzése érdekében hoznak létre. Ezek az intézkedések azért szükségesek, mert gyakran sokkal hatékonyabbak és kevésbé költségesek, mint a környezeti problémák kezelése utólag.

Megújuló energia: Az olyan energiaforrások, mint a napenergia, szélenergia és geotermikus energia, melyek újra megújulnak és kevésbé szennyezőek, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

Nem megújuló erőforrások: Nem megújuló energiaforrások olyan energiaforrások, amelyek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre a Földön, és nem újulnak meg az emberi élettartam során. Ezek a források általában hosszú idő alatt képződnek  geológiai vagy biológiai folyamatok során, és nem tudnak lépést tartani az emberi fogyasztás tempójával.

Ökológiai lábnyom: Az egyén vagy közösség összes ökológiai erőforrás-felhasználásának mértéke, figyelembe véve az élelmiszerfogyasztást, közlekedést és lakhatást.

Szennyezés: Különféle káros anyagok kibocsátása illetve bejutása a környezetbe, ami károsíthatja a természetes rendszereket és az emberi egészséget

Szénlábnyom: Az egyén vagy szervezet által termelt szén-dioxid kibocsátás mennyisége, amely közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik a tevékenységeikhez.

Természeti védett területek: Olyan területek, amelyeket speciális jogszabályok védnek a biodiverzitás megőrzése érdekében.

Vízgazdálkodás: A vízforrások fenntartható kezelése és védelme, beleértve a víztakarékosságot, vízminőség fenntartását és a vízszennyezés elleni védekezést.

Zöld technológia: Olyan környezetbarát technológia, amely hatékonyabb és kevésbé környezetszennyező, például napenergia panelek vagy elektromos autók.

e3
kids hands holding plants
fenntarthato

Világítástechnikai alapfogalmak

experiential marketing 1 e1600192027714


Általános világítás:
Egy olyan világítási koncepció, amely célja a teljes terület megvilágítása egy adott térben vagy helyiségben annak érdekében, hogy az emberek biztonságosan mozoghassanak és tevékenykedhessenek. Az általános világítás általában egyenletes, alapvető megvilágítást biztosít a területen, és az emberek általában nem egy konkrét tevékenységre összpontosítanak alatta.

Árnyékolás:
Olyan eszközök vagy szerkezetek használata, amelyek irányítják vagy korlátozzák a fény terjedését, például sötétítők vagy redőnyök.

Diffúz világítás:
Az egyenletesen szétszórt világítás, amely kevés árnyékot eredményez.

Dimmer:
Olyan eszköz, amellyel változtatható a fényerőszabályozás, lehetővé téve a világítás fényerősségének szabályozását.

Diszperzió:
A fény színeinek szétválása, amikor a fény hullámhossza különböző szögű elhajlás során változik.

Energiahatékonyság:
A világítási rendszerek hatékony energiafelhasználásának mértéke, például LED-technológia használata az energia megtakarítása érdekében.

Élettartam:
A fényforrások várható élettartama, amely megmutatja, mennyi időtartamig lehet a forrást használni, mielőtt cserélni kellene azt.

Fény:
Az elektromágneses hullámoknak az emberi szem által érzékelhető tartományban lévő része.

Fényáram:
A fényforrás által a tér minden irányába kisugárzott és a szem által érzékelt sugárzási teljesítmény. Mértékegysége a lumen (lm). A termékkatalógusokban közlik a fényforrások fényáramát, amely a világítástechnikai számítások egyik alapadata. Például egy 60 W-os izzó fényárama 730 lm, egy 18 W-os fénycsőé 1150 lm.

Fénycső:
A fénycső egy elektromos világító eszköz, amely gázban vagy párologtatott anyagban folytatott elektroluminiszciens folyamat révén sugároz fényt. A fénycső két elektróda közötti gáz vagy párolgó anyag folyamatos áramlása során keletkezik a fény.

Fényeloszlás:
A fényforrás által kibocsátott fény eloszlása a térben, amely hatással van a világított terület egyenletes megvilágítására.

Fényerősség:
A fényforrás által meghatározott térszögbe kisugárzott fénymennyiség. Mértékegysége a Kandela (cd). Ez az irányított fényű fényforrások jellemzője, és a termékkatalógusokban megtalálható adat, amelyet a világítástechnikai számításoknál használunk (pl. reflektorlámpák, préselt üvegburájú lámpák, hidegtükrös halogénlámpák stb.).


Fényforrás:
Olyan eszköz vagy eszközök, amelyek fényt sugároznak, például izzók, LED-ek vagy fénycsövek .

Fényhasznosítás:
A fényforrás fényárama és az általa felvett teljesítmény hányadosa. Egysége a lumen/watt (lm/W). Ez a szám gyakorlatilag a fényforrás gazdaságosságát mutatja meg. Minél nagyobb ez a viszonyszám, annál gazdaságosabb a fényforrás. Néhány jellemző fényforrásfajta fényhasznosítása: izzólámpa 10-15 lm/W, fénycső 80-90 lm/W, nátriumlámpa 80-120 lm/W.

Fényterjedés:
A fény sugárzásának terjedése egy adott területen vagy térben.

Fényveszteség:
A lámpa hatékonyságának mértéke, amely meghatározza, mennyi fény veszik el vagy szétszóródik a fényforrásból.

Fényvezető:
Olyan anyag vagy optikai szál, amelyen keresztül a fény vezethető, például üvegszál vagy optikai kábel.


Fotometria:
A fény fizikai mérésével és elemzésével foglalkozó tudományág, amely segít a megfelelő világítási rendszerek kialakításában.

Foton:
Az elemi részecske, amely a fény elektromágneses sugárzásának egy kvantumát képviseli.

Frekvencia:
A hullámok számának mérése, amely egy adott időegység alatt halad át egy ponton, általában hertzben (Hz) kifejezve.

Hangulatvilágítás:
Olyan világítás, amely a hangulat és a tér karakterének kialakítására szolgál, általában díszítőelemként.

Hullámhossz:
A fényhullámok távolsága egymástól, amely meghatározza a fény színét, a spektrumon belül mért mértékegységben (általában nanométerben, nm).

Infravörös sugárzás:
Az infravörös sugárzás, amelyet néhány lámpa kibocsát, és amely hőként érzékelhető.

Izzólámpa:
Egy hagyományos fényforrás, amely a fényt hő hatására sugározza ki, általában üveggömbbe zárt cseppfolyósított gázban vagy higanygőzben.

Káprázás:
Látási zavar vagy kényelmetlenség, amelyet nagy fénysűrűségek, és/vagy fénysűrűség különbségek okoznak. A káprázás különböző fajtáit különböztetjük meg, egyrészt hatása szerint lehet zavaró káprázás, vagy rontó káprázás. A káprázás forrása szerint lehet közvetlen (direkt) káprázás, vagy tükröző káprázás

Kelvin (K):
A fényforrások színhőmérsékletét mérő mértékegység, amely azt mutatja, milyen „meleg” vagy „hideg” a fény.

Lámpa:
Az eszköz vagy berendezés, amely fényt sugároz, például izzólámpa, fénycső, LED-lámpa stb.

Látószög:
A fényforrásból kilépő fény sugarának terjedési szöge, amely hatással van a világított terület nagyságára és lefedettségére.

LED (Light Emitting Diode):
Egy félvezető alapú fényforrás, amely elektroluminescens jelenség révén sugároz fényt.

LED-driver:
Az elektronikus eszköz, amely szabályozza a LED-ek fényerősségét és működését.

Levehető fényforrás:
Olyan lámpa, amely könnyen eltávolítható és cserélhető a lámpatestből anélkül, hogy a teljes lámpát kellene cserélni.

Lumen:
A fényforrások kibocsátott fény mennyiségét mérő egység, amely azt mutatja meg, hogy mennyi fényt bocsát ki a forrás.

Lux (lx):
A megvilágítás mértékegysége, amely azt mutatja, mennyi fény ér el egy adott felületet.

Megvilágítás:
Egy viszonyszám, amely meghatározza (a fényforrás által kibocsátott fényáram és az általa megvilágított felület nagyságának hányadosa), hogy mennyi fényáram jut egy adott felületre. Mértékegysége a lux (lx).

Optikai rendszer:
A lámpa vagy fényforrás része, amely irányítja a fény terjedését és eloszlását.

Polarizáció:
A fény rezgési síkjának iránya, amely hatással van a fény tulajdonságaira.

Spektrum:
A látható fény színeinek teljes skálája a vöröstől az ibolyáig.

Színhőmérséklet:
Ezzel jellemzik a fényforrások fényének a színét, melynek mértékegysége a kelvin (K).
A fényforrásokat fényük színe alapján három csoportba soroljuk. Meleg: a színhőmérséklet kisebb, mint 3300 K; semleges 3300-5300 K; hideg, a színhőmérséklet nagyobb, mint 5300 K (kelvin).

Színvisszaadás:
Jellemzi azt a színhatást, melyet egy fényforrás fénye egy színes felületen előidéz. A színvisszaadási index az a mérőszám, amely megmutatja, hogy a színminták színe milyen mértékben változik meg a referenciasugárzóval megvilágított színükhöz képest. Jelölése: Ra

Spotvilágítás:
A fókuszált világítás, amely egy adott területre vagy tárgyra irányul, és erőteljes árnyékokat hoz létre.

Szórt fény:
A fény, amely véletlenszerűen terjed, nem követ egyenes vonalat, például a napfény egy felhős égbolton.

Tükröződés:
A fény visszaverődése egy felületről, például egy tükörről vagy sima felszínről.

UV-sugárzás:
Az ultraibolya sugárzás, amelyet néhány lámpa kibocsát, és amely hatással lehet az emberi bőrre és szemre.

Villanyszerelési kisokos

head 1

Alapszerelés
A villanyszerelő szakmában ezzel a fogalommal határozzák meg a kezdeti munkákat. Ide tartozik a horonymarás, a vésés, és a kötődobozok, biztosítéktáblák elhelyezése, illetve a vezetékek behúzása.

Biztosítéktábla vagy lakáselosztótábla
Otthonunk elektromos védelmének gyűjtőhelye.

Csatlakozó vezeték, méretlen fővezeték
A villanyoszlopot és a Mérőóránkat összekötő légkábel, vagy földkábel.

Dióda
A diódák olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik az áram egyirányú áramlását. Gyakran használják őket a váltakozó áram (AC) egyenárammá (DC) történő alakítására, vagy a különböző elektronikai áramkörökben fellépő nem kívánt visszacsatolások megakadályozására. A diódák különböző típusai közé tartoznak az alap diódák, a LED-ek és a Zener-diódák.

Fázis
Egy elektromos rendszerben az áramköri elemek egymáshoz képesti eltolódását jelenti. A háromfázisú rendszerekben három fázis található, amelyek általában egyenlő időközönként követik egymást, és az elektromos energia elosztására használják.

Feszültség
Az elektromos erő, amely arra készteti az elektronokat, hogy mozogjanak egy áramkörben. Mérési egysége a volt (V).

Fi relé/ ÉV relé (életvédelmi relé)/ ÁVK (áramvédő kapcsoló)
Az FI relé, egy életvédelmi relé, amely meghatározott mennyiségű szivárgó áram hatására leold. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha a készüléken kívül máshova is áram kerül, például egy fém burkolatra, úgy mielőtt azt megérintenénk, a FI relé megszakítja az áram útját, ezáltal megvédve életünket, és berendezéseinket.

Fogyasztásmérő hely
Fogyasztásunk, és termelésünk mérésére szolgáló mérőóra, helye.

Földelő szonda, földelés
A mérőhelyünk közelében, (vagy akár több egyéb ponton is) földbe telepített, otthonunk elektromos védelméhez elengedhetetlen fém vezető, melynek megfelelő ellenállási értékkel kell bírni.

Hibaelhárítás
Ez a folyamat magában foglalja a hibák és problémák diagnosztizálását és javítását

Karbantartás
Ez magában foglalja az ellenőrzéseket és a teszteket, hogy biztosítsák a rendszer zavartalan működését. Ez magában foglalja a kopott vagy sérült alkatrészek cseréjét is.

Kiállás
Konnektorok, kapcsolók, világítótestek, kötési pontok és vezérlések betáplálásának helyei.

Kismegszakító/biztosíték
A kismegszakító egy túláram védelmi eszköz, amely zárlat és túláram esetén old le. Ha jól méretezik, akkor a vezetékek védelmére szolgál, megakadályozva a tűzesetet.

Kondenzátor
A kondenzátorok az elektronikai áramkörökben tárolják az energiát elektromos mező formájában. Képesek az áramkörben lévő feszültség változásainak kiegyenlítésére, és gyakran használják őket szűrőként vagy oszcillátorokban. A kondenzátorok kapacitását faradban (F) mérik.

Konnektorok
Biztonságos kapcsolatot teremtenek az áramforrás és az eszközök között.

LED-ek (Light Emitting Diodes)
Fénykibocsátó diódák, amelyek alacsony energiafogyasztás mellett képesek fényt kibocsátani. Széles körben használják világításban, kijelzőkben és optikai jelzőrendszerekben.

Mért fővezeték
Mérőóránkat, és a legelső túláram védelmi eszközt, vagy biztosítéktáblánkat összekötő kábelszakasz.

Moduláris fogyasztásmérő
A biztosítéktáblába szerelhető, egyéni fogyasztásmérő készülék.

Okos otthon
Otthonunk elektromos eszközeinek távolról való, vagy beprogramozott automatikus irányítása.

Relék (kontaktorok)
Biztonságosan vezérelhetik a nagyfeszültségű áramot.

Szerelvény
Elektromossággal ellátott, falra, vagy falba szerelhető eszközök. (kapcsolók, konnektorok, lámpatestek, termosztátok)

Tápegységek
Az elektronikai eszközök működéséhez szükséges áramot biztosítják. Ezek lehetnek lineáris vagy kapcsoló üzemmódú tápegységek, és különböző feszültség- és áramerősség-értékeket kínálnak.

Telepítés
Ez magában foglalja a kábelek elvezetését, a szerelvények és az eszközök felszerelését, valamint az áramkörök bekötését. A telepítés során elengedhetetlen a megfelelő szigetelés és földelés.

Teljesítmény
Az elektromos áram mennyiségének és a feszültségnek a szorzata. Mérési egysége a watt (W).

Tervezés
Itt határozzák meg a szükséges elektromos rendszer kialakítását és a szükséges alkatrészeket. Ez magában foglalja a terhelési számításokat, a kapcsolási rajzok elkészítését, és a rendszer optimalizálását a hatékonyság és a biztonság szempontjából.

Villamos áram
Az atomok legkülső héjáról elsősorban hő hatására (szobahőmérsékleten is) leszakadó elektronokat szabad elektronoknak nevezzük.
A pozitív vagy negatív töltéssel rendelkező atomot vagy atomcsoportot ionnak nevezzük. A töltéssel rendelkező és villamos térrel mozgatható részecskék közös neve: szabad töltéshordozó. A szabad elektronok és az ionok szabad töltéshordozók.
A szabad töltéshordozók egyirányú mozgását (áramlását) elektromos áramnak nevezzük. Mértékét (intenzitását) az áramerősség fejezi ki, melyet I betűvel jelölünk.
Az összefüggés alapján az áramerősség mértékegysége: As/s = A (amper, Ampere francia fizikusról).

Villamos ellenállás
A vezető anyagnak azt a tulajdonságát, hogy akadályozza a szabad töltéshordozók áramlását, villamos ellenállásnak (rezisztencia) nevezzük, és R-rel jelöljük. Mértékegysége Ω (Ohm)

Villamos vezetőképesség
A kis llenállású anyag jól, a nagy ellenállású rosszul vezet, vagyis az ellenállás és a vezetőképesség fordítottan arányos egymással. A vezetőképességet G-vel jelöljük, mértékegysége 1/Ω = S (szímensz, Siemens német fizikusról).

it villanyszereles villanyszereles img

Munkavédelmi alapfogalmak

Depositphotos 30816539

ÁTTELEPÍTÉS:
munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében lényeges változást okoz.

BALESET:
az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

FOGLALKOZÁSI ÁRTALMAK:
A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet azonban az ember maradó károsodás nélkül elvisel. A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejő hatása foglalkozási betegséget okozhat.
A foglalkozási ártalmak csoportosítása: –
– a munkafolyamat pszichikai hatása;
– az emberi szervezet egyoldalú igénybevételébıl származó ártalmak (statikus terhelés);
– munkahelyi klíma;
– zajártalom,
– rezgések (vibráció) okozta ártalom,
– sugárzási (ibolyántúli, radioaktív stb.) ártalmak;
– vegyi ártalmak;
– fertızési ártalmak;
– porártalmak.

KOCKÁZAT:
a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.

LÉTESÍTÉS:
az a folyamat, melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják.

MEGELŐZÉS:
a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése.

MUNKABALESET:
az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

MUNKAESZKÖZ:
minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).

MUNKAHELY:
minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.

MUNKAHELYI KLÍMA:
A munkahelyi klímán a helyiség, a műhely hőmérsékletét, légnedvességét, levegőmozgását értjük. Ez rendszerint akkor káros az egészségre, ha jelentősen meghaladja az átlaghőmérsékletet, vagy sokkal kisebb annál.

MUNKAKÉPTELEN:
az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem.

MUNKAKÖRÜLMÉNYI TÉNYEZŐK:
A munkakörülményi tényezıket a munkához szükséges testi és szellemi igénybevétel, a munkakörnyezeti hatások és az emberi szervezet reakciója határozza meg. Három csoportba soroljuk őket:
A tárgyi tényezők az egyéntől függetlenek. Rendszerint kifejezhetőek valamilyen mérőszámmal, amely behatárolja az emberi teljesítőképességet. A munkakörülmények aktív elemei, a dolgozó igénybevételét jelentik.
A személyi tényezők a vizsgált munkafolyamatban részt vevő személy teherbíró képességét jelentı, az egyénre jellemző sajátosságok összessége.
A környezeti tényezők a tárgyi és a személyi elemeket körülvevő tényezők, mint pl. a légállapot, a hőmérséklet, a világítás, a zaj, a munkakomfort.
A munkakörülményi tényezık egymással kölcsönhatásban vannak. Tágabb érte-lemben a munkakörülményeket a munkakultúra tényezıi befolyásolják.

MUNKAVÁLLALÓ:
a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ:
olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

MUNKAVÉDELMI ÜZEMBE HELYEZÉS:
az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.

MUNKÁLTATÓ:
a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője.

SZERVEZETT MUNKAVÉGZÉS:
a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.

TELEPHELY:
a tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának – a munkáltató székhelyétől különböző – helye, ideértve a munkáltató fióktelepét is.

ÚJRAINDÍTÁS:
az olyan – munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett – munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együttjáró javítási munkafolyamatot végeztek.

VESZÉLYES:
az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

VESZÉLYES ANYAG:
minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a
– robbanó,
– oxidáló,
– gyúlékony,
– sugárzó,
– mérgező,
– maró,
– ingerlő,
– szenzibilizáló,
– fertőző,
– rákkeltő,
– mutagén,
– teratogén,
– utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is),
– egyéb egészségkárosító
anyag.

VESZÉLYFORRÁS:
a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.
Veszélyforrás lehet különösen:
– a fizikai veszélyforrás, ezen belül a
= munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása,
= szerkezetek egyensúlyának megbomlása,
= csúszós felületek,
= éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok,
= tárgyak hőmérséklete,
= a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése,
= szintkülönbség,
= súlytalanság,
= a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása,
= zaj, rezgés, infra- és ultrahang,
= világítás,
= elektromágneses sugárzás vagy tér,
= részecskesugárzás,
= elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség,
= aeroszolok és porok a levegőben;
– a veszélyes anyag;
– a biológiai veszélyforrás, ezen belül a
= mikroorganizmus és anyagcsereterméke,
= makroorganizmus (növény, állat);
– a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.

tilos1 kek rendelkezL jelek 1 724x1024 1

(Felhasznált irodalom: netjogtar.hu, hrportal.hu)

Hőszigetelési kisokos

hsz2

Belső hőszigetelés:
A belső hőszigetelés azt jelenti, hogy a szigetelőanyagot nem kívülről a homlokzaton, hanem a fal belső oldalán helyezzük el. Ehhez általában multipor ásványi hőszigetelő lapokat érdemes használni. Magát az eljárást azonban csak kivételes esetekben érdemes alkalmazni, például akkor, ha a külső hőszigetelés valamilyen oknál fogva nem megoldható. De ez esetben is figyelni kell rá, hogy a hőszigetelő anyag ne károsítsa a falat. A nedves felületre történő telepítés ugyanis komolyabb károkat is okozhat annak szerkezetében.

Diffúziós ellenállási tényező:
A diffúziós ellenállási tényező kifejezi az anyag vízgőz-továbbító képességét. Jelzi, hogy egy adott anyag diffúziós ellenállása hányszor nagyobb, mint ugyanaz a vastag levegőréteg ugyanazon a hőmérsékleten.

EPS:

Az expandált polisztirol rövidítése. Alapanyaga hőre lágyuló polimerizált sztirol és pentán, valamint égéskésleltető adalék. Előhabosítás során a gőzzel hőkezelt gyöngyöcskék megpuhulnak, és hőmérsékletnövekedés hatására a pentán gázzá alakulva „felfújja” azokat. A gyöngyszemecskén belül ekkor apró cellák alakulnak ki – az EPS hőszigetelő táblákat préseléssel állítják elő. Az EPS termékek 98%-a levegő (a pentán a folyamat végén távozik az anyagból), és 2%-a polisztirol, a gyártásuk során képződő hulladék 100%-ban újrahasznosítható. Legnagyobb felhasználója az építőipar, döntően hőszigetelésre alkalmazzák, de lépés-hangszigetelésre is gyártanak belőle termékeket. A normál EPS-hez képest az úgynevezett formahabosított, közel zárt cellás EPS nagyobb mechanikai szilárdsággal, jobb hőszigetelő képességgel és elhanyagolhatóan csekély vízfelvétellel rendelkezik. Készül grafitadalékos EPS is, ami a „fehérhaboknál” akár 20%-kal jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik.

Fajlagos hő:
Fajlagos hő (fajlagos hőteljesítmény) c az a hő, amelyet egy bizonyos súlyú anyaghoz állandó nyomáson kell leadni annak hőmérsékletének 1 K-val történő emeléséhez.

Felszíni réteg:
A felületi réteg az érintkező hőszigetelő rendszer olyan rétege, amely védelmet nyújt a hőszigetelő rendszer mechanikai sérülések és légköri behatások ellen. Színes és szerkezeti megjelenést hoz létre a szigetelés külső felületén. Minimális vastagsága 2 mm, általában 4 mm-ig a maximális vastagságtól, a töltőanyag méretétől függően.

Fényerő tényező:
A fényerősségi tényező (fényvisszaverő tényező) az érintkező hőszigetelő rendszer külső felületének a felületi habarcs színétől függő visszaverődési képességét, ill. elnyeli a hősugárzást.

Filtrációs hőveszteség:
Szellőztetésből, és az épület szerkezeti elemeinek a tömítetlenségeiből származó légcsere. Utóbbit nem szeretjük, úgyhogy erről későbbiekben még írok néhány gondolatot.

Grafitos polisztirol:
A grafitos polisztirol egy újabb típusa a táblás hőszigetelő megoldásoknak. Alapját a hagyományos polisztirol adja, amihez grafitport adnak azért, hogy így növeljék a szigetelőképességet. Hatásfoka annyira jelentős, hogy 20-25 százalékkal képes jobb szigetelési eredményeket felmutatni, mint a hasonló vastagságban alkalmazott EPS lapok.

Harmatpont:
A harmatpont az épületszerkezet belső felületének hőmérséklete, amelynél a vízgőz lecsapódik.

Homlokzati hőszigetelés:
A homlokzati hőszigetelés egy olyan eljárás, amely során a homlokzatot szigetelőanyaggal borítják, majd a végeredményt egy külső vakolattal fedik be. Ez a fajta hőszigetelés jelentősen javítja az ingatlan energiatakarékosságát, és hatékonyan tartja bent a hőt a hideg időjárásban.

Hőáramlás:
Hőáramlás vagy konvektív hőátadás a hővándorlás olyan formája, amelynek során a hő közlése az azt hordozó anyag helyének megváltozásából következik, vagyis a vizsgált rendszer egy része, valamennyi anyag ténylegesen elmozdul a rendszer melegebb tartományából a hidegebb felé. A hőterjedés ekkor tehát valóságos anyagáramlással jár. Mivel a hőáramlás megkívánja a közeg mozgékonyságát, így csak folyadékokban és gázokban valósulhat meg, szilárd anyagokban hőáramlás nem történhet. A hőáramlás eredete szerint lehet szabad (vagy természetes), ún. mesterséges konvekció. Szabad vagy természetes konvekció esetén az áramlást nem külső erő hozza létre, hanem az áramló közeg belső állapotából adódik.

Hőáramsűrűség:
A hőáramsűrűség abban különbözik a hőátbocsátási tényezőtől, hogy ez esetben a hőmérséklet-különbség nem egységnyi. Ennek megfele­lően azt mutatja, hogy egy adott épülethatároló szerkezet egységnyi felületén időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át: q=UΔΘ   W/m2.

Hőátbocsátás:
Ez egy komplex folyamat eredménye, ahol hőátadás és hővezetés is történik (hőátbocsátás = hőátadás + hővezetés). A hővezetés szilárd anyagban történik, a hőátadás pedig felület és levegő között.

Hőátbocsátási tényező: 
a határoló szerkezetekre jellemző, ami az átáramló hőmennyiséget mutatja meg, egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérséklet különbségnél. (Jele: „U” mértékegysége: W/m²K) Az a jó, ha ennek értéke minél kisebb, mert annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége.

Hőhidak:
Az épülethatároló szerkezeteknek mindig vannak olyan részei, ame­lyeket nem jellemeznek a fenti, hőátbocsátásra vonatkozó jellemzők, mert a hőáramlás nem egy dimenzióban történik.

Hőmérséklet:

A hőmérséklet egy fizikai mennyiség a hőállapot számszerű jellemzésére. Ha két test hőmérséklete különböző, közöttük hőátadás indul meg, ami addig tart, amíg mindkettő azonos hőmérsékletű lesz. Az anyagok fizikai tulajdonságai (pl. térfogatuk, elektromos vezetésük, színük) a hőmérséklettel változnak. Ezt használjuk hőmérsékletmérésre a folyadékos hőmérőkben, a termoelemeknél, a pirométerben stb.

Hőtágulás:
Hőtágulásnak nevezzük azt a fizikai jelenséget, amikor valamely anyag hőmérsékletének a változásával megváltoztatja a méretét. Melegítéskor az anyagok általában tágulnak, a tágulás relatív mértékét a hőtágulási együttható fejezi ki. A hőtágulás általában közelítőleg lineárisan függ a hőmérséklettől. Ez alól kivétel, ha halmazállapot-változás történik, ill. néhány speciális vagy bomlékony anyag zsugorodik (negatív hőtágulás). Léteznek kerámiák és fémötvözetek, amelyek gyakorlatilag nem változtatják a méretüket. Az anyagtudomány hőtágulás tekintetében három kategóriát határoz meg, a lineáris (vonalas), a felületi és a térfogati hőtágulást.

Hőtárolás:
Az épülethatároló szerkezetek fontos jellemzője a hőtárolás, a nyári és téli hő védelem szempontjából. A hőtárolási szám az anyag fajhőjének és testsűrűségének szorzata:
s= cρ  kJ/(m3K).

Hőterjedés:
A hőközlés folyamatát hőterjedésnek nevezzük. A hő különféle közegekben többféle módon terjedhet, amelyeket hővezetésnek, hőáramlásnak és hősugárzásnak nevezünk. A hőterjedésben általában mindhárom mechanizmus részt vesz, de a három közül általában az egyik dominánsabb szerepet játszik a többinél.

Hőszigetelés:
A hőszigetelés általános értelemben két eltérő hőmérsékletű tér (például a kültér és az épületbelső) között fellépő hőátadás gátlása, jellemzően nagy hőellenállással rendelkező szerkezettel. Lényege a hő terjedésének megakadályozása. A hőszigetelés célja általában az energiatakarékosság, ami részben költségmegtakarításban, másrészt környezetvédelemben jelentkezik.

Hőszigetelő anyag:
Az építőiparban általánosan elfogadott definíció szerint azonban a hőszigetelő anyagok általában valamilyen természetes vagy mesterségesen előállított alapanyagból készült, porózus vagy üreges szerkezetű, kis testsűrűségű termékek, amelyek hővezetési tényezője 10 °C középhőmérsékleten mérve nem haladja meg a 0,15 W/m-K értéket. A hőszigetelő anyagok szilárd alkotórészekből álló vázból, valamint levegővel vagy más gázokkal telt pórusokból, kapillárisokból épülnek fel. Mivel az álló levegő jó hőszigetelő, így a hőszigetelő anyagok pórusaiban jelen lévő levegő jó hőszigetelést biztosít.

Hővezetési ellenállás:
Ez a jellemző már nem anyagjellemző, hanem a különböző anyagok­ból készült szerkezetekre vagy szerkezeti rétegekre vonatkozik, és adott vastagságú réteg hőszigetelő képességére utal: R=d/λ    m2K/W.

Hővezetési tényező:
Ez anyagjellemző, és az időegység alatt átjutó hő mennyiségét mutatja. (Jele: „λ” mértékegysége: W/mK) Az a jó, ha ennek értéke minél kisebb, mert annál jobb hőszigetelő az anyag. Tájékoztatásul bemutatom néhány jellemző építőanyag λ értékét, csak hogy látható legyen az anyagok közötti óriási különbség; beton 2,1; pórusbeton 0,09; EPS vagy MW hőszigetelő lap 0,04. Természetesen ez gyártmányonként, gyártónként mutathat némi eltérést, de a nagyságrendek ezek.

Kiegészítő elemek:
A kiegészítő elemek a hőszigetelő rendszer módosítására szolgáló termékek, amelyek a lábazatok, sarkok, tágulási hézagok, lezárások stb. területén találhatók.

Kombinált rúd:
A kombinált szalag fém vagy műanyag profil, ragasztott erősítő rácsokkal, mindkét oldalon meghatározott átfedéssel. A hőszigetelő rendszer sarkainak éleinek létrehozására szolgál.

Kondenzációs zóna:
A kondenzációs zóna az épületszerkezet vastagságának meghatározott része, amelyben az épületszerkezeten keresztül diffundáló vízgőz kondenzációja történik.

Kőzetgyapot:
A kőzetgyapot központi alapanyaga a bazalt, amit olvasztást követően folyékony halmazállapotban formákba töltenek, majd táblázottan szilárdítanak meg újra. A szigetelőanyag így szinte teljes egészében bazaltszálakból tevődik össze, kötőanyagként legfeljebb némi műgyanta kerülhet bele, melyek elősegítik a szálak rögzülését, illetve víztaszító tulajdonságait egyaránt.

Külső burkolat:
A külső burkolat vékony ragasztórétegből, valamint a köztük lévő burkolóelemekből és fugákból áll. A burkolólapok lehetnek olyan lapok, amelyek ellenállnak a külső környezet hatásainak. Általában kerámiából, üvegből vagy más anyagokból készülnek.

Lábazati hőszigetelés:
A lábazati hőszigetelés az épületek talapzatának szigetelését jelenti. Javítja az épület hőszigetelési értékét, csökkenti a nedvességet, és megakadályozza a hideg levegő beáramlását az épületbe. Nemcsak az épület energiahatékonyságát javítja, hanem a különböző nedvességgel és penésszel kapcsolatos problémákat is csökkenti. A lábazati hőszigetelés megvédi az épületet a talajvíz okozta problémáktól.
Megerősítő réteg:
Az erősítő réteg a hőszigetelő réteg külső felületén lévő érintkező hőszigetelő rendszer egy olyan rétege, amely biztosítja a felületkezelésből származó terhelés átadását, valamint a térfogatváltozás és a külső erők által okozott mechanikai igénybevétel okozta deformációk kiküszöbölését. 2 mm vastag erősítőhabarcsból készül, amelybe erősítő rács van felszerelve.

Nyomószilárdság:
Egy adott anyag nyomószilárdsága azt jelenti, hogy mekkora nyomást képes károsodás nélkül állni. Mértékegysége: kPa vagy MPa. Hasznosított tetőkön indokolt a hagyományoshoz képest magasabb nyomószilárdságú hőszigetelő-anyag beépítése a fokozott terhelés miatt: ilyenek pl. a tetőteraszok, parkolótetők, intenzív zöldtetők.

Összekötő réteg:
Az összekötő réteg ragasztóhabarcsból készült réteg, amely az érintkezőrendszerben biztosítja az eredeti épületszerkezet és a hőszigetelő rendszer rétegeinek kölcsönhatását.

Páradiffúzió:
Kiegyenlítődési folyamat, amely során a porózus építőanyagokban – az eltérő hőmérsékletű és nedvességtartalmú külső és belső tér között – gőz halmazállapotú nedvességvándorlás következik be. Télen a páradiffúzió a belső térből a külső felé alakul ki. Egy adott anyag páradiffúzióval szembeni ellenállását az (μ) -értékkel jelölik.

Perforált rúd:
A perforált szalag egy nem korrodáló, lyukakkal ellátott profil, amelyet a hőszigetelő szakasz elején és végén használnak, a perforáció olyan helyen van, amely lehetővé teszi a szellőztetett hőszigetelő rendszer levegőrétegének szellőzését.

PIR / PUR:
A poliuretán rövidítése. A PIR két alap összetevője a poliol és az izocianát – maga a poliuretán alacsony hőmérsékleten, katalizátor és melléktermék nélkül, a habosításhoz használt pentán gáz hatására jön létre. A poliuretán több mint 90 %-ban zártcellás szerkezetű, melynek belsejében található a pentán. Elterjedt felhasználása a II. világháború idején kezdődött: az akkoriban drága és nehezen beszerezhető gumi helyettesítésére használták. Azóta a számos fejlesztésnek köszönhetően mindennapi életünk valamennyi területén körülvesz minket. Bár a poliuretán egy olyan termék, amelyet a legtöbben nem ismernek behatóan, mert rendszerint más anyagokból készült burkolatok vagy felületek mögött rejtőzik, nehéz volna nélküle elképzelni az életünket.

Polisztirol:
A polisztirol a műanyagok egy fajtája, melyet polimerizált sztirolból állítanak elő. A habosított polisztirol nemcsak a hőszigetelő keményhab táblák, hanem különböző használati tárgyak alapanyaga: többek között kerékpáros bukósisakok, méhkaptárak, ételszállító dobozok, dekorációs eszközök is készülnek belőle.

Termikus burok:
Amikor az épületet hőszigeteljük, az egyfajta pajzsot képez a külső környezet hőhatása ellen. Ezt a pajzsot hívjuk termikus buroknak – ha a burok folytonossága megszakad (például szerkezeti elemek találkozásánál, amennyiben a hőszigetelés kivitelezése nem volt elég gondos), ott sérül a pajzs védelme is: fűtött házból jellemzően itt szökik a meleg.

Transzmissziós hőveszteség:
A ház határoló szerkezeteinek hőátbocsátásából adódó hőveszteség.

Üveggyapot:
Az üveggyapot egy speciális szigetelőanyag a gyapotok között, melyet egyre ritkábban alkalmaznak célzottan hőszigetelésre. Az üveg megolvasztásával, majd az így kapott massza centrifugálásával létrejövő kristályos szerkezetű szálakból készül, melyekből gyapjúszerű, puha anyag születik. Kísérőeleme a kvarchomok, valamint néhány egyéb mesterséges adalékanyag, ami képes egyben tartani a szálakat.

XPS (Extrudált polisztirolhab):
Az extrudált habok legfontosabb tulajdonsága a zárt cellás anyagszerkezetből adódó igen alacsony, szinte elhanyagolható vízfelvétel (0,2–1,0 V%). Testsűrűségük 25–35 kg/m3, hővezetési tényezõjük 0,029–0,035 W/mK közötti.

hsz1hsz3 polisztirol homlokzat rendszer retegrend

Banki alapfogalom gyűjtemény

b1

Adathalászat:
Jogosulatlanul, eredeti banki internetes oldalak megtévesztő másolatait készítik el, melynek segítségével személyes adatokat próbálnak megszerezni a látogatótól, ügyféltől. Általános alapelv, hogy bankok elektronikus azonosításra szolgáló adatot (bankkártyás PIN kódot), nem kérnek a kártyabirtokostól semmilyen formában, sem e-mailben, sem weboldalon. A PIN kód alkalmazása kizárólag kártyahasználat (ATM, POS) során szükséges.

Adós:
Az a személy, aki a hitelezőnek egy adott értéket fizet, egy bizonyos időintervallumon belül, a tőle kapott összegért. Megnevezése megfelel a hitel igénylőjének.

ÁFA:
Áruforgalmi Adó – olyan adó, amelyet a forgalmazott árukra és a nyújtott szolgáltatásokra szabnak. Ez az adó minden olyan kereskedelmi tevékenységben megtalálható, amely javak gyártásával és forgalmazásával illetve szolgáltatás nyújtással foglalkozik. Az adó a végső fogyasztót érinti.

Állampapír:
Az állam által kibocsátott kötvény, amely a költségvetés hiányának finanszírozását szolgálja. Lehet fix és változó kamatozású, kibocsátása történhet saját, illetve idegen valutában. A teljes állampapír-állomány a teljes államadóssághoz kapcsolódik.

ATM:
Automated Teller Machine: Bankjegykiadó automata, amely bankkártya használatával készpénzfelvételre és a rajta feltüntetett egyéb szolgáltatások (pl. a bankkártya használatának fedezetét biztosító bankszámla egyenlegének lekérdezése, PIN-kód csere, stb.) igénybe vételét biztosítja.

Árfolyam:
Pénznemek közötti átváltásra szolgáló mérték (egység)/arány, amely többféle lehet (pl. referencia árfolyam, pénztári, deviza, vételi, eladási, számlakonverziós, stb.). A bank az általa alkalmazott árfolyamot attól függően állapítja meg, hogy milyen fizetési művelethez alkalmazza (pl. bankszámlák közötti átvezetések, bankkártyával végzett tranzakciók, készpénzfelvétel, stb.).

Árfolyam tájékoztatás:
A bank által jegyzett árfolyamok megjelenítése bankfiókban árfolyamtáblán, valamint a banki internetes honlapon.

Átutalás:
Készpénz használata nélküli fizetési mód. A megbízó arra utasítja a bankot, hogy a nála vezetett bankszámláról írjon át egy meghatározott összeget a megbízásban szereplő személy, intézmény bankszámlájára.

Bankfiók:
A bankfiók jogi személyiség nélküli egység, amely egy hitelintézményhez tartozik, és ennek az összes vagy bizonyos tevékenységét végzi. A bankfiókok a hitelintézmény által megszabott autonómiát élvezik.

Bankhitel:
Kölcsön, melyet a bank bocsát ki. Időtartam, rendeltetés, biztosíték, pénznem stb. szerint határozható meg.
A hitelek lehetnek:, fogyasztói hitel, jelzálog kölcsön, kiegészülő, megújuló vagy rulírozó hitel.

Bankkártya:
Elektronikus fizetőeszköz, amellyel a kártya tulajdonosa hozzáférhet  a megnyitott folyószámláján lévő összegekhez. Ugyanakkor ha a bankkártyához egyéb szolgáltatások is kapcsolódnak, mint például a folyószámlahitel, akkor ezek is elérhetők a kártya használatakor.
Bankkártya folyószámla:
Olyan folyószámla amelyhez kártyával lehet hozzáférni, és amely a kártyával végzett műveletek, fizetések, költségek dekontálásához használható.

Bankon belüli átutalás:
Olyan átutalás ami egy azon bank ügyfelei közt történik.

Bankon kívüli átutalás:
Olyan átutalás, amely más bank ügyfelének folyószámlájára történik.

Betét:
Betétnek nevezik a banknál kamat elérése céljából számlán elhelyezett pénzösszeget. A látra szóló betét a folyószámlán lévő olyan pénz, amelyről az ügyfél bármikor rendelkezhet. A látra szóló betétek után alacsonyabb kamatot fizet a bank, mint a lekötött, határidős betétek után. A határidős betétek lehetnek folyamatosan megújulók, ebben az esetben a lejáratot követően a betét összege (vagy annak kamattal növelt összege) ismét, automatikusan lekötésre kerül. A takarékbetétként elhelyezett megtakarításokról külön okmányt, takarékbetétkönyvet állítanak ki az ügyfél részére. A takarékbetét is kamatozik, a kamatok jóváírása jellemzően az év végén vagy a betét megszűnésének napján történik.

Bróker:
Közvetítő kereskedők, akik az üzletfelek számára megszervezik az egyes ügyleteket, maguk azonban saját számlára, tulajdonosként nem részesei a tranzakciónak.

Cash flow kimutatás:
A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által generált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás.

CVC és CVV kódok:
A MasterCard esetében az ún. Card Verification Code, a Visa esetében az ún. Card Verification Value egy numerikus érték (a bankkártya mágnescsíkján kódolt), melynek segítségével megállapítható egy kártya valódisága. Az ún CVC 2 kódot, mely az Eurocard/MasterCard kártyák hátoldalán található számsor utolsó három számjegyében szerepel, az Internetes vásárlásoknál kell megadni

Csekk:
A bankszámla terhére, a számlatulajdonos által, esetleg az általa megbízott személy által nagyrészt bankfiókban, esetleg (szerződés szerint postán vagy máshol, pl. kereskedelmi helyen) beváltható, készpénzt helyettesítő fizetési eszköz; Magyarországon csekknek elsősorban a postai készpénzátutalási megbízást hívjuk.

Csoportos beszedés:
A Kedvezményezett (pl. közüzemi szolgáltató, biztosító, stb.) által azonos jogcímen, több kötelezett bankszámláinak terhére, kötegelve benyújtott Beszedés, minden egyes érintett Bankszámla-tulajdonos előzetes felhatalmazása alapján.
Csődeljárás:
Ha az adós fizetési kötelezettségeinek előre láthatóan nem tud majd eleget tenni, vagy fizetésképtelensége bekövetkezett, csődeljárás kezdeményezhető. Ennek során az adós fizetési haladékot kap és a hitelezőivel megállapodásra törekszik (csődegyezség) a társaság továbbműködése érdekében. Csődeljárás esetén a cég nevét (rövidített nevét) „csődeljárás alatt” („cs. a.”) toldattal kell használni.

Devizaátváltás:
A devizapiacokon az eltérő devizanemek egymás közötti átváltása zajlik.

Devizakockázat:
A devizában denominált pénzügyi eszközök tulajdonosainak abból fakadó kockázata, hogy az árfolyam elmozdulásával az általuk tartott deviza hazai fizetőeszközben kifejezett értéke megváltozik.

Dombornyomásos kártya:
Olyan bankkártya, amelynek a kártyaszáma a kártya síkjából kiemelkedik, ezáltal lehúzógépbe helyezve az önátírós bizonylatra a kártya száma és érvényességi ideje, továbbá a kártyabirtokos neve automatikusan, tévesztés nélkül kerül át.

Előtörlesztés:
A hiteltartozás visszafizetése még a futamidő lejárata előtt.  Előtörlesztés esetén a hitelintézmény előtörlesztési jutalékot igényelhet. Ha előtörlesztés történik, akkor a következő két eset léphet fel:, a havi részlet csökken és a törlesztési futamidő változatlan marad vagy a havi részlet változatlan marad, míg a törlesztési futamidő csökken.

Értékbecslés:
Az ügyfelek által biztosítékul felajánlott ingatlan(ok) vizsgálata, amely a helyszíni szemléből áll, és amelynek eredményeként a hivatalos értékbecslő írásos elemzést készít, továbbá megindokolja az általa meghatározott értéket.

Értékpapír:
Vagyoni jogot vagy követelést megtestesítő okirat, melynek birtoklása nélkül nem érvényesíthető a követelés. Az értékpapírok átruházhatók (forgathatók).
Fajtái:
kibocsátó szerint:, állampapírok
sorsjegy, kötvény, kincstárjegy, járadéklevél, stb.
magánpapírok-részvény, kötvény, váltó, csekk, stb.
szolgáltatás tárgya szerint: pénzpapír, árupapír (közraktárjegy)
tartalma szerint: követelést (váltó), részesedést megtestesítő (részvény), lehet bemutatóra, névre, vagy rendeletre szóló
hozam szempontjából: fix, változó, vegyes kamatozású

Fedezet:
A bankok a hitel visszafizetésének biztosítékaként rendszerint valamilyen biztosítékot szoktak kérni a hitelfelvevőtől. Nemfizetés esetén a bank ebből elégíti ki az ügyféllel szembeni követelését. A biztosítékok (fedezetek) legfontosabb típusai: kezesség, zálog, engedményezés, óvadék, opció).

Fix kamatozás:
Amikor a kamatok előre rögzítettek és később sem változnak.

Fix részlet:
A hitel igénylésekor az ügyfélnek lehetősége van kiválasztani a havi törlesztési részlet típusát. Ha ez a részlet fix, akkor a hitel lejáratáig változatlan marad.

Fizetési garancia:
Bank fizetési ígérete, garanciája a szállító részére, amennyiben a bank ügyfele, mint vevő részére a szerződésszerű teljesítés megtörtént.

Fizetőképesség:
Egy személy/vállalat azon kapacitása, amely révén képes a határnapig törleszteni adósságait.

Folyószámla:
Bankszámla – pénz kezelése, pénz letétele és megőrzése a bankban; a folyószámla vagy a bemutatásra szóló betét nagyon kis kamathordozó, vagy egyáltalán nem jár kamattal és a kliens bármikor felveheti a letett összeget. A letéti- és a takarékszámlák esetében az összeget futamidőre teszik le, és mindig kamattal jár.

Folyószámlakivonat:
Egy elszámolási időszak (általában hónap) forgalmainak összesítése – általában papíralapú és elküldik az ügyfél részére, nem feltétlenül, de legtöbbször azonos a kivonattal is.
Franchise:
Egy olyan (franchise) szerződés alapján működő, önálló egységekből álló hálózat, amely szerződés keretében a hálózat működtetője (a franchisor vagy a franchise adója) az egység működtetője, az átvevő (franchisee) részére, díjfizetés ellenében jogokat garantál.

Futamidő:
A betét elhelyezésének vagy hitel fennállásának időtartama. A kezdőnaptól a lejáratig terjedő időszak. Az induló vagy a lejárati napot nem számítjuk hozzá a futamidőhöz.

Garancialevél:
Olyan garantálási eszköz, amely bizonyos szerződési záradékokat garantál, és amely révén a garantáló (a bank) kötelezi magát, hogy a hiteligénylő hitelezőjének egy adott összeget fizessen abban az esetben, ha a hitel igénylője nem teszi ezt.

Hitelbírálat:
A hitelbírálat (scoring) eljárás lényege egyrészt, hogy megállapítsa, hogy egy kérelmező kaphat-e hitelt, illetve, hogy mekkora lehet a hitelkeret. A scoring minden kérelmező esetében egyedi értékeket állapít meg, lényegében azt jelenti, hogy felmérik, mekkora a valószínűsége annak, hogy a hitelkérelmező személy a jövőben pontosan teljesíti a hitel használatából keletkező fizetési kötelettségét.

Hitelező:
Olyan jogi személy aki, legális körülmények között, egy adott személynek (hitel igénylő) bizonyos összeget nyújt; ennek eredménye, hogy a hitelező megszabott idő után az összeget visszakapja a hozzá tartozó jutalékokkal együtt.

Hitelkártya:
Olyan bankkártya, amelynek felhasználásával a bank által meghatározott hitelkeret erejéig lehet pénzt költeni; ezt az összeget kamataival együtt kell visszafizetni.

Hitelkeret:
Számlás előfizetéssel rendelkező ügyfeleink hitelkerete egyaránt lehetővé teszi a mobiltelefonon keresztüli MobilVásárlás és emelt díjas szolgáltatások igénybevételét, ugyanolyan módon mintha univerzális egyenleg lenne. Számlás előfizetők akár egész hitelkeretüket felhasználhatják MobilVásárlás szolgáltatásra.

Hitelminősítés:
A hitelfelvevő egy adott típusú hitelének kockázatát jellemző mutató, amelyet a hitelminősítő intézet ad. A hitelminősítés kialakítása gondos elemzésen alapul, és a hitelfelvevő nemfizetési kockázatát fejezi ki. A hitelminősítés alapján a hitelnyújtó dönthet a hitel odaítéléséről, visszavonásáról (felmondásáról) illetve annak árazásáról.

IBAN:
Az International Bank Account Number rövidítése; meghatározott számlaszám képzési algoritmust rögzít, mely a saját bankszámlaszámunkból képezhető, és ezzel a bankszámlaszámunk nemzetközi használatra alkalmas alakját kapjuk meg – megadása a nemzetközi fizetési forgalomban szükséges.

Infláció:
Az infláció az árszínvonal tartós emelkedését jelenti, egyik fő kiváltó oka a gazdaságban jelen lévő pénzmennyiség nagymértékű növekedése. Az inflációt az ún. árindexszel mérik. Az árindex egy adott időszak – általában egy év – elején és végén mért árszínvonal hányadosa.

Inkasszó:
Az egymással üzleti kapcsolatban álló partnerek megállapodást kötnek a következőre:, a pénzügyi teljesítés olyan módon történik, hogy a jogosult (pl. közüzemi vállalat) az adott összegre – bankján keresztül – beszedési megbízást indíthat, amelyet a kötelezett fél bankja az előzetes megállapodás alapján köteles teljesíteni a fizető fél értesítése, egyedi engedélye nélkül. A megállapodás lehet egyszeri és folyamatos jellegű.

Internet banking:
Az internetbank angol neve; az a rendszer, amellyel (általában bármely) számítógépről elérjük a számlát vezető bankunk elektronikus rendszerét és az internet böngésző segítségével a számlánk felett rendelkezhetünk, aktív műveleteket hajthatunk végre (fontos különbség a házibankhoz képest, hogy itt nem kell külön program a szolgáltatáshoz, így az bármilyen, internetre kapcsolt számítógépről használható).

Jegyzett tőke:
Más néven alaptőke, az a pénzösszeg, illetve nem pénzbeli hozzájárulás (apport), melyet a tulajdonosok véglegesen bocsátanak a társaság rendelkezésére.

Jelzálog:
A jelzálog egy ingatlan, telek vagy épület garancia, amely a hitelezőnek (hitelt nyújtó személy vagy intézmény) biztosítja az adósság visszanyerését. A tulajdonjogról való ideiglenes lemondás ingatlan esetében; hitelszerződések garanciája.

Jelzáloghitel:
Hosszú távú hitel, amelynek fedezetéül valamilyen ingatlan szolgál.  A hitelfelvevő a kölcsönt az ingatlanra mint fedezetre kapja, jövedelmétől függetlenül. Az ingatlanra a bank jelzálogjogot jegyez be. A hitel általában lehet lakáscélú (pl. vétel, bővítés) vagy szabadfelhasználású.

Kamat:
A kamat összege és a kölcsönzött pénzösszeg közötti, százalékban kifejezett arány, amelyet a meghatározott időszakra – rendszerint egy évre – fizetendő kamat összegével fejeznek ki. A kamatláb tehát azt mutatja, hogy időszakonként a kölcsönösszeg hány százalékát kitevő kamat fizetendő.

Kereskedő:
Az a jogi személy, aki kereskedelmi dokumentumokat és tevékenységet hajt végre, és aki elfogadja fizetőeszközként a bankkártyát az általa forgalmazott áruért vagy a nyújtott szolgáltatás ellenében

Késedelmi kamat:
A hitel késedelmes törlesztése esetén a bank által felszámított büntetőkamat-többlet

Kezes:
Az a személy, aki vállalja egy harmadik fél esedékes adósságainak kifizetését abban az esetben, ha ez fizetésképtelenné válik.

Kincstárjegy:
Egy éven belüli lejáratú, névérték alatt kibocsátott államkötvény, amelyért lejáratkor a névértéket fizeti ki a kibocsátó.

Kötvény:
Jogi személy (állam, helyi hatóság, cég) által szerződött hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melynek kibocsátója (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt névértéknek (pénzösszeg) az előre meghatározott fix kamatát, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának (jogosult) a megjelölt módon és időben kifizeti.

Lízing:
A hitel egyik formája, amely ingatlan, felszerelés, vagy egyéb eszközök (aktívák) bérbeadását jelenti a lízingszerződésnek megfelelően, meghatározott időtartamra (futamidőre) és fix összeg ellenében, vagyis a lízingbeadó átengedi a lízingtárgy használatát a lízingbe vevőnek. A szerződés lejártakor az eszköz automatikusan vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába mehet át, amennyiben ezt előre kikötötték.

MasterCard:
A MasterCard az Europay európai kártyatársaság amerikai partnere. A MasterCard kártyák az Europay/MasterCard nemzetközi kártyatársaság betéti kártyái közé tartoznak, és a kártyacsalád felső osztályát képviselik, rendszerint ezekhez kapcsolódik a legtöbb kiegészítő szolgáltatás. Előfordulnak betéti- (debit) és hitelkártya (credit) változatban is.

Megtakarítási folyószámla:
A Megtakarítási Számla lényege, hogy bármikor érkezhetnek rá jóváírások és terhelés, készpénzfelvétel vagy átutalás útján. Így az ügyfél élvezheti a magasabb betéti kamat és a rugalmas számla előnyeit.

Osztalék:
Ha valaki valamely társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, akkor jogosult arra, hogy a társaság adott időszakban elért eredményéből tulajdoni hányadának arányában részesedjék.

Pénzeszközök:
Egy bank (illetve bármely szervezet, társaság) fizetőképessége, vagyis az a képessége, hogy bármely pillanatban vissza tudja fizetni az ügyfelei pénzét, illetve fizetni tud ügyfelei szolgáltatásáért. Különösen bankok esetében hangsúlyos, fontos fogalom. A bármikori fizetőképességet körültekintő – likviditási terven alapuló -likviditásmenedzseléssel tudja elérni a bank.

Részvény:
A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Tulajdonosa az adott részvénytársaság résztulajdonosává válik. Megilletik mindazon jogok (és ugyanakkor terhelik mindazon kötelezettségek), amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a részvényes gyakorolhat (tagsági jogok: közgyűlésen, szavazásban való részvétel; vagyoni jogok: osztalékhoz való jog, likvidációs hányadhoz való jog).

Swift:
Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication, nemzetközi elektronikus kommunikációs rendszer, ezen keresztül bonyolítható le a devizapiaci üzletek túlnyomó része.

THM:
Az a belső kamatláb, amely kifejezi az adott hiteltermék esetén az ügyfél által fizetendő összdíj mértékét. Számításánál nem vehetők figyelembe a prolongálási költség, késedelmi kamat, biztosítási és garanciadíjak, valamint átutalási díjak. A pénzügyi intézménynek biztosítania kell, hogy az ügyfél a szerződés aláírása előtt megismerhesse a THM-et és az ügylet összes körülményét, feltételét. Hitelfelvétel során az ügyfelet terhelő, a banknak fizetendő összes díj, amely a felvett összeg százalékában fejezi ki a hitellel kapcsolatos összes terhet.

Token:
Biztonsági eszköz; egy pár másodpercig percig érvényes jelszót generál, melyet az internetbank alkalmazásba történő belépéskor kell megadni az érvényes azonosítás érdekében.

Törlesztés:
A hitelező által kölcsönadott összeg visszatérítése kamataival együtt, a hitelszerződésnek megfelelően.

Türelmi idő:
A hitel törlesztésekor a tőke visszafizetésére adott haladék. Ez idő alatt csak a kamatot kell fizetni. Hitelkártyáknál is gyakran használt ez a kifejezés; azt a nap számot jelöli, amit az elszámolási periódus legelső napjától az elszámolási periódus lezárását követő visszafizetési határidőig számítunk.

Üzletszabályzat:
A bank által a termékeire, szolgáltatásaira vonatkozó definíciók és a jogszabályokkal harmonizáló belső (saját) szabályok összessége.

Váltó:
A váltó követelést megtestesítő értékpapír. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni.

Valutaárfolyam:
A külföldi fizetőeszközök (deviza, valuta) és az értékpapírok ára. A devizaárfolyam valamely meghatározott devizának egy más ország pénznemében kifejezett ellenértéke.

VISA:
A Visa egyike a legnagyobb nemzetközi kártyatársaságoknak és bankkártyás fizetési rendszereknek. Az Europay/MasterCard társasághoz hasonlóan a Visa sem önállóan bocsátja ki a kártyákat, hanem a rendszeréhez csatlakozott kibocsátó bankokon keresztül. A Visa működteti a kártyaelfogadás hátterét képező pénzátutalási rendszereket; a kártyaelfogadó kereskedők, kibocsátó- és elfogadó bankok az ő hálózatán keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A Visa kártyákat minden olyan helyen elfogadják, ahol a Visa embléma megjelenik.

Nyílászáró kisokos

bk

 

Ablak: Az épület homlokzatába épített szerkezet, amely meggátolja a külső időjárás hatásának az épületbe jutását, de a fényt átengedi. Fő részei: ablaktok, ablakszárny, vasalat, üvegszerkezet. Az ablak alapanyaga szerint lehet: fa, műanyag, fém esetleg különböző fémek.

Ajtó: Alapvetően kétféle ajtót különböztetünk meg : bejárati ajtó és beltéri ajtó.
A bejárati ajtó az épület homlokzatába épített szerkezet, amely meggátolja a külső időjárás hatásainak az épületbe jutását, házunk ékessége. A bejárati ajtók maximális magassága 210 cm, ha magasabb nyílászáróra van szükség, akkor felülvilágító szerkezetet kell alkalmazni.
Az egyszárnyú bejárati ajtók maximális szélessége 110 cm, ha szélesebb nyílászáróra van szükség, akkor oldalvilágító szerkezeteket kell alkalmazni. Nyílásirány szerint lehetnek: jobbos vagy balos.
A beltéri ajtó választja el egymástól a lakótereket, harmonizál a ház belső tereivel és a külső nyílászárókkal. A beltéri ajtók maximális magassága 210 cm, ha magasabb nyílászáróra van szükség, akkor felülvilágító szerkezetet kell alkalmazni. Az egyszárnyú beltéri ajtók maximális szélessége 120 cm, a kétszárnyú beltéri ajtók maximális szélessége aszimmetrikus esetben 160 cm, szimmetrikus esetben 190 cm. Nyílásirány szerint lehetnek: jobbos vagy balos.

Ajtó – ablak szárny: a teljes nyílászáró nyitható része, amely az ajtó-ablak tokba csukódik.
Az ajtó-ablak szárnyat különböző vasalatok rögzítik a falba épített ajtó-ablak tokhoz.

Ajtó-ablak tok: a teljes nyílászáró oldhatatlan kötéssel falba épített, nem mozdítható része, melybe az ajtó-ablak szárny csukódik.
Az ajtó-ablak tokhoz különböző vasalatok rögzítik a nyitható ajtó-ablak szárnyat.

Ajtópanel: Műanyag bejárati ajtóknál előforduló fogalom.
A műanyag bejárati ajtó ajtószárnyában lévő betét, mely alapvetően meghatározza a nyílászáró esztétikai megjelenését.
A betétek 24 mm teljes vastagságúak, 1.5-1.5 mm vastag kétoldali PVC lemez borítással, extrudált poliuretán hab szigeteléssel készülnek.

Beépítési mélység: A beépítési mélység a nyílászáró profil jellemzője, tulajdonképpen a profil vastagságát jelenti. Többnyire a légkamrák számával egyenes arányban nő. A három légkamrás nyílászáró szerkezetek általában 60mm, az öt légkamrás 70mm, a hat kamrás 80mm beépítési mélységgel rendelkeznek. A beépítési mélység növelésével párhuzamosan javul az ablak és ajtó statikája, hő- és hang szigetelése

Belső párkány: Az ablak alsó részére utólag felszerelhető elem, amely elsősorban a fal védelmét szolgálja.
A belső térben elhelyezett párkány emeli a helyiségek hangulatát, javítja a lakásban élők komfortérzetét.

Beltéri ajtó: A beltéri ajtó választja el egymástól a lakótereket, harmonizál a ház belső tereivel és a külső nyílászárókkal.

Bukó – nyíló szerkezet
: fentről lefelé és oldalirányban egyaránt nyitható szerkezet, speciális vasalattal. Ablakoknál és erkélyajtóknál egyaránt megtalálható nyitásmód. A bukó-nyíló nyitásmód rövidítve : BNY.
Olyan helyiségekben alkalmazható, ahol fontos az állandó szellőztethetőség, valamint szükséges, hogy az ablak nyitható is legyen.

Elészerelt redőny: Más néven külső tokos redőny. Az a redőnytípus, mely a nyílászáró külső részére utólag is felszerelhető anélkül, hogy a falon bármit is alakítani kellene.

Erkélyajtó: Az épületek homlokzatába épített szerkezet, amely meggátolja a külső időjárás hatásának az épületbe jutását, azonban a fényt átegedi.
Az erkélyajtó egy speciális ablak, mivel magassága miatt a házba történő ki-és bejutásra is alkalmas. Az erkélyajtó magassága 190 cm-től 240 cm-ig terjed.
Az erkélyajtó fő részei: tok, szárny, vasalat, üvegszerkezet. Az erélyajtó alapanyaga szerint lehet: fa, műanyag, fém (alumínium vagy acél).

Felülvilágító: A bejárati ajtó fölé szerelt, azzal harmonizáló és üveget tartalmazó szerkezet, amelyen keresztül több fény jut be a lakótérbe.

Fix szerkezet: Olyan szerkezet, amely nem nyitható, ezáltal csak a belső térbe bejutó természetes fény mennyiségét lehet vele növelni. Ablakoknál és erkélyajtóknál egyaránt megtalálható nyitásmód, bejárati ajtóknál gyakran előfordul oldalvilágító illetve felülvilágító szerkezetként. A fix nyitásmód rövidítve : FIX.

Fölészerelt redőny
: Vagy belső tokos redőny. Az ablak felső részére a beépítés előtt felszerelendő redőnytípus. Beépítéshez a fal belső részén a redőnyszekrény helyének kialakítása szükséges.

Hibásműködés-gátló
: Bukónyíló szerkezeteknél előforduló vasalat elem. A bukónyíló ablakoknál a vasalatot a kilinccsel lehet vezérelni.
A kilncs ha lefelé áll, a nyílászáró be van zárva, ha vízszintes pozicióba állítjuk, akkor oldalra nyílik a szerkezet, ezután BE KELL CSUKNI az ablakot, és így felfelé fordítva a kilincset bukó állásba állíthatjuk az ablakot.

Hőátbocsátási tényező: A hőátbocsátási tényező azt mutatja meg, hogy a nyílászárónál egy négyzetméter felületen egy másodperc alatt mekkora hőmennyiség áramlik át (Joule-ban mérve) akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy Kelvin fok a különbség. A hőátbocsátási tényező jele U, ez vonatkozhat a teljes nyílászáróra (Uw), az üvegezésre (Ug), vagy a keretre (Uf).
A hőátbocsátási tényező mértékegysége W/m2K.

Impregnálás: A fa nyílászáró felületének speciális anyaggal történő bevonása, amellyel a fa vizállóságát lehet növelni.

Katedrál üveg: Bel-, és kültéri nyílászárók üvegezéséhez használatos különleges üvegfajta, amely a rajta áthaladó fényt,típusától függően, különböző mértékben megtöri, torzítja.

Kazettás ajtó-ablak: Az ajtók illetve az ablakok szárnyfelületének felosztása egyenlő részekre. Ezen egyforma részek a kazetták, amelyek az ajtók esetében valamilyen azonos díszítő elemet tartalmaznak.

Kilincs: a nyílászárókhoz elengedhetetlenül szükséges elem, ennek a segítségével lehet az ajtót-ablakot kinyitni és becsukni. A kilincsek általában eloxált kivitelűek.
Az eloxálás egy speciális elektrokémiai eljárás a kilincsek felületének védelmére,ahol a fémszerkezet felületén védő oxidréteget hoznak létre elektrokémiai (eloxálás) úton.

Külső párkány: Az ablak alsó részére utólag felszerelhető elem, amely elsősorban a fal védelmét szolgálja, összegyűjti és elvezeti az ablakokra érkező csapadékot anélkül, hogy a homlokzat károsodna.

Lamella: Árnyékolástechnikai termékeknél, redőnynél és a zsalugáternél, előforduló fogalom.
A lamella a redőny, vagy a zsalugáter része.
Lamellák sorozatából áll össze a redőny, melyeket valamilyen rögzítő elem köt egymáshoz.

Merevítés: A profilba rögzített legalább 1,5 mm vastag, tüzihorganyzott acél alkatrész, mely a tokban és a szárnyban körbefutva biztosítja a szerkezet stabilitását.

Nyílásirány: Nyílásirány meghatározására minden olyan nyitásmódú nyílászárónál szükség van, ahol oldalra nyitható a szerkezet szárnya. Az ajtók, ablakok nyílásirányának meghatározása kiemelkedően fontos a nyílászáró későbbi kényelmes kezelhetősége miatt. Nyílásirány meghatározása:
– Álljon szembe a szerkezettel úgy, hogy önmaga felé tudja kinyitni.
– Amelyik oldalon van a pánt, olyan nyílásirányú lesz a szerkezet

Oldalvilágító: A bejárati ajtó mellé szerelt, azzal harmonizáló és üveget tartalmazó szerkezet, amely több fény bejutását segíti elő.

Profil: A profil az a része a nyílászárónak, amit köznyelven keretnek, toknak neveznek. Ebben kerül elhelyezésre a szárny és az üveg.
Uw= megjelölés a teljes rendszer hő átbocsátási tényezője.

Üveg: A nyílászáró szerkezetek szárnyába beépített elem, amely meggátolja a külső időjárás hatásának az épületbe jutását, azonban a fényt átegedi. A mai, korszerű kültéri nyílászárók kivétel nélkül thermoüveggel készülnek.
Az üvegszerkezet felépítése szerint lehet egyrétegű, kétrétegű vagy háromrétegű az üveg.

Vasalat
: Az a része a nyílászárónak, amely működteti a nyílást-záródást. A felhasználó a kilincs segítségével mozgatja a vasalatot. A megfelelő záródás érdekében fontos a jó minőségű vasalat szakszerű beépítése.

Vasalati résszellőző: Ez a szellőző típus a kilincs valamely negyedes (méretfüggő) állásában biztosít légmozgást úgy, hogy a bukó-nyíló ablak tetejét 2-7mm-re megnyitja. A vasalat az ablakot ez esetben még zárva tartja. Ezt a szellőző típust az ablakok túl tökéletes záródása miatti, légcsere hiány kiküszöbölésére használják. Mivel kézi állítású és elzárható, nyílt égés-terű gázkészülékekhez (ahol előírás a szabályozott légbevezető) nem elegendő!

Zsalugáter: A zsalugáter fix- vagy mozgatható lamellákkal készülő passzív külső árnyékoló, amely az árnyékolás mellett komoly védelmet nyújt az időjárás viszontagságaival szemben pl. heves esőzés, jégeső, szélvihar vagy hózápor idején.

a2 a4 d1