Rejtély a csövek között avagy a víz azt csinál amit akar

ChatGPT Image 2026. aug. 31. 16 09 57

A társasházban reggel 8-kor még csak egy lakás ázott.

Délre már senki sem tudta, hogy ki.

A vízszerelő megérkezett, alaposan körbejárta a helyszínt, majd megállapította, hogy a víz valahonnan a csőből jön. Ennél pontosabb diagnózist egyelőre nem tudott adni.

A strangot nem találta meg, az ágvezetéket nem ismerte fel, a csatorna bekötését pedig egy teljesen másik csőnek nézte. A szerelési rajz természetesen nem állt rendelkezésre, mert azt évekkel korábban elmosta a szennyvíz.

A megrendelt anyagok közben megérkeztek. Aztán temmi nem passzolt semmihez. Az egyik idom még saját magához sem.

A közös képviselő próbált segíteni, de hamar kiderült, hogy azt sem tudja, melyik lakás ázik. Viszont nagyon határozottan tudta, hogy valahol az épületben van a probléma.

Ezután megpróbálták elzárni a vizet. Sikerült.

Az egész háztömbben.

A szerelő ezután új helyet keresett a fúráshoz. Megtalálta.

Egy villamos vezetéket.

A következő tíz percben már nem volt víz, villany, és lassan a türelem is elfogyott. Ekkor megérkeztek a lakók.

ChatGPT Image 2026. aug. 31. 16 10 01

Az első közölte, hogy a Föld nem gömbölyű, ezért a víz sem feltétlenül lefelé folyik.

A második szerint az ázást valószínűleg egy chemtrail okozza, és különösen gyanús, hogy mindig akkor jelennek meg a repülők, amikor a társasházban csőtörés van.

A harmadik lakó eközben békésen elaludt a lépcsőn egy üveg bor társaságában, majd húsz perc múlva felébredt, és közölte, hogy szerinte a csőtörést már tegnap megjavították.

Délután négykor végre megtalálták a hibás vezetéket.

Kiderült, hogy nem az ázott lakásban volt. Nem is azon a strangon. Sőt, még csak nem is azon az emeleten. A szerelő elégedetten összepakolt.

A közös képviselő pedig megnyugodott: legalább most már pontosan tudták, hogy hol nincs a hiba.

A közös képviselő, aki saját magát választotta meg

dh

Van egy társasház, ahol valaki egyszerűen úgy döntött, hogy ő lesz a közös képviselő. Nem volt szabályos közgyűlési megválasztás, nem volt érdemi tulajdonostársi döntés, csak megtörtént a „kinevezés”.

És ami talán még érdekesebb: később ugyanilyen egyszerűen le is mondott róla, majd abbahagyta.

Közben évekig húzódtak a problémák. Vízszerelési gondok, elmaradó takarítás, biztonsági hiányosságok, kevés vagy szinte semmilyen kommunikáció. A lakók többsége pedig nem igazán értette, miért van ez így. Talán nem is érdekelte őket eléggé ahhoz, hogy utánanézzenek.

Pedig a társasház nem úgy működik, hogy aki reggel elsőként kimondja, hogy „én vagyok a közös képviselő”, az attól kezdve az is.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény alapján a közös képviselő megválasztása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közös képviselőnek emellett konkrét törvényi feladatai vannak a társasház működtetésével, fenntartásával, a közgyűlési határozatok végrehajtásával és az elszámolással kapcsolatban.

Vagyis ez nem egy olyan tisztség, amit az ember saját magának adományoz, majd néhány év múlva lead, mint egy megunt klubtagságot.

A történet azonban nem csak arról szól, hogy valaki szabálytalanul vállalt szerepet. Arról is szól, hogy a tulajdonostársak miért hagyták ezt éveken keresztül megtörténni.

Mert egy társasházban a „majd valaki intézi” nagyon veszélyes mondat. A kisebb műszaki problémából nagyobb kár lesz, az elmaradt karbantartásból komoly költség, a kommunikáció hiányából pedig előbb-utóbb bizalmi válság.

A tanulság egyszerű: a közös képviselőt szabályosan meg kell választani, a munkáját ellenőrizni kell, a problémákat pedig nem szabad évekig a szőnyeg alá söpörni.

A társasház nem attól működik, hogy van valaki, aki közös képviselőnek nevezi magát. Attól működik, hogy van mögötte szabályos döntés, valódi felelősség és számon kérhető munka.

Kertet a társasházba?

cg4

Társasházi kert: nem a négyzetméter a lényeg, hanem hogy mire használjuk

Egy társasházi kert kialakításánál könnyű beleesni abba a hibába, hogy először azt kérdezzük: „Hány négyzetméterünk van?” Pedig a jobb kérdés inkább az lenne: „Mit szeretnénk ebből a területből kihozni?”

Mert egy 80 négyzetméteres, jól megtervezett udvar sokkal többet adhat a lakóknak, mint egy 300 négyzetméteres, de funkció nélküli füves terület.

A zöldfelületek értéke ma már nem pusztán esztétikai kérdés. A WHO összefoglalói szerint a városi zöldterületek hozzájárulhatnak a stressz csökkentéséhez, a fizikai aktivitáshoz, a társas kapcsolatokhoz, miközben mérsékelhetik a hőterhelést, a zaj és a levegőszennyezés hatásait is. (Egészségügyi Világszervezet)

Vagyis a társasházi kert nem egyszerűen „szépítés”. Közös használatú élettér.

cg

De mekkora terület kell egyáltalán?

Erre nincs egyetlen varázsszám.
A nagyobb, közpark jellegű zöldterületeknél a WHO egyik gyakran alkalmazott irányelve legalább 0,5–1 hektárnyi, vagyis 5000–10 000 m²-es zöldterület elérhetőségét említi 300 méteren belül. Ez azonban városi, közösségi zöldterületre vonatkozó ajánlás – nem azt jelenti, hogy egy társasházi udvarnak ekkorának kell lennie. (IRIS)

Egy társasházban már jóval kisebb területből is lehet értelmes kertet létrehozni.

Nagyjából 50–100 m²-től már érdemes tudatos kertkialakításban gondolkodni, ha a terület adottságai megfelelőek. 100–300 m² között pedig már több különböző funkció – például pihenőrész, növényágyás, árnyékos ülőhely vagy kisebb közösségi tér – is jól összehangolható.

De a terület nagysága önmagában semmit nem garantál. Egy rosszul kialakított 200 m²-es kert lehet egyszerűen „fű, két bokor és egy pad”. Ez technikailag kert. Élményként már kevésbé.

cg2

Mit kell mérlegelni a kialakítás előtt?

 1. Mennyi napfényt kap a kert?

Társasházi udvaroknál ez az egyik legfontosabb kérdés.
A magas épületek, a szűk belső udvarok és az épületek tájolása miatt ugyanazon a területen belül is lehet teljesen napos, félárnyékos és szinte egész nap árnyékos rész.
Ez meghatározza, hogy milyen növényekkel érdemes dolgozni. Nem sok értelme van egy napimádó növényt olyan helyre ültetni, ahol egész nap csak a szomszéd épület falát látja.

2. Mi történik a vízzel?

A kert nemcsak akkor érdekes, amikor süt a nap.
Meg kell vizsgálni a vízelvezetést, a talaj állapotát, az öntözési lehetőségeket és azt is, hogy nagyobb eső után hová kerül a csapadék.
A jól kialakított kert egyik fontos feladata éppen az, hogy ne csak elviselje a vizet, hanem lehetőség szerint hasznosítsa is.

3. Fű vagy inkább változatos növényzet?

A klasszikus gyep jól mutat, de nem minden társasházi kertben ez a legjobb megoldás.
Kis területen a gyep jelentős részét elfoglalhatja úgy, hogy közben kevés valódi funkciót ad. Ezzel szemben cserjék, évelők, talajtakarók, kisebb fák és virágzó növények változatosabb környezetet teremthetnek.
Egy friss szakirodalmi összefoglaló kifejezetten azt hangsúlyozza, hogy a kisebb lakókörnyezeti zöldterületeknek is fontos szerepük van, és kis udvarokban is kialakíthatók évelőkkel, magaságyásokkal, edényes növényekkel vagy kisebb zöldfelületekkel. (Frontiers)

4. Mire fogják használni a lakók?

Ez talán a legfontosabb kérdés.
Ha a lakók szeretnének kiülni, kell ülőhely. Ha kisgyermekes családok élnek az épületben, más szempontok kerülnek előtérbe. Ha sok idős lakó van, fontos lehet a könnyű megközelíthetőség, az árnyék és a kényelmes pad.
Ha pedig senki nem akarja használni, akkor hiába költünk vagyonokat egy „instagram-kompatibilis” kertre.
A kertet nem a kertésznek, hanem a lakóknak tervezzük.

cg3

És itt jön az egyik leggyakoribb társasházi probléma: a fenntarthatóság

A kert kialakításának költsége egyszeri tétel lehet. A fenntartás viszont minden évben visszatér.
Fűnyírás. Metszés. Öntözés. Pótlás. Növényvédelem. Lehullott levelek. Téli munkák. Ezért a kerttervezésnél nemcsak azt kell megkérdezni, hogy „Mi lenne szép?”, hanem azt is: „Ki fogja ezt öt év múlva fenntartani, és mennyibe fog kerülni?”

A WHO is külön kiemeli, hogy a zöldterületek tervezésénél már a kezdetektől figyelembe kell venni a fenntartási igényeket. (IRIS)
Ez társasháznál különösen fontos, mert a közös költség nem végtelen, a lakók pedig általában meglehetősen gyorsan észreveszik, ha egy új beruházás után elszaladnak az üzemeltetési költségek.

A jó társasházi kert három dolgot tud:
Szép. Használható. Fenntartható.

Ha ebből bármelyik hiányzik, előbb-utóbb probléma lesz.
A kutatások egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy nem egyszerűen a zöldfelület mennyisége számít, hanem annak elérhetősége, minősége, használhatósága és kialakítása is. Egy 2024-es áttekintés például arra hívja fel a figyelmet, hogy a kisebb, fákkal és növényzettel rendelkező városi zöldterületeknek is jelentős szerepük lehet a lakókörnyezetben. (ScienceDirect)

És talán ez a társasházi kertek egyik legfontosabb tanulsága:
Nem feltétlenül több zöld kell. Jobb zöld kell.

68d24fa9f008d5bbd1a03da9 2 web or mls Bushy 2 2

Egy 60–80 m²-es udvarból lehet kellemes, árnyékos, virágzó kis közösségi tér. Egy 400 m²-es területből pedig lehet egy drága, gondozásigényes füves pusztaság.

A kérdés tehát nem az, hogy mekkora kertünk van. A jó kérdés az, hogy mit kezdünk vele. És társasházkezelőként talán ez az egyik legjobb kiindulópont: mielőtt növényt ültetünk, előbb beszéljünk a lakókkal. 🌱

Mert egy jó társasházi kert nem attól működik, hogy tökéletes. Hanem attól, hogy használják, szeretik – és hosszú távon fenn is lehet tartani.

Mindent is szeretnénk – csak fizetni ne kelljen érte

1660486961056

A társasházak világában időről időre felbukkan egy különleges tulajdonostípus. Ő az, aki pontosan tudja, milyennek kellene lennie az épületnek: a kert legyen gyönyörű, a lépcsőház tiszta és igényes, a lift működjön kifogástalanul, a világítás legyen korszerű, a kaputelefon legyen modern, a homlokzat pedig természetesen szoruljon rá egy alapos felújításra. Ha pedig lehet, akkor mindez legyen gyorsan, magas színvonalon és természetesen lehetőleg plusz költség nélkül. Tulajdonképpen egyetlen dolgot nem szeretne: amikor kiderül, hogy a kívánságlistának ára is van.

Pedig a társasház nem egy kívánságműsor, ahol a közös képviselő a következő közgyűlésen előhúzza a cilinderből az új liftet, a frissen térkövezett udvart és a felújított homlokzatot. Egy épület működtetéséhez pénz kell, méghozzá folyamatosan. A közös költségből finanszírozni kell többek között a takarítást, a kertfenntartást, a biztosítást, a közös területek közüzemi díjait, az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, valamint számos egyéb, a mindennapi működéshez szükséges kiadást. Ezek nem különleges extrák, hanem a társasház alapvető működésének részei.

A probléma akkor kezdődik, amikor a közös költséget sokan úgy értelmezik, hogy annak mindenre elegendőnek kell lennie. „Mi fizetjük a közös költséget, akkor miért nincs felújítva a lépcsőház?” – hangzik el időnként a kérdés. A válasz egyszerű: azért, mert a közös költség nem feltétlenül tartalmazza egy épület minden nagyobb beruházásának fedezetét. Ahogy egy családi háznál sem úgy működik a gazdálkodás, hogy a havi rezsiből egyszer csak kicseréljük a tetőt, leszigeteljük a homlokzatot és új konyhát építünk, egy társasháznál sem lehet ugyanabból a pénzből minden üzemeltetési és minden fejlesztési igényt egyszerre kielégíteni.

Itt kerül elő a sokak által kevésbé szeretett kifejezés: a felújítási alap. Pedig a felújítási alap valójában nem valamiféle felesleges teher, hanem a tudatos társasházi gazdálkodás egyik legfontosabb eszköze. Egy épület ugyanis folyamatosan öregszik. A tető, a homlokzat, a gépészeti rendszerek, a villamos hálózat egyes részei, a lift, a kaputelefon, a nyílászárók és számos más szerkezeti vagy műszaki elem idővel javításra, cserére vagy korszerűsítésre szorul. Nem az a kérdés, hogy szükség lesz-e rájuk, hanem az, hogy mikor, és addigra lesz-e rá megfelelő pénzügyi fedezet.

A felújítási alap éppen ezért nem arról szól, hogy „már megint fizetni kell valamit”, hanem arról, hogy amikor elérkezik egy nagyobb beruházás ideje, ne akkor kelljen hirtelen több százezer vagy akár millió forintot előteremteni tulajdonosonként. Sokkal kiszámíthatóbb és biztonságosabb, ha egy társasház előre gondolkodik, és fokozatosan képez olyan tartalékot, amelyből a nagyobb munkák finanszírozhatók.

Persze teljesen érthető, ha egy tulajdonos szeretné csökkenteni a kiadásait. Senki nem szeret többet fizetni a kelleténél. A társasházkezelés egyik fontos feladata éppen az, hogy a közös pénzt felelősen, gazdaságosan és átláthatóan használják fel. Szolgáltatókat lehet versenyeztetni, szerződéseket lehet felülvizsgálni, költségeket lehet optimalizálni, karbantartásokat lehet megfelelően ütemezni. Ezek mind valódi lehetőségek a takarékosabb működésre. De van egy pont, ahol a költségoptimalizálás átmegy kívánságlistába: amikor ugyanazért a pénzért egyszerre szeretnénk olcsóbb működést és egyre magasabb szolgáltatási színvonalat.

ChatGPT Image 2026. aug. 24. 10 46 45

Prémium kertészetet szeretnénk? Rendben. Korszerű világítást szeretnénk? Rendben. Szépítsük meg a lépcsőházat, újítsuk fel a homlokzatot, cseréljük ki a régi berendezéseket, korszerűsítsük az épületet? Szintén rendben. Ezek mind értelmes és sok esetben kifejezetten jó beruházások lehetnek. Csak azt kell elfogadni, hogy ezeknek költségük van. A magasabb színvonalú szolgáltatásnak ára van, a korszerűsítésnek ára van, a felújításnak ára van, és a hosszú távú értékmegőrzésnek is ára van.

Az egyik leggyakoribb társasházi tévhit, hogy ha most nincs nagyobb probléma, akkor nincs szükség félretenni sem. Ez azonban meglehetősen veszélyes gondolkodás. A felújítási alap nem akkor válik fontossá, amikor már beázik a tető, életveszélyes állapotba kerül egy szerkezet, vagy végleg megadja magát egy drága berendezés. Akkor már sokkal nehezebb és általában drágább megfelelően reagálni. A jó társasház nem akkor kezd el gondolkodni a felújításon, amikor már muszáj, hanem évekkel korábban megtervezi, hogy mire lesz szükség, milyen időtávon, és hogyan lehet rá előteremteni a pénzt.

A „mindent szeretnénk, de fizetni ne kelljen érte” modell rövid távon nagyon kellemesnek tűnik. Hosszú távon azonban általában oda vezet, hogy a szükséges munkák elmaradnak, a problémák összeadódnak, az épület állapota romlik, majd egy ponton már nem egy kisebb, tervezhető kiadásról, hanem egy jelentős, hirtelen jelentkező költségről kell dönteni. Ilyenkor pedig már mindenki felteszi a kérdést: „Miért lett ez ilyen drága?”

Talán azért, mert néhány évvel korábban még mindenki úgy gondolta: ráérünk vele.

A társasház működtetése tehát nem arról szól, hogy minél kevesebbet fizessünk, hanem arról, hogy a befizetett pénzt minél okosabban használjuk fel. A közös költség a mindennapi működéshez szükséges, a felújítási alap pedig a jövőbeli nagyobb kiadásokra jelenthet fedezetet. A kettő együtt adhat stabil, kiszámítható gazdálkodást.

Facility Management fogalomtár

fm2

Facility Management (Létesítményüzemeltetés) – 15 alapvető fogalom amit jó ha ismerünk.

1. Facility Management (FM)
A létesítmények, épületek és kapcsolódó szolgáltatások összehangolt működtetése annak érdekében, hogy az ingatlan biztonságosan, gazdaságosan és hatékonyan támogassa a használókat.

2. Preventív karbantartás
Tervezett, rendszeresen végzett karbantartási tevékenység, amelynek célja a meghibásodások megelőzése és az eszközök élettartamának növelése.

3. Hibajavító (reaktív) karbantartás
A már bekövetkezett meghibásodások elhárítása, a berendezések működésének helyreállítása érdekében.

4. Épületgépészet (MEP rendszerek)
Az épület működését biztosító gépészeti, elektromos és vízellátási rendszerek összessége (fűtés, hűtés, szellőzés, víz, villamos energia).

5. HVAC rendszer
A fűtési (Heating), szellőztetési (Ventilation) és légkondicionáló (Air Conditioning) rendszerek gyűjtőneve, amelyek a megfelelő belső klímát biztosítják.

6. Energiagazdálkodás
Az energiafelhasználás folyamatos nyomon követése, optimalizálása és csökkentése a költséghatékonyság és a fenntarthatóság érdekében.

7. Műszaki üzemeltetés
Az épület műszaki rendszereinek felügyelete, karbantartása és működtetése a zavartalan üzem biztosítása érdekében.

8. Üzemeltetési költség (OPEX)
Az ingatlan napi működéséhez kapcsolódó folyamatos kiadások összessége, például energia-, takarítási, karbantartási és szolgáltatási költségek.

fm1

9. Eszközmenedzsment (Asset Management)
Az épületben található berendezések, gépek és egyéb eszközök nyilvántartása, állapotkövetése és életciklus-kezelése.

10. SLA (Service Level Agreement)
Szolgáltatási szintmegállapodás, amely meghatározza a szolgáltatások minőségi követelményeit, válaszidejét és teljesítési feltételeit.

11. BMS (Building Management System)
Épületfelügyeleti rendszer, amely központilag ellenőrzi és vezérli az épület főbb műszaki rendszereit.

12. Kockázatkezelés
Az épület működését veszélyeztető műszaki, biztonsági vagy üzemeltetési kockázatok azonosítása és kezelése.

13. Üzletmenet-folytonosság (Business Continuity)
Az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy az épület és a benne működő szervezetek váratlan események esetén is működőképesek maradjanak.

14. Hard FM és Soft FM
A Facility Management két nagy területe. A Hard FM az épület műszaki rendszereinek üzemeltetését jelenti (gépészet, villamosság, épületautomatika stb.), míg a Soft FM az olyan szolgáltatásokat foglalja magában, mint a recepció, őrzés-védelem, hulladékkezelés vagy a munkakörnyezet támogatása.

15. Életciklus-menedzsment (Life Cycle Management)
Egy épület, berendezés vagy műszaki rendszer teljes életútjának tervezése és kezelése a beszerzéstől és üzembe helyezéstől kezdve a karbantartáson és felújításon át egészen a cseréig vagy kivonásig. Célja, hogy az eszköz teljes élettartama alatt optimális költséggel és megbízhatósággal működjön.

A szelektív hulladékgyűjtés anomáliája

ChatGPT Image 2026. aug. 16. 18 15 58

Hiábavaló próbálkozás, avagy a megoldhatatlan szelektív hulladékgyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés alapvetően egyszerű dolog.

Van egy kuka a papírnak, egy a műanyagnak, esetleg egy az üvegnek. A kukákon piktogramok vannak. Nagyok, színesek, több nyelven is elmagyarázzák, mit kellene beléjük dobni.

És mégis.

Társasházainkban időnként úgy tűnik, mintha a szelektív hulladékgyűjtés egy titkos társadalmi kísérlet lenne.
A papíros kukában például rendszeresen található üveg, szakadt cipő, régi serpenyő, és időnként valami, amiről jobb nem is tudni, hogy micsoda.

A műanyagos pedig igazi meglepetésláda.
Félig megevett pizza? Természetesen.
Elrohadt fa ablakkeret? Miért ne?
Régi ruhadarab? Nyilván.
Valaki egyszer valószínűleg egy komplett komódot is megpróbál majd belepréselni, csak hogy kiderüljön, valóban szelektív-e.

És ami különösen szép az egészben: az információ ott van.
A kuka oldalán.
Piktogrammal.
Színesen.
Több nyelven.

Ennél többet talán már csak személyesen lehetne odatenni pl. egy 12 órában felvett oktatóval.

„Kedves lakó! Ez itt egy PET-palack. Kérjük, ne helyezze a papírgyűjtőbe. Köszönjük.”

Bár valószínűleg akkor is akadna valaki, aki másnap reggel egy matraccal érkezne.

ChatGPT Image 2026. aug. 16. 18 17 34

A társasházi szelektív hulladékgyűjtés így lassan sajátos műfajjá vált. Nem a hulladékot válogatjuk szelektíven.

Hanem a kukákat.

A papírosba kerül minden, ami éppen útban van. A műanyagosba minden, ami nem fért bele máshová. Az üveges pedig csak csendben várja, mikor érkezik meg hozzá egy régi fotel.

És mi továbbra is reménykedünk. Mert az ember alapvetően fejlődőképes. Csak néha nehéz eldönteni, hogy melyik irányba.

Híres épületek: Alcsútdoboz

20250607 122812 visszafotozva

Alcsútdoboz község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban. Alcsút a 12. századi össze-írásokban már nemesi faluként szerepel. Első fennmaradt okleveles említése 1365. Az  1600-as évek elejére a török teljesen elpusztította. 1825-ben az uradalom akkori tulajdonosa, József nádor kezdett
a völgybe különleges növényfajokat telepíttetni, ezzel megteremtve
a mai arborétum alapjait.

A pompás, klasszicista stílusú kastélyt József nádor építtette 1820 és 1827 között nyári rezidenciaként. Az épület első terveit Heyne Ferenc készítette, amelyeket később Pollack Mihály átdolgozott. Az alapkő letételére 1821június 13-án került sor, és 1824-ben már el is készült a főszárny. A kastély kivitelezését Klosz Ferenc székesfehérvári építőmester vezette. A nádor pedig Fiuméből érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába. A kastély egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ez 187980-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban épült. József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult.
A kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött
a birtokra. Ő tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel. A 2. világháborúban a németek 1944 októberében József főherceg kastélyában rendezték be parancsnokságukat. Decemberben Szálasi Ferenc is járt itt egy magas rangú német katonatiszt kíséretében. A németek december 23-án délelőtt 9 óráig tartózkodtak ott. Az elvonulásuk előtti napon felrobbantották a vértesboglári úton álló hidakat. A főherceg alkalmazottai december 24-én távoztak. Délelőtt 9 és 10 óra között látták, hogy ég a kastély könyvtára és a pavilonban is tűz keletkezett.

20250607 115402 az egyik hid az arboretubnab 20250607 120442 a kastely reszlet2 20250607 120509 a kastely reszlet2 20250607 120637 a kastely reszlet2 20250607 120857 gyermekkert 20250607 121312 templom reszlet2 20250607 121714 temolom bejarati kapu2 20250607 121804 a kegyuri karzat2 20250607 121926 bucsu fito a templomrol 20250607 122812 visszafotozva 20250607 131355 kifele az arboretumbol

Áram megtakarítás ingatlanunkban

bor

Íme egy gyakorlatias, hétköznapokban is könnyen alkalmazható lista, amely valóban érezhetően csökkentheti az áramfogyasztást és ezeáltal a villanyszámlát is. Nem drága beruházásokra épül, hanem olyan szokásokra és apró változtatásokra, amelyek összeadódva jelentős megtakarítást eredményezhetnek.

1. Kapcsoljuk ki teljesen a készenléti üzemmódot
A televízió, játékkonzol, hangrendszer és számítógép készenléti állapotban is fogyaszt áramot. Egy kapcsolós elosztóval egyszerre minden kikapcsolható.

2. Használjunk LED izzókat
A LED-ek akár 80–90%-kal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a régi hagyományos izzók, és sokkal tovább is bírják.

3. Ne hagyjuk égve a világítást feleslegesen
Ha csak néhány percre is elhagyjuk a helyiséget, érdemes lekapcsolni a villanyt.

bor af

4. A hűtőszekrény hőmérsékletét állítsuk megfelelőre
A hűtőben 4–5 °C, a fagyasztóban -18 °C az ideális. A túl alacsony hőmérséklet csak felesleges energiafogyasztást okoz.

5.  Rendszeresen olvasszuk le a fagyasztót
A vastag jégréteg jelentősen növeli az energiafelhasználást.

6. Csak tele mosogatógépet indítsunk el
A félig töltött gép ugyanannyi energiát használ, mint a teljes.

7. Használjuk az ECO programokat
Mosogatógépnél és mosógépnél is ez az egyik legegyszerűbb módja az árammegtakarításnak.

8. Lehetőleg ne használjuk a szárítógépet
Jó időben a ruhaszárító állvány teljesen ingyen „üzemel”.

9. Forraljunk csak annyi vizet, amennyire szükség van
A vízforraló egyik legnagyobb energiafaló lehet, ha mindig tele forraljuk.

10. Fedővel főzzünk
Gyorsabban elkészül az étel, kevesebb energiával.

aramsporolas 1

11. Használjuk ki a sütő maradékhőjét
A sütés vége előtt 5–10 perccel kikapcsolható a sütő, a bent maradó hő sokszor elegendő.

12. Portalanítsuk a hűtő hátulját
A poros kondenzátor miatt többet fogyaszt a készülék.

13. Húzzuk ki a ritkán használt töltőket
A telefontöltők és adapterek kis mértékben akkor is fogyaszthatnak, ha nincs rajtuk készülék.

14. Kapcsoljuk ki a Wi-Fi routert éjszakára
Ha nincs rá szükség, egy időkapcsoló automatikusan le is kapcsolhatja.

15. Használjunk természetes fényt
Napközben húzzuk el a függönyt, és ahol lehet, ne kapcsoljunk lámpát.

16. Energiatakarékos üzemmód számítógépen
Néhány perc tétlenség után automatikusan kikapcsolhat a monitor vagy alvó módba léphet a gép.

17. Tisztítsuk a klíma szűrőit
A koszos szűrő miatt a klíma több áramot használ.

18. Nyáron ne hűtsük túl a lakást
Már 1 °C-kal alacsonyabb beállítás is 5–10%-kal növelheti a fogyasztást.

19. Vásárláskor figyeljünk az energiaosztályra
Egy korszerű hűtő vagy mosógép hosszú távon jelentős megtakarítást hozhat.

20. Időzítsük a világítást
Mozgásérzékelő vagy időkapcsoló különösen garázsban, folyosón vagy udvaron sok felesleges világítást spórolhat meg.

21. Ne hagyjuk folyamatosan bekapcsolva a televíziót háttérzajként
Ha senki sem nézi, érdemes kikapcsolni.

22. Töltsük egyszerre az eszközeinket
Egy kapcsolós elosztóval egyszerre tölthető több készülék, majd egy mozdulattal teljesen áramtalanítható.

23. Alakítsunk ki energiatakarékos szokásokat
A család minden tagja figyeljen arra, hogy lekapcsolja a villanyt, kikapcsolja a feleslegesen működő készülékeket, és ne pazarolja az energiát. A legnagyobb megtakarítás sokszor nem a drága beruházásokból, hanem a tudatos mindennapi szokásokból származik.

Ezek a tippek külön-külön is hasznosak, de együtt alkalmazva akár 10–30%-kal is csökkenthetik egy átlagos háztartás éves villamosenergia-fogyasztását, attól függően, hogy korábban mennyire volt energiatudatos a háztartás.

af2

Lakás felújítási és ami még ezzel jár

lf1

Lakásfelújítás társasházban: mit kell tudnia a tulajdonosnak a munkálatok megkezdése előtt?

Egy lakás felújítása elsőre egyszerűnek tűnhet: új burkolatok, festés, fürdőszoba- vagy konyhafelújítás, esetleg egy fal áthelyezése. Társasházban azonban a tulajdonos nem minden esetben dönthet teljesen szabadon arról, hogy milyen munkálatokat végez a lakásában. A felújítás ugyanis érintheti a társasház közös tulajdonát, az épület szerkezetét, közös vezetékeit vagy akár a többi tulajdonostárs jogait is.

A legfontosabb első lépés ezért annak tisztázása, hogy pontosan milyen munkálatokat szeretne elvégezni a tulajdonos, és azok milyen épületrészeket érintenek. A társasházi törvény alapján ugyanis az épület tartószerkezetei, az épület biztonságát szolgáló részek, valamint a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületberendezések akkor is közös tulajdonba tartozhatnak, ha fizikailag egy külön tulajdonban álló lakáson belül találhatók. Ez azt jelenti, hogy például egy lakáson belüli tartófal, födém, strang vagy közös gépészeti vezeték nem feltétlenül tekinthető a lakástulajdonos kizárólagos tulajdonának.

A társasház dokumentumait is meg kell vizsgálni

A felújítás megkezdése előtt érdemes áttanulmányozni a társasház alapító okiratát és szervezeti-működési szabályzatát. Ezekből derülhet ki, hogy az adott épületrész a társasházban külön- vagy közös tulajdonban van-e, illetve milyen speciális szabályok vonatkoznak a felújításokra, a közös területek használatára vagy a munkavégzés időpontjára.

A társasház házirendje további gyakorlati előírásokat is tartalmazhat. Meghatározhatja például, hogy mikor lehet zajos munkát végezni, hogyan használható a lift építési anyagok és törmelék szállítására, illetve milyen módon kell gondoskodni a közös területek védelméről és megtisztításáról.

lf4

Mikor kell a közös képviselőhöz fordulni?

Egy egyszerű festés, burkolatcsere vagy olyan belső felújítás, amely nem érinti a társasház közös tulajdonát és az épület szerkezetét, jellemzően nem igényel társasházi hozzájárulást. Ettől függetlenül azonban célszerű a közös képviselőt előzetesen tájékoztatni, különösen akkor, ha a munkálatok zajjal, sittszállítással, közös területek használatával vagy közös vezetékek közelében végzett munkával járnak.

Ha azonban a felújítás közös tulajdont érint, a helyzet már jelentősen összetettebb. Ilyen lehet például egy tartószerkezet megváltoztatása, közös strang áthelyezése, födém megbontása vagy olyan munkálat, amely az épület közös részeire hatással van. Ilyen esetekben nem elegendő pusztán a közös képviselő szóbeli engedélye. A szükséges társasházi hozzájárulást vagy közgyűlési döntést a konkrét munkálat és a társasház dokumentumai alapján kell meghatározni.

A hatósági engedély kérdése külön vizsgálandó

Fontos különbséget tenni a társasházi hozzájárulás és az építésügyi hatósági eljárás között. Az, hogy egy munkálathoz nem kell építési engedély, még nem jelenti automatikusan azt, hogy a tulajdonos minden további hozzájárulás nélkül elvégezheti azt. Ugyanígy az sem igaz, hogy egy társasházi hozzájárulás kiváltja a szükséges hatósági engedélyt.

A munka pontos műszaki tartalma alapján kell megvizsgálni, hogy szükséges-e építési engedély, egyszerű bejelentés vagy más hatósági eljárás. Különös körültekintést igényelnek a tartószerkezeteket, a homlokzatot, a nyílászárókat, az épület külső megjelenését, valamint a közös épületgépészeti rendszereket érintő munkálatok. Bizonyos esetekben a jogszabályok a társasházi hozzájárulás mellett további tulajdonosi hozzájárulásokat is előírhatnak.

A szakember bevonása sok esetben elengedhetetlen

Egy nagyobb átalakításnál nem érdemes kizárólag a kivitelező véleményére hagyatkozni. Ha a felújítás falbontással, alaprajzi változással, gépészeti átalakítással vagy szerkezeti beavatkozással jár, célszerű megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőt, statikust vagy más műszaki szakembert bevonni.

A megfelelő szakmai dokumentáció nemcsak a jogszerűség miatt fontos. Egy társasházban egy szakszerűtlenül elvégzett munka az egész épületet vagy más lakások biztonságát is érintheti. A tulajdonos felelőssége pedig nem szűnik meg azzal, hogy a munkát egy kivitelező végezte el.

lf3

A felújítás a szomszédok nyugalmát sem veszélyeztetheti

A tulajdonos a saját lakásában jogosult felújítást végezni, ez a jog azonban nem korlátlan. A munkálatok során figyelembe kell venni a többi lakó nyugalmát, a társasház házirendjét és a zajjal kapcsolatos szabályokat. A felújítás nem járhat indokolatlan vagy aránytalan zavarásával a többi tulajdonostársnak.

A közös területek használata során ugyancsak elvárható a körültekintés. A folyosók, lépcsőházak és liftek nem válhatnak tartósan építési területté, az okozott szennyeződést és esetleges károkat pedig a munkát végző tulajdonosnak kell megszüntetnie, illetve megtérítenie.

A legfontosabb: még a munkálatok előtt kell tisztázni mindent

A társasházi lakás felújításának legnagyobb kockázata általában nem maga a festés vagy a burkolás, hanem az, amikor a tulajdonos csak utólag szembesül azzal, hogy a munkálat közös tulajdont érintett, társasházi hozzájárulásra lett volna szükség, vagy a kivitelezéshez hatósági eljárás kellett volna.

A biztonságos eljárás ezért az, hogy a tulajdonos még a felújítás megkezdése előtt pontosan meghatározza a tervezett munkák műszaki tartalmát, áttekinti a társasház vonatkozó dokumentumait, egyeztet a közös képviselővel, és szükség esetén megfelelő műszaki szakembert vagy jogi szakértőt von be.

Egy társasházi lakás felújítása akkor tekinthető valóban jól előkészítettnek, ha nemcsak a lakás szépül meg, hanem közben az épület szerkezete, a társasház közös tulajdona és a többi lakó jogai is megfelelő védelemben részesülnek.

lf2

Nem az számít, kit ismersz. Hanem ki bízik benned.

ChatGPT Image 2026. jul. 17. 15 39 53

Ennek a posztnak az alcíme lehetne az is, hogy „„A legtöbb vállalkozó alábecsüli a partnerkapcsolatok erejét.” Sőt ez is lesz.

Az ingatlanüzemeltetés és ingatlankezelés területén nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy a legjobb eredmények nem véletlenül születnek. Nem egyetlen cég, nem egyetlen szakember vagy szolgáltató munkájának eredményei, hanem jól működő partnerkapcsolatoké.

A jó partnerkapcsolat nem bonyolult. Korrekt, kiszámítható és kölcsönösen előnyös.

A bizalom alapja a tisztességes elszámolás. Jó régi mondás ez, de roppant igaz. Ha minden fél pontosan tudja, mire számíthat, milyen feladatot vállal és milyen feltételekkel dolgozik, akkor a közös munka stabil alapokra épül.
A bizonytalanság helyett kiszámíthatóság, a viták helyett megoldások kerülnek előtérbe.

Ugyanilyen fontos a nyitottság és a befogadókészség. Egy épület üzemeltetése során ritkán létezik egyetlen jó megoldás. A műszaki szakemberek, kivitelezők, beszállítók és üzemeltetési partnerek eltérő tapasztalatokat és nézőpontokat hoznak az asztalhoz. Azok a projektek működnek a leghatékonyabban, ahol ezek a tapasztalatok nem ütköznek egymással, hanem kiegészítik egymást.

A valódi partnerség véleményem szerint nem arról szól, hogy mindenki kizárólag a saját területét védi. Arról szól, hogy közösen keressük a legjobb megoldást egy feladatra. Legyen szó egy műszaki probléma gyors elhárításáról, egy épület hatékonyabb működtetéséről vagy egy új fejlesztés megvalósításáról, a cél mindig ugyanaz: együtt többet tudunk létrehozni, mint külön-külön.

A hosszú távon sikeres együttműködésekben nincs szükség felesleges körökre, mellébeszélésre vagy játszmákra. Egyenes kommunikációra, kölcsönös tiszteletre és közös felelősségvállalásra van szükség. Mert végső soron nem csak egy feladatot akarunk elvégezni. Értéket akarunk teremteni az ingatlan tulajdonosának, használóinak és minden érintett partnernek.

TBS.10.08.15

Persze jogosan merül fel a kérdés:
Kiben lehet megbízni?  Mennyire? Kitől érdemes tanácsot kérni? Valamint melyik vélemény és beszámoló segít előre jutni, illetve melyik ami csak nettó porhintés?

Újra utalok rá: a partnerkapcsolatok valóban értékesek. De csak akkor, ha a megfelelő emberekkel építjük őket. Egy vállalkozás vezetőjeként naponta kapok tanácsokat. Kivitelezőktől, beszállítóktól, szakemberektől, ügyfelektől, sőt olyanoktól is, akik nem látják a teljes képet. Mindenkinek van véleménye egy beruházásról, egy műszaki megoldásról vagy egy üzemeltetési döntésről.

A kérdés nem az, hogy meghallgassuk-e ezeket. Hanem az, hogy tudjuk-e, kit érdemes meghallgatni.

Mert van kritika, amely mögött tapasztalat, szakmai tudás és valódi segítő szándék áll. És van kritika, amely mögött csupán személyes érdek, hiányos információ vagy egyszerű vélemény húzódik meg. A jó partner nem mindig azt mondja, amit hallani szeretnénk.

A jó partner azt mondja, amit tudnunk kell.

A jó partner felhívja a figyelmet a kockázatokra. Rámutat a hibákra. Kérdez. Vitatkozik. De közben megoldást is keres. Nem a problémát növeli, hanem a megoldást építi.

Ezért a bizalom nálunk soha nem egy aláírt szerződéssel kezdődik.
Sokkal inkább azzal, hogy valaki hosszabb időn keresztül bizonyítja a szakmai felkészültségét, a korrektségét és azt, hogy a közös cél fontosabb számára, mint a saját rövid távú érdeke.

Az igazán értékes partnerkapcsolatok nem egyetlen projekt alatt épülnek fel. Jóval inkább a több közösen megoldott feladat, sok korrekt döntés és számtalan őszinte szakmai beszélgetés eredményeként.

ChatGPT Image 2026. jul. 17. 15 39 42

Erre jó példa egy olyan vízvezeték-hiba, amellyel hosszú időn keresztül küzdöttünk.

A jelenség egyszerűnek tűnt, a megoldás azonban sehogy sem akart megszületni. Több szakember vizsgálta a rendszert, számos lehetséges hibaforrást ellenőriztünk, mérések készültek, feltételezések születtek, de egyik sem vezetett eredményre. Mindenki a logikus magyarázatot kereste.

És pontosan ez volt a probléma.

A rendszer viselkedése alapján ugyanis egy olyan hiba lehetősége merült fel, amely műszaki szempontból szinte teljesen kizárhatónak tűnt. Senki nem indult el ezen a nyomon, mert a rendelkezésre álló információk alapján egyszerűen nem volt életszerű.

Aztán bevontunk egy sokat látott, évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembert. Nem azért, mert több műszere volt. Nem azért, mert modernebb technológiával dolgozott. Hanem azért, mert már számtalan olyan esettel találkozott, amellyel mások még soha.

Néhány kérdés után előállt egy feltételezéssel: Mi van akkor, ha a falban maradt egy régi vezeték? Egy olyan vezeték aminek vége fent van a padláson, amelyet korábban elvágtak, ledugóztak, majd egyszerűen a falban hagytak.

A jelenlévők többsége ezt elsőre szinte kizárta. Mégis ez lett a megoldás.

A fal megbontása után kiderült, hogy valóban ott volt egy korábbi átalakításból visszamaradt, lezárt vezeték, amelyről senki nem tudott, és amely a teljes hibakeresést félrevezette. A probléma nem azért oldódott meg, mert valaki hangosabban mondta a véleményét. Nem azért, mert valaki mindenkinél okosabb volt. Hanem azért, mert volt egy partner, akinek a tapasztalatára érdemes volt odafigyelni.

Ezért fontos, hogy tudjuk, kitől kérünk tanácsot.

ChatGPT Image 2026. jul. 17. 15 49 21

A partnerkapcsolatok értékét nem a névjegykártyák száma vagy a LinkedIn-kapcsolatok mennyisége mutatja meg.

Ellenben azok a helyzetek, amikor egy nehéz feladatnál, egy váratlan problémánál vagy egy fontos döntésnél számíthatunk egymás tudására, tapasztalatára és korrektségére. Mi ezért hiszünk a hosszú távú, kölcsönös bizalomra épülő együttműködésekben. Mert az ingatlanüzemeltetésben és ingatlankezelésben a legjobb megoldások nem egyedül születnek.

partnerseg