Mennyi energiát használ el egy ember egy nap alatt?

light bulbs g6977a05c9 1920

Egyedül voltam otthon , így kíváncsi voltam, hogy így mennyi elektromos áramot és gázt fogyasztok el 24 óra alatt. Gázból kevesebb, mint egy m3 fogyott. Elektromos áramból 8kw.

Mivel cégünk ingatlanüzemeltetéssel foglalkozik, ezért folyamatosan nyomon követjük a gáz és villamos energia árát. Mivel cégünknek fix szerződése van gázból szeptember 30-ig, villamos energiából december 31-ig. Tudjuk, hogy a most megtakarított energia október elseje és január elseje után 6x, 8x megtakarítást jelent. Így fontos pontosan tudni, hogy mit fogyasztunk, mert csak abból tudunk megtakarítani. Persze a nem felhasznált energia a legnagyobb megtakarítás.

A gázfogyasztás nem lepett meg, mivel minden hónap elején megkérjük az általunk üzemeltetett ingatlanok használóit, hogy fényképes mérőóra állásokat küldjenek nekünk a villany, gáz, víz és hőmennyiség mérőkről.

Mi egy 150 nm társasházi lakást bérlünk.

A lakásunk éves gázfogyasztása 842 m3 volt egy év alatt. Ezalatt a nap alatt a fűtés még nem ment, csak a meleg víz készítés. Az is csak időzített időpontokban. Kétszer naponta reggel 6 és 8 között, illetve este 7 és 9 között. Napközben nem volt rá szükség, hogy meleg vizet csináljak. Amennyiben a fűtés is ment volna az is csak időzített időpontokban reggel reggel 4 és 7 között, és délután 4 és 9 között megy. Így a lakásunkban 21,5 fokot tartunk. Sok ismerősünknek ez hideg, de mi már megszoktuk. Tervben van, hogy még egy fokot csökkentsünk a lakás hőmérsékletét. Minden egyes hőfok csökkentés a lakásban 5% megtakarítást jelent a pénztárcánknak.

A villamos energia havonta kb. 300 kw. Amikor én otthon voltam 4 helyiséget használtam: konyha, háló, dolgozó, fürdő. Nyilván ha otthon van a család ennél több helyiség van használva és a fogyasztás is jelentősen nő. Nálunk talán egy olyan fogyasztó van, ami máshol esetleg nem fordul elő az egy 300L akvárium, aminek van világítása, fűtése, vízszűrője. Annyira szeretem nézni – mert megnyugtat –, hogy ezt a megemelkedett árak mellett sem fogom megszüntetni. Nyilván amikor az ember egyedül van, akkor nem megy a mosogatógép, mosógép, és sok szoba világítása. Itt nem sok helyen tudjuk csökkenteni a fogyasztást. A világítás led égőkre cseréje lehet az egyik megoldás. Ha van 20 db izzóm 50w-os, és azt lecserélem 5w-os led égőkre ugyanolyan fényerővel, akkor napi 8 óra fogyasztás mellett egy hónapban 45kw (megtakarítas)*20db*8óra*30nap= 216kw energia megtakarítást jelent.

Továbbra is azt érdemes hangsúlyozni, hogy a feleslegesen elfogyasztott energia a legnagyobb pénzkidobás.

Megoldáshoz kulcs kell!

IMG 3917 rotated

Egy külföldre költözött magyar hölgy bízott meg minket budapesti, X. Kerületi lakásának üzemeltetésével, bérbeadásával. Szakmai tapasztalatunk, hozzáértésünk már az első érdeklődő személyében meghozta a lakás új bérlőjét. Átadáskor két kulcscsomót adtunk át.

Ma hívott, hogy az átadott kulcsokkal nem tud bejutni a lakásba. Ma volt az első alkalom, hogy egyedül ment oda. Mivel én a Balatonon voltam, kocsiba ültem és elvittem neki az általam használt kulcsokat.

Kiderült, hogy a nála lévő bejárati ajtó kulcs rossz, de mivel azt a tulajdonostól kaptam, fel sem merült bennem ennek a lehetősége. Szerencsére oda tudtam menni és megoldottam a helyzetet. Tanulság: minden megoldásnak van egy kulcsa, de egy bejárati ajtónak biztosan.

12, Híres épületek: Budapest, Schöpf-Mérei Kórház

20220728 103426 az épület felírata

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

A Schöpf-Merei Kórház gyermekgyógyászatra és szülészetre (kiemelten koraszülésre) specializálódott kórház volt Budapest IX. kerületében, a Bakáts téren 1884-es alapításától 2009-es végleges megszűnéséig.

Az intézmény alapításakor nevét Schöpf-Merei Ágoston (Győr, 1804. szept. 24.Manchester, Anglia, 1858. márc. 12.) gyermekgyógyász, a gyermekgyógyászat magyarországi úttörője után kapta.

A ma Schöpf-Merei Kórház néven ismert intézmény elődjét 1884-ben közadakozásból létesült, ekkor egy 35 ágyas intézményt hoztak létre a gyógyíthatatlan gyermekek számára a mai Bakáts téren, a mai Knézich utca mentén, két, egymás melletti tömbben. Bővülés, átalakulás, összevonások után jött létre a most is látható épületet.

Az épületet 1905-ben Márkus Géza (Pest, 1871. augusztus 4. – Budapest, 1912. december 6.) magyar építész, a magyarországi szecesszió jelentős képviselője tervezte.
A homlokzat és díszítésének, a szerkezet tagolásánál az építészeti stílus hordozza a szecesszió stílusjegyeit.
A magyaros motívumok – a lechneri vonal érhető tetten. Láthatunk növényi ornamentikát, virágokat, hajtásokat. Az épületet a kommunista hatalomátvételt követően 1949-ben államosították és egyesítették, valamint létrehozták a szülészeti osztályt is.

Az eredeti intézményből 1954-ben szervezték meg a Schöpf-Merei Ágoston Koraszülő-Koraszülött Kórházat, ahol a nevében is jelezve a szülészeti osztályt teljesen alkalmassá tették a koraszülések levezetésére és az esetlegesen felmerülő komplikációk kezelésére.

11, Híres épületek: Budapest, Gellért szálló

DSCF5503 az épület

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

szecessziós műemléképület 1918 óta áll a  Szent Gellért téren, a Gellért-hegy mellett. 

A Szent Gellért Szálloda építése 1911-ben kezdődött. Nevét Szent Gellértről, a 11. század első magyar vértanú püspökéről kapta, akit a Vata-féle lázadás idején a szomszédos hegyről taszítottak a mélybe. A 176 szobás szállodát Hegedűs ÁrminSebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte. Az építkezés az első világháború miatt lelassult, és 1918 szeptemberéig a hotel nem nyílt meg, amíg a háború véget nem ért, és az Osztrák–Magyar Monarchia össze nem omlott. 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után a szálloda a nemzeti kormány főhadiszállása lett.

Miután Magyarország önálló ország lett, a szálloda korai éveiben olyan sikeres volt, hogy 1927-ben további 60 szobával és hullámmedencével bővült. Gundel Károly 1927-ben átvette a szálloda éttermét.

Épülete a második világháborúban súlyosan megsérült. A háború utáni kommunista hatóságok eltávolították a „Szent” szót a szálloda nevéből, amely így Hotel Gellért lett. A Gellért-hegy felőli szárnyának helyreállítása 1946-ban kezdődött meg, míg a fő Duna felé eső szárny munkálatai 1957-ben. A restaurálási munkálatokat 1962-ben fejezték be.

10, Híres épületek: Budapest, Nyugati pályaudvar, Királyi váró

August W. de Serres Az udvari pavilon terve. Forrás FSZEK BGY

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Zebegényből érkeztem vissza, amikor a Nyugati pályaudvar csarnokába értem, észleltem, hogy a „királyi váró” nyitva van. Itt segítik a pályaudvarra érkező ukrán menekülteket. Szerencsémre alig volt itt segítségre szoruló. Így megszólítottam az ott szolgálatot teljesítő katasztrófa védelmis urat, hogy készíthetnék-e néhány felvételt. Csoda történt, megengedte. Régi vágyam vált valóra!

Az udvari pavilonról a legjobban Vadas Ferenc: Az első nagyvárosi pályaudvar munkájából tájékozódhatunk. A műből megtudhatjuk, hogy az uralkodói váróterem típusa valójában közép-európai sajátosság, alapvetően a német nyelvterületre jellemző.

A Nyugati pályaudvaron kialakított udvari pavilon nem különálló épület, azonban bécsi barokk stílusának, gazdag dekorációjának köszönhetően jól elkülönül a franciás stílusú pályaudvar egészétől. Persze funkciójából adódóan nincs semmi különös az erőteljesebb díszítésben, és a Habsburg családról lévén szó a bécsi barokk stílus is érthető.

A homlokzat architektonikus tagolása és díszítése egyértelműen a bécsi udvar építészetére vezethető vissza. A belső terekben uralkodóhoz méltóan a palotaépítészetre, és nem a pályaudvar-építészetre jellemző megoldásokkal találkozhatunk. A dekoráció, igen gazdag, több helyütt aranyozott felületekkel is találkozhatunk. A központi szalon igazán elegáns, aránylag kis méreteit tükrök felhelyezésével tudták optikailag megnövelni.

Szomorúan állapítottam meg, hogy nemcsak a pályaudvarra, de a királyi váróra is ráférne egy rekonstrukció!

9, Híres épületek: Budapest, Király utca 89.

20220510 122908 Király u. 89. Orlai ház

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Szeretem a monogramos házakat, a Király utcában egy szépen felújított házat találtam, ami érdemes a figyelemre!

Vasárnapi újság 50. szám 1898. Budapes, Deczember 11. 45. évfolyam

Hirdetés:

PALAISROYAL a fő- és székváros legnagyobb áruháza ORLAI SÁNDOR perzsa esász., spanyol kir. udvari szállító 7777 Budapest, Koronaherczeg-utcz a 8. sz. a követkézé’ ezikkeket gyári árban ajánlja: Nászajándékok, china i ezüst-áruk, finom bronze-áruk, disz-órák, gyémántutánzat ékszerek valódi fogl., valódi párisi legyezők, bőrdiszmüáruk, ezüstbotok, bőröve k (gürtl), szalag, bársony, arany és fémövek.”

Ez a hirdetés valószínű a karácsonyi vásárra készült. Nem tudom milyen sikeres kereskedő volt Orlai Sándor, de azt igen, hogy 1901-ben elhunyt, 38 évesen. Beköltözött a Király utcai saját bérházába. Ezt tükrözi a bérház kapuja, ami nemrég lett restaurálva. Illetve ott található a feleség Lang Jenny nevének kezdőbetűi.

8, Híres épületek: Budapest, Millenium ház

20220721 115924 bejárat feletti szoborcsoport

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Millennium Háza-egyik kedvenc házam, sokat fotóztam, még romos állapotában is.

A korábban Olof Palme-ház néven ismert épület a Városliget egyik legrégibb építménye. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 2017 végén kezdődött rekonstrukció során megújult ház közösségi térré, élményközponttá alakult. 2019 óta Millennium Háza a neve.

Hamar kiderült, hogy az épület műcsarnoknak nem alkalmas, az 1896-os millenniumi ünnepségeken kiállítótérként használták, de nem képeket, hanem kórházi felszereléseket, sebészeti eszközöket állítottak ki benne. Ezután a főváros tanácsa Fővárosi Múzeummá alakította. 

második világháború alatt az épületben hadikórház működött. A bombázások súlyosan megrongálták, beltéri stukkódíszítései megsemmisültek. A háborús károk javítása érdekében az épületet többször átalakították.

1954-ben a frissen alakult Művészeti Alap kapta meg, és szobrászok műhelye, illetve a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye lett. 1958–1961 között Bardon Alfréd tervei alapján teljesen átalakították.

Az épület bejáratát a mai Olof Palme sétány felőli oldalra helyezték át, a régi bejárat helyén pedig rámpát és gazdasági bejáratot alakítottak ki.

1990–93 között, amíg a Műcsarnokot felújították, az átmenetileg ide költözött vissza; ezután a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének székhelye lett. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába adták, de méltó, hosszú távú művészeti-kulturális funkciót ez az alapítvány sem talált neki.

2017 őszén bejelentették, hogy a Liget Budapest Projekt részeként Millennium Háza néven nyitják újra, hogy a századfordulós „aranykort” jelenítsék meg benne.

Az épület főbejáratát visszahelyezték a Hermina út felőli oldalra. Előtte rózsakertet alakítottak ki. A megmaradt eredeti elemeket, a külső falakat, a homlokzat téglaburkolatát, a Zsolnay-kerámiákat megtartották, helyreállították, illetve pótolták.

7, Híres épületek: Budapest, Hajós utca 13-15

20210831 112143 visszanézve

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Operabarát bérletemet intézése ügyében jártam a házban, ugyanis itt található az Operaszervezés, azaz Opera Érékesítési Centrum.

A Hajós utca 13-15 szám alatti négyemeletes lakóház Jahn József  (1845–1912 építőmester, számos eklektikus stílusú épületet tervezett és kivitelezett Budapesten) tervei alapján épült 1898-ban. Az 1860-as években egy egyszintes épület állt a helyén.

Lakcímjegyzék szerint 1898-ban a 13-as szám Guttmann Mór, Béla és Lajos nevén volt, míg a 15-ös Stessel Jánosné tulajdona. A következő évben már látható a változás: a 13-15-ös szám, így egyesítve Jahn József nevén van.

Az épület a háborút szerencsésen túlélte, nem kapott találatot. Bent a kapualjban gyönyörű a mennyezet festése. Ezek a Lotz Károly freskók csodálatosak

Az udvarba belépve elénk tárul a ház mérete, valamint a Jahn által előszeretettel alkalmazott lodzsás folyosók, gazdagon díszítve oszlopokkal és kőbábos korláttal.

6, Híres épületek: Budapest, Palace Hotel, Rákóczi út

DSCF2565 Rákóczi úti homlokzat

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Szecessziós Palace Hotel

1909. október végén Komor Marcell és Jakab Dezső építési engedélyért folyamodtak és megkezdték a tervezést.

Komor Marcell (Pest,1868. November 7. Sopronkeresztúr, 1944. november 29.) magyar építész, Jakab Dezsővel (Biharrév, 1864. november 4. Budapest, 1932. augusztus 5) együtt a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakjai.

A beadott tervek alapján elkészült épület kapuit 1911. február 13-án nyitották meg a szállóvendégek számára. A Zsolnay kerámiával díszített palota a széles, forgalmas út ékkövévé vált a Rákóczi úton.
A 8 szint, ami talán 6-nak látszik, mindenképpen különleges.
Mindegyikhez 13 szoba és 1 cselédszoba társult.
Az épületben központi fűtés, hideg-meleg víz, valamint elektromos ébresztőkészülék, az első emeleten olvasóterem, társalgó és függőkert volt.
1923-ban a földszintet átépítették, a bejárat fölé előtető került.
A szállodát 1958-ban államosították és az Országos Idegenforgalmi és Szálloda Vállalaté a későbbi Hungária Szálloda és étterem Vállalaté lett. A 1970-es évek elején került át a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalathoz
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1999-ben műemlékké nyilvánította.

5, Híres épületek: Izabella utca 94.

DSCF0509 Izabella u. 94. főhomlokzat

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Az Izabella utca végén, trolibusz ablakán kitekintve láttam meg először az épület, ami a Ferdinánd híd lábától néhány lépésre található. A gazdagon díszített épület, igazi ékszer. A mellette álló kisebb romos szomszédjával, annak rendbetétele után a századforduló csodálatos emléke lenne.

A tervezők, Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp sok pesti bérházprojekt után 1896-ban kapták meg a lehetőséget a Lindenbaum-házak (VII. Izabella utca 94-96.) megtervezésére. A „végeredményt látva a megrendelő Sonnenfeld Mór egy pillanatra sem volt elégedetlen velük – hiszen a teljesen átlagos, sőt, unalmas utcai homlokzatot szecessziós vakolatdíszek tucatjaival dobták fel. A kortársak persze jórészt nem igazán tudták megemészteni a hirtelen Magyarországra is betört stílust. Sokak szerint csak giccsparádéként, vagy túldíszített szemétként tekintett szecesszió a századfordulóra már teljes mértékben elfogadottá vált”

Spiegel Frigyes  (Pest1866április 24. – Budapest1933február 26.) pályája kezdetén Freund Vilmos műépítész mellett dolgozott, de 1895-ben Weinréb Fülöppel (Valkóc1863augusztus 12. – Budapest1934március 24.) közös irodát nyitott . Világszerte az elsők közé tartozott, akik egyszerű anyagokkal helyettesítették a korábbi korok, így a romantika súlyos díszeit sőt, színes motívumokat helyezett a homlokzatra.

A 94. számú épületen a kék, zöld és a sárga színek, dominálnak. Az épületen szép számmal akadnak aranyozott díszek, melyek közt napkorongokat, csillagokat és pávákat találhatunk, mindezeket pedig számtalan állat- és növényábrázolás veszi körbe. Látványos a paradicsomi fa két almával és a csábító kígyóval ábrázoló díszek, de találkozhatunk itt kutyákkal, sőt, pávákkal is. A napkorongok felé szálló madarakat, a szép aranycsillagokat, a díszítősorok két szélén a Holdat jelképező ezüst nőalakokat is.