REM189 zRt. - Ingatlanüzemeltetés

Szerző: Major Árpád

Beküldve:

Híres épületek: Vác

DSCF7339 Puspoki palota2

„Itt születtem én ezen a tájon… „ma Vácra invitálom a kedves olvasókat.

A város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján található. A Nyugati pályaudvarból induló zónázó vonattal 25 perc alatt elérhető ez a csodálatos barokk város. Ami Dunakanyar  egyik ékköve, Pest vármegye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa. Vonzó idegenforgalmi célpont évezredes történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely, a Váci egyházmegye központja.

DSCF6200 Vac remete szobra2 scaled

A város történelmének főbb korszakai:

– Alapítás és középkor: A honfoglalás után a terület a Duna közelsége miatt vált jelentőssé. A legenda szerint nevét Vác remetéről kapta, aki Géza és László hercegeknek jósolt a mogyoródi csata előtt. I. Géza király alapította a püspökséget, és építtette az első székesegyházat.

– Tatárjárás: a mongol tatárok hadjárata 1241 tavaszán érte el a várost, a támadók felgyújtották, elpusztították a vártemplomot.  A tatárok kivonulását követően az ország szervezett újjáépítéséről éppen Vácott tanácskozott IV. Béla király a főuraival.

– A török hódoltság: a 16-17. században a város stratégiai helyzete miatt gyakran cserélt gazdát, a várat 1684-ben, a törökök kiűzésekor rombolták le végleg.

– A barokk újjászületés: az 1731-es nagy tűzvész után, a 18. század közepén Migazzi Kristóf püspök idején indult meg a nagyszabású városépítés, ekkor alakult ki a ma is látható barokk városközpont. A város legjelentõsebb műemlék épülete a klasszicista elemekkel kevert késő barokk stílusú Székesegyház, amely 1761 – 1777 között épült fel. 1764-ben a királynőt, Mária Teréziát látta vendégül a püspök és a város. Fél év alatt készült el az országosan is egyedülálló műemlékünk a Diadalív (a váci köznyelvben Kőkapu), s az uralkodó érkezésére fejezték be a Városháza építését is. Az elpusztult vár helyén 1766-ra fejezõdött be a ferencesek templomának építése, és 1772-ben készült el a Székesegyházzal szemben a püspöki palota épülete.

20220525 105257 a Puspoki palota elott Migazzi puspok szobra2

– Iskola- és iparváros: a 19-20. század fordulóján Vác a vasúthálózatba való bekapcsolódással (1846) iparosodott, számos iskola épült, az 1900-as évek elején pedig a Duna-parti korzó is kialakult.

– Modern kor: A 20. század második felében a szocialista iparosítás és a lakótelepek építése jellemezte, napjainkban pedig a műemlékek felújításával és a turizmus fejlesztésével a kultúra városaként funkcionál.

DSCF7339 Puspoki palota2 1 20230723 124452 Varoshaza2 DSCF6081 Diadaliv2 scaled 20220525 121347 a vasutallomasnal koszonti a latogatot Kododko Anyam tyukja szobra2 20230723 121701 01 Ferences temolom es varrom2 20220525 120138 itt eltek Petofi szulei2

Beküldve:

Hogyan határozzák meg a közös költséget?

ChatGPT Image 2025. nov. 25. 08 40 27

Egy társasházban a közös költséget három féle módon lehet meghatározni.

1. Tulajdoni hányad alapján
Ez a „jogilag legtisztább” megoldás. A közös költséget a tulajdoni arányok szerint osztják szét (ami általában a lakás méretéhez igazodik).
Előnye: arányos, nehezen támadható.
Hátránya: nem mindig tükrözi a tényleges használatot (pl. lift, szemét).

2. Alapterület (m²) alapján
Itt konkrétan négyzetméterre vetítik a költséget (pl. X Ft/m²). Ez nagyon hasonlít a tulajdoni hányadhoz, de egyszerűbb kommunikálni.
Előnye: átlátható, könnyen számolható.
Hátránya: ugyanaz, mint fent – nem minden költség függ a lakás méretétől.

3. Egyenlő arányban (lakásonként)
Mindenki ugyanannyit fizet, legyen 30 m² vagy 120 m².
Előnye: egyszerű és bizonyos költségeknél (pl. szemétszállítás, adminisztráció) logikus.
Hátránya: a nagyobb lakások tulajdonosai „jól járnak”, a kisebbek aránytalanul többet fizetnek.

Ami a valóságban gyakori: kombinált rendszer
Sok társasház ezt használja, mert ez a legéletszerűbb:
van egy fix alapdíj lakásonként, és erre jön egy m² vagy tulajdoni hányad alapú rész.
Sőt, bizonyos költségeket külön is bonthatnak:
lift → használat vagy emelet szerint,
víz → mérőóra alapján,felújítási alap → általában tulajdoni hányad szerint.

Beküldve:

Az SZMSZ módosítás folyamata

ChatGPT Image 2026. marc. 24. 15 33 49

Ki kezdeményezheti a módosítást?
Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:
– a közös képviselő / intézőbizottság
– bármely tulajdonostárs (általában írásban)
– számvizsgáló bizottság

Hogyan kell összehívni a közgyűlést?
Az SZMSZ módosítása kizárólag közgyűlési hatáskör.
Fontos formai követelmények:
– Meghívó írásban, előre kiküldve (legalább 8 nappal korábban)
– A napirendi pontot konkrétan meg kell jelölni
(pl. „SZMSZ módosítása – parkolási rend szabályozása”)
– Célszerű a módosítás tervezetét is mellékelni
Ha nincs pontos napirend → a döntés megtámadható.

A vigorous t e39d914d 852a 4996 b4b0 a10c44871154 1

Milyen szavazati arány szükséges?
Főszabály:
Az SZMSZ módosításához egyszerű többség kell:
– a jelenlévő tulajdonosok tulajdoni hányad szerinti több mint 50%

Kivétel (minősített többség kell – 4/5 = 80%):
Ha a módosítás:
– a tulajdon használatát lényegesen korlátozza
– vagy új kötelezettséget ír elő a tulajdonosoknak

Határozathozatal menete a közgyűlésen:
-A módosítás tervezetét ismertetni kell
– Vita
– Szavazás tulajdoni hányad szerint
– Határozat rögzítése jegyzőkönyvben

ChatGPT Image 2026. marc. 24. 15 32 08

Jegyzőkönyv és dokumentáció
A módosításhoz kötelező:
– közgyűlési jegyzőkönyv
– jelenléti ív
– elfogadott SZMSZ módosítás (egységes szerkezetben ajánlott)

Hatálybalépés
Az SZMSZ módosítás:
– általában a határozat napján lép hatályba vagy a határozatban meghatározott időpontban

Megtámadhatóság
A határozat bíróságon megtámadható 60 napon belül ha:
– jogszabálysértő
– SZMSZ-sértő
– tulajdonosi jogokat sért

 

Beküldve:

Menjünk közgyűlésre!

06108f348ce74278b539e359fc423086

A társasházi közgyűlés sokak számára kötelező, unalmas programnak tűnik. Pedig valójában itt dőlnek el azok a kérdések, amelyek közvetlenül befolyásolják például a lakás értékét, a havi költségeket és a ház jövőjét.

A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról alapján a közgyűlés a társasház legfontosabb döntéshozó szerve. Itt határoznak például a közös költség mértékéről, a felújításokról, a nagyobb beruházásokról vagy akár a közös képviselő személyéről. Ha egy tulajdonos nincs jelen, mások döntenek a pénzéről és a tulajdonáról.

A részvétel azért is fontos, mert a közgyűlésen lehet kérdezni, véleményt mondani és befolyásolni a döntéseket. Egy jól feltett kérdés vagy egy szakmai észrevétel akár több millió forintos beruházások irányát is megváltoztathatja.

Ráadásul a közgyűlés jó alkalom arra is, hogy a tulajdonosok képet kapjanak a ház pénzügyi helyzetéről, a tervezett munkákról és arról, milyen állapotban van az épület. Ez különösen fontos, hiszen egy jól működő társasház megőrzi – sőt növeli – az ingatlanok értékét.

Röviden: a közgyűlés nem formalitás. Ez az a hely, ahol a tulajdonosok valóban beleszólhatnak abba, mi történik a saját házukkal és a saját pénzükkel.

A vigorous t e39d914d 852a 4996 b4b0 a10c44871154

Beküldve:

Híres épületek: Visegrád

DSCF6052 megerkeztem2

Visegrád kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban A Duna jobb partján, a Visegrádi-hegység lábánál fekvő Visegrád Magyarország egyik legrégibb városa a festői Dunakanyar gyöngyszeme.

DSCF6056 i az epuletben

A visegrádi Királyi palota egy a 14. És 15. század között emelt épületkomplexum, amely a középkori Magyar Királyság kortárs uralkodóinak szolgált kezdetben állandó székhelyéül, majd vidéki rezidenciájául, egészen a török hódoltság pusztításáig.

DSCF6065 oroszlanos kut2 scaled DSCF6091 keleti szarny 1. lakosztaly2 DSCF6109 Matyas korabeli konyha2

Története:
1323-ban I. Károly magyar király Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett. A királyi házat I. Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt.
1405 és 1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált.

DSCF6112 a lakosztalyokbol kileptem a csodalatos reneszansz loggiara2

Beküldve:

Híres épületek: Tokaj

Szt. Mikos gorog katolikus templomban freskok 2a

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál. A Kopasz-hegy lábánál. A járás központja. A  borvidék névadó települése.

Árpád fejedelemnek Tarcal nevű vezére kapta adományba azt a földet, Ezen helyen épített a vezér honfoglaláskor egy földvárat, melyet Anonymus „Hymesudvar”-nak nevezett. Földvára a tatárjárás során elpusztult.

Ma a város három templomát mutatnám be:

–Jézus szíve templom: Tokaj belvárosában álló 20. századi neoromán stílusú római katolikus templom. Tokajban az első templomát Szent István és Szent László királyok idejében alapították a 11. század végén. Ez a tatárjárás idején elpusztult, de újjáépítették. A török hódoltság után, a reformáció alatt többször gazdát cserélt, néhányszor leégett és újjáépült. 1909-ben teljesen leromlott állapota miatt a Királyi Kincstár, mint kegyúr lebontatta és a helyére a jelenlegi templomot építtette. Átadás 1912. Tervezője: Zobel Lajos

Jezus szive templom 2 scaled Jezus szive templomban karzat es orgona Jezus szive templom fooltara2 scaled

– Szent Miklós püspök görög katolikus templom: Tokaj város legrégibb temploma a görög katolikus templom, amely egy deszkából, fából emelt „cerkó”-t (ortodox templom) váltott fel. Fából készült ikonosztáza becses emléke a tokaji művészi életnek. A kész templomot Szent Miklós tiszteletére szentelték fel a 18. század második felében.

Szt. Mikos gorog katolikus templom 2 scaled Szt. Mikos gorog katolikus templomban az ikonosztaz kozelebbrol Szt. Mikos gorog katolikus templomban freskok 2a

– Zsinagóga: a patinás kisváros szívében található több mint ezer négyzetméteres létesítmény jellegzetes mór stílusú homlokzataival, öntöttvas oszlopos, karzatos belső terével, színes üvegablakaival a város és az egész borvidék egyik legmeghatározóbb jelentőségű épülete. Tokaj központi részét 1890. augusztus 25-én tűzvész pusztította el, így a zsinagógát és a körülötte álló rituális épületeket a közösség összefogásával újjá kellett építeni. 1896-ra felépült az ezer fő befogadására alkalmas, női karzatos zsinagóga. Tervezője Baumhorn Lipót. Mivel a II. világháború után a zsidó lakosság jelentős része nem tért vissza a megsemmisítő táborokból, az épület enyészetnek indult. Az 1980-as évek végén kezdődött el a rekonstrukció. Jelenleg az épület Kulturális és Konferenciaközpontként használják. Sajnos zárva volt.

Zsinagoga 2 Zsinagoga reszlet 2 scaled

Beküldve:

Kiadó lakás, Akácfa utca

IMG 4047

Kiadó lakás, Budapest, Akácfa utca

  • Cím: Budapest, VII. kerület, Akácfa utca
  • Típus: lakás
  • Terület: 83 nm
  • Bérleti díj nettó: 260.000 ft.
  • Rezsi nettó: kb.38.000 ft.
  • Kaució: 2 hónap
  • Min. Bérleti idő: 12 hónap
  • Kisállat: hozható
  • Dohányzás: nem megengedett
  • Költözhető: azonnal
bakonyia 2
Bakonyi Árpád
Tel: 06-30/398-49-27
E-mail: bakonyia@rem189.eu
 

Kiadó ingatlanok

Eladó ingatlanok

Befektetőt kereső ingatlanok

Leírás

A VII. kerület frekventált részén, az Akácfa utcában kiadó egy 4. emeleti, 83 m² alapterületű lakás.
A lakás tágas terekkel, jó elosztással rendelkezik, világos, jól élhető, bútorozott és felszerelt, azonnal költözhető, praktikus elrendezéssel.
A környék kiváló közlekedéssel és infrastruktúrával rendelkezik, minden fontos szolgáltatás pár perc sétára található.

Érdekel, kérem hívjanak vissza!

Ingatlan
Kiadó iroda Székesfehérváron
DSC_0183-400x300
Szolgáltatás
Lakás kezelés
Lakáskezelés, Budapest
BLOG
35 hrsz.
Hajnóczy ház, Sopron
Beküldve:

Időszakosan jelentkező vizesedés a pincében

ChatGPT Image 2026. febr. 24. 16 30 34

Egy társasház időszakosan jelentkező pincei vizesedése szinte mindig összetett okokra vezethető vissza. Fontos megérteni, hogy a pince különleges épületrész: közvetlen kapcsolatban áll a talajjal, ezért a vízmozgásokra sokkal érzékenyebb, mint a lakószintek.

A pince vizesedésének egyik alapvető oka az, hogy ez az épületrész közvetlen kapcsolatban áll a talajjal. Hosszabb csapadékos időszakokban vagy hóolvadás idején a talaj telítődik vízzel, a talajvíz szintje megemelkedik, és jelentős nyomás alakul ki a pince falai és padlója mentén. Amennyiben az épület vízszigetelése nem megfelelő, elöregedett vagy eleve korszerűtlen volt már az építéskor, a víz a legkisebb repedéseken, szerkezeti csatlakozásokon keresztül utat talál magának. Ilyenkor tipikusan az tapasztalható, hogy a pince esős időszakokban átnedvesedik, majd szárazabb hónapokban részben vagy teljesen kiszárad.

ChatGPT Image 2026. febr. 24. 16 29 25

Sok társasház esetében a problémát tovább súlyosbítja a vízszigetelések természetes öregedése. Az évtizedekkel ezelőtt alkalmazott bitumenes vagy egyéb szigetelőanyagok idővel elveszítik rugalmasságukat, elrepedeznek, megszakadnak, különösen a fal és a padló találkozásánál. Ezek a szerkezeti gyenge pontok kifejezetten érzékenyek a talaj felől érkező nedvességre, és már viszonylag kisebb víznyomás esetén is áteresztővé válhatnak. A probléma gyakran nem az egész pincefelületet érinti egyszerre, hanem foltszerűen, bizonyos falszakaszokon jelenik meg, ami tovább nehezíti a pontos ok feltárását.

Nem ritka az sem, hogy a pince vizesedése valójában nem alulról, hanem felülről indul. A nem megfelelően karbantartott csapadékvíz-elvezető rendszer – eltömődött ereszcsatornák, hibás lefolyók, rossz tereplejtések – azt eredményezi, hogy az esővíz az épület közvetlen környezetében gyűlik össze. Ha a járdaszint vagy a terep az épület felé lejt, a víz a pincefal mellé szivárog, majd onnan jut be az épületbe. Ilyen esetekben a vizesedés gyakran a falak mentén, sávosan jelenik meg, és szoros összefüggést mutat az intenzívebb csapadékos időszakokkal.

Az időszakos pincei vizesedés hátterében gyakran a drénezés hiánya vagy meghibásodása is szerepet játszik. Sok régebbi társasház körül egyáltalán nem épült ki drénrendszer, vagy ha igen, annak működése az évek során megszűnt az eliszapolódás vagy szerkezeti károsodás miatt. Ilyenkor a talajban összegyűlő víz nem tud eltávozni az épület mellől, hanem folyamatos terhelést jelent a pincefalak számára, ami időszakos beázásokban, nedvesedésekben jelentkezik.

Külön figyelmet érdemelnek a közművezetékek is, amelyek sokszor rejtetten, a pince közelében futnak. Egy lassú, nehezen észlelhető szivárgás az ivóvíz-, szennyvíz- vagy fűtési rendszeren folyamatos nedvesedést okozhat, amelyet a lakók gyakran összetévesztenek a csapadék okozta beázással. Az ilyen eredetű vizesedés jellemzően nem függ az időjárástól, és hosszabb távon komoly szerkezeti károkat is előidézhet.

pv1

Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni az épület természetes mozgásait sem. Talajsüllyedés, forgalmi terhelés vagy korábbi átalakítások hatására hajszálrepedések, szerkezeti elválások alakulhatnak ki, amelyek időszakosan megnyílnak, és lehetővé teszik a víz bejutását. Ezek a hibák sokszor csak bizonyos körülmények között – például nagyobb víznyomás esetén – okoznak látható problémát.

Összességében az időszakos pincei vizesedés azért különösen nehéz kérdés egy társasház életében, mert ritkán vezethető vissza egyetlen, jól körülhatárolható okra. A jelenség mögött legtöbbször több tényező együttes hatása áll, amelyek az időjárás, az évszakok és az épület műszaki állapotának változásával együtt jelentkeznek. Éppen ezért a megoldás kulcsa nem az azonnali beavatkozás, hanem az alapos, szakértői szemléletű feltárás, amely hosszú távon nemcsak költséget, hanem komoly vitákat is megspórolhat a társasháznak.

ChatGPT Image 2026. febr. 24. 16 30 34 ChatGPT Image 2026. febr. 24. 16 32 38

Beküldve:

Híres épületek: Eszterházy Kastély, Tata

DSCF6842 a romos Esterhazy kastely2

Ismét Tatára invitálom a kedves olvasót.

Ma a város másik kiemelkedő látnivalójával ismerkedünk meg, az Esterházy kastéllyal, ami a vár mellett, az Öreg-tó partjához közel található.

Az 1760-as évek elején Esterházy Miklós gróf (1711–1765) a vár lebontásával, annak helyére nagy szabású új kastély tervének az elkészítésével bízta meg Fellner Jakabot. A négy változatban kidolgozott terv megvalósítását részben Esterházy Miklós halála (1765), részben az elegendő pénz hiánya hiúsította meg. A kastély 1776-ban nyerte el mai formáját.

DSCF5960 nagy ebedlo2 DSCF5976 grofnoi lakosztaly toalettszoba2 DSCF5988 schonbrunni beke asztala2

Néhány érdekes adat a kastély történetéből:

DSCF5942 a kastely belso udvara bejarat a kiallitasra DSCF5950 grofi lakosztaly iroszoba2

A ma Ausztráliában élő Francesca Esterházy Blackwell (az utolsó gróf, Esterházy V. Miklós leánya) jóvoltából számos, a tatai kastélyból elszármazott műtárgy került vissza a család történetét bemutató kiállítás termeibe.

DSCF5992 a kastely kolso homlokzata rekonstrukcio utan DSCF5993 a kastely tohoz kozelebbi kap 2

DSCF5945 satorszoba2

Beküldve:

Lomtalanítási gondolatok

ChatGPT Image 2026. febr. 17. 08 23 39

A társasházi lomtalanítás kérdése sok konfliktus forrása, melynek egyik oka, hogy a jogszabály nem külön fejezetben, „lomtalanítás” címszó alatt szabályozza ezt a témát. A társasházi törvény logikája azonban egyértelműen meghatározza, hogy mit lehet és mit nem, ha a közös tulajdon használatáról van szó. A kiindulópont minden esetben az, hogy a közös tulajdon – legyen szó lépcsőházról, folyosóról, pincéről, udvarról vagy tárolóról – a tulajdonostársak közös használatára szolgál, mégpedig rendeltetésszerű módon. Ez a rendeltetésszerű használat nem foglalja magában azt, hogy bárki a saját feleslegessé vált tárgyait, bútorait vagy hulladékát ott tárolja, még átmenetileg sem.

A törvény szemlélete szerint a közös területek nem raktárak és nem ideiglenes hulladékgyűjtő helyek. Amikor valaki lomot helyez el egy lépcsőházban vagy folyosón, azzal nemcsak esztétikai problémát okoz, hanem korlátozza a többi tulajdonos használati jogát, akadályozhatja a közlekedést, és adott esetben tűz- vagy balesetveszélyes helyzetet is teremt. Ezek a körülmények már önmagukban is ellentétesek a társasházi törvény alapelveivel, függetlenül attól, hogy a lom „csak pár napig” lenne ott.

A lomtalanítás jogszerűsége nem azon múlik, hogy a tárgyak végül elszállításra kerülnek-e, hanem azon, hogy addig hol és milyen módon vannak elhelyezve. A törvényből az következik, hogy a lom csak akkor kerülhet közös területre, ha annak elhelyezése nem sérti mások jogait, nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot, és időben szigorúan korlátozott. Ez a gyakorlatban jellemzően azt jelenti, hogy kizárólag a hivatalos lomtalanítás napján, az elszállítást közvetlenül megelőző időszakban, előre egyeztetett módon kerülhetnek ki a feleslegessé vált tárgyak.

ChatGPT Image 2026. febr. 17. 08 23 44

A társasházi törvény világosan kimondja azt is, hogy a közös tulajdon használatának részletes szabályait a tulajdonosi közösség határozza meg. Ez történhet a szervezeti-működési szabályzatban, a házirendben vagy konkrét közgyűlési határozatokban. Ezek a szabályok nem önkényesek, hanem a törvény keretein belül születnek, és minden tulajdonosra egyformán kötelezőek. A közös képviselő feladata ebben a rendszerben nem az, hogy saját belátása szerint engedélyezzen vagy tilosson meg lomtárolást, hanem az, hogy a közösség által elfogadott szabályokat betartassa.

Összességében a társasházi törvény üzenete világos: a lomtalanítás nem egyéni döntés kérdése, hanem közösségi ügy. A közös terület használata nem járhat mások kárára, és nem alapozható arra az elképzelésre, hogy „mindenki így csinálja” vagy „csak ideiglenesen van ott”. A jogszerű és etikus lomtalanítás feltétele az előzetes egyeztetés, az időbeli korlátozás és a közösségi szabályok betartása. Ha ezek teljesülnek, a lomtalanítás nem konfliktusforrás, hanem a társasházi együttélés természetes része marad.