Híres épületek 26: Corvin áruház

„A Corvin Áruház az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház.

Központi fekvésének köszönhetően pedig a főváros egyik leglátogatottabb áruháza volt. A Keleti és Nyugati pályaudvarok közelsége miatt az áruház a vidékről érkező vásárlók számára is könnyen megközelíthető volt, ez is magyarázta a több évtizeden át tartó töretlen sikerét.

1915-ben az áruház építése miatt az addig ott üzemelő Apolló Mozi átköltözött az 
Erzsébet körúti Royal Szállodába. A helyére épült Corvin Áruházat 1926március 1-én adták át a vásárlóknak. A Corvin Áruházat a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég alapította, egymillió magyar korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke Lewin Miksa lett, és ő volt az áruház első igazgatója is. Az épületet Reiss Zoltán tervei alapján építették meg, és klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzatot kapott.

Az áruház megjelenésével a Blaha Lujza téri csomópont a főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésévé vált, és itt, a 
Rákóczi út és a Nagykörút sarkán helyezték üzembe az ország első villanyrendőrét, 1926december 23-án. A Corvinban nagy sikernek örvendett az 1931-ben felszerelt mozgólépcső, mely az első és sokáig egyetlen ilyen szerkezet volt az országban.

Az áruház a 
második világháború során kiégett ugyan, de csupán kisebb sérüléseket szenvedett. 1944-ben bezárt. A talpra álló áruházat 1948-ban államosították. Újjáépítése után Budapest Nagyáruház néven működött. Az 1956-os forradalomban az épületet nagyobb károk érték. 1966-ban az Országos Áruházi Vállalat üzemeltetésébe adták, amely 1967-től Centrum Áruházak néven folytatta tevékenységét, az áruház pedig felvette a Centrum Corvin Áruház nevet


2018. május 23-án elkezdődött az épület alumíniumburkolatának eltávolítása, az épület műemléki homlokzatának felújítása. A munkálatok utolsó ütemeként, a
Blaha Lujza térfelújításával egyidejűleg 2022-re tervezték, 2023 tavaszán elkészült. Kisebb szépítések még folynak.

 

Híres épületek 25: Magyar Tudományos Akadémia

Az Akadémia megalapítására az 1825–27-es országgyűlésen került sor az akkori fővárosban Pozsonyban. Az 1825. november 3-án tartott országgyűlésen Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására, ennek eredményeképp az Akadémia megalapítását az országgyűlés az 1827. évi XI. törvényben rögzítette azzal a céllal, „hogy a tudományok és szép művészségek honi nyelven míveltessenek”.

Ekkor még a társaság saját épület híján egy bérházban rendezte be “székházát”, az üléseket pedig a Vármegyeháza dísztermében tartotta.
Végül 1858-ban báró Sina Simon 80 000 forintos adományt tett a Magyar Tudományos Akadémia székházának megépítésére, amellyel országos mozgalmat indított el és 1860-ra már annyi pénz gyűlt össze, hogy elkezdődött a tervezés, illetve építés előkészítése.

A palota építése 1862 tavaszán indult meg. Kivitelezését Szkalnitzky Antal, az Akadémia részéről pedig Ybl Miklós irányította. A székház építésének költsége a berendezéssel és díszítéssel együtt mintegy 800 000 forintot tett ki.

Az első ülést 1865. április 24-én tartották, az ünnepélyes megnyitóra pedig 1865. december 11-én került sor.

A palota működésében és fejlődésében a második világháború komoly törést jelentett, mind az épület, mind a benne található gyűjtemények megrongálódtak. 1953-ban az épület belső terében több jelentős átalakítás történt Csánk Elemér építész tervei szerint, amely együtt járt a palota teljes felújításával.