ENERGIA ÁRAK UGRÁSSZERŰ EMELKEDÉSE

Az utóbbi időben egyre több fórumon kerül szóba, hogy mi történik az árampiacon, mitől robbantak fel az árak, milyen folyamatok húzódnak meg a megállíthatatlannak látszó áremelkedés mögött, és ez milyen hatással lesz a hazai fogyasztókra.
Ha utána lapozunk a tőzsdei szakemberek elemzéseinek, akkor láthatjuk, hogy a piaci havi átlagárak 76 százalékkal haladták meg az előző év árait. Az elemzők szerint a korona vírus járvány okozta kereslet csökkenés miatt a 2019-es árak csökkentek, így a mostani emelkedés inkább a 2018-as emelkedő ártrendhez való visszatérés.

De milyen tényezők okozzák ezt a növekedést, és vajon hazai vagy összeurópai problémával állunk-e szemben?

Az elemzők szerint ez korántsem csak magyar,illetve régiós probléma. Egész Európában jelentősen emelkedtek az energia árak. Németországban, Francia országban is hasonló emelkedést figyelhetünk meg mint hazánkban.
Az európai energiarendszerek fizikai összekapcsolása egyre könnyebbé teszi az energiaáramlást, és ez az árak kiegyenlítésére hat.
Pl: ( Szlovák-magyar távvezeték-hálózat átviteli kapacitásának jelentős, 800 megawattos bővítése)
Ez a jellemzően importőr pozícióban lévő Magyarország számára jó hír, hiszen a növekvő import lehetősége csökkentheti a hazai árakat.
De akkor mégis miért drágul az áram?
A legfontosabb ok a tényezőárak növekedése, és ezen belül is első helyen említik a szén-dioxid-kvóták áremelkedését. Kevesebb mint egy év alatt megduplázódott a szén-dioxid-kvóták ára. Ugyanilyen drasztikus áremelkedés következett be a gázpiacon is.
Nehéz megmondani, hogy a tényezőárak emelkedése milyen mértékben vezethető vissza a következő okokra pl:
növekvő áramkereslet, gáztárolók alacsonyabb töltöttsége, EU ETS-szabályozás és mekkora része van ebben a spekulatív várakozásoknak.
Az elemzők szerint az utóbbinak is jelentős szerepe van ebben.

„Magyarországról nézve egy a nemzetközi rendszerekbe integrálódott kis gazdaság csak korlátozottan tud ellenállni ezeknek a globális folyamatoknak, és ahogyan az az 1970-es években sem sikerült, most sem fogjuk tudni megállítani a határokon a begyűrűző energiahordozó-árak hatását.” ( Fleismann B.)

Természetesen van némi mozgásterünk, hiszen van valamennyi hazai kitermelésű földgázunk, lignitünk, van nukleáris erőművünk és növekvő számban épülő naperőműveink, amik csökkenthetik a közvetlen függést a rövid távú nagykereskedelmi piaci hatásoktól. A Szakértők szerint a probléma ott van, hogy mostanra a hazai mozgásteret teljesen felemésztette a „rezsicsökkentés vívmányainak” mindenáron való fenntartása. Az „olcsó” paksi áram már régóta az egyetemes szolgáltatás alacsony árainak biztosítéka, az erőmű messze a jelenlegi piaci árak alatt értékesíti az általa termelt áramot, hogy ezáltal fenntartható legyen a hazai háztartási áramárak alacsony szintje. Hasonló a helyzet a hazai kitermelésű földgázzal, amit alacsonyan tartott mesterséges áron vesznek figyelembe a lakossági gázárak meghatározásánál.
Mivel a lakosság kívül esik az emelkedő költségek megtérítésének lehetőségén, nem valószínű, hogy Magyarországon a választások ellőtt lakossági energiaáremelés lenne. Maradnak a nem lakossági fogyasztók, akiknek viselniük kell a drasztikusan emelkedő költségeket. A vállalati fogyasztók most kezdenek szembesülni vele, hogy az idén akár 50-60 százalékkal magasabb árakat kapnak, Sokan kivárnak, reménykedve a trend megfordulásában, de nehéz olyan körülményt látni, ami lefelé mozdítaná az árakat.

Forrás cikk:
Feismann Balázs Budapesti Corvinus Egyem REKK kutató főmunkatársa, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke.