REM189 zRt. - Ingatlanüzemeltetés

Címke: karbantartás

Beküldve:

Ismerjük fel a rossz ingatlankezelőt avagy kiket kerüljünk el.

Ma egy tanulságos és roppant érdekes beszélgetésen vettem részt. Alaphangon a beszélgetés nem a szakmáról szólt, de mégis eljutottunk a szakmázásig. Ahogy ez általában lenni szokott. Nem tudom ki hogy van ezzel, de az ingatlankezelők és üzemeltetők nagyon ritkán tudnak úgy beszélgetni egymással, hogy ne kerüljön szóba a munkájuk. Ma pedig különösen érdekes témába futottam bele, miszerint, hogyan tudjuk felismerni a hozzá nem értő, kókler, amatőr, szerencsevadász kezelőket. A tapasztaltakat és átélteket két részben megosztom. Jöjjön az első:

– Alacsony (vagy semmilyen) szakmai ismeretek: A kóklerek gyakran nem rendelkeznek megfelelő szakmai háttérrel és tudással az ingatlanüzemeltetés és kezelés területén.

– Szervezetlenség: A nem megfelelő egyének gyakran hajlamosak szervezetlenségre és fejetlenségre, és nem képesek hatékonyan kezelni az ingatlanokkal kapcsolatos feladatokat.

– Hiányos vagy nem létező dokumentáció: A kóklerek általában nem hoznak létre vagy nem tartanak fenn megfelelő dokumentációt, például karbantartási és ellenőrzési naplókat vagy szükséges engedélyeket.

– Kommunikációs problémák: Akik nem értenek a szakmához azok nehezen tarthatják a kapcsolatot az ügyfelekkel és a szakemberekkel, és gyakran felmerülhetnek kommunikációs problémák.

– Nem megfelelő pénzügyi kezelés: Az ilyenek gyakran nem képesek hatékonyan kezelni az ingatlanokhoz kapcsolódó pénzügyeket, beleértve a költségvetési tervezést és az előre nem látható kiadások kezelését.

– Nem megfelelő jogi ismeretek: Hiányozhatnak a szükséges jogi ismeretek, ami hibákat és jogi problémákat eredményezhet. Nem ritkán a társasházi törvényről vagy az OTSZ-ről fogalmuk sincs.

– Nem rendelkezik kapcsolati hálózattal: Általában nincs kiterjedt szakmai és kapcsolati hálózatuk, ami korlátozza például a szükséges erőforrásokhoz és tényleges szaktudással rendelkező szakemberekhez való hozzáférést.

– Figyelmen kívül hagyja a piaci trendeket: A kóklerek nem követik figyelemmel a piaci trendeket és változásokat, így lemaradnak az új lehetőségekről és fejlesztésekről. Mondanom sem az ingatlanpiacon ez mekkora hátrány.

– Nem tanul a hibákból: Akik nem veszik komolyan a szakmájukat azok nem tanulnak a hibáikból és nem hasznosítják tapasztalataikat és nem alkalmazzák a fejlesztéseket az üzemeltetési folyamatokban. Továbbá ugyanazokat a hibákat követik el újra és újra.

– Nem fektet be technológiába: A hozzá nem értő üzemeltetők nem látják be, hogy a technológia és az automatizáció előnyös lehet az ingatlanüzemeltetésben.

– Túlzott ígérgetés: A kóklerek gyakran túlzott ígéretekkel próbálják megnyerni az ügyfelek bizalmát, de nem tudják ezeket tartani.

– Nem megfelelő időgazdálkodás: A szerencsevadászok nem képesek hatékonyan kezelni az időt, ami késedelmekhez és nem kielégítő eredményekhez vezethet.


Beküldve:

Felkészülés a téli fűtési időszakra

A fűtési rendszer megfelelő működésének és hatékonyságának fenntartása érdekében fontos rendszeres karbantartást végezni. Az alábbiakban találhatók a fűtési rendszer legfontosabb karbantartási lépései:

– Szűrők cseréje: Számos fűtési rendszerben található szűrők, amelyek eltömődhetnek a por és szennyeződések miatt. Rendszeresen cseréljük ki vagy tisztítsuk meg ezeket a szűrőket, hogy a levegőáramlás hatékony maradjon.

– Radiátorok és hőleadók tisztítása: Időnként távolítsuk el a radiátorokat és egyéb hőleadókat, és tisztítsuk meg őket a lerakódott portól és szennyeződésektől.  Ez növeli a hőleadás hatékonyságát.

– Fűtőrendszer ellenőrzése: Győződjünk meg róla, hogy a kazán vagy a hőszivattyú megfelelően működnek, és nincsenek-e rajtuk sérülések vagy szivárgások. Amennyiben problémát észlel, szakember segítségét vegye igénybe.

– Víznyomás ellenőrzése: Ellenőrizzük a rendszer víznyomását, és győződjünk meg róla, hogy a nyomás a megfelelő tartományban van. Szükség esetén töltsünk vizet a rendszerbe.

– Légtelenítés: Amikor levegő kerül a fűtési rendszerbe, az csökkentheti annak hatékonyságát. Időnként végezzük el a rendszer légtelenítését a radiátorokon vagy a fűtőtesteken található légtelenítő szelepek segítségével.

– Programozza megfelelően a termosztátot: Használjunk programozható termosztátot, hogy a fűtés csak akkor működjön, amikor szükséges, és ne feleslegesen fűtsön. Állítsunk be alacsonyabb hőmérsékletet éjszakára vagy amikor nem tartózkodunk otthon.

– Szakember hívása: Évente legalább egyszer hívjunk szakembert, hogy teljes körű karbantartást végezzen a fűtési rendszeren. A szakember a legprofibb módon ellenőrzi a rendszert, tisztítja az alkatrészeket és beállítja a legmegfelelőbb paramétereket-

– Szelepek és csövek szigetelése: Használjon szigetelőanyagokat a fűtő csövek és szelepek körül, hogy meggátolja a hőveszteséget és az esetleges fagyási károkat.

– Tűztér ellenőrzése: Ha kandalló vagy fatüzelésű kályha van az ingatlanban, rendszeresen ellenőrizzük és tisztítsuk meg a tűzteret.

– Szénmonoxid-érzékelők ellenőrzése: Ne feledkezzünk meg a szénmonoxid-érzékelők rendszeres ellenőrzéséről  használata és az elemek cseréjéről.

– Kémények ellenőrzése: Ha lakásában használunk kéményt (pl. kandallóhoz vagy gázfűtéshez), ellenőriztessük megfelelően működik-e.


Beküldve:

Szerepkörök az ingatlanok világában

Amikor magunkról beszélünk egy találkozó, egy tárgyalás, egy közgyűlés vagy csak egy baráti eszmecsere közben mindig elmondjuk, hogy ingatlanok üzemeltetésével és kezelésével foglalkozunk. A legtöbbet előforduló kérdések: mi a különbség az ingatlankezelő és az ingatlanfenntartó között? Mit csinál egy ingatlanüzemeltető és mit egy kezelő? Ugyanaz a kezelő és a fenntartó? Illetve pár hasonló kérdés. Aztán egy nap én is elgondolkodtam ezen.  Vagyis a különbségeken és tevékenységek között rejlő eltéréseken. Megpróbálom most a szálakat kibogozni. Az ingatlankezelő, az ingatlanüzemeltető és az ingatlanfenntartó különböző szerepköröket és feladatokat látnak el az ingatlaniparban. Most csak azokkal a szerepekkel foglalkozom amik minket is érintenek, illetve mi is foglalkozunk velük. A következőkben bemutatom ezeknek a szerepköröknek a főbb különbségeit:

Ingatlankezelő:
– Az ingatlankezelő egy ingatlan tulajdonos vagy tulajdonosok meghatalmazottja, aki az ingatlant mások számára bérbeadja vagy másképpen hasznosítja. Az ingatlankezelők a bérleti szerződések létrehozását, követését és kezelését végzik, beleértve a bérleti díjak beszedését és az esetleges bérleti viták megoldását.
– A kezelő felelős az ingatlan értékének és vagyonának megőrzéséért, valamint a bérbeadói vagy bérlői kapcsolatok fenntartásáért. Az ingatlankezelők közvetíthetnek a tulajdonosok és bérlők között, valamint gondoskodhatnak a bérlők kérelmeinek kezeléséről és a bérlőkkel való kommunikációról.
– A pénzügyi feladatok közé tartozik a költségvetés készítése, a kiadások és bevételek ellenőrzése, a számlázás, a pénzügyi riportok elkészítése és a pénzügyi tranzakciók nyomon követése.
– Az ingatlankezelőknek lehetőségük van az ingatlanok hosszú távú értékének növelésére, például az ingatlanfejlesztési projektek tervezésével és végrehajtásával.
– Az ingatlankezelők közvetíthetnek a tulajdonosok és bérlők között, valamint gondoskodhatnak a bérlők kérelmeinek kezeléséről és a bérlőkkel való kommunikációról.
– Az ingatlankezelőknek gondoskodniuk kell az ingatlanok karbantartásáról és javításáról. Ehhez a legtöbbször „külsős” szakembereket vesznek igénybe. Ritkább esetben az ingatlankezelő rendelkezik saját szakember gárdával is.

Ingatlanüzemeltető:
– Az ingatlanüzemeltető az ingatlan mindennapi működésének felügyeletéért felelős. Az ingatlanüzemeltetőknek az a feladatuk, hogy gondoskodjanak az ingatlanok számos technikai, operatív és logisztikai aspektusáról annak érdekében, hogy az ingatlanok hatékonyan és biztonságosan működjenek.
– Feladatai között szerepelnek az épület karbantartásának, szükséges javításainak megszervezése. Ez magában foglalja az épület szerkezetét, az elektromos rendszereket, a vízellátást, a fűtést és hűtést, valamint az egyéb technikai berendezéseket.
– Az ingatlanüzemeltetőknek gondoskodniuk kell az ingatlanok energiaellátásáról, beleértve az elektromosságot, a gázt és a vízellátást. Ezenkívül az energiahatékonyságot is figyelemmel kell kísérniük és optimalizálniuk.
– Az üzemeltetőnek gyakran gondoskodnia kell a technikai személyzetről és a szolgáltatókról, akik fenntartják és javítják az ingatlant.
– Az üzemeltetőknek figyelemmel kell kísérniük az ingatlanok üzemeltetési költségeit és próbálniuk meg optimalizálni azokat.
– Az ingatlanüzemeltetőknek gondoskodniuk kell a szemét elszállításáról és az ingatlanok környezetvédelméről, például az újrahasznosítás előmozdításával.

Ingatlanfenntartó:
– Az ingatlanfenntartó az épület vagy ingatlan fizikai állapotának megőrzéséért felelős. Az ingatlanfenntartók célja az ingatlan hosszú távú fenntartása és annak biztosítása, hogy az ingatlan megfeleljen a szükséges műszaki és esztétikai követelményeknek. Az ingatlanfenntartók tevékenysége gyakran szorosan kapcsolódik az ingatlanüzemeltetőkéhez és az ingatlankezelőkéhez, de főként a fizikai karbantartással és a műszaki teendőkkel foglalkoznak.
– Feladatai között szerepelnek az épület karbantartásának, javításainak és felújításának elvégzése, beleértve az elektromos hálózatot, a vízvezetékeket, a fűtési és hűtési rendszereket, valamint az esztétikai javításokat.
– Az ingatlanfenntartóknak szintén figyelembe kell venniük a környezetvédelmi előírásokat és igyekezniük megfelelni a fenntarthatósági céloknak az ingatlanok üzemeltetése során.
– Az ingatlanfenntartók segíthetnek az ingatlanok energiahatékonyságának növelésében például azáltal, hogy korszerűbb fűtési, hűtési és világítási rendszereket telepítenek.
– Az ingatlanfenntartó gondoskodik arról, hogy az ingatlan megfeleljen a biztonsági és jogi előírásoknak, és készít rendszeres karbantartási terveket.
– Az ingatlanfenntartók rendszeresen kommunikálnak az ingatlankezelőkkel és a bérlőkkel a karbantartási vagy javítási kérelmek kezeléséhez és a problémák megoldásához.

Ezek a szerepkörök gyakran együttműködnek az ingatlanok hatékony kezeléséért. Az ingatlankezelők az ingatlan tulajdonosok érdekeit képviselik, az ingatlanüzemeltetők az üzemeltetési szempontokért felelnek, míg az ingatlanfenntartók az ingatlan fizikai állapotának fenntartásáért felelnek. Az egyes ingatlanok jellege és mérete alapján azonban lehet, hogy ezek a szerepek egy személyben vagy cégben összeolvadnak és így egy kézben összpontosulnak a feladatok.


Beküldve:

A víz világnapja

A VÍZ VILÁGNAPJA – március 22.

„Kezdetben volt a víz; a vízből lett minden, és minden a vízbe tér vissza.” (Thalész, ie. VII.sz)

Ennek a napnak a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető tiszta víz fontosságára, és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. A világnapot 1992-ben kezdeményezte az ENSZ, és először egy évvel később, 1993-ban tartották meg. Csak egyetlen nap, amikor felhívják a figyelmünket erre a nélkülözhetetlen természeti kincsünkre. Számunkra hihetetlen, de élnek a földön olyan emberek, akik nem tudnak egészséges, tiszta vizet inni. Víz nélkül nincs élet, ezért nagyon fontos, hogy az év minden napján takarékoskodjunk vele.

E napon világszerte megemlékeznek a vízről, a vízkészletek megóvásáról, és a vízminőség megőrzésének fontosságáról. Mindez hosszú távon tudatos gondolkodást, széles, nemzetközi együttműködést igényel.

A Földön egyre kevesebb a tiszta édesvíz – miközben egyre több vízre van szükségünk, mert a Föld népességének száma meredeken emelkedik. A felhasznált édesvíz háromnegyedét a mezőgazdaság és állattenyésztés, egyhetedét pedig az ipar fogyasztja el. Emberi használatra mindössze az édesvízkészlet tizede marad, s még azzal is igen pazarlóan bánunk.

Minden életműködéshez vízre is szükség van. Nélküle a növények kiszáradnak, a magok nem hajtanak, nem lenne állati, emberi élet sem. Az emberi test kb. hetven százaléka is víz.

Ma még természetes, hogy ha megnyitjuk a csapot, akkor folyik belőle a víz, azonban mindannyiunk feladata a hosszú távú és tudatos gondolkodás, cselekvés, hogy ez az utódaink számára is természetes maradhasson.

Az ENSZ 2015-ben elfogadta, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön a hozzáférést az egészséges ivóvízhez. A víz témája a nyomor elleni küzdelem kulcsfontosságú kérdése.

Az ENSz célkitűzései:

– a szennyvíz mennyiségének csökkentése, újrafelhasználási arányának növelése.

– 2030-ig a jelenleginek felére csökkenjen a világon a kezeletlen szennyvíz,

– növekedjen a szennyvíz biztonságos újrafelhasználásának aránya,

– minél több erdőt telepítsünk, hagyjuk a folyókat, patakokat saját medrükben,

– állítsuk helyre a vizes élőhelyeket (ne pedig lakóövezeteket alakítsunk ki ezeken a területeken), mert ezek tartják egyensúlyban a vizek körforgását. Segítséget nyújtanak az emberek életminőségének, és egészségének javításában.

A vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog. Ez a világnak nem minden részén valósul meg, a mi felelősségünk is, hogy a vízhez való hozzájutásban korlátozott embertársaink helyzete javuljon.

Cégünk továbbra is nagy figyelmet fordít a kezelésében lévő ingatlanok vizesblokkjainak és szerelvényeinek karbantartására. Az irodaházban mosogatógépet használunk, nagy kiszerelésben vesszük az ásványvizet. Célkitűzésünk, hogy pályázunk esővízgyűjtő konténerek beszerzésére, hogy ne az ivóvizet használjuk a zöldterületek locsolására.

Amikor csöpög a csap, és nem gondolsz rá, hogy azonnal meg kell javíttatni, jusson eszedbe:

a Föld vízkészletének megóvása és körültekintő felhasználása életeket menthet. A víz hatékony felhasználása csökkenti az üvegházhatást is, így az egész bolygó életére kihat!

… és nem utolsósorban a tűzoltóknak is a víz a legfontosabb eszközük …

#REM189 #ingatlan #uzemeltetes #berbeadas #letesitmenyuzemeltetes #facilitymanagement #facilityservices #facilitymaintenance