Kiadó irodák Székesfehérváron

Kiadó irodák Székesfehérváron

Cím: Székesfehérvár, Bakony utca
Típus: Iroda
Terület: 9 - 50 nm között
Bérleti díj: nettó 4500 ft /nm /hó
Rezsi: benne van a bérleti díjban
Kaució: két hónap
Min. Bérleti idő: 12 Hónap
Kisállat: Nem hozható
Dohányzás: udvaron megengedett
Költözhető: azonnal

Bakonyi Árpád
Tel: 06-30/398-49-27
E-mail: bakonyia@rem189.eu

Kiadó ingatlanok

Eladó ingatlanok

Befektetőt kereső ingatlanok

Leírás

Székesfehérváron, a Bakony utca elején megnyitotta kapuit egy B kategóriás irodaház, ahol a vállalkozásod számára megfelelő irodahelyiséget találhatsz.

– Közel a centrumhoz, kiváló közlekedéssel és könnyű megközelíthetőséggel
– Kiváló parkolási lehetőség
– Éjjel-nappali őrzés
– 24 órás használat
– Internet az árban
– Igényes közösségi terek
– Biciklitároló

És ami még fontos: az irodák bútorozottan is bérelhetők.

A hirdetésben látható bútorok lehetséges berendezési megoldásokat mutatnak, azok nem képezik automatikusan az iroda részét. Igény esetén azonban bútorozott irodák bérlésére is van lehetőség.

Ha új irodát keresel Székesfehérváron, érdemes megnézned!
Egy iroda, ahol nemcsak dolgozni lehet – hanem jó környezetben dolgozni.

Érdekel, kérem hívjanak vissza!

Szolgáltatás

Rólunk.

Szolgáltatás

Kezelt ingatlanok

BLOG

Beázás

2026.08.16.

Híres épületek: Alcsútdoboz

Alcsútdoboz község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban. Alcsút a 12. századi össze-írásokban már nemesi faluként szerepel. Első fennmaradt okleveles említése 1365. Az 1600-as évek elejére a török teljesen elpusztította. 1825-ben az uradalom akkori tulajdonosa, József nádor kezdett
a völgybe különleges növényfajokat telepíttetni, ezzel megteremtve
a mai arborétum alapjait.

A pompás, klasszicista stílusú kastélyt József nádor építtette 1820 és 1827 között nyári rezidenciaként. Az épület első terveit Heyne Ferenc készítette, amelyeket később Pollack Mihály átdolgozott. Az alapkő letételére 1821. június 13-án került sor, és 1824-ben már el is készült a főszárny. A kastély kivitelezését Klosz Ferenc székesfehérvári építőmester vezette. A nádor pedig Fiuméből érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába. A kastély egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ez 1879–80-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban épült. József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult.
A kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött
a birtokra. Ő tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel. A 2. világháborúban a németek 1944 októberében József főherceg kastélyában rendezték be parancsnokságukat. Decemberben Szálasi Ferenc is járt itt egy magas rangú német katonatiszt kíséretében. A németek december 23-án délelőtt 9 óráig tartózkodtak ott. Az elvonulásuk előtti napon felrobbantották a vértesboglári úton álló hidakat. A főherceg alkalmazottai december 24-én távoztak. Délelőtt 9 és 10 óra között látták, hogy ég a kastély könyvtára és a pavilonban is tűz keletkezett.

2026.07.17.

Híres épületek: Debrecen 2.

Debrecen egyik közismert elnevetése „cívisváros”

A „cívisek az alföldi mezővárosok paraszti eredetű, főképp földműveléssel foglalkozó vagyonos polgárai voltak. Sajátos életmódot folytató réteg, amely konzervativizmusa révén zárt közösséget alkotott. A családok egymás között házasodtak, és a földdel rendelkező cívisek is bent laktak a városban. ”Régebben nem csak a debreceni, hanem a kecskeméti és a hódmezővásárhelyi polgárokat is így hívták. Mára méretével Debrecent hívjuk így.

„A kálvini tanok hamar gyökeret vertek Debrecenben, amely a 16. századtól kizárólag protestáns vallásúvá vált. 1538-ban megalapították a református kollégiumot. A puritán református tanok a város igazgatásában is érvényesültek.„

Debrecen máig őrzi ezt az örökséget. A polgári kultúrát és az egykori életmódot alaposan megismerheti az érdeklődő a Déri Múzeum várostörténeti tárlatán. (Én leginkább a Munkácsy trilógia miatt mentem, de boldog vagyok, hogy végignéztem a múzeum kiállításait). A másik árulkodó a jellegzetes cívis házak, épületek, amik szintén elmesélik a múlt gazdag építészeti emlékeit az odalátogatók előtt.

Debrecen Püspöki Palota: a Kossuth tér sarkán, a Hatvan utca 1. szám alatt áll az 1913-ban szecessziós stílusban épült.

Grand Hotel Aranybika: Debrecen és Magyarország egyik legpatinásabb szállodája. A Bajcsy-Zsilinszky utca és Piac utca sarkán, a Kossuth tér mellett áll.

Régi Városháza: A Piac utca 20. alatt álló Városháza épülete Debrecen egyik legmeghatározóbb történelmi emléke.

Első Takarékpénztár: Piac utcai épületek közül messze kitűnik a Kossuth utca sarkán álló impozáns rózsaszín palota, az épületben működött egykor Debrecen első takarékpénztára.

Déri Múzeum: Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma. Az intézmény gazdag helytörténeti anyaga mellett Déri Frigyes egyetemes művelődéstörténeti gyűjteményével vált meghatározó jelentőségűvé.

Debreceni Egyetem : Az épület 1927-1933-ban eklektikus-neobarokk stílusban épült.

2026.07.03.

Híres épületek: Debrecen

Így szól a Vikár Béla gyűjtötte népdal (1909): Debrecenbe kéne menni…

Elmentem, és elsőként a közismert református épületeket látogattam meg

A Debreceni református Nagytemplom:Debrecen legjellegzetesebb épülete, 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, ezen kívül a legnagyobb protestáns templom is az országban. 1803-ban a város Péchy Mihályt bízta meg. A végső terveket Thaller József építész készítette el, így folytatódott a munka 1805-ben. 1808-ban részben Péchy tervei alapján folyt az építkezés Rabl Károly vezetésével.. 1819-től már használták a templomot, de csak 1823-ra fejezték be az építkezést. A Nagytemplom és a kollégium két történelmi eseménynek is színhelyévé lett: az 1848-49-es szabadságharc kormánya Debrecenbe menekülve itt mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását, és hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944 decemberében szintén a kollégiumban ülésezett.

Debreceni református Kistemplom (vagy Csonkatemplom): a Piac utca és a Széchenyi utca délnyugati sarkán található. Az eredetileg barokk stílusban épült templomot 1876-ban neoromán stílusban átalakították, s ez a mai napig A meghatározza külső megjelenését. Helyén a 18. századig egyszerű faépület állt istentiszteleti helyként, ezt eredetileg „szín”-nek nevezték, majd „kistemplom” lett, mivel a „nagy”, a mai nagytemplom elődje volt. A fatemplom az 1719-es tűzvészben égett le. Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot Báthory Szabó András cívis polgár adományából kezdték el építeni. 1726-ra felkerült a rézgomb a torony tetejére. Az 1727-es tűzvészben azonban ez a templom is súlyos károkat szenvedett, és csak négy év után sikerült újra helyreállítani. Tornyát eredetileg hagymaszerű sisak fedte. 1907-ben egy óriási szélvész ezt megrongálta. Megjavították, de az alföldi szelek nemsokára teljesen lerombolták. Az építészek, „belenyugodván az isteni akaratba”, kupola nélküli, bástyaszerű kialakítást adtak a toronynak, ezért lett a helyi elnevezése „Csonkatemplom”. Többször le akarták bontani, de 1902-ben az országos tekintélyű építész Schulek Frigyes, meghagyását és renoválását javasolta.

2026.06.14.

Híres épületek: Győr

20250918 095951 Nagyboldogasszony szekesegyhaz2

Győr megyei jogú város Magyarországon. Nyugat-Dunántúli régió központja.

A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a műemlékvédelem Európa Nostra-díját.

Területén már az ókorban is éltek, ekkor a rómaiak Arrabona néven erődöt hoztak itt létre, amely a mai város elődjének tekinthető. A város a honfoglalást követően is fontos szerepet kapott. I. István 1001-ben megalapította a Győri egyházmegyét. Amelynek 1009-től lett központja, ekkor épült a székesegyház.

A belvárosban jól megfigyelhető a középkori városszerkezet, a török háborúk idején épült erődítések, valamint a barokk korszak lenyomatai. Kiemelkedő műemlékei közé tartozik a győri Székesegyház, a Püspökvár és a Loyolai Szent Ignác bencés templom, amelyek a magyar barokk építészet jelentős alkotásai.

Fontos megemlíteni: Szent László hermája egy fej-ereklyetartó, herma, amely I. László magyar király koponyájának egy darabját tartalmazza és a magyarság, valamint a magyar katolicizmus egyik legfontosabb történelmi ereklyéje.

2026.05.19.

Híres épületek: Füzérradvány

20250718 115130megerkrztem a kastely bejaratahoz ami nem a fohomlokzaton van2

Radvány a középkorban többnyire a füzéri vár uradalmához tartozott, nevét 1262-ben említette első ízben oklevél. A 16. század második felében Báthory István volt a birtokosa, aki 1585-ben egyik familiárisának, Réthey Péternek adta a falut. Feltehetőleg ő építtette itt az első kúriát, a mai kastély ősét, késő reneszánsz stílusban. Ezt követően többször változott a település tulajdonosa, a kastélyról 1679-ben egy összeírás is készült.

1686-ban I. Lipót király nagykárolyi báró Károlyi Lászlónak adományozta Füzér várát és uradalmát, kárpótlásként a török háborúkban elszenvedett veszteségeiért. Ekkor kezdődött meg a radványi kastély Károlyiak általi birtoklásának – egy rövid megszakítással – több mint két és fél évszázados története.

Károlyi Ede volt az első, aki állandó lakhelyének választotta Radványt, a kastélyt több periódusban építtette újjá, 1846 tájától egészen 1877-ig.

A koncepciót amatőr tervezőként maga a gróf határozta meg. Építésznek Ybl Miklóst, hazánk egyik legkiválóbb historizáló stílusban alkotó mesterét kérte fel, akinek itt viszonylag korlátozott lehetett a szerepe. Így alakult ki végül az új, reprezentatív, U alaprajzú kastély az észak felől hozzá csatlakozó két gazdasági szárnnyal.

A rezidencia nyolcszögletű tornya például biztosan Károlyi Ede ötlete nyomán született. Ybl Ervin feljegyzése szerint később a család tagjai ezért állandóan gúnyolták Károlyi Edét, magas, keskeny, meglehetősen aránytalan volta miatt piszkavasnak tituláltak.

A rezidencia építésével párhuzamosan a kertet tájképi stílusú parkká alakították, amely a század végére már 170 katasztrális holdat tett ki.

1897 és 1902 között gróf Károlyi László Albert Pio tervei szerint újjáépíttette a kastély déli lakószárnyát, ugyanakkor az építész még 1907-ben is készített terveket, a munkálatok minden bizonnyal elhúzódtak.

Az utód Gróf Károlyi István birtokossága idején, 1936–1938-ban pedig Lehoczky György tervei alapján alakították luxus kastélyszállóvá az épületet, és ő tervezte a kastélyparkban álló pavilonokat is, amelyekben szintén szobák kaptak helyet. Az 1949-es államosítást követően a füzérradványi kastélyban kórházat rendeztek be, majd később szanatórium volt falai között.

2018 és 2021 között a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megtörtént a kastély komplex műemléki felújítása és turisztikai vonzerővé fejlesztése.

2026.05.04.

Híres épületek: Zsámbék

Zsámbék

Budapesttől nyugatra, 35 kilométerre, a 324 méter magas Nyakas-hegy gerincének tövében, a Zsámbéki-medence északnyugati szélén fekszik, és annak névadó települése. Földrajzilag a Gerecse tájegység egyik nyúlványához tartozik. Már a pattintottkő-korszakban is lakott volt, jelentős kelta eredetű eraviszkusz, , római és avar leletek is előkerültek a környékről.

Fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend monostora. Ma ide látogatunk

A templomrom egy háromhajós premontrei bazilika és kolostor torzója, mely 1220–1234 között épült késő román és korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le, azóta nem építették újjá. Az északnyugati torony eredeti toronysisakja is elpusztult, ezt egy bádog védőtetővel pótolták, így jóval alacsonyabb a délkeleti toronynál. Annak még megvan az eredeti sisakja. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg.

2026.04.20.

Híres épületek: Vác

„Itt születtem én ezen a tájon… „ma Vácra invitálom a kedves olvasókat.

A város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján található. A Nyugati pályaudvarból induló zónázó vonattal 25 perc alatt elérhető ez a csodálatos barokk város. Ami Dunakanyar egyik ékköve, Pest vármegye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa. Vonzó idegenforgalmi célpont évezredes történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely, a Váci egyházmegye központja.

A város történelmének főbb korszakai:

– Alapítás és középkor: A honfoglalás után a terület a Duna közelsége miatt vált jelentőssé. A legenda szerint nevét Vác remetéről kapta, aki Géza és László hercegeknek jósolt a mogyoródi csata előtt. I. Géza király alapította a püspökséget, és építtette az első székesegyházat.

– Tatárjárás: a mongol tatárok hadjárata 1241 tavaszán érte el a várost, a támadók felgyújtották, elpusztították a vártemplomot. A tatárok kivonulását követően az ország szervezett újjáépítéséről éppen Vácott tanácskozott IV. Béla király a főuraival.

– A török hódoltság: a 16-17. században a város stratégiai helyzete miatt gyakran cserélt gazdát, a várat 1684-ben, a törökök kiűzésekor rombolták le végleg.

– A barokk újjászületés: az 1731-es nagy tűzvész után, a 18. század közepén Migazzi Kristóf püspök idején indult meg a nagyszabású városépítés, ekkor alakult ki a ma is látható barokk városközpont. A város legjelentõsebb műemlék épülete a klasszicista elemekkel kevert késő barokk stílusú Székesegyház, amely 1761 – 1777 között épült fel. 1764-ben a királynőt, Mária Teréziát látta vendégül a püspök és a város. Fél év alatt készült el az országosan is egyedülálló műemlékünk a Diadalív (a váci köznyelvben Kőkapu), s az uralkodó érkezésére fejezték be a Városháza építését is. Az elpusztult vár helyén 1766-ra fejezõdött be a ferencesek templomának építése, és 1772-ben készült el a Székesegyházzal szemben a püspöki palota épülete.

– Iskola- és iparváros: a 19-20. század fordulóján Vác a vasúthálózatba való bekapcsolódással (1846) iparosodott, számos iskola épült, az 1900-as évek elején pedig a Duna-parti korzó is kialakult.

– Modern kor: A 20. század második felében a szocialista iparosítás és a lakótelepek építése jellemezte, napjainkban pedig a műemlékek felújításával és a turizmus fejlesztésével a kultúra városaként funkcionál.

2026.03.09.

Híres épületek: Visegrád

Visegrád kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban A Duna jobb partján, a Visegrádi-hegység lábánál fekvő Visegrád Magyarország egyik legrégibb városa a festői Dunakanyar gyöngyszeme.

A visegrádi Királyi palota egy a 14. És 15. század között emelt épületkomplexum, amely a középkori Magyar Királyság kortárs uralkodóinak szolgált kezdetben állandó székhelyéül, majd vidéki rezidenciájául, egészen a török hódoltság pusztításáig.

Története:
1323-ban I. Károly magyar király Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett. A királyi házat I. Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt.
1405 és 1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált.

1476 és 1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek, a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart.

2026.03.02.

Híres épületek: Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál. A Kopasz-hegy lábánál. A járás központja. A borvidék névadó települése.

Árpád fejedelemnek Tarcal nevű vezére kapta adományba azt a földet, Ezen helyen épített a vezér honfoglaláskor egy földvárat, melyet Anonymus „Hymesudvar”-nak nevezett. Földvára a tatárjárás során elpusztult.

Ma a város három templomát mutatnám be:

–Jézus szíve templom: Tokaj belvárosában álló 20. századi neoromán stílusú római katolikus templom. Tokajban az első templomát Szent István és Szent László királyok idejében alapították a 11. század végén. Ez a tatárjárás idején elpusztult, de újjáépítették. A török hódoltság után, a reformáció alatt többször gazdát cserélt, néhányszor leégett és újjáépült. 1909-ben teljesen leromlott állapota miatt a Királyi Kincstár, mint kegyúr lebontatta és a helyére a jelenlegi templomot építtette. Átadás 1912. Tervezője: Zobel Lajos

– Szent Miklós püspök görög katolikus templom: Tokaj város legrégibb temploma a görög katolikus templom, amely egy deszkából, fából emelt „cerkó”-t (ortodox templom) váltott fel. Fából készült ikonosztáza becses emléke a tokaji művészi életnek. A kész templomot Szent Miklós tiszteletére szentelték fel a 18. század második felében.

– Zsinagóga: a patinás kisváros szívében található több mint ezer négyzetméteres létesítmény jellegzetes mór stílusú homlokzataival, öntöttvas oszlopos, karzatos belső terével, színes üvegablakaival a város és az egész borvidék egyik legmeghatározóbb jelentőségű épülete. Tokaj központi részét 1890. augusztus 25-én tűzvész pusztította el, így a zsinagógát és a körülötte álló rituális épületeket a közösség összefogásával újjá kellett építeni. 1896-ra felépült az ezer fő befogadására alkalmas, női karzatos zsinagóga. Tervezője Baumhorn Lipót. Mivel a II. világháború után a zsidó lakosság jelentős része nem tért vissza a megsemmisítő táborokból, az épület enyészetnek indult. Az 1980-as évek végén kezdődött el a rekonstrukció. Jelenleg az épület Kulturális és Konferenciaközpontként használják. Sajnos zárva volt.

REM189 zRt. - Ingatlanüzemeltetés

Kategória: Ingatlan