Budapesten, a Spirit Residence lakóparkban kiadó egy garázs hely.
Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő városrészében, a IX. kerületben kínálunk kiadásra egy új építésű, exkluzív lakást a Vágóhíd utcai modern lakóparkban.
A lakás teljesen felszerelt és gépesített: hűtő, sütő, mosogatógép, mikrosütő, TV, mosógép és szárítógép áll az Ön kényelmére. A lakás klímatizált, így minden évszakban komfortos otthont biztosít. A modern, elegáns belső kialakítás és a tágas terek a minőségi életérzést szolgálják.
Kiváló elhelyezkedés: a Haller Park közelsége zöld környezetet nyújt a nyugodt pihenéshez. A Lurdy ház elérhető távolságban található ha a vásárlásra kerül a sor, valamint nincs messze a Budapest Park sem ha éppen kikapcsolódna az ember.
Kulturális és történelmi háttér: a környéken található a Bolgár Művelődési Ház, a Szent Cirill és Metód templom, valamint több egykori ipari épület, amelyek a város múltját idézik.
Modern városrész-fejlesztések: a Vágóhíd utca és környéke folyamatosan megújul, így Ön egy jövőbe mutató, élhető városi környezetben élhet.
Közlekedés: a 51-es villamos és több buszjárat pár perc sétára elérhető, a belváros gyorsan megközelíthető.
Ez a lakás tökéletes választás azoknak, akik szeretik a városi pezsgést, de igénylik a modern komfortot és a prémium környezetet.
Kiadó a II. kerület elegáns részén, a Vérhalom utcában egy 147 nm-es, 4 és fél szobás lakás!
A lakás felújítás előtt áll, így új bérlője saját elképzelései szerint alakíthatja ki a tereket. Az ingatlan egy exkluzív lakóparkban található, ahol 24 órás porta szolgálja a biztonságot és a kényelmet, a liftek könnyítik a mindennapokat, a saját kert pedig nyugodt, zöld környezetet biztosít a pihenéshez.
A környék különlegessége, hogy a budai hegyek csendes, zöldövezeti hangulata párosul a belváros közelségével. Kiváló közlekedés, bevásárlási és szabadidős lehetőségek, valamint a környék presztízse teszik igazán vonzóvá ezt a ritka lehetőséget.
Kiadó iroda a XI. kerület egyik legmodernebb irodakomplexumában, a Science Park „B” épületének 6. emeletén. Az iroda három különálló helyiségből áll, világos, jól alakítható terekkel, amelyek ideálisak kisebb csapatok, vezetői irodák vagy tárgyalók számára.
Az épület A-kategóriás, korszerű gépészettel, 24 órás portaszolgálattal, mélygarázzsal és számos kényelmi szolgáltatással rendelkezik. Kiváló megközelíthetőség – villamos, metró, busz néhány perc sétára – és reprezentatív környezet biztosítja a professzionális munkakörnyezetet.
Mélygarázs és tároló külön díj ellenében bérelhető.
Székesfehérváron a Móricz Irodaház földszintjén egy 28nm-es iroda kiadó.
Az ár tartalmazza az internet elérést.
A díjak nettóban értendőek.
Az iroda légkondicionált.
Megtekintés előre egyeztettet időpontban.
Pécs város és a Zsolnayak:
Az idősebb Zsolnay Miklós, Vilmos apja indította el a családot a felemelkedés útján. Fia Zsolnay Vilmos 1828. április 19-én született. Ő lett pécsi Zsolnay-féle porcelángyár legjelentősebb igazgatója, sokoldalú iparos és művész, az eozin máz első alkalmazója, a márka világhírének megalapozója.
Vilmos festőnek készült, tehetségét a porcelánkészítés terén is kamatoztatta: feltalálta a fagyálló pirogránitot, az épületek díszítésére szolgáló cserépfajtát. Az ő nevéhez fűződik a Wartha Vince által feltalált eozin alkalmazása a kerámiaművészetben. Elsősorban merész újításai és találmányai révén Zsolnay már az 1873. évi bécsi világkiállításon Ferenc József-érdemrenddel büszkélkedhetett. Öt évvel később pedig Párizsban megkapta a kiállítás nagydíját (Grand Prix) és a francia Becsületrendet is. A Zsolnay-gyárnak nem csak Magyarországon, hanem szerte Európában, de még a tengerentúlon is számos megrendelője volt. Zsolnay Vilmos vállalkozása számos építkezésre szállított díszítőkerámiákat. Néhány példa: láthatjuk Budapesten a Földtani Intézet, az Iparművészeti Múzeum, vagy a Fővárosi Állatkert Elefántházának cserepeiben, a pécsi Postapalota címerében, a kecskeméti Cifra palota díszítéseiben
Zsolnay Vilmos gyermekei a harmadik generáció tagjai. Hárman voltak: Teréz, Júlia, Miklós. Mindhárman a gyárhoz kötötték életüket. Júlia és Teréz tervezőművészek voltak, Miklós pedig kereskedő, már nagyon fiatalon, 16 évesen apja mellett a gyár kereskedelmi vonalát irányította.
A negyedik generáció már a kettős Zsolnay nevet viseli: a Mattyasovszkyak és a Sikorskiak. Teréz és Júlia férjeiről kapták a nevüket. Teréz férje volt Mattyasovszky Jakab, geológus, Júlia férje pedig Sikorski Tádé, építészmérnök. Általuk a család két ágra oszlott. Az ő gyermekeik és unokáik a jelenlegi Zsolnay örökösök. A család neve összefonódott a várossal. A Pécsre utazók ne hagyják ki a Zsolnay negyed meglátogatását.
Költözz be egy 27 négyzetméteres álomlakásba, amely tökéletes választás fiataloknak, akik élvezni akarják a város lüktetését! Ez a bútorozott, gépesített és kiváló állapotú garzon 9 nm-es galériával várja új lakóját Budapest egyik legfrekventáltabb részén.
Miért válaszd ezt a lakást?
– Központi elhelyezkedés: Lépj ki az ajtón, és máris az Operaház, a Gozsdu udvar vagy az Instant Fogas pezsgő világában találod magad. Sétálj el a Szimpla kertbe, a Dohány utcai zsinagógához, vagy csodáld meg a Szent István bazilikát.
– Kiváló közlekedés: A lakás közelében busz, metró és villamos megállók találhatóak, így bárhová könnyedén eljuthatsz.
– Modern és kényelmes: A galériás kialakítás és az igényes bútorozás garantálja a kényelmet, míg a modern gépesítés minden szükségletet kielégít.
Ma Pécsre, a Gázi Kászim Pasa dzsámijába invitálom a kedves olvasókat: a templom a város centrumában, a Széchenyi téren helyezkedik el, a tér legmagasabb pontján áll. A hatást fokozza, hogy az észak-déli tájolású térhez képest ferdén áll a Mekka felé tájolt épület.
Gázi Kászim pasa dzsámija, hivatalosan Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, hétköznapi nevén belvárosi templom a magyarországi török-iszlám építészet kimagasló alkotása, Pécs egyik jelképe. Európa legészakibb épségben maradt dzsámija, amely ma római katolikus templomként működik. Helyén eredetileg is keresztény templom állt, amelyet Gázi Kászim budai pasa építtetett át dzsámivá az 1560-as években. Eredeti mérete hosszában és szélességében száz lépés. Szentmisét rendszeresen tartanak, de látogatható.
Történetéből néhány adat:
– Az 1939-ben végzett felújításkor tárták fel a 215-ben Sopianae-ben állomásozó Legio I Adiutrix oltárkövét, egy szobormaradványt és néhány római sírt is.
– Az előd Szent Bertalan-templom építésének időpontja bizonytalan: legvalószínűbb, hogy Bertalan püspök kezdte el építeni a 13. század első felében, II. András király uralkodása idején
– A 15. század végén reneszánsz stílusban jelentősen kibővítették a templomot: a főhajó mellett pilléres rendszerrel két mellékhajót kapott, a szentély félköríves lett.
– Az 1543-as török bevonulás után a templomot egy ideig kettéosztva használták, a főhajót kettéosztó falazás nyomai a mai napig megmaradtak.
– Az 1660-as években Evlija Cselebi, a neves török utazó már elragadtatással írt róla. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett.
– A török felszabadító harcokat a dzsámi aránylag szerencsésen átvészelte, csak a minaret egy része omlott le – ezt 1766-ban lebontották. A templom a jezsuita rend tulajdona lett.
– 1773-ban a jezsuita rendet feloszlatták. A templom a kincstár tulajdona lett, majd 1780-ban, a város autonómiájának elnyerésétől a város tulajdona lett.
– Az utolsó nagy átalakítást 1939-ben végezték Körmendy Nándor tervei alapján. Kapott egy új Angster-orgonát. Nyolc évvel később Gebauer Ernő freskókat készített az épületrész falára. A kupolát 1956-ban firenzei típusú félgömbbé alakították át (mely az eredeti török állapotokhoz is jobban hasonlít).
A főváros határában, a Gödöllői-dombság nyugati peremvidékén található Pécelen bújik meg a gödöllői Grassalkovich-kastély kicsinyített másának tűnő Ráday-kastély. A hasonlóság nem véletlen: a kastély helyén Ráday Pál 1722-ben kezdett neki egy péceli kúria építtetésének. Amikor fia, Ráday Gedeon, 1755-ben nekilátott az épület barokk kastéllyá bővítésének, az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg.
A kastélyban két különleges dolog van, ami miatt mindenképpen érdemes eljönni ide. Az egyik a termeket díszítő freskók: ezek közül a díszterem emelkedik ki, melynek falaira és mennyezetére görög és római mitológiai jeleneteket ábrázoló, fekete-fehér falképeket festettek. Ráday Gedeon saját gyűjteményének egyik könyvéből választotta ki ezeket a rézmetszeteket, melyeket erkölcsi tanulságokat tartalmazó feliratokkal látott el. Ezt a pazar dísztermet egyszer mindenkinek látnia kell, egész Magyarországon nincs hozzá fogható. A kastély másik különlegessége az alagsorban található, korabeli eszközökkel berendezett barokk konyha, melyből szintén nincs túl sok hasonló itthon.
Az 1950-es években államosítottak, az eredeti bútorok, valamint a kép – és éremgyűjtemény szétszóródott. Az 1950-es években helyreállított kastélyban 1998-ig a MÁV Kórház egyik kihelyezett részlege működött. A gyógyintézet kiköltözése után az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésébe került. Napjainkban, habár zajlik a kastély feltárása és helyreállítása.
A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban, Pannonhalma városban (régi nevén Győrszentmárton) található. A főapátság látványos épületegyüttese a Szent Márton Miskovits-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek.
A falu eredeti neve: Győrszentmárton. Ősidők óta lakott hely volt. A szállást, majd a falut 996-tól alakították ki, miután Géza fejedelem Csehországból behívott bencés szerzeteseket telepített le a dombon. I. István megerősítette a monostor jogait.
Uros apát (1207-1243), a ma is álló templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. A tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a pannonhalmi apátot megerősíti vásárjogában. A török hódoltság másfél évszázada alatt a szerzeteseknek többször is el kellett menekülniük hosszabb-rövidebb időszakokra; az épületek megrongálódtak.
Bazilika: A jelenleg álló épület az apátság harmadik temploma, amely korábbi épületek falmaradványait rejti magában. Az első épület felszentelését Szent István király 1002-ben kibocsátott adomány levele datálja. Az apátság építését István apja, a 997-ben meghalt Géza fejedelem kezdte el. 1137-ben II. Béla király kancelláriájában állították ki azt az oklevelet, amely a pannonhalmi templom első újjáépítéséről számol be. A főszentély északi fala mentén, és a déli mellékhajóban minden kétséget kizáróan 12. századi faldarabok találhatók. A jelenlegi, harmadik templom abszolút kronológiájának egyetlen biztos támpontja az ünnepélyes felszentelésről megemlékező, 1225-ben kiállított királyi oklevél, amelynek alapján az építés befejezését 1224-re szokták datálni.
