Miskolc egyik legmagasabban elhelyezkedő városrésze, a Bükk-vidék keleti vonulatai között, a Szinva és a Garadna patakok összefolyásánál. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő, ebből a szempontból ez az egyik legjelentősebb település a Bükkben.

A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet.

A híres szálloda 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Mayer János, akkori földművelésügyi miniszter avatta fel Az épületektől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal. A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, és ennek megerősítésére egy támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert alakítottak ki.

Hámori tó:  először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastóként. A jelenlegi méretű tavat 1810-ben hozta létre a kohászat állandó vízellátása érdekében Fazola Frigyes.

Dég:

A köznemesi Festetics család a 18. század során emelkedett a Dunántúl legnagyobb birtokosai közé. Ebben nagy szerepe volt a keszthelyi kastélyt építtető Festetics Kristófnak. örökségéből vették meg fiai a dégi birtokot, amely végül a kisebbik fiú, Lajos (1732-1797) birtokába került. . Innentől válik szét a Festetics család a keszthelyi hercegi- és a dégi grófi ágra, így Festetics Lajost tekintjük a dégi családág alapítójának.

Festetics Lajos a Kaposvár melletti Toponáron lakott családjával, vagyonához képest szerény körülmények közt. Később, 1772-ben egy földszintes kúriát emeltetett Dégen. A következő ura Festetics Antal (1764-1853) Az 1800-as évek elején fogott bele a dégi birtok fejlesztés és a kastély építésébe.

A nyári rezidenciának használt épület tervezését a pályája elején álló, de már nem ismeretlen Pollack  Mihályra bízta. A Dégen felépült kastély építtetője szándéka szerint kora legnagyobb és legkorszerűbb birtokközpontja kellett legyen. Pollack egy egyemeletes, alagsoros, U alakú épületet tervezett, amely hazánk egyik legkorábbi klasszicista műremeke lett. Az épület mindkét oldalán dór oszlopok tartotta portikusz emelkedik ki a homlokzat síkjából. kastélypark felé nyíló oszlopsort is. Az építkezés 1802 körül kezdődhetett. Az épület földszintjén a társasági élet színterei, a reprezentációs terek és a család tagjainak lakosztályai sorakoztak, az emeleten pedig elsősorban a gyerekszobák, hosszabb ideig itt időző rokonok lakosztályai, valamint vendégszobák kaptak helyet. . A család 1815-ben már be is költözhetett az új, késő tavasztól kora őszig használt család rezidenciába, ami négy generáción át, több mint száz éven keresztül szolgálta a családot. A kert ma legismertebb épületét, a Hollandi-házat a 19. század végén Festetics Pál építette.

Ez a kastély Komárom-Esztergom megyében található Bajna településen. A csodálatos épület 2021-ben „csipkerózsika álmából”, romjaiból lett újjávarázsolva az -Ördöglovas egykori kastélya-, több évtizednyi elhanyagoltság után.

A bajnai Sándor-Metternich-kastély mai formájában egy klasszicista épület képét mutatja. A kutatások során fellelt dokumentumok alapján, több építési periódusa volt. A mai épület helyén már a 15. század végén, a 16. század elején egy nemesi udvarház állt.

Az épületben Ördöglovas kastélya címmel állandó kiállítás található, a látogatók a kastély történetét ismerhetik meg, és megcsodálhatjuk a feltárt barokk falfestményeit is.

Megismerkedhetünk Sándor Móric (Buda, 1805. május 23. – Bécs, 1878. február 23.)  gróf emlékeivel, aki hajmeresztő lovas mutatványaival vált ismerté. Az egykori barokk épületet ő alakíttatta át a ma is látható klasszicista stílusú műremekké.

Szerelemből 1835. február 8-án feleségül vette Klemens Wenzel Lothar von Metternich (1773-1859) herceg, kancellár, Leontine Adelheid Maria Pauline von Metternich (Bécs, 1811. június 18. – Bécs, 1861. november 16.) hercegkisasszonyt. Erről nagy romantikus film készült Ördöglovas címmel.

Az épület átalakításával kor egyik legnevesebb építészét, Hild Józsefet  (Pest, 1789. december 8. – Pest, 1867. március 6.)  bízta meg. Hild az épület bejárati részét úgy alakította, hogy a homlokzatra görög mintára oszlopokat tervezett, melyből három előreugrott, a kétszintes épület itt egy négyoszlopos portikuszt kapott (erről az erkélyről ugratott le lovával fogadásból Sándor Móric). Az oszlopok feletti timpanonban a Metternich-Sándor hercegi címer díszeleg. A belső termek szépségét a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquirico (1777–1849) teremtette meg.

Alcsútdoboz község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban. Alcsút a 12. századi össze-írásokban már nemesi faluként szerepel. Első fennmaradt okleveles említése 1365. Az  1600-as évek elejére a török teljesen elpusztította. 1825-ben az uradalom akkori tulajdonosa, József nádor kezdett
a völgybe különleges növényfajokat telepíttetni, ezzel megteremtve
a mai arborétum alapjait.

A pompás, klasszicista stílusú kastélyt József nádor építtette 1820 és 1827 között nyári rezidenciaként. Az épület első terveit Heyne Ferenc készítette, amelyeket később Pollack Mihály átdolgozott. Az alapkő letételére 1821. június 13-án került sor, és 1824-ben már el is készült a főszárny. A kastély kivitelezését Klosz Ferenc székesfehérvári építőmester vezette. A nádor pedig Fiuméből érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába. A kastély egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ez 1879–80-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban épült. József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult.
A kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött
a birtokra. Ő tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel. A 2. világháborúban a németek 1944 októberében József főherceg kastélyában rendezték be parancsnokságukat. Decemberben Szálasi Ferenc is járt itt egy magas rangú német katonatiszt kíséretében. A németek december 23-án délelőtt 9 óráig tartózkodtak ott. Az elvonulásuk előtti napon felrobbantották a vértesboglári úton álló hidakat. A főherceg alkalmazottai december 24-én távoztak. Délelőtt 9 és 10 óra között látták, hogy ég a kastély könyvtára és a pavilonban is tűz keletkezett.