Debrecen egyik közismert elnevetése „cívisváros”
A „cívisek az alföldi mezővárosok paraszti eredetű, főképp földműveléssel foglalkozó vagyonos polgárai voltak. Sajátos életmódot folytató réteg, amely konzervativizmusa révén zárt közösséget alkotott. A családok egymás között házasodtak, és a földdel rendelkező cívisek is bent laktak a városban. ”Régebben nem csak a debreceni, hanem a kecskeméti és a hódmezővásárhelyi polgárokat is így hívták. Mára méretével Debrecent hívjuk így.
„A kálvini tanok hamar gyökeret vertek Debrecenben, amely a 16. századtól kizárólag protestáns vallásúvá vált. 1538-ban megalapították a református kollégiumot. A puritán református tanok a város igazgatásában is érvényesültek.„
Debrecen máig őrzi ezt az örökséget. A polgári kultúrát és az egykori életmódot alaposan megismerheti az érdeklődő a Déri Múzeum várostörténeti tárlatán. (Én leginkább a Munkácsy trilógia miatt mentem, de boldog vagyok, hogy végignéztem a múzeum kiállításait). A másik árulkodó a jellegzetes cívis házak, épületek, amik szintén elmesélik a múlt gazdag építészeti emlékeit az odalátogatók előtt.
Debrecen Püspöki Palota: a Kossuth tér sarkán, a Hatvan utca 1. szám alatt áll az 1913-ban szecessziós stílusban épült.
Grand Hotel Aranybika: Debrecen és Magyarország egyik legpatinásabb szállodája. A Bajcsy-Zsilinszky utca és Piac utca sarkán, a Kossuth tér mellett áll.
Régi Városháza: A Piac utca 20. alatt álló Városháza épülete Debrecen egyik legmeghatározóbb történelmi emléke.
Első Takarékpénztár: Piac utcai épületek közül messze kitűnik a Kossuth utca sarkán álló impozáns rózsaszín palota, az épületben működött egykor Debrecen első takarékpénztára.
Déri Múzeum: Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma. Az intézmény gazdag helytörténeti anyaga mellett Déri Frigyes egyetemes művelődéstörténeti gyűjteményével vált meghatározó jelentőségűvé.
Debreceni Egyetem : Az épület 1927-1933-ban eklektikus-neobarokk stílusban épült.