Kategória: Fogalomtárak

Nemsokára egy új fejlesztésünkről, felújításunkról tudunk majd beszámolni. Örömteli esemény ez, hiszen munkánk elengedhetetlen része a folyamatos fejlődés-fejlesztés. Jelen esetben a vizes dolgok lesznek fókuszban, de erről majd később. Addig is megnéztük milyen fogalmakkal lehet találkozi vízszerelés témában.

Alapvezeték:
Lefolyórendszer és a nyomóvezeték azon szakasza ami a szolgáltatótól (vízművek, csatornázási művek) a felhasználóig tart. Lefolyórendszernél az ingatlan telekhatáron lévő aknafedelét és az épület közötti szakaszt jelenti. Nyomóvezetéknél pedig a kültéri vízóra és az ingatlan beltéri főelzáró közötti szakasza.

Ágvezeték:
Az ágvezeték feladata, hogy a berendezési tárgyon elhelyezett szagfogó berendezéstől az ejtő vezetékig vigye el a szennyvizet. Az ágvezeték általában műanyagból (polietilén, polipropilén, PVC) készül, persze léteznek öntöttvasból vagy acélból készült csövek is. Az ágvezetékek általában a vakolat alatt, a falra szerelt szerelvények üregeiben, a gipszkartonos válaszfalakban, illetve a mennyezet alatt kerülnek kiépítésre, mivel így ezeket el lehet takarni. Mivel az ágvezeték a vízvételi helyhez viszi el a vizet, leágazhat az alap-, a felszálló- vagy a szintet ellátó vezetékről is.

Automata leeresztő:
Mosogató, fürdőkád, mosdó szifonok része. Automata vízleeresztők bovdenes vagy pálcás kivitelben készülnek. A hagyományos dugót helyettesíthetik úgy, hogy a víz leeresztésnél nem szükséges belenyúlni a vízbe, hanem magas pontról vezérelhető a lefolyás.

Átemelő szivattyú:
A szennyvíz szállítására szolgáló berendezés. Olyan helyeken használják ahol nem lehetséges a gravitációs úton történő szennyvíz elvezetés. Főbb alkalmazási területei: mélygarázsok, alagsorok, pincék, szuterének.

Bűzelzáró:
Lefolyórendszerek kulcsfontosságú része. Azon a helyen ahol szennyvizet engedünk a csatornába, mindenképpen szükség van rá. A csatornából visszaáramló, kellemetlen szagok és gőzök visszaáramlását akadályozó szerelvény. A bűzelzárók a benne tárolt vízzel vagy valamilyen mechanikai egységgel zárja el a csatornából érkező bűzt.

Csatorna lejtés:
A tökéletes szennyvízelvezetés alapkövetelménye a helyes lejtési fok kialakítása. Általában 3 ezrelék és egy százalék közötti lejtés érték a jó érték. A csatorna lejtést befolyásoló tényezők: csatorna átmérő, csatorna anyaga, talaj minősége.

Csatorna kiszellőző:
Műanyagból készült alkatrész, mely az ejtővezetékek (strang vezetékek) függőleges magas pontján helyezkedik el. Általában a több szintes ingatlanoknál a tetősíkban helyezik el. Feladata a lefolyórendszer levegőztetését lezárni olyan módon, hogy a gázok, gőzök távozni tudjanak a csatorna hálózatból, de az esővíz, falevelek, bogarak ne tudjanak bekerülni a lefolyórendszerbe.

Csatorna visszacsapó szelep:
Az utcai csatornahálózatból visszaáramló szennyvíz vagy kevert csapadékvíz eltorlaszolására szolgáló berendezés.

Csőkötések:
Manapság már rengeteg fajta csőkötés létezik. A kötés fajtája nagyban függ a cső anyagától. Két fő csoport létezik: oldható és oldhatatlan kötés. Csőkötések elterjedt típusa a menetes, hegesztett, forrasztott, préselt, ragasztott csőkötés.

Ejtővezeték:
Az ejtővezeték a vízelvezető rendszer része, gyakorlatilag a függőleges csatornaszakasz elnevezése, amely az ingatlan alapvezetékébe továbbítja a szennyvizet. Átmérője általában 50-200 mm közötti. Célja, hogy vizet szakszerűen és biztonságosan vezesse el. Fontos szerepe van a vezetékrendszerben, hiszen erre csatlakoznak rá a vízszintes lefolyóhálózatok. 

Eternit cső:
Cementhabarcsos, hengerelt csőkészítési technológiával készített cső. Az eternit cső cementből és azbesztrostból készül. Nagy nyomás alatt préselik, hengerlik sablonban. Szerkezete: homogén, alaktartó, vízálló, jól formálható.

Esővízcsatorna:
Esővízcsatornának azt a tető szélén lévő keskeny fémcsatornát nevezzük, amelynek elsődleges feladata, hogy elvezesse az esővizet.

Fagycsap:
Kettős szerepe van. Az egyik, hogy elzárja a vizet a másik, hogy leeressze a fagyhatár feletti csőhálózatból a vizet. Leggyakrabban kerti csapoknál és vízóra aknákban történhet az elhelyezése. Általában rézből készül, 3/4″ és 1″ col közötti méretben alkalmazzák.

Flexibilis lefolyó:
Első sorban ott alkalmazzák, ahol a normál szifon nem fér el. Azonban manapság egyre gyakrabban alkalmazzák mosdók bekötésénél is. Nem kell hozzá szakember.

Flexicső:
Szinte minden vízvezeték rendszerben találkozhatunk vele, ahol az elzárók és szerelvények között kell oldható kapcsolatot kiépíteni. Leggyakrabban csaptelepeknél, szivattyúknál, WC. tartályoknál és vízmelegítőknél használják. A flexibilis bekötőcső (flexicső) belső anyaga gumi, külső borítása pedig fémháló.

Főelzáró:
Ingatlanok vízelzárását szolgáló szerelvény. Mely lehet az ingatlanon kívül: vízóra aknában, lépcsőházban, fürdőszobában.

Gebo vario csőrendszer:
A tekercsekben kapható, bordázott, rozsdamentes acélcső. Könnyen vágható és szerelvényezhető. A Gebo csövek alkalmasak víz, használati meleg víz, hűtő víz szállítására

Göbcsap – golyóscsap:
A gömbcsapok (más néven golyós csapok) nélkül ma már elképzelhetetlen bármely ingatlan vízhálózata. A gömbcsap felépítése egyszerű. Három fő elemből áll: csapház, golyó, tömítőszett. A tömítése a gömbfelülethez simulnak a gömbcsap házban. Előnyös tulajdonságai: hosszú élettartam, karbantartást nem igényel, felújítható. A gömbcsapokat max. 20 bár nyomása és max. 200 fok hőmérsékletre készülnek.

Kerámiabetétes csaptelep:
Napjainkra már szinte teljesen kiszorították a kerámiabetétes csaptelepek a hagyományos tekerős gumibetétes típusokat. Itt egy karral tudjuk a hideg és meleg víz keverést megoldani. természetesen létezik a hagyományos csaptelepekhez is kerámia betétes felsőrész. A kerámiabetétes csaptelepek esetében két egymáson csúszó kerámia korong nyitja meg vagy zárja el a víz útját.

Kombinált szelep:
A kombinált szelep speciális változata a sarokszelepeknek, mely lehetővé teszi, hogy egyszerre két kivezetést és elzárót nyerhessünk egy hideg vizes kimenetről. Elsősorban mosdó vagy mosogató mellé vagy alá kerül beszerelésre, ahol a mosógép vagy mosogatógép is be lesz kötve, így érhetjük el, hogy a mosdó vagy mosogató csaptelepet a mosógép vagy mosogatógép üzemelése közben is használhassuk.

Kondenzvíz vezeték:
Klímák és olyan egyéb hűtő-fűtő berendezések vezetéke, ahol működés közbeni kondenzációs víz keletkezik és ennek elvezetése szükséges. Általában műanyagból készül, mely lehet merev falú vagy flexibilis.

Könyök:
Vízvezeték és fűtési rendszerek eleme. Ott alkalmazzák ahol iránytörést vesz a vezeték. Főbb felhasználási helyek: fűtési rendszerek, lefolyó csövek, vízvezetékek. A könyök anyagát tekintve lehet: acél, öntöttvas, PVC, réz, műanyag.

Leeresztő szelep:
Mosogatók, mosdók és fürdőkádak lefolyójánál alkalmazható. Általában pálcával vagy bovdennel működik. Előnye, hogy nem kell a vízbe belenyúlni a lefolyó nyitásához és zárásához. Ezért in nevezik automata leeresztő szelepnek.

Légbeszívó szelep:
Hasznos szerelvény, a lefolyórendszerben fellépő vákuum és légtorlódás kiküszöbölésére szolgál. A mennyiben kellemetlen csatornaszag jelenik meg a fürdőben vagy a mosdóban akkor biztos hogy szükség van a légbeszívó szelepre. Bizonyos épületmagasság után már fontos lehet a beépítése, pláne ha nincs strang szellőző. Gyakran mosogató vezetékeken is beépítésre kerülhet utólag, ha nem megfelelő a lefolyórendszer kiépítése.

Légtelenítő szelep:
Fűtési rendszerekben kialakuló légbuborékok eltávolítását szolgáló alkatrész. Létezik automata légtelenítő és manuális légtelenítő szelep. A légtelenítő beépítése elengedhetetlen egy megbízhatóan működő meleg vizes fűtési rendszernél. Az automata légtelenítőt általában a fűtési rendszer legmagasabb pontjára érdemes felszerelni, ahol általában a levegő leginkább összegyűlik.

Padlóösszefolyó:
Mint a nevéből is adódik ez egy víz elnyelésre képes lefolyó. A köztudatában a mai napig Szuez szifon elnevezéssel is illetik. Létezik belőle: csak elfolyó, illetve 1-2-3 rákötést tartalmazó típus is. Általában a kézmosó vagy a kád lefolyóvezetékét szokták rákötni, hogy mindig friss víz utánpótlása legyen és ne száradjon ki. Amennyiben egy padlóösszefolyó kiszárad és a bűzzárban nincs víz akkor a kellemetlen szagok forrása lesz, mivel akadály nélkül fog a csatornaszag kipárologni. A padlóösszefolyónak kettős funkciója van, az egyik a biztonsági vízelnyelés vízfolyás esetén, a másik a tisztítási lehetőség az elmenő szakaszon.

Sarokcsap (sarokszelep és kombinált sarokszelep):
Első sorban csaptelepek és WC. tartályok bejöv víznyomásnak elzárására és szabályzására alkalmas szerelvény. Létezik szűrővel ellátott és szűrő nélküli modell is.

Strang vezeték:
Ennek a lefolyóvezetéknek több neve elnevezése is lehet: ejtő vezeték, strang vezeték, felszálló vezeték. Az említett csatorna szakasz minden esetben függőleges kiépítésű. Erre függőleges lefolyócsőre csatlakoznak rá a lakások lefolyócsövei. Létezik mosogató starng, WC. strang és fő lefolyó strang vezeték. A strang vezetékek anyagai régebben eternit, vas és PVC. voltak. Manapság már a korszerűbb PVC KG csöveket alkalmazzák. Méretük: 63mm és 200 mm között váltakozhat, annak függvényében, hogy milyen lefolyócső van rákötve a lakásból.

Strang szellőző:
Főbb feladata: eltávolítani a csatornahálózatban keletkező gázokat, gőzöket. Biztosítja a szifonok, összefolyok és bűzelzárók állandó vízszintjét, mérsékli vagy megszünteti a fellépő vákuum jelenséget a víz leeresztéskor. Ezért nagyon fontos, hogy a kültéri csatornaszellőző állapotának ellenőrzése. A strang szellőző lehet egyszerűen kivezetett (kalappal ellátott vagy hálós kivitelű a bogarak és madarak távoltartására.

Szelepház, szelep orsó, szelep tányér, szelepülék:
Általában rézből készült, korrózió tűrő alkatrészek. Az elzáró egység szerves részei. A nyitás folyamán nő a szelepház átmérője, így az átáramló folyadék mennyisége szabályozhatóvá válik. Többnyire horizontális elhelyezésű a menetese elzáró test, és merőleges a az áramlásra. Létezik az áramlásra szögben döntött elzáró is.

Szennyvíz szivattyú:
Minden esetben speciális kiképzésű, erősített házú és erősített alkatrészekből álló berendezés. Általában centrifugál kiképzésű, fogakkal, késekkel, lapátokkal felszerelt. Teljesítmény és kiképzés függvényében változhat az emelési magasságuk és a szállítási közeg.

Túlfolyó:
Általában fürdőkádaknál, mosogatóknál alkalmazott műanyag szerelvény. Feladata a nyitva felejtett vízcsap esetén a ledugózott lefolyó mellett is képes legyen a vizet biztonságosan elvezetni a lefolyórendszerbe.

Visszacsapó szelep (szivattyú):
A klasszikus típus szivattyúk szívó csövének végére van csatlakoztatva és rézből készült. Feladata, hogy felszívás estén nyisson, viszont kikapcsolt szivattyúnál ne engedje el a vizet a csőhálózatból. Létezik tányéros rugós kivitel és műanyag golyós kivitel is.

Vízmérő:
Külön jogszabály (1991. évi XLV. törvény) szerinti, a vízhálózatba beépített – az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló – hitelesített mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait is.
1. Bekötési vízmérő: az ellátásba bekapcsolt ingatlanok vízhasználatának mérésére szolgáló, a bekötővezeték végpontjára telepített vízmérő.
2. Mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített vízhasználat mérésére szolgáló vízmérő.
3. Törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati fogyasztási helyekre, többek között közkifolyókra, tűzcsapokra telepített vízmérő.
4. Ikervízmérő: az ellátásba bekapcsolt ingatlanon belüli elkülönített vízhasználat mérésére szolgáló, a meglévő bekötővezeték végpontjára telepített bekötési vízmérő.

Felhasznált irodalom: https://vizvezetekszerelo.dugulaselharitas.net

Egy nem is olyan régen közzétett cikkünkben meséltem egy irodaház napelemesítéséről.  Amikor meséltem erről baráti és családi körben sok-sok kérdést kaptam magukról a nepelemekről.  Ez az apropója a lenti fogalom gyűjteménynek.

Abszorber: A napkollektor hőelnyelő lemeze, aminek a feladata, hogy elnyelje a napsugárzást és hővé alakítsa. Majd ezt a hőt át kell adni a berendezésben keringő munkaközegnek.

AC: A váltakozó áram rövidítése. A hátköznapi nyelven az általunk használt villamos hálózat (220/380 v) ezzel működik.

Árnyékolás: A közvetlen napsugárzást megakadályozó a napelemeket árnyékoló tárgyak, például kémények, fák és antennák. Az ebből eredő veszteség akár az egész sztring teljesítményét is képes lerontani, így erre különösen kell figyelni a tervezés során.

DC: Az egyenáram rövidítése. A napelem modulok egyenáramot termelnek.

Fajlagos teljesítmény: A valós energiatermelés és a névleges teljesítmény hányadosa.

Felületi hőmérséklet: A felszerelt, üzembe helyezett napelem aktuális hőmérsékletére vonatkozik. Fontos adat, mert ha a napelem hőmérséklete eltér az ideálistól, akkor a teljesítménye romlik.

Félvezető réteg: A napelem azon része, ami az elektromos energiát képes vezetni, vagyis többnyire a szilícium.

Hatásfok: Azt határozza meg, hogy 1 m2 napelem felület mennyi energiát képes előállítani. Máshogy megfogalmazva, mennyi veszteség keletkezik amikor elektromos energiává alakítja a napenergiát.

Hibrid napelem: A hibrid napelem két technológia ötvözéséből áll. A hagyományos napelem hátoldalán folyadékot áramoltat és ez hűti a napelemet. Így melegvizet és elektromos áramot is képes előállítani egyszerre. Illetve másik lényeges előnye, hogy a folyadék hűti a napelemet, ezáltal jobb teljesítményre képes forró időben.

Hőmérsékleti együttható: A napelemek az ideális hőmérsékleten teljesítenek a legjobban. Ha ettől eltér a hőmérséklet, akkor azzal együtt a teljesítmény is eltér. A hőmérsékleti együttható azt mutatja meg, hogy az ideális (25 C˚) hőmérséklethez képest mennyivel növekszik a felszerelt, üzembe helyezett napelem felületi hőmérséklete.

Inverter: A napelemek és a villamos hálózat közötti eszköz,feladata a napelem modulok szolgáltatta egyenáram átalakítása szinuszos váltakozó árammá. Hálózatra kapcsolt esetben az inverter további szinkronizálási feladatokat is ellát, ami biztosítja a háztartási kis erőmű illeszkedését az áramszolgáltatói követelményekhez.

kWh (kW/h = kW/óra): A kilowattóra rövidítése. Az egy órán át 1.000 W – termelt vagy fogyasztott – energiának felel meg és 3,6 millió Joule energiával egyenlő.

kWp (Wp): A maximális leadott teljesítménye egy napelemnek, optimális körülmények között. Ezredrésze a Watt peak. Az egyes modulok jellemzésére ez a mértékegység a használatosabb.

Megtérülési idő: Az az időtartam, amikorra a befektetésünk összegét megtermeli a napelemes rendszer. Kiszámításánál figyelembe kell venni a villamos energia hozamon felül az amortizációt az esetlegesen meghibásodó eszközök költségét, a villamos energia árának növekedését és még számos további tényezőt is .

Monokristályos napelem: A monokristályos napelem lényege, hogy a szilíciumot henger alakúra alakítják egy tömbbe. Ezért mono, mert a szilícium egy tömbben dermed meg. Ezt nyolcszög alakú vékony szeletekre vágják. A napelem több cellából, de egy szilícium tömbből áll.

Napelem: A napelem olyan szilárdtest eszköz,
amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja. Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre.

Napenergia hasznosítás: A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Naperőművekben alakítják át a napenergiát elektromos árammá.
Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős.
Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. Magyarországon 2007. augusztusában telepítettek először napkollektort panelházra, a miskolci Avas egyik 50 lakásos házára.

Napkollektor: A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Fűtésre való alkalmazása az épület megfelelő hőszigetelését feltételezi és általában csak tavasszal és ősszel mint átmeneti, illetve télen mint kisegítő fűtés használatos. Hőcserélő közege jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek. A hétköznapi nyelvben gyakran összetévesztik a napelemmel, amely a napsugárzást elektromos energiává alakítja. A napkollektor fényelnyelő (matt fekete, fényt nem visszaverő festékkel bevont) rétegét abszorbernek is nevezik. Ez a réteg a fény elnyelése által melegszik fel, majd a hőt egy csőkígyón át vezetik el – általában szivattyúval. A csőkígyó másik oldalán hőszigetelő réteg van fokozandó a hatékonyságot, illetve megakadályózandó az átégetést.

Névleges teljesítmény: Az a teljesítmény adat, amit a gyártók meghatároznak az adott napelemre vonatkozóan, Watt mértékegységben meghatározva. Ezt a legideálisabb körülmények között határozzák meg, tehát a valós, használat közbeni teljesítmény eltérhet ettől.

Oda-vissza mérő óra: Kétirányú mérésre alkalmas fogyasztásmérő óra. Hálózatra tápláló rendszer esetén a háztartási fogyasztáson felül termelt villamos energiát a hálózatba tápláljuk vissza. Az általunk megtermelt villamos energiát az áramszolgáltató átveszi, amikor a rendszerünk nem termel akkor mi vételezünk az áramszolgáltatótól.

Polikristályos napelem: A polikristályos, vagyis több kristályos napelem lényege, hogy a szilícium több kristályban dermed meg, mert több, négyzet alakú tömbbe öntik. Ezt szeletekre vágják és ónszalaggal forrasztják.

Rögzítő rendszerek: A kifejezetten a napelemek rögzítésére kifejlesztett, moduláris kompakt fém szerkezetek elsősorban rozsdamentes anyag és alumínium felhasználásával . Lényeges tulajdonság a korrózió állóság, valamint a külső behatásokkal pl. széllel szembeni ellenállóság.

Szigetüzemű napelemes rendszer: A sziget üzemű napelemes rendszerek teljesen önálló rendszerben működő napelem rendszerek. Emiatt nem is kapcsolódnak semmilyen közüzemű elektromos hálózathoz sem, így leadni sem tudják a megtermelt, de fel nem használt elektromos energiát. Ez a fajta rendszer ideális lehet olyan helyeken, ahol nem lehet bevezetni az elektromos áramot.

Túlfeszültség-védelem: Napelemes rendszer esetén elsősorban a villámlás okozta túlfeszültséggel kell foglalkoznunk. A napelemes rendszer és az ingatlan védelme szempontjából célszerű megoldás a DC és AC oldali áramköröket is ellátni túlfeszültség védő berendezésekkel.

Vékonyrétegű napelem:A vékonyrétegű napelem, más nevén amorf napelem, néhány vékony rétegből áll, amik a nanométertől a mikrométerig terjedhetnek. A félvezető réteget pedig kémiai vagy fizikai lecsapatással hordozzák fel a közvetítő felületre.

Watt peak: A watt peak egy olyan mérőszám, ami egy napelem legjobb teljesítményét mutatja ideális körülmények között. Wp jelölésként is gyakran találkozhatunk vele.

Alapító okirat: Olyan okirat, mely az ingatlan összes tulajdonosának társasház alapítására vonatkozó elhatározását tartalmazza.  A társasházi alapító okirat célja a több lakásból vagy nem lakás célú helyiségből álló épület esetén az alapvető tulajdoni viszonyok rögzítése. Tételesen tartalmazza a közös, valamint a külön tulajdonba tartozó helyiségeket, épületrészeket. A közös és külön tulajdon meghatározása azért lényeges, mert ez dönti el, hogy ki rendelkezik ezekkel kapcsolatban. A közös tulajdoni részről a társasház közgyűlése, míg a külön tulajdoni részről maga a tulajdonos rendelkezik.
Az alapító okiratban meg kell határozni:
– a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
– a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
– a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
– az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
– a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.
Az alapító okiratot és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Az alapításhoz be kell jegyeztetni a társasháztulajdont az ingatlan nyilvántartásba. A közös tulajdont tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonú lakásokat, helyiségeket pedig külön tulajdoni lapon kell nyilvántartásba venni.

Alapító okirat módosítása: Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép.

Albetét: Önálló helyrajzi számmal jelölt ingatlan a társasházban. Azért használjuk ezt a szót az alapító okiratban, mert nem csak lakások vannak a társasházban, hanem mondjuk üzlethelyiség, így az helytelen kifejezés lenne.

Bejelentési kötelezettség: A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni:
– külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,
– lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát,
– a külön tulajdonát bérlő, használó személy adatait,
– a külön tulajdonában lakó személyek számát,
– haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.

Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér.

Felújítás: az ingatlan egészére vagy főszerkezetére kiterjedő általános javítási, építési-szerelési munkák, melyek időszakonként szükségesek az eredeti műszaki állapot, használhatóság visszaállításához. Fajtái: teljes, részleges és korszerűsítés.

Házirend: A házirend a szervezeti-működési szabályzat része, rendelkezéseit a társasház minden lakója és használója köteles betartani.
A házirend határozza meg, hogy a társasházi lakásokban, helyiségekben mikor és miként végezhetők az építési, szerelési munkák, vagy más zajjal járó tevékenységek. A házirend rendelkezései ugyanakkor nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetve a zajszint határértékére vonatkozó jogszabályokkal.
A tulajdonosok a házirendben határozhatják meg a közös tulajdonú helyiségek és területek használatának részletes szabályait is.

Helyrajzi szám (HRSZ): A helyrajzi szám (Hrsz) az ingatlanok tulajdonképpeni nyilvántartási száma. Ezzel lehet azonosítani az illetékes Földhivatalnál, hogy pontosan melyik ingatlanról van szó.
A helyrajzi szám egy számsor, amely minimum 3 jegyű. ( 123 vagy 12345 )
Amennyiben egy nagyobb területet, telekalakítás során több kisebb részre bontottak, akkor az egyes részeit / jellel látják el. (123/1, 12345/4)

Hibaelhárítás: az épület állagát károsító, rendeltetésszerű használhatóságot akadályozó, életveszélyt okozó hibák azonnali kijavítása.

Időszerű karbantartás: az észleléstől számított legkésőbb 6 hónapon belüli javítási munkák, melyeket olyan, azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetén kell elvégezni, amik az épület állagát veszélyeztetik, de a rendeltetésszerű használhatóságot nem akadályozza.

Ingatlan: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló CXLI. törvény 11-12.§-ai szerint önálló ingatlan:
A földrészlet:
– a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok,
– a kialakított építési telek a tulajdonosi és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,
– az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által – az országos közút, vasút, vagy hajózható csatorna kivételével – meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.
A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a földön létesített épületet, építményt; társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket; szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak.
A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni:
– az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona,
– a társasházban lévő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget a közös tulajdonban lévő részekből az öröklakás tulajdonost megillető hányaddal együtt,
– a szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
– a közterületről nyíló pincét függetlenül annak rendeltetésétől.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény 102.§ (1) b.,: föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.

Karbantartás: megelőző és felújítási munkának nem minősülő, a közös tulajdonban levő ingatlan rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása, közösségi berendezések cseréje. Fajtái: időszerű, tervszerű, hibaelhárító.

Korszerűsítés: olyan építési-szerelési munkálatok, melyek az épület, épületrész használhatóságát, üzembiztonságát javítja, használati értékét növeli. Ide tartoznak a megújuló energiaforrások alkalmazásával, energiahatékonyság növelésével, levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakító, cseremunkák is.

Közös költség: A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

Közös tulajdon: Ha a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg, közös tulajdonról beszélünk.
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg, de tudni kell, hogy a jogszabály által más személy részére biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.

Közgyűlés: A társasház közgyűlése a tulajdonosok közösségének legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet. Legalább évente egyszer, május 31-ig meg kell tartani a beszámoló közgyűlést, mely az előző év pénzügyi elszámolását, valamint az adott évre vonatkozó költségvetési tervét tárgyalja. A közgyűlés lehet: rendes, megismételt és rendkívüli.

Közgyűlési határozatok tára (KHT): A közgyűlési határozatok tára a tulajdonosok közgyűlésen meghozott döntéseit tartalmazza évenkénti bontásban, amiről a közös képviselőnek kell nyilvántartást vezetnie.
Ebben a hitelesített jegyzőkönyv alapján kell szerepeltetni a közgyűlések időpontját, a határozatképesség arányát, a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonosok, illetve meghatalmazottak nevét, továbbá a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat.
Ugyanitt kell beszámolnia a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és idejéről, valamint azok elmaradása esetén az indokokról.
A közgyűlési határozatok tárába bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.

Közösképviselő: lehet természetes személy, aki maga is a házban lakik, valamely lakás tulajdonosa. Amennyiben természetes személy és tulajdonrésszel rendelkezik, a közösképviselői feladatok ellátásához nincs szükség külön végzettségre.

Lakás: olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló  helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
b) a főzést, mosogatást és az étkezést,
c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

Lakásterület: helyiségek padlószint felett 1 m magasságban, vakolatlan falsíkok között mért alapterületeinek összessége.

Lakóépület: olyan épület, melyben az önálló, műszakilag megosztott lakások száma meghaladja a nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát.

Nem lakás céljára szolgáló épület: olyan épület, melyben legalább kettő, önálló, műszakilag megosztott nem lakás céljára szolgáló helyiség van, például iroda.

Számvizsgáló bizottság: A társasház tulajdonképpeni ellenőrzési szerve. A számvizsgáló bizottság tagjait a közgyűlés, elnökét pedig a bizottság tagjai választják. A testület egyszerű szótöbbséggel hozza döntéseit.
A huszonöt lakásosnál nagyobb társasházakban kötelező számvizsgáló bizottságot választani a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére. Azokban a társasházakban, ahol nem választanak számvizsgáló bizottságot, ott a szervezeti-működési szabályzatban határozzák meg a társasházi ellenőrzést, amelyet ilyenkor általában egy a közgyűlés által felhatalmazott tulajdonos lát el.
Az ellenőrzést ugyanakkor mindkét esetben végezhetik könyvvizsgáló cégek, vagy okleveles, nyilvántartásba vett könyvelők is. Az ötvenlakásosnál nagyobb, illetve az évi húszmillió forintnál nagyobb költségvetésből gazdálkodó társasházaknak pedig már kötelező is ilyen segítséget igénybe venniük.
A gazdasági ellenőrzés ugyanakkor nem kötelező, ha a közös képviselő OKJ-s társasházkezelői, ingatlankezelői, vagy könyvelői végzettséggel rendelkezik.

SZMSZ: A társasház Szervezeti- és Működési Szabályzata. Ebben minden, nem tulajdonjogot érintő kérdésben lehet döntéseket, szabályokat hozni. Az SzMSz a legtöbb esetben a következő kérdéseket szabályozza: hatáskörök (közös képviselő, számvizsgáló bizottság), közös költség számítási módja (tételesen), az írásbeli szavazás lebonyolítása, a fizetési felszólítások szabályai, a közgyűlésekre vonatkozó szabályok, a házirend. Az SzMSz megírásához nem kell ügyvédet megbízni, így akár évente is módosítható, amennyiben indokoltnak érzik. A földhivatalba be kell adni, az alapító okirathoz hasonlóan társasház tulajdoni lapján/törzslapján megjelenik az SzMSz beadásának, befogadásának dátuma.

Szoba: Olyan helyiség, melynek hasznos területe eléri vagy meghaladja a 8 m2–t, és belmagassága ezen a területen belül eléri a 190 cm-t, külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, melegpadlója van, fűthető, ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik, leglább egy két méteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

Társasház: Társasháznak nevezzük azon lakóközösségeket, amelyben több, különálló lakás található, és rendelkezik, ún. Társasházi alapító okirattal.

Társasházkezelő: olyan külső, tulajdonrésszel nem rendelkező természetes vagy jogi személy, melynek rendelkeznie kell társasházkezelői képesítéssel és a kormányhivatalban regisztráltnak kell lennie. Lehet egyéni vállalkozó vagy cég.

Teljes felújítás: az egész ingatlanra kiterjedő külső-belső javítási munkák.

Tervszerű karbantartás: állagmegóvó és a rendeltetésszerű használhatóságot biztosító rendszeres munka.

Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér (padlás).

Tetőtér-beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti;

Tulajdoni hányad: A tulajdoni hányad az a mutató, amelyet arra használnak, hogy meghatározzák: a tulajdonosok milyen arányban vegyenek részt a társasház gazdasági és jogi életében.
A tulajdoni hányad alapján határozzák meg például a tulajdonosok közös költséget és közgyűlési szavazati jogát.
A tulajdoni hányad mértékét az alaptó okirat tartalmazza és a magántulajdonban álló lakásokhoz, helyiségekhez tartozik, azoktól nem választható el, vagyis nem lehet külön értékesíteni.
Általános gyakorlat szerint arányosítással határozzák meg a lakások, helyiségek közös tulajdonra vonatkozó mutatóját.

Részleges felújítás: teljes felújításnak nem minősülő, de minimum egy főszerkezeti egységre kiterjedő általános javítási munkák.

Üzemeltetés: azon szolgáltatások összessége, melyek a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükségesek, például gondnoki feladatok ellátása vagy megszervezése, közüzemi számlák rendezése.

Alapterület: helyiség, vagy tér teljes járófelületének területe.

Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének, vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka.

Beépített terület: határoló falak külső vonala által bezárt terület

Belmagasság: padló és mennyezet közötti függőleges távolság

Belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része.

Bővítés: meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes, és/vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés).

Bruttó alapterület: Az épület által a telekből lefedett alapterület.

Bruttó terület: Az épület összes szintjén található összes terület összege, amely teljes mértékben az épület belsejében található. Az épület bruttó területét a külső falak külső felszínétől mérik, figyelmen kívül hagyva a fal felületén túlnyúló párkányokat, pillérelket és oszlopokat. Az épület pinceszinti bruttó területe a határoló pincefalak külső síkjáig terjed.

Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér

Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.

Értéknövelő beruházás: A szokásos piaci értéket növelő ráfordítás.
Szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás, amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt. Illetve az ingatlan átruházása esetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt, és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.

Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka.

Félszoba: Az olyan lakószoba, amelynek alapterülete a 12 m2-t nem éri el. A félszoba kifejezést 2008-ban törölték, azóta minden 8 m2 feletti helyiség szoba, míg a 8 m2 alattiak már egyéb (gardrób, stb.)

Garzon: Kis alapterületű, legfeljebb 40 négyzetméteres, fél- vagy egyszobás lakás, sokszor (agg)legénylakás. Általában a fürdő, a WC és a konyha külön helyiség, elválasztva a szobától.

Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)

Helyrajzi szám (HRSZ):
A helyrajzi szám (Hrsz) az ingatlanok tulajdonképpeni nyilvántartási száma. Ezzel lehet azonosítani az illetékes Földhivatalnál, hogy pontosan melyik ingatlanról van szó.
A helyrajzi szám egy számsor, amely minimum 3 jegyű. ( 123 vagy 12345 )
Amennyiben egy nagyobb területet, telekalakítás során több kisebb részre bontottak, akkor az egyes részeit / jellel látják el. (123/1, 12345/4)

Helyszínrajz: Egy adott földterület a műszaki rajza, amely megmutatja, hogy az milyen alakú, az adattáblája pedig, hogy mekkora méretű, milyen övezeti besorolásba tartozik, valamint, hogy milyen építési, magassági, vagy egyéb korlátozások tartoznak hozzá.
Helyszínrajz beszerezhető az illetékes Földhivatalnál, vagy bizonyos településeken (pl Budapest) az Önkormányzat műszaki osztályán.

Ingatlan: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló CXLI. törvény 11-12.§-ai szerint önálló ingatlan:
A földrészlet:
– a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok,
– a kialakított építési telek a tulajdonosi és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,
– az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által – az országos közút, vasút, vagy hajózható csatorna kivételével – meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.

A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a földön létesített épületet, építményt; társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket; szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak.
A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni:

– az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona,
– a társasházban lévő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget a közös tulajdonban lévő részekből az öröklakás tulajdonost megillető hányaddal együtt,
– a szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
– a közterületről nyíló pincét függetlenül annak rendeltetésétől.

Karbantartás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka

Komfortfokozatok: Összkomfortos, Komfortos, Félkomfortos Komfort nélküli Szükséglakás

Korszerűsítés: használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka. Például központi fűtő/ meleg vízellátó berendezések, világítás technikai berendezések energiaracionalizálással, összefüggő munkák.

Közös tulajdon: Ha a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg, közös tulajdonról beszélünk.
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg, de tudni kell, hogy a jogszabály által más személy részére biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.

Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.

Loft lakás: Üzemcsarnokok, gyárépületek és raktárak funkcióváltásáról van szó, ugyanis az ezekből kialakított lakások a loftok. Leggyakrabban emeletmagas ablakok szegélyezik a belmagasság minimum 3 méteres, de inkább 5-6 méter. Hatalmas egybefüggő terek jellemzik, általában 120 négyzetmétertől indulnak, de több száz négyzetméterig terjedhetnek.

Lakás: A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló  helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
b) a főzést, mosogatást és az étkezést,
c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

Lakásterület: helyiségek padlószint felett 1 m magasságban, vakolatlan falsíkok között mért alapterületeinek összessége.

Loggia: az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel, a homlokzat síkjára eső oldala felől pedig korláttal vagy mellvéddel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér.

Manzárdlakás: A manzárd egy tört síkú nyeregtetőfajta, ami fölfelé 45 foknál nagyobb, általában 70-80 fokos dőlésszöggel kezdődik, majd egy lapos, 10-20 százalékos dőlésben végződik. Ez a speciális tetőkialakítás biztosítja a tetőtér lakásként való kihasználását, mert ennek a módszernek köszönhetően a teljes tetőtéri alapterület hasznosítható.

Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások

Piaci érték: Azt az árat jelenti, amelyért a vagyontárgy méltányosan magánjogi szerződések keretében  – az értékelés időpontjában  – várhatóan a legnagyobb valószínűséggel eladható.

Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül.

Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának, üzemelés technológiájának olyan megváltoztatása, amely az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megelőző használathoz képest

Részleges felújítás: épület minimum egy főszerkezetére kiterjedő teljes felújításnak nem minősülő általános javítási munkák.

Szoba: Olyan helyiség, melynek hasznos területe eléri vagy meghaladja a 8 m2–t, és belmagassága ezen a területen belül eléri a 190 cm-t, külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, melegpadlója van, fűthető, ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik, leglább egy két méteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

Társasház: Társasháznak nevezzük azon lakóközösségeket, amelyben több, különálló lakás található, és rendelkezik, ún. Társasházi alapító okirattal.

Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület

Teljes felújítás: előzetesen felmért műszaki állapot alapján szükséges, ingatlan egészére kiterjedő külső (és/ vagy)belső javítási munkák.

Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér (padlás).

Tetőtér-beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti.

Tulajdoni lap: A tulajdoni lap az egységes ingatlan-nyilvántartás része. Tartalmazza az adott ingatlanra vonatkozó számszerű adatokat, a tulajdonosi, kezelői, használói jogokat, az egyéb bejegyezhető jogokat és tényeket.

Tűzfal: az építménynek – általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló – olyan függőleges térelhatároló falszerkezete, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek, és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik

Napjaink házainak, lakásainak és egyéb ingatlanjainak egyik legfontosabb berendezése a klíma berendezés. A klimatizálás minden túlzás nélkül nélkülözhetetlenné vált és mint ilyen beépült életünk szerves részei köze. A mi életünknek is fontos részei a klíma berendezések, akár saját irodánkról, akár egy általunk kezelt ingatlanról vagy saját otthonunkról legyen szó. Kezelőként pedig az egyik fontos feladatunk ezeknek a berendezéseknek a karbantartása. (Vagyis a karbantartás megszervezése). Ezért is állítottunk össze egy klíma technikai fogalomtárat.

Ablakklíma: Egy egységből álló berendezés. Az ablak-klímakészülékek az utcai ablakokból kiálló, városképet nem éppen szépítő látványáról és a kifolyó cseppvizéről, széles körben ismert készülék. Elterjedése olcsóságának és a könnyű felszerelhetőségének köszönhető. Kisebb helyiségek részleges hűtésére, szárításra, az átmeneti időszakban kismértékű fűtésre használható.

Allergén: az allergia/orrgyulladás, asztma, láz, kiütés, hasmenés, fulladásforrása. Az allergén leginkább fehérjéből áll és a legismertebb típusai az atkák, a pollen, az állatszőr stb. Ezek az allergének bőrön, a légutakon, és az emésztőrendszeren keresztül jutnak be a szervezetbe.

Automatikus tisztítás: A klímakészülékek „szagának” fő oka a hőcserélőn megtelepedő penész. Ha a készüléket hűtési üzemben hagyományos módon kapcsoljuk ki, a penészgombák és baktériumok megtelepedhetnek a hőcserélő nedves felületén. Az automatikus tisztítási funkció kiszárítja a nedves hőcserélő felületet, megakadályozva ezzel a penész és baktériumok megtelepedését.

Cseppvíz szivattyú: Lehetőséget biztosít a kondenzvíz elvezetésére. Szükség esetén jó pár méterre elvihető ez a megoldás. Ha például olyan helyeken kell vinni a csöveket és a beltéri egységből nem tudjuk hova vezetni.

Cseppvíz elpárologtató: Amikor a kültéri egységnél nem lehet lecsöpögtetni a vizet akkor lehetőség van elpárologtatni azt. Hátránya annyi, hogy sokat fogyaszt ha megy 2kw, és a fűtés üzemben nem bírja elpárologtatni a kültéri egységből hirtelen lezúduló vizet.

COP: Energiahatékonysági besorolás fűtés üzemmódban. „A”-tól  „G”-ig hét különböző energiahatékonysági besorolást különböztetünk meg, ahol az „A” a leghatékonyabb, míg a „G” a legkevésbé hatékony készüléket jelzi. COP= fűtési teljesítmény leadása osztva a fűtéskor felvett elektromos teljesítmény felvételével.

EER: Energiahatékonysági besorolás hűtés üzemmódban. „A”-tól  „G”-ig hét különböző energiahatékonysági besorolást különböztetünk meg, ahol az „A” a leghatékonyabb, míg a „G” a legkevésbé hatékony készüléket jelzi. EER= hűtési teljesítmény leadása osztva a hűtéskor felvett elektromos teljesítmény felvételével.

Hőszivattyú: Klímaberendezéseknél akkor beszélünk hőszivattyúról ha berendezés hűtő-fűtő üzemmódú. A fűtés üzemmódot egy automatikusan vezérelt négyállású szelep kapcsolja,  mégpedig úgy, hogy az elpárologtatót felcseréli a kondenzátorral.  A hűtőközeg szállítását továbbra is a kompresszor látja el.

Hűtőközeg (klímagáz): A klíma berendezések alapvető működése ennek a gáznak egy zárt rendszerben történő halmazállapot váltásán alapszik. A kereskedelmi hűtés és klímatechnika területén tehát elsősorban a klórmentes, részben halogénezett fluorszénhidrogének (HFC), R134a, R125, R143a, R152a és R32 jöhetnek számításba, mint helyettesítő anyagok. Az R134a és az R125 kivételével egyébként mindegyik anyag égethető.

Inverter: Az inverteres klíma titka abban rejlik, hogy a kompresszor egy elektronikus egység segítségével tudja változtatni a fordulatszámát. A fordulatszámot az elektronikus egység a helység hőmérséklete függvényében változtatja, tehát ha beindítjuk a klímát és például van 32 fok a szobába akkor a klíma automatikusan elindul és elkezdi a beállított hőmérsékletet elérni. Ebben az esetben az elektronikus egység maximális fordulatszámot határoz meg a kompresszornak. Amikor elérte a berendezés a kívánt hőfokot, akkor visszavesz a fordulatszámból, mivel már nincs szükség akkora hőmérsékletcsökkentésre csak a beállított hőmérséklet megtartását kell biztosítani. Ilyenkor akár 60% teljesítmény is elegendő. Ennek következtében rengeteg előny származik a típus használatából.

Léghűtés: Kizárólag a levegő hőmérsékletét hűti, viszont a frisslevegő-mennyiség befolyásolására nem képes. Ezért nem keverendő a klimatizálással.

Légnedvesítés: Ha a külső hőmérséklet a belső hőmérséklet szintje alá csökken, akkor a hideg és nedves levegő beáramlik a fűtött épületbe, ahol felmelegszik és kiszárad. Ez történik például akkor is, ha télen szellőztetünk. Ez ellen a légnedvesítés a megoldás, amelyre főként akkor van szükség, ha olyan anyagok nagy tömegben fordulnak elő, melyek a levegő víztartalmát elvonják – pl.: papír, textil, fa, festmények, gyümölcs, zöldség stb.; statikus elektromosság előfordulása esetén; komfortigényeink kielégítésére. Alapvetően kétféle nedvesítési megoldás létezik: izotermikus és adiabatikus nedvesítés. A léghűtés és légnedvesítés együtt jelenti a klimatizálást.

Klimatizálás:
A klimatizálás során a zárt tér levegőjének hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását adott értéken tartjuk, vagy meghatározott program szerint változtatjuk (annak függvényében, hogy mi a feladat). A levegő összetétele elsősorban az oxigén és szén-dioxid koncentrációját jelenti, mely alapvetően a frisslevegő ellátással van összefüggésben.

Kompresszor: A berendezések fő alkatrésze. Feladata: az elpárologtatóból érkező száraz gáz nyomását a kondenzátor nyomására növelni.

Kondenzvíz: Hűtési folyamat közben a beltéri egység elpárologtatójára a szoba és a
párologtató hőmérsékletkülönbsége miatt kicsapódik a szoba levegőjéből a pára. Ezt nevezzük kondenzvíznek. Fűtési folyamatkor a kültéri egységen keletkezik kondenzvíz. A kondenzvíz a beltéri aljából folyik ki gravitációsan vagyis nem tudjuk a csöveket a plafonon vezetni.

Multi klíma: Egy kültéri (multi) egységhez több beltéri egység kapcsolható. A kültéri egység típusától függően akár többféle (oldalfali, mennyezeti, parapet, stb.) típusú beltéri egység, vagy azonos típusból több darab üzemeltethető vele. Olyan helyeken célszerű az alkalmazásuk, ahol problémás vagy költséges több kültéri egység elhelyezése vagy nem lehetséges telepakolni a házfalát kültéri egységgel.

Split Klíma: Lakossági felhasználású klíma berendezések. A hőmérséklet és a páratartalom kívánt mértékét tudjuk velük befolyásolni. A SPLIT szó jelentése osztott, azért kapta ezt a nevet, mert egy beltéri és egy kültéri egységből áll. A beltéri egység feladata a párátlanítás valamint a légbe fúvás, a kültéri egységben van a berendezés lelke a kompresszor és a kondenzátor, amik a tényleges munkát végzik. Többféle teljesítménnyel léteznek, az esetek nagy részében 2  és 10 Kw teljesítményben kaphatóak.
Ezek a berendezések nem fújnak be friss levegőt kintről csakis a helyiség levegőjét keringtetik.

Zajszint: A zaj az emberek számára kellemetlen  hang, zörej. Az embert érő erős és tartós zaj halláskárosodást, ingerlékenységet, gyomor panaszokat, általános kimerültséget válthat ki. A megengedett zajszintekre szigorú előírások vannak.  A fül érzékelését követő (A) hangnyomásszint szűrő beépítésével a zajszinteket dB(A) értékkel jelölik.

 

 

 

Nincs ember és nincs cég akinek ne lenne valamilyen biztosítása. Sőt, biztosítás nélkül nagyjából ma már létezni is alig lehet. Lakásbiztosítás, életbiztosítás, casco stb. Ingatlan és társasház kezelőként mi sem lógunk ki a sorból, a mi létünknek is része a biztosítás.  Ezért is szedtünk össze néhány fontos(abb) fogalmat:

Ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben minden esetben a biztosítási védelmet kereső kéri a biztosítótól. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. (szerződés létrejötte)

Alulbiztosítás: ha a vagyontárgy, vagyoncsoport valóságos értéke a káresemény időpontjában meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, aminek következménye: a pro rata kártérítés. Előfordulási lehetősége a vagyonbiztosítások, azon belül a lakásbiztosítási termékek esetében lehet.

Biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke. A védelem ára. Összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respíró) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respíróban.

Biztosítási esemény: a szerződésben rögzített olyan jövőbeni esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. A biztosítási esemény meghatározásának részét képezi a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy meghatározott időpont elérése (életbiztosítás), testi sérülés, rokkantság (baleset-biztosítás).

Biztosítási időszak: a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év (12 hónap), de lehet ettől eltérő időtartam (általában rövidebb) is. A szerződés megszűnésénél is nagy jelentősége van.

Biztosítási kötvény: a biztosítási ajánlat elfogadását, vagyis a biztosítási szerződés létrejöttét igazolja. A biztosítási kötvény tartalmazza a biztosítási szerződés legfontosabb adatait, a biztosítási szerződésben részt vevő feleket, a biztosítási időszakot, a biztosítás tárgyát, a biztosítási összegeket, a vonatkozó biztosítási feltételeket, a biztosítási díjat és az aláírásokat.

Biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. (alulbiztosítás, túlbiztosítás)

Biztosító: a biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely háromféle formában működhet: biztosító (zárt körűen működő, vagy nyilvános) részvénytársaság, biztosító szövetkezet, vagy biztosító egyesület.

Biztosított: a biztosítási szerződés fontos alanya. A biztosított életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Általában Ő (vagy az általa megjelölt kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.

Díjfizetés: a biztosítási díj szerződésben vállalt fizetési gyakoriság szerinti befizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában ettől eltérő díjfizetési gyakoriságot pl.  havi díjfizetést (gyakorlatilag: részletfizetést) is tartalmazhatnak. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.

Értékcsökkenés: a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt olyan esztétikai, használati tényező, ami csökkenti az adott vagyontárgy forgalmi értékét. A károkozó ezt a tételt is köteles megtéríteni.

Felmondás: a biztosítási szerződést bármelyik fél – indoklás nélkül – egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és írásban.

Indexálás: a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amely alapján biztosítási évenként – a szerződés módosítása nélkül – a feltételben meghatározott árindex aktuális értékének megfelelően automatikusan változik a biztosítási összeg, amivel arányosan emelkedik a biztosítási díj. Az indexálás mértéke általában a KSH által közölt inflációtól függ.

Ingatlan: Ingatlannak nevezzük azokat az épületeket, amelyeket lakáscéljára létesítettek és szerepelnek az ingatlan nyilvántartásban. A lakásbiztosítás általában kiterjed az ingatlanon található egyéb, nem épületként funkcionáló építményekre is (pl. kerítés, járda). Lakásbiztosítást olyan ingatlanra is köthetünk, amely nem lakóépület, pl. nyaralóra vagy melléképületre.

Ingóság: Az ingóság nem ingatlan vagyontárgy, amely a helyéről károsodás nélkül elmozdítható.

Jutalék: a biztosító a biztosításközvetítő eredményes munkáját, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerződésenként (darabjutalék) is, de általában a biztosítási szerződés állománydíjához vagy befolyt díjához igazodik

Kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak, ami történhet telefonon, írásban, elektronikus úton. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.

Kárenyhítés: a már bekövetkezett biztosítási esemény (kár) károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!

Kárhányad: a biztosító a kifizetett károknak és a díjbevételének egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerződéstípusonként, ágazatonként mérik.

Kárkori érték: a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

Kármegelőzés: olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megelőzésére irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték.

Kedvezményezett: a biztosítási összeg felvételére jogosult, életbiztosítás esetén a szerződésben megnevezett személy.

Kockázat: a károkozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége. A kockázatot káresélynek is nevezzük.

Kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az  ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.

Lakásbiztosítás: A lakásbiztosítás olyan vagyonbiztosítás, melynek keretében a biztosító díj fizetése ellenében az adott szerződésben szereplő ingatlanban, illetve az ott található vagyontárgyakban a jövőben véletlenszerűen bekövetkező károk helyreállítása céljából térítést fizet.

Nem vagyoni kár: a károkozónak a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekből, az életvitel elnehezüléséből, a hozzátartozók elvesztése miatti traumákból.

Részleges kár: a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt.

Szerződés létrejötte: az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!

Szerződés megszűnése: jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával, a díjfizetés elmulasztásával, érdekmúlással, vagy felmondással, továbbá a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával, pl. teljes mértékben leégett a biztosított épület és nem állítják helyre.

Szerződés-módosítás: a szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad.

Szerződő: a biztosítási szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést (ajánlat), ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.

Társasház biztosítás: Egy olyan biztosítási forma amely  az épület szerkezetére és a szerkezetileg beépített elemekre nyújt fedezetet, ilyenek például: álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa, kültéri antenna berendezések, lépcsõk, létrák, beépített szekrények, konyhaszekrények, szerkezetileg beépített üvegezések, klímaberendezések, boiler, villany- gáztűzhelyek, gázkonvektorok, fürdő- és mosdóberendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló, kerítés kapuk, gépkocsi beállók, stb.

Területi hatály: földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom. A biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a feltételben, kötvényben meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre viseli a kockázatot.

Vagyonbiztosítás: olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyontárgyaiban bekövetkezett károk helyreállítási költségeinek térítésére nyújt fedezetet a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.

Záradék: az általános és különös feltételeket kiegészítő, kétoldalú írásbeli megállapodás, amely a biztosítási szerződés szerves része.