A téli időszakban sok társasházi lakás tulajdonosa elfelejt néhány létfontosságú teendőt, amik elmulasztása komoly kárt, meghibásodást vagy költséget okozhat.
Itt a 10 legfontosabb, leglényegesebb téli teendő, amit mindenképp érdemes elvégezni:

1. Fűtési rendszer ellenőrzése és légtelenítése

A radiátorok, szelepek, termosztátok és kazán (vagy központi fűtési egység) ellenőrzése elengedhetetlen.
Ha levegős a rendszer, a fűtés nem hatékony, és fagyveszély is lehet a csövekben.
Elmulasztás következménye: hideg lakás, csőtörés, fűtésszámla-növekedés.

2. Vízórák és vízvezetékek fagyvédelme

Főként földszinti, padlástéri vagy külső falon futó vezetékeknél.
Hőszigetelés, szivacsburok vagy fagyvédő kábel használata.
Elmulasztás következménye: szétfagyó csövek, elázás, nagy kár.

3. Nyílászárók szigetelése

Az ablak- és ajtótömítések állapotát ellenőrizni kell; a réseken rengeteg hő elszökik.
Egy egyszerű szigetelőcsík vagy gumitömítés csodát tehet.
Elmulasztás következménye: magas fűtésszámla, huzat, penészesedés.
4. Szellőztetés és párakezelés

Télen hajlamosak vagyunk keveset szellőztetni, ami párásodáshoz és penészhez vezet.
Napi 5-10 perc intenzív szellőztetés, plusz páramentesítő használata ajánlott.
Elmulasztás következménye: penész, egészségkárosodás, falnedvesedés.

5. Elektromos berendezések és hosszabbítók átvizsgálása

A téli szezonban több nagyfogyasztó működik (fűtőtest, hősugárzó, sütő stb.).
Érdemes megnézni a konnektorokat, elosztókat, vezetékeket.
Elmulasztás következménye: túlmelegedés, rövidzárlat, tűz.

6. Erkélyek, ablakpárkányok, lefolyók tisztítása

A lehullott levelek, kosz eldugíthatja a vízelvezetőket.
Fagy esetén jégdugó alakulhat ki, ami beázást okozhat.
Elmulasztás következménye: víz visszafolyás, beázás, fagyás.

7. Bejárati ajtó és közös lépcsőház szigetelése, zárása

A nyitva maradó ajtók lehűtik az egész házat, és rengeteg energiát visznek el.
Ellenőrizni kell a záródást, ajtóbehúzót, tömítéseket.
Elmulasztás következménye: hőveszteség, magas közös fűtésszámla.
8. Füst- és szén-monoxid-érzékelők működésének ellenőrzése

Ha van gázkazán, gázkonvektor vagy zárt helyiségben égéstermék, elengedhetetlen a működő riasztó.
Elmulasztás következménye: életveszély.

9. Fagyvédelem a lakáson kívül is (pl. pince, közös kerti csap)

A közös kerti csapokat, külső vízvételi helyeket le kell zárni és vízteleníteni.
Elmulasztás következménye: csőtörés, vízveszteség, drága javítás.

10. Közös költség és biztosítás ellenőrzése

Ellenőrizd, hogy az ingatlanbiztosítás kiterjed-e fagy-, beázás- és tűzkárra.
Ha van közös kazán vagy lift, fontos a karbantartási napló frissítése is.
Elmulasztás következménye: kár esetén nem térít a biztosító.

Mai kirándulásunkon Szécsénybe indulunk: város Nógrád vármegyében a szlovák határhoz közel, a Cserhát lábánál.

Természeti szépségeivel, történelmi látnivalóival és kulturális hagyományaival a régió fontos szereplője volt. Szécsény már az őskorban egyike volt a legrégibb ipolyvölgyi telepeknek. A Kerekdombon a kőkor emberei telepedtek volt meg.

1333-ban Szécsényi Tamás vajda és testvére Péter, voltak Szécsény birtokosai. 1334-ben. Károly Róbert király a várost ugyanolyan kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyeneket Buda város polgárai bírtak. Engedélyt kaptak arra, hogy a várost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal, és védövekkel is megerősítsék. A régi várból később csak egy kerek torony és egy bástyafal maradt meg.

A város legfontosabb történelmi eseménye az 1705-ös szécsényi országgyűlés, amelyet II. Rákóczi Ferenc hívott össze, ahol Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották.

– Legfontosabb középkori emléke a Ferences kolostor és templom. A kolostor és templom építésére XXII. János pápa 1332. május 9-én kelt engedélye alapján, Szécsényi Tamás erdélyi vajda adományaként került sor. A ferences kolostor a koldulórendi szokásoknak megfelelően a település délnyugati sarkába, közvetlenül a városfal mellé települt. A középkorban ez volt a város legmagasabban fekvő része. A templomot az Árpád-kori plébániatemplom helyére építették. A templomot 1334-ben, a Szent Szűz tiszteletére szentelték fel. A kolostor a XV. században a szinte folyamatos építkezések során bővült. Ekkor készült el a torony, a sekrestye és a szentély összeépítése, a keleti és az északi szárny emeleti része. A XIV. és XV. század a ferences szellem és a rend virágzásának kora. Az 50-es években a rendet feloszlatták. A kolostort 1989-ben kapta vissza a ferences rend.

– A Forgách-kastély a település központi részén, a Vár téren található. A kastély a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. Az épület előzménye, a középkori várkastély 1456-ban már állt. A mai barokk kastélyt a Forgách család 1753–1763 táján építtette. A második világháború idején egy időben szovjet hadikórház is működött az emeleten: ekkor a visszaemlékezések szerint a dísztermet használták műtőként. Utolsó tulajdonosa, báró Kisfaludi Lipthay Béla jelképes összegért adta el a magyar államnak. 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A kastély 2005-ös teljes felújítása óta a 19. századi neves politikus, régész és természettudós Kubinyi Ferenc nevét viselő múzeum Nógrád vármegye régészeti, történeti emlékeit gyűjti.