Pécs város és a Zsolnayak:

Az idősebb Zsolnay Miklós, Vilmos apja indította el a családot a felemelkedés útján. Fia Zsolnay Vilmos 1828. április 19-én született. Ő lett pécsi Zsolnay-féle porcelángyár legjelentősebb igazgatója, sokoldalú iparos és művész, az eozin máz első alkalmazója, a márka világhírének megalapozója.

Vilmos festőnek készült, tehetségét a porcelánkészítés terén is kamatoztatta: feltalálta a fagyálló pirogránitot, az épületek díszítésére szolgáló cserépfajtát. Az ő nevéhez fűződik a Wartha Vince által feltalált eozin alkalmazása a kerámiaművészetben. Elsősorban merész újításai és találmányai révén Zsolnay már az 1873. évi bécsi világkiállításon Ferenc József-érdemrenddel büszkélkedhetett. Öt évvel később pedig Párizsban megkapta a kiállítás nagydíját (Grand Prix) és a francia Becsületrendet is. A Zsolnay-gyárnak nem csak Magyarországon, hanem szerte Európában, de még a tengerentúlon is számos megrendelője volt. Zsolnay Vilmos vállalkozása számos építkezésre szállított díszítőkerámiákat. Néhány példa: láthatjuk Budapesten a Földtani Intézet, az Iparművészeti Múzeum, vagy a Fővárosi Állatkert Elefántházának cserepeiben, a pécsi Postapalota címerében, a kecskeméti Cifra palota díszítéseiben

Zsolnay Vilmos gyermekei a harmadik generáció tagjai. Hárman voltak: Teréz, Júlia, Miklós. Mindhárman a gyárhoz kötötték életüket. Júlia és Teréz tervezőművészek voltak, Miklós pedig kereskedő, már nagyon fiatalon, 16 évesen apja mellett a gyár kereskedelmi vonalát irányította.

A negyedik generáció már a kettős Zsolnay nevet viseli: a Mattyasovszkyak és a Sikorskiak. Teréz és Júlia férjeiről kapták a nevüket. Teréz férje volt Mattyasovszky Jakab, geológus, Júlia férje pedig Sikorski Tádé, építészmérnök. Általuk a család két ágra oszlott. Az ő gyermekeik és unokáik a jelenlegi Zsolnay örökösök. A család neve összefonódott a várossal. A Pécsre utazók ne hagyják ki a Zsolnay negyed meglátogatását.