Múlt héten el kezdtünk foglalkozni a műemlékekkel. Szép téma, érdekes terület, sok esetben kifejezetten szívet melengető tud lenni ha ez a kérdéskör szóbakerül. Ugyanakkor nem olyan egyszerű témakör ez, hiszen ahhoz, hogy műemlék legyen egy épület vagy épület együttes ahhoz jópár dolognak meg kell felelni. Lássuk mik ezek.
A műemlékvédelem tárgyainak műemléki védelme a védetté nyilvánítással jön létre.
A védetté nyilvánítással egyidejűleg védett műemléki környezetnek minősülnek:
a) a műemléket vagy műemléki jelentőségű területet magában foglaló ingatlanterülettel közvetlenül határos ingatlanok;
b) az a) pontban meghatározott ingatlanokkal és a műemléket vagy műemléki jelentőségű területet magában foglaló ingatlanterülettel közvetlenül érintkező közterületrészek és a velük közvetlenül határos ingatlanok.
(4) A védetté nyilvánító rendeletnek tartalmaznia kell:
– a védetté nyilvánítás tényét,
– a védelem tárgyát és célját,
– c) a védelem fajtáját (műemlék, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet),
– az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést,
– az egyedileg védett műemléknek a műemlékvédelmi bírság megfelelő számítási kategóriájába sorolását,
– a műemlék és a műemléki jelentőségű terület védett környezetének meghatározását,
– a védelem alá vont ingatlanok (ingatlanrészek) egyértelmű azonosításához szükséges helyrajzi adatokat.
Védetté nyilvánítás kezdeményezése
a) A műemléki értékek védetté nyilvánítását a műemlékvédelmi hatóságnál írásban bárki kezdeményezheti.
b) A műemlékvédelmi hatóság a műemléki értékek felkutatását, illetőleg számbavételét szolgáló, állapotváltozással nem járó vizsgálatot és állapotrögzítő felmérést végezhet.
c) Ha a védetté nyilvánítás nem indokolt, a műemlékvédelmi hatóság állásfoglalásáról a kezdeményezőt a javaslat megtételétől számított 60 napon belül értesíti.
A védetté nyilvánítás előkészítése:
A védetté nyilvánítás előkészítését a műemlékvédelmi hatóság folytatja le, s javaslatot tesz a védetté nyilvánítást tartalmazó rendelet kiadására.
A védetté nyilvánítás előkészítése során a műemlékvédelmi hatóság értesíti:
– a védelemre javasolt ingatlan tulajdonosát;
– a területen található közművek és egyéb létesítmények tulajdonosait;
– az ingatlan fekvése szerinti települési és megyei (fővárosi) önkormányzatot;
– a területileg illetékes építésügyi hatóságot;
– más jogszabály alapján is védett vagy védendő érték esetében a hatáskörrel bíró, területileg illetékes hatóságot (pl. a természetvédelmi hatóságot);
– a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét.
A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben az egyedi műemléki védettség alatt nem álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a műemlékvédelmi hatóság megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.
Ideiglenes védettség
A műemlékvédelmi hatóság a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg a műemléki védelemre javasolt ingatlant, illetve területet, ha megsemmisülése vagy értékeinek eltűnése fenyeget, határozatával legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és e határozat azonnali végrehajtását rendelheti el.
Az ideiglenes védelem indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.
Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanon a telekalakítási, építési, átalakítási és bontási munkák engedélyezéséhez a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.
Az ideiglenes védelem megszűnik:
– ha a műemlékvédelmi hatóság a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, akkor az erről szóló határozatnak az ingatlan tulajdonosa részére való kézbesítésével;
– az ideiglenes védelmet kimondó, illetőleg az azt meghosszabbító határozatnak az ingatlan tulajdonosa részére való kézbesítésétől számított egy év elteltével;
– a védetté nyilvánító rendelet hatálybalépésével.
A védettség megszüntetése
A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
– a védetté nyilvánított műemlék megsemmisült, vagy ha a műemléki jelentőségű terület, illetve a műemlék a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette;
– a műemlékvédelmi hatóság hitelt érdemlően megállapította, hogy a védetté nyilvánítás téves adatok alapján történt, és a védelem tárgya a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg.
A védettség megszüntetésére irányuló eljárás esetén a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
