Híres épületek: Debrecen

Így szól a Vikár Béla gyűjtötte népdal (1909): Debrecenbe kéne menni…

Elmentem, és elsőként a közismert református épületeket látogattam meg

A Debreceni református Nagytemplom:Debrecen legjellegzetesebb épülete, 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, ezen kívül a legnagyobb protestáns templom is az országban. 1803-ban a város Péchy Mihályt bízta meg. A végső terveket Thaller József építész készítette el, így folytatódott a munka 1805-ben. 1808-ban részben Péchy tervei alapján folyt az építkezés Rabl Károly vezetésével.. 1819-től már használták a templomot, de csak 1823-ra fejezték be az építkezést. A Nagytemplom és a kollégium két történelmi eseménynek is színhelyévé lett: az 1848-49-es szabadságharc kormánya Debrecenbe menekülve itt mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását, és hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944 decemberében szintén a kollégiumban ülésezett.

Debreceni református Kistemplom (vagy Csonkatemplom): a Piac utca és a Széchenyi utca délnyugati sarkán található. Az eredetileg barokk stílusban épült templomot 1876-ban neoromán stílusban átalakították, s ez a mai napig A meghatározza külső megjelenését. Helyén a 18. századig egyszerű faépület állt istentiszteleti helyként, ezt eredetileg „szín”-nek nevezték, majd „kistemplom” lett, mivel a „nagy”, a mai nagytemplom elődje volt. A fatemplom az 1719-es tűzvészben égett le. Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot Báthory Szabó András cívis polgár adományából kezdték el építeni. 1726-ra felkerült a rézgomb a torony tetejére. Az 1727-es tűzvészben azonban ez a templom is súlyos károkat szenvedett, és csak négy év után sikerült újra helyreállítani. Tornyát eredetileg hagymaszerű sisak fedte. 1907-ben egy óriási szélvész ezt megrongálta. Megjavították, de az alföldi szelek nemsokára teljesen lerombolták. Az építészek, „belenyugodván az isteni akaratba”, kupola nélküli, bástyaszerű kialakítást adtak a toronynak, ezért lett a helyi elnevezése „Csonkatemplom”. Többször le akarták bontani, de 1902-ben az országos tekintélyű építész Schulek Frigyes, meghagyását és renoválását javasolta.

2026.03.02.

Híres épületek: Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál. A Kopasz-hegy lábánál. A járás központja. A borvidék névadó települése.

Árpád fejedelemnek Tarcal nevű vezére kapta adományba azt a földet, Ezen helyen épített a vezér honfoglaláskor egy földvárat, melyet Anonymus „Hymesudvar”-nak nevezett. Földvára a tatárjárás során elpusztult.

Ma a város három templomát mutatnám be:

–Jézus szíve templom: Tokaj belvárosában álló 20. századi neoromán stílusú római katolikus templom. Tokajban az első templomát Szent István és Szent László királyok idejében alapították a 11. század végén. Ez a tatárjárás idején elpusztult, de újjáépítették. A török hódoltság után, a reformáció alatt többször gazdát cserélt, néhányszor leégett és újjáépült. 1909-ben teljesen leromlott állapota miatt a Királyi Kincstár, mint kegyúr lebontatta és a helyére a jelenlegi templomot építtette. Átadás 1912. Tervezője: Zobel Lajos

– Szent Miklós püspök görög katolikus templom: Tokaj város legrégibb temploma a görög katolikus templom, amely egy deszkából, fából emelt „cerkó”-t (ortodox templom) váltott fel. Fából készült ikonosztáza becses emléke a tokaji művészi életnek. A kész templomot Szent Miklós tiszteletére szentelték fel a 18. század második felében.

– Zsinagóga: a patinás kisváros szívében található több mint ezer négyzetméteres létesítmény jellegzetes mór stílusú homlokzataival, öntöttvas oszlopos, karzatos belső terével, színes üvegablakaival a város és az egész borvidék egyik legmeghatározóbb jelentőségű épülete. Tokaj központi részét 1890. augusztus 25-én tűzvész pusztította el, így a zsinagógát és a körülötte álló rituális épületeket a közösség összefogásával újjá kellett építeni. 1896-ra felépült az ezer fő befogadására alkalmas, női karzatos zsinagóga. Tervezője Baumhorn Lipót. Mivel a II. világháború után a zsidó lakosság jelentős része nem tért vissza a megsemmisítő táborokból, az épület enyészetnek indult. Az 1980-as évek végén kezdődött el a rekonstrukció. Jelenleg az épület Kulturális és Konferenciaközpontként használják. Sajnos zárva volt.

2026.01.19.

Híres épületek: Szolnok

– Belvárosi templom avagy Nagytemplom (hivatalosan Szentháromság római katolikus templom) a Templom utca 8. alatt. Bezdiczky Ignác só tiszt 1718-ban költözött a városba, és a mai helyen egy szentélyszerű kápolnát építtetett a ferences barátok részére, úgy, hogy az később, bővíthető legyen. A barokk stílusú templomot és a rendházat, ami tulajdonképpen bővítés volt 1724–1757 között építették Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint. A templom mai formáját a 19. században nyerte el.

– A református templom Szolnokon a Tisza-parti sétány 1. alatt található. Szolnok városának a 19. században még nem volt református temploma, csak kis imaháza a vallás gyakorlóinak. Az első lépéseket egy állandó épület létrehozására az 1880-as években tették. Az alapkövet 1893-ban tették le, és már 1894 karácsonyára el is készült az épület. A templom tervezője Sztehlo Ottó volt Neogótikus stílusú épület, különleges hatású, fala vöröstégla, valamint 3 tornya van, a legmagasabb 28, a másik kettő 19 méter magasak.
DSCF1047 reformatus templom2 scaled

– Tisza- parti sétányon található a nagyméretű, valamikor zsinagóga. A zsinagógát 1898– ban építették Baumhorn Lipót tervei alapján, mór stílusban. Maga az épület téglalap alakú, kupolája hasonlít az Iparművészetei Múzeum kupolájához. A felújításnál ügyeltek a korabeli állapot visszaállítására, ami 1972-ben volt. Belseje egyterű. Ideális hely kiállítások megrendezésére. Ma a Damjanich János Múzeum, képzőművészeti gyűjteményének, valamint időszaki kiállításainak ad otthont. Ahogy a bevetőmben írtam Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából kiállítást rendeznek itt a festő alkotásaiból.

2025.05.19.

Híres épületek: Ócsa, Református Templom

Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Nevét 1235-ben említette először oklevél Alza néven. A premontrei szerzetesrend Szűz Mária tiszteletére emelt monostora a váradelőhegyi prépostság filiájaként ( plébániához tartozó lelkipásztori hely) jött létre. A bazilika a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke

Az eredeti templom a XIII. században épült, román stílusban, valószínűleg II. András alapította. A tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott az épületben, melyet a IV. Béla által visszatelepített premontreiek építettek újjá. A templom mellé, attól elkülönülten álló kolostort is építettek a premontre-iak. A kolostorépület nem vészelte át az évszázadokat, mára már nyomát sem leljük. A török időkben, a XVI. század közepén mecsetként használták. Az történelem viharai súlyosan károsították az épületet. A templomot a teljes pusztulás elől végül is gróf Teleki József mentette meg, támogatásával helyreállították és át is építették a templomot, melyet 1777-ben szenteltek fel a reformátusok. A gyönyörű műemléket nemcsak turisták látogatják, vasárnap délelőttönként a misére rendszeresen megtelik a templom a református hívőkkel.

Az utolsó nagyszabású munkálatok az 1986-92-ben történtek, amikor is 1995-ben Európa Nostra díjat kapott az alapos helyreállításnak köszönhetően.
A templombelső legértékesebb része a bordás boltozatú főszentély, melyben a templom építésével egyidős (1275-1300 körüli) freskók kerültek felszínre. A feltárt freskók Árpád-kori falfestészetünk kiemelkedő alkotásai.