Ismét Tatára invitálom a kedves olvasót.

Ma a város másik kiemelkedő látnivalójával ismerkedünk meg, az Esterházy kastéllyal, ami a vár mellett, az Öreg-tó partjához közel található.

Az 1760-as évek elején Esterházy Miklós gróf (1711–1765) a vár lebontásával, annak helyére nagy szabású új kastély tervének az elkészítésével bízta meg Fellner Jakabot. A négy változatban kidolgozott terv megvalósítását részben Esterházy Miklós halála (1765), részben az elegendő pénz hiánya hiúsította meg. A kastély 1776-ban nyerte el mai formáját.

Néhány érdekes adat a kastély történetéből:

1809. augusztus 22-étől november 21-ig, a Napóleon előli visszavonuláskor, itt lakott I. Ferenc magyar király és Mária Ludovika királyné. Az uralkodó itt írta alá a napóleoni háborúkat lezáró bécsi vagy schönbrunni békét, 1809. október 14-én, a kastély északi toronyszobájában.
1849. május 2-án Görgei Artúr a kastélyban levő főhadiszállásáról indította meg csapatait Buda visszafoglalására.
Az 1848–49-es szabadságharc idején itt éjszakáztak Windisch-Grätz tábornagy és Haynau táborszernagy.
1897. szeptember 10. és 15. között a bécsi udvar hadgyakorlatot rendezett, aminek főhadiszállásául a kastélyt jelölték ki. Ferenc József és II. Vilmos német császár látogatott ide.
1921. október 22-én, IV. Károly második visszatérése során kíséretével együtt a tatai vasútállomásra érkezett

1945. március 19-e után a kastély berendezését a szovjet csapatok tönkretették, a megmaradt bútorokat a lakosság hordta el.
Lipótmezei Állami Elme- és Ideggyógyintézet egy részét 1945. július 26-án a tatai kastélyban helyezték el.
1999-től a pszichiátria kiköltöztetése után a kastély üresen állt.
A rekonstrukciót 2018-ban kezdődött meg.

A ma Ausztráliában élő Francesca Esterházy Blackwell (az utolsó gróf, Esterházy V. Miklós leánya) jóvoltából számos, a tatai kastélyból elszármazott műtárgy került vissza a család történetét bemutató kiállítás termeibe.

A Dunántúl igen ismert és szeretett városába Tatára utazunk.

Tata városa, Komárom-Esztergomvármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében található. Tatabánya és Esztergom után a vármegye harmadik legnépesebb városa.

Ősidők óta lakott település, ezt az itt feltárt, ősemberre utaló régészeti leletek is bizonyítják. Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a tatai vár az un. Öregvár.

Romantikus vízi vár Tata jelképe és legjelentősebb műemléke. XIV.-XV. század fordulóján Zsigmond király építtette a várkastélyt, az Által-ér vizének felduzzasztásával pedig kialakította az Öreg-tavat. Később Mátyás király reneszánsz szellemben átalakíttatta és bővíttette, csinosította tovább. A vár ekkor élte fénykorát, európai eseményeknek adott otthont, a kor humanistáinak gyülekezőhelye volt. Mátyás király kedvenc pihenőhelye lett Tata, a gerecsei vadászatok alkalmával szívesen időzött falai között.

1510-ben országgyűlést is tartottak itt, a török 1543-ban vette be a várat és felégette. A török hódoltság alatt többször is gazdát cserélt. A császáriak egy korszerű olaszbástyás erőddé építették át. A stratégiai helyen lévő végvárat nem kímélték a harcok, ostrom ostromot követve, végül a török végleges kiűzése után elveszítette hadászati jelentőségét, bár a kuruc időkben Vak Bottyán dunántúli támaszpontja lett és 1707-ben a Habsburgok elfoglalták, majd le is rombolták.

1727-ben az Esterházyakhoz került a vár és egészen 1945-ig maradt a család tulajdonában. A család másik kastélyáról, azaz az Esterházy palotáról két hét múlva adok ismertetést.