REM189 zRt. - Ingatlanüzemeltetés

Címke: rem189

Beküldve:

Társasházi lakásunk felkészítése a télre

ChatGPT Image 2025. nov. 10. 08 20 39

A téli időszakban sok társasházi lakás tulajdonosa elfelejt néhány létfontosságú teendőt, amik elmulasztása komoly kárt, meghibásodást vagy költséget okozhat.
Itt a 10 legfontosabb, leglényegesebb téli teendő, amit mindenképp érdemes elvégezni:

1. Fűtési rendszer ellenőrzése és légtelenítése

  • A radiátorok, szelepek, termosztátok és kazán (vagy központi fűtési egység) ellenőrzése elengedhetetlen.

  • Ha levegős a rendszer, a fűtés nem hatékony, és fagyveszély is lehet a csövekben.
    Elmulasztás következménye: hideg lakás, csőtörés, fűtésszámla-növekedés.

2. Vízórák és vízvezetékek fagyvédelme

  • Főként földszinti, padlástéri vagy külső falon futó vezetékeknél.

  • Hőszigetelés, szivacsburok vagy fagyvédő kábel használata.
    Elmulasztás következménye: szétfagyó csövek, elázás, nagy kár.

3. Nyílászárók szigetelése

  • Az ablak- és ajtótömítések állapotát ellenőrizni kell; a réseken rengeteg hő elszökik.

  • Egy egyszerű szigetelőcsík vagy gumitömítés csodát tehet.
    Elmulasztás következménye: magas fűtésszámla, huzat, penészesedés.

  • 4. Szellőztetés és párakezelés

  • Télen hajlamosak vagyunk keveset szellőztetni, ami párásodáshoz és penészhez vezet.

  • Napi 5-10 perc intenzív szellőztetés, plusz páramentesítő használata ajánlott.
    Elmulasztás következménye: penész, egészségkárosodás, falnedvesedés.

5. Elektromos berendezések és hosszabbítók átvizsgálása

  • A téli szezonban több nagyfogyasztó működik (fűtőtest, hősugárzó, sütő stb.).

  • Érdemes megnézni a konnektorokat, elosztókat, vezetékeket.
    Elmulasztás következménye: túlmelegedés, rövidzárlat, tűz.

6. Erkélyek, ablakpárkányok, lefolyók tisztítása

  • A lehullott levelek, kosz eldugíthatja a vízelvezetőket.

  • Fagy esetén jégdugó alakulhat ki, ami beázást okozhat.
    Elmulasztás következménye: víz visszafolyás, beázás, fagyás.

7. Bejárati ajtó és közös lépcsőház szigetelése, zárása

  • A nyitva maradó ajtók lehűtik az egész házat, és rengeteg energiát visznek el.

  • Ellenőrizni kell a záródást, ajtóbehúzót, tömítéseket.
    Elmulasztás következménye: hőveszteség, magas közös fűtésszámla.

    ChatGPT Image 2025. nov. 10. 08 23 01

  • 8. Füst- és szén-monoxid-érzékelők működésének ellenőrzése

  • Ha van gázkazán, gázkonvektor vagy zárt helyiségben égéstermék, elengedhetetlen a működő riasztó.
    Elmulasztás következménye: életveszély.

9. Fagyvédelem a lakáson kívül is (pl. pince, közös kerti csap)

  • A közös kerti csapokat, külső vízvételi helyeket le kell zárni és vízteleníteni.
    Elmulasztás következménye: csőtörés, vízveszteség, drága javítás.

10. Közös költség és biztosítás ellenőrzése

  • Ellenőrizd, hogy az ingatlanbiztosítás kiterjed-e fagy-, beázás- és tűzkárra.

  • Ha van közös kazán vagy lift, fontos a karbantartási napló frissítése is.
    Elmulasztás következménye: kár esetén nem térít a biztosító.ChatGPT Image 2025. nov. 10. 08 17 46

Beküldve:

Híres épületek: Szécsény

Forgach kastely 12

Mai kirándulásunkon Szécsénybe indulunk: város Nógrád vármegyében a szlovák határhoz közel, a Cserhát lábánál.

Természeti szépségeivel, történelmi látnivalóival és kulturális hagyományaival a régió fontos szereplője volt. Szécsény már az őskorban egyike volt a legrégibb ipolyvölgyi telepeknek. A Kerekdombon a kőkor emberei telepedtek volt meg.

1333-ban Szécsényi Tamás vajda és testvére Péter, voltak Szécsény birtokosai. 1334-ben.  Károly Róbert király  a várost ugyanolyan kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyeneket Buda város polgárai bírtak. Engedélyt kaptak arra, hogy a várost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal, és védövekkel is megerősítsék.  A régi várból később csak egy kerek torony és egy bástyafal maradt meg.

A város legfontosabb történelmi eseménye az 1705-ös szécsényi országgyűlés, amelyet II. Rákóczi Ferenc hívott össze, ahol Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották.

– Legfontosabb középkori emléke a Ferences kolostor és templom. A kolostor és templom építésére XXII. János pápa 1332. május 9-én kelt engedélye alapján, Szécsényi Tamás erdélyi vajda adományaként került sor. A ferences kolostor a koldulórendi szokásoknak megfelelően a település délnyugati sarkába, közvetlenül a városfal mellé települt. A középkorban ez volt a város legmagasabban fekvő része. A templomot az Árpád-kori plébániatemplom helyére építették. A templomot 1334-ben, a Szent Szűz tiszteletére szentelték fel. A kolostor a XV. században a szinte folyamatos építkezések során bővült. Ekkor készült el a torony, a sekrestye és a szentély összeépítése, a keleti és az északi szárny emeleti része. A XIV. és XV. század a ferences szellem és a rend virágzásának kora. Az 50-es években a rendet feloszlatták. A kolostort 1989-ben kapta vissza a ferences rend.

– A Forgách-kastély a település központi részén, a Vár téren található. A kastély a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. Az épület előzménye, a középkori várkastély 1456-ban már állt. A mai barokk kastélyt a Forgách család 1753–1763 táján építtette. A második világháború idején egy időben szovjet hadikórház is működött az emeleten: ekkor a visszaemlékezések szerint a dísztermet használták műtőként. Utolsó tulajdonosa, báró Kisfaludi Lipthay Béla jelképes összegért adta el a magyar államnak. 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A kastély 2005-ös teljes felújítása óta a 19. századi neves politikus, régész és természettudós Kubinyi Ferenc nevét viselő múzeum Nógrád vármegye régészeti, történeti emlékeit gyűjti.

Ferences templom es kolostor a terrol fotozva2 Ferences templomban 12 scaled Ferences templomban 7 a szoszek scaled Ferences templomban 11 karzat Forgach kastely cimer scaled Tomlocbastya 12 varfal 42

Beküldve:

Gyakori hibák átadás-átvételkor

48319485 m

Mostanában szerencsére sokszor veszünk át ingatlanokat. Ilyenkor megismerkedünk számnkra új tulajdonoskkal, bérlőkkel, szakemberekkel. Ahogy az lenni szokott ilyenkor megosztják velünk tapasztalataikat. Ezekből illetve saját ismereteinkből és rutinunkból született meg ez a cikk.
Íme 10 dolog, ami a leggyakrabban elmarad vagy hibásan történik társasház átvételekor:

1. Hiányos vagy rendezetlen műszaki dokumentáció

Az egyik leggyakoribb probléma. Sokszor nem adják át: a kiviteli terveket vagy a gé­pészeti és elektromos rajzokat, karbantartási, garanciális és beszabályozási jegyzőkönyveket.
Ezek nélkül később szinte lehetetlen hibát keresni vagy karbantartást végezni.

2. Mérőórák és fogyasztásmérők pontatlan átvétele

Nem olvassák le vagy nem jegyzőkönyvezik megfelelően a főmérőket és almérőket (víz, villany, gáz, fűtés).
Később emiatt elszámolási viták alakulnak ki a beruházó, üzemeltető vagy lakók között.

3. Gépészeti rendszerek (fűtés, HMV, szellőzés) nem teszteltek

Sokszor átadáskor nem történik próbaüzem vagy méréssel igazolt ellenőrzés.
Később kiderül, hogy: nem megfelelő a hőmérséklet vafy rossz a beszabályozás, esetleg a szellőzés alig működik vagy zajos.

4. Elektromos rendszerek érintésvédelmi és biztonsági vizsgálata hiányzik

Hiányzik az érintésvédelmi jegyzőkönyv vagy az áramvédő relék nem működnek.
Ez biztonsági kockázat, de gyakran rejtve marad, mert nem látszik szemmel.

ChatGPT Image 2025. okt. 14. 15 36 59

5. Tűzvédelmi berendezések nincsenek hitelesítve vagy hibásan működnek

Füstjelzők, kézi oltók, vészkijárati jelzések vagy sprinkler rendszer nem tesztelve.
A karbantartási címkék lejártak, vagy a tűzvédelmi tervdokumentáció hiányzik.

6. Csapadékvíz-elvezetés hibás vagy eldugult

Sok új háznál pang a víz a tetőn vagy udvaron, mert a lefolyókat nem tisztították ki vagy rossz a lejtés.
Ez rövid időn belül beázásokhoz és szerkezeti károkhoz vezethet.

ChatGPT Image 2025. okt. 14. 15 01 58

7. Szerkezeti és esztétikai hibák nincsenek dokumentálva

Repedések, festékhibák, hiányzó szegélyek, ferde burkolatok – ezekről gyakran nem készül jegyzőkönyv és fotó.
Később már nehéz bizonyítani, hogy a hiba nem az üzemeltetés alatt keletkezett.

ChatGPT Image 2025. okt. 14. 15 07 57

8. Nincs rendszerátadás vagy oktatás az üzemeltető felé

A kezelő nem kap rendszerbemutatót – nem tudja, melyik szelep mit zár, mikor indul a szivattyú, vagy hol a főkapcsoló.
Ebből üzemeltetési káosz lesz az első hetekben.

9. Lift, gépészeti berendezések karbantartási szerződése nincs átadva

A liftek, szivattyúk, kazánok szervizszerződései és karbantartási naplói gyakran hiányoznak.
Ha a szerviz nem értesül a tulajdonosváltásról, elmaradhatnak a kötelező felülvizsgálatok.

10. Közös területek elektromos és világítási rendszere nincs beállítva

Mozgásérzékelők, időkapcsolók rosszul vannak programozva (pl. világítás egész éjjel ég vagy soha nem kapcsol be).
Ez nemcsak energiapazarlás, hanem lakói elégedetlenséget is okoz.

Beküldve:

Híres épületek: Sopron

20230507 101615 O zsinagoga2

Folytatnám soproni emlékeimet szemezgetve a HÁZAK fotóiból.

A Rejpál-ház Sopronban, a Várkerület 7 szám alatt áll. A Festő-köz sarkán látható egyemeletes lakóház középkori elődjét római épületmaradványokon emelték. A 16. század második felének reneszánsz stílusában formálódott ki mai alakja, noha jelentős középkori részleteket – például a gótikus lépcsőház – is megőrzött. Udvari szárnyait a 16.-17. században bővítették. Egykor iparosok (kovácsok, hentesek, cukrászok) tulajdona volt.

A Kolostor és Templom utca kereszteződésében (Kolostor u.13) található a középkori eredetű barokk lakóház egyszerű homlokzata az utca tört vonalát követi. Kapuja alacsony, mert egykor az utcaszint mélyebben volt. Zárókövén az 1628-as évszám olvasható.

A Templom utca a Fő teret köti össze a Széchenyi térrel. A Belváros egyik legtöbb látnivalót tartogató utcája. Látogatásomkor ide igyekeztem az Evangélikus templom koncertjére.  Ez a harmadik legnagyobb magyarországi evangélikus templom, a dunántúli evangélikusság egyik nagy központja. A mai templom előtt már három előd állt ezen a helyen. Ebből kettő fatemplom volt és a nagy tűzvészben pusztult el. Végül 1781-ben II. József császár türelmi rendeletének értelmében 1782-től 1783 végéig császári jóváhagyással megtörtént a negyedik, mai templom építése. Kritérium volt, hogy protestáns templomnak nem lehetett tornya – a mai gyönyörű, tompa kupolás torony mintegy száz évvel később, 1862–1863-ban épült meg.

Hajnóczy-ház – Templom utca 19. Az egyemeletes barokk lakóház Hajnóczy Dániel neves tanár és szónok tulajdonában volt az 1734-es telekkönyv szerint. Fia, Hajnóczy József jogtudós, aki részt vett a Martinovics-féle összeesküvésben, 1792-ben eladta az épületet. A Hajnóczy-ház szinte valamennyi építészeti stílusból őriz emléket. 

Városfal: Sopron belvárosának erődítményei három korszakhoz köthetők. A római kori Scarbantiát monumentális kőfalak vették körbe, erre épültek az Árpád-korban Supron fa-föld szerkezetű ispáni várának falai és a középkorban ezek felett alakították ki Sopron/Ödenburg hármas falgyűrűjét. Végül a 17. században a külvárost is fallal vették körbe.

A Szent Mihály utca legjellegzetesebb épülete az 1710 körül épült Két mór-ház. Nem ismerjük sem az építőjét, sem a szobrászát, sem az első lakóját. A XIX. században a tulajdonos Leitner Szervác szobrász volt, aki népies barokk motívumokkal díszítette a homlokzatot. A kapuját két korinthoszi csavart oszlop keretezi, tetején egy-egy mór alakjával, akik a párkányt tartják. A kapupárkány felett a kis Jézus alakja látható.

Az Új utca, a keskeny, kanyargós, középkori hangulatával nem csak azért különleges, mert karnyújtásnyira van a Fő tértől és a Tűztoronytól –, hanem azért is, mert sajátos hangulata van. A régi falak, a boltíves kapuk, a kőből faragott ablakkeretek mind-mind tanúi voltak az elmúlt századoknak. Aki végigsétál itt, könnyen érezheti úgy, mintha visszarepült volna az időben. Az Új utcát eredetileg Zsidó utcának nevezték, hiszen 1300 körül zsidó családok telepedtek itt le. Ők építették az első lakóházakat az utcában és a XIV. század elején létrehozták a Közép-Európában egyedülálló Ózsinagógát.

20230506 122034 haz a Szentlelek utcaban2 20230506 131257 Festo koz visszafele2 20230506 131428 Rejpal haz2 20230506 133714 2 hazak a Templom utca es Kolostor utca talalkozasanal allo haromhomlokzatu sarokhaz Handler Nandor neves soproni epitesz tervei nyoman epult 1872 ben. Az epulet a 20230506 133759 ket haz kozotti atjaro2 20230506 140634 Templom utca 20230506 174617 varosfal2 20230506 175655 varosfal2 20230507 101334 Uj utca 2

Beküldve:

Híres épületek: Simontornya

DSCF4127 a var mas szemszogbol

Simontornya város Tolna vármegyében, a Tamási járásban. A megye kilencedik legnépesebb települése, 1995-ben kapott városi rangot.

Simontornya környéke igen gazdag történelem előtti korból származó leletekben. Már a csiszolt kőkorszakból is találtak leleteket, később bronzkori település nyomait fedezték fel. A honfoglaláskor a mai Fejér és Tolna vármegyék területének nagy része az Árpád-család birtoka maradt.
Simontornya nevét attól a lakótoronytól kapta, amelyet a Tolna vármegyei Döröcske nemzetségből származó Salamon fia Simon itt épített 1272 körül, amely később erősséggé, végvárrá fejlődött. Közel 200 év alatt mégiscsak a mocsarak között eldugott kis várkastély szerepét töltötte be.

1324-ben I. Károly király Henczfia János budavári rektor és kapitány érdemeit jutalmazta a várral és tartozékaival. Majd a Laczkfiak (1347-1397) utáni várurak – a Kanizsaiak(1397-1424), Ozorai Pipó (1424-1427), a Garaiak (1427-1482) – birtokolták, akik elhanyagolták, várkapitányaik pedig zsarnokoskodtak a vidék népei felett. 

A közel 150 éves török uralom jelentősen visszavetette a település fejlődését.
A török kivonulása után csak lassan indult meg a fejlődés. A Rákóczi-szabadságharc hét éve alatt a vár több ízben is gazdát cserélt. Fontos esemény volt a település történelmében a Sió-szabályozás. József nádor 1810. szeptember 11-re Simontornyán közgyűlést hívott össze.

A 2. világháború során a németek 1944. december 3-án este hagyták el a község területét, közben, amit lehetett, megsemmisítettek. 

Napjainkban a simontornyai várat évente mintegy húszezer látogató keresi fel.

DSCF4125 a var 2 scaled DSCF4127 a var mas szemszogbol 1 DSCF4128 a var reszlet 2 scaled DSCF4135 reneszansz udvar 2 DSCF4141 a var kutja 2 DSCF4142 reneszansz kotar reszlet DSCF4148 targyi emlekek 2 DSCF4149 sarkanyos kalyhacsempek 2

Beküldve:

A referencia kérés fontossága (1.rész)

ChatGPT Image 2025. aug. 12. 15 15 17

A közös képviselő választásánál a referenciák bekérése azért kiemelten fontos, mert a társasház egy hosszú távú bizalmi feladatot bíz valakire, aki több millió forinttal, az ingatlan értékével és a lakók mindennapi életét befolyásoló döntésekkel fog gazdálkodni.
Ez nem csak egy „adminisztrációs” munka – a közös képviselő kvázi a társasház menedzsere, pénzügyi vezetője és problémamegoldója egy személyben.

 Miért fontos referenciát kérni?

a) Bizalomépítés és hitelesség

  • A referencia segít kideríteni, hogy a jelölt már bizonyított-e más társasházaknál, milyen a munkastílusa, és mennyire megbízható.
  • Példa: Ha egy közös képviselő 5 éve gondoz egy 50 lakásos házat, ahol a könyvelés rendezett, a felújítások sikeresen lezajlottak és a lakók elégedettek, az erős pozitív jel.

b) Múltbeli teljesítmény megismerése

  • Referenciákból kiderül, hogy a jelölt hogyan kezeli a vitás helyzeteket, mennyire átlátható a pénzügyi beszámolója, és milyen kapcsolatot ápol a lakókkal.
  • Példa: Ha az egyik referencia szerint a képviselő rendszeresen késik a pénzügyi beszámolókkal, az komoly figyelmeztető jel lehet.

c) Szakmai tapasztalat felmérése

  • Nem mindegy, hogy valaki egy 10 lakásos társasházat vagy egy 100 lakásos, garázzsal és kerttel rendelkező komplexumot vezetett korábban.
  • Példa: Egy nagyobb és összetettebb ház menedzselésében szerzett tapasztalat előnyt jelenthet egy hasonló méretű ház esetében.

ChatGPT Image 2025. aug. 12. 15 20 21
Hogyan érdemes referenciát kérni?

  • Írásban kérjük be korábbi megbízók elérhetőségét vagy írásos ajánlását.

  • Telefonos megkeresés: személyesen is érdeklődjünk, mert írásban sokszor finomabban fogalmaznak.

  • Konkrét kérdések:

    1. Időben teljesítette a feladatait?

    2. Átlátható volt a pénzügyi elszámolás?

    3. Hogyan kezelte a problémás helyzeteket?

    4. Milyen volt a kommunikáció a lakókkal?

    5. Volt-e jogi vagy pénzügyi probléma a munkája alatt?

      You are an acc b1b1c004 e4f3 447c be82 24702fb98aec 1

Beküldve:

Híres épületek: Pécs, Zsolnay negyed

DSCF7884 a Zsolnay negyed bejarata a

Pécs város és a Zsolnayak:

Az idősebb Zsolnay Miklós, Vilmos apja indította el a családot a felemelkedés útján. Fia Zsolnay Vilmos 1828. április 19-én született. Ő lett pécsi Zsolnay-féle porcelángyár legjelentősebb igazgatója, sokoldalú iparos és művész, az eozin máz első alkalmazója, a márka világhírének megalapozója.

Vilmos festőnek készült, tehetségét a porcelánkészítés terén is kamatoztatta: feltalálta a fagyálló pirogránitot, az épületek díszítésére szolgáló cserépfajtát. Az ő nevéhez fűződik a Wartha Vince által feltalált eozin alkalmazása a kerámiaművészetben. Elsősorban merész újításai és találmányai révén Zsolnay már az 1873. évi bécsi világkiállításon Ferenc József-érdemrenddel büszkélkedhetett. Öt évvel később pedig Párizsban megkapta a kiállítás nagydíját (Grand Prix) és a francia Becsületrendet is. A Zsolnay-gyárnak nem csak Magyarországon, hanem szerte Európában, de még a tengerentúlon is számos megrendelője volt. Zsolnay Vilmos vállalkozása számos építkezésre szállított díszítőkerámiákat. Néhány példa: láthatjuk Budapesten a Földtani Intézet, az Iparművészeti Múzeum, vagy a Fővárosi Állatkert Elefántházának cserepeiben, a pécsi Postapalota címerében, a kecskeméti Cifra palota díszítéseiben

Zsolnay Vilmos gyermekei a harmadik generáció tagjai. Hárman voltak: Teréz, Júlia, Miklós. Mindhárman a gyárhoz kötötték életüket. Júlia és Teréz tervezőművészek voltak, Miklós pedig kereskedő, már nagyon fiatalon, 16 évesen apja mellett a gyár kereskedelmi vonalát irányította.

A negyedik generáció már a kettős Zsolnay nevet viseli: a Mattyasovszkyak és a Sikorskiak. Teréz és Júlia férjeiről kapták a nevüket. Teréz férje volt Mattyasovszky Jakab, geológus, Júlia férje pedig Sikorski Tádé, építészmérnök. Általuk a család két ágra oszlott. Az ő gyermekeik és unokáik a jelenlegi Zsolnay örökösök. A család neve összefonódott a várossal. A Pécsre utazók ne hagyják ki a Zsolnay negyed meglátogatását.

DSCF7861 Mauzoleum a DSCF7864 Mauzoleum az oroszlanok utjan scaled DSCF7868 Mauzoleum reszlet DSCF7870 Mauzoleum kupola a DSCF7871 Mauzoleum oltar a DSCF7875 Mauzoleumbol lenezve a DSCF7879 Mauzoleum kertjeben a DSCF7882 Zsolnay Vilmos szarkofagja a DSCF7884 a Zsolnay negyed bejarata a 1

Beküldve:

Híres épületek: Gázi Kászim pasa dzsámija

Gazi Kaszim pasa dzsamija 5a

Ma Pécsre, a Gázi Kászim Pasa dzsámijába invitálom a kedves olvasókat: a templom a város centrumában, a Széchenyi téren helyezkedik el, a tér legmagasabb pontján áll. A hatást fokozza, hogy az észak-déli tájolású térhez képest ferdén áll a Mekka felé tájolt épület.

Gázi Kászim pasa dzsámija, hivatalosan Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, hétköznapi nevén belvárosi templom a magyarországi török-iszlám építészet kimagasló alkotása, Pécs egyik jelképe. Európa legészakibb épségben maradt dzsámija, amely ma római katolikus templomként működik. Helyén eredetileg is keresztény templom állt, amelyet Gázi Kászim budai pasa építtetett át dzsámivá az 1560-as években. Eredeti mérete hosszában és szélességében száz lépés. Szentmisét rendszeresen tartanak, de látogatható.

Történetéből néhány adat:

– Az 1939-ben végzett felújításkor tárták fel a 215-ben Sopianae-ben állomásozó Legio I Adiutrix oltárkövét, egy szobormaradványt és néhány római sírt is.

– Az előd Szent Bertalan-templom építésének időpontja bizonytalan: legvalószínűbb, hogy Bertalan püspök kezdte el építeni a 13. század első felében, II. András király uralkodása idején

– A 15. század végén reneszánsz stílusban jelentősen kibővítették a templomot: a főhajó mellett pilléres rendszerrel két mellékhajót kapott, a szentély félköríves lett.

– Az 1543-as török bevonulás után a templomot egy ideig kettéosztva használták, a főhajót kettéosztó falazás nyomai a mai napig megmaradtak.

– Az 1660-as években Evlija Cselebi, a neves török utazó már elragadtatással írt róla. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett. 

– A török felszabadító harcokat a dzsámi aránylag szerencsésen átvészelte, csak a minaret egy része omlott le – ezt 1766-ban lebontották. A templom a jezsuita rend tulajdona lett.

– 1773-ban a jezsuita rendet feloszlatták. A templom a kincstár tulajdona lett, majd 1780-ban, a város autonómiájának elnyerésétől a város tulajdona lett.

– Az utolsó nagy átalakítást 1939-ben végezték Körmendy Nándor tervei alapján. Kapott egy új Angster-orgonát. Nyolc évvel később Gebauer Ernő freskókat készített az épületrész falára. A kupolát 1956-ban firenzei típusú félgömbbé alakították át (mely az eredeti török állapotokhoz is jobban hasonlít).

Gazi Kaszim pasa dzsamija 1a Gazi Kaszim pasa dzsamija 5a 1 Gazi Kaszim pasa dzsamijaban 2a scaled Gazi Kaszim pasa dzsamijaban 7a Gazi Kaszim pasa dzsamijaban 9a Gazi Kaszim pasa dzsamijaban 12a Gazi Kaszim pasa dzsamijaban 14a Gazi Kaszim pasa dzsamijaban 26a

Beküldve:

Társasházkezelői árképzés

1485313666 2857

A társasházkezelői díjak meghatározása számos tényezőtől függ, amelyek jelentősen befolyásolják a munka idő- és energiaigényét. A lenti „szösszenet” összefoglalja azt a 12 legfontosabb szempontot, amelyek alapján a legtöbb esetben közös képviselői árképzés kialakul. Ezek figyelembevétele segít a társasházaknak abban, hogy átlátható és megalapozott döntést hozzanak szolgáltatóválasztás során.

1. A társasház mérete (lakásszám, albetétszám)
Minél több albetét van, annál több adminisztrációval, kommunikációval és elszámolással jár a feladat – ez közvetlenül növeli a munkadíjat.

2. Az ingatlan műszaki állapota
Egy rossz állapotban lévő ház kezelése több karbantartási és felújítási feladattal jár, ami több idő- és munkaigényt jelent.

3. Szolgáltatások köre és összetettsége
A teljes körű társasházkezelés (pénzügyek, műszaki ellenőrzés, jogi ügyek, közgyűlések lebonyolítása stb.) magasabb díjat von maga után, mint egy szűkebb feladatkör.

4. A társasház elhelyezkedése
A nagyobb városokban – különösen Budapesten – jellemzően magasabbak a díjak, részben az üzemeltetési költségek és a piaci bérszint miatt.

5. A társasház korábbi kezelési előélete
Egy problémás vagy rendezetlen társasház átvétele többletmunkát, rendrakást, korrekciókat igényel – ez beépülhet a kezdeti díjba.

6. Lakóközösség aktivitása és problémakezelési igénye
A konfliktusos, gyakran reklamáló vagy jogi ügyekbe bonyolódó házaknál nagyobb energiát igényel a képviselet.

7. A társasház műszaki rendszerei
Lift, kazán, gépészet, automatikák – ezek rendszeres ellenőrzést, szervizek koordinálását és nagyobb műszaki tudást igényelnek.

8. Üzemeltetett közös helyiségek és szolgáltatások
Tárolók, teremgarázs, közös kertek, portaszolgálat vagy társasházi bérlemények kezelése növeli a komplexitást.

9. Digitális rendszerhasználat
Ha a társasház elvárja az online ügyintézést, átlátható digitális könyvelést, appos kommunikációt stb., az modern eszközparkot és tudást feltételez.

10. Elszámolási és pénzügyi feladatok mennyisége
Ha a társasházban sok szolgáltató, egyéni mérőóra, elszámolás és befizetés kezelése történik, az extra munkaidőt jelent.

11. Közgyűlések és lakógyűlések gyakorisága
Több vagy gyakori közgyűlés (vagy tulajdonosi fórum) esetén a közös képviselő munkaterhe megnő – ez az árban is tükröződhet.

12. Egyedi megállapodások, extra feladatok
Pl. pályázatírás, felújítási projekt koordinálása, jogi ügyekben való aktív részvétel – ezek külön díjazásra tarthatnak igényt, vagy beépülhetnek a havi díjba.

biztos2

Beküldve:

Híres épületek: Ráday-Kastély, Pécel

DSCF5081 a kastely masik homlokzata 2

RÁDAY-KASTÉLY, PÉCEL

A főváros határában, a Gödöllői-dombság nyugati peremvidékén található Pécelen bújik meg a gödöllői Grassalkovich-kastély kicsinyített másának tűnő Ráday-kastély. A hasonlóság nem véletlen: a kastély helyén Ráday Pál 1722-ben kezdett neki egy péceli kúria építtetésének. Amikor fia, Ráday Gedeon, 1755-ben nekilátott az épület barokk kastéllyá bővítésének, az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg.

A kastélyban két különleges dolog van, ami miatt mindenképpen érdemes eljönni ide. Az egyik a termeket díszítő freskók: ezek közül a díszterem emelkedik ki, melynek falaira és mennyezetére görög és római mitológiai jeleneteket ábrázoló, fekete-fehér falképeket festettek. Ráday Gedeon saját gyűjteményének egyik könyvéből választotta ki ezeket a rézmetszeteket, melyeket erkölcsi tanulságokat tartalmazó feliratokkal látott el. Ezt a pazar dísztermet egyszer mindenkinek látnia kell, egész Magyarországon nincs hozzá fogható. A kastély másik különlegessége az alagsorban található, korabeli eszközökkel berendezett barokk konyha, melyből szintén nincs túl sok hasonló itthon.

Az 1950-es években államosítottak, az eredeti bútorok, valamint a kép – és éremgyűjtemény szétszóródott. Az 1950-es években helyreállított kastélyban 1998-ig a MÁV Kórház egyik kihelyezett részlege működött.  A gyógyintézet kiköltözése után az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésébe került. Napjainkban, habár zajlik a kastély feltárása és helyreállítása.

DSCF4977 lepcsohaz a diszterem elott2 DSCF4981 lepcsohaz2 DSCF4999 a kastely konyvtarterm mennyezete 2 DSCF5015 disztrem bal oldala ajto feletti fresko 2 scaled DSCF5025 diszterem 2 DSCF5057 a konyhaban 2 DSCF5072 a marvany lovarda a kert felol2 DSCF5081 a kastely masik homlokzata 2 1