Híres épületek: Visegrád

Visegrád kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban A Duna jobb partján, a Visegrádi-hegység lábánál fekvő Visegrád Magyarország egyik legrégibb városa a festői Dunakanyar gyöngyszeme.

A visegrádi Királyi palota egy a 14. És 15. század között emelt épületkomplexum, amely a középkori Magyar Királyság kortárs uralkodóinak szolgált kezdetben állandó székhelyéül, majd vidéki rezidenciájául, egészen a török hódoltság pusztításáig.

Története:
1323-ban I. Károly magyar király Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett. A királyi házat I. Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt.
1405 és 1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált.

1476 és 1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek, a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart.

2026.02.23.

Híres épületek: Eszterházy Kastély, Tata

Ismét Tatára invitálom a kedves olvasót.

Ma a város másik kiemelkedő látnivalójával ismerkedünk meg, az Esterházy kastéllyal, ami a vár mellett, az Öreg-tó partjához közel található.

Az 1760-as évek elején Esterházy Miklós gróf (1711–1765) a vár lebontásával, annak helyére nagy szabású új kastély tervének az elkészítésével bízta meg Fellner Jakabot. A négy változatban kidolgozott terv megvalósítását részben Esterházy Miklós halála (1765), részben az elegendő pénz hiánya hiúsította meg. A kastély 1776-ban nyerte el mai formáját.

Néhány érdekes adat a kastély történetéből:

1809. augusztus 22-étől november 21-ig, a Napóleon előli visszavonuláskor, itt lakott I. Ferenc magyar király és Mária Ludovika királyné. Az uralkodó itt írta alá a napóleoni háborúkat lezáró bécsi vagy schönbrunni békét, 1809. október 14-én, a kastély északi toronyszobájában.
1849. május 2-án Görgei Artúr a kastélyban levő főhadiszállásáról indította meg csapatait Buda visszafoglalására.
Az 1848–49-es szabadságharc idején itt éjszakáztak Windisch-Grätz tábornagy és Haynau táborszernagy.
1897. szeptember 10. és 15. között a bécsi udvar hadgyakorlatot rendezett, aminek főhadiszállásául a kastélyt jelölték ki. Ferenc József és II. Vilmos német császár látogatott ide.
1921. október 22-én, IV. Károly második visszatérése során kíséretével együtt a tatai vasútállomásra érkezett

1945. március 19-e után a kastély berendezését a szovjet csapatok tönkretették, a megmaradt bútorokat a lakosság hordta el.
Lipótmezei Állami Elme- és Ideggyógyintézet egy részét 1945. július 26-án a tatai kastélyban helyezték el.
1999-től a pszichiátria kiköltöztetése után a kastély üresen állt.
A rekonstrukciót 2018-ban kezdődött meg.

A ma Ausztráliában élő Francesca Esterházy Blackwell (az utolsó gróf, Esterházy V. Miklós leánya) jóvoltából számos, a tatai kastélyból elszármazott műtárgy került vissza a család történetét bemutató kiállítás termeibe.

2025.07.14.

Híres épületek: Ráday-Kastély, Pécel

RÁDAY-KASTÉLY, PÉCEL

A főváros határában, a Gödöllői-dombság nyugati peremvidékén található Pécelen bújik meg a gödöllői Grassalkovich-kastély kicsinyített másának tűnő Ráday-kastély. A hasonlóság nem véletlen: a kastély helyén Ráday Pál 1722-ben kezdett neki egy péceli kúria építtetésének. Amikor fia, Ráday Gedeon, 1755-ben nekilátott az épület barokk kastéllyá bővítésének, az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg.

A kastélyban két különleges dolog van, ami miatt mindenképpen érdemes eljönni ide. Az egyik a termeket díszítő freskók: ezek közül a díszterem emelkedik ki, melynek falaira és mennyezetére görög és római mitológiai jeleneteket ábrázoló, fekete-fehér falképeket festettek. Ráday Gedeon saját gyűjteményének egyik könyvéből választotta ki ezeket a rézmetszeteket, melyeket erkölcsi tanulságokat tartalmazó feliratokkal látott el. Ezt a pazar dísztermet egyszer mindenkinek látnia kell, egész Magyarországon nincs hozzá fogható. A kastély másik különlegessége az alagsorban található, korabeli eszközökkel berendezett barokk konyha, melyből szintén nincs túl sok hasonló itthon.

Az 1950-es években államosítottak, az eredeti bútorok, valamint a kép – és éremgyűjtemény szétszóródott. Az 1950-es években helyreállított kastélyban 1998-ig a MÁV Kórház egyik kihelyezett részlege működött. A gyógyintézet kiköltözése után az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésébe került. Napjainkban, habár zajlik a kastély feltárása és helyreállítása.

2024.02.12.

Híres épületek 48: László Fülöp villa (XIV. Kerület Zichy Géza utca)

20240125 114758 a fohomlokzat a sarokrol

Zuglóban, a Zichy Géza és az Abonyi utca sarkán áll egy romos kastély. Fénykorában látványos tornyaival egy középkori kastélyt idézhetett. Vannak, akik csak Disney kastélynak becézik. Az épület László Fülöp festőművész otthona, műterme volt.

László Fülöpről:” az aranykor végén nem volt nála népszerűbb magyar festő Európa szerte. Bejárása volt szinte minden európai uralkodó-családhoz, és nincs olyan ország, ahol legalább egy László Fülöp portré ne függne a királyi paloták belső falain.”
László Fülöp egy szegény polgár-család tagjaként született (Pest, 1869. április 30.^[1] –London, 1937. november 22.) és először fényképretusálással foglakozott, majd elhatározta, hogy festő lesz. Szerencséjére figyelt rá a Kosmos-részvénytársaság, amely Ferdinánd bolgár fejedelem képmását akarta sokszorosítani. Erre a munkára az ifjú László Fülöpöt választották ki. Aki el is ment Szófiába, és megfestette az uralkodóról a portrét, akinek igen megtetszett az elkészült mű. Ezért jó szívvel ajánlotta őt rokonainak és ismerőseinek Európában. László Fülöp Angliába került, ahol az udvar hivatalos portréfestőjévé vált. Angliában ismerkedett meg élete szerelmével, Guiness Lucyval, aki az ír sör-király leánya volt. A fiatalok összeházasodtak, és frigyükből négy fiúgyermek született.

A család és a karrier elrendezése után László Fülöp visszatért Budapestre, ahol egy méltó otthont szeretett volna megteremteni családjának, amit az ír hozományból meg is valósított. Megvásárolta a Városliget egyik telkét (a mai Zichy Géza utcában) és felkérte Gyalus Lászlót (Gyepűfüzes, 1865. április 24. – Budapest, 1941. február 23.) egy különleges palota megtervezésére. A tervező műemlékek restaurálásával (Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás – templom helyreállításán) foglalkozott, ezért nem meglepő hogy az új épület is historikusra sikeredett. Az épület a német gótikus kastélyokat idézi küllemében. Most így lepusztulva is figyelemre méltó!