Kategória: Ingatlan

Mátra vidékének legszebb, legértékesebb műemlékét a gyöngyöspatai templomot látogattam meg. A Gyöngyöstől 12 km-re fekvő Gyöngyöspata katolikus temploma már kívülről is csodás látványt nyújt a falu közepén áll. Egy kis dombon, erődített fallal körülvéve, egységes gótikus stílusával. Az igazi csoda azonban bent a szentélyben vár minket, az Európa-hírű, páratlan, fából faragott Jessze-oltár.

A XIV. században épült templom egy korábbi, a tatárjárás idején elpusztult román kori templom helyén épült. Később jelentősen kibővítették és átépítették, a XV. század végére készült el a ma is látható formájára. A későbbi korokban történt még néhány hozzáépítés, de a templom szinte teljesen gótikus megjelenése nem sokat változott az elmúlt évszázadokban. A háromhajós templom csodálatos, gótikus bordázott hálóboltozata alatt a szentélyben álló meghökkentő oltárépítmény a legfigyelemreméltóbb.

A hatalmas, nyolc méter magas főoltár, lengyel művészek alkotása az 1650-es évekből, hazánkban egyedülálló, lenyűgöző látvány. A bámulatos, teljes egészéből fából faragott, gazdagon aranyozott, színes, ún. Jessze-oltár  Jézus családfáját szemlélteti, a Jessze, azaz Dávid király apja, oldalából kinövő fa ágai, a leszármazottakon keresztül elvezetnek Máriához és a gyermek Jézushoz, az ágak által körülölelt festmény pedig Mária születését ábrázolja. Az oltáron fekvő Jessze törzséből fa sarjad, ágain bibliai királyok próféták – köztük Salamon és Dávid – dús aranyozású, festett szobrai fölött koronás Mária trónol, karján a kisdeddel.
A falakon a XIV. századból származó freskótöredékeket is láthatunk, többek közt Mária születését.

A templom csak előzetes bejelentkezéssel látogatható!

Gyöngyöst valószínű, hogy Kr. u. 700-800 év között az avarok alapították, nyomaik máig megtalálhatók. A rajta átfolyó Gyöngyös-patakról kapta a nevét. A városról és környékéről Anonymus elbeszéléséből vannak az első ismert adatok.

A kastély:  Orczy Lőrinc építtette 1770-ben, melyet többször átalakítottak, végül 1826-ban készült el ma is látható klasszicista formája. A palotát és annak parkját 1937-ben eladták a városnak, berendezésének és műtárgyainak azonban nyoma veszett. 1958-tól itt működött a városi könyvtár, illetve itt tárolták a ferencesek híres műemlékkönyvtárát is. 1984-ben költözött ide a Mátra Múzeum. A kastélyban kapott helyet a vadászattörténeti, helytörténeti, ásvány- és őslénytani állandó kiállítás. Fő látnivalója a gyapjas mamut csontváza, Ez a múzeum jelképének számító csontvázat 1949-ben találták Mátraderecskén, és hazánk egyetlen mamutcsontváza. A kertben,  2009-ben megnyitottak egy új, modern pavilont is, melyben európai színvonalúan mutatják be a Mátra és környékének növény- és állatvilágát.

Szent Bertalan templom (Nagytemplom): a városközpont bizonnyal legkiemelkedőbb épülete a 14. században emelték, majd többször átalakították.
Mai alakját 1747 és 1784 között nyerte el, de a jellegzetesen barokk, kéttornyú csarnoktemplom gótikus támpillérei, ajtórészletei, ikerablakai a középkort idézik. Bronz keresztelőmedencéje az 1500-as évekből származik. Az épületben kapott helyet az Egyházi Gyűjtemény.

Városháza: egyemeletes késő eklektikus lakóház, barokk maggal. A város építtette az épületet városháza céljára, 1756-ban, 1904-ben egy tűzvész alkalmával jelentős sérüléseket szenvedett, majd 1909-11 közötti újjáépítésekor kapta a mai eklektikus képét.

Megyeháza: emeletes főépülete barokk, oldalszárnyai és hátsó szárnya részben barokk maggal rendelkezik 1767-ben kezdődtek meg az építkezések Quadri Kristóf vezetésével. Az építkezés befejezése 1774-re tehető.

Nagyzsinagóga: a monumentális nagytemplomot 1930-ban szentelték fel, tervezője a legismertebb hazai zsinagógaépítész, Baumhorn Lipót és Somogyi György volt (a gyöngyösi zsinagóga az 1932-ben meghalt Baumhorn utolsó megvalósult munkája). Az épület az akkor több mint 2000 fős helyi zsidó közösség gazdasági erejét és optimizmusát tükrözte, de a fasizálódó országban csak 29 évig működhetett zsinagógaként.

A Fót a Gödöllői-dombság peremén, Budapesttől északra 17 km-re található. A Fót elnevezés legelőször személynév formájában szerepel egy pannonhalmi adománylevélben 1152-ből.

Fót és környéke a régészeti feltárások szerint az újkőkor óta folyamatosan lakott volt. Árpád-kori település. Nevét a Váradi Regestrum már 1219-ben említette. A település a török hódoltság idején is mindvégig lakott maradt, csak a török elleni felszabadító háború idején vált átmenetileg lakatlanná. 1727-ben Ujfalussy László és Bohus Sámuel, utóbb Fekete György gróf országbíró tulajdonában volt. A család kihaltával a gróf Károlyi családra szállt az uradalom. A kastélyt és a parkot gróf Károlyi István létesítette az 1830-as években, és ugyanő építtette 1845 és 1855 között Ybl Miklós tervei szerint a katolikus plébániatemplomot.

Szeplőtelen fogantatás katolikus templom: Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei lapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között. A budapesti Vigadó mellett a magyar romantikus építészet legjelentősebb alkotása

A Károlyi-kastély elődje földszintes, kastélyformájú 18. századi épület volt. Többször alakítottak rajta. A legnagyobb átalakítás Ybl Miklós tervei alapján az 1840-es években történt, a kastély korábbi klasszicista jellegét a kor ízlésének megfelelően romantikus stílusúvá változtatva. Az épület 2017 elejéig a Fóti Gyermekvárosnak adott otthont. A tervek szerint a gyermekotthont megszüntetik, az ott levő gyermekeket az ország különböző részeiben helyezik el.

Már az újgazda emberei jelen voltak látogatásom során, és felszólítottak, hogy fotózni tilos! Miután én ezt a kastélyt az ország egyik közkincsének tartom, nem fogadtam szót!

Az esztergomi bazilika, azaz Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház monumentális épülete 47 év alatt épült fel, 1869-ben készült el. A bazilika története viszont ennél jóval régebbre nyúlik vissza: A bazilika helyére először István király építtetett templomot, amit 1180-ban egy tűzvész teljesen tönkretett. A török idők sem kedveztek az épületnek.  A ma látható épület építési munkálatai sem folytak zökkenőmentesen, többször félbeszakadtak, újra és újra áttervezték az alaprajzot. Az idők során négy érsek és négy építész vezette a munkálatokat – köztük Packh János és Hild József, akiket koruk kiemelkedő építészei között tartottak számon. Az épület 1856-ban még nem készült el teljesen, mégis sor került az ünnepélyes felszentelésére. 

A 2. világháború alatt a bazilikát súlyos támadás érte: körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá, aminek következtében az oszlopcsarnok és a kupola is megsérült. Ma az ország egyik leglátogatottabb műemléke.

Esztergomnak két kálváriája van.

Kálvária a bazilikával szemben:   Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, majd lebontották. 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A stációk domborművet A. Schrott készítette 1838-ban.

Az esztergomi belvárosi Kálvária-kápolna a Vaskapu nyugati lejtőjén, az úgynevezett Kálvária-hegy tetején áll. A kápolna neoromán stílusban épült 1900-ban. Görögkereszt alaprajzú, igénytelen, nyerstégla falazású épület. A kálvária együttes magas talapzaton álló öt darab életnagyságú, festett szoborból áll. Krisztus keresztjétől jobbra Szűz Mária, balra Mária Magdolna látható. Két oldalt a két lator keresztre feszítve. A jobb oldali lator arca megnyugvást fejez ki, ezt erősíti lábainak párhuzamos állása. A bal oldali tehetetlen dühét fokozza a derékszögbe felrántott jobb lábszára, és görcsösen magasba emelt jobb karja.

Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán találhatjuk. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az Egri egyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott. 

Eger várának élére 1548-ban nevezték ki Dobó Istvánt várkapitánynak. Dobó elsődleges feladatának tartotta, hogy a várható török támadás ellen minél jobban megerősítse a végvárat. Ehhez növelte mind a helyőrség, mind a hadieszközök számát.
A vár falainak anyaga az egri borvidék fő talajképző anyagának tekintett riolittufa, ami könnyen faragható, de meglehetősen puha és nagyon kevéssé fagyálló. Ezért a nagyobb hidegek utáni olvadások idején egyes falszakaszok rendre leomlottak, a vár rendszeres karbantartást igényelt.

A török egyesített hadak 1552 szeptemberében vették ostrom alá az egri végvárat, de a védők ekkor visszaverték próbálkozásaikat. A döntő ostrom 1596. szeptember–október között zajlott le. A véderő háromhetes csata után feladta a várat, az ostrom III. Mehmed oszmán szultán döntő győzelmével végződött. A törökök nemcsak fenntartották, de bővítették is az erődrendszert. A várat a Habsburgok 1687-ben vették vissza, miután kiéheztették a védőket. 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a feleslegessé vált külső vár védőműveit, így a Rákóczi-szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet.

A régi dicsőség színtere ezután hanyatlásnak indult, köveit szekérszámra hordták el a városba építkezésekhez. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el.
A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. Az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely.

Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze, volt nehézipari központ, itt működött az ország egyik legjelentősebb gyára, a Diósgyőri Acélművek.

Középkori vára ma műemlék, turisztikai látványosság.

Egy középkori vár, már a 12. században állhatott itt, A mai, gótikus vár a tatárjárás után épült, fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme a legnagyobb volt Európában. Később a magyar királynék jegyajándéka volt, egészen a török időkig. A 17. század végére már lakhatatlanná vált, állapota egyre jobban leromlott.

Néhány történelmi adat:

• 1200 táján Anonymus említi először Diósgyőr nevét, igaz, ő még Győr formában: „amely területnek Miskolc a neve, valamint azt a várost, amelyet Győrnek hívnak.”

• A jelenleg álló várat valószínűleg IV. Béla várépítési kezdeményezése után építette az Ákos nembeli Ernye bán.

• A diósgyőri vár fénykora I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött.

• A török időben (1598-ban) Diósgyőr is eleset

• A 17.század végére minden hadászati értékét elvesztette. A kuruc harcokban már nem játszott semmilyen szerepet.

• A várban 1934–36-ban már folyt tudományos igényű feltárás. A vár helyreállítása 1953-ban indult meg.

• A 2010-es évek elején a várat elkezdték visszaépíteni eredeti állapotába, a helyreállított helyiségeket korhű bútorokkal rendezték be.

• 2014-ben a várat 2,7 milliárd forintos beruházással újjáépítették, melynek során nemcsak a romok konzerválása, hanem a továbbépítése, rekonstrukciója is megtörtént. A vár két szint magasságig újra felépült. Helyreállították Közép-Európa legnagyobb lovagtermét, a várkápolnát és a királynék lakótermét is. A felújítás eredeti tervek és korabeli festmények alapján készült.

A fotók 2017-ben készültek.

Csákvárra invitálom az érdeklődőket:

A városközpontban áll a hatalmas park övezte, lenyűgöző méretű Esterházy-kastély.

Esterházy János 1778 – 98 között, Fellner Jakab tervei alapján építtette a barokk stílusú kastélyt, az épületegyüttes része volt egy kápolna, egy istálló és egy színház is.
1814-ben, súlyos földrengés során az épület megrongálódott, hogy teljesen újjá kellett építeni, 1823-ra fejeződött be a klasszicista stílusú átalakítás a francia Charles Moreau tervei alapján. Az átépítések során meghagyták az eredeti barokk épülettömeget és alaprajzot.

Az épületet az Esterházy család 1945-ig lakta. A háborús események során elsősorban belső berendezései károsodtak, azok az értékeket, amelyek nem pusztultak el, az emberek hordták szét. Az épület ma kórházként működik, az egykori színházból könyvtár lett, az istállóból pedig ebédlő.
A felújításoknak köszönhetően az épület részben jó állapotban van.

Az épület rácskerítéssel elzárt díszudvara fejedelmien előkelő, mégis rendkívül egyszerű. A díszudvar tágas terét két vörös márvány, ónfejes Netpun-kút töri meg. A kastély gazdagon tagolt homlokzata timpanonos, dór oszlopcsarnoka mögül nyílik a főbejárat. A főépülethez harmonikusan csatlakozó oldalszárnyakban kápolna és színház is helyet kapott.A védett kastélyparkot 1779-től kezdve, Isidore Canevale irányításával telepítették, majd az 1800-as évek elején tájképi kertté alakították. Az őshonos fa-, ill. cserjefajoknak otthont adó gondozott parkot, kellemes sétautakon tudjuk körüljárni. Figyelemre méltó a neogótikus Szentháromság- szobor, és az akkori divat szerint kötelező grotta, azaz műbarlang. A parkban néhány hatalmas faegyedet is láthatunk, egy 150 éves mamutfenyőt, és a kastélytól nem messze egy gigantikus platánfát többek közt.

Cegléd: az „Alföld kapuja”, Esős, borongós napon jártam ebben a szecessziós épületekben gazdag városban.

Cegléd első okleveles említése IV. (Kun) László korából, 1290-ből származik. Tatár, török, tűzvész pusztította, vallási harcok dúltak falai között. Az 1848-as események során Kossuth toborzókörútra indul. 1848. szeptember 24-én délután vonattal érkezett első állomására, Ceglédre. Megjelenése és gyújtó hangú szónoklata – a ceglédi katolikus templom előtt hatásos volt. 2-3 ezren csatlakoztak a szabadságharchoz. Állítólag a Pestre vonuló ceglédi önkéntesek énekelték először a Kossuth-nótát. Cegléd a szabadságharc leverése után is ragaszkodott a függetlenségi hagyományokhoz. Cegléd volt akkoriban az agrárszocialista mozgalom egyik központja. Az első világháborúban közel 1000 ceglédi lakos esett el, és a Tanácsköztársaság 1919-es napjai sem múltak el áldozatok nélkül. A második világháborús veszteségeket növelte a zsidók deportálása (kb. 600 áldozat). A szovjet hadsereg 1944. november 4-én foglalta el a várost, amelynek határában óriási hadifogolytábort működtetett.

Híres épületei: Nagytemplom: Cegléd középpontjában, a Szabadság tér közepén áll, a görög kereszt alaprajzú, kupolával fedett templomépület. Az épület tervezését az Olaszországban tanult, pesti építészre, Hild Józsefre bízták, akinek már ekkor is különösen jó híre volt. Az építkezést sok zavaró tényező és körülmény is lassította. 1871-re fejeződött be az építkezés.

Evangélikus templom: a Szabadság tér másik uralkodó jellegzetessége a karcsú tornyú, neogótikus stílusú Evangélikus Templom, amely Sztehlo Ottó budapesti műépítész tervei szerint készült. 1896. november 31-én szentelték fel.

A város legrégebbi szakrális szoborcsoportja a Kálvária-temetőben található Kálvária barokk szoborcsoport.

Zsinagóga: Baumhorn Lipót építész tervei alapján épült, szecessziós stílusban 1902-ben

Városháza: 1891-93-ban készült el, Márkus Ágoston és Illés Gyula budapesti építészek tervei alapján

Kossuth Gimnázium csodálatos szecessziós épülete Pártos Gyula tervei alapján 1903-ban készült el.

Kossuth Múzeum: egykori Iparbank épülete, mely 1907-ben épült ifj. Nagy István budapesti építész szecessziós tervei alapján.

Palócország fővárosába Balassagyarmatra látogatunk. A város Nógrád megye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján. Kedvező elhelyezkedése miatt a területe már a rézkorban is lakott. A honfoglalás során a későbbi település nevét adó Gyarmat törzs telepedett itt.  A 18. században Balassagyarmat ipara és kereskedelme fellendült, ennek eredménye , hogy 1770-ben a városba helyezték a vármegye székhelyét. Az első világháború után a város határában húzódott a demarkációs vonal, ezt 1919-ben átlépte a Csehszlovák Légió, és január 15-én megszállta Balassagyarmatot. A város lakosai és a környéken állomásozó magyar katonák január 29-én fegyveresen kiűzték a megszálló erőket. A polgárok hősies tettéért a város megkapta a „Civitas Fortissima” (A legbátrabb város) címet, ezért lett január 29-e a város ünnepnapja. 1950-ben Salgótarján vette át a megyeszékhely szerepét.

Szólni szeretnék még a város zsidóságának történetéről: a városban a zsidók jelenléte mintegy hat évszázadra tekint vissza. A 2. világháború végén a nagy zsinagógában és környékén jelölték ki a gettót, ahonnan a város és a környék zsidóságát deportálták. Balassagyarmat akkor mintegy 2000 fős közösségéből mindössze 136-an tértek vissza. A visszavonuló németek a zsinagógát felrobbantották. Emléküket imaház és egy szépen gondozott temető őrzi.