Csákvárra invitálom az érdeklődőket:

A városközpontban áll a hatalmas park övezte, lenyűgöző méretű Esterházy-kastély.

Esterházy János 1778 – 98 között, Fellner Jakab tervei alapján építtette a barokk stílusú kastélyt, az épületegyüttes része volt egy kápolna, egy istálló és egy színház is.
1814-ben, súlyos földrengés során az épület megrongálódott, hogy teljesen újjá kellett építeni, 1823-ra fejeződött be a klasszicista stílusú átalakítás a francia Charles Moreau tervei alapján. Az átépítések során meghagyták az eredeti barokk épülettömeget és alaprajzot.

Az épületet az Esterházy család 1945-ig lakta. A háborús események során elsősorban belső berendezései károsodtak, azok az értékeket, amelyek nem pusztultak el, az emberek hordták szét. Az épület ma kórházként működik, az egykori színházból könyvtár lett, az istállóból pedig ebédlő.
A felújításoknak köszönhetően az épület részben jó állapotban van.

Az épület rácskerítéssel elzárt díszudvara fejedelmien előkelő, mégis rendkívül egyszerű. A díszudvar tágas terét két vörös márvány, ónfejes Netpun-kút töri meg. A kastély gazdagon tagolt homlokzata timpanonos, dór oszlopcsarnoka mögül nyílik a főbejárat. A főépülethez harmonikusan csatlakozó oldalszárnyakban kápolna és színház is helyet kapott.A védett kastélyparkot 1779-től kezdve, Isidore Canevale irányításával telepítették, majd az 1800-as évek elején tájképi kertté alakították. Az őshonos fa-, ill. cserjefajoknak otthont adó gondozott parkot, kellemes sétautakon tudjuk körüljárni. Figyelemre méltó a neogótikus Szentháromság- szobor, és az akkori divat szerint kötelező grotta, azaz műbarlang. A parkban néhány hatalmas faegyedet is láthatunk, egy 150 éves mamutfenyőt, és a kastélytól nem messze egy gigantikus platánfát többek közt.

Cegléd: az „Alföld kapuja”, Esős, borongós napon jártam ebben a szecessziós épületekben gazdag városban.

Cegléd első okleveles említése IV. (Kun) László korából, 1290-ből származik. Tatár, török, tűzvész pusztította, vallási harcok dúltak falai között. Az 1848-as események során Kossuth toborzókörútra indul. 1848. szeptember 24-én délután vonattal érkezett első állomására, Ceglédre. Megjelenése és gyújtó hangú szónoklata – a ceglédi katolikus templom előtt hatásos volt. 2-3 ezren csatlakoztak a szabadságharchoz. Állítólag a Pestre vonuló ceglédi önkéntesek énekelték először a Kossuth-nótát. Cegléd a szabadságharc leverése után is ragaszkodott a függetlenségi hagyományokhoz. Cegléd volt akkoriban az agrárszocialista mozgalom egyik központja. Az első világháborúban közel 1000 ceglédi lakos esett el, és a Tanácsköztársaság 1919-es napjai sem múltak el áldozatok nélkül. A második világháborús veszteségeket növelte a zsidók deportálása (kb. 600 áldozat). A szovjet hadsereg 1944. november 4-én foglalta el a várost, amelynek határában óriási hadifogolytábort működtetett.

Híres épületei: Nagytemplom: Cegléd középpontjában, a Szabadság tér közepén áll, a görög kereszt alaprajzú, kupolával fedett templomépület. Az épület tervezését az Olaszországban tanult, pesti építészre, Hild Józsefre bízták, akinek már ekkor is különösen jó híre volt. Az építkezést sok zavaró tényező és körülmény is lassította. 1871-re fejeződött be az építkezés.

Evangélikus templom: a Szabadság tér másik uralkodó jellegzetessége a karcsú tornyú, neogótikus stílusú Evangélikus Templom, amely Sztehlo Ottó budapesti műépítész tervei szerint készült. 1896. november 31-én szentelték fel.

A város legrégebbi szakrális szoborcsoportja a Kálvária-temetőben található Kálvária barokk szoborcsoport.

Zsinagóga: Baumhorn Lipót építész tervei alapján épült, szecessziós stílusban 1902-ben

Városháza: 1891-93-ban készült el, Márkus Ágoston és Illés Gyula budapesti építészek tervei alapján

Kossuth Gimnázium csodálatos szecessziós épülete Pártos Gyula tervei alapján 1903-ban készült el.

Kossuth Múzeum: egykori Iparbank épülete, mely 1907-ben épült ifj. Nagy István budapesti építész szecessziós tervei alapján.

Palócország fővárosába Balassagyarmatra látogatunk. A város Nógrád megye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján. Kedvező elhelyezkedése miatt a területe már a rézkorban is lakott. A honfoglalás során a későbbi település nevét adó Gyarmat törzs telepedett itt.  A 18. században Balassagyarmat ipara és kereskedelme fellendült, ennek eredménye , hogy 1770-ben a városba helyezték a vármegye székhelyét. Az első világháború után a város határában húzódott a demarkációs vonal, ezt 1919-ben átlépte a Csehszlovák Légió, és január 15-én megszállta Balassagyarmatot. A város lakosai és a környéken állomásozó magyar katonák január 29-én fegyveresen kiűzték a megszálló erőket. A polgárok hősies tettéért a város megkapta a „Civitas Fortissima” (A legbátrabb város) címet, ezért lett január 29-e a város ünnepnapja. 1950-ben Salgótarján vette át a megyeszékhely szerepét.

Szólni szeretnék még a város zsidóságának történetéről: a városban a zsidók jelenléte mintegy hat évszázadra tekint vissza. A 2. világháború végén a nagy zsinagógában és környékén jelölték ki a gettót, ahonnan a város és a környék zsidóságát deportálták. Balassagyarmat akkor mintegy 2000 fős közösségéből mindössze 136-an tértek vissza. A visszavonuló németek a zsinagógát felrobbantották. Emléküket imaház és egy szépen gondozott temető őrzi.

Ez a kastély Komárom-Esztergom megyében található Bajna településen. A csodálatos épület 2021-ben „csipkerózsika álmából”, romjaiból lett újjávarázsolva az -Ördöglovas egykori kastélya-, több évtizednyi elhanyagoltság után. A bajnai Sándor-Metternich-kastély mai formájában egy klasszicista épület képét mutatja. A kutatások során fellelt dokumentumok alapján, több építési periódusa volt. A mai épület helyén már a 15. század végén, a 16. század elején egy nemesi udvarház állt.

Az épületben Ördöglovas kastélya címmel állandó kiállítás található, a látogatók a kastély történetét ismerhetik meg, és megcsodálhatjuk a feltárt barokk falfestményeit is. Megismerkedhetünk Sándor Móric (Buda, 1805. május 23. – Bécs, 1878. február 23.)  gróf emlékeivel, aki hajmeresztő lovas mutatványaival vált ismerté. Az egykori barokk épületet ő alakíttatta át a ma is látható klasszicista stílusú műremekké. Szerelemből 1835. február 8-án feleségül vette Klemens Wenzel Lothar von Metternich (1773-1859) herceg, kancellár, Leontine Adelheid Maria Pauline von Metternich (Bécs, 1811. június 18. – Bécs, 1861. november 16.) hercegkisasszonyt. Erről nagy romantikus film készült Ördöglovas címmel.

Az épület átalakításával kor egyik legnevesebb építészét, Hild Józsefet  (Pest, 1789. december 8. – Pest, 1867. március 6.)  bízta meg. Hild az épület bejárati részét úgy alakította, hogy a homlokzatra görög mintára oszlopokat tervezett, melyből három előreugrott, a kétszintes épület itt egy négyoszlopos portikuszt kapott (erről az erkélyről ugratott le lovával fogadásból Sándor Móric). Az oszlopok feletti timpanonban a Metternich-Sándor hercegi címer díszeleg. A belső termek szépségét a milánói Scala díszlettervezője,  Alessandro Sanquirico (1777–1849) teremtette meg.

A Szent Jakab apostol templom  Mórichida területén épült, mely ma Árpás Dombiföld nevű településrészén, a Rába jobb partján található.
A templom történetében kevés okmány áll rendelkezésre, ezek az Árpád-kori királyaink idejéből ismert. Az egyik 1086-ból való és ez még portusként, vagyis révként, révpartként, kikötőhelyként nevezi Árpást. Egy 1403. évi oklevélből kivehető, hogy a Mórichidai családnak a mórichidai prépostságban volt temetkezési helye.

Az eddig említett okmányokon kívül egyedül azt tudjuk, hogy 1242. október 3-án IV. Béla király itt megfordult és, hogy a prépostságot 1251-ben alapították. A premontrei rend tagjai szigorú hallgatással, örök böjttel, önfeláldozó szegénységgel, kevés alvással, kézimunka, valamint művészetek gyakorlatával élték mindennapjaikat.
A török  időben a nagyszombati klarissza rend apácáihoz került a templom, 1601-ben. A templom mai barokk jellegű belső díszítése nekik köszönhető.

A templom építése a román korszak átmeneti időszakára tehető. Az épület nagy része téglából, némely kis részlete kőből készült. A templom egyhajós. A kar, a szentély és a karzat eredeti állapotú. Érdekes, hogy a zárda mellett melléképületnek nyoma nincs. Magyarázat, hogy az építőanyagot máshová használták fel, vagy az alapot az iszap befedte, és a rajta kinőtt fű elrejti. A templom déli oldalán a sekrestye mellett látszik egy befalazott ajtó, de nem tudni, hogy vajon a kolostor udvarából vezetett-e be a templomba,

Oltárkép:
A köpenyes Madonna: Ismeretlen alkotója a 17. század közepén a Köpenyes Mária képtípusához vezethető vissza, amely még a középkorban igen népszerű téma volt. Szűz Mária védő gesztussal köpenye alá vonja Magyarország térképét, és az angyalok magyar koronával készülnek őt megkoronázni.
Ez az oltárkép már nem a Szent Jakab-templomban látható, megóvása érdekében elvitték a Győri Püspökvárba. Itt a kép másolata található.
A ma látható oltárkép a 1790 körüli olajfestmény, amely Szent Jakab apostolt, a templom védőszentjét ábrázolja.

Az acsaújlaki kastélyt 1907-1910 között építtette a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső lánya, Iphigéne és újdonsült veje, Patay Tibor vármegyei főispán számára a Sápivölgyi majorban.

Az Acsa-újlaki kastély építészeti kialakítása a középkori várjelleget hangsúlyozza. Az építtető mintaképe a régi acsai kastély. A kastély az ún. saroktornyos típusúak közé tartozik, amely megoldás a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra jellemző. Erre utal a oldalszárny reneszánsz pártázata is. Az archaizálás az épület szerkezeti megoldásait is jellemzi, a falak szokatlanul vastagok, és minden szinten téglaboltozatos födémek készültek.
A kastély belső kialakítására már a kényelem és a reprezentáció mértéktartó barokkos megfogalmazása jellemző. A kastély főépületből és oldalszárnyból áll, a főépületben földszint és két emelet, valamint padlás helyiség található, míg az oldalszárnyban földszint és padlástér van. Az épület teljes egésze alápincézett.

A főépületben a felújítás során king-size lakosztályok, öltözőszobák, vendégszobák, fogadóterek, szalonok, könyvtár, konyhák, étkezők, valamint az ezeket kiszolgáló vizes helyiségek lettek igényesen kialakítva.

Az Acsaújlaki, Magyar Versailles-ként is emlegetett kastély az év minden napján nyitva áll, és fogadja a látogatókat gyönyörű parkjával és exkluzív belső termeivel. A kastély teljes egészében körbejárható, folyamatosan, igény szerint induló vezetéssel. Megcsodálhatjuk a kastély kertjét, a borospincét, a gyönyürű hallt, vadászkürt alakú csillárokkal és falikarokkal, süttői márvány burkolatú kandallóval.

Jelenleg Schéner Mihály Kossuth-díjas festő képei díszítik a falakat – ezekből hamarosan külön kiállítás nyílik a kastélyban. A Csodálatos 94 négyzetméteres, görög mitológiai elemekkel ékesített díszterem alkalmas rendezvények megtartására.

Az Acsaújlaki Kastély egy privát kastély, ám idegenvezetővel az év minden napján látogatható (ünnepnapokon is), a nagyközönség részére megnyitott része és parkja.