Kategória: Hires épületek

Az alföldi szecesszió másik ékköve Kiskunfélegyháza.
Kiskunfélegyháza város Bács-Kiskun megyében a Duna-Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.

A város csodálatos városházát tudhat magáénak. Az épület aKossuth Lajos u. 1. alatt található. XX. század elején, 1909-1911 között épült, Vas József tervei alapján. Az épület Lechner Ödön építésznek, a szecesszió nemzetközi rangú magyar képviselőjének egyedi, sajátos díszítőelemeit tükrözi. A homlokzaton Zsolnay majolikadíszítések, tulipános motívumok, magyaros ornamentika található. Morbitzer Nándor által tervezett háromszintes tornya 45 méter magas, belső toronyrésze és a toronysisak gazdagon díszített, melybe messziről is jól látható toronyórát helyeztek. Az épület homlokzatának csúcsán található a város címere, mely boltíves városkapuban őrt álló kun vitézt ábrázol.

A díszterem motívumaira a szecesszió különös színvilága és a természetet stilizáló formakincs jellemző.

Őseink így jellemezték az új városházát: „Tornyosan áll s cifrán, mint a puszta virága.”

Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai hídfője közelében. Korábban a főváros Budapesti Történeti Múzeumához tartozott.

2016-tól az épületet környezetével együtt teljesen felújították, és 2018-ban az ingatlan együttes a Külgazdasági és Külügyminisztérium vagyonkezelésébe került. A Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhelyet a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány működteti.

Gül Baba, a Rózsák atyja, bektási dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. A legenda szerint a város elfoglalásának ünnepén, a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban tartott hálaadó istentiszteleten halt meg 1541. szeptember 2-án. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, sőt a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is. A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa. A hely azóta is az iszlám vallásúak zarándokhelye, turisták rendszeres úticélja.

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye.  Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták.

Az alföldi szecessziót akartam megismerni, így utaztam el a városba. Most négy épületet mutatnék be.

Cifrapalota ismert szecessziós épület. A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt. Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay porcelángyár készített.

A kecskeméti Városháza a város főterén, a Kossuth tér 1. szám alatt található. 1893 és 1897  között épült, szecessziós stílusban. Tervezője Lechner Ödön és Pártos Gyula.

Középrizalitjának ormán a honalapító Árpád fejedelem szobrát helyezték el. A korabeli kecskemétiek, akik először idegenkedtek az új városházától, Árpádkának nevezték el a pánczélos vitézt. Az épületen kívül és belül több helyen szerepel a Magyarország és Kecskemét város címere. A homlokzat közepén harangjátékot helyeztek el, amely napközben minden egész órakor játsza a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt. Következik a Kodály Bécsi harangjátéká és Kodály Toborzója. Végül Erkel: Palotása zárja a haragjátékot.

Kecskeméti Szabadság tér 7. Református Általános Iskola és Gimnázium – a tragikusan fiatalon elhunyt építész Mende Valér tervezte, aki a szecesszió modernebb felfogású, a kortárs nemzetközi építészet irányzataihoz illeszkedő ún. „Fiatalok” csoportjához tartozott, mint pl. Kós Károly. Az épület külső megoldásain elsősorban az erdélyi népi építészet, továbbá a Jugendstil észak német válfaja és a finn hatás keveredik, miközben sajátosan magyar alföldi hangulatot hordoz. 

Kossuth u, 4. A kecskeméti iparosok 1903-ban határozták el tágas, új székház építését.  1904-ben kiírt tervpályázat nyertese a Komor Marcell‒Jakab Dezső építészpáros lett. Leghíresebb munkáik közé tartozott a szabadkai városháza és a marosvásárhelyi kultúrpalota.  Az Iparos Otthont a 20. században sok megpróbáltatás érte: a földrengés, a két világháború és az azokat követő megszállások, beköltözések. Az 1982-83-ban történt felújítás óta a kecskeméti ifjúság művelődési és közösségi tere.

A 19. században múzeumi törekvés volt a középkori és reneszánsz másolatgyűjtemények létrehozása. Ezzel összhangban az 1900–1906 között épült Szépművészeti Múzeum földszinti csarnokait különböző építészeti stílusok jegyében tervezték meg. Így készült el a román stílust megidéző Román Csarnok. Itt gipszmásolatokat tudtak bemutatni. A második világháború alatt a múzeum csarnokai és a bennük kiállított gipszmásolatok megsérültek. A múzeum többi részét később többé-kevésbé felújították, a Román Csarnokot egyre inkább a múzeum raktározási gondjainak megoldására használták. A múzeum legdíszesebb csarnoka így a múzeum titkos terévé vált, ahová csupán néhány munkatársnak volt bejárása.

A csarnok román kori bazilikát idéz a szemünk elé. A belső dekorációját a múzeum építészei, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervezhették. A rendkívül gazdag festészeti dekoráció Reissmann Károly Miksa és Glaser János festők munkája. A freskókat a keresztény ikonográfiai szerint tervezték meg. A csarnok csodálatos gazdag ornamentikáján szimbolikus ábrázolások, életfamotívumok, a halhatatlanságot jelképező pávák stb. jelennek meg.

A csarnok restaurálása a Szépművészeti Múzeum történetében a legátfogóbb, 2015 – 2018 között elvégzett rekonstrukciós munkáinak keretében zajlott, melyben mintegy hetven restaurátor vett részt.

Isaszeg Budapest belvárosától 30 km-re-keletre fekszik a Gödöllői-dombságban; határában folyik a Rákos-patak. Első okleveles említése 1274-ből való. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronz-korban lakott volt a település környéke. Ide utaztam, hogy az „Öretemplomot” meglátogassam.

A látogató – én vonattal –„bármely irányból érkezik Isaszegre, már messziről meglátja a város ékességét, a dombon álló, gazdag történeti múltat hirdető, Szent Márton tiszteletére emelt régi római katolikus templomot.” A hagyomány úgy tartja, hogy Szent István rendelkezése nyomán épült itt az első fatemplom, és ennek helyére építették a XII. század végén a körtemplomot. „Az évszázadok viharaival, pusztításaival dacoló épület szakszerű régészeti feltárására és műemléki helyreállítására 1968–1971-ben került sor. A  jelenlegi, barokk formajegyeket viselő épület alatt tárták fel annak a centrális, tehát körfalú templomnak a maradványait, melyet nagy valószínűséggel a XII–XIII. század fordulóján építettek. Ehhez a XIII. század második felében azt a szintén kör alakú kis kápolnát építették hozzá, melynek alapítását a kutatók az 1265-ös csatával, illetve annak következményeivel hozzák összefüggésbe. Erre az épületegyüttesre húzták fel a XIV–XV. század fordulóján azt a gótikus templomot, amit aztán a XV. század második felében az uraságok (minden bizonnyal a Rozgonyiak) bővítettek. Ez idő tájt építették a tornyot is. Az egész templomot kívülről támpillérekkel erősítették meg, körülötte helyezkedett el a fallal kerített cinterem, a temető. „ A temetőből út vezet fel a Kálváriára, ahonnan még megkapóbb látvány ez a csodálatos történelmi emlék!

Hollókő község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban. Magyarország egyetlen olyan  faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, így világszerte ismert. 

A község két részből áll, az ófaluból és az újfaluból. Az ófalu 1909-ben teljesen leégett, de azt a tűzvész után teljes egészében pontosan rekonstruálták, mára pedig már az UNESCO védettsége alatt áll.  A századelő hangulatát, az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

Hollókő házai egyetlen út mentén épültek meg. A házak alapanyaga túlnyomórészt kő, mindegyik több szobával rendelkezik, melyek egymás mögött helyezkednek el: hálószoba, konyha és kamra. A tetők oromzattal díszítettek. A faluban lévő 58 ház közül több múzeumként funkciónál (babamúzeum vagy bábmúzeum, falumúzeum és postamúzeum).

Hollókő kicsiny fatornyos római katolikus templomát 1889-ben közadakozásból építtette a falu lakossága. A mai katolikus templom Tours-i Szent Márton püspökről kapta nevét. A plébániája azonban már 1342 óta létezik. A templom helyreállítása 1980-ban fejeződött be.

Vár története: az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla király szorgalmazta azt, hogy alkalmas helyen kőből készült várak épüljenek. Célja az volt, hogy az ország területén védekezésre és menedékre alkalmas helyek biztosítsák az adott környéken élő lakosság védelmét.

Hollókő várának legkorábbi részét, az öregtornyot, az itt birtokos Kacsics nemzetség Illés ágából származó I. Péter építette az 1260-as éveket követően. 1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát és uralmuk alatt tartották majd 150 évig. Hollókő ekkor a végvárak vonalába került.

Amikor I. Lipót király 1701-ben elrendelte az ország belsejében lévő várak lerombolását. Hollókő várát is pusztulásra ítélték. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem által vezetett szabadságharc azonban még megmentette a várat egy rövid időre. 1711-ben a szatmári békekötés után a várat viszont elkezdték lerombolni. Az összeírásokban ezután már romként szerepel.
A vár feltárását 1966-ban kezdték el. Az azt követő harminc évben a falait megerősítették, és megkezdték a helyreállítását. 1996-ban adták át a várat, és nyitották meg a kiránduló közönség számára. 2014-15-ben újabb helyreállításokat végeztek.

Mátra vidékének legszebb, legértékesebb műemlékét a gyöngyöspatai templomot látogattam meg. A Gyöngyöstől 12 km-re fekvő Gyöngyöspata katolikus temploma már kívülről is csodás látványt nyújt a falu közepén áll. Egy kis dombon, erődített fallal körülvéve, egységes gótikus stílusával. Az igazi csoda azonban bent a szentélyben vár minket, az Európa-hírű, páratlan, fából faragott Jessze-oltár.

A XIV. században épült templom egy korábbi, a tatárjárás idején elpusztult román kori templom helyén épült. Később jelentősen kibővítették és átépítették, a XV. század végére készült el a ma is látható formájára. A későbbi korokban történt még néhány hozzáépítés, de a templom szinte teljesen gótikus megjelenése nem sokat változott az elmúlt évszázadokban. A háromhajós templom csodálatos, gótikus bordázott hálóboltozata alatt a szentélyben álló meghökkentő oltárépítmény a legfigyelemreméltóbb.

A hatalmas, nyolc méter magas főoltár, lengyel művészek alkotása az 1650-es évekből, hazánkban egyedülálló, lenyűgöző látvány. A bámulatos, teljes egészéből fából faragott, gazdagon aranyozott, színes, ún. Jessze-oltár  Jézus családfáját szemlélteti, a Jessze, azaz Dávid király apja, oldalából kinövő fa ágai, a leszármazottakon keresztül elvezetnek Máriához és a gyermek Jézushoz, az ágak által körülölelt festmény pedig Mária születését ábrázolja. Az oltáron fekvő Jessze törzséből fa sarjad, ágain bibliai királyok próféták – köztük Salamon és Dávid – dús aranyozású, festett szobrai fölött koronás Mária trónol, karján a kisdeddel.
A falakon a XIV. századból származó freskótöredékeket is láthatunk, többek közt Mária születését.

A templom csak előzetes bejelentkezéssel látogatható!

Gyöngyöst valószínű, hogy Kr. u. 700-800 év között az avarok alapították, nyomaik máig megtalálhatók. A rajta átfolyó Gyöngyös-patakról kapta a nevét. A városról és környékéről Anonymus elbeszéléséből vannak az első ismert adatok.

A kastély:  Orczy Lőrinc építtette 1770-ben, melyet többször átalakítottak, végül 1826-ban készült el ma is látható klasszicista formája. A palotát és annak parkját 1937-ben eladták a városnak, berendezésének és műtárgyainak azonban nyoma veszett. 1958-tól itt működött a városi könyvtár, illetve itt tárolták a ferencesek híres műemlékkönyvtárát is. 1984-ben költözött ide a Mátra Múzeum. A kastélyban kapott helyet a vadászattörténeti, helytörténeti, ásvány- és őslénytani állandó kiállítás. Fő látnivalója a gyapjas mamut csontváza, Ez a múzeum jelképének számító csontvázat 1949-ben találták Mátraderecskén, és hazánk egyetlen mamutcsontváza. A kertben,  2009-ben megnyitottak egy új, modern pavilont is, melyben európai színvonalúan mutatják be a Mátra és környékének növény- és állatvilágát.

Szent Bertalan templom (Nagytemplom): a városközpont bizonnyal legkiemelkedőbb épülete a 14. században emelték, majd többször átalakították.
Mai alakját 1747 és 1784 között nyerte el, de a jellegzetesen barokk, kéttornyú csarnoktemplom gótikus támpillérei, ajtórészletei, ikerablakai a középkort idézik. Bronz keresztelőmedencéje az 1500-as évekből származik. Az épületben kapott helyet az Egyházi Gyűjtemény.

Városháza: egyemeletes késő eklektikus lakóház, barokk maggal. A város építtette az épületet városháza céljára, 1756-ban, 1904-ben egy tűzvész alkalmával jelentős sérüléseket szenvedett, majd 1909-11 közötti újjáépítésekor kapta a mai eklektikus képét.

Megyeháza: emeletes főépülete barokk, oldalszárnyai és hátsó szárnya részben barokk maggal rendelkezik 1767-ben kezdődtek meg az építkezések Quadri Kristóf vezetésével. Az építkezés befejezése 1774-re tehető.

Nagyzsinagóga: a monumentális nagytemplomot 1930-ban szentelték fel, tervezője a legismertebb hazai zsinagógaépítész, Baumhorn Lipót és Somogyi György volt (a gyöngyösi zsinagóga az 1932-ben meghalt Baumhorn utolsó megvalósult munkája). Az épület az akkor több mint 2000 fős helyi zsidó közösség gazdasági erejét és optimizmusát tükrözte, de a fasizálódó országban csak 29 évig működhetett zsinagógaként.

A Fót a Gödöllői-dombság peremén, Budapesttől északra 17 km-re található. A Fót elnevezés legelőször személynév formájában szerepel egy pannonhalmi adománylevélben 1152-ből.

Fót és környéke a régészeti feltárások szerint az újkőkor óta folyamatosan lakott volt. Árpád-kori település. Nevét a Váradi Regestrum már 1219-ben említette. A település a török hódoltság idején is mindvégig lakott maradt, csak a török elleni felszabadító háború idején vált átmenetileg lakatlanná. 1727-ben Ujfalussy László és Bohus Sámuel, utóbb Fekete György gróf országbíró tulajdonában volt. A család kihaltával a gróf Károlyi családra szállt az uradalom. A kastélyt és a parkot gróf Károlyi István létesítette az 1830-as években, és ugyanő építtette 1845 és 1855 között Ybl Miklós tervei szerint a katolikus plébániatemplomot.

Szeplőtelen fogantatás katolikus templom: Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei lapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között. A budapesti Vigadó mellett a magyar romantikus építészet legjelentősebb alkotása

A Károlyi-kastély elődje földszintes, kastélyformájú 18. századi épület volt. Többször alakítottak rajta. A legnagyobb átalakítás Ybl Miklós tervei alapján az 1840-es években történt, a kastély korábbi klasszicista jellegét a kor ízlésének megfelelően romantikus stílusúvá változtatva. Az épület 2017 elejéig a Fóti Gyermekvárosnak adott otthont. A tervek szerint a gyermekotthont megszüntetik, az ott levő gyermekeket az ország különböző részeiben helyezik el.

Már az újgazda emberei jelen voltak látogatásom során, és felszólítottak, hogy fotózni tilos! Miután én ezt a kastélyt az ország egyik közkincsének tartom, nem fogadtam szót!

Az esztergomi bazilika, azaz Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház monumentális épülete 47 év alatt épült fel, 1869-ben készült el. A bazilika története viszont ennél jóval régebbre nyúlik vissza: A bazilika helyére először István király építtetett templomot, amit 1180-ban egy tűzvész teljesen tönkretett. A török idők sem kedveztek az épületnek.  A ma látható épület építési munkálatai sem folytak zökkenőmentesen, többször félbeszakadtak, újra és újra áttervezték az alaprajzot. Az idők során négy érsek és négy építész vezette a munkálatokat – köztük Packh János és Hild József, akiket koruk kiemelkedő építészei között tartottak számon. Az épület 1856-ban még nem készült el teljesen, mégis sor került az ünnepélyes felszentelésére. 

A 2. világháború alatt a bazilikát súlyos támadás érte: körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá, aminek következtében az oszlopcsarnok és a kupola is megsérült. Ma az ország egyik leglátogatottabb műemléke.

Esztergomnak két kálváriája van.

Kálvária a bazilikával szemben:   Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, majd lebontották. 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A stációk domborművet A. Schrott készítette 1838-ban.

Az esztergomi belvárosi Kálvária-kápolna a Vaskapu nyugati lejtőjén, az úgynevezett Kálvária-hegy tetején áll. A kápolna neoromán stílusban épült 1900-ban. Görögkereszt alaprajzú, igénytelen, nyerstégla falazású épület. A kálvária együttes magas talapzaton álló öt darab életnagyságú, festett szoborból áll. Krisztus keresztjétől jobbra Szűz Mária, balra Mária Magdolna látható. Két oldalt a két lator keresztre feszítve. A jobb oldali lator arca megnyugvást fejez ki, ezt erősíti lábainak párhuzamos állása. A bal oldali tehetetlen dühét fokozza a derékszögbe felrántott jobb lábszára, és görcsösen magasba emelt jobb karja.