REM189 zRt. - Ingatlanüzemeltetés

Kategória: Elsődleges

Beküldve:

Art Centrum

epulet

Az Art Centrum egy a 25 ingatlan közül amit üzemeltetünk, hasznosítunk, kezelünk. Az 1600 nm-es épületben egy kétszintes fitneszterem (Art Gym), és egy étterem működik (Art Pub). A fitnesz terem 600 nm-en helyezkedik el. Az étterem rész bérbe van adva, a fitnesz termet viszont mi üzemeltetjük, ami nem csak a fitnesz termek bérbeadását foglalja magába, hanem a takarítást, karbantartást, és sok egyéb más tevékenységet. A termek bérbeadása óra alapon történik. Minden hétfőn, szerdán és pénteken karate edzés kap itt helyet. És ha már üzemeltetek egy edzőtermet, és ott karate edzések is vannak, akkor miért ne próbálná ki az ember. Így én is kipróbáltam. Ilyen melegben különösen fárasztó. Lehet, hogy folytatom.
Beküldve:

Mit jelent pontosan a biomassza fűtés?

HOGYAN GYUJTSUK AZ ESOVIZET 1140 × 788 keppont 7

A fűtési rendszerek terén egyre növekvő érdeklődésre tesznek szert az alternatív energiaforrások, mint például a biomassza. A biomassza fűtés egy környezetbarát megoldás, amely lehetővé teszi a hőtermelést az organikus anyagok elégetésével. Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk, hogy hogyan működik a biomassza fűtés és hogyan lehet ezt beépíteni házunkba.

A biomassza fűtés alapelve az organikus anyagok elégetése, például fával, pellettel vagy növényi hulladékkal. Az elégetett biomassza hőenergiává alakul, amelyet a fűtési rendszer hasznosít. A biomassza fűtésnek számos előnye van, többek között a következők:

  1. Megújuló energiaforrás: A biomassza, mint a fa vagy a növényi hulladék, megújuló energiaforrásnak számít, mivel a termelésükhöz nincs szükség fosszilis tüzelőanyagokra. A fenntarthatóan kezelt erdők és a megfelelő hulladékkezelés segítik a biomassza fűtés környezetbarát jellegét.

  2. Gazdaságos: A biomassza fűtés általában gazdaságosabb lehet hosszú távon, mint a hagyományos fűtési rendszerek. Bár a beszerzési költségek változhatnak a biomassza típusától és a helyi piaci feltételektől függően, a biomassza fűtőanyagok általában olcsóbbak lehetnek, mint a gáz vagy az olaj.

  3. Környezetbarát: A biomassza elégetése során keletkező emissziók jelentősen alacsonyabbak lehetnek, mint a fosszilis tüzelőanyagoké. Bár a biomassza fűtés során is kibocsátódik némi szén-dioxid, az elégetés során keletkező CO2 mennyiségét a biomassza termelése során elnyelték a növények, így a nettó szén-dioxid-kibocsátás alacsonyabb lehet.

 

Amennyiben érdeklődik a biomassza fűtés beépítése iránt, itt van néhány lépés, amit figyelembe kell vennie:

  1. Fűtőberendezés kiválasztása: Első lépésként válasszon egy biomassza fűtőberendezést, amely megfelel az igényeinek. Ez lehet egy kályha, kazán vagy fűtőrendszer, amely a biomasszát elégeti, és a keletkező hőt átadja a ház hőelosztó rendszerének.

  2. Tárolóhely kialakítása: A biomassza tárolására szüksége lesz egy megfelelő helyre. Ez lehet egy tároló épület vagy tartály a biomassza fűtőanyagoknak. Fontos, hogy a tárolóhely száraz és jól szellőző legyen.

  3. Hőelosztó rendszer kiépítése: A biomassza fűtőberendezésből származó hőt el kell juttatni a ház különböző helyiségeibe. Ehhez kialakítanak egy hőelosztó rendszert, amely átveszi a hőt és a radiátorok, padlófűtés vagy hőcserélők segítségével elosztja a helyiségekben.

  4. Karbantartás és tisztítás: A biomassza fűtés hatékonyságának és megbízhatóságának fenntartása érdekében rendszeres karbantartásra és tisztításra van szükség. Ez magában foglalja a kémény tisztítását, a hamu eltávolítását és a fűtőberendezés alkatrészeinek ellenőrzését.

Fontos kiemelni, hogy a biomassza fűtés beépítése komoly tervezést és szakértelmet igényel. Érdemes szakember segítségét kérni, aki segít kiválasztani a megfelelő rendszert és megfelelően beépíti azt.

Összességében a biomassza fűtés környezetbarát, gazdaságos és hatékony alternatíva lehet a hagyományos fűtési rendszerek helyett. A helyes tervezéssel és beépítéssel a biomassza fűtés segítségével otthona melegét megőrizheti, miközben csökkenti az ökológiai lábnyomát.

Nevtelen 1140 × 788 keppont 36
Beküldve:

Érdemes-e hőszivattyút használnunk?

HOGYAN GYUJTSUK AZ ESOVIZET 1140 × 788 keppont 6

A hőszivattyú használata egy ház fűtésére számos előnnyel járhat. Íme néhány fő ok, amiért érdemes lehet a hőszivattyút választani:

  1. Hatékonyság: A hőszivattyúk hatékonyan működnek, mivel nem közvetlenül termelnek hőt, hanem a környezetben meglévő hőenergiát hasznosítják. A hőszivattyúk általában több egységnyi hőenergiát képesek előállítani, mint amennyi elektromos energiát felhasználnak a működésükhöz. Ezáltal energiahatékony megoldást jelentenek a fűtésre.

  2. Környezetbarát: A hőszivattyúk környezetbarát fűtési megoldást kínálnak, mivel kevésbé függenek fosszilis tüzelőanyagoktól. A legtöbb hőszivattyú megújuló energiaforrásokból, például a levegőből, a talajból vagy a vízből nyeri a hőenergiát. Ez segít csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást és hozzájárul a fenntarthatóbb életmódhoz.

  3. Hűtési lehetőség: A hőszivattyúk sok modellje képes hűtést is biztosítani a nyári időszakban. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a rendszert használhatja a fűtésre és a hűtésre is, ami kényelmet és rugalmasságot nyújt.

  4. Hosszú távú megtakarítások: Bár a hőszivattyúk telepítési költségei magasabbak lehetnek más fűtési rendszerekhez képest, hosszú távon jelentős megtakarításokat eredményezhetnek az energiaszámlákban. Az energiahatékonyságuk révén kevesebb energiát fognak felhasználni a fűtéshez, ami hosszú távon anyagi előnyökkel járhat.

  5. Rugalmasság: A hőszivattyúk különböző típusokban elérhetők, például levegő-víz, talaj-víz vagy víz-víz hőszivattyúk. Ez lehetővé teszi, hogy a rendszerét a ház és a helyi körülményekhez igazítsa.

Mint minden fűtési rendszer esetében, fontos alaposan átgondolni a ház egyedi igényeit és a helyi körülményeket, mielőtt döntést hozunk a hőszivattyú telepítéséről. Érdemes konzultálni egy szakemberrel, aki segíthet meghatározni, hogy milyen típusú hőszivattyú lenne a legmegfelelőbb az Ön otthonába.

Nevtelen 1140 × 788 keppont 33
Beküldve:

Mit csinált egy várüzemeltető XVIII. században?

IMG 4841

Nemrég a feleségemmel Hollókőn jártunk. Végre ketteseben. Számomra ez nagyon fontos. Így volt alkalmunk kirándulni is. Megnéztük a várat is. Ez a vár a XIII. és XVIII. század között élte fénykorát. Többször átépítették, majd végül teljesen leromboltak. Napjainkban renoválták és most műemlék épület. Feleségemmel közös cégünk ingatlanok üzemeltetésével, hasznosításával és kezelésével fokdallakozik. Elég sok típusú ingatlan van a portfóliónkban, de vár még nincs. Annak ellenére, hogy ez a pár nap a pihenéséről szólt, de a szakmai ártalom közbeszólt. Mivel elgondolkoztam azon, hogy mit is csináltam volna ebben a korban, mint várüzemeltető. Néhány dolog biztos. Duguláselhárításra nem volt szükség, mivel az illemhely a várfalon kívülre került. (lásd kép). Villanyszerelőre sem volt szükség. Viszont az esővizet gyűjtötték. Így valamiféle vízvezeték-szerelőre igény volt. Talán a legnagyobb kihívást a logisztikai problémák megoldása jelentette.

Mit gondolsz, milyen feladatokat kellett volna nekem még, mint várüzemeltetőnek megoldania?
Beküldve:

22, Híres épületek: V. kerület Fővám téri házak

1. Fovamhaz ter 4. a fohomlokzat

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

V.kerület Fővám téri házak

Rég óta gyönyörködöm a Fővám tér házaiban. Például a 2-3. szám alatt álló palota, ami 1860-as években készült Móricz Zsigmond otthona is volt, 1926-ban költözött az író az épület 4. emeletén található 5. szobás lakásba.

Most mégis a mellette levő két házat mutatnám be a Fővám térről:

A néhány évvel ezelőtt felújított Fővám téren szemlélődve feltűnt a szépen felújított ház (Fővám tér 4.), egykor Süsz Dávid papírzacskógyárának, nyomdájának és könyvkötészetének adott otthont. A Dömötör Sándor műépítész tervei szerint 1913-ra elkészült épület – egy nyomdász és egy könyvkötő elé bőségszarujából pénzt öntő Hermész figurájával díszített – csodálatos mozaikjával kiragyog a szintén díszes felső szinttel rendelkező szomszédjai közül.

A ház jobb oldali szomszédja (Fővám tér 5.-Váci utca 85.) mellett sem mehetünk el szó nélkül, igen kopott, szinte kibetűzhetetlen felirata és rejtélyes saroktornya elgondolkodtatott. A dr. Hültl Dezső (Felsőbánya, 1870. április 6. – Budapest, 1945. július 11.) tervei szerint 1911-re Nagy Imre virágkereskedő és neje, Gutherz Ida számára elkészült épület óriási, kétszintes üzlethelyiségében az építtető virágáruháza és állandó virágkiállítása kapott helyet. A felsőbb szinteken pedig bérlakások lettek kialakítva. A homlokzaton óriási felirat hirdette a tulajdonos üzletét: felirat betűinek maradványai ma is látszanak, és kis figyelemmel a Nagy Imre név olvasható ki rajta.
Beküldve:

21, Híres épületek: New York palota

1. Hotel es Kavehaz

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

New York palota

 

A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló, 1894-ben épült négyemeletes, historizáló stílusú palota, a Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete. Eredetileg bérlakásokat is magában foglaló biztosítótársasági székháznak épült, 1945 után irodaházként funkcionált. 2006 óta luxusszálloda, 2020 óta Anantara New York Palace Budapest Hotel néven üzemel. Művelődéstörténeti jelentőségű a földszintjén található, az épülettel egyidős New York kávéház (1954 és 1989 közötti nevén Hungária kávéház), amely a 20. század első harmadában alakult irodalmi és művészeti asztaltársaságai, kávéházi szerkesztőségei révén vonult be a magyar kultúrhistóriába.

Kávéház

Az épület átadása után két nappal, 1894. október 25-én nyílt meg a földszinten a pazar belső terű, négy szintre tagozódó, New York kávéház. Az étteremmel kombinált kávéház a New York-palota északnyugati földszintjének teljes egészét elfoglalta, vagyis az épület főbejáratától balra, a Dohány utca teljes hosszában húzódtak ablakai, de még a Miksa (ma Osvát) utcára is hét ablaka nézett. A belső tér kiképzése háromhajós volt. 

Irodalmi kávéházi rangját azonban csak akkor nyerte el, amikor 1900-ban Harsányi Adolf és fivére vette át a New York vezetését.

A kávéház fölött, az épület első emeletén volt az írók és újságírók Otthon Köre. A Pesti Napló asztalánál ült Bródy Sándor, Nagy Endre és Kemény Simon. A karzaton foglaltak helyet a későbbi nyugatosok Osvát Ernő, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Ignotus és Ady Endre vezetésével.  Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes itt írták meg első zsengéiket. 

New York asztaltársaságainak egyikéhez tartozott a később filmes világkarriert befutó Korda Sándor és Kertész Mihály, de komponált a New York asztalainál Kacsóh Pongrác és Huszka Jenő is.
Beküldve:

20, Híres épületek: Róth Miksa emlékház

1.egy ismerteto tabla

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Róth Miksa emlékház

Az épület Róth Miksa (1865. december 26.  Pest-1944. június 14. Budapest) lakóháza volt 1911 és 1944 között.” Róth Miksát a magyar üvegfestészet és mozaik művészet legjelentősebb alkotójaként tartjuk számon. A Nefelejcs utcai épület eredetileg Gelb Sámuel bútorgyárosé volt. Miután Róth Miksa 1911-ben megvásárolta, Petz Samu (Pest, 1854. március 1.[2] – Budapest, Józsefváros, 1922. szeptember 1.építész tervei alapján építtette át. Ekkor épült az udvar túloldalán a (felújítás előtt álló) háromemeletes épület, ami az üvegfestő és mozaikkészítő műhelynek adott helyet. Az épületek sorsa meglehetősen hányatott: előbb német- majd orosz katonai térképészeti vállalat működött bennük, később a Petőfi Politikaitiszt-képző Akadémia, majd az Országos Szakipari Vállat műhelye volt, végül szükséglakásként szolgált. Az utcai épület emeleti részén, három szobában lakott Róth Miksa özvegye Walla Jozefa és gyermekei: Erzsébet, Amália és József. Ők (elsősorban Ráday Mihály közbenjárására) apjuk hagyatékát Erzsébetvárosnak ajándékozták, hogy szülőházukból Róth Miksa Emlékház nyíljék.  Az Emlékház hosszas előkészületek után „hivatalosan” 1999 novemberétől fogadja a látogatókat. Az utcai épület első emeletén két állandó kiállítás tekinthető meg: a lakásmúzeum és Róth Miksának a család birtokában maradt üvegfestményei illetve mozaik alkotásai.”
Beküldve:

19, Híres épületek: Műszaki Egyetem épületegyüttes

2. fobejarat szobrai 1

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Műszaki Egyetem épületegyüttes

A Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza. 1782. augusztus 30: a budai tudományegyetem bölcsészeti karán alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat.

Következő fontos dátum: 1844. június 12: az Ipartanoda megalapításáról szóló rendelet, az intézmény 1846. november 1-jén nyitotta meg kapuit és vette fel Habsburg József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet. 1848-ban alakult meg a ma BME OMIKK néven működő egyetemi könyvtár is. budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára másfél évszázados múltra tekint vissza. 1848. május 9-én Eötvös József kultuszminiszter egy ötkötetes könyvet küldött a BME egyik elődintézményének, a József Ipartanodának. Ezt az időpontot tekintjük az egyetemi könyvtár megalakulásának, amely az 1930-as évekig Magyarország egyetlen technikai és természettudományi szakkönyvtára volt. A könyvtár 1909-ben költözött jelenleg is otthonául szolgáló épületébe, melyet Pecz Samu ( Pest, 1854. márc. 1. – Bp., 1922. szept. 1. )műegyetemi professzor tervezett.

 Az 1909/10-es tanévet a Műegyetem már Budán, jelenlegi helyén Lágymányoson kezdte meg, ahol a Czigler Győző (Arad, 1850. júl. 19. – Bp., 1905. márc. 28.) Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) és Pecz Samu tervezte épületekbe költözött. Az eredeti tetőcserepek a Zsolnai gyárban készültek.  Duna parti főbejárat lépcsőit Senyei Károly (Pest, 1854. január 15. – Budapest, 1919. február 7.) négy allegorikus szobra őrzi A műszaki tudományokat jelképező szobrok első élete a II. világháborúban fejeződött be, mert 1945-ben, a főváros ostromakor az orosz katonák a pesti oldalról célba lőttek rájuk. Az új szobrokat a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrászhallgatói az Európai Építő Zrt. telephelyén faragták ki.

 

 
Beküldve:

18, Híres épületek: Róth Miksa mozaikjai Budapesti házakon

Negy evszak V. kerulet Karoly korut 14. 1

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Róth Miksa: (Pest, 1865. december 26. – Budapest, 1944. június 14.) magyar üvegfestő és mozaikművész. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louis (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el.

  1. V. kerület, Károly körút 14.: a Kiskörúton közel az  Astoriához található egy gótikus elemeket hordozó eklektikus, négyemeletes épület. Az 1904-ben készült ház építtetője a szalámi készítéssel foglalkozó, olasz származású Szevera Károly volt. A tervező, Schannen Ernő volt. A legfelső emeleten csillogó üvegmozaik látható. A készítő Róth Miksa a négy évszakot allegorikus nőalakjaival ábrázolta a témát. A Tavasz kék ruhában virágokkal, a Nyár arany szoknyával, napernyővel, az Ősz szőlőfürttel, a Tél sötétkék bundába burkolózva jelenik meg.
  2. V. kerület, Szervita tér 3.: az épület Török-bankház Budapest egyik, legkülönlegesebb épülete. 1906-ban épült Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján. Különlegessége az oromzati mozaikkép. A képen a nemzet nagyjai: többek között Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Pázmány Péter és Bocskai István hódolnak Hungária, a Magyarok Nagyasszonya előtt.

VIII. kerület, Népszínház utca 22.: A lakóház 1906-ban épült szecessziós stílusban, Vidor Emil tervei szerint a Polgári Serfőzde számára. Ezért került az oromzatra sör témájú mozaik  található. A homlokzatát díszítő mozaikfrízt Dudits Andor tervei alapján Róth Miksa készített 1906-ban. Dudits a serfőzde által kiírt pályázatra készítette tervét, ahol megkötés volt, hogy az alkotás tükrözze a sörfőzde által előállított három sörfajtának, a király-, polgár- és barátsörnek a dicséretét. ” A középső mezőben Gambrinus királyt található sörös szekerén, mint valami diadalkocsin.
Beküldve:

17, Híres épületek: Budapest, Magyar Állami Operaház

az epulet

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

1872-ben Lónyay Menyhért miniszterelnök felkérte Orczy Bódogot, a Nemzeti Színház igazgatóját, hogy állítsa össze javaslatát a létesítendő Operaházra vonatkozóan. Több javaslat készült, ezek közül a  Fővárosi Közmunkák Tanácsa választott.  Operaház megépítésére 2 261 200 forint állt rendelkezésre, végül 1873. július 25-én adta hozzájárulását a király. Pályázatot  írtak ki, amelyre Linczbauer Istvánt, Szkalnitzky Antalt, Steindl Imrét, Ybl Miklóst és két külföldi építészt, a gothai Ludwig Bohnstedtet és a bécsi Fellner és Helmert kérték fel A pályázók mindegyike 2500 forint jutalomban részesült. A pályázat nyertese Ybl Miklós lett, a titkos szavazáson nyolc szavazat közül hét szólt mellette.

Az építési engedélyt Ybl Miklós terveire 1875. augusztus 28-án adta meg a fővárosi tanács 30089/75 számon. Az építkezés során  Podmaniczky Frigyes ragaszkodott ahhoz, hogy magyar iparosok és művészek vegyenek részt a munkákban.

A tervek szerint az épületet 1883-ra kellett volna befejezni. Tisza Kálmán akkori miniszterelnök ezt végül 1884 nyarára tűzte ki. Az épület végül 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt

A homlokzat dekorációjának tervezésében Ybl Miklós munkáját Schickedanz Albert segítette, valamint Schmal Henrik, az Operaház építésvezetője.

A homlokzat legfeltűnőbb eleme a két, Stróbl Alajos által, carrarai márványból faragott egyiptomi szfinx az oldalbejáratok mellett.

Az Operaház belső falfestéseinek megvalósításával Than Mórt és Lotz Károlyt bízták meg, akik a bécsi Staatsoper mintájára átfogó programot gondoltak ki, amelynek központi mondanivalója a zene dicsőítése.

Az előcsarnok mennyezetének aranyozott keretű kazettáiba Székely Bertalan a kilenc múzsát festette meg. A kupola főműve a magyar falképfestészet egyik kiemelkedő alkotása, a Zene megdicsőülése( Lotz Károly)