Műemlékek 1. rész.

V. Nadasdy kastely 3730. szamu muemlek 6

Társasház kezelők és ingatlan kezelők életében nem ritka eset, hogy műemlék épületekkel vagy helyi védettség alatt álló ingatlanokkal találkoznak. Speciális ága ez a tevékenységünknek hiszen egy műemlék ház más besorolás alá esik mint egy „hétköznapi” ház. Más szabályok vonatkoznak rá, elég csak a felújítás vagy korszerűsítés esetén betartandó jogszabályokra gondolni. Most picit elmélyedünk a témában.. Első és legfontosabb feladat megfogalmazni mi is az a műemlék. Ennek tisztázásához az érvényben lévő törvényt hívom segítségül:

Műemlék:
minden olyan épület, építmény, létesítmény vagy egyéb ingatlan jellegű alkotás, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese (rendszere), vagy annak része, illetőleg romja vagy töredéke, amely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű építészeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy műszaki (technikatörténeti) emléke, annak rendeltetésszerűen szerves történeti alkotórészeivel, tartozékaival, berendezéseivel, valamint a hozzá tartozó vagy valaha hozzá tartozott, részben vagy egészben még létező melléképületekkel és ingatlanterülettel (területrésszel) együtt, amely ezen értékei miatt védelemre és megtartásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak.

b) Műemléki jelentőségű terület:
1. az épületek, építmények, műtárgyak, valamint a hozzájuk tartozó telkek és területek (a továbbiakban együtt: ingatlanok) minden olyan csoportja, illetve olyan ipari vagy közlekedési terület, amely az adott település jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, összképe, a tájjal való kapcsolata, tér- és utcaképei szempontjából védelemre és megtartásra érdemes, akkor is, ha nem minden egyes alkotóeleme egyedileg védett műemlék, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak;
2. a földfelszínnek, illetőleg a településnek az a része, amely alatt valamely elpusztult, de műemléki jelentőségű épületegyüttes, építmény vagy település összefüggő maradványai rejlenek, amely védelemre, feltárásra és legalább részleges bemutatásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak.

c) Műemléki környezet:
a műemlék, illetve a műemléki jelentőségű terület közvetlen környezete, amelynek területén minden – e törvényben meghatározott – változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak.

d) Védett műemléki terület (a továbbiakban: védett terület):
az e törvény szerinti műemléki jelentőségű területek és műemléki környezetek.

e) Történeti kert:
olyan történeti értékű kert, illetőleg park, amely műemlékkel, illetve a történeti városszerkezettel összefüggő kertépítészeti alkotás.

f) Műemléki helyreállítás:
a napi jó karbantartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a védett ingatlan egészét vagy nagyobb, illetőleg értékesebb részét érintő építészeti – s szükség esetén képző- és iparművészeti – restaurálás, helyreállítás.

Most már tehát egyértelmű, hogy mi is az a műemlék és milyen típusai vannak.
Van még három fogalom amivel a témában sűrűn találkozunk. Ezek pedig a védettség szintjei.
A műemlékvédelem szintjei:
– nemzetközi (egyetemes),
– országos (nemzeti)
– helyi

A nemzetközi építészeti örökség elemeit nemzetközi szerződések, egyezmények teszik védetté. Az építési törvény szerint a helyi építészeti örökség részét az építészeti örökségnek azok az elemei képezik, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési – fővárosban a fővárosi önkormányzat, illetve az általa szabályozott keretek között a kerületi – önkormányzat rendeletben dönthet. Vagyis helyileg védett is akkor lesz egy épület, ha erről az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) jogszabályt alkot.

Mi kell ahhoz, hogy valami egy épület műemlékké legyen nyílvánítva? Elég sok mindennek kell „klappolnia” ehhez. Azt az épületet lehet műemléki védettség alá helyezni, ami a műemléki érték törvényi követelményének megfelel.
A KÖH Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóságának vonatkozó irányelvei szerint a védetté nyilvánításhoz szükséges kiemelkedő jelentőség megmutatkozhat:
– a védendő emlék korában (ált. 1875 előtti)
– A védendő emlék létrehozásában megnyilvánuló közösségi akaratban (1867-1956 között valami közösségi célra – pl. egyházi, oktatási, kulturális, közigazgatási stb. épület és eredeti állapotát ma is őrzi)
– a védendő emlék egyediségében
– a védendő emlék tipikusságában
– a védendő emlék létrehozásának építéstechnika-történeti vonatkozásában
– a védendő emléknek a környezetével (településképpel, településszerkezettel, történeti tájjal) való összefüggésében
– a védendő emlékhez kapcsolódó különleges eszmei-szellemi, „nem anyagiasult” vonatkozásban
– az esetleg jórészt átalakított emlék fenti szempontok szerint különleges értéket jelentő részletében
– az emlék védett, ill. védendő együtteshez való tartozásában
De! – az elbírálás egyedi, a szempontok csak iránymutatóak, az azoknak történő megfelelés nem jelent automatikus védelmet, de akár egy szempontnak megfelelés is elég lehet.

Legközelebb azt vizsgáljuk meg, hogy alakuk ki a védetté nyílvánítás.

2023.09.20.

Híres Épületek 31: A Zugligeti Lóvasút Épülete

Zugliget elég népszerű kirándulóhely volt már az 1800-as évek elejétől kezdve, nem véletlenül épült ide a legendás Fácán Nagyvendéglő. Viszont feljutni csak nagy nehezen lehetett a meredek hegyoldalon, így már nagyon korán elkezdték tervezgetni az idevezető vaspályát. Ahogy az lenni szokott, el kellett telnie pár évtizednek, míg a tervezgetésből lett is valami, na de 1868-ban tényleg megindult a lóvasút, amely a Lánchíd budai hídfőjétől hozta fel a látogatókat. Az évek alatt persze rengeteget fejlődött a közlekedés, a hálózat szép lassan benőtte egész Budapestet, a lovakat meg közben elektromos meghajtásra cserélték: 1896-tól már Zugligetbe is villamos járt fel.

A Kauser József (Pest, 1848. május 7. – Budapest, 1919. július 25.) magyar építész.) tervezte gyönyörű épület tulajdonképpen két pavilonból állt: az egyikben posta, távírda és a „dohánytőzsde” (vagyis trafik), a másikban a kocsivezetői laktanya, az állomásfőnöki lakószoba és egy iroda volt. A kettő közötti nyitott csarnok volt a tulajdonképpeni váró: az oszlopokon nyugvó díszes tető alatt 500 ember is elfért.

A villamos megszűnésével, majd a rendszerváltással rohamosan romlásnak indult az épület állaga. Bár még a 2000-es években is lakták, a falai már szét voltak firkálva, az ablakainak jelentős része törött volt, a fémelemek többségét ellopták.

ZDA – Zoboki Építésziroda építészei, Zoboki Gábor, Reppert Béla és Dobrányi Ákos vezette műemléki helyreállítás legfontosabb eleme volt, hogy ismét felszabadították a várócsarnokot. A leglátványosabb helyreállítási munka a faszerkezettel volt. A teljes tetőszerkezetet szétszerelték, a beszámozott faelemeket egyesével megvizsgálták, és amit kellett, pótoltak. A két pavilon felett viszonylag sok régi elemet meg lehetett menteni, ám a központi csarnok tetőzetét szinte teljesen cserélni kellett.

A fémelemeket is újragyártották. A bádogos munkák többségét az idő ette meg, egyszerűen használhatatlanra vékonyodtak. A gyönyörű ereszcsatorna-díszek tehát vadonatújak, az eredetiek közül lesz olyan, ami a gyűjteményben kap helyet. A képen látható teraszkorlátot viszont nem ezért kellett újból elkészíteni: azt néhány évvel ezelőtt lelopták az üresen álló házról.

2023.09.19.

Hőszigetelési kisokos

Belső hőszigetelés:
A belső hőszigetelés azt jelenti, hogy a szigetelőanyagot nem kívülről a homlokzaton, hanem a fal belső oldalán helyezzük el. Ehhez általában multipor ásványi hőszigetelő lapokat érdemes használni. Magát az eljárást azonban csak kivételes esetekben érdemes alkalmazni, például akkor, ha a külső hőszigetelés valamilyen oknál fogva nem megoldható. De ez esetben is figyelni kell rá, hogy a hőszigetelő anyag ne károsítsa a falat. A nedves felületre történő telepítés ugyanis komolyabb károkat is okozhat annak szerkezetében.

Diffúziós ellenállási tényező:
A diffúziós ellenállási tényező kifejezi az anyag vízgőz-továbbító képességét. Jelzi, hogy egy adott anyag diffúziós ellenállása hányszor nagyobb, mint ugyanaz a vastag levegőréteg ugyanazon a hőmérsékleten.

EPS:
Az expandált polisztirol rövidítése. Alapanyaga hőre lágyuló polimerizált sztirol és pentán, valamint égéskésleltető adalék. Előhabosítás során a gőzzel hőkezelt gyöngyöcskék megpuhulnak, és hőmérsékletnövekedés hatására a pentán gázzá alakulva „felfújja” azokat. A gyöngyszemecskén belül ekkor apró cellák alakulnak ki – az EPS hőszigetelő táblákat préseléssel állítják elő. Az EPS termékek 98%-a levegő (a pentán a folyamat végén távozik az anyagból), és 2%-a polisztirol, a gyártásuk során képződő hulladék 100%-ban újrahasznosítható. Legnagyobb felhasználója az építőipar, döntően hőszigetelésre alkalmazzák, de lépés-hangszigetelésre is gyártanak belőle termékeket. A normál EPS-hez képest az úgynevezett formahabosított, közel zárt cellás EPS nagyobb mechanikai szilárdsággal, jobb hőszigetelő képességgel és elhanyagolhatóan csekély vízfelvétellel rendelkezik. Készül grafitadalékos EPS is, ami a „fehérhaboknál” akár 20%-kal jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik.

Fajlagos hő:
Fajlagos hő (fajlagos hőteljesítmény) c az a hő, amelyet egy bizonyos súlyú anyaghoz állandó nyomáson kell leadni annak hőmérsékletének 1 K-val történő emeléséhez.

Felszíni réteg:
A felületi réteg az érintkező hőszigetelő rendszer olyan rétege, amely védelmet nyújt a hőszigetelő rendszer mechanikai sérülések és légköri behatások ellen. Színes és szerkezeti megjelenést hoz létre a szigetelés külső felületén. Minimális vastagsága 2 mm, általában 4 mm-ig a maximális vastagságtól, a töltőanyag méretétől függően.

Fényerő tényező:
A fényerősségi tényező (fényvisszaverő tényező) az érintkező hőszigetelő rendszer külső felületének a felületi habarcs színétől függő visszaverődési képességét, ill. elnyeli a hősugárzást.

Filtrációs hőveszteség:
Szellőztetésből, és az épület szerkezeti elemeinek a tömítetlenségeiből származó légcsere. Utóbbit nem szeretjük, úgyhogy erről későbbiekben még írok néhány gondolatot.

Grafitos polisztirol:
A grafitos polisztirol egy újabb típusa a táblás hőszigetelő megoldásoknak. Alapját a hagyományos polisztirol adja, amihez grafitport adnak azért, hogy így növeljék a szigetelőképességet. Hatásfoka annyira jelentős, hogy 20-25 százalékkal képes jobb szigetelési eredményeket felmutatni, mint a hasonló vastagságban alkalmazott EPS lapok.

Harmatpont:
A harmatpont az épületszerkezet belső felületének hőmérséklete, amelynél a vízgőz lecsapódik.

Homlokzati hőszigetelés:
A homlokzati hőszigetelés egy olyan eljárás, amely során a homlokzatot szigetelőanyaggal borítják, majd a végeredményt egy külső vakolattal fedik be. Ez a fajta hőszigetelés jelentősen javítja az ingatlan energiatakarékosságát, és hatékonyan tartja bent a hőt a hideg időjárásban.

Hőáramlás:
Hőáramlás vagy konvektív hőátadás a hővándorlás olyan formája, amelynek során a hő közlése az azt hordozó anyag helyének megváltozásából következik, vagyis a vizsgált rendszer egy része, valamennyi anyag ténylegesen elmozdul a rendszer melegebb tartományából a hidegebb felé. A hőterjedés ekkor tehát valóságos anyagáramlással jár. Mivel a hőáramlás megkívánja a közeg mozgékonyságát, így csak folyadékokban és gázokban valósulhat meg, szilárd anyagokban hőáramlás nem történhet. A hőáramlás eredete szerint lehet szabad (vagy természetes), ún. mesterséges konvekció. Szabad vagy természetes konvekció esetén az áramlást nem külső erő hozza létre, hanem az áramló közeg belső állapotából adódik.

Hőáramsűrűség:
A hőáramsűrűség abban különbözik a hőátbocsátási tényezőtől, hogy ez esetben a hőmérséklet-különbség nem egységnyi. Ennek megfelelően azt mutatja, hogy egy adott épülethatároló szerkezet egységnyi felületén időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át: q=UΔΘ W/m2.

Hőátbocsátás:
Ez egy komplex folyamat eredménye, ahol hőátadás és hővezetés is történik (hőátbocsátás = hőátadás + hővezetés). A hővezetés szilárd anyagban történik, a hőátadás pedig felület és levegő között.

Hőátbocsátási tényező:
a határoló szerkezetekre jellemző, ami az átáramló hőmennyiséget mutatja meg, egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérséklet különbségnél. (Jele: „U” mértékegysége: W/m²K) Az a jó, ha ennek értéke minél kisebb, mert annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége.

Hőhidak:
Az épülethatároló szerkezeteknek mindig vannak olyan részei, amelyeket nem jellemeznek a fenti, hőátbocsátásra vonatkozó jellemzők, mert a hőáramlás nem egy dimenzióban történik.

Hőmérséklet:
A hőmérséklet egy fizikai mennyiség a hőállapot számszerű jellemzésére. Ha két test hőmérséklete különböző, közöttük hőátadás indul meg, ami addig tart, amíg mindkettő azonos hőmérsékletű lesz. Az anyagok fizikai tulajdonságai (pl. térfogatuk, elektromos vezetésük, színük) a hőmérséklettel változnak. Ezt használjuk hőmérsékletmérésre a folyadékos hőmérőkben, a termoelemeknél, a pirométerben stb.

Hőtágulás:
Hőtágulásnak nevezzük azt a fizikai jelenséget, amikor valamely anyag hőmérsékletének a változásával megváltoztatja a méretét. Melegítéskor az anyagok általában tágulnak, a tágulás relatív mértékét a hőtágulási együttható fejezi ki. A hőtágulás általában közelítőleg lineárisan függ a hőmérséklettől. Ez alól kivétel, ha halmazállapot-változás történik, ill. néhány speciális vagy bomlékony anyag zsugorodik (negatív hőtágulás). Léteznek kerámiák és fémötvözetek, amelyek gyakorlatilag nem változtatják a méretüket. Az anyagtudomány hőtágulás tekintetében három kategóriát határoz meg, a lineáris (vonalas), a felületi és a térfogati hőtágulást.

Hőtárolás:
Az épülethatároló szerkezetek fontos jellemzője a hőtárolás, a nyári és téli hő védelem szempontjából. A hőtárolási szám az anyag fajhőjének és testsűrűségének szorzata:
s= cρ kJ/(m3K).

Hőterjedés:
A hőközlés folyamatát hőterjedésnek nevezzük. A hő különféle közegekben többféle módon terjedhet, amelyeket hővezetésnek, hőáramlásnak és hősugárzásnak nevezünk. A hőterjedésben általában mindhárom mechanizmus részt vesz, de a három közül általában az egyik dominánsabb szerepet játszik a többinél.

Hőszigetelés:
A hőszigetelés általános értelemben két eltérő hőmérsékletű tér (például a kültér és az épületbelső) között fellépő hőátadás gátlása, jellemzően nagy hőellenállással rendelkező szerkezettel. Lényege a hő terjedésének megakadályozása. A hőszigetelés célja általában az energiatakarékosság, ami részben költségmegtakarításban, másrészt környezetvédelemben jelentkezik.

Hőszigetelő anyag:
Az építőiparban általánosan elfogadott definíció szerint azonban a hőszigetelő anyagok általában valamilyen természetes vagy mesterségesen előállított alapanyagból készült, porózus vagy üreges szerkezetű, kis testsűrűségű termékek, amelyek hővezetési tényezője 10 °C középhőmérsékleten mérve nem haladja meg a 0,15 W/m-K értéket. A hőszigetelő anyagok szilárd alkotórészekből álló vázból, valamint levegővel vagy más gázokkal telt pórusokból, kapillárisokból épülnek fel. Mivel az álló levegő jó hőszigetelő, így a hőszigetelő anyagok pórusaiban jelen lévő levegő jó hőszigetelést biztosít.

Hővezetési ellenállás:
Ez a jellemző már nem anyagjellemző, hanem a különböző anyagokból készült szerkezetekre vagy szerkezeti rétegekre vonatkozik, és adott vastagságú réteg hőszigetelő képességére utal: R=d/λ m2K/W.

Hővezetési tényező:
Ez anyagjellemző, és az időegység alatt átjutó hő mennyiségét mutatja. (Jele: „λ” mértékegysége: W/mK) Az a jó, ha ennek értéke minél kisebb, mert annál jobb hőszigetelő az anyag. Tájékoztatásul bemutatom néhány jellemző építőanyag λ értékét, csak hogy látható legyen az anyagok közötti óriási különbség; beton 2,1; pórusbeton 0,09; EPS vagy MW hőszigetelő lap 0,04. Természetesen ez gyártmányonként, gyártónként mutathat némi eltérést, de a nagyságrendek ezek.

Kiegészítő elemek:
A kiegészítő elemek a hőszigetelő rendszer módosítására szolgáló termékek, amelyek a lábazatok, sarkok, tágulási hézagok, lezárások stb. területén találhatók.

Kombinált rúd:
A kombinált szalag fém vagy műanyag profil, ragasztott erősítő rácsokkal, mindkét oldalon meghatározott átfedéssel. A hőszigetelő rendszer sarkainak éleinek létrehozására szolgál.

Kondenzációs zóna:
A kondenzációs zóna az épületszerkezet vastagságának meghatározott része, amelyben az épületszerkezeten keresztül diffundáló vízgőz kondenzációja történik.

Kőzetgyapot:
A kőzetgyapot központi alapanyaga a bazalt, amit olvasztást követően folyékony halmazállapotban formákba töltenek, majd táblázottan szilárdítanak meg újra. A szigetelőanyag így szinte teljes egészében bazaltszálakból tevődik össze, kötőanyagként legfeljebb némi műgyanta kerülhet bele, melyek elősegítik a szálak rögzülését, illetve víztaszító tulajdonságait egyaránt.

Külső burkolat:
A külső burkolat vékony ragasztórétegből, valamint a köztük lévő burkolóelemekből és fugákból áll. A burkolólapok lehetnek olyan lapok, amelyek ellenállnak a külső környezet hatásainak. Általában kerámiából, üvegből vagy más anyagokból készülnek.

Lábazati hőszigetelés:
A lábazati hőszigetelés az épületek talapzatának szigetelését jelenti. Javítja az épület hőszigetelési értékét, csökkenti a nedvességet, és megakadályozza a hideg levegő beáramlását az épületbe. Nemcsak az épület energiahatékonyságát javítja, hanem a különböző nedvességgel és penésszel kapcsolatos problémákat is csökkenti. A lábazati hőszigetelés megvédi az épületet a talajvíz okozta problémáktól.
Megerősítő réteg:
Az erősítő réteg a hőszigetelő réteg külső felületén lévő érintkező hőszigetelő rendszer egy olyan rétege, amely biztosítja a felületkezelésből származó terhelés átadását, valamint a térfogatváltozás és a külső erők által okozott mechanikai igénybevétel okozta deformációk kiküszöbölését. 2 mm vastag erősítőhabarcsból készül, amelybe erősítő rács van felszerelve.

Nyomószilárdság:
Egy adott anyag nyomószilárdsága azt jelenti, hogy mekkora nyomást képes károsodás nélkül állni. Mértékegysége: kPa vagy MPa. Hasznosított tetőkön indokolt a hagyományoshoz képest magasabb nyomószilárdságú hőszigetelő-anyag beépítése a fokozott terhelés miatt: ilyenek pl. a tetőteraszok, parkolótetők, intenzív zöldtetők.

Összekötő réteg:
Az összekötő réteg ragasztóhabarcsból készült réteg, amely az érintkezőrendszerben biztosítja az eredeti épületszerkezet és a hőszigetelő rendszer rétegeinek kölcsönhatását.

Páradiffúzió:
Kiegyenlítődési folyamat, amely során a porózus építőanyagokban – az eltérő hőmérsékletű és nedvességtartalmú külső és belső tér között – gőz halmazállapotú nedvességvándorlás következik be. Télen a páradiffúzió a belső térből a külső felé alakul ki. Egy adott anyag páradiffúzióval szembeni ellenállását az (μ) -értékkel jelölik.

Perforált rúd:
A perforált szalag egy nem korrodáló, lyukakkal ellátott profil, amelyet a hőszigetelő szakasz elején és végén használnak, a perforáció olyan helyen van, amely lehetővé teszi a szellőztetett hőszigetelő rendszer levegőrétegének szellőzését.

PIR / PUR:
A poliuretán rövidítése. A PIR két alap összetevője a poliol és az izocianát – maga a poliuretán alacsony hőmérsékleten, katalizátor és melléktermék nélkül, a habosításhoz használt pentán gáz hatására jön létre. A poliuretán több mint 90 %-ban zártcellás szerkezetű, melynek belsejében található a pentán. Elterjedt felhasználása a II. világháború idején kezdődött: az akkoriban drága és nehezen beszerezhető gumi helyettesítésére használták. Azóta a számos fejlesztésnek köszönhetően mindennapi életünk valamennyi területén körülvesz minket. Bár a poliuretán egy olyan termék, amelyet a legtöbben nem ismernek behatóan, mert rendszerint más anyagokból készült burkolatok vagy felületek mögött rejtőzik, nehéz volna nélküle elképzelni az életünket.

Polisztirol:
A polisztirol a műanyagok egy fajtája, melyet polimerizált sztirolból állítanak elő. A habosított polisztirol nemcsak a hőszigetelő keményhab táblák, hanem különböző használati tárgyak alapanyaga: többek között kerékpáros bukósisakok, méhkaptárak, ételszállító dobozok, dekorációs eszközök is készülnek belőle.

Termikus burok:
Amikor az épületet hőszigeteljük, az egyfajta pajzsot képez a külső környezet hőhatása ellen. Ezt a pajzsot hívjuk termikus buroknak – ha a burok folytonossága megszakad (például szerkezeti elemek találkozásánál, amennyiben a hőszigetelés kivitelezése nem volt elég gondos), ott sérül a pajzs védelme is: fűtött házból jellemzően itt szökik a meleg.

Transzmissziós hőveszteség:
A ház határoló szerkezeteinek hőátbocsátásából adódó hőveszteség.

Üveggyapot:
Az üveggyapot egy speciális szigetelőanyag a gyapotok között, melyet egyre ritkábban alkalmaznak célzottan hőszigetelésre. Az üveg megolvasztásával, majd az így kapott massza centrifugálásával létrejövő kristályos szerkezetű szálakból készül, melyekből gyapjúszerű, puha anyag születik. Kísérőeleme a kvarchomok, valamint néhány egyéb mesterséges adalékanyag, ami képes egyben tartani a szálakat.

XPS (Extrudált polisztirolhab):
Az extrudált habok legfontosabb tulajdonsága a zárt cellás anyagszerkezetből adódó igen alacsony, szinte elhanyagolható vízfelvétel (0,2–1,0 V%). Testsűrűségük 25–35 kg/m3, hővezetési tényezõjük 0,029–0,035 W/mK közötti.

2023.09.14.

Válaszunk egy kihívásra: az ONLINE TAKARÍTÁS! Avagy humorral minden könnyebb.

Nagyjából két meséltem el egy nem éppen pozitív lecsengésű közgyűlésünket. Amikor is feltettem magamnak és a kollégáknak a kérdést, miszerint drágák vagyunk-e? Az ominózus cikk elérhető itt. Természetesen tudom, hogy a drága és olcsó elég relatív fogalmak, mindenki egyéni véleménye dönt arról, hogy mi az ami drága vagy olcsó. Most egy újabb érdekes történetet osztok meg (némileg az irodalom farvizén evezvr) ami ugyanezen a témakörben fordult elő.

Helyszín: nagy, tekintélyes családi ház. Budapest egyik kifejezetten előkelő részén. Két szint, garázs, medence, méretes fészer, gondozott kert.
Szereplők: – A tulajdonosok. Tanult, intelligens középkorú házaspár.
– Jómagam mint ingatlan kezelő.
– Egy takarító cég vezetője, aki a partnerünk.
– Egy kíváncsi szomszéd aki feltűnően átlesett a kerítésen.
– A feltehetőleg nem létező takarítónő.
Játszódik: 2023 kora őszén.
Írta és rendezte: Maga az élet.
Cselekmény (vázlatos formában): Az irodában ülve éppen egy felújítási projekten dolgoztam amikor megcsörrent a telefon. Udvarias, szimpatikus úr érdeklődik, hogy vállalnánk-e kihasználatlan családi házuk ügyeinek intézését. A válaszom természetesen igen volt. Az említett úr beszúrta: tényleg minden ügyet nekünk kell vinni, ő és felesége semmivel nem akar foglalkozni. Megnyugtattam, hogy ez csak természetes intézünk mindent. Ebben maradtunk és megbeszéltünk egy időpontot a helyszíni szemlére. Ez megtörtént a megbeszélt határidőre küldtem is az ajánlatot. Másnap jött egy újabb telefon az úrtól, hogy szeretnék ha a takarítást is mi intéznénk, ránk bízná, hogy találjunk valakit a mostani megoldás helyett. Válaszom ismét az: rendben. Hívom egy régi kedves partnerünket, egyeztetünk, megbeszélünk egy időpontot. A megbeszélt időben ott vagyunk, megtörténik a felmérés, magától értetődően a tulajdonosi igények figyelembe vételével. Három napon belül meglesz a tételes árajánlat mondja a vállalkozó, aminek a tulajdonosok megörülnek. Eltelik az említett időintervallum, a házaspár megkapja a takarításra az ajánlatot. Dióhéjban: heti két alkalommal menne egy kolléga a helyszínre, elintézne mindent amit kértek, plusz ha kisebb javításra van szükség azt is elvállalta. (Azért lett két nap mert a munkaszerződé szerinti napi munkaidőbe nem fért volna bele a tulajdonosok minden kérése). Illetve havonta egy nagytakarítást is tartalmazott az árajánlat. Két nap elteltével jelentkezett a tulajdonos és köszönte szépen nem élne a lehetőséggel. Mint mondta: a mostani takarító hölgy ezt harmad annyi idő alatt és harmad annyi összegért elvégzi. Magamban mondom: egy két szintes, nem éppen 70-80 négyzetméternyi házat, a hozzátartozó kerttel és egyebekkel rendben tart a néni és még javít is ha szükséges az nagyjából akkora csoda mint Szemirámisz függőkertjének megépítése volt a maga idejében. Minden tiszteletem a takarító idősebb hölgyekért, nagyra értékelem a munkájukat, de egész egyszerűen egy ilyen feladatot ennyi idő alatt, pláne szotyinak megfelelő pénzért elvégezni annyira életszerű mint Jetivel kávézni a Wendigo éttermében. Persze a döntését elfogadtam, minden jót kívántunk egymásnak és elbúcsúztunk.
Tanulság: Ha egy termék vagy szolgáltatás olcsó tömegtermékké, tucatárúvá, bóvlivá válhat olyanok által akik nem szakértői a területnek vagy csak gyorsan akarnak pénzhez jutni, akkor szinte biztos, hogy kis idő múlva azzá is lesznek.
Viszont az elhivatott és céltudatos vállalatok pedig tovább dolgoznak azon, hogy újra és újra értéket teremtsenek, olykor pedig igazi ritkaságot alkossanak. Mi ez utóbbit tesszük. Illetve újítunk is.

Mi is lenne ez az újítás? Hát kérem szépen bevezetjük az ONLINE TAKARÍTÁS intézményét. Forradalmi, egyedi újítás! Ilyen még nem volt. Lássuk mit is jelent ez a gyakorlatban:
– Sokba kerül a felmérés és netán a konzultáció? Nem kérünk pénzt ezekért!
– Drága a kiszállási díja egy vállalkozónak? Nálunk nincs kiszállási díj!
– Hangosak a gépek! Ön nem fog hallani semmit. Ezt garantáljuk. Igény szerint online füldugót vagy fülvédőt is tudunk biztosítani.
– Büdösek a használt tisztító szerek! Semmilyen rossz szagot nem fog érezni. Sőt! Ön dönti el milyen illatú szerekkel mossunk fel, mossunk ablakot, tisztítsunk fém tárgyakat.
– Persze a leggagyibb, leggyengébb minőségű gépekkel jönnek ide. Szó sincs erről. A megrendelő válaszhatja ki milyen gépeket vigyünk magunkkal. Még a gépek színéről is Ön dönthet. Rózsaszínű legyen a porszívónk? Megoldjuk. Padlizsánlila legyen a magasnyomású tisztitó? Nem probléma. Még a súroló kefe szálairól is Ön dönthet.
– Mi lesz az állataimmal? Online sétára visszük kedvenceit, még Eddie Murphyt is meg tudjuk szerezni, hogy Dr. Dolittle szerepében gondoskodjon kedvenceiről.
– Károsítják a tisztítószerek a műtárgyakat! Szó sincs erről, nem érintkezik a műtárgy az online takarítás során semmivel.
– Nem tudok dolgozni itthon amíg takarítanak! Online elvisszük Önt bárhová ahová szeretné amíg az online takarítás zajlik.
– Mi történik ha eltörnek valamit? Online takarításnál ez a veszély nem áll fent.
– Rossz életű, piszkos, koszos emberek jönnek takarítani! Ez kérem nem így van. Egyrészt Ön nem is találkozik velük hiszen ők online dolgoznak. DE! Még így is a kedvében járunk. Online takarító kollégáink kizárólag az Ön által engedélyezett online ruhákban takarítanak, online parfümmel ellátva természetesen. Valamint ezen kollégáink légcserével, izzadással, anyagcserével sem terhelik Önt.
– Nem környezetbarát amit csinálnak! Nálunk környezetbarátabb megoldást nem találhat. Online takarítás esetén nincs károsanyag kibocsátás, nem képződik hulladék, nem kerül semmi veszélyes dolog a természetbe.
– Biztos elhúzzák majd az időt, hogy több óradíjat számoljanak fel! Tévedés. Mi nem óradíjra dolgozunk. Az Ön által kapott ajánlatok közül a legolcsóbb ajánlatnál is olcsóbbak leszünk.
– Nem lesz garancia a munkájukra! Hogyne lenne. Örök élet + 1 év.

Következő projektünk majd az Online Kertészkedés lesz, amit kicsit később az Online medence és uszoda tisztítás követ majd. És ez még csak a kezdet.

2023.09.13.

Készpénz nélküli vállalat

Sokszor megkapjuk azt a kérdést, hogy „Nálatok tényleg mindig történik valami?” vagy nekünk szegezik, hogy „Ti sosem unatkoztok?”. Az ingatlan kezelésről szóló hírek, történetek indukálják ezeket a kérdéseket, hiszen ez a szakma elég összetett és izgalmas ahhoz, hogy az emberekben kérdéseket vessen fel. Mi pedig azt válaszoljuk, hogy igen nálunk mindig történik valami és sosem unatkozunk. Folyamatosan fejlődünk, változtatunk ezen vagy azon, új utakat keresünk, addig nem használt megoldásokat is kipróbálunk. Legújabb változás cégünk életében, hogy a készpénzt teljesen kivezetjük az életünkből. Vagyis mi sem fizetünk vele és bizony már nálunk sem lehet készpénzben fizetni.

Az okok amik ezt indukálják elég sokfélék. Íme a konkrétumok:
– Eddig sem volt készpénzes számlánk, ritkán vásároltunk készpénzzel és nálunk sem sokan fizettek ezen a módon. Ezért teljesen felesleges nekünk ezzel foglalkozni.
– Lassú és elég körülményes a fizetés készpénzzel. Elég sűrűn megtörténő eset, hogy a kasszánál, pultnál kell számolgatja valaki az aprót, feltartva ezzel az egész sort. Mi meg épp sietnénk egy megbeszélésre vagy épp rohannánk a gyerkőcért. Aztán ott vannak a nagy címletek, amik miatt még a kisebb üzletek is sokszor fogják a fejüket, hogyan váltsák fel. Ami szintén rabolja az értékes időnket és elveszi más feladatok elől a perceket, órákat.
– Az adminisztráció is lopja az időt. Amíg a banki tranzakciókról kapunk kivonatot és mindent egyben látunk, addig a készpénzes vásárlásokról nem áll rendelkezésre kivonat. Ott nekünk kell „adminisztrálni ezt”, nekünk kell fillérre pontosan elszámolni. Ha pedig még bankba is kell menni a nálunk befizetett pénzzel az még több időt elvisz. Ez havi szinten 4-5 órát elvisz az életünkből.

Egyéb okok lehetnek:
– Nem egyszerűen lekövethető: ha több kolléga is készpénzzel fizet, vagy több kollégánál fizetnek így, nem tudjuk azonnal és késedelem nélkül megmondani, mire, mikor és pontosan mennyi pénzt költöttünk, mindig kérdezgetni kell a kollégákat. Míg az elektronikus rendszerben mindent rögtön megtalálunk.
Készpénzes vásárlásnál kapunk blokkot és számlát (jó esetben), de azokat egyrészt fel kell tölteni a rendszerünkbe másrészt máshogy kell adminisztrálni a készpénzes számlákat mint az átutalásos számlákat. Ha pedig nekünk fizetnek ilyen módon akkor bizonylatot kell írni (nyomtatni róla), át kell számolni, be kell tenni a széfbe majd el kell menni a bankba. Felesleges idő és energia pazarlás.
– A készpénz megsemmisülhet így elveszhet. Elég ha csak a zsebünkben marad és jön egy alapos mosás, már vége. Ugyanez van ha találkozunk egy brutális csőtöréssel amitől medencévé változik a helység. A tűzről már jobb nem is beszélni.
– Ha elveszítjük vagy ellopják a pénzünket akkor csak a hatósághoz tudunk fordulni. Az viszont erősen kétséges, hogy a kárunk megtérül-e. Házi pénztár esetében a rablás különösen kellemetlen tud lenni. Hatóság értesítése, biztosító értesítése, ügyintézés stb. Ezt azonban sikeresen el tudjuk kerülni ha nem tartunk kp-t az irodában.
– Ha nagyobb összeget tartunk magunknál az értelemszerűen nagyobb helyet is foglal, ergo látványosabb mint egy kis plexi kártya. És ez felkeltheti a figyelmét olyanoknak akiknek nem tisztességesek a szándékai.
– Higiéniai szempontból sem előnyös. A készpénz rengeteg helyen megfordult, mielőtt hozzánk került. Mivel nem tudni, hogy kinek a kezéről mi tapadt az adott bankjegyhez vagy érméhez jobb elkerülni azt.

Összegezve a dolgokat: ha egy cég vagy vállalat több készpénzes tranzakciót hajt végre, akkor lényegesen nehezebb követni és feldolgozni a pénzmozgásokat. Ezek „megfejtése” embert próbáló feladat a könyvelőnek, valamint zavart okozhat a pénzügyi tervezés során. Ellenben, ha az összes tranzakció elektronikus módon történik, akkor már a digitális bankszámlakivonaton, vagy a számlatörténeten is nyomon követhetőek az egyes kiadások és bevételek. Ez pedig azt jelenti, hogy könnyen összeállítható akár egy átfogó pénzügyi áttekintés is. Mindez lehetőséget ad a vezetőknek arra is, hogy valós időben lássák vállalkozásuk legaktuálisabb pénzügyi helyzetét, és ha szükséges, változásokat hajtsanak végre annak érdekében, hogy a kiadások és bevételek egyensúlyban legyenek. Valamint bármikor ellenőrizhető az is, hogy a főkönyvben foglaltak megvalósulnak-e.
Nem utolsó sorban az elektronikus tranzakciók gyakorlatilag azonnal megjelenhetnek a könyvelési szoftverben is (ha olyan a rendszerünk). Az egyszerűbb, gyorsabb és pontosabb könyvelés pedig mind a vállalkozásunknak, mind a könyvelőnek idő- és pénzmegtakarítást jelent.
Ebbe az irányba fejlesztjük ERP rendszerünket is.
Ezen kívül a készpénzmentes rendszer hozzájárul a jobb cash flow-kezeléshez is, pusztán azért mert az elektronikus tranzakciók könnyen követhetők és pillanatok alatt rögzíthetők. A vállalkozások jobban tudják tervezni a likviditást és a cash flow-t, ami segít nekik abban, hogy hatékonyabban gazdálkodjanak a pénzügyeikkel és jobb döntéseket hozzanak.

Természetesen tudjuk, hogy vannak hátrányai az elektronikus utalásnak és a bankkártyának, ahogy van előnye a készpénznek is. Lesz még szó ezekről a későbbiekben, tapasztalatainkról be fogunk számolni. Továbbá nem célunk a mai egyre divatosabb összeesküvés elméleteket gyártók közé beállni a készpénz mentességgel, lévén vannak elegen nélkülünk is. Pusztán a saját életünk megkönnyítése, a folyamatok gyorsítása és kényelmesebbé tétele és a cég hatékonyságának növelése volt a célunk. Illuminátusokat, gyíkembereket, atlantiszi jövevényeket, szíriuszi háttérhatalmakat, földönkívüli megszállókat tehát senki nem lásson bele ebbe a kis publikációba.

2023.09.12.

Banki alapfogalom gyűjtemény

Adathalászat:
Jogosulatlanul, eredeti banki internetes oldalak megtévesztő másolatait készítik el, melynek segítségével személyes adatokat próbálnak megszerezni a látogatótól, ügyféltől. Általános alapelv, hogy bankok elektronikus azonosításra szolgáló adatot (bankkártyás PIN kódot), nem kérnek a kártyabirtokostól semmilyen formában, sem e-mailben, sem weboldalon. A PIN kód alkalmazása kizárólag kártyahasználat (ATM, POS) során szükséges.

Adós:
Az a személy, aki a hitelezőnek egy adott értéket fizet, egy bizonyos időintervallumon belül, a tőle kapott összegért. Megnevezése megfelel a hitel igénylőjének.

ÁFA:
Áruforgalmi Adó – olyan adó, amelyet a forgalmazott árukra és a nyújtott szolgáltatásokra szabnak. Ez az adó minden olyan kereskedelmi tevékenységben megtalálható, amely javak gyártásával és forgalmazásával illetve szolgáltatás nyújtással foglalkozik. Az adó a végső fogyasztót érinti.

Állampapír:
Az állam által kibocsátott kötvény, amely a költségvetés hiányának finanszírozását szolgálja. Lehet fix és változó kamatozású, kibocsátása történhet saját, illetve idegen valutában. A teljes állampapír-állomány a teljes államadóssághoz kapcsolódik.

ATM:
Automated Teller Machine: Bankjegykiadó automata, amely bankkártya használatával készpénzfelvételre és a rajta feltüntetett egyéb szolgáltatások (pl. a bankkártya használatának fedezetét biztosító bankszámla egyenlegének lekérdezése, PIN-kód csere, stb.) igénybe vételét biztosítja.

Árfolyam:
Pénznemek közötti átváltásra szolgáló mérték (egység)/arány, amely többféle lehet (pl. referencia árfolyam, pénztári, deviza, vételi, eladási, számlakonverziós, stb.). A bank az általa alkalmazott árfolyamot attól függően állapítja meg, hogy milyen fizetési művelethez alkalmazza (pl. bankszámlák közötti átvezetések, bankkártyával végzett tranzakciók, készpénzfelvétel, stb.).

Árfolyam tájékoztatás:
A bank által jegyzett árfolyamok megjelenítése bankfiókban árfolyamtáblán, valamint a banki internetes honlapon.

Átutalás:
Készpénz használata nélküli fizetési mód. A megbízó arra utasítja a bankot, hogy a nála vezetett bankszámláról írjon át egy meghatározott összeget a megbízásban szereplő személy, intézmény bankszámlájára.

Bankfiók:
A bankfiók jogi személyiség nélküli egység, amely egy hitelintézményhez tartozik, és ennek az összes vagy bizonyos tevékenységét végzi. A bankfiókok a hitelintézmény által megszabott autonómiát élvezik.

Bankhitel:
Kölcsön, melyet a bank bocsát ki. Időtartam, rendeltetés, biztosíték, pénznem stb. szerint határozható meg.
A hitelek lehetnek:, fogyasztói hitel, jelzálog kölcsön, kiegészülő, megújuló vagy rulírozó hitel.

Bankkártya:
Elektronikus fizetőeszköz, amellyel a kártya tulajdonosa hozzáférhet a megnyitott folyószámláján lévő összegekhez. Ugyanakkor ha a bankkártyához egyéb szolgáltatások is kapcsolódnak, mint például a folyószámlahitel, akkor ezek is elérhetők a kártya használatakor.
Bankkártya folyószámla:
Olyan folyószámla amelyhez kártyával lehet hozzáférni, és amely a kártyával végzett műveletek, fizetések, költségek dekontálásához használható.

Bankon belüli átutalás:
Olyan átutalás ami egy azon bank ügyfelei közt történik.

Bankon kívüli átutalás:
Olyan átutalás, amely más bank ügyfelének folyószámlájára történik.

Betét:
Betétnek nevezik a banknál kamat elérése céljából számlán elhelyezett pénzösszeget. A látra szóló betét a folyószámlán lévő olyan pénz, amelyről az ügyfél bármikor rendelkezhet. A látra szóló betétek után alacsonyabb kamatot fizet a bank, mint a lekötött, határidős betétek után. A határidős betétek lehetnek folyamatosan megújulók, ebben az esetben a lejáratot követően a betét összege (vagy annak kamattal növelt összege) ismét, automatikusan lekötésre kerül. A takarékbetétként elhelyezett megtakarításokról külön okmányt, takarékbetétkönyvet állítanak ki az ügyfél részére. A takarékbetét is kamatozik, a kamatok jóváírása jellemzően az év végén vagy a betét megszűnésének napján történik.

Bróker:
Közvetítő kereskedők, akik az üzletfelek számára megszervezik az egyes ügyleteket, maguk azonban saját számlára, tulajdonosként nem részesei a tranzakciónak.

Cash flow kimutatás:
A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által generált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás.

CVC és CVV kódok:
A MasterCard esetében az ún. Card Verification Code, a Visa esetében az ún. Card Verification Value egy numerikus érték (a bankkártya mágnescsíkján kódolt), melynek segítségével megállapítható egy kártya valódisága. Az ún CVC 2 kódot, mely az Eurocard/MasterCard kártyák hátoldalán található számsor utolsó három számjegyében szerepel, az Internetes vásárlásoknál kell megadni

Csekk:
A bankszámla terhére, a számlatulajdonos által, esetleg az általa megbízott személy által nagyrészt bankfiókban, esetleg (szerződés szerint postán vagy máshol, pl. kereskedelmi helyen) beváltható, készpénzt helyettesítő fizetési eszköz; Magyarországon csekknek elsősorban a postai készpénzátutalási megbízást hívjuk.

Csoportos beszedés:
A Kedvezményezett (pl. közüzemi szolgáltató, biztosító, stb.) által azonos jogcímen, több kötelezett bankszámláinak terhére, kötegelve benyújtott Beszedés, minden egyes érintett Bankszámla-tulajdonos előzetes felhatalmazása alapján.
Csődeljárás:
Ha az adós fizetési kötelezettségeinek előre láthatóan nem tud majd eleget tenni, vagy fizetésképtelensége bekövetkezett, csődeljárás kezdeményezhető. Ennek során az adós fizetési haladékot kap és a hitelezőivel megállapodásra törekszik (csődegyezség) a társaság továbbműködése érdekében. Csődeljárás esetén a cég nevét (rövidített nevét) „csődeljárás alatt” („cs. a.”) toldattal kell használni.

Devizaátváltás:
A devizapiacokon az eltérő devizanemek egymás közötti átváltása zajlik.

Devizakockázat:
A devizában denominált pénzügyi eszközök tulajdonosainak abból fakadó kockázata, hogy az árfolyam elmozdulásával az általuk tartott deviza hazai fizetőeszközben kifejezett értéke megváltozik.

Dombornyomásos kártya:
Olyan bankkártya, amelynek a kártyaszáma a kártya síkjából kiemelkedik, ezáltal lehúzógépbe helyezve az önátírós bizonylatra a kártya száma és érvényességi ideje, továbbá a kártyabirtokos neve automatikusan, tévesztés nélkül kerül át.

Előtörlesztés:
A hiteltartozás visszafizetése még a futamidő lejárata előtt. Előtörlesztés esetén a hitelintézmény előtörlesztési jutalékot igényelhet. Ha előtörlesztés történik, akkor a következő két eset léphet fel:, a havi részlet csökken és a törlesztési futamidő változatlan marad vagy a havi részlet változatlan marad, míg a törlesztési futamidő csökken.

Értékbecslés:
Az ügyfelek által biztosítékul felajánlott ingatlan(ok) vizsgálata, amely a helyszíni szemléből áll, és amelynek eredményeként a hivatalos értékbecslő írásos elemzést készít, továbbá megindokolja az általa meghatározott értéket.

Értékpapír:
Vagyoni jogot vagy követelést megtestesítő okirat, melynek birtoklása nélkül nem érvényesíthető a követelés. Az értékpapírok átruházhatók (forgathatók).
Fajtái:
kibocsátó szerint:, állampapírok
sorsjegy, kötvény, kincstárjegy, járadéklevél, stb.
magánpapírok-részvény, kötvény, váltó, csekk, stb.
szolgáltatás tárgya szerint: pénzpapír, árupapír (közraktárjegy)
tartalma szerint: követelést (váltó), részesedést megtestesítő (részvény), lehet bemutatóra, névre, vagy rendeletre szóló
hozam szempontjából: fix, változó, vegyes kamatozású

Fedezet:
A bankok a hitel visszafizetésének biztosítékaként rendszerint valamilyen biztosítékot szoktak kérni a hitelfelvevőtől. Nemfizetés esetén a bank ebből elégíti ki az ügyféllel szembeni követelését. A biztosítékok (fedezetek) legfontosabb típusai: kezesség, zálog, engedményezés, óvadék, opció).

Fix kamatozás:
Amikor a kamatok előre rögzítettek és később sem változnak.

Fix részlet:
A hitel igénylésekor az ügyfélnek lehetősége van kiválasztani a havi törlesztési részlet típusát. Ha ez a részlet fix, akkor a hitel lejáratáig változatlan marad.

Fizetési garancia:
Bank fizetési ígérete, garanciája a szállító részére, amennyiben a bank ügyfele, mint vevő részére a szerződésszerű teljesítés megtörtént.

Fizetőképesség:
Egy személy/vállalat azon kapacitása, amely révén képes a határnapig törleszteni adósságait.

Folyószámla:
Bankszámla – pénz kezelése, pénz letétele és megőrzése a bankban; a folyószámla vagy a bemutatásra szóló betét nagyon kis kamathordozó, vagy egyáltalán nem jár kamattal és a kliens bármikor felveheti a letett összeget. A letéti- és a takarékszámlák esetében az összeget futamidőre teszik le, és mindig kamattal jár.

Folyószámlakivonat:
Egy elszámolási időszak (általában hónap) forgalmainak összesítése – általában papíralapú és elküldik az ügyfél részére, nem feltétlenül, de legtöbbször azonos a kivonattal is.
Franchise:
Egy olyan (franchise) szerződés alapján működő, önálló egységekből álló hálózat, amely szerződés keretében a hálózat működtetője (a franchisor vagy a franchise adója) az egység működtetője, az átvevő (franchisee) részére, díjfizetés ellenében jogokat garantál.

Futamidő:
A betét elhelyezésének vagy hitel fennállásának időtartama. A kezdőnaptól a lejáratig terjedő időszak. Az induló vagy a lejárati napot nem számítjuk hozzá a futamidőhöz.

Garancialevél:
Olyan garantálási eszköz, amely bizonyos szerződési záradékokat garantál, és amely révén a garantáló (a bank) kötelezi magát, hogy a hiteligénylő hitelezőjének egy adott összeget fizessen abban az esetben, ha a hitel igénylője nem teszi ezt.

Hitelbírálat:
A hitelbírálat (scoring) eljárás lényege egyrészt, hogy megállapítsa, hogy egy kérelmező kaphat-e hitelt, illetve, hogy mekkora lehet a hitelkeret. A scoring minden kérelmező esetében egyedi értékeket állapít meg, lényegében azt jelenti, hogy felmérik, mekkora a valószínűsége annak, hogy a hitelkérelmező személy a jövőben pontosan teljesíti a hitel használatából keletkező fizetési kötelettségét.

Hitelező:
Olyan jogi személy aki, legális körülmények között, egy adott személynek (hitel igénylő) bizonyos összeget nyújt; ennek eredménye, hogy a hitelező megszabott idő után az összeget visszakapja a hozzá tartozó jutalékokkal együtt.

Hitelkártya:
Olyan bankkártya, amelynek felhasználásával a bank által meghatározott hitelkeret erejéig lehet pénzt költeni; ezt az összeget kamataival együtt kell visszafizetni.

Hitelkeret:
Számlás előfizetéssel rendelkező ügyfeleink hitelkerete egyaránt lehetővé teszi a mobiltelefonon keresztüli MobilVásárlás és emelt díjas szolgáltatások igénybevételét, ugyanolyan módon mintha univerzális egyenleg lenne. Számlás előfizetők akár egész hitelkeretüket felhasználhatják MobilVásárlás szolgáltatásra.

Hitelminősítés:
A hitelfelvevő egy adott típusú hitelének kockázatát jellemző mutató, amelyet a hitelminősítő intézet ad. A hitelminősítés kialakítása gondos elemzésen alapul, és a hitelfelvevő nemfizetési kockázatát fejezi ki. A hitelminősítés alapján a hitelnyújtó dönthet a hitel odaítéléséről, visszavonásáról (felmondásáról) illetve annak árazásáról.

IBAN:
Az International Bank Account Number rövidítése; meghatározott számlaszám képzési algoritmust rögzít, mely a saját bankszámlaszámunkból képezhető, és ezzel a bankszámlaszámunk nemzetközi használatra alkalmas alakját kapjuk meg – megadása a nemzetközi fizetési forgalomban szükséges.

Infláció:
Az infláció az árszínvonal tartós emelkedését jelenti, egyik fő kiváltó oka a gazdaságban jelen lévő pénzmennyiség nagymértékű növekedése. Az inflációt az ún. árindexszel mérik. Az árindex egy adott időszak – általában egy év – elején és végén mért árszínvonal hányadosa.

Inkasszó:
Az egymással üzleti kapcsolatban álló partnerek megállapodást kötnek a következőre:, a pénzügyi teljesítés olyan módon történik, hogy a jogosult (pl. közüzemi vállalat) az adott összegre – bankján keresztül – beszedési megbízást indíthat, amelyet a kötelezett fél bankja az előzetes megállapodás alapján köteles teljesíteni a fizető fél értesítése, egyedi engedélye nélkül. A megállapodás lehet egyszeri és folyamatos jellegű.

Internet banking:
Az internetbank angol neve; az a rendszer, amellyel (általában bármely) számítógépről elérjük a számlát vezető bankunk elektronikus rendszerét és az internet böngésző segítségével a számlánk felett rendelkezhetünk, aktív műveleteket hajthatunk végre (fontos különbség a házibankhoz képest, hogy itt nem kell külön program a szolgáltatáshoz, így az bármilyen, internetre kapcsolt számítógépről használható).

Jegyzett tőke:
Más néven alaptőke, az a pénzösszeg, illetve nem pénzbeli hozzájárulás (apport), melyet a tulajdonosok véglegesen bocsátanak a társaság rendelkezésére.

Jelzálog:
A jelzálog egy ingatlan, telek vagy épület garancia, amely a hitelezőnek (hitelt nyújtó személy vagy intézmény) biztosítja az adósság visszanyerését. A tulajdonjogról való ideiglenes lemondás ingatlan esetében; hitelszerződések garanciája.

Jelzáloghitel:
Hosszú távú hitel, amelynek fedezetéül valamilyen ingatlan szolgál. A hitelfelvevő a kölcsönt az ingatlanra mint fedezetre kapja, jövedelmétől függetlenül. Az ingatlanra a bank jelzálogjogot jegyez be. A hitel általában lehet lakáscélú (pl. vétel, bővítés) vagy szabadfelhasználású.

Kamat:
A kamat összege és a kölcsönzött pénzösszeg közötti, százalékban kifejezett arány, amelyet a meghatározott időszakra – rendszerint egy évre – fizetendő kamat összegével fejeznek ki. A kamatláb tehát azt mutatja, hogy időszakonként a kölcsönösszeg hány százalékát kitevő kamat fizetendő.

Kereskedő:
Az a jogi személy, aki kereskedelmi dokumentumokat és tevékenységet hajt végre, és aki elfogadja fizetőeszközként a bankkártyát az általa forgalmazott áruért vagy a nyújtott szolgáltatás ellenében

Késedelmi kamat:
A hitel késedelmes törlesztése esetén a bank által felszámított büntetőkamat-többlet

Kezes:
Az a személy, aki vállalja egy harmadik fél esedékes adósságainak kiﬁzetését abban az esetben, ha ez ﬁzetésképtelenné válik.

Kincstárjegy:
Egy éven belüli lejáratú, névérték alatt kibocsátott államkötvény, amelyért lejáratkor a névértéket fizeti ki a kibocsátó.

Kötvény:
Jogi személy (állam, helyi hatóság, cég) által szerződött hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melynek kibocsátója (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt névértéknek (pénzösszeg) az előre meghatározott ﬁx kamatát, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának (jogosult) a megjelölt módon és időben kiﬁzeti.

Lízing:
A hitel egyik formája, amely ingatlan, felszerelés, vagy egyéb eszközök (aktívák) bérbeadását jelenti a lízingszerződésnek megfelelően, meghatározott időtartamra (futamidőre) és ﬁx összeg ellenében, vagyis a lízingbeadó átengedi a lízingtárgy használatát a lízingbe vevőnek. A szerződés lejártakor az eszköz automatikusan vagy maradványérték megﬁzetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába mehet át, amennyiben ezt előre kikötötték.

MasterCard:
A MasterCard az Europay európai kártyatársaság amerikai partnere. A MasterCard kártyák az Europay/MasterCard nemzetközi kártyatársaság betéti kártyái közé tartoznak, és a kártyacsalád felső osztályát képviselik, rendszerint ezekhez kapcsolódik a legtöbb kiegészítő szolgáltatás. Előfordulnak betéti- (debit) és hitelkártya (credit) változatban is.

Megtakarítási folyószámla:
A Megtakarítási Számla lényege, hogy bármikor érkezhetnek rá jóváírások és terhelés, készpénzfelvétel vagy átutalás útján. Így az ügyfél élvezheti a magasabb betéti kamat és a rugalmas számla előnyeit.

Osztalék:
Ha valaki valamely társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, akkor jogosult arra, hogy a társaság adott időszakban elért eredményéből tulajdoni hányadának arányában részesedjék.

Pénzeszközök:
Egy bank (illetve bármely szervezet, társaság) fizetőképessége, vagyis az a képessége, hogy bármely pillanatban vissza tudja fizetni az ügyfelei pénzét, illetve fizetni tud ügyfelei szolgáltatásáért. Különösen bankok esetében hangsúlyos, fontos fogalom. A bármikori fizetőképességet körültekintő – likviditási terven alapuló -likviditásmenedzseléssel tudja elérni a bank.

Részvény:
A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Tulajdonosa az adott részvénytársaság résztulajdonosává válik. Megilletik mindazon jogok (és ugyanakkor terhelik mindazon kötelezettségek), amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a részvényes gyakorolhat (tagsági jogok: közgyűlésen, szavazásban való részvétel; vagyoni jogok: osztalékhoz való jog, likvidációs hányadhoz való jog).

Swift:
Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication, nemzetközi elektronikus kommunikációs rendszer, ezen keresztül bonyolítható le a devizapiaci üzletek túlnyomó része.

THM:
Az a belső kamatláb, amely kifejezi az adott hiteltermék esetén az ügyfél által fizetendő összdíj mértékét. Számításánál nem vehetők figyelembe a prolongálási költség, késedelmi kamat, biztosítási és garanciadíjak, valamint átutalási díjak. A pénzügyi intézménynek biztosítania kell, hogy az ügyfél a szerződés aláírása előtt megismerhesse a THM-et és az ügylet összes körülményét, feltételét. Hitelfelvétel során az ügyfelet terhelő, a banknak fizetendő összes díj, amely a felvett összeg százalékában fejezi ki a hitellel kapcsolatos összes terhet.

Token:
Biztonsági eszköz; egy pár másodpercig percig érvényes jelszót generál, melyet az internetbank alkalmazásba történő belépéskor kell megadni az érvényes azonosítás érdekében.

Törlesztés:
A hitelező által kölcsönadott összeg visszatérítése kamataival együtt, a hitelszerződésnek megfelelően.

Türelmi idő:
A hitel törlesztésekor a tőke visszafizetésére adott haladék. Ez idő alatt csak a kamatot kell fizetni. Hitelkártyáknál is gyakran használt ez a kifejezés; azt a nap számot jelöli, amit az elszámolási periódus legelső napjától az elszámolási periódus lezárását követő visszafizetési határidőig számítunk.

Üzletszabályzat:
A bank által a termékeire, szolgáltatásaira vonatkozó definíciók és a jogszabályokkal harmonizáló belső (saját) szabályok összessége.

Váltó:
A váltó követelést megtestesítő értékpapír. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni.

Valutaárfolyam:
A külföldi fizetőeszközök (deviza, valuta) és az értékpapírok ára. A devizaárfolyam valamely meghatározott devizának egy más ország pénznemében kifejezett ellenértéke.

VISA:
A Visa egyike a legnagyobb nemzetközi kártyatársaságoknak és bankkártyás fizetési rendszereknek. Az Europay/MasterCard társasághoz hasonlóan a Visa sem önállóan bocsátja ki a kártyákat, hanem a rendszeréhez csatlakozott kibocsátó bankokon keresztül. A Visa működteti a kártyaelfogadás hátterét képező pénzátutalási rendszereket; a kártyaelfogadó kereskedők, kibocsátó- és elfogadó bankok az ő hálózatán keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A Visa kártyákat minden olyan helyen elfogadják, ahol a Visa embléma megjelenik.

2023.09.08.

Híres épületek 30: Mahart ház

MAHART ház:

Az 1895-ben alapították a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságot (MFTR).

Az új székház építésére 1910-ben között tervpályázatot írt ki a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság. Országos, titkos, jeligés pályázatot írtak ki, az első három helyezettet kötelezően megnevezve, a további tervekre pedig fenntartották a megvásárlás lehetőségének jogát. A zsűri tagjai között találjuk Alpár Ignácot is.

A kivitelezés megbízását is az első helyezett Kálmán Géza Aladár – Ullmann Gyula párosra bízták. Sajnos az eredeti tervrajzok nem maradtak fenn, csak egy 1911-es keltezésű rajz, amely a fűtővezetékek hálózatát mutatja. Ez azonban homlokzati rajzot nem tartalmaz. Az építkezés 1909 végén kezdődött. Az épület a hajózás központi irodaháza számára készült. A 4.-5. emeleten kezdetben panzió működött. Oda a feljárás a Vigadó utcai oldalról volt lehetséges, míg az irodákat a Mária Valéria utca felől lehetett megközelíteni.

A főbejárat az épület sarkán van, félköríves kiképzése miatt a kapu a Vigadó térre néz. A bejárat felett márványtáblán a MAHART felirat volt olvasható, alatta kisebb betűkkel a rövidítés megfejtése: Magyar Hajózási Részvénytársaság. Az első emeleti ablakok előtt erkély vonul végig, aminek a korlátja zárt, és a tetején stilizált hullámok futnak végig. A harmadik emeleten mindkét utca felé 3-3, erősen kiugratott hajóorr található. Alattuk egy-egy levegőt fújó fej jelképezi a jó szelet, a hajóorr két oldalán egy-egy oceanida egyik kezével a hajóra, másikkal az erkélyre támaszkodik, a testére polip karja tekeredik. Az oceanida mellett még egy-egy delfin is látható. A mögöttük levő ablakok boltívében díszes kagylóalakzat foglal helyet, amely felett kicsi ál-erkély van, korlátját középen női fej díszíti.
Napjainkban ötcsillagos szállodaként születik újjá Budapest értékes műemléki tömbje.

2023.09.07.

Irodaház kategóriák

Mint minden ingatlanokkal foglalkozó cég mi is foglalkozunk irodákkal és irodaházakkal. Teljesen más módon kell kezelni és üzemeltetni egy irodát (vagy irodaházat) mint egy lakást vagy családi házat, hiszen előbbikben nem életvitel szerűen tartózkodunk, hanem „csak” a munkánkat végezzük. Ám a szépsége ennek is megvan, hiszen az is fontos dolog, hogy a bennünk megbízó partnerek a munkájukat el tudják végezni az irodában.

Gyors összefoglalás. Mi is az az iroda?
Az iroda egy létesítmény vagy helyiség, amelyet valamilyen típusú munka fejlesztésére szánnak. Az iroda az a hely, ahol egy vállalat vagy egy önálló vállalkozó tevékenységének nagy része zajlik. Ehhez fontos, hogy kedvező feltételeket teremtsen, amelyek hozzájárulnak a jó munkakörnyezethez, valamint a funkciók helyes ellátásához és a célok eléréséhez. Ezenkívül az irodának rendelkeznie kell egy sor anyagi erőforrással. Más szavakkal, olyan forrásokat, amelyeket a tevékenységüket ott végző szakembereknek kell felhasználniuk.
Az irodaház pedig egy olyan kereskedelmi célú épület, amiben különböző méretű irodák találhatóak. Az irodaházakat pedig három kategóriára osztjuk. A, B, és C kategóriák.

Az „A” kategóriás irodaházak – ahogy a nevükben is benne van – a legújabb építésűek és a legmagasabb, legexkluzívabb igényeket is teljes mértékben kielégítő szolgáltatásokat nyújtják. Az ilyen irodaházak jellemzően az üzleti, pénzügyi szempontból frekventált városrészekben, esetleg üzleti központokban helyezkednek el. Természetesen ezek a legdrágább irodaházak. A bérlők itt az elhelyezkedés mellett a szinten felső kategóriás cégek és vállalkozások által jelentett presztízsért és reputációért is kifizetik a bérleti díjat. Ezeken kívül sok előnye van még egy ilyen irodának. A belső terek magasak, az előtérek magas színvonalon kialakítottak, a dekorációs elemek elsőrangúak, az irodák jellemzően az összes kényelmi funkciót biztosítják, a levegőt a legújabb HVAC- technológia („High Volume Low Speed”) mozgatja.
Az A kategóriás irodaházak felszereléséhez kötelezően hozzátartozik a 24 órás porta illetve biztonságiszolgálat, a korszerű klíma illetve szellőző rendszer, megfelelő mennyiségű parkoló (ez különösen a belvárosi területeken kritikus, ahol a parkolás a legnehezebb), az emelt padló és az álmennyezet, amik lehetővé teszik szükség szerint új vezetékek lefektetését, valamint minőségi belső kialakítás. Ezen az öt kötelező kritériumon kívül olyan követelményeknek is meg kell, hogy feleljen, mint a modern és impozáns külső, nagysebességű lift, mozgatható válaszfalak, büfé és fitness szolgáltatás, vagy a hő és hangszigetelt ablakok.

Elsődleges követelmények:
– modern kábelezés
– modern légkondicionáló rendszer
– biztonságos autóparkolási lehetőség
– magas színvonalú irodakialakítás
– színvonalas üzemeltetés
– 24 órás porta és biztonsági szolgálat
– 24 órás iroda hozzáférési lehetőség
– minimum 1000 m2 kiadható terület
Az elsődleges követelmények mellett vannak olyan másodlagos követelmények melyekből minimum hatnak meg kell felelni:
– nagy sebességű, modern liftek
– az irodai belmagasság minimum 2,65 m
– magas színvonalú fogadótér
– könnyen átalakítható/bővíthető irodahelyiségek
– magas színvonalú építészeti megoldások
– szolgáltatások az épületben vagy a közvetlen környezetében
– szünetmentes áramellátás
– hőszigetelt ablak
– tükröződésmentes üveg

A „B” kategóriájú irodaépületek mindig idősebbek mint az „A” kategóriás épületek, valamint az „A” kategóriájú épületeket is általában ebbe a kategóriába sorolják, amikor elérik a 10 éves kort. Az irodaház üzemeltetést és működtetését illetően nem merülnek fel komolyabb gondok és kifogások. Az építészeti előnyök például, a magas belső terek, a hatalmas előtér lehet, hogy nem részei az épületnek, de ez nem megy a funkcionalitás rovására. A tipikus „B” kategóriás irodaépület jellemzően kevesebb mint négy emeletes, és a pénzügyi negyedek peremén vagy külső kerületekben található. Az árak magától értetődően alacsonyabbak, mint a csúcskategóriában, de azoknak a cégeknek, amelyek – akár az ügyfélkörük alapján, akár más megfontolások miatt – a külcsínt nem sorolják a legfontosabb szempontok közé, a legtöbb esetben ez a kategória is tökéletesen megfelel. Azonban ez a típus is tartalmazza a minőségi telekommunikációs és internet hálózatot, a jól kivitelezett és működő hűtő-fűtő és szellőztető rendszereket, a parkolót (ugyan kisebb mennyiségben) és a portaszolgálatot.

Elsődleges követelmények:
– modern kábelezés
– modern légkondicionáló rendszer
– autóparkolási lehetőség
– minőségi irodakialakítás
– színvonalas üzemeltetés
– 24 órás porta és biztonsági szolgálat
– minimum 750 m2 kiadható terület
Másodlagos követelmények:
– „A” kategóriában felsoroltak
– liftek
– I. osztályú szabvány kivitelezés
– dupla üvegezésű ablakok
– büfé

A „C” kategóriás irodaépületek mindig idősebbek – többnyire 20 évnél öregebbek –, elég sokszor felújításra szorulnak és többnyire nem a legfrekventáltabb, legkapósabb városrészekben helyezkednek el. Az építészeti megoldások jellemzően már elavultak, ahogy a technológia is; kevesebb tárgyalóhelyiség található, és a munkaállomások felszereltsége és kényelme sem közelít még a B kategóriához is. Az ilyen irodaházakra az alacsony bérleti díjak és a hosszú bérleti idők jellemzőek. De nem csupán a leginkább árérzékeny bérlők figyelme irányul rájuk: ingatlanfejlesztők gyakran látnak fantáziát és üzleti lehetőséget abban, hogy egy kategóriával emelve a szintet (a kettő felettébb valószínűtlen) egy „C” kategóriás irodaházat a fizetőképesebb bérlők számára is vonzóbbá tegyenek. A C kategóriás irodaházak alap jellegű szolgáltatásokat nyújtanak csupán. Kevésbé jellemző, hogy cégek elsősorban irodai székhelyként használják őket, mert sok esetben a bérelt raktárkomplexumok mellett kerülnek kialakításra kiegészítő szolgáltatásként.

2023.09.06.

SZMSZ mint a legfőbb szerv 2. rész.

Nem is olyan rég foglalkoztunk már a társasházak egyik alappillérjével ami nem más mint az SZMSZ. Most pedig folytatjuk ezt a témát, mégpedig a külön tulajdont érintő törvényi szabályozással.

17. § (1) A szervezeti-működési szabályzat
a) meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület rendeltetésének megfelelően;
Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy az SZMSZ-ben kialakítják az általános szabályokat a lakásokkal kapcsolatban.

b) ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségében a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni, a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait.
Ez a rész teljesen egyértelmű: a fent említett két tevékenységről az SZMSZ (ezáltal a lakóközösség) megtilthatja vagy éppen engedélyezheti.

(2) A szervezeti-működési szabályzatban a lakás egészének vagy egy részének a nem lakás céljára történő használatára, hasznosítására, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatható tevékenység feltételeire megállapított szabályok – amelyek nem lehetnek e törvény rendelkezéseivel ellentétesek vagy annál szigorúbbak – a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.
Egyfajta „iránymutatás” ez a bekezdés, ami mutatja, hogy meddig mehet el egy tulajdonosi közösség „szigorúságban” az SZMSZ megalkotásánál vagy módosításánál. Tehát a Társasházi Törvénynél szigorúbb nem lehet.

(3) A települési (Budapesten a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján – az építésügyi, illetve a kereskedelmi jogszabályokkal összhangban – rendeletben meghatározhatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának, illetve ezek megváltoztatásának módját, feltételeit.
Vagyis egy-egy helyi rendelet hatással lehet egy-egy lakás hasznosítására. És ezt az SZMSZ-nél is figyelembe kell venni.

§ (1) A lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használatához – a (3) 01bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti eltéréssel – a közgyűlés hozzájáruló határozata nem szükséges.
Egyszerű a képlet: nem minden esetben kell közgyűlési hozzájárulás. Pl. ha nem ütközik helyi rendeletbe a változtatás nem kell hozzájárulást kérni.

(2) Ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék (üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a hatóság az engedélyről a (3) bekezdés szerinti – határidőben meghozott – közgyűlési határozat figyelembevételével dönt, feltéve, hogy a határozatban foglaltak az engedélyezés során alkalmazandó jogszabályokat nem sértik.
Itt pedig arról van szó, hogy néhány esetben szükséges közgyűlési határozatot hozni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a hatóság felhívására a közgyűlés – harmincnapos határidőn belül meghozott – határozattal

a) a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén – a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseivel és az erre vonatkozó külön jogszabályokkal összhangban – megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának feltételeit,
Ide nincs mit hozzátenni különösebben. Az SZMSZ és jogszabályok adta lehetőségekről szól ez a cikkely.

b) a lakhatás nyugalma – így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése – érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy ahhoz az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát zavaró magatartások részletezését és ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását.
Kicsit más szempontból, de nagyjából ugyanarról van szó mint feljebb. Csak itt a veszélyek szempontjából lehet mérlegelni.

19.§ (1)* A közösség a 18. § (3) bekezdésében említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának igenlő szavazata is szükséges.
A szükséges szavazati arányokat állapítja meg ez rész, amivel érvényes határozatot lehet hozni egy-egy témában.

(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására a határozati javaslatról a tulajdonostársak – a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott részletes szabályoknak megfelelően – írásban is szavazhatnak.
+1 lehetőség a szavazásra. Kényelmes megoldás.

(3) Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.
Ez egyértelmű.

§ (1) A tulajdonostárs köteles:
a) fenntartani a külön tulajdonában álló lakást,

b) lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül,
Az egyik legfontosabb része ez az SZMSZ-nek. Ugyanis szabályozza, hogy a közös képviselő vagy a társasház kezelő bejuthat a lakásba ellenőrizni illetve a hibát elhárítókat is be kell engedni a lakásba. Legjobb példa erre egy strang törés. A közös képviselő kimegy szemlére majd küld egy vállalkozót ami elhárítja a problémát.

c) a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa a b) pont és a 16. § rendelkezéseit,
Magyarul a tulajdonos felel a bérlői illetve a bent lakók viselkedéséért és azért, hogy a szabályokat betartsák.

d) a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét.
Ez a rész kimondja hogy nem lehet mindenféle bejelentés nélkül felújítani, átalakítani egy-egy lakást.

(2) A közösség köteles megtéríteni az (1) bekezdés c) pontja szerinti beavatkozással okozott kárt.
A tulajdonos értelemszerűen anyagi felelősséggel tartozik a bizonyítottan általa okozott károkért.

§ (1) Az építtető tulajdonostárs a közgyűlés hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és amely nem érinti az 1. § (2) bekezdésében meghatározott közös tulajdont.
Tehát van olyan munkavégzés amihez nem kell közgyűlési sem egyéb hozzájárulás. Legegyszerűbb példa: egy szoba kifestéséhez nem kell senkinek az engedélye.

(2) Ha az építtető tulajdonostárs lakásában végzett építési munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.
Vagyis ha egy tulajdonos két lakásból egyet csinál az megváltoztatja az ingatlanainak számát, és változik a helyrajzi szám is, de a többi lakót ez sehogy sem érinti. Ilyenkor egyszerűen lehet módosítani az alapító okiratot.

(3) A közgyűlés (2) bekezdés szerinti határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

§ (1) A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni:
a) külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,
b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát,
c) a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) b) pontnak megfelelő adatát,
d) a külön tulajdonában lakó személyek számát,
e) haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.
Egyszerű bejelentési kötelességet a közös képviselő felé. Ezek az adatok szükségesek és fontosak lehetnek, gondoljunk csak arra, hogy valaki eladja a lakást de erről nem értesíti a közös képviselőt. Aki ezáltal a régi tulajdonos keresi a problémákkal, közös költség tartozással stb.stb.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. A tulajdonostárs köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről – ha erre vonatkozóan a szervezeti-működési szabályzat kötelezést tartalmaz – tájékoztatni.
Elszámolási anomáliák és viták elkerülésére szolgáló cikkely arról, hogy kinek mit kell fizetnie.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a bérlő – írásbeli felszólítás ellenére – a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége áll fenn. A bérlő írásbeli felszólítására, illetőleg a hátralék megfizetésére vonatkozó részletes előírásokat a szervezeti-működési szabályzatban kell megállapítani.
Magyarán: ha a bérlő nem fizet akkor a tulajdonosnak kell fizetni.

(4) A szervezeti-működési szabályzat az (1) bekezdésben említett bejelentés megtételére a birtokbavételt, illetőleg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 15–60 nap közötti határidőt állapíthat meg.

(5) A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben említett adatokról nyilvántartást vezessen. A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást.

(6) Ha a tulajdonostárs vagy a volt tulajdonostárs, illetőleg a bérlő vagy a volt bérlő a közös költség tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni.

2023.09.05.

Nyílászáró kisokos

Ablak: Az épület homlokzatába épített szerkezet, amely meggátolja a külső időjárás hatásának az épületbe jutását, de a fényt átengedi. Fő részei: ablaktok, ablakszárny, vasalat, üvegszerkezet. Az ablak alapanyaga szerint lehet: fa, műanyag, fém esetleg különböző fémek.

Ajtó: Alapvetően kétféle ajtót különböztetünk meg : bejárati ajtó és beltéri ajtó.
A bejárati ajtó az épület homlokzatába épített szerkezet, amely meggátolja a külső időjárás hatásainak az épületbe jutását, házunk ékessége. A bejárati ajtók maximális magassága 210 cm, ha magasabb nyílászáróra van szükség, akkor felülvilágító szerkezetet kell alkalmazni.
Az egyszárnyú bejárati ajtók maximális szélessége 110 cm, ha szélesebb nyílászáróra van szükség, akkor oldalvilágító szerkezeteket kell alkalmazni. Nyílásirány szerint lehetnek: jobbos vagy balos.
A beltéri ajtó választja el egymástól a lakótereket, harmonizál a ház belső tereivel és a külső nyílászárókkal. A beltéri ajtók maximális magassága 210 cm, ha magasabb nyílászáróra van szükség, akkor felülvilágító szerkezetet kell alkalmazni. Az egyszárnyú beltéri ajtók maximális szélessége 120 cm, a kétszárnyú beltéri ajtók maximális szélessége aszimmetrikus esetben 160 cm, szimmetrikus esetben 190 cm. Nyílásirány szerint lehetnek: jobbos vagy balos.

Ajtó – ablak szárny: a teljes nyílászáró nyitható része, amely az ajtó-ablak tokba csukódik.
Az ajtó-ablak szárnyat különböző vasalatok rögzítik a falba épített ajtó-ablak tokhoz.

Ajtó-ablak tok: a teljes nyílászáró oldhatatlan kötéssel falba épített, nem mozdítható része, melybe az ajtó-ablak szárny csukódik.
Az ajtó-ablak tokhoz különböző vasalatok rögzítik a nyitható ajtó-ablak szárnyat.

Ajtópanel: Műanyag bejárati ajtóknál előforduló fogalom.
A műanyag bejárati ajtó ajtószárnyában lévő betét, mely alapvetően meghatározza a nyílászáró esztétikai megjelenését.
A betétek 24 mm teljes vastagságúak, 1.5-1.5 mm vastag kétoldali PVC lemez borítással, extrudált poliuretán hab szigeteléssel készülnek.

Beépítési mélység: A beépítési mélység a nyílászáró profil jellemzője, tulajdonképpen a profil vastagságát jelenti. Többnyire a légkamrák számával egyenes arányban nő. A három légkamrás nyílászáró szerkezetek általában 60mm, az öt légkamrás 70mm, a hat kamrás 80mm beépítési mélységgel rendelkeznek. A beépítési mélység növelésével párhuzamosan javul az ablak és ajtó statikája, hő- és hang szigetelése

Belső párkány: Az ablak alsó részére utólag felszerelhető elem, amely elsősorban a fal védelmét szolgálja.
A belső térben elhelyezett párkány emeli a helyiségek hangulatát, javítja a lakásban élők komfortérzetét.

Beltéri ajtó: A beltéri ajtó választja el egymástól a lakótereket, harmonizál a ház belső tereivel és a külső nyílászárókkal.

Bukó – nyíló szerkezet: fentről lefelé és oldalirányban egyaránt nyitható szerkezet, speciális vasalattal. Ablakoknál és erkélyajtóknál egyaránt megtalálható nyitásmód. A bukó-nyíló nyitásmód rövidítve : BNY.
Olyan helyiségekben alkalmazható, ahol fontos az állandó szellőztethetőség, valamint szükséges, hogy az ablak nyitható is legyen.

Elészerelt redőny: Más néven külső tokos redőny. Az a redőnytípus, mely a nyílászáró külső részére utólag is felszerelhető anélkül, hogy a falon bármit is alakítani kellene.

Erkélyajtó: Az épületek homlokzatába épített szerkezet, amely meggátolja a külső időjárás hatásának az épületbe jutását, azonban a fényt átegedi.
Az erkélyajtó egy speciális ablak, mivel magassága miatt a házba történő ki-és bejutásra is alkalmas. Az erkélyajtó magassága 190 cm-től 240 cm-ig terjed.
Az erkélyajtó fő részei: tok, szárny, vasalat, üvegszerkezet. Az erélyajtó alapanyaga szerint lehet: fa, műanyag, fém (alumínium vagy acél).

Felülvilágító: A bejárati ajtó fölé szerelt, azzal harmonizáló és üveget tartalmazó szerkezet, amelyen keresztül több fény jut be a lakótérbe.

Fix szerkezet: Olyan szerkezet, amely nem nyitható, ezáltal csak a belső térbe bejutó természetes fény mennyiségét lehet vele növelni. Ablakoknál és erkélyajtóknál egyaránt megtalálható nyitásmód, bejárati ajtóknál gyakran előfordul oldalvilágító illetve felülvilágító szerkezetként. A fix nyitásmód rövidítve : FIX.

Fölészerelt redőny: Vagy belső tokos redőny. Az ablak felső részére a beépítés előtt felszerelendő redőnytípus. Beépítéshez a fal belső részén a redőnyszekrény helyének kialakítása szükséges.

Hibásműködés-gátló: Bukónyíló szerkezeteknél előforduló vasalat elem. A bukónyíló ablakoknál a vasalatot a kilinccsel lehet vezérelni.
A kilncs ha lefelé áll, a nyílászáró be van zárva, ha vízszintes pozicióba állítjuk, akkor oldalra nyílik a szerkezet, ezután BE KELL CSUKNI az ablakot, és így felfelé fordítva a kilincset bukó állásba állíthatjuk az ablakot.

Hőátbocsátási tényező: A hőátbocsátási tényező azt mutatja meg, hogy a nyílászárónál egy négyzetméter felületen egy másodperc alatt mekkora hőmennyiség áramlik át (Joule-ban mérve) akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy Kelvin fok a különbség. A hőátbocsátási tényező jele U, ez vonatkozhat a teljes nyílászáróra (Uw), az üvegezésre (Ug), vagy a keretre (Uf).
A hőátbocsátási tényező mértékegysége W/m2K.

Impregnálás: A fa nyílászáró felületének speciális anyaggal történő bevonása, amellyel a fa vizállóságát lehet növelni.

Katedrál üveg: Bel-, és kültéri nyílászárók üvegezéséhez használatos különleges üvegfajta, amely a rajta áthaladó fényt,típusától függően, különböző mértékben megtöri, torzítja.

Kazettás ajtó-ablak: Az ajtók illetve az ablakok szárnyfelületének felosztása egyenlő részekre. Ezen egyforma részek a kazetták, amelyek az ajtók esetében valamilyen azonos díszítő elemet tartalmaznak.

Kilincs: a nyílászárókhoz elengedhetetlenül szükséges elem, ennek a segítségével lehet az ajtót-ablakot kinyitni és becsukni. A kilincsek általában eloxált kivitelűek.
Az eloxálás egy speciális elektrokémiai eljárás a kilincsek felületének védelmére,ahol a fémszerkezet felületén védő oxidréteget hoznak létre elektrokémiai (eloxálás) úton.

Külső párkány: Az ablak alsó részére utólag felszerelhető elem, amely elsősorban a fal védelmét szolgálja, összegyűjti és elvezeti az ablakokra érkező csapadékot anélkül, hogy a homlokzat károsodna.

Lamella: Árnyékolástechnikai termékeknél, redőnynél és a zsalugáternél, előforduló fogalom.
A lamella a redőny, vagy a zsalugáter része.
Lamellák sorozatából áll össze a redőny, melyeket valamilyen rögzítő elem köt egymáshoz.

Merevítés: A profilba rögzített legalább 1,5 mm vastag, tüzihorganyzott acél alkatrész, mely a tokban és a szárnyban körbefutva biztosítja a szerkezet stabilitását.

Nyílásirány: Nyílásirány meghatározására minden olyan nyitásmódú nyílászárónál szükség van, ahol oldalra nyitható a szerkezet szárnya. Az ajtók, ablakok nyílásirányának meghatározása kiemelkedően fontos a nyílászáró későbbi kényelmes kezelhetősége miatt. Nyílásirány meghatározása:
– Álljon szembe a szerkezettel úgy, hogy önmaga felé tudja kinyitni.
– Amelyik oldalon van a pánt, olyan nyílásirányú lesz a szerkezet

Oldalvilágító: A bejárati ajtó mellé szerelt, azzal harmonizáló és üveget tartalmazó szerkezet, amely több fény bejutását segíti elő.

Profil: A profil az a része a nyílászárónak, amit köznyelven keretnek, toknak neveznek. Ebben kerül elhelyezésre a szárny és az üveg.
Uw= megjelölés a teljes rendszer hő átbocsátási tényezője.

Üveg: A nyílászáró szerkezetek szárnyába beépített elem, amely meggátolja a külső időjárás hatásának az épületbe jutását, azonban a fényt átegedi. A mai, korszerű kültéri nyílászárók kivétel nélkül thermoüveggel készülnek.
Az üvegszerkezet felépítése szerint lehet egyrétegű, kétrétegű vagy háromrétegű az üveg.

Vasalat: Az a része a nyílászárónak, amely működteti a nyílást-záródást. A felhasználó a kilincs segítségével mozgatja a vasalatot. A megfelelő záródás érdekében fontos a jó minőségű vasalat szakszerű beépítése.

Vasalati résszellőző: Ez a szellőző típus a kilincs valamely negyedes (méretfüggő) állásában biztosít légmozgást úgy, hogy a bukó-nyíló ablak tetejét 2-7mm-re megnyitja. A vasalat az ablakot ez esetben még zárva tartja. Ezt a szellőző típust az ablakok túl tökéletes záródása miatti, légcsere hiány kiküszöbölésére használják. Mivel kézi állítású és elzárható, nyílt égés-terű gázkészülékekhez (ahol előírás a szabályozott légbevezető) nem elegendő!

Zsalugáter: A zsalugáter fix- vagy mozgatható lamellákkal készülő passzív külső árnyékoló, amely az árnyékolás mellett komoly védelmet nyújt az időjárás viszontagságaival szemben pl. heves esőzés, jégeső, szélvihar vagy hózápor idején.

REM189 zRt. - Ingatlanüzemeltetés

Kategória: Elsődleges