Kategória: Hírek

Alapszerelés
A villanyszerelő szakmában ezzel a fogalommal határozzák meg a kezdeti munkákat. Ide tartozik a horonymarás, a vésés, és a kötődobozok, biztosítéktáblák elhelyezése, illetve a vezetékek behúzása.

Biztosítéktábla vagy lakáselosztótábla
Otthonunk elektromos védelmének gyűjtőhelye.

Csatlakozó vezeték, méretlen fővezeték
A villanyoszlopot és a Mérőóránkat összekötő légkábel, vagy földkábel.

Dióda
A diódák olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik az áram egyirányú áramlását. Gyakran használják őket a váltakozó áram (AC) egyenárammá (DC) történő alakítására, vagy a különböző elektronikai áramkörökben fellépő nem kívánt visszacsatolások megakadályozására. A diódák különböző típusai közé tartoznak az alap diódák, a LED-ek és a Zener-diódák.

Fázis
Egy elektromos rendszerben az áramköri elemek egymáshoz képesti eltolódását jelenti. A háromfázisú rendszerekben három fázis található, amelyek általában egyenlő időközönként követik egymást, és az elektromos energia elosztására használják.

Feszültség
Az elektromos erő, amely arra készteti az elektronokat, hogy mozogjanak egy áramkörben. Mérési egysége a volt (V).

Fi relé/ ÉV relé (életvédelmi relé)/ ÁVK (áramvédő kapcsoló)
Az FI relé, egy életvédelmi relé, amely meghatározott mennyiségű szivárgó áram hatására leold. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha a készüléken kívül máshova is áram kerül, például egy fém burkolatra, úgy mielőtt azt megérintenénk, a FI relé megszakítja az áram útját, ezáltal megvédve életünket, és berendezéseinket.

Fogyasztásmérő hely
Fogyasztásunk, és termelésünk mérésére szolgáló mérőóra, helye.

Földelő szonda, földelés
A mérőhelyünk közelében, (vagy akár több egyéb ponton is) földbe telepített, otthonunk elektromos védelméhez elengedhetetlen fém vezető, melynek megfelelő ellenállási értékkel kell bírni.

Hibaelhárítás
Ez a folyamat magában foglalja a hibák és problémák diagnosztizálását és javítását

Karbantartás
Ez magában foglalja az ellenőrzéseket és a teszteket, hogy biztosítsák a rendszer zavartalan működését. Ez magában foglalja a kopott vagy sérült alkatrészek cseréjét is.

Kiállás
Konnektorok, kapcsolók, világítótestek, kötési pontok és vezérlések betáplálásának helyei.

Kismegszakító/biztosíték
A kismegszakító egy túláram védelmi eszköz, amely zárlat és túláram esetén old le. Ha jól méretezik, akkor a vezetékek védelmére szolgál, megakadályozva a tűzesetet.

Kondenzátor
A kondenzátorok az elektronikai áramkörökben tárolják az energiát elektromos mező formájában. Képesek az áramkörben lévő feszültség változásainak kiegyenlítésére, és gyakran használják őket szűrőként vagy oszcillátorokban. A kondenzátorok kapacitását faradban (F) mérik.

Konnektorok
Biztonságos kapcsolatot teremtenek az áramforrás és az eszközök között.

LED-ek (Light Emitting Diodes)
Fénykibocsátó diódák, amelyek alacsony energiafogyasztás mellett képesek fényt kibocsátani. Széles körben használják világításban, kijelzőkben és optikai jelzőrendszerekben.

Mért fővezeték
Mérőóránkat, és a legelső túláram védelmi eszközt, vagy biztosítéktáblánkat összekötő kábelszakasz.

Moduláris fogyasztásmérő
A biztosítéktáblába szerelhető, egyéni fogyasztásmérő készülék.

Okos otthon
Otthonunk elektromos eszközeinek távolról való, vagy beprogramozott automatikus irányítása.

Relék (kontaktorok)
Biztonságosan vezérelhetik a nagyfeszültségű áramot.

Szerelvény
Elektromossággal ellátott, falra, vagy falba szerelhető eszközök. (kapcsolók, konnektorok, lámpatestek, termosztátok)

Tápegységek
Az elektronikai eszközök működéséhez szükséges áramot biztosítják. Ezek lehetnek lineáris vagy kapcsoló üzemmódú tápegységek, és különböző feszültség- és áramerősség-értékeket kínálnak.

Telepítés
Ez magában foglalja a kábelek elvezetését, a szerelvények és az eszközök felszerelését, valamint az áramkörök bekötését. A telepítés során elengedhetetlen a megfelelő szigetelés és földelés.

Teljesítmény
Az elektromos áram mennyiségének és a feszültségnek a szorzata. Mérési egysége a watt (W).

Tervezés
Itt határozzák meg a szükséges elektromos rendszer kialakítását és a szükséges alkatrészeket. Ez magában foglalja a terhelési számításokat, a kapcsolási rajzok elkészítését, és a rendszer optimalizálását a hatékonyság és a biztonság szempontjából.

Villamos áram
Az atomok legkülső héjáról elsősorban hő hatására (szobahőmérsékleten is) leszakadó elektronokat szabad elektronoknak nevezzük.
A pozitív vagy negatív töltéssel rendelkező atomot vagy atomcsoportot ionnak nevezzük. A töltéssel rendelkező és villamos térrel mozgatható részecskék közös neve: szabad töltéshordozó. A szabad elektronok és az ionok szabad töltéshordozók.
A szabad töltéshordozók egyirányú mozgását (áramlását) elektromos áramnak nevezzük. Mértékét (intenzitását) az áramerősség fejezi ki, melyet I betűvel jelölünk.
Az összefüggés alapján az áramerősség mértékegysége: As/s = A (amper, Ampere francia fizikusról).

Villamos ellenállás
A vezető anyagnak azt a tulajdonságát, hogy akadályozza a szabad töltéshordozók áramlását, villamos ellenállásnak (rezisztencia) nevezzük, és R-rel jelöljük. Mértékegysége Ω (Ohm)

Villamos vezetőképesség
A kis llenállású anyag jól, a nagy ellenállású rosszul vezet, vagyis az ellenállás és a vezetőképesség fordítottan arányos egymással. A vezetőképességet G-vel jelöljük, mértékegysége 1/Ω = S (szímensz, Siemens német fizikusról).

ÁTTELEPÍTÉS:
munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében lényeges változást okoz.

BALESET:
az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

FOGLALKOZÁSI ÁRTALMAK:
A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet azonban az ember maradó károsodás nélkül elvisel. A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejő hatása foglalkozási betegséget okozhat.
A foglalkozási ártalmak csoportosítása: –
– a munkafolyamat pszichikai hatása;
– az emberi szervezet egyoldalú igénybevételébıl származó ártalmak (statikus terhelés);
– munkahelyi klíma;
– zajártalom,
– rezgések (vibráció) okozta ártalom,
– sugárzási (ibolyántúli, radioaktív stb.) ártalmak;
– vegyi ártalmak;
– fertızési ártalmak;
– porártalmak.

KOCKÁZAT:
a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.

LÉTESÍTÉS:
az a folyamat, melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják.

MEGELŐZÉS:
a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése.

MUNKABALESET:
az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

MUNKAESZKÖZ:
minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).

MUNKAHELY:
minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.

MUNKAHELYI KLÍMA:
A munkahelyi klímán a helyiség, a műhely hőmérsékletét, légnedvességét, levegőmozgását értjük. Ez rendszerint akkor káros az egészségre, ha jelentősen meghaladja az átlaghőmérsékletet, vagy sokkal kisebb annál.

MUNKAKÉPTELEN:
az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem.

MUNKAKÖRÜLMÉNYI TÉNYEZŐK:
A munkakörülményi tényezıket a munkához szükséges testi és szellemi igénybevétel, a munkakörnyezeti hatások és az emberi szervezet reakciója határozza meg. Három csoportba soroljuk őket:
A tárgyi tényezők az egyéntől függetlenek. Rendszerint kifejezhetőek valamilyen mérőszámmal, amely behatárolja az emberi teljesítőképességet. A munkakörülmények aktív elemei, a dolgozó igénybevételét jelentik.
A személyi tényezők a vizsgált munkafolyamatban részt vevő személy teherbíró képességét jelentı, az egyénre jellemző sajátosságok összessége.
A környezeti tényezők a tárgyi és a személyi elemeket körülvevő tényezők, mint pl. a légállapot, a hőmérséklet, a világítás, a zaj, a munkakomfort.
A munkakörülményi tényezık egymással kölcsönhatásban vannak. Tágabb érte-lemben a munkakörülményeket a munkakultúra tényezıi befolyásolják.

MUNKAVÁLLALÓ:
a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ:
olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

MUNKAVÉDELMI ÜZEMBE HELYEZÉS:
az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.

MUNKÁLTATÓ:
a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője.

SZERVEZETT MUNKAVÉGZÉS:
a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.

TELEPHELY:
a tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának – a munkáltató székhelyétől különböző – helye, ideértve a munkáltató fióktelepét is.

ÚJRAINDÍTÁS:
az olyan – munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett – munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együttjáró javítási munkafolyamatot végeztek.

VESZÉLYES:
az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

VESZÉLYES ANYAG:
minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a
– robbanó,
– oxidáló,
– gyúlékony,
– sugárzó,
– mérgező,
– maró,
– ingerlő,
– szenzibilizáló,
– fertőző,
– rákkeltő,
– mutagén,
– teratogén,
– utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is),
– egyéb egészségkárosító
anyag.

VESZÉLYFORRÁS:
a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.
Veszélyforrás lehet különösen:
– a fizikai veszélyforrás, ezen belül a
= munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása,
= szerkezetek egyensúlyának megbomlása,
= csúszós felületek,
= éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok,
= tárgyak hőmérséklete,
= a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése,
= szintkülönbség,
= súlytalanság,
= a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása,
= zaj, rezgés, infra- és ultrahang,
= világítás,
= elektromágneses sugárzás vagy tér,
= részecskesugárzás,
= elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség,
= aeroszolok és porok a levegőben;
– a veszélyes anyag;
– a biológiai veszélyforrás, ezen belül a
= mikroorganizmus és anyagcsereterméke,
= makroorganizmus (növény, állat);
– a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.

(Felhasznált irodalom: netjogtar.hu, hrportal.hu)

Belső hőszigetelés:
A belső hőszigetelés azt jelenti, hogy a szigetelőanyagot nem kívülről a homlokzaton, hanem a fal belső oldalán helyezzük el. Ehhez általában multipor ásványi hőszigetelő lapokat érdemes használni. Magát az eljárást azonban csak kivételes esetekben érdemes alkalmazni, például akkor, ha a külső hőszigetelés valamilyen oknál fogva nem megoldható. De ez esetben is figyelni kell rá, hogy a hőszigetelő anyag ne károsítsa a falat. A nedves felületre történő telepítés ugyanis komolyabb károkat is okozhat annak szerkezetében.

Diffúziós ellenállási tényező:
A diffúziós ellenállási tényező kifejezi az anyag vízgőz-továbbító képességét. Jelzi, hogy egy adott anyag diffúziós ellenállása hányszor nagyobb, mint ugyanaz a vastag levegőréteg ugyanazon a hőmérsékleten.

EPS:
Az expandált polisztirol rövidítése. Alapanyaga hőre lágyuló polimerizált sztirol és pentán, valamint égéskésleltető adalék. Előhabosítás során a gőzzel hőkezelt gyöngyöcskék megpuhulnak, és hőmérsékletnövekedés hatására a pentán gázzá alakulva „felfújja” azokat. A gyöngyszemecskén belül ekkor apró cellák alakulnak ki – az EPS hőszigetelő táblákat préseléssel állítják elő. Az EPS termékek 98%-a levegő (a pentán a folyamat végén távozik az anyagból), és 2%-a polisztirol, a gyártásuk során képződő hulladék 100%-ban újrahasznosítható. Legnagyobb felhasználója az építőipar, döntően hőszigetelésre alkalmazzák, de lépés-hangszigetelésre is gyártanak belőle termékeket. A normál EPS-hez képest az úgynevezett formahabosított, közel zárt cellás EPS nagyobb mechanikai szilárdsággal, jobb hőszigetelő képességgel és elhanyagolhatóan csekély vízfelvétellel rendelkezik. Készül grafitadalékos EPS is, ami a „fehérhaboknál” akár 20%-kal jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik.

Fajlagos hő:
Fajlagos hő (fajlagos hőteljesítmény) c az a hő, amelyet egy bizonyos súlyú anyaghoz állandó nyomáson kell leadni annak hőmérsékletének 1 K-val történő emeléséhez.

Felszíni réteg:
A felületi réteg az érintkező hőszigetelő rendszer olyan rétege, amely védelmet nyújt a hőszigetelő rendszer mechanikai sérülések és légköri behatások ellen. Színes és szerkezeti megjelenést hoz létre a szigetelés külső felületén. Minimális vastagsága 2 mm, általában 4 mm-ig a maximális vastagságtól, a töltőanyag méretétől függően.

Fényerő tényező:
A fényerősségi tényező (fényvisszaverő tényező) az érintkező hőszigetelő rendszer külső felületének a felületi habarcs színétől függő visszaverődési képességét, ill. elnyeli a hősugárzást.

Filtrációs hőveszteség:
Szellőztetésből, és az épület szerkezeti elemeinek a tömítetlenségeiből származó légcsere. Utóbbit nem szeretjük, úgyhogy erről későbbiekben még írok néhány gondolatot.

Grafitos polisztirol:
A grafitos polisztirol egy újabb típusa a táblás hőszigetelő megoldásoknak. Alapját a hagyományos polisztirol adja, amihez grafitport adnak azért, hogy így növeljék a szigetelőképességet. Hatásfoka annyira jelentős, hogy 20-25 százalékkal képes jobb szigetelési eredményeket felmutatni, mint a hasonló vastagságban alkalmazott EPS lapok.

Harmatpont:
A harmatpont az épületszerkezet belső felületének hőmérséklete, amelynél a vízgőz lecsapódik.

Homlokzati hőszigetelés:
A homlokzati hőszigetelés egy olyan eljárás, amely során a homlokzatot szigetelőanyaggal borítják, majd a végeredményt egy külső vakolattal fedik be. Ez a fajta hőszigetelés jelentősen javítja az ingatlan energiatakarékosságát, és hatékonyan tartja bent a hőt a hideg időjárásban.

Hőáramlás:
Hőáramlás vagy konvektív hőátadás a hővándorlás olyan formája, amelynek során a hő közlése az azt hordozó anyag helyének megváltozásából következik, vagyis a vizsgált rendszer egy része, valamennyi anyag ténylegesen elmozdul a rendszer melegebb tartományából a hidegebb felé. A hőterjedés ekkor tehát valóságos anyagáramlással jár. Mivel a hőáramlás megkívánja a közeg mozgékonyságát, így csak folyadékokban és gázokban valósulhat meg, szilárd anyagokban hőáramlás nem történhet. A hőáramlás eredete szerint lehet szabad (vagy természetes), ún. mesterséges konvekció. Szabad vagy természetes konvekció esetén az áramlást nem külső erő hozza létre, hanem az áramló közeg belső állapotából adódik.

Hőáramsűrűség:
A hőáramsűrűség abban különbözik a hőátbocsátási tényezőtől, hogy ez esetben a hőmérséklet-különbség nem egységnyi. Ennek megfele­lően azt mutatja, hogy egy adott épülethatároló szerkezet egységnyi felületén időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át: q=UΔΘ   W/m2.

Hőátbocsátás:
Ez egy komplex folyamat eredménye, ahol hőátadás és hővezetés is történik (hőátbocsátás = hőátadás + hővezetés). A hővezetés szilárd anyagban történik, a hőátadás pedig felület és levegő között.

Hőátbocsátási tényező: 
a határoló szerkezetekre jellemző, ami az átáramló hőmennyiséget mutatja meg, egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérséklet különbségnél. (Jele: „U” mértékegysége: W/m²K) Az a jó, ha ennek értéke minél kisebb, mert annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége.

Hőhidak:
Az épülethatároló szerkezeteknek mindig vannak olyan részei, ame­lyeket nem jellemeznek a fenti, hőátbocsátásra vonatkozó jellemzők, mert a hőáramlás nem egy dimenzióban történik.

Hőmérséklet:
A hőmérséklet egy fizikai mennyiség a hőállapot számszerű jellemzésére. Ha két test hőmérséklete különböző, közöttük hőátadás indul meg, ami addig tart, amíg mindkettő azonos hőmérsékletű lesz. Az anyagok fizikai tulajdonságai (pl. térfogatuk, elektromos vezetésük, színük) a hőmérséklettel változnak. Ezt használjuk hőmérsékletmérésre a folyadékos hőmérőkben, a termoelemeknél, a pirométerben stb.

Hőtágulás:
Hőtágulásnak nevezzük azt a fizikai jelenséget, amikor valamely anyag hőmérsékletének a változásával megváltoztatja a méretét. Melegítéskor az anyagok általában tágulnak, a tágulás relatív mértékét a hőtágulási együttható fejezi ki. A hőtágulás általában közelítőleg lineárisan függ a hőmérséklettől. Ez alól kivétel, ha halmazállapot-változás történik, ill. néhány speciális vagy bomlékony anyag zsugorodik (negatív hőtágulás). Léteznek kerámiák és fémötvözetek, amelyek gyakorlatilag nem változtatják a méretüket. Az anyagtudomány hőtágulás tekintetében három kategóriát határoz meg, a lineáris (vonalas), a felületi és a térfogati hőtágulást.

Hőtárolás:
Az épülethatároló szerkezetek fontos jellemzője a hőtárolás, a nyári és téli hő védelem szempontjából. A hőtárolási szám az anyag fajhőjének és testsűrűségének szorzata:
s= cρ  kJ/(m3K).

Hőterjedés:
A hőközlés folyamatát hőterjedésnek nevezzük. A hő különféle közegekben többféle módon terjedhet, amelyeket hővezetésnek, hőáramlásnak és hősugárzásnak nevezünk. A hőterjedésben általában mindhárom mechanizmus részt vesz, de a három közül általában az egyik dominánsabb szerepet játszik a többinél.

Hőszigetelés:
A hőszigetelés általános értelemben két eltérő hőmérsékletű tér (például a kültér és az épületbelső) között fellépő hőátadás gátlása, jellemzően nagy hőellenállással rendelkező szerkezettel. Lényege a hő terjedésének megakadályozása. A hőszigetelés célja általában az energiatakarékosság, ami részben költségmegtakarításban, másrészt környezetvédelemben jelentkezik.

Hőszigetelő anyag:
Az építőiparban általánosan elfogadott definíció szerint azonban a hőszigetelő anyagok általában valamilyen természetes vagy mesterségesen előállított alapanyagból készült, porózus vagy üreges szerkezetű, kis testsűrűségű termékek, amelyek hővezetési tényezője 10 °C középhőmérsékleten mérve nem haladja meg a 0,15 W/m-K értéket. A hőszigetelő anyagok szilárd alkotórészekből álló vázból, valamint levegővel vagy más gázokkal telt pórusokból, kapillárisokból épülnek fel. Mivel az álló levegő jó hőszigetelő, így a hőszigetelő anyagok pórusaiban jelen lévő levegő jó hőszigetelést biztosít.

Hővezetési ellenállás:
Ez a jellemző már nem anyagjellemző, hanem a különböző anyagok­ból készült szerkezetekre vagy szerkezeti rétegekre vonatkozik, és adott vastagságú réteg hőszigetelő képességére utal: R=d/λ    m2K/W.

Hővezetési tényező:
Ez anyagjellemző, és az időegység alatt átjutó hő mennyiségét mutatja. (Jele: „λ” mértékegysége: W/mK) Az a jó, ha ennek értéke minél kisebb, mert annál jobb hőszigetelő az anyag. Tájékoztatásul bemutatom néhány jellemző építőanyag λ értékét, csak hogy látható legyen az anyagok közötti óriási különbség; beton 2,1; pórusbeton 0,09; EPS vagy MW hőszigetelő lap 0,04. Természetesen ez gyártmányonként, gyártónként mutathat némi eltérést, de a nagyságrendek ezek.

Kiegészítő elemek:
A kiegészítő elemek a hőszigetelő rendszer módosítására szolgáló termékek, amelyek a lábazatok, sarkok, tágulási hézagok, lezárások stb. területén találhatók.

Kombinált rúd:
A kombinált szalag fém vagy műanyag profil, ragasztott erősítő rácsokkal, mindkét oldalon meghatározott átfedéssel. A hőszigetelő rendszer sarkainak éleinek létrehozására szolgál.

Kondenzációs zóna:
A kondenzációs zóna az épületszerkezet vastagságának meghatározott része, amelyben az épületszerkezeten keresztül diffundáló vízgőz kondenzációja történik.

Kőzetgyapot:
A kőzetgyapot központi alapanyaga a bazalt, amit olvasztást követően folyékony halmazállapotban formákba töltenek, majd táblázottan szilárdítanak meg újra. A szigetelőanyag így szinte teljes egészében bazaltszálakból tevődik össze, kötőanyagként legfeljebb némi műgyanta kerülhet bele, melyek elősegítik a szálak rögzülését, illetve víztaszító tulajdonságait egyaránt.

Külső burkolat:
A külső burkolat vékony ragasztórétegből, valamint a köztük lévő burkolóelemekből és fugákból áll. A burkolólapok lehetnek olyan lapok, amelyek ellenállnak a külső környezet hatásainak. Általában kerámiából, üvegből vagy más anyagokból készülnek.

Lábazati hőszigetelés:
A lábazati hőszigetelés az épületek talapzatának szigetelését jelenti. Javítja az épület hőszigetelési értékét, csökkenti a nedvességet, és megakadályozza a hideg levegő beáramlását az épületbe. Nemcsak az épület energiahatékonyságát javítja, hanem a különböző nedvességgel és penésszel kapcsolatos problémákat is csökkenti. A lábazati hőszigetelés megvédi az épületet a talajvíz okozta problémáktól.
Megerősítő réteg:
Az erősítő réteg a hőszigetelő réteg külső felületén lévő érintkező hőszigetelő rendszer egy olyan rétege, amely biztosítja a felületkezelésből származó terhelés átadását, valamint a térfogatváltozás és a külső erők által okozott mechanikai igénybevétel okozta deformációk kiküszöbölését. 2 mm vastag erősítőhabarcsból készül, amelybe erősítő rács van felszerelve.

Nyomószilárdság:
Egy adott anyag nyomószilárdsága azt jelenti, hogy mekkora nyomást képes károsodás nélkül állni. Mértékegysége: kPa vagy MPa. Hasznosított tetőkön indokolt a hagyományoshoz képest magasabb nyomószilárdságú hőszigetelő-anyag beépítése a fokozott terhelés miatt: ilyenek pl. a tetőteraszok, parkolótetők, intenzív zöldtetők.

Összekötő réteg:
Az összekötő réteg ragasztóhabarcsból készült réteg, amely az érintkezőrendszerben biztosítja az eredeti épületszerkezet és a hőszigetelő rendszer rétegeinek kölcsönhatását.

Páradiffúzió:
Kiegyenlítődési folyamat, amely során a porózus építőanyagokban – az eltérő hőmérsékletű és nedvességtartalmú külső és belső tér között – gőz halmazállapotú nedvességvándorlás következik be. Télen a páradiffúzió a belső térből a külső felé alakul ki. Egy adott anyag páradiffúzióval szembeni ellenállását az (μ) -értékkel jelölik.

Perforált rúd:
A perforált szalag egy nem korrodáló, lyukakkal ellátott profil, amelyet a hőszigetelő szakasz elején és végén használnak, a perforáció olyan helyen van, amely lehetővé teszi a szellőztetett hőszigetelő rendszer levegőrétegének szellőzését.

PIR / PUR:
A poliuretán rövidítése. A PIR két alap összetevője a poliol és az izocianát – maga a poliuretán alacsony hőmérsékleten, katalizátor és melléktermék nélkül, a habosításhoz használt pentán gáz hatására jön létre. A poliuretán több mint 90 %-ban zártcellás szerkezetű, melynek belsejében található a pentán. Elterjedt felhasználása a II. világháború idején kezdődött: az akkoriban drága és nehezen beszerezhető gumi helyettesítésére használták. Azóta a számos fejlesztésnek köszönhetően mindennapi életünk valamennyi területén körülvesz minket. Bár a poliuretán egy olyan termék, amelyet a legtöbben nem ismernek behatóan, mert rendszerint más anyagokból készült burkolatok vagy felületek mögött rejtőzik, nehéz volna nélküle elképzelni az életünket.

Polisztirol:
A polisztirol a műanyagok egy fajtája, melyet polimerizált sztirolból állítanak elő. A habosított polisztirol nemcsak a hőszigetelő keményhab táblák, hanem különböző használati tárgyak alapanyaga: többek között kerékpáros bukósisakok, méhkaptárak, ételszállító dobozok, dekorációs eszközök is készülnek belőle.

Termikus burok:
Amikor az épületet hőszigeteljük, az egyfajta pajzsot képez a külső környezet hőhatása ellen. Ezt a pajzsot hívjuk termikus buroknak – ha a burok folytonossága megszakad (például szerkezeti elemek találkozásánál, amennyiben a hőszigetelés kivitelezése nem volt elég gondos), ott sérül a pajzs védelme is: fűtött házból jellemzően itt szökik a meleg.

Transzmissziós hőveszteség:
A ház határoló szerkezeteinek hőátbocsátásából adódó hőveszteség.

Üveggyapot:
Az üveggyapot egy speciális szigetelőanyag a gyapotok között, melyet egyre ritkábban alkalmaznak célzottan hőszigetelésre. Az üveg megolvasztásával, majd az így kapott massza centrifugálásával létrejövő kristályos szerkezetű szálakból készül, melyekből gyapjúszerű, puha anyag születik. Kísérőeleme a kvarchomok, valamint néhány egyéb mesterséges adalékanyag, ami képes egyben tartani a szálakat.

XPS (Extrudált polisztirolhab):
Az extrudált habok legfontosabb tulajdonsága a zárt cellás anyagszerkezetből adódó igen alacsony, szinte elhanyagolható vízfelvétel (0,2–1,0 V%). Testsűrűségük 25–35 kg/m3, hővezetési tényezõjük 0,029–0,035 W/mK közötti.

Adathalászat:
Jogosulatlanul, eredeti banki internetes oldalak megtévesztő másolatait készítik el, melynek segítségével személyes adatokat próbálnak megszerezni a látogatótól, ügyféltől. Általános alapelv, hogy bankok elektronikus azonosításra szolgáló adatot (bankkártyás PIN kódot), nem kérnek a kártyabirtokostól semmilyen formában, sem e-mailben, sem weboldalon. A PIN kód alkalmazása kizárólag kártyahasználat (ATM, POS) során szükséges.

Adós:
Az a személy, aki a hitelezőnek egy adott értéket fizet, egy bizonyos időintervallumon belül, a tőle kapott összegért. Megnevezése megfelel a hitel igénylőjének.

ÁFA:
Áruforgalmi Adó – olyan adó, amelyet a forgalmazott árukra és a nyújtott szolgáltatásokra szabnak. Ez az adó minden olyan kereskedelmi tevékenységben megtalálható, amely javak gyártásával és forgalmazásával illetve szolgáltatás nyújtással foglalkozik. Az adó a végső fogyasztót érinti.

Állampapír:
Az állam által kibocsátott kötvény, amely a költségvetés hiányának finanszírozását szolgálja. Lehet fix és változó kamatozású, kibocsátása történhet saját, illetve idegen valutában. A teljes állampapír-állomány a teljes államadóssághoz kapcsolódik.

ATM:
Automated Teller Machine: Bankjegykiadó automata, amely bankkártya használatával készpénzfelvételre és a rajta feltüntetett egyéb szolgáltatások (pl. a bankkártya használatának fedezetét biztosító bankszámla egyenlegének lekérdezése, PIN-kód csere, stb.) igénybe vételét biztosítja.

Árfolyam:
Pénznemek közötti átváltásra szolgáló mérték (egység)/arány, amely többféle lehet (pl. referencia árfolyam, pénztári, deviza, vételi, eladási, számlakonverziós, stb.). A bank az általa alkalmazott árfolyamot attól függően állapítja meg, hogy milyen fizetési művelethez alkalmazza (pl. bankszámlák közötti átvezetések, bankkártyával végzett tranzakciók, készpénzfelvétel, stb.).

Árfolyam tájékoztatás:
A bank által jegyzett árfolyamok megjelenítése bankfiókban árfolyamtáblán, valamint a banki internetes honlapon.

Átutalás:
Készpénz használata nélküli fizetési mód. A megbízó arra utasítja a bankot, hogy a nála vezetett bankszámláról írjon át egy meghatározott összeget a megbízásban szereplő személy, intézmény bankszámlájára.

Bankfiók:
A bankfiók jogi személyiség nélküli egység, amely egy hitelintézményhez tartozik, és ennek az összes vagy bizonyos tevékenységét végzi. A bankfiókok a hitelintézmény által megszabott autonómiát élvezik.

Bankhitel:
Kölcsön, melyet a bank bocsát ki. Időtartam, rendeltetés, biztosíték, pénznem stb. szerint határozható meg.
A hitelek lehetnek:, fogyasztói hitel, jelzálog kölcsön, kiegészülő, megújuló vagy rulírozó hitel.

Bankkártya:
Elektronikus fizetőeszköz, amellyel a kártya tulajdonosa hozzáférhet  a megnyitott folyószámláján lévő összegekhez. Ugyanakkor ha a bankkártyához egyéb szolgáltatások is kapcsolódnak, mint például a folyószámlahitel, akkor ezek is elérhetők a kártya használatakor.
Bankkártya folyószámla:
Olyan folyószámla amelyhez kártyával lehet hozzáférni, és amely a kártyával végzett műveletek, fizetések, költségek dekontálásához használható.

Bankon belüli átutalás:
Olyan átutalás ami egy azon bank ügyfelei közt történik.

Bankon kívüli átutalás:
Olyan átutalás, amely más bank ügyfelének folyószámlájára történik.

Betét:
Betétnek nevezik a banknál kamat elérése céljából számlán elhelyezett pénzösszeget. A látra szóló betét a folyószámlán lévő olyan pénz, amelyről az ügyfél bármikor rendelkezhet. A látra szóló betétek után alacsonyabb kamatot fizet a bank, mint a lekötött, határidős betétek után. A határidős betétek lehetnek folyamatosan megújulók, ebben az esetben a lejáratot követően a betét összege (vagy annak kamattal növelt összege) ismét, automatikusan lekötésre kerül. A takarékbetétként elhelyezett megtakarításokról külön okmányt, takarékbetétkönyvet állítanak ki az ügyfél részére. A takarékbetét is kamatozik, a kamatok jóváírása jellemzően az év végén vagy a betét megszűnésének napján történik.

Bróker:
Közvetítő kereskedők, akik az üzletfelek számára megszervezik az egyes ügyleteket, maguk azonban saját számlára, tulajdonosként nem részesei a tranzakciónak.

Cash flow kimutatás:
A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által generált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás.

CVC és CVV kódok:
A MasterCard esetében az ún. Card Verification Code, a Visa esetében az ún. Card Verification Value egy numerikus érték (a bankkártya mágnescsíkján kódolt), melynek segítségével megállapítható egy kártya valódisága. Az ún CVC 2 kódot, mely az Eurocard/MasterCard kártyák hátoldalán található számsor utolsó három számjegyében szerepel, az Internetes vásárlásoknál kell megadni

Csekk:
A bankszámla terhére, a számlatulajdonos által, esetleg az általa megbízott személy által nagyrészt bankfiókban, esetleg (szerződés szerint postán vagy máshol, pl. kereskedelmi helyen) beváltható, készpénzt helyettesítő fizetési eszköz; Magyarországon csekknek elsősorban a postai készpénzátutalási megbízást hívjuk.

Csoportos beszedés:
A Kedvezményezett (pl. közüzemi szolgáltató, biztosító, stb.) által azonos jogcímen, több kötelezett bankszámláinak terhére, kötegelve benyújtott Beszedés, minden egyes érintett Bankszámla-tulajdonos előzetes felhatalmazása alapján.
Csődeljárás:
Ha az adós fizetési kötelezettségeinek előre láthatóan nem tud majd eleget tenni, vagy fizetésképtelensége bekövetkezett, csődeljárás kezdeményezhető. Ennek során az adós fizetési haladékot kap és a hitelezőivel megállapodásra törekszik (csődegyezség) a társaság továbbműködése érdekében. Csődeljárás esetén a cég nevét (rövidített nevét) „csődeljárás alatt” („cs. a.”) toldattal kell használni.

Devizaátváltás:
A devizapiacokon az eltérő devizanemek egymás közötti átváltása zajlik.

Devizakockázat:
A devizában denominált pénzügyi eszközök tulajdonosainak abból fakadó kockázata, hogy az árfolyam elmozdulásával az általuk tartott deviza hazai fizetőeszközben kifejezett értéke megváltozik.

Dombornyomásos kártya:
Olyan bankkártya, amelynek a kártyaszáma a kártya síkjából kiemelkedik, ezáltal lehúzógépbe helyezve az önátírós bizonylatra a kártya száma és érvényességi ideje, továbbá a kártyabirtokos neve automatikusan, tévesztés nélkül kerül át.

Előtörlesztés:
A hiteltartozás visszafizetése még a futamidő lejárata előtt.  Előtörlesztés esetén a hitelintézmény előtörlesztési jutalékot igényelhet. Ha előtörlesztés történik, akkor a következő két eset léphet fel:, a havi részlet csökken és a törlesztési futamidő változatlan marad vagy a havi részlet változatlan marad, míg a törlesztési futamidő csökken.

Értékbecslés:
Az ügyfelek által biztosítékul felajánlott ingatlan(ok) vizsgálata, amely a helyszíni szemléből áll, és amelynek eredményeként a hivatalos értékbecslő írásos elemzést készít, továbbá megindokolja az általa meghatározott értéket.

Értékpapír:
Vagyoni jogot vagy követelést megtestesítő okirat, melynek birtoklása nélkül nem érvényesíthető a követelés. Az értékpapírok átruházhatók (forgathatók).
Fajtái:
kibocsátó szerint:, állampapírok
sorsjegy, kötvény, kincstárjegy, járadéklevél, stb.
magánpapírok-részvény, kötvény, váltó, csekk, stb.
szolgáltatás tárgya szerint: pénzpapír, árupapír (közraktárjegy)
tartalma szerint: követelést (váltó), részesedést megtestesítő (részvény), lehet bemutatóra, névre, vagy rendeletre szóló
hozam szempontjából: fix, változó, vegyes kamatozású

Fedezet:
A bankok a hitel visszafizetésének biztosítékaként rendszerint valamilyen biztosítékot szoktak kérni a hitelfelvevőtől. Nemfizetés esetén a bank ebből elégíti ki az ügyféllel szembeni követelését. A biztosítékok (fedezetek) legfontosabb típusai: kezesség, zálog, engedményezés, óvadék, opció).

Fix kamatozás:
Amikor a kamatok előre rögzítettek és később sem változnak.

Fix részlet:
A hitel igénylésekor az ügyfélnek lehetősége van kiválasztani a havi törlesztési részlet típusát. Ha ez a részlet fix, akkor a hitel lejáratáig változatlan marad.

Fizetési garancia:
Bank fizetési ígérete, garanciája a szállító részére, amennyiben a bank ügyfele, mint vevő részére a szerződésszerű teljesítés megtörtént.

Fizetőképesség:
Egy személy/vállalat azon kapacitása, amely révén képes a határnapig törleszteni adósságait.

Folyószámla:
Bankszámla – pénz kezelése, pénz letétele és megőrzése a bankban; a folyószámla vagy a bemutatásra szóló betét nagyon kis kamathordozó, vagy egyáltalán nem jár kamattal és a kliens bármikor felveheti a letett összeget. A letéti- és a takarékszámlák esetében az összeget futamidőre teszik le, és mindig kamattal jár.

Folyószámlakivonat:
Egy elszámolási időszak (általában hónap) forgalmainak összesítése – általában papíralapú és elküldik az ügyfél részére, nem feltétlenül, de legtöbbször azonos a kivonattal is.
Franchise:
Egy olyan (franchise) szerződés alapján működő, önálló egységekből álló hálózat, amely szerződés keretében a hálózat működtetője (a franchisor vagy a franchise adója) az egység működtetője, az átvevő (franchisee) részére, díjfizetés ellenében jogokat garantál.

Futamidő:
A betét elhelyezésének vagy hitel fennállásának időtartama. A kezdőnaptól a lejáratig terjedő időszak. Az induló vagy a lejárati napot nem számítjuk hozzá a futamidőhöz.

Garancialevél:
Olyan garantálási eszköz, amely bizonyos szerződési záradékokat garantál, és amely révén a garantáló (a bank) kötelezi magát, hogy a hiteligénylő hitelezőjének egy adott összeget fizessen abban az esetben, ha a hitel igénylője nem teszi ezt.

Hitelbírálat:
A hitelbírálat (scoring) eljárás lényege egyrészt, hogy megállapítsa, hogy egy kérelmező kaphat-e hitelt, illetve, hogy mekkora lehet a hitelkeret. A scoring minden kérelmező esetében egyedi értékeket állapít meg, lényegében azt jelenti, hogy felmérik, mekkora a valószínűsége annak, hogy a hitelkérelmező személy a jövőben pontosan teljesíti a hitel használatából keletkező fizetési kötelettségét.

Hitelező:
Olyan jogi személy aki, legális körülmények között, egy adott személynek (hitel igénylő) bizonyos összeget nyújt; ennek eredménye, hogy a hitelező megszabott idő után az összeget visszakapja a hozzá tartozó jutalékokkal együtt.

Hitelkártya:
Olyan bankkártya, amelynek felhasználásával a bank által meghatározott hitelkeret erejéig lehet pénzt költeni; ezt az összeget kamataival együtt kell visszafizetni.

Hitelkeret:
Számlás előfizetéssel rendelkező ügyfeleink hitelkerete egyaránt lehetővé teszi a mobiltelefonon keresztüli MobilVásárlás és emelt díjas szolgáltatások igénybevételét, ugyanolyan módon mintha univerzális egyenleg lenne. Számlás előfizetők akár egész hitelkeretüket felhasználhatják MobilVásárlás szolgáltatásra.

Hitelminősítés:
A hitelfelvevő egy adott típusú hitelének kockázatát jellemző mutató, amelyet a hitelminősítő intézet ad. A hitelminősítés kialakítása gondos elemzésen alapul, és a hitelfelvevő nemfizetési kockázatát fejezi ki. A hitelminősítés alapján a hitelnyújtó dönthet a hitel odaítéléséről, visszavonásáról (felmondásáról) illetve annak árazásáról.

IBAN:
Az International Bank Account Number rövidítése; meghatározott számlaszám képzési algoritmust rögzít, mely a saját bankszámlaszámunkból képezhető, és ezzel a bankszámlaszámunk nemzetközi használatra alkalmas alakját kapjuk meg – megadása a nemzetközi fizetési forgalomban szükséges.

Infláció:
Az infláció az árszínvonal tartós emelkedését jelenti, egyik fő kiváltó oka a gazdaságban jelen lévő pénzmennyiség nagymértékű növekedése. Az inflációt az ún. árindexszel mérik. Az árindex egy adott időszak – általában egy év – elején és végén mért árszínvonal hányadosa.

Inkasszó:
Az egymással üzleti kapcsolatban álló partnerek megállapodást kötnek a következőre:, a pénzügyi teljesítés olyan módon történik, hogy a jogosult (pl. közüzemi vállalat) az adott összegre – bankján keresztül – beszedési megbízást indíthat, amelyet a kötelezett fél bankja az előzetes megállapodás alapján köteles teljesíteni a fizető fél értesítése, egyedi engedélye nélkül. A megállapodás lehet egyszeri és folyamatos jellegű.

Internet banking:
Az internetbank angol neve; az a rendszer, amellyel (általában bármely) számítógépről elérjük a számlát vezető bankunk elektronikus rendszerét és az internet böngésző segítségével a számlánk felett rendelkezhetünk, aktív műveleteket hajthatunk végre (fontos különbség a házibankhoz képest, hogy itt nem kell külön program a szolgáltatáshoz, így az bármilyen, internetre kapcsolt számítógépről használható).

Jegyzett tőke:
Más néven alaptőke, az a pénzösszeg, illetve nem pénzbeli hozzájárulás (apport), melyet a tulajdonosok véglegesen bocsátanak a társaság rendelkezésére.

Jelzálog:
A jelzálog egy ingatlan, telek vagy épület garancia, amely a hitelezőnek (hitelt nyújtó személy vagy intézmény) biztosítja az adósság visszanyerését. A tulajdonjogról való ideiglenes lemondás ingatlan esetében; hitelszerződések garanciája.

Jelzáloghitel:
Hosszú távú hitel, amelynek fedezetéül valamilyen ingatlan szolgál.  A hitelfelvevő a kölcsönt az ingatlanra mint fedezetre kapja, jövedelmétől függetlenül. Az ingatlanra a bank jelzálogjogot jegyez be. A hitel általában lehet lakáscélú (pl. vétel, bővítés) vagy szabadfelhasználású.

Kamat:
A kamat összege és a kölcsönzött pénzösszeg közötti, százalékban kifejezett arány, amelyet a meghatározott időszakra – rendszerint egy évre – fizetendő kamat összegével fejeznek ki. A kamatláb tehát azt mutatja, hogy időszakonként a kölcsönösszeg hány százalékát kitevő kamat fizetendő.

Kereskedő:
Az a jogi személy, aki kereskedelmi dokumentumokat és tevékenységet hajt végre, és aki elfogadja fizetőeszközként a bankkártyát az általa forgalmazott áruért vagy a nyújtott szolgáltatás ellenében

Késedelmi kamat:
A hitel késedelmes törlesztése esetén a bank által felszámított büntetőkamat-többlet

Kezes:
Az a személy, aki vállalja egy harmadik fél esedékes adósságainak kifizetését abban az esetben, ha ez fizetésképtelenné válik.

Kincstárjegy:
Egy éven belüli lejáratú, névérték alatt kibocsátott államkötvény, amelyért lejáratkor a névértéket fizeti ki a kibocsátó.

Kötvény:
Jogi személy (állam, helyi hatóság, cég) által szerződött hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melynek kibocsátója (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt névértéknek (pénzösszeg) az előre meghatározott fix kamatát, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának (jogosult) a megjelölt módon és időben kifizeti.

Lízing:
A hitel egyik formája, amely ingatlan, felszerelés, vagy egyéb eszközök (aktívák) bérbeadását jelenti a lízingszerződésnek megfelelően, meghatározott időtartamra (futamidőre) és fix összeg ellenében, vagyis a lízingbeadó átengedi a lízingtárgy használatát a lízingbe vevőnek. A szerződés lejártakor az eszköz automatikusan vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába mehet át, amennyiben ezt előre kikötötték.

MasterCard:
A MasterCard az Europay európai kártyatársaság amerikai partnere. A MasterCard kártyák az Europay/MasterCard nemzetközi kártyatársaság betéti kártyái közé tartoznak, és a kártyacsalád felső osztályát képviselik, rendszerint ezekhez kapcsolódik a legtöbb kiegészítő szolgáltatás. Előfordulnak betéti- (debit) és hitelkártya (credit) változatban is.

Megtakarítási folyószámla:
A Megtakarítási Számla lényege, hogy bármikor érkezhetnek rá jóváírások és terhelés, készpénzfelvétel vagy átutalás útján. Így az ügyfél élvezheti a magasabb betéti kamat és a rugalmas számla előnyeit.

Osztalék:
Ha valaki valamely társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, akkor jogosult arra, hogy a társaság adott időszakban elért eredményéből tulajdoni hányadának arányában részesedjék.

Pénzeszközök:
Egy bank (illetve bármely szervezet, társaság) fizetőképessége, vagyis az a képessége, hogy bármely pillanatban vissza tudja fizetni az ügyfelei pénzét, illetve fizetni tud ügyfelei szolgáltatásáért. Különösen bankok esetében hangsúlyos, fontos fogalom. A bármikori fizetőképességet körültekintő – likviditási terven alapuló -likviditásmenedzseléssel tudja elérni a bank.

Részvény:
A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Tulajdonosa az adott részvénytársaság résztulajdonosává válik. Megilletik mindazon jogok (és ugyanakkor terhelik mindazon kötelezettségek), amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a részvényes gyakorolhat (tagsági jogok: közgyűlésen, szavazásban való részvétel; vagyoni jogok: osztalékhoz való jog, likvidációs hányadhoz való jog).

Swift:
Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication, nemzetközi elektronikus kommunikációs rendszer, ezen keresztül bonyolítható le a devizapiaci üzletek túlnyomó része.

THM:
Az a belső kamatláb, amely kifejezi az adott hiteltermék esetén az ügyfél által fizetendő összdíj mértékét. Számításánál nem vehetők figyelembe a prolongálási költség, késedelmi kamat, biztosítási és garanciadíjak, valamint átutalási díjak. A pénzügyi intézménynek biztosítania kell, hogy az ügyfél a szerződés aláírása előtt megismerhesse a THM-et és az ügylet összes körülményét, feltételét. Hitelfelvétel során az ügyfelet terhelő, a banknak fizetendő összes díj, amely a felvett összeg százalékában fejezi ki a hitellel kapcsolatos összes terhet.

Token:
Biztonsági eszköz; egy pár másodpercig percig érvényes jelszót generál, melyet az internetbank alkalmazásba történő belépéskor kell megadni az érvényes azonosítás érdekében.

Törlesztés:
A hitelező által kölcsönadott összeg visszatérítése kamataival együtt, a hitelszerződésnek megfelelően.

Türelmi idő:
A hitel törlesztésekor a tőke visszafizetésére adott haladék. Ez idő alatt csak a kamatot kell fizetni. Hitelkártyáknál is gyakran használt ez a kifejezés; azt a nap számot jelöli, amit az elszámolási periódus legelső napjától az elszámolási periódus lezárását követő visszafizetési határidőig számítunk.

Üzletszabályzat:
A bank által a termékeire, szolgáltatásaira vonatkozó definíciók és a jogszabályokkal harmonizáló belső (saját) szabályok összessége.

Váltó:
A váltó követelést megtestesítő értékpapír. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni.

Valutaárfolyam:
A külföldi fizetőeszközök (deviza, valuta) és az értékpapírok ára. A devizaárfolyam valamely meghatározott devizának egy más ország pénznemében kifejezett ellenértéke.

VISA:
A Visa egyike a legnagyobb nemzetközi kártyatársaságoknak és bankkártyás fizetési rendszereknek. Az Europay/MasterCard társasághoz hasonlóan a Visa sem önállóan bocsátja ki a kártyákat, hanem a rendszeréhez csatlakozott kibocsátó bankokon keresztül. A Visa működteti a kártyaelfogadás hátterét képező pénzátutalási rendszereket; a kártyaelfogadó kereskedők, kibocsátó- és elfogadó bankok az ő hálózatán keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A Visa kártyákat minden olyan helyen elfogadják, ahol a Visa embléma megjelenik.