10, Híres épületek: Budapest, Nyugati pályaudvar, Királyi váró

August W. de Serres Az udvari pavilon terve. Forrás FSZEK BGY

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Zebegényből érkeztem vissza, amikor a Nyugati pályaudvar csarnokába értem, észleltem, hogy a „királyi váró” nyitva van. Itt segítik a pályaudvarra érkező ukrán menekülteket. Szerencsémre alig volt itt segítségre szoruló. Így megszólítottam az ott szolgálatot teljesítő katasztrófa védelmis urat, hogy készíthetnék-e néhány felvételt. Csoda történt, megengedte. Régi vágyam vált valóra!

Az udvari pavilonról a legjobban Vadas Ferenc: Az első nagyvárosi pályaudvar munkájából tájékozódhatunk. A műből megtudhatjuk, hogy az uralkodói váróterem típusa valójában közép-európai sajátosság, alapvetően a német nyelvterületre jellemző.

A Nyugati pályaudvaron kialakított udvari pavilon nem különálló épület, azonban bécsi barokk stílusának, gazdag dekorációjának köszönhetően jól elkülönül a franciás stílusú pályaudvar egészétől. Persze funkciójából adódóan nincs semmi különös az erőteljesebb díszítésben, és a Habsburg családról lévén szó a bécsi barokk stílus is érthető.

A homlokzat architektonikus tagolása és díszítése egyértelműen a bécsi udvar építészetére vezethető vissza. A belső terekben uralkodóhoz méltóan a palotaépítészetre, és nem a pályaudvar-építészetre jellemző megoldásokkal találkozhatunk. A dekoráció, igen gazdag, több helyütt aranyozott felületekkel is találkozhatunk. A központi szalon igazán elegáns, aránylag kis méreteit tükrök felhelyezésével tudták optikailag megnövelni.

Szomorúan állapítottam meg, hogy nemcsak a pályaudvarra, de a királyi váróra is ráférne egy rekonstrukció!

9, Híres épületek: Budapest, Király utca 89.

20220510 122908 Király u. 89. Orlai ház

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Szeretem a monogramos házakat, a Király utcában egy szépen felújított házat találtam, ami érdemes a figyelemre!

Vasárnapi újság 50. szám 1898. Budapes, Deczember 11. 45. évfolyam

Hirdetés:

PALAISROYAL a fő- és székváros legnagyobb áruháza ORLAI SÁNDOR perzsa esász., spanyol kir. udvari szállító 7777 Budapest, Koronaherczeg-utcz a 8. sz. a követkézé’ ezikkeket gyári árban ajánlja: Nászajándékok, china i ezüst-áruk, finom bronze-áruk, disz-órák, gyémántutánzat ékszerek valódi fogl., valódi párisi legyezők, bőrdiszmüáruk, ezüstbotok, bőröve k (gürtl), szalag, bársony, arany és fémövek.”

Ez a hirdetés valószínű a karácsonyi vásárra készült. Nem tudom milyen sikeres kereskedő volt Orlai Sándor, de azt igen, hogy 1901-ben elhunyt, 38 évesen. Beköltözött a Király utcai saját bérházába. Ezt tükrözi a bérház kapuja, ami nemrég lett restaurálva. Illetve ott található a feleség Lang Jenny nevének kezdőbetűi.

8, Híres épületek: Budapest, Millenium ház

20220721 115924 bejárat feletti szoborcsoport

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Millennium Háza-egyik kedvenc házam, sokat fotóztam, még romos állapotában is.

A korábban Olof Palme-ház néven ismert épület a Városliget egyik legrégibb építménye. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 2017 végén kezdődött rekonstrukció során megújult ház közösségi térré, élményközponttá alakult. 2019 óta Millennium Háza a neve.

Hamar kiderült, hogy az épület műcsarnoknak nem alkalmas, az 1896-os millenniumi ünnepségeken kiállítótérként használták, de nem képeket, hanem kórházi felszereléseket, sebészeti eszközöket állítottak ki benne. Ezután a főváros tanácsa Fővárosi Múzeummá alakította. 

második világháború alatt az épületben hadikórház működött. A bombázások súlyosan megrongálták, beltéri stukkódíszítései megsemmisültek. A háborús károk javítása érdekében az épületet többször átalakították.

1954-ben a frissen alakult Művészeti Alap kapta meg, és szobrászok műhelye, illetve a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye lett. 1958–1961 között Bardon Alfréd tervei alapján teljesen átalakították.

Az épület bejáratát a mai Olof Palme sétány felőli oldalra helyezték át, a régi bejárat helyén pedig rámpát és gazdasági bejáratot alakítottak ki.

1990–93 között, amíg a Műcsarnokot felújították, az átmenetileg ide költözött vissza; ezután a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének székhelye lett. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába adták, de méltó, hosszú távú művészeti-kulturális funkciót ez az alapítvány sem talált neki.

2017 őszén bejelentették, hogy a Liget Budapest Projekt részeként Millennium Háza néven nyitják újra, hogy a századfordulós „aranykort” jelenítsék meg benne.

Az épület főbejáratát visszahelyezték a Hermina út felőli oldalra. Előtte rózsakertet alakítottak ki. A megmaradt eredeti elemeket, a külső falakat, a homlokzat téglaburkolatát, a Zsolnay-kerámiákat megtartották, helyreállították, illetve pótolták.

7, Híres épületek: Budapest, Hajós utca 13-15

20210831 112143 visszanézve

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Operabarát bérletemet intézése ügyében jártam a házban, ugyanis itt található az Operaszervezés, azaz Opera Érékesítési Centrum.

A Hajós utca 13-15 szám alatti négyemeletes lakóház Jahn József  (1845–1912 építőmester, számos eklektikus stílusú épületet tervezett és kivitelezett Budapesten) tervei alapján épült 1898-ban. Az 1860-as években egy egyszintes épület állt a helyén.

Lakcímjegyzék szerint 1898-ban a 13-as szám Guttmann Mór, Béla és Lajos nevén volt, míg a 15-ös Stessel Jánosné tulajdona. A következő évben már látható a változás: a 13-15-ös szám, így egyesítve Jahn József nevén van.

Az épület a háborút szerencsésen túlélte, nem kapott találatot. Bent a kapualjban gyönyörű a mennyezet festése. Ezek a Lotz Károly freskók csodálatosak

Az udvarba belépve elénk tárul a ház mérete, valamint a Jahn által előszeretettel alkalmazott lodzsás folyosók, gazdagon díszítve oszlopokkal és kőbábos korláttal.

6, Híres épületek: Budapest, Palace Hotel, Rákóczi út

DSCF2565 Rákóczi úti homlokzat

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Szecessziós Palace Hotel

1909. október végén Komor Marcell és Jakab Dezső építési engedélyért folyamodtak és megkezdték a tervezést.

Komor Marcell (Pest,1868. November 7. Sopronkeresztúr, 1944. november 29.) magyar építész, Jakab Dezsővel (Biharrév, 1864. november 4. Budapest, 1932. augusztus 5) együtt a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakjai.

A beadott tervek alapján elkészült épület kapuit 1911. február 13-án nyitották meg a szállóvendégek számára. A Zsolnay kerámiával díszített palota a széles, forgalmas út ékkövévé vált a Rákóczi úton.
A 8 szint, ami talán 6-nak látszik, mindenképpen különleges.
Mindegyikhez 13 szoba és 1 cselédszoba társult.
Az épületben központi fűtés, hideg-meleg víz, valamint elektromos ébresztőkészülék, az első emeleten olvasóterem, társalgó és függőkert volt.
1923-ban a földszintet átépítették, a bejárat fölé előtető került.
A szállodát 1958-ban államosították és az Országos Idegenforgalmi és Szálloda Vállalaté a későbbi Hungária Szálloda és étterem Vállalaté lett. A 1970-es évek elején került át a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalathoz
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1999-ben műemlékké nyilvánította.

5, Híres épületek: Izabella utca 94.

DSCF0509 Izabella u. 94. főhomlokzat

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Az Izabella utca végén, trolibusz ablakán kitekintve láttam meg először az épület, ami a Ferdinánd híd lábától néhány lépésre található. A gazdagon díszített épület, igazi ékszer. A mellette álló kisebb romos szomszédjával, annak rendbetétele után a századforduló csodálatos emléke lenne.

A tervezők, Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp sok pesti bérházprojekt után 1896-ban kapták meg a lehetőséget a Lindenbaum-házak (VII. Izabella utca 94-96.) megtervezésére. A „végeredményt látva a megrendelő Sonnenfeld Mór egy pillanatra sem volt elégedetlen velük – hiszen a teljesen átlagos, sőt, unalmas utcai homlokzatot szecessziós vakolatdíszek tucatjaival dobták fel. A kortársak persze jórészt nem igazán tudták megemészteni a hirtelen Magyarországra is betört stílust. Sokak szerint csak giccsparádéként, vagy túldíszített szemétként tekintett szecesszió a századfordulóra már teljes mértékben elfogadottá vált”

Spiegel Frigyes  (Pest1866április 24. – Budapest1933február 26.) pályája kezdetén Freund Vilmos műépítész mellett dolgozott, de 1895-ben Weinréb Fülöppel (Valkóc1863augusztus 12. – Budapest1934március 24.) közös irodát nyitott . Világszerte az elsők közé tartozott, akik egyszerű anyagokkal helyettesítették a korábbi korok, így a romantika súlyos díszeit sőt, színes motívumokat helyezett a homlokzatra.

A 94. számú épületen a kék, zöld és a sárga színek, dominálnak. Az épületen szép számmal akadnak aranyozott díszek, melyek közt napkorongokat, csillagokat és pávákat találhatunk, mindezeket pedig számtalan állat- és növényábrázolás veszi körbe. Látványos a paradicsomi fa két almával és a csábító kígyóval ábrázoló díszek, de találkozhatunk itt kutyákkal, sőt, pávákkal is. A napkorongok felé szálló madarakat, a szép aranycsillagokat, a díszítősorok két szélén a Holdat jelképező ezüst nőalakokat is.

4, Híres épületek: Budapest, Bajza utca 49 – 51

DSCF3214 Bajza 49 51. 1

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Ez az épület a Bajza utca Podmaniczky utca felőli végén, a 49–51. szám alatt található Az eredetileg „VI. kerületi Bajza Utcai Községi Polgári Leányiskolának” hívott épület 1917-ben lett kész. Tervezője pedig nem más volt, mint a Margit-szigeti víztorony, a budafoki Törley-mauzóleum és az egykori József Telefonközpont alkotója, Ray Rezső Vilmos (Budapest1876június 26. – ?, 1938április 11.) műépítész.

 Bajza utcai iskola a „klasszikus” szecessziós házaknál egyszerűbb, premodern stílusú épület, tulajdonképpen átmenet a szecesszió és a modern stílus között. A homlokzat díszei, az ablakok és a tetőzet azonban azt bizonyítják: a szecessziónak sikerült elegánsan és emelt fővel búcsúznia. A homlokzat legfeltűnőbb elemei a Horvay János (Pécs1874, május 27. –BudapestErzsébetváros1944november 19.) szobrászművész tervezte féldomborművek, amelyek Lehel vezért, Erős Jánost, Hunort és Magyart, Toldi Miklóst és Botondot ábrázolják. Ezeket egykor a pécsi Zsolnay-gyár készítette.

3, Híres épületek: Budapest, Dob utca 85.

VII. kerület Dob utca 85. főhomlokzat

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Egy gyalogos séta során eljutottam a Dob utcába. Ott 85-ös szám alatt egy csodálatosan felújított iskola épületre leltem. Az épület Hegedűs Ármin  (Szécsény1869október 5. –Budapest1945június 29.) tervei alapján épült, ma az Erzsébetvárosi Két Tannyelvű Iskola egyik telephelye. A 1906-os átadón Bárczy főpolgármester is megjelent, hiszen az iskola akkoriban a város egyik legkorszerűbb intézményének számított. A tervező Hegedűs Ármin ugyanis nemcsak a szecessziós építészetnek volt mestere, hanem a korabeli pedagógiai elveknek is: az épületet ezért úgy tervezte meg, hogy a diákok igényeit és testi-lelki fejlődését egyaránt kielégítse és biztosítani tudja.

A fentiek miatt nem hiányozhatnak a Dob utcai iskola homlokzatáról a szecessziós díszítések, amelyek Vajda Zsigmond (Bukarest1860május 11. – BudapestErzsébetváros1931május 22.) tervei alapján készült mozaikok. Róth Miksa  (Pest1865december 26. –Budapest1944június 14.) műhelyében készültek. A lányok bejárata felőli oldalon „lányos”, a fiúk oldalán pedig „fiús” tevékenységeket ábrázolnak. A mozaiklányok virágot kötnek, énekelnek, szőnek, fonnak, hímeznek; míg a fiúk magas ugranak, katonásdit játszanak, földrajzot és mérnöki ismereteket tanulnak. Középen pedig körtáncot láthatunk: itt találkozhattak egymással a gyerekek, máshol nemigen – az iskolában a nemek ugyanis emeletenként is elkülönültek.

2, Híres épületek: Budapest, Athenaeum ház

pallasz athéné szobor.jpg

Képeket és a leírást készítette: Hucskóné Kovács Mária

Athenaeum ház: a Rákóczi út 54-es számú épület is, amely a hírhedt Blaha Lujza tér felől a Keleti pályaudvar irányába indulva a harmadik ház balra. Az épület a második világháború óta tetődíszétől megfosztva egy teljesen átlagos eklektikus bérház képét mutatta.

Pedig ez a ház nagyon is egyedi, hiszen itt működött egykor az egyik első magyar „sajtóvállalat”, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdaipari Részvénytársulat. Emich Gusztáv könyvkereskedéséből kinőtt nyomda, könyv- és lapkiadóhoz hasonló volumenű vállalkozásra nemigen akadt más példa a XIX. század közepi Magyarországon. Az 1841-ben megnyílt könyvesbolt az 1848-as forradalom idején már 32 művet adott ki, majd saját nyomdát vásárolt, fénykorában pedig több száz különböző kiadványt, köztük 25 lapot jelentetett meg, köztük a Pesti Naplót, a Fővárosi Lapokat és a Bolond Miskát is.

A növekedés következtében az Athenaeum az 1890-es években több ingatlant is vásárolt , így a Rákóczi út 54-et, ahol 1898-ra felépítették a ma is álló házat Krumholz Ágost tervei alapján, Hauszmann Sándor építőmester kivitelezésében. A ház legfőbb ékességeit odafönn, a negyedik emelet magasságában kell keresni, az ide készített mozaikok ugyanis olyan, nyomdászattal kapcsolatba hozható alakokat jelenítenek meg. Az épületet a tetején trónoló Pallasz Athéné-szobor koronázta meg és tette mindenki számára világosan beazonosíthatóvá. A jellegzetes dísz azonban a második világháborút követően eltűnt, helyét az ötvenes években egy vörös csillag volt a helyén, ami 1956-ig maradt a helyén., így a párkányzat fölötti rész üres volt, egészen mostanáig.

Külön és kiemelten kell szólni arról, „ hogy az akár főnemesi otthonnak is beillő épület legfelső szintjének ablakközeiben nyolc mozaikjáról melyeken hét alak – a legendás királyi jegyző és krónikás Anonymus, az író-publicista Táncsics Mihály (1799-1884), a holland festészet legismertebb alakja, Rembrandt (1606-1669), a német reneszánsz magyar gyökerű zsenije, Albrecht Ajtósi Dürer (1471-1528), a könyvnyomtatás atyjaként tisztelt Johannes Gutenberg (1400 k.-1468), a bécsi klasszikus zenében maradandót alkotó Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791), a nyomdatechnika legfontosabb eljárását, a litográfiát feltaláló Alois Senefelder (1771-1834 –, valamint a Pallasz Athéné jelképét jelentő bagoly látható.”Ezek a műalkotások a világhírű üveg- és mozaikgyáros, Róth Miksa (1865-1944) műhelyében születtek. Az épület jelenleg szállodaként működik.

Saját üzemeltetés, vagy bérbeadás? Erre is választ adhat az ingatlanüzemeltető korai felmérése!

Ingatlanbefektetés

Tanulságos történet következik arról, hogy miért érdemes már a befektetés gondolatakor kikérni ingatlanüzemeltető véleményét.

Ügyfelünk így tett, és ezzel megóvtuk egy rizikós befektetéstől, és egy számára jövedelmezőbb hasznosítás mellett tette le a voksát tanácsunkra.

Ha megkeresnek minket egy ingatlan felújítása előtt javaslatokért, akkor mindig azt kérdezzük először, hogy mi lesz az épület célja? Kinek készül és mire fogja használni azt? Azért fontos meghallgatni a véleményünket még a munkálatok megkezdése előtt a tervezési fázisban, mert lehet, hogy az ingatlanra vonatkozó szabályozások és elvárások olyan terheket rónak majd a tulajdonosra, amelyekkel már nem éri meg saját kézben üzemeltetnie az épületet.

Jól döntött annak az épületek a tulajdonosa is, aki egy munkásszálló kialakítása előtt keresett meg minket. Az előzetes beszélgetések és a helyszíni bejárás során kiderült, hogy az épület adottságai ugyan megfelelnek a célnak és a célközönség is megvan hozzá a környéken, de a szociális és tűzvédelmi szabályozások nagyon szigorúak, és a pályázati feltételeknek is meg kell felelni.

Egy I.-es kategóriájú munkásszálló kialakítása esetében például figyelembe kell venni, hogy maximum 4 ágy lehet egy hálóteremben minimum 5 m2 alapterülettel fekvőhelyenként. A vizesblokkok száma is meghatározott, nemenként 5 főre egy mosdó vagy mosdócsap, 10 főre legalább egy zuhanyozó, továbbá 5 női és 10 férfi férőhelyenként egy-egy WC és 10 férfi férőhelyenként egy piszoárt kell biztosítani.

A II. kategóriában még nem, de egy I. -es kategóriájú munkásszállón már komoly előírások vannak a kertre, közös helyiségre és annak felszerelésére is, illetve az olyan extra szolgáltatásokra, mint a portaszolgálat, vagy a kétnaponkénti takarítás.

A tulajdonos, akinek az eredeti elképzelése a munkásszálló lett volna, nem ismerte a feltételeket, így fel sem tudta mérni, hogy a saját üzemeltetés a felújításon túl milyen extra költségekkel és kötelezettségekkel jár. Az eredeti tervekben nem is biztos, hogy szerepelt volna a kerthelyiség és a közös terekhez szükséges felszerelés biztosítása sem.

A beruházás büdzséje csak egy tétel, noha ott is módosításokat kellett volna tenni, ha meg akar felelni a pályázat összes feltételének, de az üzemeltetés is sokkal több munkával járt volna, mint tervezte.

És akkor még nem is beszéltünk olyan „apróságokról”, mint a légkondicionálás kérdése, ahol szintén voltak javaslataink. Mi a számtalan általunk üzemeltetett ingatlan tapasztalata alapján meglátunk olyan számára előre nem látható feladatokat is, amelyekkel jobb még a felújítás szakaszában foglalkozni. Mint például azt, hogy ha légkondicionálást telepít, akkor az ablakokra szereljen nyitásérzékelőt, vagy, hogy a távirányítókat, kulcsokat érdemes egy külön zárható szekrényben tárolni.

A tulajdonos egy kicsit meg is döbbent azon, hogy mennyi tennivaló, átalakítás és feladat van egy munkásszálló üzemeltetése során, így végül úgy döntött, hogy nem vág bele saját maga, hanem felújítja az épületet és bérbe adja azt. Ezzel a döntéssel kevesebb terhet vállal, kisebb lesz a projekt költsége és a bérlő saját maga felkészítheti az ingatlant olyan célra, amire szeretné használni. Így a tulajdonosnak csak a bérleti díjat kell beszednie és nincs további kötelezettsége (kivéve persze az ingatlan karbantartása).

A fenti példa is jól mutatja, hogy az ingatlanbefektetésben sem érdemes elhamarkodott döntést hozni, és mindig érdemes szakértővel is egyeztetni, hiszen lehetnek olyan rejtett költségek és vállalások egy projektben, amire nem számítunk. Jobb, ha a teljes képet látjuk, mielőtt belefogunk egy olyan felújításba vagy átalakításba, ami azután csak terhet jelent számunkra anyagilag és munka szempontjából is.

A jó befektetési döntések úgy kezdődnek, hogy felmérjük a célcsoport igényeit, a feltételeket és a követelményeket, a saját erőforrásainkat, és ezután döntünk az ingatlan sorsáról.

Mi tudunk segíteni abban, hogy meglássa egy épületben a lehetőségeket is és a kockázatokat is, így jó befektetési döntéseket hozzon.