A nagy esőzéssel és erős széllel járó viharok komoly károkat okozhatnak egy családi házban. A megelőzés kulcsfontosságú, és sokféle intézkedést lehet tenni az épület és a környezete védelme érdekében. Pár ötlet amikkel meg tudjuk előzni vagy csökkenteni tudjuk a károkat.

– Tetőfedés rögzítése: Ellenőrizd, hogy a cserepek, zsindelyek, lemezek stabilan rögzítettek-e. A meglazult vagy repedt elemeket cserélni kell.

– Ereszcsatornák tisztítása: A dugulásmentes eresz biztosítja a csapadék gyors elvezetését. Évente legalább kétszer érdemes kitisztítani.

– Lefolyók ellenőrzése: Ellenőrizd, hogy a víz akadálytalanul tud-e elfolyni a háztól, különben a víz bejuthat az alapokhoz vagy pincébe.

– Redőnyök, zsalugáterek: Védik az ablakokat a szél által hajtott tárgyaktól.

– Tömítések ellenőrzése: Az ablakok és ajtók szigetelése ne engedje be a vizet vagy szelet.

– Biztonsági zárrendszerek: A nyílászárókat erősebb viharban is zárva tartják, megelőzve a kicsapódást.

– Kerti bútorok, grillsütők, szerszámok: Vihar előtt el kell tenni őket, vagy biztonságosan rögzíteni.

– Fák, bokrok metszése: A beteg vagy túl magas ágakat érdemes eltávolítani, hogy ne törjenek le és okozzanak kárt.

– Kerti építmények: Ellenőrizni kell a szaletlik, kerti házak, kerítések stabilitását.

– Szélterelő növényzet telepítése: Olyan fás vagy bokros növényeket lehet telepíteni a ház köré, amelyek tompítják a szél erejét és csökkentik az épületre gyakorolt közvetlen nyomást. Fontos, hogy ezek ne legyenek túl közel a házhoz, és ne legyenek kiszáradt ágak rajtuk.

– Ajtó- és ablakmerevítések használata: Erős szél hatására az ablakok és ajtók benyomódhatnak vagy betörhetnek. Léteznek olyan speciális rögzítőelemek és zárak (pl. viharbiztos reteszek, kerettámaszok), amelyek extra tartást adnak, és védik a nyílászárókat a kifeszüléstől.

– Villámhárító rendszer: Különösen fontos magasabb épületeknél vagy villámhajlamos térségekben.

– Túlfeszültség-védelem: A ház elektromos hálózatát érdemes ellátni túlfeszültség-védőkkel, hogy megóvjuk az elektronikai eszközöket.

– Homlokzat és alap szigetelése: Megakadályozza, hogy a csapadék bejusson a falakba vagy pincébe.

– Vízelvezető rendszer karbantartása: A ház körül kialakított vízelvezetők (árok, dréncső) legyenek tiszták és működőképesek.

– Szivárgásjelzők beépítése: Hasznos lehet pincékben, gépészeti helyiségekben.

– Lakásbiztosítás átnézése: Legyen benne viharkár, beázás, tető- és kerti károk fedezete.

– Fontos iratok, eszközök védelme: Magasabban, víztől távol tárolni értéktárgyakat, dokumentumokat.

– Elérhetőségek listája: Villanyszerelő, ács, biztosító elérhetősége kéznél legyen.

– Időjárásfigyelő alkalmazások használata: Modern időjárásfigyelő alkalmazások (pl. Meteora, Időkép, Windy) segítségével előre értesülhetsz közeledő viharokról. Így időben be lehet zárni, rögzíteni, elpakolni mindent a ház körül.

– Áramtalanítási pontok ismerete: Tudni kell, hol lehet gyorsan lekapcsolni az áramot, gázt, vizet vész esetén.

– Zseblámpa, tartalék elemek, víz és alapélelmiszer: Hasznos, ha elmegy az áram vagy elzáródik a közlekedés.

A társasházak életében a közös képviselőváltás mindig érzékeny pont. Legyen szó bizalomvesztésről, szakmai hibákról vagy egyszerűen csak egy új irányvonal igényéről – a lakóközösség döntése mindenképp meghatározó. Azonban az igazi kihívások gyakran nem a váltással, hanem az azt követő időszakkal kezdődnek.

Mi történik, ha a régi nem engedi el?
Ideális esetben a leváltott közös képviselő gördülékenyen, rendezetten adja át a ház teljes dokumentációját, pénzügyi adatait, szerződéseit és minden egyéb, a működéshez szükséges információt. A valóság azonban – sajnos – nem mindig ilyen zökkenőmentes.

Tapasztalatból mondhatjuk: egyes leváltott képviselők nem sietnek az együttműködéssel. Vannak, akik heteken, hónapokon át halogatják az átadást, hiányos vagy rendszertelen módon adják csak ki az iratokat – ha egyáltalán kiadják –, vagy egyszerűen nem reagálnak megkeresésekre. Ez nem csupán kellemetlen, hanem konkrétan akadályozza a társasház zavartalan működését.

Miért baj ez a lakóknak?
Az ilyen húzásoknak nagyon is kézzelfogható következményei lehetnek:

• A társasház bankszámlája nem hozzáférhető, így a szolgáltatókat sem lehet kifizetni időben.

• A könyvelés, elszámolások, közös költség egyenlegek ellenőrizhetetlenné válnak.

• Az új képviselő (vagy cég) nem tud hitelesen és felelősen működni – egyszerűen nincs meg hozzá minden szükséges adat és jogosultság.

  

Mi történt konkrétan?
Egy frissen átvett társasháznál például a korábbi közös képviselő nemcsak hogy nem adta át időben a szükséges anyagokat, de a bankszámlához sem volt hajlandó együttműködve eljárni. Ahelyett, hogy partnerként segítette volna az átmenetet, inkább akadályozta azt – ezzel nem az új képviselőt, hanem magát a társasházat hozta nehéz helyzetbe. Konkréten eltűnt az éterben, sehol sem találtuk.
Végül nekünk kellett a banki ügyeket külön intéznünk, az aláírási jogokat újra bejegyeztetni, jogi segítséget igénybe venni – mindezt azért, hogy a ház egyáltalán működni tudjon. Nem kis energiába került, de sikerült.

Mit tehet ilyenkor a társasház vagy az új képviselő?

• Dokumentálni kell mindent: levelezések, határidők, jegyzőkönyvek – minden fontos lehet később.

• Kérni kell a közgyűlési határozatok másolatát, ügyvédi segítséget is igénybe lehet venni.

• Ha kell, a bank felé külön eljárás keretében igazolni lehet a képviseleti jogot.

• És ami talán a legfontosabb: türelem és kitartás. Ezekben a helyzetekben csak alapos, precíz munkával lehet rendezni a káoszt.

Zárszó – és egy tanács
A közös képviselet nem csak adminisztráció. Felelősség. A leváltás után sem szabad elfelejteni, hogy a tét mindig az ott élők biztonsága, kényelme és pénze. Éppen ezért fontos, hogy egy társasház már az elején olyan képviselőt válasszon, aki nemcsak a ház működtetéséhez, hanem a korrekt és tisztességes átmenethez is partnere tud lenni – akár jövőbeli váltás esetén is.

Mi ezt képviseljük. Minden értelemben.

Lakógyűlés – Túlélők kézikönyve normális embereknek

Kezdőknek és haladóknak. Különösen azoknak, akik már kétszer is elhatározták, hogy soha többé nem mennek el, mégis ott ülnek újra, egy termosznyi kávéval és a reménnyel, hogy ez most talán… talán más lesz.

I. Előszó – A bátor jelenlét művészete

A lakógyűlés az a hely, ahol a társasházi közösség időről időre összeül, hogy közösen döntsön sorsfordító kérdésekről, mint például:
– hány százalékos legyen a közös költség emelése,
– kell-e új postaláda,
– és hogy valójában kinek a macskája piszkít a liftbe.

De mielőtt rábólintasz a jelenlétre, tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket:

• Készen állok-e arra, hogy valaki hangosan megkérdezze: „Miért nem fényezték újra a radiátorokat?” – miközben ez természetesen nem szerepelt a napirenden?
• Bármelyik pillanatban tudok-e hirtelen levegőt venni és azt mondani: „Ez most nem az a fórum ahol a gyíkemberekről van szó”
• Tudom-e úgy forgatni a szemem, hogy senki ne vegye észre?
• Van-e nálam elegendő idegi tartalék, ha valaki szerint „a vezetékek azért égtek le, mert a WiFi túl erős lett”?

Ha ezekre a válaszod: igen, sajnos igen – akkor üdv a klubban, hős vagy!

II. A típusok – Avagy akikkel garantált a leépülés

1. A Laposföld-hívő

Ő az, aki mindenre készült. Hozott táblázatot, elméletet, és három linket egy orosz nyelvű fórumról. Véleménye szerint a tetőszigetelésnek semmi értelme, mert „a nap nem fentről, hanem oldalról süt, ezt mindenki tudja, aki figyel.”
Kedvenc mondása: „Ezek a tudjuk kik virtuális drótokkal irányítanak minket, és te most azt akarod, hogy fizessek a felújításért?”

2. A Derékszög-tagadó

Szerinte a lépcsőházban nincs egyetlen valódi derékszög sem.
„Ez az egész épület ferdén áll! Ha elhajítok egy szilvát, nem lefelé esik, hanem jobbra! Ez tény.”
Mindenre csak bólint, majd hozzáteszi: „A gravitáció csak egy vélemény.”

3. A Pánikoló Összeesküvés-teoretikus

Folyamatos rettegésben él. A tűzcsap alatt hallotta, hogy zúg valami. Szerinte a csatornarendszer az állam lehallgatási hálózata.
Amikor szóba kerül a kamerás megfigyelés, csak annyit mond:
„Kamerát?! Akkor már inkább jöjjenek az UFÓK is!”

4. A Mindenbe Belenyúló Semmihez Nem Értő

Ő az, aki mindig megszólal, még ha nem is tudja, miről van szó.
„Szerintem a szennyvízcső másfél méterrel beljebb van, én láttam YouTube-on!”
Majd hozzáteszi: „Nem vagyok szakértő, de…”, és innen tudod: hosszú este lesz.

5. A Kötekedő Mini-Diktátor

Két fejjel kisebb mindenkinél, de háromszor hangosabb. Szemrebbenés nélkül bekiabál a közgyűlésvezető szavába.
„Ez nem így van! Miért nem így van? Na ugye!”
Valójában nem is érdekli a téma, csak győzni akar. Bármit. Akármit.

6. A Külföldi, Aki Nem Beszél, de Mégis Mindenhez Ért

Nem beszél magyarul. De ha valaki fordít neki, azonnal elmagyarázza, hogyan csinálják Németországban/Belgiumban/Szingapúrban, és hogy ott minden működik.
Megoldása van mindenre: „Nem jó ahogy csináljátok. Mi jobban csináljuk ezt is.”
De amikor megkérdezzük, ott mit csinálnak egy beázással, csak annyit mond: „Ott nincs ilyen.”

7. A Volt Közös Képviselő

Negyven éve volt, akkor is csak két hónapig, de máig úgy hiszi, ő találta fel a társasházat. Mindenről tud „egy sokkal jobb módszert”, ami 1986-ban „tökéletesen bevált a Baross utcában”.
Kedvenc mondata: „Amíg én voltam, nem voltak ilyen problémák! Akkor rend volt!”
(Kivéve, amikor leszakadt a tető, de arról nem beszélünk.)

8. A Nagyothalló Mesterfélrehalló

Ő az, aki szerint a liftajtót is kéne sterilizálni minden pisiléspuszi után, mert így értette.
Minden mondatot hangosan visszakérdez: „Mi van a kéménnyel? Le fog robbanni?”
Ha a jegyzőkönyvvezető azt mondja: „készüljön jegyzőkönyv”, ő visszakérdez: „A jegyző jön? Börtön lesz?”

9. A Kötelezően Küldött Közalkalmazott

Az önkormányzat delegálta. Meg is jelent, de látszik rajta, hogy az élete legnagyobb csalódása, hogy még mindig él.
Végig némán ül, majd a végén beletúr a papírjaiba és ennyit mond: „Rendben. Én ezt akkor itt aláírtam.”
Senkinek nincs szíve szólni, hogy nem kellett volna.

III. A közös képviselő észérvei – avagy ha valaki a valóságról beszél

Olykor előfordul, hogy a közös képviselő felvet egy teljesen logikus, szakmailag megalapozott javaslatot, például: „Javaslom a tető azonnali javítását, mert beázhat a harmadik emelet.”

Reakciók:

• „Nem lehet, hogy direkt áztatják el a plafont, hogy lehessen újrafesteni?”
• „És ha esővízzel gyűjtenénk inkább mosásra?”
• „Nem lehetne, hogy a negyedik emelet is fizessen, még ha nincs is olyan?”
• „Ez az egész biztos csak egy fedősztori valami nagyobb ügyre!”

  

IV. Témák, amik tényleg elhangzottak – vagy elhangozhattak volna

• A házmester túl barátságos a galambokkal. Ez állítólag „konfliktushoz vezethet”.
• Egy lakó szerint az új lakók túl sokat mosnak. Hetente többször!
  (Valaki kérte, legyen központi mosási rend.)
• Valaki rendszeresen a saját küszöbén alszik el (részegen), de a szomszéd „ez társadalmi kísérlet”.
• Az előző karácsonykor kitett girlandot túl katolikusnak találta valaki. A másik szerint túl pogány volt. A harmadik szerint nem is volt karácsony.
• A lift túl gyors. Azt mondta valaki: „megszédül benne a torkom”.
• Egy lakó hangosabban nevet a kelleténél. Felvetés született a „halkabb társasházi viselkedésről”.

  
  

V. Túlélési tippek

Ülj közel a kijárathoz. Ha jön a „Laposföld-szekció”, diszkréten elcsúszhatsz.
Ne igyál előre két kávét. Agyvérzés és idegrángás együtt nem jó kombináció.
Ne reagálj mindenre. Egy „hmm” és egy „átgondoljuk” aranyat ér.
Jegyzetelj vicces megjegyzéseket. Legalább lesz min nevetni hazafelé.
Tudd: nem vagy egyedül. Legalább négyen ugyanúgy szenvednek, mint te. Néha össze is néztek. És akkor már nem is annyira rossz.
Készülj fedősztorival, miért kell elmenned idő előtt.
Például: „Sajnos mennem kell, mert kezdődik a Skype-on a családi jógaóra.”
(A családi jóga mindig működik – senki sem kérdez vissza, mert senki sem akar többet tudni.)