A szelektív hulladékgyűjtés anomáliája

ChatGPT Image 2026. aug. 16. 18 15 58

Hiábavaló próbálkozás, avagy a megoldhatatlan szelektív hulladékgyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés alapvetően egyszerű dolog.

Van egy kuka a papírnak, egy a műanyagnak, esetleg egy az üvegnek. A kukákon piktogramok vannak. Nagyok, színesek, több nyelven is elmagyarázzák, mit kellene beléjük dobni.

És mégis.

Társasházainkban időnként úgy tűnik, mintha a szelektív hulladékgyűjtés egy titkos társadalmi kísérlet lenne.
A papíros kukában például rendszeresen található üveg, szakadt cipő, régi serpenyő, és időnként valami, amiről jobb nem is tudni, hogy micsoda.

A műanyagos pedig igazi meglepetésláda.
Félig megevett pizza? Természetesen.
Elrohadt fa ablakkeret? Miért ne?
Régi ruhadarab? Nyilván.
Valaki egyszer valószínűleg egy komplett komódot is megpróbál majd belepréselni, csak hogy kiderüljön, valóban szelektív-e.

És ami különösen szép az egészben: az információ ott van.
A kuka oldalán.
Piktogrammal.
Színesen.
Több nyelven.

Ennél többet talán már csak személyesen lehetne odatenni pl. egy 12 órában felvett oktatóval.

„Kedves lakó! Ez itt egy PET-palack. Kérjük, ne helyezze a papírgyűjtőbe. Köszönjük.”

Bár valószínűleg akkor is akadna valaki, aki másnap reggel egy matraccal érkezne.

ChatGPT Image 2026. aug. 16. 18 17 34

A társasházi szelektív hulladékgyűjtés így lassan sajátos műfajjá vált. Nem a hulladékot válogatjuk szelektíven.

Hanem a kukákat.

A papírosba kerül minden, ami éppen útban van. A műanyagosba minden, ami nem fért bele máshová. Az üveges pedig csak csendben várja, mikor érkezik meg hozzá egy régi fotel.

És mi továbbra is reménykedünk. Mert az ember alapvetően fejlődőképes. Csak néha nehéz eldönteni, hogy melyik irányba.

Híres épületek: Alcsútdoboz

20250607 122812 visszafotozva

Alcsútdoboz község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban. Alcsút a 12. századi össze-írásokban már nemesi faluként szerepel. Első fennmaradt okleveles említése 1365. Az  1600-as évek elejére a török teljesen elpusztította. 1825-ben az uradalom akkori tulajdonosa, József nádor kezdett
a völgybe különleges növényfajokat telepíttetni, ezzel megteremtve
a mai arborétum alapjait.

A pompás, klasszicista stílusú kastélyt József nádor építtette 1820 és 1827 között nyári rezidenciaként. Az épület első terveit Heyne Ferenc készítette, amelyeket később Pollack Mihály átdolgozott. Az alapkő letételére 1821június 13-án került sor, és 1824-ben már el is készült a főszárny. A kastély kivitelezését Klosz Ferenc székesfehérvári építőmester vezette. A nádor pedig Fiuméből érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába. A kastély egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ez 187980-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban épült. József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult.
A kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött
a birtokra. Ő tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel. A 2. világháborúban a németek 1944 októberében József főherceg kastélyában rendezték be parancsnokságukat. Decemberben Szálasi Ferenc is járt itt egy magas rangú német katonatiszt kíséretében. A németek december 23-án délelőtt 9 óráig tartózkodtak ott. Az elvonulásuk előtti napon felrobbantották a vértesboglári úton álló hidakat. A főherceg alkalmazottai december 24-én távoztak. Délelőtt 9 és 10 óra között látták, hogy ég a kastély könyvtára és a pavilonban is tűz keletkezett.

20250607 115402 az egyik hid az arboretubnab 20250607 120442 a kastely reszlet2 20250607 120509 a kastely reszlet2 20250607 120637 a kastely reszlet2 20250607 120857 gyermekkert 20250607 121312 templom reszlet2 20250607 121714 temolom bejarati kapu2 20250607 121804 a kegyuri karzat2 20250607 121926 bucsu fito a templomrol 20250607 122812 visszafotozva 20250607 131355 kifele az arboretumbol